Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-01 / 1. szám

Biztató felen — reményteljes Jövő Megyénk »portja alaponan megerősödött A z utóbbi időkben annyi­szor hallottuk és olvas­tuk már, hogy divattá lett, mondhatni közhellyé vált a a mérleg ilyen megvonása: eredményekben, sikerekben gazdag évet zártunk. Hogy most — amikor vissza­pillantunk az elmúlt esztendő­re — mégis újra leírjuk ezt a pár szót: eredményekben, sike­rekben gazdag évet zárt me­gyénk sportja, tesszük ezt azért, mert a mondat mögött végelát- hatatlanul sorakoznak fel a té­nyek. Nem véletlen, hogy Heves megyét újabban mint sportme­gyét emlegetik szerte az or­szágban! Éppen a napokban volt al­kalmam beszélgetni egy Pest megyei vezetővel, aki nem kis irigységgel így sóhajtott fel, amikor 9 NB I-es, vagy azzal azonos osztályú hevesi csapatot Saroltám fel; — De jó is nektek... Nálunk s Csepel Autó vízilabdázói kép­viselik az élvonalat... Szilárd alapok Persze, csak ebből a kilenc élcsapatból megítélni egy me­gye sportját helytelen lenne — hiszen sportmozgalmunk fejlő­désének egyéb más bizonyíté­kai is vannak. Kezdjük talán azzal: az át­szervezés óta eltelt idő alatt BZámottevően megerősödtek a sportszövetségek, amelyek a Fórt politikai és tomegszerve- aeti osztályainak, valamint a társszerveknek hathatós segít­ségével tervszerűen végezték feladataikat A megye és a já­rások területén sikerrel foly­tak a bajnoki versenyek, ami egyben a szakszövetségek jó munkáját is fémjelzi. Nagysze­rű eredmények születtek az utánpótlás-nevelés rendszeré­ben, s az új formában lebonyo­lított sportvezetőképző tanfo­lyamok gyakorlata tábora min­den eddiginél jobb eredményt hozott Az év egyik legjelentősebb Bemén ye az OSN, az egész me­gye fiatalságát mozgósította, s a rendezvények — főleg Péter- vásárán, Hevesen, majd végül Egerben — bizonyára feledhe­tetlen élményt jelentették sportolónak, nézőnek egyaránt. Nem is emlékszünk ehhez ha­sonló tömegmegmozdulásra, amelyről Terényi elvtárs, az MTS elnökhelyettese is a leg­nagyobb elismerés hangján nyilatkozott. J avulás volt tapasztalható a falusi spartakiád ver­senyeim — főleg az ünnepélyes­séget és a tömegességet tekint­ve. 1966-ban újabb sportkörök alakulásával 178-ra nőtt a me­gye sportegyesületeinek száma, de jelentősen emelkedett a szakosztályok és a szakosztá­lyokban sportolók száma is. Csak jót írhatunk a agzdasági munkáról, amely az előző éveknél sokkal jobban igazo­dott a szakmai feladatokhoz — így eredményesebbek voltak az ellenőrzések is. Ezek a nagy vonalakban fel­vázolt tények jelentik az erős, szilárd alapot, amelyből a mi­nőség kicsúcsosodott! De milyen minőség! Idézzük csak a Népsport egyik novem­beri számát: — Heves megye mintegy félszáz világhírű sportolót, magyar, Európa, olimpiai és világbajnokot adott a magyar sportnak! Vajon kell-e ennél szebb, ennél nagyobb elismerés? Kilenc csapat as ország legjobbjai kozott Az úszósport — bár évek óta kinőtte az öreg egri uszo­dát, s a fedettuszoda építésé­nek érthetetlen és tűrhetetlen elhúzódása miatt nagyon kor­látozottak a fejlődési lehető- eégek —, most is sok tehetsé­ges fiatalt tart számon. Bukó­im Edit, Válent Vera, Prucz Éva, Hevesi László. Csatlós Csaba, Mihalik Géza, Szabó Tibor —, hogy csak néhányat említsünk — már a közeljö­vőben „nagy eredményeket” érhetnek él Utassyné Gyér- gyák Magda, Válent Gyula és Visontai József irányítása mellett. A vízilabdázók ugyan a vártnál gyengébben szerepel­tek, de azért változatlanul a legjobbak közé tartoznak, s amennyiben nincsenek „gátló körülmények” — egyetlen csapat sem szállhat vízbe ellenük a győzelem biztos tu­datával. Pécsik Dénes a válo­gatottnak is egyik erőssége, s mellette talán a fiatal Szöl- gyémi Feri öltheti leghama- rább magára a címeres kö­penyt. öngyös büszkeségei, a '-'J Honvéd Zalka SE ökölvívói. Szakács Béla edző csapata az I. osztályú CSB előkelő 3. helyét szerezte meg, jól helytállt a lengyelországi portyán is. A válogatott Kle- novics érte el a legnagyobb egyéni sikert az Európa és olimpiai bajnok Grigoriev le­győzésével, de a CSB-n le­győzőre nem találó Pampuk és a fejlődőképes Mincsik is kiemelkedő teljesítményeket mondhat magáénak. Az E. Tanárképző fiatal erőkből álló női kosárlabda csapata 1966-ban először sze­repelt az NB I-ben, s hogy a rutinos, nagyon erős mezőny­ből nem esett ki — komoly sikernek számít! Reméljük, hogy az idén jobb helyezésre, nem pedig a kiesés elkerülé­sére kell majd összpontosíta- niok. Az év legnaffvobb bravúrját kétségkívül az E. Dózsa lab­darúgó-csapata hajtotta vég­re: a sportág népes táborának ámulatára az NB I. B-ből lé­nyegesen jobbnak vélt, nagy tapasztalatokkal rendelkező együtteseket megelőzve jutott az NB I-be! Hogy kik voltak a legjobbak? Talán Kiss I. Winkler, Szász, Zilahi, Sárkö­zi nevét említhetjük, de a töb­biek is elismerésre méltó, nagyszerű teljesítményt nyúj­tottak. TV éhány nappal ezelőtt ör- ’ vendetes hír érkezett szerkesztőségünkhöz Buda­pestről, a Sportcsarnokból. Az E. Dózsa Hart, Horváth, Es­tefán, Kovács összetételű férfi asztalitenisz-csapata 13:7-re le­győzte az NB II-ben vele holt­versenyben első helyen vég­zett DVTK-t, 9 bekerült az NB I-be! A siker főleg annak köszönhető, hogy a két rutinos versenyző, Hart és Horváth mellett a két fiatalabb, Este­fán és Kovács is „beérett”. Az E. Spartacus tájékozódá­si futóinak — bár körülmé­nyeik, lehetőségeik nem a leg- rózsásabbak — sikerült az első tíz között végezniök, így az idén is tagjai lesznek az or­szágos bajnokság mezőnyének. Az MHS Heves megyei Lö­vész Klub — bár a különböző típusú és öbű fegyverek zaja szinte napestig felveri a kor­szerűtlen egri lőtér környékét — csendben, de adnál ered­ményesebben dolgozik. Ver­senyzői az ország legjobb lö- vészosapataivai versengenek, a Népköztársasági Kupa I. osz­tályú küzdelem-sorozatában. Velük rokon a Mátrafüredi Erdőgazdaság futóőzbaklövő szakosztálya, amely az 1966. évben az országos csapatver­senyben és Póka János révén az egyéni küzdelmekben is ér­tékes 2. helyet szerzett. Erő» középmezőny Az élvonal mögött persze sok más kiváló csapatot talál­hatunk. Az E. Lendület női és a Gy. Honvéd férfi kézilabda­csapata az NB II. élcsoportjá­ban végzett Bronzérmes lett az E. Tanárképző NB Il-es férfi kosárlabda, az E. Spartacus NB Il-es férfi teke és az E. Vörös Meteor NB Il-es női asztalitenisz csapata! Az E. Helyiipar férfi kosarasai és az E. Dózsa női röplabdázói beju­tottak az NB II. osztályba, s labdarúgásban 8 együttes kép­viseli Heves megye színeit az NB Ill-ban! Egyre erőtelje­sebben hallatnak magukról a fiatal egri birkózók, vívók, a gyöngyösi atléták, síelők, sakkozók, a Petőfi bányai és az egri súlyemelők, s Parádsas- vár mindinkább erős bázisa lesz sí sportunknak. A megye sportmozgalmát részleteiben felmérni egyetlen cikk keretében szinte képte­lenség, nem is vállalkozha­tunk erre, de a fent elmon­dottakból is megállapíthatjuk: Biztató a jéLen — biztató a jövő! Somody József KERESZTREJTVÉNY ÉHEK — TÁNC Arany János Mtart verséből idézünk folytatólagosan rejtvényünk vízszintes L és függőleges 14. számü soraiban. Vízszintes: (Kétbetűsek: OZ, sí. SE, LA, AZ, SK, MA, BT. ÉR, AA. IG, DL, ÜO). 14. Küzdelem. IS. ..Ide" betűi. IS. Most már azt Je­leníti: 1967-ben. ti. Súlymórtök volt 18. Ügy, hogy az eltakarja. 19. Név- eü5s sportszer. 20. Folyatni haj. 21. Santiago fővárosa. 23. Apaállat 24. Valaha. 25. Figura. 27. Ismert fran­cia vívó. 29. Forrasztó-esaköz. *0. A fügig. SL betűi. 32. Felfog. 34. ... mairton — község Dunántúlon. 36. Férfinév. 38. Kereskedelmi ér­dekvédelmi testület 41. Hadihajó. 43. Dalbetét 44. Légi kikötő Buda­pest határában. 45. Kilátszanak a csontjai. 46. Értékhatár. 48. Igekö­tő. 49. Betakarít 51. Bolyai Farkas születési helye. 52. A Volga egyik mellékfolyója. 54. Rendelkezik. 56. Lop-... — tó Közép-Azsdábam. 59. Házrése. «1. Kereskedelmi tevé­kenység. «5. Sporteszköz lett belőle. 66. Ékezethíjas képkeret 67. Régi harci repülőgép. «8. Figyelmeztet­te vada. 69. Ildikó. 78. Ebben az üvegben már nincs semmi. 71. Orosz férfinév. 72. A földben ke­res. 73. Helytálló (megjegyzés). 75. Az ilyen mozdony nem megy mesz- szire. 78. Harmadik hatvány. 79. Katona öröme. 84. Vissza: vonatko­zó névmás (+1). 86. Kézi biztosí­ték. 89. Ibsen-dráma. 90. Kötetle­nül. 93. Hegycsúcs. 95. Színész fel­adata. 99. Község Vác közelében. 160. Vas... — magyar iró volt 102. Névelős zár. 103. Bajnok. 105. Vadászkutya-fajta. 106. MPN. 107. Les, de össze-vissza. 109. Ruhán is. arcon is előfordul. 1U. Olcsó hús­nak híg ... 113. Egy musical címé­ből is ismert női név. 116. A Győri ETO labdarúgója. 119. Szaggat 121. Cserépből is készül, névelővel. 122. Gyűjti. 123. Mélyebbre. 124. Beve­tetlen föld. 125. Esik — hiányosan. 126. Színészünk (István). 127. MNL. 128. Város Csehországban, Függőleges: (Kétbetűsek: BC. Hl, YN, AM, Fl, YL, RD, NE, RA, AS. RT, EN, IT, CA). A Város Romé­10 (Nwüsbm 1*67. január 1„ vasárnap A gazdasági mechanizmus reformja és a sportmozgalom A SZOCIALISTA ORSZÁGOK — így hazánké is — gazdasági prob­lémái és gazdasági mechanizmusa az elmúlt évtizedek alatt jelentős változáson, fejlődésen ment ke­resztül. Tudott dolog, hogy az objektív és szubjektív feltételek egy adott szakaszra kialakítják a gazdasági élet irányításának, tervezésének lehetőségeit és módszereit. Tehát a gazdasági irányítási rendszer fejlesztése törvényszerű folyamat. A mostani reformokkal a szocia­lista országok — saját feltételeik­hez alkalmazkodva — a szocia­lista gazdaság törvényszerű fejlő­désének útját járják. A haladás egyetlen lehetséges és egyben szükséges módja, hogy gyakorlatunk millió jó és rossz tapasztalatait gondosan elemez­tük, elméletileg általánosítsuk, az így nyert elméleti felismerése­ket pedig hasznosítsuk a gyakor­latban. A szocialista gazdaság irányítása, rendszere, fejődésé­nek törvényszerűségei a felhalmo­zódott tanasztalatok alapián ma már tanulmányozható. Csak a marxizmus—leninizmus — egyet­len más tudomány sem — kénes arra, hogy a tudományos kutatá­sok valódi eredményeit inteerálla és ehhez nem kell meavá’toznia, mert ez lénvegéhez tartozik (a megtevő ellentmondások nem an- tagonlsztlkusak). A gazdasági mechanizmus re- forrnia és a sportmozgalom kan- eenlatemak ytzseÄiatoVor két fő ffrynr?d>lnfn+ c*7*»m +f»F*t*íT!Í? 1. Az anyagi bázis növekedés — a jobb gazdálkodási munka. 2. A szakmai-nevelő munka ha­tékonyságának fokozódása megva­lósul-e. Hisz e két folyamat együttes hatása befolyásolja a sportmozgalom minőségi és meny- nyiségi fejlődését. Mit is értünk a gazdasági me­chanizmus fogalmán és tartal­mán? Közgazdaságilag a termelési viszonyok formaváltozásának törvényét. Hogy ezt megértsük, tudnunk kell. hogy egv konkrét közgazdaságban — egv ország ese­tében is — legalább ké* dologról kell beszélni. 1. A közgazdaság anyagi, sze­mélyi, termelési feltételeiről, gaz­dasági potenciáljáról: Termelő­erőiről. tehát arról, hogy milyen termelő berendezésekkel, miiven műszaki színvonalú berendezé­sekkel. génekkel rendelkezik mi­lyenek azok az emberek, akik ott tevékenykednek — tapasztala­tuk. felkészültségük — müven gazdasági, földraizi. népesedési erlnttrágai vannak az országnak, mi'npn finnét) gazdasági knncen- latai léteznek: tehát a gazdaság­nak az anyagi elemeiről kell be­szélni (a termelés technikai olda­la). 2. A közgazdaságnak (a terme­lésnek) a másik oldala: az a gé­pezet, amely az előbbiekben fel­sorolt eszközöket mozgásba hoz­za, mozgásban tartja. Ezt szokták gazdasági gépezetnek, termelési viszonynak, mechanizmusnak ne­vezni. Tehát a gazdasági mechanizmus: a termelési viszonyok és ezek elemei közötti kapcsolatok konk­rét megjelenési formáját a társa­dalmi fejlődés adott időpontjában jelenti. A szocialista tulajdon — a termelési viszonyok meghatáro­zó tényezője — különbözősége kapcsolatokat teremt (ember és ember kapcsolata a termelésben), — de mellérendelt (nincs kizsák­mányolás) — a konkrét kapcsola­tok (centralizált, decentralizált) változhatnak, de a tulajdon lé­nyege marad. AZ ELOSZTÁS IS különböző (Iparban — mezőgazdaságban) — de munkaszertati jellege van. A termelési viszonyok (gazdasá­gi mechanizmus) konkrét formál­nak változását a termelőerők (technikai oldal) fejlődése kény­szeríti kL A gazdasági mechaniz­mus fogalmába mindazokat a gazdasági kapcsolatokat és gazda­sági Intézményeket értjük, ame­lyekben az emberek gazdasági te­vékenységének kölcsönös cseréje a termelés, az elosztás, a forga­lom és a fogyasztás során végbe­megy. A gazdasági reform szükségessé ge tehát objektív okokra vezethe­tő vissza. A mi gazdasági rendszerünkben a mechanizmusnak két fejlődési szakaszéról beszélhetünk: a) erősen centralizált modell 1956-ig tartott, b) a decentralizált modell. 1957- től már egyes elemei megtalálha­tók. Bevezetésre 1968. január 1- vel valósul meg. Ml volt a jellemző a centralizált modell esetében? (a felsorolás nem a teliesség Igényével törté­nik): — Kötelező ten-felosztás, szinte megszabta a válla'atok felada'át. limitet le’entett Ez szűk terület­re szorította a vállalatok önálló­ságét. Nem valósulhatott meg a vá’la’atok munkájárak mélyreha­tó elemzése, — Az anvagi érdekeltség háttér­be szorult rsunán a kötelező ter­vek teltesttésére szorítkozott. — Az áruviszonvnk formálisak voltak: ár. önköltség. nyereség mérőszémok voltak, de hatásuk nem érvénvecült. — a ntae ha+ása csak féloldala­sán működik, stb. MINDEZEK AKAD ALT ÓZTAK a vállalatok hatékonyabb tevékeny­ségét, ezen keresztül a szocialista gazdaság magasabb szintre való emelésé*. Ml a Jelentősége a decentrali­zált modellnek? — A népgazdasági terv esak a fő célkitűzéseket és arányokat alakítja ki (makro-ökonómiai). — A vállalatok nagyobb mér­tékben lesznek önállóak. A vál­lalat tevékenységében nem a terv- utasítás a döntő, hanem a jöve­delmezőség. — Az áruviszonyok aktív mem- pet töltenek be, stb. Ez a rövid — tényleg vázlatos — elemzés bizonyltja, hogy a gaz­dasági mechanizmus reformjának megvalósulása a munkaszerintí elosztás következetesebb érvénye­sítését, a tényleges egyéni és vál­lalati eredményekhez való alkal­mazkodása pedig a munka becsü­letét növeli. ismeretesek a m. ötéves terv célkitűzései, mely szerint a dol­gozók reálbére 9 százalékkal, a reáljövedelem 18 százalékkal, a társadalmi Juttatások különböző lehetőségei 38 százalékkal növe­kednek. A gazdasági mechanizmus re­formja lehetővé teszi, hogy a vál­lalatok (termelőszövetkezetek) anyagi erőforrásai nagyobbak lesznek. Ez azt Is jelenti — re­mélhetőleg nagyobb lesz az a ré­szesedési alap is. amelyek bizo­nyos formákban visszajutnak a dolgozóknak, akár nyereség, akár prémium formájában. A rendelkezésre álló részesedési alapból többet lehet Juttatni a dolgozók sportolási 1 gén-vének ki- eiéeftésére. Nem kell külön bizo­nyítani. hogy a dolgozók tested­zési lehetőségeinek növelése ter­mel Óker ven hat vissza a testneve­lési eredmények növekedésére. Véleményem szerint nnev svereoe van a munkahelyi testedzések, az üzemi tömegsport tevékenység­nek. HA FTOVErtZMBB vesszük, hogy az elkövetkező öt év a’afi a mun­kaidő is csökkenni fog 48 óráról 44 órára, a nehezebb munkakörül­mények között dolgozóknál 36—42 órára a srvvrtmozealom teientösé- pe növekszik, mert nem közöm­bös. hnev a fetszahr dtltt szabad­idő l.-lhpozná’ása hocvan valósul meg. Fel két) kelteni az ieénvt. hogv a felszabaduló munkaidő epyrée7éf a dolgozók lnüturáUs és snort igényei kielégítésére fon- dttsák. A vált álatok (termelőszö- yé+kezotek) anyagi erősödése le­hetővé feszt. hogy a tömerfsnnrt támopafáss mellett a minőségi sport támogatását is fokozni Le­het Az üzemi sportkörökben az üzem (termelőszövetkezet) dolgo­zói sportolnak, tehát annak támo­gatása is bizonyos mértékig üze­mi feladat. De nemcsak anyagi támogatás­ról van szó, hanem arról is, hogy az üzemi sportkörben folyó neve­lő—oktató munkát nagyobb mér­tékben elő kell segíteni. Az üzemi párt és tömegszervezetek nagyobb mértékben befolyhatnak a nevelő- munka színvonalának emelése ér­dekében. Ismeretes, hogy a gazdasági mechanizmus reformjának meg­valósítása során előtérbe kerül az üzemi demokrácia fejlesztése is. Eddigi tapasztalat az, hogy a vál­lalatokban a munkáskollektívák nem eléggé gyakorolták és nem is eléggé érzik vezető szerepüket. Az elkövetkező időkben megnő a szakszervezetek szerepe, a közös tulajdonért érzett felelősség hoz­za, hogy közvetlen módon is gya­korolni keil a köztulajdonosi jo­gokat. Itt most az üzemi demok­ráciának kiszélesítését nem a ter­melés hatékonyságának növelése szempontjából említem, hanem a dolgozók kulturális és sportolási igényeinek minél Jobb kielégítése szempontjából. Az üzemi kollek­tívának legyen nagyobb szerepe, megjelölni azokat a lehetőségeket, amelyek a kulturáltabb szórako­zási és sportolási igények kielé­gítését btztositlák. Hisz itt vég­eredményben találkozik társadal­mi. vállalati és egyéni érdek, esak a helves arányokat kell ki­alakítani Ebben a helyes ará­nyok kialakításában a dolgozók véteménvéf és igényét Is — az eddigieknél nagyobb mértékben — figyelembe kell venni. K RÖVID CIKK keretében na­gyon nehéz alaposan elemezni az új gazdasági mechanizmus hatá­sát a sportmozgalomra. Nehéz, mert eléggé újszerű és még kellő­képpen nem lehet látni a gyakor­lati megvalósulást. E cikknek nem is ez az elsőrendű feladata, hanem az. hogv az elkövetkező évek egvtk nrehiémátát feTvesse. az üzemi vezetők, a sportvezetők figyelmét felkelnie és a gyakorla­ti megvalósulás előtt minél töb­bet foglalkozzunk e kérdéssel. Helves a megyei TS elnökségé­nek az a törekvése hogv a közei- tövőben értekezleten — üzemveze­tők. sportvezetők, aktívák bevoná­sával — megbeszélik azokat a gvakor’atí problémákat, amelyek megoldásával eredménvesehbé le­het tenni a sportmozgalom anya­gi bázisának szélesítését. Dr. Csicsai József, a Heves megyei TS Elnökségének tdábam. S. Három, oroszul. 4. Nagy vízesés Kanada és az USA hatá­rán. 5. Ismertetője. 6. Város Olasz­országban. 7. UjJatszer-márka. 8; Férfinév. 9. Érezteti a hatását. 1«. Az Inter hires labdarúgója. 11, Könyvet átnéz. 12. Nagyobb rész. 13. Ilyenkor a kályhában a leggya­koribb. 2D. A teremtő munika fel­tétele. 22. Híres fa (—’). 24. Népi együttesünk művészeti vezetője (Miklós). 25. Leilkierő. 26. Hivatja. 28. A koordináta-rendszer kiinduló pontja. 29. Elsőrendű. 31. Földet forgat. 33. Szavakhoz járul. 35. At­tila. 37. Vissza: szellemi foglalko­zás (—’). 39. Gyógyvíz. 40. Névelős pocáik. 42. Boy betűi. 47. Idegen Tamás. 48. Konyhakerti növény. 50. Kis-Ázsia nyugati része. 51. Fél brácsa! 53. Az ilyen út hosszabb (—’). 54. A vonaton ülnek. 55. Szo­badísz. 57. Eléje tesz. 58. Megye. 59. Női név. 60. Magasabb szintre visz. 62. Tó, olaszul. 63. Takar­mánytároló. 64. Törzskar. 74. AKG. 76. Sültmalac való rá! 77. A virá­gok és a tavasz istennője volt. 8«. El... — eltűnni. 81. Szilveszter- este gyakori. 82. Férfinév. 83. A „Háború és béke“ egyik nőalakja; 85. Nyomdában dolgozik. 87. „Reá’! betűi. 88. Görög betű. 91. Csökke­nő. 92. Igen, szlovákul. 94. övez. 96. Újság. 97. A függ. 76. számú betűi. 98. Ismert barlangunk. íoi. Göngyöleg. 104. Koccintáskor még ilyen a pohár. 106. Ilyen alkohol a faszesz. 108. Gondolat. U0. A hangképzés szerve. 112. Velővel tá­lalják. 114. Tavasz jele lesz. US. Régi magyar család. 117. Harsog. 118. Kényes kutyus. 120. La... — Bolívia fővárosa. 123. Kevert habi Beküldendő az idézet, a vízszin­tes L és függőleges 14. 6zámú so­rok megfejtése. A megfejtéseket csütörtök délig; postai levelezőlapon kérjük bekül­deni. December 25-4 számunk kereszt­rejtvényének helyes megfejtése: Vízszintes: 1. Akár csillag legyenj biztos éjilámpa, akár bujdosó. Füg- gőleges: 22. Láng én megyek utá­na, mért féljek követni. Vízszintes: 100. Ha Üdére is. (Arany János: Karácsony éjsza­kán). A helyes megfejtéseikért könyv­jutalmat nyerteik: Válemt Gyuláné Eger. 'özv. Körös Istvánná Hatvan, Horváth Jenőné Bélapátfalva. BÉLYEG A posta december 29-én bocsát tóttá ki az 1966. év utolsó bélyeg* sorozatát „űr párosok” elnevezés­sel, nyolc értékben- A 20, a 60 és a 80 filléres, valamint az 1, az 1,50; a 2, a 2,50 és a 3 forintos bélyege­ken, A Nyikolajev és P. Popovics 1962. évi páros űrrepülésétől C. Conradnak és G. Coopernek, az Agena-rakétával összekapcsolt Ge­mini űrhajóval megtett. 1965. évi utazásáig a szovjet és az amerikai űrpilóták bravúros teljesítményeit örökítették meg. * Filasport 67.. a 10. téli olimpiai játékok előkészítésére Grenoble város, az olimpiai bizottság, az ál­lami Renault-gyár és a város bé­lyeggyűjtő egyesületei közösen sport- és bélyegkiállítást rendez­nek. A vándorkiállítás 1967 január­jától az év végéig Grenoble-ból, az 1968 évi téli olimpia színhelyétől Sopparoig, az 1972. évi olimpia ja­pán színhelyéig beutazza Európa' és Ázsiát. Útközben a kiállítás rülbelül 15 európai és ázsiai orsz got érint. Németi Vilma«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents