Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-31 / 26. szám
Tudományos kutatók — tudományos kutatás B múzeum nemcsak idegenforgalmi érdekesség Munkaeszközzé vált a könyv Ma kezdődik megyénkben a mezőgazdasági könyvit ónap A MÚZEUMOK RITKÁN — minden éven inkább csak a múzeumi hónap alkalmából — kerülnek a nyilvánosság reflektorfényébe. Ilyenkor népszerűsítő előadások hangzanak el arról a tudományos és értéké- bön-hatásában sok irányú munkásságról, amit a múzeumok régészei, néprajzkutatói, muzeológusai végeznek. Hevés megyében sokan a múzeumot azonosítják az egri várral, ahol a Dobó István Vármúzeum székel. Igaz, a világhírű egri vár és az ott elhelyezett kiállítások az elmúlt évben 293 ezer látogatót vonzottak. Ebben a számban nemcsak Gárdonyi regényalakjainak és q történelemnek távoli fénye sugárzik, hanem az „az anyag” is, amit a vármúzeum kínál megszemlélésre látogatóinak. A kazamaták romantikája, a képtár művészi élménye, a néprajzi gyűjtemény tanulsága, a gótikus palota eleven és mozgalmas kiállítása beszédes és vonzó propagandája annak a hosszú évekre visszanyúló, szorgalmas leletmentő, gyűjtő, rendszerező és feldolgozó munkának, amit a múzeum tudósai végeznek megyeszerte. Ez B tudományos munka a mindennapi élet gyakorlati és közvetlen hasznát nem jelenti, mégis fontos és szükséges: tudományos értékével, esztétikai hatásával, a környezet életéinek, a helytörténetnek a megismertetésével és dcrtcumentálá- sával mélyebb és értékesebb hazafi ságra nevei A MÚZEUMI MUNKÁBAN ii leglátványosabb eredményekkel kecsegtető ágazat a régészet A Heves megyei múzeumi szervezet ilyen irányú tevékenysége széles skálájú. Előzetes régészeti feltárást végez Visantán, a felszíná bányászat előrehaladásával érintett területeken, de ellátja a Visoota község áttelepítésével és az új község kialakításával összefüggő múzeológiai feladatokat is. Felgyűjti Visonta néprajzi, szociográfiai anyagát, és az értékes néprajzi tárgyakat. A si- toki vár műemléki helyreállítását megélőm régészeti feltárás is jó ütemben folyt az elmúlt évben, a tanácsok és az Országos Műemléki Felügyelőség jelentős anyagi támogatásával. A recski középkori templom feltárása a Magyar Nemzeti Múzeum anyagi támogatása mellett indult meg, míg a kis- nánai vár ásatásának költségeit az Omzágos Műemléki . Felügyelőség fedezte. A káli honfoglaláskori temető mintegy 50 sírját és ugyanitt egy szarmata temetőrész csaknem 20 sírját tárták fel. A külső munka mellett szünet nélkül halad a tudományos feldolgozás is. A publikációk nemcsak közölhető témákat jelentenek, hanem a rendszeres munka eredményét is közhasznúvá teszik a tudományos élet számára. Szabó János négy népvádoriáskori dolgozatot írt, amelyek közül a Heves megye műemlékei című nagyobb tudományos munka számára készült a Heves megye régészeti emlékei az első évezredben című értekezése. Két dolgozata német nyelven került a közönség elé, míg a dormánd—ha- nyipusztai avartemető anyagáról az egri múzeumi évkönyv' 4. kötetében publikált másfél ív terjedelemben. A NÉPRAJZI GYŰJTÉS és tudományos feldolgozás Baltó Ferencnek, a Dobó István Múzeum igazgatójának irányításával, közreműködésével folyik. Bakó Ferenc négy ív terjedelmű tanulmányt írt a Májfa és a májuskosár Heves megyében címmel, míg a Kévés megye műemléki topográfiája I. kötetében kilenc ív terjedelmű bevezetőt tett közzé. Sokak számára talán különösnek . hat, hogy a múzeum irodalommal is foglalkozik. Amint erről már a sajtó beszámolt — a múzeum birtokába került az újabb, komoly súlyú Gárdonyi- hagyaték. Ennek rendszerezésével, feldolgozásával tesz szolgálatot dr. Korompei János múzeológus, az irodalomtörténetnek, de a köztudatban élő Gárdonyi-portré színesebbé, gazdagabbá tételéhez is. Ékről a kutatásról készült dr. Ko- rompai János kétíves dolgozata a múzeumi évkönyv 4. kötete számára, s ugyancsak erről a Gárdonyi-problémáról tartott előadást az egri köz- gazdasági technikum fiatalsága előtt is. A helytörténeti témakörben Kovács Béla munkásságát kell hangsúlyoznunk. A középkori Eger című dolgozata a Heves megye műemléki topográfiájának H. kötete számára készült A múzeumi évkönyvben látott nyomdafestéket az Elpusztult középkori kolostorok Heves megyében című dolgozata, de foglalkozott rövid lélegzetű publikációja Feldebrő történetével is. Dancza János tollából, az Észperantista munkásmozgalom Heves megyében című dolgozata a múzeumi évkönyvben jelent meg. A népszerűsítő tudományos munka kapott formát a dr. Ko- rpmpai .János által szerkesztett ismertetésben, amelyet a Gárdonyi Géza Emlékmúzeum anyagáról adott közzé. Fontos és szükséges volt az egri képtár katalógusának a kiadása és a parádi Palócházról készült leporelló. A TUDOMÁNY NÉVTELEN, de szorgalmas és nélkülözhetetlen beosztottai a restaurátorok, akik a múzeumi műhelyekben tevékenykednek. Az elmúlt esztendőben, a több év alatt felgyülemlett ősrégészeti és népvándorláskori anyag restaurálása és konzerválása mellett a kisnánai leletekkel is kellett fáradozniuk. Változatlanul a legnagyobb és legkényesebb foglalkoztatást az egri vár leletanyaga biztosítja a restaurátoroknak. A múzeum munkatársai rendszeresen népszerűsítik a múzeumokat, azt a tudományos munkát, amely nemcsak idegenforgalmi érdekesség, történelmi kuriózum létrehozását eredményezi. Az elmúlt esztendőben 28 előadást tartottak a megye különböző helyein, öt kisebb kiállítást is rendeztek. A Heves megyei múzeumi szervezet második egysége, a gyöngyösi Mátra Múzeum, nemcsak kiállításaival és erősödő látogatószámával hívja fel magára a figyelmet, hanem a tudományos értéket képviselő, népszerűsítési célokat szolgáló füzeteivel is. Tavaly három ilyen múzeumi füzet hagyta el a sajtót. Ezek a tanulmányok, dcigoaatoik a Mátra környéki kutatások eredményeit tartalmazzák. A gyöngyösi Mátra Múzeumnál Nagy említenünk. A Heves megyei múzeumi szervezet egyre bővíti-tágítja működési kereteit. Már megszületett az egri szabadtéri múzeum elgondolása, tervek formálódnak az Elger központjában, a Széchenyi u. 5. szám alatti kiállítási termek megvalósításához. A mikófalvi szabadtéri múzeumnak már csaknem teljes anyagát felvásárolták. Továbbfejlesztették a szőlészeti és borászati állandó kiállítás anyagát. Ideiglenes helyiséget biztosítottak Hatvanban a szervezésre kerülő hatvani városi, illetve járási múzeumnak: a Doktay Gyula birtokában levő régészeti anyagot a városi tanács támogatásával ideiglenes otthonába költöztettek. S HA MAR A HATÓSÁGOK támogatásáról szólottunk, le kell írnunk: az állami költség- vetés és a helyi szervek anyagi támogatása nem teszi lehetővé ezeknek a főként helyi szempontból nagy jelentőségű tudományos kutatómunkának a végzését Ez a múzeumi tevékenység nemcsak idegenforgalmi érdekeltséget eredményez, de hasznos történelmünk jobb megismerése, a táj megszerettetése és a hazafiságra való nevelés szempontjából is. Amit az elmúlt időkből felszínre hozunk, tanulságul szolgál a ma emberének és a jövendő nemzedékeknek is. Farkas András __W Uj szakszervezeti tisztségviselőket választottak Hétfőn délelőtt az Egri Járási Tanács nagytermében tartották tanácskozásukat a járás községéi szakszervezeti bizottságainak küldöttei, valamint a járási tanács szervezett dolgozóé. A tanácskozáson Tóth István, a Közalkalmazottak Szakszervezete járási bizottságának titkára számolt be az szb kétéves munkájáról. A beszámolót vita követte, amelyben felszólalt Körösi Tibor, a Közalkalmazottak Szakszervezete országos központjának munkatársa, valamint a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa képviseletében Erdélyi Bertalan, a szakszervezetei szakmaközi bizottságának me gyei vezetője. A vita után a járási tanáé szervezett dolgozói s a község szakszervezeti bizottságok kép viselői megválasztották a Köz- alkalmazottak Szakszervezet« járási bizottságának új tagjait s azt a 10 küldöttet, akik rész vesznek majd a felsőbb szak- szervezeti szervek megválasztásában. A Közalkalmazottak Szak szervezete egri járási szakszervezeti bizottsága titkári teendőinek ellátásával újra Tóti Istvánt bízták meg. A könyvhetek, könyvhónapok mindig örömteli, gondolatébresztő eseményei életünknek. Az idei mezőgazdasági könyvhónap az eddigieknél is ünnepélyesebben kezdődött, -a mezőgazdasági könyveket jelképesen munkaeszközzé nyilvánították. Van-e ennél féle- melőbb, szebb gondolat? A mezőgazdasági termelés fokozásában mind nagyobb jelentősége van a dolgozók szakmai tudásának, széles körű szakmai műveltségének. A könyv az önképzésben, a tudás megszerzésében kiváló segítőtárs. Ezért vált munkaeszközzé. Megyénkben a mezőgazdasági hönyvhónap megnyitására ma kerül sor Füzesabonyban. S ugyanekkor kezdetét veszi az egész hónapos rendezvény- sorozat, melynek program já_ ban helyet kapnak a könyvkiállítások, szakíró-olvasó találkozók, ankétok, filmvetítések s a könyvvásárok. A gyöngyösi járásban a hónap folyamán hét alkalommal rendeznek a különböző községekben előadásokat Az előadások a járás adottságait figyelembe véve zömmel a szőlőtermesztéshez kapcsolódnak, de természetesen szóba kerül a gyümölcstermesztés, a szántóföldi növénytermesztés is. Nagyré- dén Csepreghi Pál szakíró találkozik olvasóival s egyúttal előadást is tart a korszerű sző. lőművelési módszerekről. Az egri járás falvaiban tizenhárom előadást tartanak a legváltozatosabb témákról. Szóba kerülnek az itatásos és tápszeres borjúnevelés kérdései, a leytős talajok művelése, a mezőgazdasági gépek javítása, valamint a szőlőtermesztés és a borkezelés módszerei. A könyvhónap folyamán a füzesabonyi járás hat községében tartanak előadásokat a talajerő-utánpótlásról, a palántanevelésről. a szarvasmarha-tenyésztésről. Aldebrőn a neves szőlészeti szakíró, Pro- hászka Ferenc találkozik olvasóival, s válaszokat ad a különböző szőlészeti, borászati kérdésekre. A hevesi járásban a termelőszövetkezeti üzem- szervezés időszerű kérdései, a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés, valamint a zöldség- és a szamóca termelés módszerei kerülnek szóba. A hatvani járás községeiben szintén előadásokra kerül sor s Rózsa- szentmártonban J. Horváth László szakíró találkozik az olvasókkal. A községeken kívül a megye három városában is rendeznek előadásokat, író-olvasó találkozókat. Ugyanakkor a földművesszövetkezeti boltok minden előadás színhelyén könyvkiállítást, könyvvásárt rendeznek, amelyeken a mező- gazdasági könyvhónapra megjelent szakkönyvéket árusítanak. A könyveik között megtalálhatók a magyar és külföldi írók nagy érdeklődésre számot tartó művei. Többek között Andrejev—Zsotkevics Traktor, hidraulikák. dr. Charlotte Auerbach Genetika az atomkorban, dr. Bállá István Ta- karmánvozási ismeretek. Bíró Gyula Állattenyésztésünk útja a világszínvonal felé. Bizonyára örömmel veszik kézbe az olvasók Erdei—Enese—Kalocsay Üzemi szervezet és üzem- szervezés a szocialista mező- gazdaságban című könyvét is. Az új könyvek mellett természetesen megtalálhatók a régebben megjelent értékes szakmunkák is. A könyvhónap rendezvényei megyénkben is sokoldalúak, érdekesek, méltóan reprezentálják az ünnepi eseményt. De nemcsak külsőségeiben, hanem másként is, hiszen van-e nagyobb élvezet annál, mint egy újonnan megvásárolt könyvet lapozgatni. Gárdonyi Géza a vetőmaghoz hasonlította a könyveikre kiadott pénzt S ez a hasonlat kétszeresen igaz a szakkönyvekre vonatkoztatva, amelyek most már munkaeszközök is. K. U Megyei siavalőversenyt rendeztek Egerben A járási sza valóversenyek legjobb részvevői szerepeltek vasárnap Egerben a megyei KISZ-bizottság és a MÉSZÖV megyei szavalóversenyén. A versenyről —, ahol 25 szavaló vett részt — öten jutottak tovább a Debrecenben megrendezésre kerülő területi szavalóversenyre. Első helyezést ért el Jónás Pál (Gyöngyös), 2. Krajcsik Ilona (Selyp), 3. Jó-. nás Zoltán (Gyöngyös), 4. Fábián Erzsébet (Vámosgyörk), 5. Kalmár András (Bélapátfalva). A következő hat helyezett — Szabó Klára (Verpelét). Pá- pay Zsuzsa (Hatvan), Bozai Borbála (Hatvan), Sárosi Kinga (Eger), Mitrovics Zsuzsa (Pétervására) és Kócza Katalin (Selyp) a Gyöngyösön rendezendő területi szavalóversenyen vesznek részt. A. ZUBOV — L. PEROV — A. SZERGEJEV: FORDÍTOTTA: BÁNYÁSZ BÉLA II. A szép, jó alakú, értelmes és eléggé művelt Natali könnyen megszerezte a fiatal és nem nagyon fiatal férfiak szimpátiáját. A hegedűművész rövidesen átadta helyét a vállalkozó kedvű színházi adminisztrátornak, ö felajánlotta kezét és szívét, Natali meghallgatta, majd elnevette magát. — Hová tette az eszét, Viktor Alekszandro- vics! Natali férje... Tudja ön. milyennek kell annak az embernek lennie, aki engem akar feleségül venni? És becsukta az ajtót, otthagyta a férfit. A nagymama elégedett volt: Helyesen értelmezi az életet... 2. Albumába, amelybe a filmcsillagok fényképeit gyűjtötte ki tudja honnan vette a leendő „pillangót” jel tükröző mottóit: .,A szerelem epy r^’ianat alatt megadhatja nvndazt. mely«'1 a m-'n'.-a sokszor száz év alatt sem juttat”. . Nebé- rroffv-oT’d- nt. mitt-pn útra tér a lány ha mer mm tej p'k p házban az e'hunyt arr bátvta - Ficdor S-tyepa-mvics . Nagv tudó' „roit. és akarata ellenére délről Moszkvába hé4 filénmw 1967. január 31., kedd lyezték. A professzor, áld nagyon szerette testvérét, kötelességének tartotta, hogy gondoskodjék a családról, elsősorban is unokahúgáról. Délen olyan hírek jutottak el hoezá, hogy testvére felesége hamar megvigasztaló- dott, és életmódja egyáltalán nem vált ki megértést. Hallotta a professzor azt is, hogy a lányt hasonló módon készítik az életre. Moszkvai életének első perceiben meggyőződött róla, hogy a hírek megalapozottak. Akkor határozta el: az anyját az ég áldja, éljen úgy, ahogy akar, de a lányáért felelek... Bátyám emlékének tartozom ezzel. A professzor gyakran meglátogatta NataHt Érettségi előtt állt amikor a jövő került szóba. Szomorúan vette tudomásul: a nagymama hintette mag mélyen gyökerezett. Vasárnaponként Fjodor Sztyepanovícs elvitte az unokahúgát vikendházába. Azok közé az öregek közé tartozott, akik szeretik hallgatni a szél zúgását, a madarak énekét és gyönyörködni tudnak abban, hogy a napfény keresztültör a szunnyadó erdőn. Itt, a természet ölén, ahogy mondani szokta, került sor vasárnapi ..prédikációira” Nagyszerű elbeszélő volt, érdekesen beszélt kutatásairól, tanítványairól, akik munkájukkal és tehetségükkel erősítik helyüket srf éle*ben. A tudós elbeszéléseiből a lánv érdekes, bátor, nagy dolgokat alkotó embereket ismert meg. És esetenként Fjodor Sz+yepanovics nem alap nélkül hitte azt, hogy unak.ohúga egészen másként kezd a világra nézni. Az együtt ható két erő — a nagymama és a nagybácsi — eredménye az idegen nyelvű főiskola lett. No és — pop dől ta a professzor, jó lesz. ha elvéPzi a főiskolát, elhelyezem az in~ *'5ze*!>'vn ford’tónek lebe*, hév kedvet kar» a *iidnmár'”'os mún'-ttvj? i« . . Vagy pedagógus *erij hTp trvmr-rii hivatás ... A nre-m-m/nat' is sa’á*es tervei voltak: 'Vnion-p+p féri. Q7-^ipá*at a maximé)!,<i ottvu—m A mir'mábs r>rr<n—m — az in- ’Ap*« tr**móe<:a körvpeű. erZn ói*** ótta^dó kap- ec4>*a* n As eP-pdnc knttöidteVlml . . . Am* ;U<-u mée -en döntött arról, hogy melyik variáció lesz jobb. A faiskolán sok bará+ia volt. A különféle barátok junkasóga különféle modco értelmezte az emberi boldogságot Egyszer, amikor Nataliék lakásán jöttek össze az évfolyamtársak, valaki elolvasta az album mottóját, és vita keletkezett. — Csak nem ez a hitvallásod? — érdeklődött Szása, a csoportbizalmi. — Csak nem hiszed, hogy a szerelem többre képes, mint a munka? — És eközben állhatatosan nézte a fiatal „házigazdát”. A lány elnevette magát, és kíváncsian tekintett barátaira. — Nem hiszek sem a szerelem, sem a mun ka erejében. A pénz hatalmát hiszem. Az élei művészete a pénzcsinálás művészete. Hogy hogyan? Ez teljesen egyéni. Nemde? És anélkül, hogy választ várna, harsányan kacagni kezdett, úgy, hogy nehéz volt eldönteni, komolyan gondolja-e, vagy csak Szását mérgesíti... Késő este, amikor a barátai eltávoztak, Natali a nagymamával is összejött. Azzal kezdődött, hogy a nagymama dicsérte: — Derék lány vagy, Natali... Jól elbántál ezzel a Száskával... Ne hallgass rá ... A nagybátyádra se... Mennél távolabb tőle... Nem érti az életet. Ekkor váratlan dolog történt. A nagymama még meg is remegett a lány fellángolásától. — A nagybácsit ne bántsd! Érted? Meg w próbáld! Gyimka kaktusz Nem, még nem tudni ki győz, a nagybácsi vagy a nagymama? És ekkor a nagybácsinak segítőtársa akadt — Gyimka, fiatal építészmérnök, Fjodor Sztyepanovics régi barátjának a fia. Egy hangversenyen mutatta be egymásnak a fiatalokat. Natali ezen az estén különösen szép volt. A bácsika mindjárt észrevette, milyen hamar összetalálkozott Gyimka és Natasa pillantása. Mindez, ami a következő napokban történt, újabb csapás a kételkedőknek, akik nem hisznek az első látásra győzedelmeskedő szerelemnek. A nagymama nagyon zavart volt. Gyimka nem azok közé tartozott, aki véleménye szerint, boldogságot tud teremteni unokájának. Törekvései a fellobbanó érzés megakadályozására — kudarcot vallottak. Natasa elemé’'en volt. Minder, minden tetszett neki Grimkában: a sport'lkat, a sötét hui'ámos haj, melynek bozontjai elgordo’kozó szemére hullottak, az hogv tud zongorázni, jól ♦áncol. Ügy tűnt, először szeretett meg igazán -'mbert. A fiú valamiért a nam’há'yiát juttat’ *o eszébe. Nataü kak*usznak hívta őt. Egy este Natasa közölte a nagymamával» hogy Gyimka Sri bériába utazik új várost épt teni, és elviszi magával, természetesen, ha c* végzi a főiskolát. (Folytatjuk.)
