Heves Megyei Népújság, 1967. február (18. évfolyam, 26-50. szám)

1967-02-26 / 49. szám

Egyszerűen a háborúról Koromsötét, hideg, sáros, kö­dös éjszaka volt Hatvanban. Egy tank, vörös csillaggal az oldalán, lassan, óvatosan ha­ladt a város kijelölt pontja fe­lé. Amikor világosodni kezdett, kirajzolódott két horogkeresz­tes harckocsi alig húsz méter­re a két előbbitől. A sötétben majdnem összeütköztek — a vi­lágosban két dörrenés hangzott ed, és a két német tank helyén két roncs maradt. A II ukrán front Tolbuhin marsall vezeté­sével elfoglalta Hatvant. Va- lentyin Jákovli- rncs Tolsztoj páncélos főtörzs­őrmester még egyszer megnéz­te a két ron­csot. 1945 veit sek egyikét, a Szovjetunió hőse címet. Mikor? — 1945. február 24-én. Eláll a lélegzetem. Pontosan február 24-e van (beszélgeté­sünk napja). Gyorsan szétné­zek, mivel kínálhatnám meg, mit ajándékozhatnék neki, vagy hogyan köszöntsem hirte­len oroszul. Nagy zavaromban cigarettával kínálom, és akkor nyílik az ajtó, és úttörőlóQyok jönnek be, kezükben virággal. amikor egymásra dőlve egy­más kesét lefogják, egymást is támogatva, hogy a kimerült­ségtől el ne essenek. A nagyobb erő, a nagyobb akarat és a na­gyobb önfeláldozás győzött — a német tank felrobbant 3. 0 Tolsztoj bé­nyamémök megnézte a hat­vani szovjet hő- || si emlékművet és az elesettek névsorát betűz­ve sok régi har­costársra akadt. Nem időzhetett sokáig a város­ban, mert az 1NTURISZT- csoportnak csak egy közbeeső ál­lomása volt Hatvan, Eger­be tartottak. 1967. február 23-a volt — Felismerte Hatvant? — A háború­ban rohanás volt, romok voltak, harcpa­rancs és el­lenség. Akkor minden város egyforma volt csak részletek­ben különböztek. Most minden város különböző. Sajnálom, hogy Hatvanon csak átutaz­tunk, hiszen azért is jelent­keztem erre a turistaútra, mert az útvonalon Hatvan is szere­pelt. Az egri Park Szálló halijá­ban beszélgetünk kényelmes bőrfotelokban ülve. Nem dől hátra, nem teszi keresztbe a lábát egyenesen ül, kicsit elő­rehajol — és nem látszik több­nek negyvennél. Pedig több. Póztalan, szinte már-már me­reven egyszerű. Megkérdeztem, hogy mi a foglalkozása: Így válaszolt: bá- nyász. Mégis? Vájár, front­mester ... firtattam tovább. Bányamérnök — mondta vala­mivel halkabban. 0 Ügy tudom, Magyarorszá­gon kapta, a harcok idején, a legnagyobb szovjet kitünteté­Az egri III-as számú iskola út­törőcsapatának kis küldöttsége. Tolsztoj bányamérnök — százados, most mosolyog. Mo­solya is egyszerű és kemény. Piros szegfűt kap és emlék­zászlót ő pedig Lenin-jelvé- nyeket osztogat. Felesége meg­lepve áll a fényképezőgép elé — az emlékfotó kemény szob­rot ábrázol majd, hajlékony gyerekek és derűs feleség tár* saságában. Ez a kemény szobor 27 éve hétszáz németet semmisített meg. Egy német páneélosegy- ség kitömi készült a Budapes­tet körülzáró szovjet gyűrűből. Három tankot kilenc emberrel a gyűrű egyik réséhez irányí­tottak. Hat napig harcoltak két tankjukat kilőttek, hat embe­rük elpusztult, egy tankkal ma­radtak hárman. De közben 25 fasiszta harckocsit megsemmi­sítettek. Ebből kilencet egyma­ga Tolsztoj főtörzsőrmester. A megmaradt egy tank egy T-34-es 32 tonnás és a német 24 tonnás egymásnak mentek, mint a ringben a bokszolok, — Mit estnél szabad idejé­ben? A szerény arc a fakó haj alatt mintha először nem érte­né a kérdést. 1955-ig volt ka­tona — századosként szerelt le. Szigorú rendszerességgel élt, szabad idejével sem rendelkez­hetett kénye-kedve szerint. Az­tán diplomát szerzett esti egye­temen. és akkor szabad idejé­ben tanult. — Szeretem a futballt. A Kijevi Dinamónak szurkolok. Aztán van egy kis házam Lu- ganszkban, egy kis kerttel. Ápolgatom az almafákat, kötö­zöm a szőlőt Felesége bolti elárusftónő, fia a rádiótechnikai főiskolá­ra, lánya hetedik osztályba jár. Kitüntetéseit sötét kabátján hordja. Egyszerűen hatnak ezek a piros-sárga-kék színek zakó­ján — magához egyénítette ki­tüntetéseit is. A háborúról úgy beszél, mint minden másról. Messze van­nak már a harcok, de nem azért, mert az élteit évek elhal­ványították az emlékeket, ha­nem azért, mert számára rend­kívül egyszerű, magától értető­dő dolgot jelentett harcolni és katonának lenni több mint 15 évig — a hazáját védte. — Mi volt a legnagyobb él­ménye nálunk? — Dunaújváros. Egyszerű munkásemberék fogadtak, ke­zet ráztunk, beszélgettünk, egyforma gondolataink voltak. Budapesten a gellérthegyi Sza­badság-szobor tett rám nagy benyomást: az egész város fe- 1ptt lebgeve hirdeti a bé­két ... Berkovits György Tervezés — tervtárgyalás : A megye 128 ter- melőetzövetkezete készíti az Wei terveket. A járásokban megkezdődtek a tervtár­gyaló közgyűlések. MÉG ALIG FEJEZŐDTEK BE a termelőszövetkezeti zár­számadások, máris egy másik nagy feladat előtt állnak az üzemék. A tervkészítés, a terv­tárgyalás került napirendre, a jövőről beszélget, vitatkozik a falu. A jó terv a helyes, cél­szerű gazdálkodás elengedhe­tetlen feltétele, lényegesen be­folyásolja a munkát, az előre­haladást. A termelőszövetkezetek idei tervei különös figyelmet érde­melnek, hiszen néhány olyan lényeges változást tartalmaz­nak, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot. A gazda­ságirányítás új rendszere, a „reform”, ahogyan röviden emlegetik, szükségszerűen igényli a tsz-tervezés bizonyos átalakítását, a tervek önállób­bá tételét, a központi beleszó­lás nagyarányú csökkentését. Pontosabban a termelőszövet­kezetek önállóságához saját el­képzelésekre épülő tervekre van szükség, amelyek nem fe­lülről meghatározott keret­számok alapján készülnék, ha­nem a gazdaságosságot, a helyi viszonyoknak legmegfelelőbb célkitűzéseket szolgálják. A termelőszövetkezetek az idén először kerülnek olyan helyzetbe, hogy a kenyérga­bona kivételével mindenből azt és annyit tervezhetnék, il­„rnlvrrxum” ifjúsági klub siskáit s hatvani járási könyvtárban „Univerzum” névvel ifjúsági klub alakult a hatvani Ady Endre járási könyvtárban. A klub programja változatos, sokrétű. A legutóbbi foglalko­záson dr. Röczei Ödön járásbíró tartott előadást a „Fiatalkorú bűnözés és büntetőjog” cím­mel. Február 27-én Arany Já- nos-estet rendeznek, majd márciusban vendégül látják Kertész Ákost, a Sikátor című regény íróját. Az író-olvasó ta­lálkozó keretében vitát ren­deznek a regény alapján ké­szült új magyar filmről. Március elsején az Univer­zum Ifjúsági Klub tagjai rész­vételével szellemi vetélkedőre kerül sor. A vetélkedőt meg­rendezik majd a horti kultúr­otthon klubjában is. Erdélyi Zoltánná letve termelhetnék, amennyi érdekeiknek a legjobban megfe­lel. Senki sem kötelezi őket arra, hogy bizonyos terményt terméket akkor is előállítsa­nak, ha az sajátos viszonyaik­nak nem megfelelő, nem gaz­daságos. így lehetővé válik, hogy ezután minden gazdaság a számára legjobban megfelelő, leginkább jövedelmező terme­lési ágazatokat fejlessze, má­sokat csökkentsen, esetleg meg is szüntessen. A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS új rendszere lehetővé tette, hogy a tez-ek és a különböző termeltető vállalatok egyenlő partnerként tárgyaljanak. A szövetkezetek a vállalatokkal önkéntes alapon a kölcsönös előnyök figyelembevételével köthetnek termelési szerződé­seket és készíthetik él tervei­ket. Eidemes szólni egy új mód­szerről, a nemrég — egyelőre még csak kísérleti jelleggel bevezetett — árdotációs rend­szerről, amely egyes gyengéb­ben gazdálkodó, rossz termelé­si adottságokkal rendelkező szövetkezeteket segíti, illetve azokat fokozottabban érdekelt­té teszi a termelésben. Esze­rint a megye északi részén több szövetkezetben hétféle termék árkiegészítését bizto­sítja az állam. így jövedelme­zőbbé válik a kenyérgabona, a szálas takarmány, a tej, a marhahús, a gyapjú termelése, hogy csak a fontosabbakról szóljunk. A magasabb árak minden valósrinűség szerint ösztönzik majd a termelést és magasabb jövedelmet biztosí­tanak mind a tagoknak, mind a szövetkezetnek. Az önálló tervezés nagyobb körültekintést, több fejtörést okoz minden szövetkezetnek, és természetesein nagyobb fe­lelősséget is jelent, hiszen ha rossz a terv, helytelenek as elképzelések, azt. a jövőben nem lehet majd a járásra, a megyére, a minisztériumra fogni, a szövetkezeti vezetők­nek maguknak kell vállalniuk a felelősséget. A TERVEK ELKÉSZÍTÉ­SÉNÉL, most sokkal inkább mint eddig, érdemes meghall­gatni a tagságot, a szövetkezeti gazdák elképzeléseit javasla­tait. Nincs egyetlen csalhatat­lan elnök, vagy tévedhetetlen főkönyvelő, még vezetőség sem. Egy terv annál jobb, an­nál alaposabb, minél több hozzáértő ember okos javasla­tait tartalmazza. Ezért hasz­nos, ha a tervtárgyaló köz­gyűléseket megelőzik a bri­gád-, munkacsapat-megbeszé­lések, az egyéni viták, ahol a tagok kifejthetik elképzelései­ket, véleményt nyilváníthat­nak. Ha az ily módon összeál­lított terveken nemcsak né­hány vezető, hanem a tagok is dolgoznak, úgy a megvalósulá­suk is biztosabb lesz, hiszen annak egy darabját ki-ki a sajátjának éra. Szalay István Az elveszettek és a megtaláltak ;.; — Én egész életemen egyet­lenegyre vágytam: legyen a domboldalon egy kis szőlőm. Szívet melengető föld. Zsíros, gazdag. Rajta mint a katonák sorakozzanak a tőkék. Egy kis viskó álljon a földem sarkában és én hajnalonta látcsővel „vé­gi ggukkeroznám” a táblát: gyö­nyörködnék. Aztán kapálgat- íiám, metszegetném a szőlőt. Délben leheveredr.ék a föld­re, alulról nézném a kacsokat, az indákat. Simogatnám a föl­det. 45 éves parasztember álma. ★ — Tönkrementek a földek. Teljesen, szinte kijavíthalatla- nul. Kiszáradtak, hamuszínűvé váltak, nincsenek jól megmű­velve, megtrágyázva. Kizsige­relték őket. Ha a parasztember ránéz, sírni volna kedve. Mi tudtuk, hogy simogatni kell a földet. Vigyázni rá! És most? összevissza vetnek bele. Meg­sínyli ezt a föld. Meg a gé­pet, amelyik halottá tapossa. Mondom, nem is lesz ebből még egyszer szívet melengető határ. A „kétélű” ember 6 Mrnilsm M67. február 26„ vasárnap 45 éves parasztember kifaka- dása. ★ A csinos, kétszobás ház ab­lakából látni- lehet a szőlőt. Rendesen, gonddal megművelt tábla. Az asztalon az üvegben ezeknek a tőkéknek a kincse kotyog. Koccintgatunk. — A házamból látom a sző­lőt. A háztájit. Megdolgoztam, mert hát ez olyan, mintha a sajátom lenne. De az ember mégsem öli bele tiszta szívből a munkáját. Nem tudom, med­dig használom. Ameddig az „enyém”, jól teremjen. Ez a legfontosabb. 45 éves parasztember magya­rázkodása. ★ — Fél éve elhatároztam, hogy én még egyszer nekik munkát nem végzek. Értse meg, nem érdemes. A tsz rosz- szul gazdálkodik és nem gon­dolkozik az egyes ember fejé­vel. Hajtogatják, hogy a közös érdeke. De kérdem én, lehet valami a közcs érdeke, ami­kor nem az én érdekem? Sze­rintem azért van együtt a föld, hogy mindegyikőnknek hasz­not hozzon. így meg nem hoz. Fél éve én nekik nem dolgo­zom. 45 éves parasztember okfej­tése. ★ — És még ráadásul gorom­bák is velünk, egyszerű tagok­kal, a vezetők. Tavasszal a ve­tőgépnél dolgoztam. Hát iste­nem, nem vettem észre, hogy eldugult a gép. Nem hullott a mag. Előfordul, hogy az ember félrenéz. Aztán meg legorom- bítják, megbüntetik az embert és azt mondják a vezetők, hogy vessem be a táblát a köté­nyemből. Nem ezt érdemeljük, mi, akik dolgozunk. 45 éves parasztember bírá­lata. ★ — Fél éve elmentem segéd­munkásnak a városba. Felrak­tak egy teherautóra. Pakolom az árut, aztán visszük. Uta­zunk. Megállunk és ér lerakom a dolgokat. Nem rossz munka és pénzt is hoz. Csak egyetlen dolog csúnya benne. Az ember utazik a határban, a táblák mellett. Minden ilyen út a szí­vemet facsarja. Látom a föl­det, a tönkremenő földet.. Meg azt, hogy senkinek sincs lelke legalább a könnyét hullatni rá, hogy megjavuljon. Az egész A paragrafusok figyelmét az ég világon semmi nem kerüli el, még a feledékenység és a szórakozottság sem! Például a talált tárgyaltkai is foglalkozik egy rendelet, a 18/1960-as. így adódott aztán, hogy a rendőrségen egy külön kis szo­bát rendeztek be átvonuló vagy teljesen mostohává vált tárgyak részére. Sokféle holmit hagynak e! szórakozott, feledékeny embe­rek az üzletekben, amelyeknek szintén kötelező lenne meg­őrizni a talált tárgyakat, de tárolóhelyiség híján átadják a rendőrségnek. Évente 200—250 ügyirat készül emiatt, s egy- egy ügyiraton néha harminc tétel is szerepel. — A strandon találtak — sóhajtja egy kissé poros női táska. Oldalán fekszik az egyik polcon, teljesen reménytelenül, mert mikor hagyhatta el gaz­dája, ha a meghitt tulajdon- viszony még az egri strandon megszakadt?... A tartalma egyébként elgondolkoztató. Egy fésű, egy zsebkendő és egy immár teljesen fölöslegesen vi­lágra hozott tojás. Az elmúlt esztendő végén esett le egy tehergépkocsiról két megtermett köteg préselt műanyag lap. Most a sarokban állnak. Ez még semmi. A föl­dön harminc darab, kifogásta­elveszi az embertől a paraszti szívet. 45 éves parasztember köny- nyes sajnálkozása. ★ — Igaz, a nyár végén mégis közéjük menten. Mert hát nem bírja az ember csak nézni a bajt. Szép lucerna volt, már csak le kellett kaszálni. Azt mondták, harmadosban be- gyűjthetjük. Ez igen, ez rendes dolog. Van értelme dolgozni. Mentem is. Ugye, ha nekünk, egyszerű tagoknak is nézik az érdekét, nem maradunk el a munkából. 45 éves parasztember elége­dettsége. ★ — Én egész életemben egyet­lenegyre vágytam: legyen a domboldalon egy kis szőlőm. Gyönyörködni való tábla, ame­lyet megsimogathatok. 45 éves parasztember nem gyönyörködik és nem simogat. ★ A 45 éves parasztemberrel folytatott beszélgetést elmesél­tem a „falu eszének” egy idős parasztembernek. Ezt mondta: — Mi, parasztok, „kétélű” emberek vagyunk. Bennünk van a múlt meg a jelen. Mind­kettő bennünk hadakozik. Sok­szor szavakban és bizonytala­nul. Kétélűek vagyunk, kétfelé vágunk, pedig gyakran magunk csorbulunk ki. p^ef lan minőségű PVC-cső fekszik! Hogy is lehet ilyesmit elveszí­teni? ... Van egy zakó is a px>lcon, de van tehergépkocsi-emelő is, van aktatáska, de van drótte­kercs is. Ami ide nem fér — máshol tárolják — a kerékpá­rok serege egy „Berva” mop>ed vezetésével. Jelenleg éppen 20 kerékpár szomorkodik, mivel nem jelentkezik értük senki. Ebben viszont nincs semmi rendkívüli, mivel például 1965- ben kereken 67 kerékpárért nem jelentkeztek. Ügy látszik, ez a jármű már nem divatos; — Mi lett velük? — A tálált tárgyakat----fe­le li Erdélyi János százados — három hónapig őrizzük, aztán átadjuk a megtalálónak, aki egy évig őrzi. Ha nincs meg­találó sem, vagy nem tart rá igényt, akkor a Bizományi Áruháznak adjuk át. A minden dicséretet megér­demlő becsületes megtalálók mellett — érdekességképpen — elenyészően kevés a tulajdonu­kért jelentkezők száma! Persze olyan eset is előfor­dul — szép számmal —, hogy valaki illuminált állapx>tban kerékpárra ül, később elesik, és otthagyva járművét — ugyanis, amikor feltápászko- dott, már el is feledkezett ró­la —, gyalog kacskaringózott tovább. Másnap bejelentette, hogy elveszett a kerékpár. Igen sok a bejelentés is. Ta­valy például 43 elveszett tár­gyat jelentettek be. Közöttük a pénztárca volt a „sláger”. Bejelentették azt is, hogy elveszett egy disznó. Sőt, a ke- recsendi Aranykalász Tsz egy üszőborjút veszített el! Végül: ebben az évben két bejelentés érkezett. Az egyik igen érdekes. Elveszett egy ha­risnya két borosüveg társasá­gában ...! (hátai) Megjelent a „Béke és a Szocializmus” legújabb száma A folyóirat februári száma vizelő helyen közli S. A. Dan­ge, az Indiai KP Országos Ta­nácsa elnökének írását, amely­ben jellemzi az indiai válasz­tási rendszert, a főbb politikai pártokat, majd az Indiai KP választási felhívása alapján elemzi az ország helyzetét és ismerteti a párt programját. A. Dewhurst, a Kanadai KP KB tagja. A béremelésért küzdő mozgalom Kanadában című cikkében vázolja a bér­emelésért vívott harc célkitű­zéseit és eddig elért eredmé­nyeit. Hangsúlyozza, hogy a mozgalom szélesedik, s a köz­vetlen gazdasági követelések mellett mind nagyobb szere­pet játszanak benne a hosz- szabb időre szóló, határozot­tan demokratikus jellegű kö­vetelések is. Jelentős helyet töltenek be a folyóiratban az Afrika — nemzeti és társadalmi forra­dalmáról szóló cikkek, ame­lyek az afrikai forradalom­nak, mint a világforradalmi folyamat szerves részének fon­tos problémáival foglalkoznak, s megvilágítják ennek a folya­matnak szoros kapcsolatát az oroszországi októberi forrada­lommal. Latin-Amerika napjainkban címszó alatt három cikket kö­zöl a folyóirat: W. Atias, a Chilei KP KB póttagja. Az Amerika-közi fegyveres erők súlyosan veszélyeztetik a bé­két című írásában rámutat ar­ra, hogy az Amerika-közi sok- nemzetségű hadsereget — melynek felállítását az Egye­sült Államok erőlteti — arra szánják, hogy elfojtsák Latin- Amerika népi mozgalmait. Egy ilyen hadsereg megala­kulása jogilag alátámasztaná azt, hogy az észak-amerikai csapatok nyíltan beavatkoz­hassanak a kontinens bármely országának belügyeibe. R. Lo­pez, a Kolumbiai KP KB tit­kárságának tagja cikkében a kolumbiai partizánharc jelen­legi szakaszának sajátosságai­val és kilátásaival foglalkozik. J. M. Fortuny guatemalai po­litikus A guatemalai helyzet és a forradalom taktikája cím­mel írt cikket. A kommunista és munkás­pártok életéből című rovat Nagy-Britannia Kommunista Pártjának a mindennapi mun­kában szervezett tapasztalatai­val foglalkozik. Ismerteti a kommunistáknak a városi ta­nácsban. a vállalatoknál, a nők körében, a propagandaanya­gok és a kommunista sajtó terjesztése terén végzett mun­káját. A vietnami háborúval kap­csolatban J. Prazskv az ameri­kaiak thaiföldi támaszpontjai­ról ad tájékoztatót. I. Sumaf Pedig leleplezi az intervenció» sok Vietnamban elköveteli hallatlan kegyetlenkedéseit.

Next

/
Thumbnails
Contents