Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-11 / 9. szám
Az új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer ii. A z 1967. évet megelőző nyugdíjévek kiszámítása változatlan maradt. Erre az időszakra vonatkozóan továbbra is azt a naptári évet lehet nyugdíjévként figyelembe venni, amelyben a tsz-tag férfi legalább 120, nő pedig legalább 80 munkaegységet teljesített. Fennmaradt az a szabály, hogy a termelőszövetkezeti tag javára be kell számítani minden olyan időt, amelyet tagságát megelőzően munkaviszonyban, vagy kisipari termelőszövetkezet tagjaként töltött eL Be kell számítani az új rendelkezések szerint a kisipari biztosítás idejét is. Ugyanígy figyelembe veszik a munkaviszonyban töltött időt azoknál is, akik termelőszövetkezeti tagságuk után létesítenek munkaviszonyt. A különböző biztosítási idők egybeszámítására azonban csak a termelőszövetkezeti nyugdíj keretében van lehetőség, és ebben az esetben ennek a szabályai érvényesülnek minden más vonatkozásban, így a korhatár tekintetében is. Üj előírás, hogy a nyugdíjidőben megengedett leghosz- szabb megszakítás az eddigiektől eltérően' nem két, hanem —* az ipari szabályozással azonos — öt év. A nyugdíjrendszer egyik központi kérdése a nyugdíj összegének meghatározása. A szabályozás messzemenően érvényesíteni kívánja a személyes jövedelem alapulvételét, de a rendkívül változatos jövedelemelosztási formák, elsősorban az általánosan elterjedt családi művelés következtében a közösből származó jövedelem nem állapítható meg a más népgazdasági ágakban elérhető pontossággal. A nyugdíj alapjául szolgáló összeg a tag személyes jövedelme. Ebbe beleszámít a közös munkából eredő jövedelem (munkadíj, részesedés, eredményességi javadalmazás, prémium stb.), a családi művelésért kapott jövedelemiek a tagra jutó hányada és a fel nem róható okból (betegség, szülés, katonai szolgálat stb.) munkában nem töltött időkre járó összeg. A közös munkából származó jövedelem a könyvelés alapján ma már minden termelőszövetkezetben egyértelműen megállapítható. A családi művelésből eredő jövdelmet úgy lehet kiszámítani, hogy meg kell állapítani az elvállalt földterület munkanap-szükségletének a tagra jutó hányadát és ezeket a munkanapokat meg kell szorozni a termelőszövetkezetben fizetett, átlagos napi munkadíj összegével. Például, ha valamely tsz-tag családi alapon elvállalja egy kataszteri hold kukorica művelését, amelynek munkanap-szükségleté mondjuk 15 nap és ezt a Munkásarcok A gyár első köszörűse után azonban már állta a versenyt egyik-másik szakmunkással, de segédlevelet — 1954- nél korábban nem szerezhetett. Tizenötödik esztendeje van a mostani helyén, a IV-es üzemben. Ez idő alatt hatszor kapott Kiváló dolgozó-kitüntetést, több hasznos újítással hívía fel magára a figyelmet, csoportvei zető, szakszervezeti bizalmi és üzemi tanácstag volt. S különféle „funkcióiból” minduntalan csak a munkája sodorta tovább. A köszörülés, amellyel mindent elcserélt eddig, a kő —, amely mellől soha nem vágyott máshová... Pedig vonzóbb kövek is csalogatták. Hívták Pestre is. jó pénzért, lakásért —, de csak itt maradt. Molnár Tibort már ide kötik az évek, a Diszkóhoz szokott. Másutt — tudja — ne<m lenne már könnyű, újra kellene kezdenie. Még aztán Paridon él a rokonság, ismerőse az egész falu. Talán el sem engednek már messzibbre... BcvaHja. hogy szereti azt a Mátra vplgyi községet. Az egyik kis házban a maga és a felesége munkájával épült, szépült kis lakása —, amelynek ablakai alatt rózsafák díszlenek. Hát ott lehetne ezt hagyni egy műszaknál tovább ... ?! Büszkén újságolja, hogy már nyoteéves, valóságos legény a fia —, s természetesen az is vasas lesz. Vasas — ismé'll a szót. aztán hirtelen hozzáfűzi —, de már technikus, vagy mérnök.., (gyóni) A NEVES KUTATÓT, a szőlészt szinte mindenki ismeri Egerben. Munkásságának híre i város, a megye határain túljutott, nemegyszer külföldi szaktekintélyek látogatnak íozzá. Nemrégiben egy román így elemi tanár jött, hogy a vörös bort adó szőlők telepítésé- ről, egyéb szőlészeti-borászati térdésekről értekezzenek. Azt azonban már kevesebben tudják dr. Vsó Andorról, i Szőlészeti Kutató Intézet egri telepének vezetőjéről, hogy íemcsak országos hírű szakember. de közéleti ember is. Idestova tizenkét esztendeje ta- íácstag, nyolc évig a mezőgaz- lasági állandó bizottság tagja zolt, négy esztendeje pedig 6 íz elnöke. Közéleti ember? — i meghatározás talán egy kissé megkopott, veszített valódi értékéből a sok használat nyo- ■nán. de I’só Andorra ráillik i szó igazi értelmében. Az embert nehéz különvá- asztani a munkájától. Nála különösen. Nem is szívesen beszél érzelmeiről, gondolatait is szűkszavúan rögzíti, inkább a rtunka során elért eredményelet sorakoztatja feL — Kilenc tagja van a bizott- lógunknak Rendszeresen megtartjuk üléseinket, javaslato- tpt, észrevételeket terjesztünk M6 Ebben az évben három Wos kulcsfeladatunk volt, a Hittel, lelkesedéssel... (Portré egy állandó bizottsági elnökről) két. így például a választól névjegyzékből való törvényellenes kihagyás, vagy az abba való törvényellenes felvétel miatt továbbra is a járásbírósághoz lehet fordulni, amely a kifogást három napon belül elbírálja. összefoglalva megállapíthatjuk: az új választójogi törvény megteremti a jogszabályi kereteket ahhoz, hogy az állampolgárok és a képviselők, illetve tanácstagok között az eddiginél szorosabb, eredményesebb kapcsolat alakulhasson ki. Megvan tehát a. lehetőség arra, hogy a március 19-én sorra kerülő választások alkalmával — és már a választás előkészítése során — az állam polgárok széles tömegei kapcsolódjanak be a politikai életbe, a közügyek intézésébe. Ezt segíti a Hazafias Népfront, a különböző tömegszervezetek, elsősorban pedig a pártszervezetek politikai munkája. Az új választójogi törvény alapján megvan a lehetőség arra, hogy kiküszöbölődjenek a képviselői és tanácstagi munkából a formális elemek; a választók még inkább ellenőrizhessék az országgyűlés és a tanácsok tagjait, és fordítva: képviselők és tanácstagok is nagyobb felelősséggel képviselhessék azokat, akik szavazatukkal a parlamentbe, a tanácsi szervekbe küldték őket Egész rendszerünk, a szocializmus ügye nyer azzal, hogy az új képviselők és tanácstagok szorosabb kapcsolatban lesznek az emberekkel és a gazdasági élettel, mint korábban. Az új választójogi törvény pedig erre nemcsak módot és lehetőséget ad, hanem meg is kívánja ezt, — fejeződött be az igazságügy-minisztérium illetékeseinek nyilatkozata. U. U selők visszahívását szabályoz' za. Á képviselők választásáró szóló korábbi rendelkezései ugyan szintén kimondták i visszahívás lehetőségét, de nerr rendezték az erre irányuló eljárást. A törvény most pótolj« ezt; megállapítja a visszahívás feltételeit is, kimondva hogy visszahívásra akkor kerülhet sor, ha a képviselő, illetve a tanácstag megbízatásának valamilyen oknál fogva nem tud eleget tenni, vagy a megbízatásra méltatlanná vált Bár a visszahívásra gyakorlatilag ritkán kerül sor, kétségtelen, hogy lehetőségének reális megteremtése a választási rendszer további demokratizálását szolgálja. A választási szerveik ( a választási elnökségek, a választó- kerületi bizottságok, a szavazatszedő bizottságok) rendszerében is megtörtént az egységes szabályozás. Politikailag is jelentős, hogy a törvény továbbfejleszti a választási szervek létrehozásában és működtetésében döntő szerepet játszó Hazafias Népfront jogkörét. A népfront-szerveknek nagy munkát kell végezniök a jelölőgyűlések megszervezésében és a választások lebonyolításában. A választási szervek jogkörének megnövekedését mutatja az is, hogy a jövőben nem csupán az általános választások alkalmával fejtenek ki tevékenységet, hanem a két választás közötti négy évben is. Erre — egyebek közt — az időközben esedékessé válható új választások miatt is szükség lesz. Az új választási törvény több részletkérdésben is a korábbinál egyszerűbb, célravezetőbb szabályokat állapít meg. fenntartja azonban a gyakorlatban bevált remdelkezéseAz országgyűlés tavaly novemberi ülésszakán megalkotta az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1966. évi III. törvényt. Felkerestük az Igazságügy- minisztérium törvényelőkészítő főosztályát, ahol tájékoztatást kértünk az új választójogi törvényről. Arról érdeklődtünk: miben tér el a törvény a korábbi választójogi rendelkezésektől, mennyiben szolgálja a szocialista demokrácia kiszélesítését? — A törvény új rendelkezései közül — hangzott az illetékesek válasza — elvi jelentőségüknél fogva különösen az alábbiakat emeljük ki: I — Míg korábban külön jogszabályok szóltak egyrészt az országgyűlési képviselők, másrészt a tanácstagok választásáról, az új törvény egyetlen átfogó jogszabályban rendezi a választások kérdését. Korábban is történtek már lépések az ilyen egységesítés irányába; az utóbbi időben például azonos napon voltak a képviselő- és a tanácstag-választások. A következetes egységesítés azonban csak most valósulhatott meg, amikor megértek a feltételek ahhoz, hogy ugyancsak az elvek érvényesüljenek mind a képviselők, mind a tanácstagok választásánál. A törvény épít azokra a tapasztalatokra, amelyeket a tanácstagok választásáról szóló 1954. évi IX. törvény alkalmazása során szereztünk, de a korábbi rendelkezéseket sok területen tovább is fejlesztik. A legjelentősebb új rendelkezés, hogy az országgyűlési képviselők választásánál is bevezettük az egyéni választókerületi rendszert, a korábbi lajstromod választás helyett. — Az egyéni választókerületek bevezetése — mint azt Kádár János elvtárs beszámolója < ban megállapította — szorosabb és közvetlenebb kapcsolatot teremt a. képviselő és választói között, és ez is kedvezően hat majd az országgyűlés munkájára. A törvény világosan kifejezésre juttatta, hogy mind a képviselők, mind a tanácstagok megválasztása során ugyanabban a választókerületben több jelölt is állítható. Valameny- nyien a Hazafias Népfront jelöltjei: ez a lehetőség azt szolgálja, hogy bizonyos esetekben a választók dönthessék el, kit tartanak alkalmasabbnak a képviseletükre. Az egyéni választókerületek bevezetésével összhangban megszűnt a pótképviselőség. A jövőben tehát , ha egy képviselői hely megüresedik, új választást fognak tartani. Erre évente két alkalommal kerül majd sor. A szocialista demokratizmus irányában történő lényeges változás az is, amely a képvitt váíaszfófogi törvény új vonásairól Az Igazságügy-minisztérium illetékeseinek nyilatkozata Egyéni választókerület, pótválasztás, visszahívás — A választási szervek JogkSre *— Szoros kapcsolat a választókkal Akinél nincs jobb Sírokban ... A jelzőt, a dicséretet munkatársai ragasztják minduntalan a nevéhez, Molnár Tibor egyszerűen csak köszörűsnek mondja magát. Olyannak, mint akikből még jó néhányan dolgoznak a liszkói gyárban, s akikből annyian vannak szerte az országban. No, azt természetesen nem tagadja, hogy a Mátra vidéki Fémművekben személyéhez fűződik a fazonos körköszörülés bevezetése, s a szakmájában az évek hosszú során át szerzett némi gyakorlatot. S az is igaz — fűzi hozzá —, hogy mindig volt bátorsága a rendkívüli feladatokhoz. addig nem nyugodott, amíg nem teliesítette a legkülönfélébb megbízatásokat! Talán ezért is kapta egy kicsit szárnyára a hír... Parádi ember, 1951-ben került Sírokba. Kezdetben még a szállítóknál dolgozott — emlékezik — az épülő gyárba érkező gépeket fuvarozta, cipelte. Jó hónap kellett hozzá, hogy bekerülhessen az üzembe. A gyár első üzemébe, az ötösbe. Régi krónikát idéz: különösek voltak az indulás hónapjai! Egyetlen fedél alá szorult a kísérleti műhely, a tink-részleg, a szerszámcsarnok, s miközben az épület egyik felében már a termelési feladatokkal küszködtek — a másik felét még csak énftették .. Vajon hányán tartunk még észben? Sokáig betanított köszörűs volt. Háromhénapos átképzés főiskolák és felsőfokú technikumok hallgatói milyen képesítést szerezhetnek. Beszámol továbbá a felsőoktatási mtéz- ménvekbe történt jelentkezés rendjéről és a felvételi vizsgák követelményeiről, valamint az ösztöndíjakról és egyéb állami és szociális juttatásokról. A táiékoztatót — előreláthatólag február második felében — az érdeklődők a könyvesboltokban is megvásárolhatják. (MTI) A Művelődésügyi Minisztérium 25 000 példányban adja közre a felsőfokú in*ézménvekről szóló tájékoztatót. A kiadvány részletes útbaigazítást ad mindazoknak, akik valamely felsőoktatási intézmény napnál!, Illetve esti vagv leve’ező tagozatán akarják fo’ytatni tanulmányaikat. A 160 oldalnyi könyvecske ismerteti az egyes egyetemekre, karokra, szakokra felvehetők számát és azt Is, hogy a különböző egyetemek, Tájékoztató a felsőfokú oktatásról remélem, hogy előbb-utóbb véglegesen is sikerül. Rengeteg munkaerő szabadulna fel, s az itteni viszonyokat tekintve ez igen lényeges. A Nagy József Tsz-ben már szintén alkalmazzák a zöldtrágyázást a széles sortávolságú telepi tések- néL A bizottság munkájában persze olyan dolgok is akadnak, amelyeken sokat kell még javítani. A legjobban az esik rosszul az elnöknek, hosy a tagok közül néhányan nem járnak rendszeresen az ülésekre. — Ha vállalták, miért nem teljesítik a megbízatást? — veti fél dr. I’só Andor. — Szeretnénk elérni, hogy több legyen a kollektív szellem. EREDMÉNYEK, gondok, problémák — mindez hozzátartozik a bizottsági munkához. Egy jól dolgozó, valóban nemcsak a papíron létező bizottság munkáiéhoz. S az elnök azt szeretné, ha sokasodnának az eredménvek s eevre kevesebb lenne, a bosszantó apróság. Esténként sokszor töpreng rajta, hogyan lehelne még iobhen brit Ifhohip s^í+*vn,í niVy-vc prrv'-*Vlrcv7 7^_ Ví>7 TTJAIM-? ernVr? — T^r Andorra ráillik ez a meghatározás, a szó valódi., igaz értelmében. Kaposl Levente. nem volt hiábavaló, bizonyítja, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága is négy esetben tárgyalta az állandó bizottság által előterjesztett észrevételeket. Többek között a város termelőszövetkezeteinek gazdasági megerősitésére vonatkozó javaslatot is. Az állandó bizottsági munka kollektív jellegű. Az irányítás azonban az elnökre hárul. És I’só Andor szívesen vállalja ezt a feladatot. Különösen akkor. ha hivatásával, mondhatni szenvedélyével, a szőlészettel is kapcsolatban álL NEMEGYSZER előfordult, hogy az állandó bizottsági ülés után valóságos kis szakmai bemutatóra került sor, a metszésről, a szőlő ápolásáról, viták kerekedtek a zöldtrágyázásról, a vegyszeres gyomirtásról. Az állandó bizottság tagjai a négy egri termelőszövetkezet tagjai is... — A Nagy József Termelőszövetkezetben már meg is próbálkoztak a szőlő vegyszeres gyomirtásával, az egyik területen sikerrel, a másikon kevésbé — mondja I’só Ander —, de város szólörekonstruKciojavai, az állattenyésztés fejlesztésével és a zöldségtermesztéssel kapcsolatosan készítettünk javaslatokat. Tavasszal segítettünk a városi borverseny előkészítésében, májusban és októberben határszemlét rendeztünk s észrevételeinket eljuttattuk az érdekelt termelőszövetkezetekhez is. Természetesen csak a legfőbb dolgokat említve, ennyiből állt egyéves munkánk. SZŰKSZAVÚAN összefoglalva valóban ennyiből. De a tényék száraz felsorakoztatása mögött rengeteg munka, ötlet, s gond húzódik meg. Hiszen csak ahhoz, hogy a város szőlőrekonstrukciójával kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tehessenek, be kellett járni az újonnan telepítésre kerülő ezer holdnvi területet, alaposan meg kellett vizsgálni a terveket, latolgatni a lehetőségeket. A bizottság javaslatokat tett a város zöldségellátásának megjavításával kapcsolatban is. , Ez szintén alapos, elemző mun- i kát kívánt. S hogy ez a munka séig eltelt hónapokban, valamint a nyugdíjazás évét megelőző 4 évben elért A havi átlagos jövedelmet erre az időszakra vonatkoztatva a bejelentett besorolások átlagolásával számítják ki. A nyugdíj megállapításának alapja a 10 évi nyugdíjidő. Az a tag, aki énnyi nyugdíjévvel kór nyugdíjat, megállapított átlagos havi jövedelmének kereken egyharmadát (pontosan 33 százalékát) kapja nyugdíjként. Ha a tagnak 10-nél több nyugdíjévé van, nyugdíja az átlagos havi jövedelemnek a 33-nál annyiszor 2-vel több százaléka, ahánnyal több nyugdíjévé van tíznél. (Például ha 11 éve van, nyugdíjként az átlagjövedelem 35 százaléka, 12 év esetében 1 37, 13 évnél 39 stb. százaléka jár.) A nyugdíj évi 2 százalékos növekedéssel egyenletesen emelkedik, egészen a 25. nyugdíjévig, ekkor eléri a havi átlagjövedelem 63 százalékát. 25 éven felül minden további nyugdíjévért a havi átlagjövedelem 1—1 százaléka jár, de a nyugdíj nem lehet több az átlagjövedelem 70 százalékánál. A nyugdíj kiszámításának módja röviden úgy foglalható össze, hogy 10 évre a jövedelem egyharmada jár és ez minden további nyugdíjév után 2 százalékkal növekszik. Termelőszövetkezeti tagság alapján járó öregségi nyugdíj összege nem lehet kevesebb 400 forintnál. H asonló szabályok érvényesülnek a rokkantsági nyugdíjaknál is és ezek esetében is meg van határozva a nyugdíjak minimuma. Jelentős új szabály, hogy a rokkantságnak — ugyanúgy, mint az iparban — 3 fokozata van és a rokkantsági nyugdíj őszszege a rokkantság fokának megfelelően emelkedik. A nyugdíj összegét kiegészítő új juttatás a nyugdíjasok házastársi pótléka. Az ipari szabályokkal egyezően a tér- j melőszövetkezeti nyugdíjasoknál is 100 forint házastársi pótlék jár, ha nyugdíjuk összege az 1000 forintot nem haladja meg és a házastárs az iparban is előírt feltételeknek megfelel. G. P. (Folytatása következik) írna vö’gyét Gödöllő. Pécel vidékén, valamint a borsodi dombok között fogtak hozzá nagy erővel a mezőgazdasági termőterületek védelméhez. Az 1967-es fásítási terv 6320 hektárnyi erdőtelepítést irá- 1 nyoz elő. A talajvédelemre szoruló területek közül ez év tavaszán és őszén Tolna és : Baranya megye dombjain ültetnek nagyobb területeken ta- * 1 lajvédő erdősávokat. A Mátra vidékén a Tárná völgyét fásít- j ják. (MTI) • munkát harmadmagával végzi, akkor a nyugdíj megállapítása szempontjából 5 munkanap teljesítését számítanak be neki. Külön meghatározott kulcs szerint kell számításba venni a fel nem róható okból távol töltött időket. A személyi jövedelem megállapításánál számít a betegségi segélyezésben, szülési segélyezésben, katonaságnál, munkaviszonyban, tanfolyamon (iskolán) és a tanulmányi vagy egyéb szabadságon töltött idő is. A nyugdíj szempontjából beszámítható időbe a társadalombiztosítás ezeket az időtartamokat egy-egy teljes munkanappal veszd figyelembe. A személyi jövedelem megállapításánál az így adódó munkanapokat meg kell szorozni a tag egy munkanapra járó átlagos részesedésével. Ez vonatkozik a termelőszövetkezeti tagság alatt munkaviszonyban töltött időre is. Mivel a jövedelem kiszá■ * mításának módja — elsősorban a családi művelés miatt — csak korlátozott pontosságú eredményt ad, a tagokat az így megállapított. jövedelem alapján alsó és felső határokkal meghatározott nyug- d íjkategóriába sorolják. A jogszabály 21 nyugdíjosztályt állapít meg. A személyes jövedelmek alapulvételével évenként meg kell állapítani minden tag nyugdíjkategóriáját és azt a megyei társadalombiztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek) a zárszámadást követő 30 napion belül be kell jelenteni. A tagok kategóriába sorolása a termelőszövetkezetek feladata. A tag megállapított nyugdíjkategóriája lesz a következő évben az általa fizetendő 3 százalékos (illetőleg progresszív) nyugdíjjárulék alapja. Ha a tag nyugdíjat igényel, ugyanezt a kategóriát veszik alapul a nyugdíj összegének kiszámításánál is. Az új törvény messzemenően egyszerűsítette a nyugdíj megállapításának módját. Az ipari szabályokkal egyezően kimondja mindenekelőtt, hogy a nyugdíj megállapításának alapja az az átlagos havi jövedelem, amelyet a tag a nyugdíjazás évében a nyugdíj igényléFá sít iák a T< Az Országos Erdészeti Fő- igazgatóságon összegeztek a múlt évi erdőn kívüli fásítási akciók eredményét, s megállapították, hogy a termelőszövetkezeti és tanácsi területeken aN tervezett 4300 hektár helyett több mint 4500 hektáron ültettek új erdőket. További 3300 hektárt az állami gazdaságok, a vízügyi igazgatóságok, illetve közutak, vasutak mentén fásítottak. Az őszi erdőtelepítéseknél már nagy úllyal szerepeltek a talajvédelmi fásítások. Legutóbb főleg
