Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-15 / 13. szám

Két niígy am^'lía! hadművelet — harci érintkezés nélkül A támadók a lakosságon bosszulják meg magukat Long Anban mindenkit lemészároltak Dél-Vietnamban továbbra is a partmenti hajóforgalmat tá- valóan az amerikaiak által jelentősebb harci érintkezés madták a gépek. inspirált lépése gyakorlatilag nélkül folytatódott a két nagy Az Egyesült Államok hét véget vet azoknak a washingto­amerikai hadművelet, a Sai- ázsiai szövetségese — a csang- ni törekvéseknek, hogy U iontól 30 kilométerre északra kajsekista Kína, Malaysia, Thantra támaszkodva próbál­Patricia Griffiths, Grace Mora Newman és Barbara Doming amerikai asszonyok Vi­etnamban jártak, most sajtóértekezleten számoltak be tapasztalataikról. Az amerikaiak háborúját terrorháborúnak minősítették. Képünkön: repeszbomba-töredéket mutatnak be M újságíróknak. (Rádió telefo to — MTI Külföldi Képszolgálat) Befejeződött Kicsin ger és Be f*aulie záréincgbeszélése Hivatalos közleményt r e n adnak ki $zov;et dolgozók jubileumi felajánlásai MOSZKVA (MTI): A Pravda szombati számá nak vezércikke megállapítja, hogy az SZKP Központi Bi­zottságának határozata, amely, ben felszólította a szovjet dol­gozókat, hogy a kommunizmus építésében elérendő újabb eredményekkel köszöntsék 1967. november 7-ét, az októ­beri forradalom 50. évforduló jának nagy ünnepét, erőteljes visszhangot keltett a szovjet dolgozók körében. A jubileum előkészítésére vonatkozó köz­ponti bizottsági határozat meg­vitatása során a dolgozók szó cialista felajánlásokat tesznek. Egyre több ilyen hír érkezik az ipari vállalatoktól és az építkezésekről, a kolhozokból és az állami gazdaságokból. A jubileumi esztendő legszebb ajándékát a lelkes munka újabb sikerei jelentük majd. BECS (TASZSZ): Strauss nyugatnémet pénz­ügyminiszter bécsi látogatásá­ról hivatalos közölték, hogy az magánjellegű. A nyugatnémet miniszter ugyanis a bécsi kar­nevál-társaság meghívására érkezett az osztrák fővárosba. Strauss ennek ellenére nyilat­kozott az újságíróknak. (Folyta lás az 1 oldalról) A francia és nyugatnémet államférfiak párizsi tárgyalá­sainak első napja után Bonnba érkezett jelentések egyönte­tűen azt emelik ki, hogy az ál­láspontok a kelet-európai po­litika kérdésében kerültek leg­közelebb egymáshoz. Kiesinger előterjesztette ezzel kapcsola­tos szándékait és De Gaulle — a Jelentések szerint— üdvözöl­te a nyugatnémet kormánynak azt a törekvését, hogy igyek­szik megjavítani ka n csői a­tait a szocialista országokkal. PÁRIZS (MTI): A Reuter és az AFP jelen­tése szerint szombaton délelőtt befejeződött. Kiesi tiger nyugat­I német kancellár és De Gaulle francia elnök zárón) elbeszé­lése. Az egyórás tanácskozás után a kancellár az Elysée-pa­Kijelentette, Ausztria és az NSZK között nincsenek prob lámák. A legfontosabb kérdés, hogy milyen legyen az együtt­működés formája Ausztria és az európai gazdasági közösség között. Az NSZK kormánya mindig helyeselte Ausztriának a Közös Piachoz történő társu­lását — hangsúlyozta Strauss. iota előtt német, angol és fran­cia nyelven válaszolt az újság­írók kérdéseire, megelégedés­sel nyilatkozott tárgyalásairól. örömmel álllapította meg, hogy ezek a megbeszélések „új élettel töltötték meg a francia —nyugatnémet szerződést” Hangsúlyozta, hogy a francia- nyugatnémet együttműködés­ben látja az európai megosz­tottság megszüntetésének esz­közét és bízik benne, hogy ez az együttműködés jótékonyan befolyásolja a béke megszilár­dítását és a német probléma rendezését. A tárgyalásokról szólva el­mondotta, hogy érdemben megvizsgáltak számos kérdést, elsősorban az európai problé­mát és a kelet—nyugati vi­szony alakulását. A tárgyalá­sok azt a célt is szolgálták, hogy tisztázzák, mennyiben se­gítheti Franciaország politi­kája az NSZK-t abban, hogy megjavítsa viszonyát a keleti (szocialista) országokkal. Befejezésül a kancellár meg­ismételte. hogy egész párizsi tartózkodása igen eredményes volt, majd pedig hangot adott reményének, hogy a Közös Piac tagállamainak javasolt csúcsértekezletére tavasszal sor kerül az olasz fővárosban. Hivatalos közleményt a tár­gyalásokról nem adnak ki. Strauss karneválra érkezett — mégis politizált Bécsben a Vasháromszögben megindí­tott tisztogató akció és a Me­kong deltájában szervezett hadművelet. A Mekong deltájában a tá­madó dél-vietnami és amerikai csapatok a partizánok helyett a lakosságon bosszulják meg magukat. A VDK néphadsere­gének összekötő bizottsága a VNA jelentése szerint tiltako­zott nemzetközi ellenőrző bi­zottságnál, mert a katonák megkülönböztetés nélkül tüzet nyitottak a lakosságra. Az egyik faluban a golyók tíz gyereket öltek meg és 25 sze­mélyt megsebesítettek. Long Anban a támadók mindenkit lemészároltak, s a levágott fe­jeket kitűzték a főutcákon. Az amerikai légierő a ked­vezőtlen időjárás ellenére foly­tatta a VDK bombázását, első­sorban az Ország déli részét és Események — sorokban KAIRÓ: A kairói A1 Gumhurija köz­lése szerint az elmúlt két hét­ben Szaúd-Arábiában több mint 750 embert tartóztattak le a közelmúltban történt so rozatas robbantásos merényle­tek miatt. CLEVELAND: Az ohiód Clevéland-ben ki gyulladt egy kétemeletes ház. Négy gyermek a lángok közöti lelte halálát Hatan égési sebe­ket kaptak. MONTREAL: A montreali katolikus álta­lános iskolák kilencezer taní­tója péntek reggel óta sztráj­kol, hogy magasabb béreket harcoljon ki. Á sztrájk közel ötszáz iskolát érint. NEW YORK: Ausztráliai, amerikai és an­gol együttműködéssel lefülel­ték egy rendkívül veszélyes kábítószer-csempészbanda hét vezetőjét. A csoport tíz hónap alatt ötmillió dollár értékű ká­bítószert juttatott be az Egye­sült Államokba a Távol-Kelet­ről. Tevékenységük négy kon­tinensre terjedt ki, PEKING: A kínai népi felszabadító hadsereg egyik légi egysége Kelet-Kína felett lelőtte a csangkajsekis’ák egyik F—104. típusú vadászgépét. (MTI) 2 Mmmífj 1967. január 15., vasárnap Debré a dollár aranypótló szerepe ellen MONTREAL (MTI): A jelenleg Kanadában tar­tózkodó Michel Debré francia pénzügyminiszter a montreali francia kereskedelmi kamara üLésén nyilatkozott a nemzet­közi tartalékvaluta problémá. járói. A többi között hangsú­lyozta, hogy helytelen az ame­rikai dollár felhasználása nem. zetközi tartalékvalutaként, mert az Egyesült Államok annyi dollárt nyomhat, ameny- nyit akar, a bankjegyek szá ma növekszik és az amerikai infláció exportja folytán nem­zetközi infláció következik be. Debré ismételten kifejtette, hogy Franciaország ellenzi a nemzetközi valutaegység rögzí tését bármelyik ország pénzé­hez, s kijelentette, a probléma egyetlen megoldása, ha vissza­térnek a tiszta aranyalaphoz. Beszüntették a munkát, megállt a vasúti kozlekedés9 torlaszok a fő útvonalakon Sanghajt lapok a városban lezajlott fejleményekről hét a világpolitikában Kiesinger párizsi tárgyalásai — Az amerikaiak egyre kevésbé hisznek az elnöknek — Washington és az Arab Világ problémái — A franciaországi választások előjátéka A politikai jósok már indu­láskor különböző lehetőségeket vetettek fel, Kiesinger párizsi tanácskozásával kapcsolatban. A legreálisabb álláspontnak az tűnik, hogy a megbeszélések ugyan kedvezőbb légkörben folynak, mint Erhard idején, lényeges előrehaladás azonban legfeljebb a két ország közötti műszaki és tudományos együtt­működés területén várható. Bonn három fő témára sze­retné korlátozni a tárgyaláso­kat. Ezek, a keleteurópai or­szágok irányában folytatott po­litika, katonapolitikai kérdések és az Európai Közös Piac fej­lesztése, Az NSZK-ban azon­ban attól tartanak, hogy Pá­rizs nem hajlandó követni me­netrendjüket. És felvetik a nukleáris fegyverekkel össze­függő kérdéseket, valamint a számukra legkényesebb témát, az Odera-Neisse határ problé­máját. A bonni politikusok aggodal­ma nem megalapozatlan, hi­szen éppen az említett kérdé­sekkel kapcso’atban a legéle­sebb a francia—nyugatnémet ellentét. Ami a kelet—nyugati kapcsolatokat illeti a bonni vezetők hangsúlyozták, hogy számítanak Franciaország se­gítségére, mivel a nyugati ha­talmak között Párizs alakította ki a legjobb kapcsolatokat a Szovjetunióval. Johnson kardcsörtető, kong­resszusi üzenete mesl-hetősen hidez fogadtatására la1 ált az Egyesült Államokban és világ­szerte. Nem kérdéses, hogy a közvélemény a legsaxkalato A lapok azt is elmondják, hogy „Sanghajban a nagy pro­letár kulturális forradalom a két irányzat közötti döntő ösa- szecsapás szakaszába lépett”. A sanghaji városi pártbizott­ságot „megfosztották tisztségé­től” és a lapközlemények meg­jelenésétől kezdve tilos bármi­lyen béremelés. A bérek ren­dezésének kérdését és a dol­gozók anyagi helyzetének meg. javítását csak a „kulturális forradalom” későbbi szakaszá­ban lehet majd megoldani. A szóban forgó közlemények figyelmeztetnek arra, hogy ha­ladéktalanul letartóztatnak mindenkit „aki fellép Mao Ce-tung elnök, Lin Piao elnök, helyettes, valamint a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának kebelében mű- ödő kulturális forradalom- ügyi csoport ellen”. A Kínai Kommunista Párt vezetősége és a párt központi bizottsága mellett működő ka­tonai bizottság helyeslőén ma­gáévá tette a fenti közlemé­nyekben kifejtetteket. A Sírni nem enged HAMBURG (MTI): A Hamburgban megjelenő Der Stem képes hetilap veze­tősége több órás tárgyalást folytatott az amerikai Look magazin képviselőivel és Wil­liam Vanden Heuvel ügyvéd­del, Jacqueline Kennedy jogta­nácsosával. Az amerikaiak azt próbálták elérni, hogy a Stern, amely néhány nappal ezelőtt már közzétette William Man­chester Egy elnök halála című könyvének első részletét, já­ruljon hozzá a Look által elfo­gadott változtatásokhoz. A késő esti órákban Henti Nannen, a Stern főszerkesztője, nyilatkozatot adott ki. — Több­ízben is kifejtettük — mondot­ta —. hogy a Stem nem pub­likál olyan anyagot, amiről úgy érzi, hogy Kennedyné asz- szony és gyermekei magánéle­tét sérti. — Will.am Manchester ere­deti kéziratában azonban nem találunk semmi olyat, amiről ezt feltételezhetnék, céltalan­nak tartjuk tehát, hogy a kéz­iratot akár megrövidítsük akár megváltoztassuk — kft zöi*e a Stem főszerkesztője Janak létrehozni a saját felté­teleik alapján tárgyalásokat Vietnam ügyében. Az amerikai vezetők felháborodtak U Thant keddi nyilatkozatai miatt. U Thant ismét világosan leszö­gezte, hogy csupán akkor haj­landó szerepet vállalni, ha az amerikaiak feltétel nélkül megszüntetik a VDK bombá­zását — ez viszont Johnson kongresszusi üzenete után va­lószínűtlenebb, mint valaha — állapítja meg az AFP. Laosz, Japán, a Fülöp-szigetek, rhaiföld és Dél-Korea — kö­rös küldöttséget menesztett U Thant LNSZ-f ótitkárhoz, hogy magyarázatot kérjen tőle i vietnami háborúra vonatkozó Legutóbbi kijelentéseiről. A megbeszélés után U Thant szó­vivője kijelentette: az ENSZ főtitkár továbbra is fenntar­totta azt, amit kedden mon­dott. Az AFP tudósítja szerint a hét ázsiai örszágnák nyilván­gatőja az Egyesült Államok. A washingtoni külügyminiszté­rium terveiben messzemenő elgondolások szerepelnek, hogy az arab világban a nyugati po­zíciókat megszilárdítsa. Ennek érdekében az Egyesült Álla­mok jelentős anyagi és diplo­máciai erőfeszítéseket tesz. A küzdelem élvonalába elsősor­ban a legreakciósabb arab re­zsimet veti be, és igyekszik a haladó arab kormányokat az Egyesült Arab Köztársaságot, a Jemeni Köztársaságot, Algé­riát, és immár Szíriát is elszi­getelni. A franciaországi hivatalos választási harc csak egy hó­nap múlva kezdődik, de a csa­tározások mlris folynak. A kongresszus világosan és hatá­rozottan foglalt állást. Wal- deck—Rochet beszámolójának belpolitikai részében rávilágí­tott: „A lakosság va1 a mennyi rétegének életszínvonala nem emelkedett a nemzeti jövede­lem növekedésének arányában a dolgozók é'e! szín von aláért a munkásosztály hosszú és nehéz harcokat vívott. A kommunista párt ugyanakkor helyesli De Gaulle pozitív külpolitikai ténykedését, elsősorban a kö­telékek lazítását a NATO-val, valamint az enyhülést szolgáló lépéseit. A választások kime- nete’ét illetően helytelen lenne jóslásokba bocsátkozni, egy azonban bizonyos, a baloldali erők egységfrontja pozitív és reménytkeltő mérföldkő a franciaországi politikai éVbe” . ís-sj kifejezetten jobboldalt beállí­tottságú politikai hetilap az U. S. News and World Report már el is parentálta a progra­mot. mondván: „A szigorú re­alitások rázóssá teszik a Nagy Társadalom útját.” Ami ma­gyarán annyit jelent, hogy Johnson és környezete az úgy­nevezett szegénység elleni há­borúban visszavonulót fújt. Éppen ebből következik, hogy az amerikaiak egyre kevésbé hisznek az elnöknek, amikor a háborúval egyidejűleg „vajat” is igér. Jelemző, hogy a Newsweek egyik számában Johnson egyik közeli munka­társa megjegyezte: „Az Egye­sült Államokban ma már azt sem hiszik el az elnöknek, hegy milyen sebességgel veze­ti az aütóját” ... Az elmúlt héten újabb ösz- szecsapások zajlottak le a Szí­riái—izraeli határon. Az ösz- szefüggésekből kitűnik, hogy az imperialista körök, a hala­dó damaszkuszi rendszer ellen felforgató tevékenységet foly­tatnak, főleg azóta, hogy a Szí­riái kormány az ország nem­zetközi érdekeinek véde’miben fellépett a nrgv nemzetközi IPC óla’monopólium ellen. A veszélyes játék egyik fő mos­sa bb kérdésben a vietnami há­borúval kapcsolatban várt leg­alábbis valami újszerűt. Az elnök viszont csak a régi re­csegő lemezt tudta feltenni. Az amerikai lapok azt emelték ki, hogy Johnson nem módosítja vietnami politikáját, hanem a háborút adóemelésekkel kíván­ja finanszírozni. Még azok a konzervatív republikánus po­litikusok is, akik a vietnami kalózháború hívei, kénytelenek voltak megállapítani: a beszéd nem tartalmaz új kezdeménye­zéseket. Az említett értékelések lé­nyegileg egybeesnek a2 angol Economist állásfoglalásával. A cikkíró a Fehér Ház személyi politikáját taglalta, és ennek során leszögezte: „A háború nemcsak befagyasztotta a kül­politikát, de Johnson Nagy Társadalmának jelentőségét is lefokozta”. A háború folytatá­sához szükséges pénzt Johnson saját bevallása szerint is csak úgy tudja előteremteni, ha alapvetően csökkenti a nem katonai jellegű kiadásokat. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy ismét legalább hárem—öt milliárd doláraal faragják le a szociális és gazdasági progra­mokra fordítandó összeget. A „ez anyagi jólét kérdésének segítségével elvonták az embe­reket a harc fő irányától. A tömegek egyik részét szembe­állították a másikkal, s ez ve­zetett arra, hogy az ipari vál­lalatok beszüntették a munkát, megállt a vasúti közlekedés és torlaszokat emeltek a főútvo­nalakon”. Hőfordult, hogy a kikötőmuinkásokat is a munka beszüntetésére buzdították. A közlemények hangsúlyoz­zák, hogy „a harc fő iránya” a „kulturális forradalom” teljes véghezvitele. A sanghaji váro­si pártbizottságnak szemére vetik, hogy „felemelte a bére­ket és jobbá tette a munkások anyagi körülményeit”. PEKING (TASZSZ): Sanghajban az ipari válla- 1 latok beszüntették a munkát, megállt a vasúti közlekedés, többhelyütt elbarikádozták a 1 főútvonalakat. A „vörösgárdis- : ták” magukat „forradalminak és lázadónak” nevező szerve­zetei kezében lévő sanghaji lapok most magyarázatot pró- 1 bálnak adni e fejlemények . hátterére. Azt írják, -hogy a „Kínai Kommunista Párt sang­haji városi bizottságában ha- : talmon volt csoport” és köve­tőik „aláásták a nagy proletár ! kulturális forradalmat, szem­beszegültek Mao elnök vonalá- 1 val”. — Ezek a személyek — foly. tátják a ‘lapközlemények — ;

Next

/
Thumbnails
Contents