Heves Megyei Népújság, 1967. február (18. évfolyam, 26-50. szám)

1967-02-19 / 43. szám

Igényeink és lehetőségeink I Ügyes, Gll6lltl6S VálIfllkOZáSOk \7 alamelyik nap kezem- ” be került a Magyar Nemzeti Bank Heves megyei Igazgatóságának a jelentése és ebben olvastam, hogy me­gyénk lakosságának 1966. évi pénzbevétele 4,2 százalékkal haladta meg az előző évit. Nyomban felmerült bennem a kérdés, hogy mit ígért a terv, mire számíthattunk or­szágos átlagban? Az ember feje nem kápta­lan, nem is bíztam emlékeze­temben, hivatalos adatot ke­restem elő és ott azt találtam, hogy a bérből és a fizetésből élők reáljövedelme 3,5 száza­lékkal nő. Tehát a (két adat összehasonlítása azt igazolja, hogy a tervezettnél több jö­vedelemhez jutottunk. Valóban jobban élünk, mint egy évvel korábban? Igaz, rendezték az építőipari mun­kások bérét, félemelték a pe­dagógusok és az egészségügyi dolgozók fizetését és az ala­csony nyugdíjakat is, két gyereknél 75 forint helyett 200 forint családi pótlékot fi­zetnek. De ax átlagosnál gyengébb volt a szőlőtermés, jég- és belvízkár pusztított, következtében a pa­rasztság készpénzbevétele 5y5 százalékkal kevesebb volt, mint az előző évben. Hogyan, miből adódott a többlet, hogy a megye összes lakóinak, beleértve a falun és városon élőket is, az előző év­hez képest mégis 44 százalék­kal növekedett a készpénzbe, vétele. A magasabb jövedel­műek nagyobb mértékben emelkedő jövedelme növelte ez átlagot? Érdeklődéssel böngésztem tovább ez adato­BmeTték a béreket, de ép­pen azokban a munkakörök­ben, ahol aránytalan elmara­dás volt, tehát a kis jövedel­mű emberek kapnak 1966. február óta több fzetést. A tehetősebb rétegeknél éppen jövedelmet mérséklő írbéáce- déseket hajtottak végre, a magasabb esetéseknél maga­sabb lett a nyugdljjárulék.. A bérintézkedésekkel egy­idejűleg egyes termékek ára is emelkedett. Vajon az ár- és bérintézkedések együttesen milyen hatással voltak az ala­csony és a magasabb jöve­delmű emberek életszínvona­lára? Hogyan vélekednek er­ről az emberek? A válasz attól függ, hogy őszinte és tárgyila­gos-e. Erre vonatkozóan nem kiragadott példákat idézünk, hanem a Központi Statiszti­kai Hivatal adatait. Mintegy négyezer család véleményét kérdezték meg, hogy nőtt, vagy csökkent a jövedelmük. A legkülönbözőbb kategóriá­ba tartozó négyezer család minden bizonnyal az országos helyzetet reprezentálja. Ren­delkezésre álltak a megkér­dezett családok tényleges jö­vedelmi adatai, így a vélemé­nyekét a való adatokkal Ö6z- szevethették. Szabályszerű is­métlődéssel olyan vélemény alakult ki, hogy ott, ahol évenként 3—5 százalék volta jövedelem növekedése, stag­nálásról beszéltek. Ahol évi öt százalékot meghaladta a készpénzbevétel, ott érezték a jövedelem növekedését. Ha ténylegesen csökkentek a jö­vedelmek, akkor már az egé­szen kis mértékű csökkenést is lényegesen rosszabbodás­nak jelentették ki. Ügy véljük, hogy nem szándékos borúlátásról, vagy féketftésnől van itt szó, sok­kal Inkább arról, hogy ax emberek igényeikhez mérik a való helyzetet A tapasztalat pedig az, hogy az igények gyorsabban növekszenek, mint a megvalósításukra szolgáló alapok. Pedig gazda­sági törvényszerűség, hogy a fogyasztási alap növekedése nélkül a reálbérek tartósan nem növelhetők. lif ilyen ellentmondások 1 * akadályozzák gazda­sági életünk gyorsabb fejlő­dését? A második ötéves terv első évében az ipari termelés növekedése 11 százalék volt, az utolsó évben öt százalék. Hányszor elmondjuk, hogy drágán termelünk. De nem elegendő erről beszélni. Te­gyünk is meg mindent, hogy a befektetett anyag és mun­kaerő-ráfordítások több ered­ményt hozzanak. Használjuk ki gazdaságosa bban a gépe­ket és a berendezéseket, al­kalmazkodjunk jobban a pi­ac igényeihez, akkor a reál­bérek és az életszínvonal gyorsabban fog növekedni. Heves megye most kedve­ző helyzetiben van. Ipari üze­meink folyamatosan növelik termelésüket és újabb objek­tumok létesülnek. A visontai külfejtés és erőmű beruházá­sánál és a kiáköred vízlépcső építésénél, a Hatvani Cukor­éi Konzervgyárban, a Hajtó­mű és Felvonógyárban, az Egri Dohánygyárban ebben az évben a tavalyinál is több bért folyósítanak és a tanácsi vállalatok összességénél is növekszik a termelés. Ezért a lakosság áruvásárlással kapcsolatos pénzköltése vár­hatóan 8,4 százalékkal lesz nagyobb az előző évinél. A parasztság közösből származó jövedelmének is növekednie kell a termelési színvonal fejlesztése és a takarékos gazdálkodás következtében. K özlsmert, hogy vannak tartalékaink a fejlődés akadályainak leküzdését«, ezek azonban a korábbi mód­szerekkel nehezen aknázha­tók hl Éppen ezért van szük­ség a gazdasági Irányítás gyö­keres reformjára. Az új gaz­daság mechanizmus legfőbb célja az, hogy meggyorsítsuk a fejlődést, hogy biztos ala­pot teremtsünk az étetsztn- mal további emeléséhez. Dr. Fazekas László MOTTÓ: A megye termelőszövet­kezetei növelik mellék­üzemági tevékenységüket­A termelőszövetkezetek leg­főbb feladata a mezőgazdasági termelés szakadatlan növelése, a növénytermesztés, az állatte­nyésztés hozamainak emelése. A kenyérgabona-, hús-, tej­termelés mellett azonban mind több gazdaság felismer olyan kínálkozó lehetőségeket, ame­lyek újabb bevételi forrást je­lenthetnek a közösnek. Egyre gyakrabban hallunk olyan ügyes, értelmes vállalkozások­ról, amelyek mind a szövetke­zetnek, mind a népgazdaság­nak hasznára válnak. A hír nyomán jutottunk el a hatvani Lenin Termelőszövetkezetbe, ebbe az ötezer holdas gazda­ságba, ahol a vezetőkkel leg­újabb vállalkozásaikról foly­tattunk beszélgetést. Gombatelep a bányában Petőfi bánya nem éppen Hat­van szomszédságában van, mégis a hatvaniaknak jutott eszükbe, hogy a petőfibányai lehetőségieket kihasználják. Ar­ról van szó, hogy azokban a vágatokban, ahol már szenet nem termelnek, gomba terme ■ léshez fogtak. Jelenleg már negyvenen találtak munkát a föld mélyén, éa nem kevesebb, mint ötezer négyzetméteren termelik a finom közkedvelt sampinyont — Mit sárnak a txMa Beázás­tól? — Röviden szólva hatszáz­ezer forint tiszta hasznot — vá­laszol a főmezőgazdász. — Jelenleg negyven ember­nek nyújt megélhetést a bá­nyában termelt sampinyon, de a lehetőségek megvannak a további fejlesztéshez. Egy-két év múlva a jelenlegi ötezer négyzetméteres terület 15—20 ezerre növelhető. Most évi két­milliót hoz a gomba, és ebből hatszázezer forint a közöst gaz­dagító tiszta haszon. A terme­lést a tsz szakemberei irá­nyítják, ugyanakkor munka- lehetőséget biztosítunk a pető­fibányai lakosoknak is. Érde­mes szólni még egy másik vál­lalkozásunkról Mi végezzük ugyanis Petőfi bánya csinosítá­sát, és ennél a vállalkozásnál újabb tizenhat ember talált munkát. A bruttó bevétel mint­egy félmillió, az évi tiszta haszon ötvenezer forint. I közkedvelt alágyújtós Sokan megismerték már a kitűnő minőségű. Fetőfibányán készült alágyújtóst, amelyet a tsz készített és a TÜZÉP hoz forgalomba. — Hogyan Kelttetett meg ez ■ gondolat? — Lényegében a petőfibányai fűrésztelep hulladékanyagának hasznosításáról van szó, és kü­lön öröm, hogy az alágyújtóst a háziasszonyok máris meg­kedvelték. — Milyen haszna mm ebből a szövetkezetnek? — Az alágyújtósok darabját 4 forintos áron hmasa forga­lomba a TÜZÉP. és közölték velünk, hogy negyedévenként akár harminc vagonnal is át­vennének tőlünk ilyen árut. Sajnos, mi jelenleg csak öt vagonnál tartunk, vagyis eny- nyit szállítunk az első ne­gyedévben. And a Jövedelmet illeti, elmondhatjuk, hogy mintegy hetvenezer forint étd tiszta jövedelem származik eb­ből az egyik legfrissebb vállal­kozásunkból. Megemlítem, hogy a 25 tagú, most alakult tsz épí­tőbrigádunk ez évben először dolgozik majd nagyobb tétel­ben a lakosságnak. Termelési értékük a tervek szerint eléri majd az évi négymilliót, az eb­ből származó tiszta jövedelem várhatóan háromszázezer fo­rint körül lesz. Napi 180 ebéd a tsz üzemi konybáiée Kevesen tudják, hogy a hat­vani Lenin Tsz olyan üzend konyhát tart fenn, ahol jelen­leg is napi 180 ebédet főznek, és mintegy százan naponta há­romszor étkeznek. Nyáron ex a szám csak emelkedik, hiszen mintegy 150 tsz-tagnak is főz­nek. Itt kosztol a felsőfokú technikum kilencven diákja, akik önköltséges áron kapnak itt étkezést — Érdemes-e fenntartani «a üzemi konyhát? — Az üzemi konyhán külö­nösebb jövelelmtink nincs, hi­szen mindent önköltségi áron adunk, viszont nagy gondtól szabadítjuk meg a várost ami­kor vállaltuk az étkeztetést nem is szólva saját tagjaink­ról, akik szívesen veszik igény­be a szolgáltatást. A hatvani Lenin Tíz csupán néhány lényegesebb vállalko­zását mutattuk be, amelyek jelenleg bevételük tíz százalé­kát adják. Nyitóit szemmel járva (Dr. Cilbotya LásxM tudósító): Ilyenkor Men csöndesebb • gyöngyöd Fő tér. Kevesebb embernek vezet erre az útja, s aki erre jár, az Is fázósan tovasiet, csak egy-egy rövid pillantást vet a gazdag kira­katokra. Határozottan váro­sias jelleget kölcsönöz a tér­nek a körforgalom, a fris­sen tatarozott házak. Szép és jó, de van néhány apróbb hi­ba, amin már most is vál­toztatni kellene. A szépség­hibák közé tartozik például a Mátra Szálló Fő tér felé né­ző oldalán a büfé, amely előtt hosszú sorok dideregnek — káposztás láncosért. Talán jobb helye lenne ennek a bü­fének néhány méterrel ar­rébb, a piactéren, vagy va­lamelyik mellékutcában. A „Zsuzsi” presszó falán egy Öveges, viharvert fado­boz éktelenkedik. Nem tudom kinek a „gondozásában” van a járási sportszővetségé-e, vagy valamelyik sportklubé, de mindenféleképpen furcsa képet mutat. A piszkos üveg alatt a Gyöngyösi Spartacus 1964-« évi bajnokainak képe látható. Ügy tudom, a birkó­zó-szakosztály 1965-ben is, 66-ban Is avatott bajnokot, nem ártott volna felcserélni már a képeket. Beszélni lehetne még a Zsuzsi presszó mellett lebon­tott épület romjairól, a ka­pualjakat „díszítő” figyel­meztető táblákról. Remélhetően ezek a szép­séghibák eltűnnek tavaszra, s mire beköszönt az idegen­forgalmi idény, a vendégek már nem láthatják majd. Egy ötös lottóról h lemondana Palota és a kunyhó harca... „Alulírott Kovács Gyula, mint főbérlő, 1966. március 1- re felmondom az ön által la­kott egy helyiséget, melyet 1965. szeptember hó 18-án ideiglenesen, 1965. december 31-ig, albérletben az ön részé­re szerződésileg kiadtam. A helyiség részemre spe ízként szolgál. E hónap végén szán­dékozom disznói vágni és szük­ségem van a helyiségre, az éle­lem tárolása szempontjából. Kérem a levél tudomásul vé­telét és a helyiség március 1-re való kiürítését. 1966. február hó 4-én. Kovács Gyula főbérUi, Eger, Lenin «. 4.” A palota és a kunyhó harca ezzel a levéllel kezdődött. Ma is tart. bár a paragrafusok már egyoldalúvá tették a küz­delmet .. Per után per Szántó Gyuláné hétéves kis­fiával 1965 júliusában került Egerbe. Senkije sem volt a vá­lt épviselő jelöltünk: TILICZ V JÓZSEF OTT VOLTAM a jelölő gyű­lésén, amikor minden kéz a levegőbe emelkedett. Igennel szavazott a Selypi Cukorgyár kultúrtermében mindenki. Aki­re szavaztak, hogy felkerüljön az országgyűlési képviselője­löltek listájára, a jó ismerőse a selypi medence dolgozóinak: Tiliczky József, a hófehér ha­jú bányász. ★ Ismerik olvasóink is, hiszen már az 1963-as választásokon helyet kapott a parlamentben, mint Heves megye képviselője. Több ízben hallottuk felszóla­lásait az országgyűlésben, is­merjük interpellációinak ered­ményét is. Amikor felkerestük Apcon, azt a hibát követtük el — hogy a lakására mentünk^ Igaz, munkaideje délután kezdődik a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt termelési irodáján, de ez még nem jelenti azt, hogy délelőtt otthon van. Természe­tesen a tanácson találtuk meg, S ott beszélgettünk vele. — Angol parlamenti küldött- , ég járt egvszer Heves megye­ien — mesélte Tiliczky József vlh, s nagy beszélgetés folyt a ifcegye képviselőivel. Tudvale- Mfc, hogy az angol parlament képviselői csak — képviselők, pénzes emberek, s igen-igen csodálkoztak, amikor arra a kérdésükre: mit csinálok, ha éppen nem a parlamentben va gyök, azt válaszoltam, termé­szetesen a váltamra veszem a csákányt, és megyek a bányá­ba szenet fejteni. Azok között élek és dolgozom, akiket képvi­selek. .. Tiliczky József sokáig dolgo­zott a bányában, mint csapat- vezető vájár. Mindezek mellett ott a sok társadalmi munka: párttitkár volt a bányaüzem­ben, majd szervező titkár az üzemi pártbizottságban, jelen­leg pedig Apc község pártszer­vezetének titkára. Társadalmi munka van elég, s ezt szíwel- lélekkel végzi már 1945 ótai Akkor került az irodába, ami­kor megszűnt a fejtés a Petőfi- altáróban. — ELÉG NEHÉZ FELADAT jutott a bánya megszűnésével számomra. Egyrészt meggyőzni az embereket, hogy a népgaz­daság szempontjából gazdasá­gosabb a mélyművelés helyett a külszíni, másrészt pedig har­colni azért, hogy a kikerült bá­nyászok jó körülmények közé kerüljenek. A külszínen kisebb a fizetés, sokan messze kerül­tek, családi közösségek bom­lottak szét... 1965. tavaszán felszólaltam ezeknek a bányá­szoknak az érdekében az or­szággyűlésben, Más szervektől is érkeztek hasonló bejelenté­sek, észrevételek ezzel kapcso­latban, a a kormány — amint már ennek eredménye isme­retes — új rendelkezést bocsá­tott ki, végtelenül sok és meg­nyugtató kedvezménnyel, a költözéstől az új lakásokig. Mit tett még a képviselő a sok közül? Például az ő köz­benjárására indult meg a já­rásban a belvízrendezés és az időnkint nagy kárt okozó Szu- ha-patak szabályozása, vagy a horti vízhelyzet megoldása, a zagyvaszántói új posta, stb. — Három harmadban dolgo­zom a trösztnél. Közben járom a községeket, fogadóórákat tar­tani, beszélgetni a választók­kal. Jó érzés olyan emberek között élni, akik bizalommal fordulnak hozzám. Azt szeret­ném elérni, ha újra megválasz­tanak, hogy elégedettek legye­nek, megfelelő, nyugodt lég­körben éljenek. Ha mindezt el­érem, elmondhatom négy év múlva, hogy teljesítettem köte­lességemet. — ÉS SAJÄT MAGÄNAK mit kíván a képviselőjelölt? — Ugyanezt. És még azt is, hogy valamivel több időt szen­telhessek családomnak... — el­mosolyodott. — Néha már hiányolnak otthon. (káia* rosban, lakás, munka után né­zett A Park Szállóba került dolgozni, Kovács Gyula pedig havi 250 forintért albérletbe adta állami lakásának akkor éppen üresen levő padlásszo­báját. Közös volt a megelége­dés, Szántó Gyuláné rendszere­sen fizetett, a főbérlőnek sem volt semmi kifogása. A békés „egymás fölött élést" váratlan fordulat zavarta meg: megérkezett a felmondólevél. Szántóné nem költözött ki, segítséget keresett. 1966. már­cius 12-én a főbérlő és az al­bérlő egyszerre kapják kézhez az Egri Városi Tanács igazga­tási osztályának határozatát, mely szerint: „Szántó Gyuláné részére az addig albérletként használt szobát főbérleti jelleg­gel kiutalja.” A döntés indoklása: Kovács Gyula földszinti kétszoba- konyhás, mellékhelyiségekből álló lakása teljes mértékben kielégíti a törvény által írt kö­vetelményeket...” Az Ingatlan- kezelő Vállalat bérleti szerző­dést köt Szántónéval, majd sza­bályosan átminősítik a szobát. Kovács Gyula nem nyugodott bele a városi tanács döntésébe, fellebbezést nyújtott be a He­ves megyei Tanács igazgatási osztályához. Elutasítják felleb­bezését, megerősítik a városi tanács igazgatási osztályának döntését: „a hivatalos feljegy­zések szerint 1951-től kisebb megszakításokkal albérletként volt hasznosítva a szoba, vagy­is eddig sem használták élés­kamrának..." A főbérlő bírósághoz fordult, pert indított a megyei tanács határozata ellen és bíróság út­ján próbálja kiköltöztetni Szán­tó Gyulánét is. Per után per következett... Vigyázat! Patkányfogó van fölállítva! A padlásszoba csak a szom­széd lakáson keresztül közelít­hető meg. A feljárat a Lenin u. 6. számra nyílik, semmi ösz- szeköttetése nincs a főbérlő la­kásával. Szűk falépcsőn lehet feljutni a sötét padlásra, majd támasztógerenda alatt kell át­bújni a kis szoba ajtajához. Tenyérnyi szoba, nem szélesebb két méternél. Egy szekrény, egy ágy, egy kályha, egy szék. Más nem fér be. A mellékhe­lyiség. a víz az alagsorban van. A keskeny rekamién ketten al­szanak, a szomszéd pincéjében tárolja a szenet, a főbérlő két Vincéjében „nem jutott hely”. Mindezek ellenére Szántó Gyu­láné nem panaszkodik, a ki­lencéves Gyurkával, ha szűkö­sen is, de megférnek. 1100— 1200 forintból élnek, nem na­gyon lehet válogatni. Csak a patkányoktól félnek. Ezért áll készenlétben a patkányfogó. Az idegent a felirat figyelmez­teti: Vigyázat! Patkányfogó van felállítva... Kettővel többen A főbérlő sötét, elegáns ru­hában fogad. Fény és jólét mindenütt. A konyhát is szo­bának rendezték be. ízléses, modern, új bútorok mind a három szobában. Vázák, Vi­rágok, szőnyegek, képek. A vá­rosban is kevés ilyen ragyogóan berendezett lakás lehet. Az előszobából konyha lett. Búto­rai. berendezései a szobákéval vetekszenek. Virágos, díszített falú előtérbe nyílik még a be­járati ajtó is. Gázfűtés, hideg­meleg víz, mellékhelyiségek... Négytagú család él itt, csal kettővel több, mint a padlás szobában. A padlásszobáho; hasonlítva palota ez, s fordítvt a kunyhó. A szó legigazibb ér telmében. Nem is ez a baj, örü lünk a Kovács család szél harmóniájának, csak kár, hoffi a jólétben nem veszik észre , padlásszoba lakóinak életét. 1967. február 3-án délelőtt ft tízkor a kilakoltatás! perbei az Egri Járásbíróságon elhang zott az ítélet: 1967. márciu 15-én Szabó Gyulánénak « kell hagynia a padlásszobát é visszamenőleg ki kell fizetni a havi 250 forintos albérle díjat a főbérlőnek, ezt diktált a paragrafus. Kovács Gyula örül, remény kedik. Lesz speiza, fotolabora tóriuma. Egy ötös lottóról i lemondana, csak visszakapná padlásszobát, csak megszabd dúlna Szabó Gyulánétól, ol a kilencéves gyermekkel máj ismét nyakába veheti a város hogy Kovács Gyulának speia fotólaborja legyen az állami b kásban... Az íiélet elhangzott, a paras rafusok döntöttek. De úgy éré: zük, hogy az élet megelőzte paragrafusokat. Az emberség, való igazság fellebbez az ítél« ellen. Ezért várjuk, hogy a pi lota és a kunyhó harca kunyhó igazságával végző: jék... Koós József JlmiiséJi 1967. február 19„

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents