Heves Megyei Népújság, 1967. február (18. évfolyam, 26-50. szám)
1967-02-18 / 42. szám
Kinek jár a gyermekgondozási segély ? A nőtanáes elnöke a rendelet jelentőségéről és t ária aló hatásáról Gyakorlaton a leendő óvó néni Mindenben segítenek - mondja Popovics Ági. — Baráti légkörben ismerkedtem meg, gyakorlati munkán léve társammal, Kerek Klárivá] együtt, az óvodai szokásokkal az adottságokkal. Már készítettem önállóan munkatervet, s a csoportvezető jelenlétében, dí segítség nélkül vezettem le foglalkozásokat. Bizony elég nehéz munka mindazt, amit elméletben tanultam megvalósítani, hasznosítani a gyakorlatban. Mindenesetre igyekszik, a miközben foglalkozik, játszik a gyerekekkel, vizsgázik is egyben lélektanból, gyermekszeretetből. MÉG EGT F?X fiV a gyakorlat után, és okleveles óvó néni lesz Popovics Ágnes. Távolabbi terve, kívánsága csak egy van, szeretne Egerhez közel élhelyezkedni. éves koráig maguk gondozzák gyermeküket, hiszen ez az időszak a nő életének legszebb emlékei közé tartozhat. Ha otthon lehet a gyermek mellett, napról napra figyelemmel kísérheti fejlődését, láthatja az emberré válás első és legizgalmasabb pillanatait. Az anyaság élménye enélkül nem is lehet teljes. — Ml a véleménye: milyen mértekben veszik ma jd igénybe a dolgozó nők a gyermekgondozási segélyt? — Reprezentatív jellegű felmérések alapján elmondhatom, hogy az asszonyok és a férfiak is örülnek a kapott lehetőségnek. Elsősorban a fiatal nők számítanak erre, különösen azok, akiknek már van egy gyermekük, mivel ők már rendelkeznek tapasztalatok Icai, s tudják, hogy a 30 hónap alatt nagyobb gyermekük fejlődését is kedvezően befolyásolhatják. Az előzetes tapasztalatok alapján általában nem kívánják igénybe venni a segélyt azok a családok, ahol a nagymama vállalja a gyerek nevelését Várható az is, hogy a magas szakképzettséggel rendelkező nők sem kérik a gyermekgondozási segélyt. Érthető például, hogy egy orvosnő, mérnök vagy tudományos kutató nehezen vállalja, hogy csaknem három évre kiessék a munkájából. — Mivel tudvalévőén a rendelet január 1-e után született csecsemőkre vonatkozik, s a gyermek- gondozási segélyt első ízben az öthónapos szülési szabadság letelte után folyósítják majd, megkérdezzük: milyen előírások érvényesek az igénybevételied kapcsolatban? — A rendelet szerint két héttel azelőtt kell bejelenteni a vállalatnál a szándékot, mielőtt a gyermekgondozási segélyt igénybe kívánja venni az édesanya. így tehát az öthónapos szülési szabadság lejárta előtt két héttel. Ha azonban ekkor felveszi a munkát és később mégis meggondolja magát, a gyermek születésétől számított harminc hónapon belül bármikor kérheti a segély folyósítását — persze mindenkor két héttel korábban kell az édesanyának szándékát bejelentenie. Gyermekrajzok. n karcoló Vietnamról (Sallai Sándor tudósító.) A Pétervásári Általános Iskola csapatvezetősége gyermek- rajz-pályázatot hirdetett a Toldi Miklós úttörőcsapat pajtásainak, amelynek a vietnami nép hősies szabadságharca volt a témája. Sok rajz készült, a legjobbnak Ónodi Teréz nyolcadik osztályos úttörő Menekülő édesanyák gyermekükkel című munkája bizonyult. A második és harmadik díjjal Tóth Erzsébet rajzait jutalmazták. A jól sikerült gyermekrajz- pályázat után ünnepi rajfoglalkozást tartott a Schőnherz Zoltán raj, amelyen a pajtások ünnepi műsorban megemlékeztek a vietnami nép szabadságharcáról. PALOTA? BOPfS^ / 4 Hmúsav 1967. február 18, wombat Néhány héttel ezelőtt rám köszönt egyik íróbarátom. Rég nem láttuk egymást, se vége, se hossza a kérde- zősködésnek. Letelepszünk egy kávéházba, isszuk a duplákat, megkérdi, min dolgozom, de látom rajta, hogy már fogalmazza magában a kerek, tömör, jól kikalapált mondatokat, mellyel tudomásomra hozza, hogy 6 mit dolgozik, s ugyanezt teszem én is. Lelkesen érdeklődöm munkája iránt s alig várom már, hogy egy ügyes fordulattal a sajátomra térhessek. Nincs kegyelem! Áhítattal végig kell hallgatnom drámáit, filmvázlatát, 6 meg ragyogó szemmel kíséri végig regényalakjaim útját két köteten keresztül s még készülő rádiójátékom számára is kicsikar magából egy méltányló mosolyt. Ezek után rátérünk a családi ügyekre. Elmondja, hogy Gyuri fia pompás fickó, az a fajta, aki mindenkivel meg tudja szerettetni magát! Még a csősz is kedveli, s ha Gyuri történetesen a virágágyak közepébe rúgja a labdát„ legfeljebb •«#nyit mond: hopple! Ebből is láthatom, mennyire ért az a gyerek az emberekhez! ■ Szeretnék már a saját fiamra rátérni, várom azt a parányi lélegzési szünetet, amelyen becsúsztathatom fiam erényeit, de 6 egyáltalán nem hajlandó lélegzetet venni. Egy szuszra meséli el, hogy Gyuri az osztályban is az első. Illetve a második... 6 a maga részéről nem fektet súlyt rá, hogy ötös bizonyítványt hozzon haza, de Gyuri tele van ambícióval, elsep- ri az útjából az akadályokat, két vállra fekteti a nehézségeket, nagyon helyes, álljon csak meg a saját libán! Gyorsan konyakot rendelek, abban reménykedve, hogy e. szesztől engedékennyé válik, s hajlandó meghallgatni fiam széttárni tulajdonságait, amit csak úgy mellékesen említenék meg. két mondat közé poty- tyantva, az utolsó korty jogán. — Nálunk az a helyzet — siklok angolnaügyességgel a beszélgetésbe, de ő felemeli mutatóujját. ■— Valamit még elfelejtettem. Képzeld csak,.. — és nevet, magabiztosan, kedélyesen. — Képzeld csak, egyedül a magyar dolgozatai négyesek a kis- öregnek. Pedig olyan feje van... Talja a könyveket. Tudod, hogy nem vagyok elfogult apa... — Én sem vagyok elfogult — ragadtam meg a következő alkalmat, hogy meg csillogtassam fiam képességeit. — A gyerek prima koponya — folytatja 6 —, s mégse képes egy ötös dolgozatot összehozni. Négyest is csak nagy nehezen. Tudod, milyen egy gyerek! első hozza a többit... Nem valami épületes pedagógiai elv — teszi hozzá —, de hát megsajnáltam a köly- köt. Azt se tudta szegénykém, hogy járjon a kedvembe. Rohant kávét darálni, ide adta a golyóstollát s többször hangoztatta, hogy Gereben mamája sírt. amikor a könyvemet elolvasta... — fi« meg nekifeküdtem az írásnak. Tudod te, milyen nehéz dolgozatot írni? Milyen fárasztói — fordult hozzám. — Fogalmam sincs —. mondtam szerényen, de öntudatosan.. Én sohasem segítettem a fiamnak. Annyira Egy ilyen négyes rontja a tekintélyét is... Ma délután nekibúsulva találom a füzei előtt. „Előre tudom, hogy megint négyes lesz” — sóhajtja. Na. mondom neki, ne lógasd a fejed. Most az egyszer megcsinálom Csak azért, hogy házáig elei ötöst. Aa önálló... Nem hagyta befejezni a mondatot. — Egész délután körmöl- tem — vágott a szavamba —, ennyi idő alatt megírok egy vasárnapi novellát. Egy vasárnapi novellát? Egy film-szinopszist! Gyuri néha mellém •agyon szépen írd, apu. — Nem akarok nagyon szépen írni — magyaráztam neki — Éppen a te érdekedben. — A Jellinek is nagyon szépen fogalmaz — felelte. — Múltkor is azt írta, hogy: „A nap bíborgolyója legurult az ég bársonyán”. Ha üyesmit tudnák.. Bevallom, minden erőmet összeszedtem, hogy utolérjem Jelli- neket s mégse írjak bíbor golyó-dolgokat... Világos és egyszerű voltam, a szűz gyermeki látásmódot igyekeztem kidomborítani, a folyton, felfedező kisfiú izgalmas szimatolását, friss derűjét. Azt hiszem, sikerült — mondta, és végigsími- tott deres haján. Minap ismét találkoztam vele. — Nos? r— kérdezt •m. — Moszkvában, Prágában egyszerre mutatják be a darabomit — újságolta készségesen. — És mi lett a dolgozattal? Nagyot nyel, kényszeredetten nevetgél — Képzeld... kel- test kapott rá G'ju-i. És a kettes mellé azt I írták piros ceruzával.! gyerek, gyerek, mikor jön már meg az eszed?! — És Gyuri? Gyuri mit szólt? — Csak annyit mondott: Hopplá! Ebből is láthatod, hogy ért az emberekhez. — Mi történik akkor, ha a gyermekgondozási segélyt élvező édesanya 3 harminc hónapon belül újabb gyermeknek ad életet? — Ha például az első szülést követően két évre ismét gyereket szül, akkor attól kezdve öt hónapig a teljes fizetés, jár, majd ismét kapja a segélyt, harminc hónapon át. Lehetséges tehát, hogy több gyerek születése esetén folyamatosan folyósítsák számára a gyermekgondozási segélyt. — Milyen sajátosságai vannak a gyermekgondozási segélynek tsz-ben. dolgozó asszonyok esetében? — Mint ismeretes, a rendelet azt írja elő, hogy ha a szülő nő tagja a tsz-nek, akkor számára is jár — havi 500 forintos — gondozási segély. A helyzet az, hogy sok asszony nem tagja a tsz-nek, csak bedolgozó. Ebben az esetben a segély nem jár. A nőtanáes az elmúlt években széles körű propagandatevékenységet fejtett ki annak érdekében, hogy az asszonyok is lépjenek. be tagként a tsz-be. Az asszonyok sok esetben elzárkóztak ettől* arra való hivatkozással, hogy az SZTK juttatásai tag-férjük után amúgy is jár, s így nem kell külön fizetniük az SZTK- járulékot. A havi néhány forintos összeg miatt most az így gondolkodó asszonyok bizony hátrányos helyzetbe kerültek, A gondozási segély a rendelet szerint azoknak jár, akik a szüléstől visszafelé számított 12 hónapban legalább 120 napot dolgoztak, és rendes tagjai a termelő- vagy kisipari szövetkezeteknek. — Milyen támogatást kíván adni a nőtanács a gondozási segélyt igénybe vevő asszonyoknak? Tervezzük, hogy — a védőnőkkel együttműködve — maximális segítséget adjunk az édesanyáknak; egészségügyi tanácsadásban részesítjük őket, s megszervezzük számukra az anyák iskoláját. Lényeges dolog még, hogy a harminc hó nap letelte után ugyanolyan körülmények között vehessék fel a munkát, ahogyan abbahagyták. Elképzelhető viszont* hogy ennyi idő alatt munkahelyükön fejlődött a technika* új eljárásokat vezettek be, ezért az üzemek kötelesek ilyen esetekben — akár a harminc hónapon belül is — megfelelő szakmai továbbképzésükről gondoskodni. ■— Milyen várható háti* aa lesz a rendeletnek a bölcsődei hálózat fejlesztésére? —- Alaptalanok azok a híresztelések, hogy abbamarad a bölcsődei hálózat fejlesztése. A* országgyűlés például éppen az 1967-es költségvetés vitájában* a képviselők javaslatára, nemhogy csökkentette, de a tervezetthez képest emelte az idén. létesítendő új bölcsődei férőhelyek számát. — Hogyan értékelik a nők foglalkoztatásában létrejött új helyzetet? — Várható, hogy a rendelet hatására sok munkahely felszabadul. A Munkaügyi Minisztériumnak, a SZOT-nak és a nőtanácsnak van egy közös irányelve, amely szerint olyan munkahelyeket, amelyek nem ártalmasak a nőkre, lehetőleg lányokkal, asszonyokkal töltsenek be. Az irányelv kimondja* hogy elsősorban a fiatal, szak- képzettséggel rendelkező lányoknak kell adni a gyermek- gondozási segély igénybevétele által felszabadult munkahelyeket. Ezzel arra is kívánunk ösztönözni, hogy az iskolából kikerült fiatal lányok szakmát tanuljanak. Véleményem szerint a gyermekgondozási segélyről szóló rendelkezés jó értelemben járul hozzá a női egyenjogúság megerősítéséhez, mivel figyelembe veszi az anyaság sajátos, viszonyait, s az asszonyok maguk dönthetik el: igénybe kívánják-e venni * számukra biztosított lehetősé get — fejezte be nyilatkozaté t Erdei Lászlóné, a Magyar No Országos Tanácsának elnöke. B.B.& Nagy hangsúlyt kap a gyér- < meket nevelő családok megbe- j csülése, támogatása a Magyar : Szocialista Munkáspárt és a ' kormány politikájában. Ezt bi- zonyítja a gyermekgondozási ; segélyről elfogadott törvény- i erejű rendelet is. Az intézke- 1 dést mindenütt nagy tetszéssel : fogadták, részletei az érdeklő- ■ dés középpontjában állnak, ' azért kértük fel Erdei LAszló- nét, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnökét, hogy válaszoljon ezzel kapcsolatban néhány kérdésre. — Milyen indokokkal ajánlja a Magyar Nők , Országos Tanácsa a gyermekgondozási segély igénybevételét a cse- j esem5 és az édesanya ér- , dekei szempontjából? — Általános tapasztalat, j hogy a bölcsőde — amellett, , hogy nagy segítséget nyújt az édesanyáknak, s szervezett ke- j retek között gondoskodik a j csecsemők ápolásáról, mégis — . a gyermek szempontjából nem minden tekintetben mondható j hasznosnak. A korai felkelés, a j bölcsődébe való elvitel esetleg ■ erős hidegben ártalmas is le- 1 hét. Ami pedig a dolgozó édes- . anyákat illeti: véleményünk : szerint óriási dolog számunkra ( az a lehetőség, hogy két és fél j (L. Elekes Éva tudósítótól): NÉHÁNY HÉTTEL ezelőtt még a vizsgák izgalmai sápasz- tották Ágota arcát, most szinte pihenésnek számít a kéthetes szakmai gyakorlat, melyet szülővárosaihoz, Egerhez közel — a gyöngyösi 10-es számú óvodában tölt a kecskeméti óvónőképző végzős hallgatója. Popovics Ági, 1965-ben az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett Azok közé tartozik, akik szinte kisgyerek koruk óta készülnek pályájukra, a szomszéd kisgyerekek őrzője, játszópajtása volt mindig. A sikeres érettségi után sikeres felvételi vizsga következett a kecskeméti óvónőképzőbe, s ott sem hoz szégyent az egriekre. A gyöngyösi óvodában sok szeretettel fogadták a gyakorlatra érkező „óvó nénit”. szerepek nem kívántak túlzott erőfeszítést a színészektől, egyformán remekül karik'iroztak. I Feltétlenül említeni kell Joscf Vanis operatőr munkáját, gyönyörű, színes felvételeket komponált. Ritkán látni egyetlen filmben ennyi tájképi szépséget, mint amennyit ebben a komikummal és paródiával ötvözött, bővérű humorral átszőtt alkotásban. Ilja Ehrenburg világszerte ismert szovjet író. Számtalan rangos művet jelez neve — Párizs bukása, Vihar, Kilencedik hullám, Olvadás stb. — amely filmre kívánkozik. Vitatni lehet, miért pont ezeket a fiatalkori írásait választották megfilmesítésre. Igazán értékelni, és helyesen értékelni csak azok tudják a csehszlovák—osztrák filmet, akik Ehrenburg későbbi, s mai életének alkotásait is ismerik. E kifogástól eltekintve is sikeres, kellemesen szórakoztató filmnek értékelhetjük a Pipákat. Pataky Dezső Ogy illenék, hogy stílusosan pipafüst mellett csevegjünk erről a kellemesen szórakoztak színes, szélesvásznú csehszlovák—osztrák filmről. A film „nyersanyaga” Ehrenburgtól szerzett három novellája, a szerelemről szőtt három anekdota ja szolgált forrásul. Ehrenburg jó forrás. A novellák adta lehetőségeket egyszerűen nemcsak átültették filmre az alkotók, de a novellák szellemében tovább is szélesítették e lehetőségeket Sikerült érzékeltetni vizuálisan, képi megjelenítésekben is az írások anekdotazó hangulatát, túlzottan kedélyeskedö parodi- zálását, ironizálását. A filmre fűzött novellák laza összeillesz- tésűok, ami egységes hatást kelt az emberben — az a pina és a szerelem. Mindhárom történetben a pipa és a pipák a „főszereplők”, ami a pipákhoz kapcsolódik, a szerelem. Az első pipa egy színészé. George. A pipa remek, mesteri darab, s oly ötletes szerkezetű, hogy zuhogó esőben is nyugodtan ezipákolhat belőle. A folyton füstölgő „jószág” elmaradhatatlan tartozéka életének, s utóbb a füstbodrok, mondhatni, elködösítik az agyát is. Szerepet játszik az életéiben is, mikor valóságosan lelövi bájos és csodaszép feleségének csábítóját. A modern vesztőhely, a villamosszékkel, a kivégzéshez készülődés részletei idegborzolóan félelemkeltők, s ugyanakkor mosolyt fagyasztó humorral telítettek. A második pipa egy idős és dúsgazdag lordé. Nagy gonddal választja ki pi patóri urnából a pipázás szertartásának eszközét, s mikor rágyújt, megszűnik számára létezni a világ. Csinos, fiatal felesége helyett, a nászéjszakán is inkább a pipát választja. Ellenáll a szerelemnek, nehogy pipázásánák idejét kurtítani kelljen. A harmadik pipa szent Hubertus, a vadászok védőszentjének szájában füstölög. Elza, a temperamentumos, bővérű, szerelemre termett, szépséges erdészfeleség dugja a pipát a szobor Hubertus szájába, azután, hogy a háborúban küzdő, távol levő férjet „helyettesítő” mandolines lovag az ablakon át távozik. A furcsa távozás oka: váratlanul érkezik haza a férj. A filmet a csehszlovák Voj- tech Jasny rendezte, aki a három történet közül kettőnek a forgatókönyv-írója is. Az első történet színészházaspárát az osztrák Gitté Haenning és Walter Giller alakította; villanásnyi időre, egy utcalány epizód- szerepében feltűnt Nadja Tiller is. A pipázó lord alakjában Richard Münch-öt látjuk, partnere. az ifjú, szeszélyes Lady szerepében Java Brejchová. A harmadik történetében az erdészfeleség Vivi Bach volt, Gerhard Riedmann és Waldemar Matuska társaságában. A
