Heves Megyei Népújság, 1967. február (18. évfolyam, 26-50. szám)

1967-02-24 / 47. szám

Néhány év alatt ritka karriert futott be szép hazánkban ez a szó, hogy: világszínvonal. Használata viharosan elterjedt, s divatja egyre ma- kacsabbul tartja magát ma is. », Elmaradtunk a világszínvonaltól! Ismerjük meg, érjük utói, szárnyaljuk túl'a világ- szín vonalat!” — hangoztattuk szóban és írásban már számtalanszor. Míg jelszónak tekinthettük, minden világosnak látszott, a lelkesedés és az egyetértés egyöntetű volt. Amikor azonban higgadtabban utána kellett gondolnunk, misztikusan sűrűvé vált a köd, s odalett a lelkes egyetértés is.

Ügy hiszem, nincs a történtekben semmi szokatlan. Mint már annyi új fogalom, a világszínvonal fogalma is a többféle értelmezés sorsára jutott. A véleményeltéréseknél az árnyalatok csakúgy meglelhetek, mint a szélsőségek. Természetesen az utóbbiak mutatják a skála szélességét. Az egyik póluson levő álláspont szerint a világszínvonal az a szuperfejlettség, ami még meg sem született. Az ettől legtávolabb eső magyarázat pedig azt a terméket tekinti a világ- színvonal hordozójának, ami gazdaságosan értékesíthető.

Amíg a vállalatoknak, kutatóintézeteknek majdnem mindegy volt, hogy termékeikkel hol állnak a világszínvonalhoz mérten, anyagilag és erkölcsileg nem érintette őket érzékenyen a fogalom sokszínű értelmezése. De most, amikor már a hónapokat is számolgathatjuk, az új gazdaságirányítás rendjének életbelépéséig, kezd a dolog kockázatosán komollyá válni. Röviden: arról van szó, hogy a világszínvonal különböző felfogása — az önálló gazdálkodás feltételeinek gyarapodása következtében — különböző vállalati politika kialakítását eredményezheti, amelyet, ha a nézetek eltérésével arányos szélsőségeik jellemeznének, több mint veszedelmes lenne.

Nem kell túl merészen szárnyalnia a fantáziának, hogy milyen vállalati politika mellett kardoskodna például az az igazgató, főmérnök vagy vezető közgazdász, akiknek a vilí epri se lő felölt

o

1944. decemberében néhány rákóczifalvi agrárproletár úgy érezte, felszabadulván az új életre, hogy semmi sem fontosabb most, mint megalakítani a kommunisták pártjának alapszervezetét. A jogos érzést a szándék, a szándékot a tett követte és 1945. elején Rákóczifalván is megalakult a kommunista párt helyiszerve, — alulról, ahogy mondari szokás: spontán. Már ameny- nyire spontánnak lehet nevezni azt, ha húszegynéhány agrárproletár érzi és tudja, melyik pártban bízhat jövőjét, az ország sorsát illetően.

A pártszervezet megalakítói között ott volt egy húszegynéhány éves mezőgazdasági munkás is — Oláh György —. akinek évei számát még köny- nyű volt számon tartani, de miután volt már napszámos, arató, kubikus, cseléd, meg ami a szegény ember csak lehetett, — tapasztalatai már fölösen akadtak a múlt megméretéséhez, a jövő szándékaihoz. Az egykori fiatal ember, ma a párt Heves megyei bizottságának első titkára, tagja a IX. kongresszus óta az MSZMP Központi Bizottságának, két országgyűlési cikluson keresztül országgyűlési képviselő és annak jelölték most is a számára bizalmat szavazó választópolgárok: kommunisták, pártonkívüliek egyaránt.

A lassan negyedszázadra forduló munkásmozgalmi, közéleti tevékenységet nehéz lenne nyomon követni, nem is vállalkozhatunk rá. Kezdődött ez akkor, amikor részt vett a pártszervezet megalakításában Rákóczifalván, folytatódott akkor, amikor az első pártiskola után ugvanennek a községnek párttitkára lett. Ott volt a földreform végre- haitásánál dolgozott a Szolnok megyei Pártbizottságon, •* Országos Terhivatalban, a

lágszínvonalat a világpiacon található ultrakorszerű termék testesíti meg. Ebben az esetben a világszínvonalnak, mint elérendő célnak programba vétele egyet jelentene a futógyártmányok, a vállalat jövedelmének többségét eredményező termékek elhanyagolásával, s mondjuk ki kereken: reálisnak aligha nevezhető ábrándok kergetésével. Talán szükségtelen is ecsetelni, hogy a józan valóság előbb vagy utóbb felébresztené az ábrán- dozókat, de ennek anyagi és erkölcsi konzekvenciáit legtöbb vállalat nehezen viselné eL

Következményeiben csaknem bizonyos, hogy hasonló sorsra jutna az a vállalat is, amelynek vezetői a világszínvonalról az ellenkező nézetet vallják. Ha azt fogadják el világszínvonalnak, ami még úgy, ahogy haszonnal értékesíthető, akkor ezzel akaratlanul is a vegetálás, az egy helyben topogás perspektíváját állítják üzletpolitikájuk középpontjába. Persze, egy ideig elképzelhető így is az élet, hiszen egy termék — ha csak az idő végképp ítéletet nem mondott már felette — valahol valahogyan mindig eladható szolid nyereséggel. Nem kell ezért mást tenni, mint szüntelen felderítést végezni, minden elképzelhető értékesítési alkalmat felkutatni, időnként egy-egy kicsit csökkentem a termelés és forgalmazás költségeit, no, meg féken tartani a kollektíva magasabb jövedelem iránti igényeit. A csendes létezés ezzel biztosítottnak látszik. Szép is, kényelmes is lenne ez, ha nem vonná maga után elkerülhetetlenül a piacnak való teljes kiszolgáltatottságot, az elvi selhetőnél kockázatosabb véletlenek felülkerekedését

Legszimpatikusabbnak tűnik az a felfogás, amely azt a terméket tartja világszínvonalon állónak, amelynek legfontosabb műszaki, gazdasági és társadalmi jellemzői — szakszerűen szólva: paraméterei — megegyeznek, vagy közel állnak az ipari országokiban alkalmazott, forgalomba hozott, hasonló rendeltetésű termékek nagy többségével.

ünk:

LÄH «3

pártközpontban, mostani oe- osztása előtt pedig a Szolnok megyei Tanács végrehajtó bizottságának elnöke volt. Közben tanulás, tanulás és újból tanulás, többek között az SZKP hároméves pártfőiskoláján.

Mindez már a múlté. A

múlté? Hiszen éppen e múltért bíztak és bíznak benne a kommunisták, éppen e tevékenysége adott alapot arra, hogy a megyei pártbizottság első titkárát a 2-es számú választókerületben országgyűlési képviselőnek jelöljék. És nem véletlen, hogy az újságíró éppen ennek kapcsán tegye fel a kérdést:

— Hogyan egyeztethető ösz- sze az egész megyéért felelős első titkári funkció a választókörzete előtt felelős ország- gyűlési képviselő megbízatással?

— Mielőtt e látszólag valóban ellentmondásnak tűnő „párhuzamosságra” válaszolnék, szeretnék éppen a dolgok

Gyakorlati tapasztalat is van már arról, hogy ehhez a felfogáshoz egy olyan vállalati politika tartozik, amely a fejlesztési erőket azokra a termékekre összpontosítja, amelyeknél az említett kritériumok elérhetők, és amelyek általában a vállalat bevételeinek hosz- szabb távon a zömét adják. Ezzel nem ellentétes az a törekvés, amely a futógyártmányok összetételében növelni akarja azok arányát, melyek meghaladják a világszínvonalat, s az átlagosnál nagyobb nyereséggel értékesíthetők.

Talán még annyit: bármiféle értelmezést is adunk a világszínvonal fogalmának, egyet semmiképpen nem nélkülözhetünk: a pontos, gyors és megbízható információt. Csak ennek birtokában tud mihez igazodni a vállalat jövőjén munkálkodó gazdasági és műszaki vezérkar, s tudja önmaga előtt is tisztázni, hogy mit akar.

Gyertyános Zoltán

^j/ÍM‘esi/et/ae^

is fendetésnatt s fogorvosnA, de 'Äiwi eetyy I hite* rimák t keOsmmnsk nAighn mmmheee ezékre.- .Abszurdum - pattog egy wSrtt» JeJfi férfi. I Sft «, hon eépe « moéeU-anek, és mi az, kap» «

I feporvosneM mt< mdawtt *a#8 *rendelnie. I« w«e

I gyűrűt, jegyen 6 tei m. Kérem fi ptmaKzkőnyee*. m

I ez, hogy nines? Se fngomnr. m panaszkOnye? Szép hB kis e&csaft. De űriem, kérem, teem Sehet kibabrólm ||ij - dühöng, és gyorsan papim ránt » zsebébót, mmt- I ht pisztoly tenne, ér esipőbOl ími kezd vénámét.- Betegtársak, la trpík alá. Panasz t, fogorvos I ellen. Itt kérem, sorban szépen aldimL.

■ Bgy feldagadt arcú férfi sziszegem nézi m papért, 'fB'A aztán visszaadja■ - Meg van maga örülve? Holnap kde keB fönH nőm fogat huzatai... ts trfam alá? Ha bolond ten- n«Ht - és gyorsan, udvariasan fejőt haft - « zár* ^ fogorvosi ajtó ütött (—ói

iYŰRG

jobb megértése miatt néhány szót szólni az országgyűlés munkájáról — vezette be válaszát Oláh György. — Az eltelt évek alatt jelentősen .megnövekedett az országgyűlés szerepe, s ez kifejezésre jutott abban is, hogy tevékenysége nem szűkült le egyedül a törvényalkotásra. Az elmúlt négy esztendőben például olyan kérdésekben is folyt vita, történt állásfoglalás, mint a mezőgazdaság helyzete, az oktatási reform hatása, vagy érdemi tanácskozás korábban tájékoztató jellegük kérdések felett, mint például a legfőbb ügyész beszámolója az ország- gyűlés előtt. Korábban az ilyen jellegű beszámolókat tudomásul vette az országgyűlés, most élénk vita folyt körülötte.

Emellett és alapvetően, több nagy jelentőségű törvényjavaslatot tárgyalt és fogadott el az országgyűlés.

— Nem véletlen tehát ama megállapítás, hogy mindezek alapján is az új ciklusban tovább nő az országgyűlés jelentősége, s még tovább a képviselők felelőssége választóikkal szemben, — egy adott területen belül. S talán most érkeztünk el a feltett kérdéshez. Az országgyűlési képviselő valóban felelősséggel tartozik körzete választói előtt. De vajon e felelősség elvonatkoztatott az egész népgazdaság, a társadalom egészének érdekeitől? Semmiképpen sem. Egy megyei titkárnak, de egy országgyűlési képviselőnek is mindenekelőtt az általános érdekek szemszögéből kell vizsgálni a tennivalókat.

— Közelebbről: nézzük például az ipartelepítés tennivalóit. A képviselő segitse elő. hogy ez a helyes és igen fontos elv megvalósuljon, hogy az arányok a vidék javára változzanak. De ez nem jelenti azt, hogy minden képviselő

. ■ . - . ____ ■ 1

i mmr

1 *' nm

az ő körzete számára követeljen ipari üzemeket, amikor 1 éppen annak és ott semmiféle gazdasági megalapozottsága nincs. A lényeg bizony az, hol a legjobb, a legkifizetődőbb az egész népgazdaság számára. Jómagámnak össze kell egyeztetnie a helyi, a választókörzet érdekeit a megye, de az egész ország érdekeivel. Nem arról van szó, hogy a helyi érdekek másodrangúak. Szó sincs erről. A képviselő például működjön közre, hogy a rendelkezésre álló anyag:, társadalmi erők és eszközök helyes elosztásával az 6 választói is méltányos arányban jussanak, például kislakásépítési hitelhez, hogy bővüljön a kereskedelmi hálózat, legyen több bölcsödéi férőhely, munkalehetőség a nők számára... és így tovább.

— Ám mindezt, mint már említettem, nem lehet elvonatkoztatni az egész társadalom, az egész népgazdaság érdekeitől. S talán még egy megjegyzést befejezésül. A párt megyei vezetői, jelen esetben jómagam is, s az országgyűlési képviselők, így személyem is, egyaránt a dolgozó nép érdekeit szolgálják. A kommunisták az eltelt több mint két évtized alatt becsületet vívtak ki munkájukkal a pártonkívüli milliók előtt. Nem véletlenül. Bíznak bennünk, és a párt vezetésével az egész magyar dolgozó nép szorgosan munkálkodik a szocializmus teljes felépítésén. Ilyen történelmi körülmények között úgy vélem, igazán nem jelent problémát a megyei titkári funkció és az országgvű- lési képviselői mandátum ösz- szeegyeztetése, — fejezte be a beszélgetést Oláh György, a megyei pártbizottság titkára, a 2-es számú választó kerület országgyűlési képviselőjelöltje.

Gyorkó Géza

Másnap, a község vénétől megkérdezték az elnököt, hogyan zajlott le a közgyűlés. Benke Ferenc elnök így válaszolt: Nem történt semmi különös.

Kusza, gyors betűkkel írt lapokat forgatok. A közgyűlés kézzel írt jegyzőkönyv-piszko zatát. Tényleg nein történt semmi különös?

Berta István, Bujáki József, Huszár János tagok hozzászólásai. „A tsz élére olyan embert válasszanak, aki megfelel.” „Elgépelünk, be kapálunk, de másik vezetőséggel!'. JEzt a vezetőséget most váltsák ler

Súlyos dolgok történtek a sd- roki Váralja Tsz legutóbbi közgyűlésén. Rosszul vizsgázott egy gazdálkodás (30 forintról 20,70 forintra esett vissza a munkaegység értéke) és a tagság elvesztette bizalmát vezetődben.

Több, mint jelszó...

SIROK1 VIHAR

A közös jövőjéről dönt a közgyűlés

Vihar kerekedett, Amely építhet, vagy rombolhat.

Kiszáradt háztáji

Így kezdődött a tavalyi gazdasági év: a tavasz első hónapjaiban a közös gzdaságnak 700 hold szántatdan területe volit A jó idő hirtelen köszöntött be. Mindenáron vetni kellett A háztáji terület megművel ten állt

A tsz vezetősége 23-as számú határozatában a közös érdekében így döntött: „A vezetőség egyhangúan hozzájárul áhhoz, hogy a korábban háztáji területnek szánt holdakat tavaszárpával vessük be.”

És a tagság?

A tagság meglepődött hiszen röviddel ezelőtt másféle termelési tervet fogadtak el. Ezt a területet nekik szánták. Ez a megkérdezés, magyarúzás nélküli döntés megzavarta a közöst. A „laposon” hiába osztottak — sok veszekedéssel — Új háztájit a semmibevevést" nem nagyon akarták elfelejteni a tagok. És még egyet ami valóságosan őket sújtotta: az új háztáji nem veit előkészítve. A megművelés késett, a talaj kiszáradt a háztájiban nyáron gyenge termésátlagok születtek.

A tavaszi induláskor a fel- bolydult tagság kit hétig a közős tájékára sem nézett.

Megfagyott fariatok

Dyen tavasszal kezdődtek

fogyni a forintok. Aztán az elkedvetlenedő tagokkal dolgozó közösben hónapról hónapra erőtleneden az egység.

A vezetők szerint objektív oka von a gyengülésnek. A könyvelés kimutatja, hogy az amortizációs alap képzése, az import vetőmag-burgonya ártöbblete, a munkaegység-jóváírásra fordított összeg, a termeléskiesés matematikailag bizonyítja a visszaesést.

Mégsem tükröznek mindent a számok. Nem szemléltetik, hogy a 270 ezer forintos termeléskiesésben mennyi szerepe van a vezetők és a tagok közti ellentétnek. Mennyi a kapkodásnak, a gazdasági szervezetlenségnek, vagy a lustaságnak. Nem szólnak a számok a szarvasmarha-állomány teljes leromlásáról, ami szintén a múlt év „eredménye”: 100 szá- zázalékos tbc-s fertőzöttség.

Megfogytak a forintok, az okok részletes kutatása nélkül is megállapíthatjuk, hogy a vezetők és a tagok közös „munkája" alapján.

Sára« rendek

Bujáki József fogatos: pitinket néhány vezető úgy tartott, mint a kutyát. Egy jó szót sose kaptunk."

Ifj. Majoros Géza traktoros: „Hajnaltól lucernát rendsodróztam. A délelőtti zivatar eláztatta a termést és a földet Ezt a munkát végezni tovább nem lehetett, hát átmenteim egy másik táblára kaszálni. Ekkor érkezett meg az elnök és rám förmedt: „Maga hogy került ide?" Elmondtam. „Mi volt a reggeli parancs? Azonnal menjen vissza!” Hiába mondtam én, hogy tönkremegy a termés, meg a gép, az elnök csak a „parancsot” hajtogatta. Elvégeztem a feladatom, a rendek olyanok lettek, mint a pocsolyában fürdőit disznók. A főmezögazdász másnap ször- nyűlködve látta a pusztítást: „Ember, hogy lehet ilyen utasítást végrehajtani?“’

BfinüldSxS elnök

Szabó János főmezögazdász: „Volt olyan eset, amikor az egész vezetőség ellen csak Benke élvtárs, meg én fogtunk össze, hogy a közös érdekét képviseljük. A többiek a „tömegtől” féltek és az egyes emberek érdekeit a közős elé helyezték.

— A mi elnökünk elveiben a

közös gazdaságot védi. Módszereiben sokszor az ellenkezőjét teszi. Nehezíti a gazdasági összefogást, az emberekkel való foglalkozásra sem megfelelő Sotaaor inkább közbtotan- sági feladatokat lát éL

Benke Ferenc elnök: „Gorombának tartanak az emberek? Nincs igazuk. Én mást tanultam, mint ők. A rendét szeretem és üldözöm a bűnt. Fél derítettem a táplopást, a mezei lopások sorozatát. Az igazság, úgy látszik, fáj a tagoknak."

A rendőri feladatok ellátására illetékes hatóság dölgoAk a községben.

§egltoé| nem kell

Köztudomású, hogy az elnök feladata többek között a gazdasági intézkedések helyes politikai magyarázása, az emberekkel való törődés.

— Igen, de írja meg ■— mondta az elnök —, hogy a gazdasági irányítóm nálunk nem segítette a politikai felvilágosítás. Nem kaptuk meg a többi szervtől a politikai segítséget.

Valóban nem kapták mag? Ősszel levél ment a Mátra vidéki Erőművekhez. Az üzemből hetente egy alkalommi érkezik a tsz-be a párttitkári feladatok ellátására egy pártmunkás. A levélben ezt a segítséget lemondta az elnök. Indokolás: Jöjjön este a pártmunkás, hiszen „a tsz politikailag (1?), gazdaságilag (ff) megerősödött^ ?!)

A párt segítségét négy hónappal e kritikus közgyűlés előtt így próbálta elutasítani.

A tagság sem angyal

A tsz megalakulása óta három elnököt, négy főmezógBz- dászt „fogyasztott el”. Az egyiknek túlzott embersége, a másiknak szigorúsága nem tetszett a tagoknak. A mostani elnök jogtalanságait a tagok sokszor önmagákon torolták meg. Az elnök sok „haragosa ’ nem járt be dolgozni a közös gazdaságba. Vajon kinek használt ezzel?

A tagok többször saját érdekeiket a közös elé helyezik: „A favágásnál a legjobb rész; ér. én harmadamba essen, a legjobb föld a háztájiban legyen, ne a közösben.”

A bírálatok sem mindig a közős érdekeit szolgálták, hanem személyeskedő, ellenséges hangúak voltak.

A mostani közgyűlésből a tagoknak is le keü szűrniük a megfelelő tanulságot

Lelkiismereti

vizsgálatét

A leváltást sürgető szavak olyan vezetők ellen szóltak, akik sokszor a tsz-demokrá- ciát megsértve irányítottak. A magyarázatokat, a politikai nevelést tünelmetlenkedéswv. parancsokkal helyettesítették és ez a módszer még a közös érdekében te hatástalan, használhatatlan.

A siroki tapasztalatok la mutatják, hogy a közös eredményeit közösen kell elérnie tagnak, vezetőnek. A vezető rátermettsége éppen abban rejlik, hogy magával tudja ragadni a közös útra a szűkebb szemléletű tagokat is.

A vezetők hibáira a tagoknak nem lehet önmagukat csonkító megoldásokkal válaszolni.

A napokban újra összeül a siroki közgyűlés, hogy döntsön a vezetők sorsa felett. Helyei sen elitélik majd a kommunistáktól szokatlan, megengedhetetlen vezető módszereket, de ez a közgyűlés nem a vezetők sorsát fogja eldönteni, hanem a közösét. Nem a vezetők magatartása, vagy elbocsátása a leglényegesebb kérdés, hanem, a közös harmónia megtalálása. És ezért mély lelkiismereti vizsgálat szükséges mindkét oldalon: vezetőknél, tagoknál egyaránt.

Fóti Péter

Mwm*

1M7. február 34, »érnek