Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-17 / 14. szám
farait a lakások felszereltsége Az Építésügyi Minisztérium érdekes összeállítást készített az új lakások használati értékének, felszereltségének javulásáról. Az utóbbi években gyorsabb volt a fejlődés, mint amennyit a tervek előírtak. Az újonnan épülő állami lakásoknak például 65—70 százalékába terveztek fürdőszobát, a többibe pedig mosdófülkét, de ténylegesen az új otthonok 97,9 százaléka épült fürdőszobával. A lakásoknak majdnem a felében gáz- és villanybojler, a többiben pedig távfűtő-hálózat és fürdőkályha szolgáltatja a meleg vizet. Az ötéves tervidőszakban átadott lakásoknak több mint a felét bekapcsolták a gázszolgáltatásba is. A második ötéves tervben az előirányzott 40—15 helyett 65—70 százalékos arányban kaptak beépített konyhabútort, illetve gardrób-szekrényt az állami erőből épített lakások. A magánerőből épített lakások felszereltsége általában szerényebb, s a községekben természetesen kevesebb szolgáltatásban részesülnek. (MTI) 4 rossz tervezésnek a lakók látják kárát (Tudósítónktól.) Az Ingatlankezelő Vállalat kezelésében levő, volt gyöngyösi adóhivatalt a felszabadulás után átalakították lakóépületté. Akkor csak a szükséges munkát végezték el, hogy lakható legyen az épület. ‘Az utóbbi években többször szóba jött az épület átalakítása, felújítása, az emeletráépítés. A lakók többször érdeklődtek, de közölték velük, hogy az 1956-os tervből költségkeret hiányában kimaradt az épület felújítása. November 24-én azonban felszólítást kaptak a lakók, hogy december 1-ig ki kell költözni a lakásból. Meglepetéssel vette mindenki tudomásul a téli költözködést, de belenyugodtak, hiszen mindenki a már átalakított új otthonra gondolt. Két lakót a Gyöngyvirág úti lakótelep felújított épületében helyeztek el. Már beletörődtek a szűk lakásba, hiszen az új lakók ötöd-, illetve hatodmagukkal laknak az egy szoba-konyhában. December végén azonban megjelent az Ingatlankezelő Vállalat két munkása és kérte, hogy a pince kulcsát adják oda a lakók, mert a pincét ki kell üríteni, o tüzelőt fel kell hordani az udvarra, azaz hogy az utcára, mert udvar nincs. A felháborodott lakók az illetékeseket kérdezték: miért ez az elhatározás? A tervező nem vette figyelembe az általános baleseivé- dő és óvórendszabály előírásait és túl meredekre tervezte a pincelejárat lépcsőjét, amelyet így is készítettek el. Ezt felsőbb utasításra azonnal át kell alakítanunk — volt a válasz. A lépcső meredekségét nem vitatták a lakók, csupán a téli időpont ellen tiltakoztak, hiszen tele van a pince tüzelővel. A végén mégiscsak kiürítettek két fáskamrát, így most két lakónál az előszoba és a kamra tele van szénnel és fával. Lassan hozzáfogtak a lépcső építéséhez. Ekkor jött á következő hideg zuhany. Á lépcső átalakításával át kell alakítani a leiárat tetejét is, amelyik pedig bélényúlik á két bérlő konyhájába, lg■» tehát a két konyhában szét kell bontani a falat. A lakók ugyancsak tiltakoztak, hiszen a hőmérő éjszakánként mínusz 10 fok alá is lesüllyedt. Egy rossz tervezés miatt — ami jelentős többletköltséget is jelent — miért csak a lakók szorulnak? Es ha már meg kell csinálni, miért - rft nyáron, vagy az érint -ét család beköltözése előtt végezték el a munkát? V. J. Beruházások az új mechanizmus szellemében centrálhatják az erőt, az új rendelkezés az építkezések minél előbbi befejezésére ösztönöz. EZEK UTÁN JOGGAL várható a kérdés, hogy van-e változás az értékhatár alatti, kisebb beruházásoknál? Itt éves kereteket állapítnak ugyan meg, de nem' rovatonként. Ez olyan előnriyel jár, hogy ha nem érkezett meg a gépi berendezés, akkor az építési munkát túl lehet teljesíteni. ■; Már most lényegesen egyszerűbb az értékhatáron felüli beruházások jóváhagyása. Két eljárást összevontak, ezzel 8 hónap helyett 2—3 hónapra csökkentették a jóváhagyás idejét. Már az idén kevesebb a megkötöttség, valamelyest csökkent a bürokrácia, a szakemberek az érdemi munkára összpontosíthatják erejüket és figyelmüket A vállalati saját alapból fedezett beruházásoknál megszűnt az a kötelezettség, hogy építési mutatót biztosítsanak. Tavaly hiába volt égető szükségük a vállalatoknak a beruházásra, hiába teremtették elő a pénzt, ha nem kaptak építési mutatót, el sem kezdhették a munkát. A kormány az elmúlt héten olyan döntést hozott hogy a kivitelező vállalatok saját tervező részleget szervezhetnek, a termelő vállalatok saját szakemberükkel, saját kivitelező részlegükkel építkezhetnek. Ez az intézkedés egészséges versenyt támaszthat a „hivatásos” építőiparral szemben, másrészt azok erejét a nagyobb beruházási feladatokra lehet összpontosítani. Eddig a beruházások túlnyomó többségét a központi szervek döntötték el és a vállalatok úgyszólván feltétel nélkül, ingyen és kevés kivételiéi visszafizetési kötelezettség nélkül kapták a beruházásokra szánt százezreket és milliókat A gazdasági reform bevezetése után a vállalatok és tanácsok döntenek a beruházások 55—60 százaléka felett. Központi hatáskörben csak az egész ioarágat érintő, vagy teljes gyárberendezés importját jelentő, különösen fontos és nagy összeget jelentő beruházások tartoznak. A VÁLLALATI fejlesztési alap már 1966. elejétől kezdve fontos szerepet kapott. Ebből ma már önálló beruházásokat lehet megvalósítani, hiszen a vállalati fejlesztési alap egyik évről a másikra átvihető, tehát összes vűithető. Másrészt a vállalati fejlesztési alapot kezelő Beruházás! Bank a következő évre várható összegének megfelelő előleget ad. Ez év végén sor kelenül nézegette, forgatta kezében a munkalapot. — Bocsánat, nincs itt valami félreértés? Mi lesz a többi javítanivalóval? A dugattyúkkal, a porlasztóval, a kardigán-tengellyel, a kilométerórával? A szerviz tisztviselője a köpenye zsebére ütött, ahová az imént a noteszét tette. — Nyugalom, minden meg lesz reparálva. A rakétája álla- mi lemosást kap ötvenhárom forintért, a többit a fiúk fusi- ban elboronálják háromszázért. — Miféle fiúkj. — Hát ezek itt, a szerviz dolgozói. — De, kérem... — Prima, gyors munkát akar? — Igen. — Akkor mit okoskodik? Egy maszek javító alaposan levágná magát. Itt viszont kitűnő szerszámok állnak a fiúk rendelkezésére, elsőrendű műszerek, anyag spórolva nincs. A mi embereink alapos melót végeznek, nem kapkodnak, a nyolcórás munkaidőt úgy is le kell nyomniok. Vili? — Világos — sóhajtott fel az ügyfél, leszámolta előbb az ötvenhárom forintot, aztán külön a három piroshasút, és indul% a rakétájához. — Egy pillanatra! — szólt utána a szerviz tisztviselője, miközpen a páncélszekrénybe gondosan berakta az ötvenhárom forintot, a többit pedig hanyagul zsebre gyűrte. — Még nekem is jár egy huszas! — Magának? Miért?! — Hát a munkák összehangolásáért! Mit gondol, mi lenne itt. ha én nem koordinálnám az állami melót a maszek kel!? Az isten sem ismerné ki magátí 1967. Január 17, kedd rül az állóeszközök átértékelésére, a korábbi leírások összhangba hozhatok az állóeszközök tényleges erkölcsi Ó3 fizikai kopásával, lehetővé válik az elhasználódott gépek és berendezések gyorsabb cseréje. De 1968 tói kezdve a nve- reségből is tartalékolhatnak a vállalatok tehát a vállalati' fejlesztési alapok pénzforrása bővül. A harmadik ötéves ten? idejére. tervezett, részben már el is kezdett nágy beruházás ~k miatt (például; Visonta) sem az amortizációból, sem a nyereségből nem lehet egyelőre olyan összegeket a vállalatoknál hagyni, mint azt közgazdasági szempontok indokolnák. Ezért a vállalatok beruházási, korszerűsítési és fejlesztési célokra kénytelenek lesznek hiteleket igén vb" venni. Ezt a hitelt törleszteni kell, sőt kamatot kell érte fizetni. Mégis várható, hogy n hitelekért verseny lesz. A bank azt részesíti majd előnyben, aid kedvezőbb visszafizetést, nagyobb nyereséget, több valutát biztosít ELŐFORDULT, hogy az egyik vállalat minden „követ’’ megmozgatott, hogy központi műhely és irodaház építésére felettes szerveitől több milliós beruházási hitelt szerezzen. A hitelt engedélyezték, de közöl ték, hogy 1963-tól nemcsak eszközlekötési járulékot keil fizetni, hanem a hitelt is törleszteni kell. A vállalat bejelentette. hogy nem kell a beruházás, saját erőből, sokkal szerényebben megoldják célkitűzéseiket. Ugyanis az említett terhek elvinnék az egész nyereségrészesedést. Ebből a példából is látható, hogy az új mechanizmusban a nagyobb önállóság szükségképpen nagyobb felelősséggel is jár. ÖRVENDETES és biztató jelenség, hogy a Hatvani Konzervgyár már az új mechanizmus szellemében kért nyolc- milliós hitelt kapacitás-bővítésre és önköltségcsökkentésre, az ÉM. Heves megyei Állami Építőipart Vállalat 500 ezer forintott vesz igénybe iparvágány-bővítésre és több szerv érdeklődött az egri elektromechanikai üzem bővítésének lehetősége iránt. Egy biztos: aki idejében felkészül, aki a hitelért is állja a versenyt, az 1968 ban lói startol és hosszú távra tekintélyes előnyt szerez. Dr. Fazekas László BIZTOS VAGYOK benne, hogy a gazdaságirányítás’ rendszer reformjából a vállalati önállóság növelése váltotta ki az első helyeslést. Ugyan akad-e megyénkben olyan igazgató, vagy gyáregységvezető, aki ma már nem éremé a megkötöttségek nyűgét? Ha példát idézteit, legtöbbször a beruházási jogszabályok visz- szásságait emlegették. Korábbi beruházási rendszerünk rákfenéje a túlzott központosítás volt. Annál inkább örvendetes, hogy a beruházások elhatározásában és finanszírozásában növelik a vállalatok önállóságát, fokozzák anyagi érdekeltségüket. A reform előkészületei már folynak, az új mechanizmus szelleme már érezhető, a beruházásokkal kapcsolatos legutóbbi rendelkezés átmenetet biztosít az rendszerhez. Az értékhatár feletti beruházásoknál már megszüntették az éves előirányzat lebontását. Eddig bírságot kapott az a beruházó, aki az előirányzatnál többet teljesített, vagy jobbik esetben hosszas utánjárással kapta meg pénzét. Az idén a beruházás teljes előirányzatát, sőt ezen felül 10 százalékos túlteljesítést kifizet a Beruházási Bank. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a visontai kombinát, az Egyesült Izzó és az egri főiskolás kollégium építkezésére kon— Hasonló csekélységeket — legyintett a kispénzű tulaj. —■ Srégen áll a kardigán-tengely, tegnap az Alpha Centuri helyett majdnem a Vénuszon kötöttem ki, a rükvercnél a kilométeróra nem jelzi a súlytalanságot, gondolom, néhány csavart kell meghúzni mindössze. — Azt mi tudjuk, hogy mit kell csinálni — utasították rendre. — Mi van még? A rakéta gazdája a válla közé húzta a fejét. — Más semmi — hebegte. — Illetve, ha már úgyis dolgoznak rajta, szeretném, ha kívül-belül alaposan meg is tisztítanák, az embert nagyon megnézik mostariéban a világűrben. A tisztviselő mindent gondosan felírt a noteszébe, aztán indigóval külön kiállított egy munkalapot és átnyújtotta: — Külső-belső lemosás, olajos befúvatás, zsírozás, összesen 53 forint. A rakétái zavartan, érthetőt-. — Mi a hézag? — érdeklődött a szerviz tisztviselője. Az iroda széles ablakán át unottan mérte fel az udvarba beállított, meglehetősen rozzant rakétát. — Tulajdonképpen semmi komoly baj nincsen vele — felelte óvatosan a rakéta tulajdonosa. — Szépen, egyenletesen repül, az emelkedőket is jól veszi, csak néhány apróságot kellene megnézni rajta. Nem régen vettem ezt a rakétát kéz alatt, két fényév van benne mindössze, de az az érzésem, hogy a porlasztójában már kevés a kozmikus por, a héliumhajtómű dugattyúi sem a legmegfelelőbb helyre vannak bedugva. Állítani kellene a gyújtáson is. Az is előfordult, hogy mikor kanyar előtt indexelek, megráz az ül*s, a szökési sebestég váltásánál pedig kigyullad az országúti reflektor. Valahol össze lehetnek bogozva a vezetékek. — Más nincs? — érdeklődött szerviz tisztviselője. K U r / a */ o a' s *» ** szerviz 6e*\ szörte nagyobb területen tudják biztosítani a zavartalan műsorközvetítést. A legproblematikusabb, műszaki szempontból legnehezebb feladat Zala megye és környékének tv-szolgáltatása. Ezen a vidéken ugyanis a szomszédos országok adásai zavarják egymást, és ezért a Nemzetközi Televíziós Szervezet bizonyos „sugárzási korlátozásokat" írt elő. Ügy tervezik, hogy akár egy más hullámhosszon működő gerincadó létesítésével, akár több, kisebb helyi adó üzembe helyezésével még a harmadik ötéves tervben megoldják a tv- közvetítéseket ezen a vidéken is. (MTI) az iparban is állandóan növek- * szik a mezőgazdasági eredetű ! nyersanyagok felhasználása. 1 Ilyenformán teljesen logikus, ' hogy a mezőgazdasági nagy- ; üzemeket képessé kell tenni arra, hogy az iparnak, mint eladónak jó vevői tudjanak len- ' ni, ehhez rendelkezniük kell 1 a szükséges közgazdasági és ; pénzügyi feltételekkel. A szó- , dalizmus építésének jelen időszakában, mint láthatjuk a 1 munkás—paraszt szövetség a 1 teljes érdekazonosságra épül. E témába tartozik ugyanak- ! kor maguknak a termelőszö- ( vetkezeti gazdáknak a felelőssége is. Az önállóság nem azt s jelenti, hogy függetlenítsük i magunkat a piaci igényektől, a j népgazdaság tényleges szűk- , ségiétéitől. Nem engedhetjük szabadjára továbbra sem a : spekulációs hajlamokat és törekvéseket i A párt és a kormány jó ren- | déleteké,t intézkedéseket alko- j tott De nem elég meghallgat- ni és jó érzéssel tudomásul ; venni azt az egészséges, józan, sok mindent a helyére tevő szándékot, amit ezek a rende- , letek sugároznak. Jól kell dől- ' gozni — különben a legjobb : gondolat is kárbavész. Nem frázis az, ha egy kicsit sokat ; is halljuk mostanában, hogy a szocializmus nem hull magától senkinek az ölébe, azt létrehozni rendeleti úton nem lehetséges. Tettrekészségben — a kongresszus óta eltelt rövid időszak is megmutatta ezt — nincs hiány. A minap egy most erőre kapott szövetkezet vezetőivel beszélgetve öröm volt hallani, hogy az emberek a legkisebb munkaalkalmat is örömmel megragadják. A kertészetekben már készen állnak a melegágyak, kéznél a vetőmag, megrostálva a föld, maholnap üveg alá kerül a paprika, a paradicsom magia. Termékeny beszélgetések során szép tervek érlelődnek, megbecsült emberek tervei. Kovács Imre hetnek ösztönzést a falun való maradásra, s talán részben a lassú visszaáramlást is elősegítik”. A szocializmus nagy érdeme, hogy egyszer és mindenkorra véget vetett annak a több évszázados, még a feudalizmusból ránk maradt, szűk látókörű szemléletnek, amely a mezőgazdaságot, a parasztot amolyan mostohagyerekként, másodosztályú állampolgárként kezelte. S ma már nagyszerű fejlődésünk eredményeként eljuthattunk oda, hogy a mező- gazdaságban végzett munka egyenrangúvá válik minden más munkával. Az emberről való gondoskodás a szocializmus eszméjének a lényegéhez tartozik. Tévednek azonban, akik a most hozott intézkedésekben csupán afféle baráti, szövetségesi gesztust, vagy kivált áldozatot látnak, társadalmunk vezető ere. je, a munkásosztály részéről. A IX. kongresszusnak a mezőgazdaságra, a mezőgazdaságban dolgozók életkörülményeire vonatkozó határozatai közvetve vagy közvetlenül a termelés fejlesztését is segítik. A termelés növelése pedig aj egész népgazdaság, egész társadalmunk érdeke. A szocializmus további építése, a fő népgazdasági ágazatok egyensúlyát követeli meg A pártkongresszus határozati pedig kimondja: „Az ipar növekedése hazánkban reálisan csak a mezőgazdaság egyidejű fejlesztése mellett lehetséges..." E megállapítás mögött a szükségszerűség józan felismerése áll. Az, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság létrejöttével ugrásszerűen megnőtt aj ipari eredetű eszközök és anyagok — gépek, ipari berendezések, műtrágyaféleségek vegyszerek — felhasználása í gazdálkodásban. Az iparnak tehát legnagyobb hazai piaca t mezőgazdaság lett Másrészt Kevesebb lesz a fehér folt a televízió adásaiban Az o'rszág több vidékén még rosszul, vagy éppen egyáltalán nem tudják venni a nézők a tv műsorait, de a „fehér folt” azonban rövidesen kevesebb lesz. A műszaki szakemberek ugyanis azon dolgoznak, hogy javítsák a vételi lehetőségeket. Már készül a komádi új gerincadó, amelyet előreláthatólag az év második felében helyeznek üzembe. Ennek segítségével zavartalanná válik a műsorközvetítés a Tiszántúlon, a Körösök vidékén, Hajdú-Jji- har és Békés megye keleti területein. Az új évben növelik a pécsi adó teljesítményét is. Itt új, 170 méter magas antennatornyot építenek, és ezzel ebben a körzetben a jelenleginél ötAki figyelemmel kísérte a IX. pártkongresszus munkáját, és a közvetlenül ezután napvilágot látott állami rendelkezéseket, bizonyára észrevette, mennyi minden történik a mezőgazdaság érdekében. Az érés pénzügyi rendszer további fejlesztése, a nagyarányú hitel- rendezés, a termelőszövetkezeti feldolgozás, szolgáltatás, valamint értékesítés lehetővé tétele, továbbá számos más intézkedés pártunknak azt a törekvését juttatja érvényre, hogy a közös gazdaságok megfelelő alaphoz jussanak az önálló gazdálkodás kialakítása tekintetében. Más szóhasználattal élve: lehetőséget kapnak arra, hogy saját erejükből fejlesszék, korszerűsítsék a termelést, s ily módon évről évre több és jobb árut vigyenek a piacra, s fokozatosan a városi dolgozókhoz hasonló életszínvonalat biztosítsanak saját dolgozóik, a szövetkezeti tagok számára. Amikor a mezőgazdaság becsületéről szólunk, a mezőgazdaságban dolgozó emberek megbecsülését is értjük ezalatt. A IX. pártkongresszus történelmi horderejű bejelentéseket tett: a paraszti foglalkozás — bátran mondhatjuk így — fizetéses állás lesz, hiszen az erősebb szövetkezetekben már ebben az évben is, 1968-tól pedig általánosan a részesedés nagyobb részét havonta megkapják garantált munkadíjként a tsz-tagok — a közösben végzett munkájuk arányában. Emellett természetesen megmaradnak, sőt topább fejlődnek az utóbbi években kialakult olyan jól bevált jövedelemelosztási módszerek, mint az eredményességi díjazás, a százalékos művelés. Január elsejével új nyugdíjtörvény lépett életbe, amely alapelveit tekintve azonos a bérből és fizetésből élők nyugdíjrendszerével. A nyugdíjak növelése mellett ez az új törvény nem kevesebbet old meg, mint azt, hogy á mostani középkorú tsz-tagok. mire a nyugdíjas életkort elérik, a városiakéhoz hasonló összegű nyugellátásban részesülnek. A szociális juttatások vonatkozásában — mint amilyen az SZTK-szolgál tatás, a családi pótlék — is határozott előrelépés történt Ezzel kapcsolatban állapította meg a kongresszuson élmondott felszólalásában Fehér Lajos elvtárs, miniszter- e! nöh-he1 vett es. a párt Politikai Bizottságának .tagja: „fi.z említett, már megvalósított. részben közvetlen megvalósítás előtt álló, részben pedig a harmadik ötéves terv során tervezett intézkedések nagyon fontos lépést jelentenek azon az úton, hogy a jövőben a termelőszövetkezeti parasztság életkörülményei közeledjenek a munkásosztályéhoz és növeljük a mezőgazdpsági munka társadalmi megbecsülését! Ügy gondoljuk, ezek az' intézkedésele, különösen a középkorú férfiakra és a mai fiatalokra jelentA mezőgazdaság becsülete
