Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-28 / 24. szám
A Mona Lisa tolvaja Olasz-francia film A film főcímén olvassa a né- BŐ, hogy ezt a filmet öten írták, s mire kijön a mozi bő. utánaszámol, hányfajta stílus hányfajta egyéniség tükröződik ezen a kedélyes olasz—francia vígjátékon. Az egész úgy indul, mint egy századvégi kosztümös színdarab párizsi szerelmi körettel: a vénülő képkeretező felesége körül lovagi szolgálatot teljesítenek az inasok. Aztán a képek átugranak a Louvre termeibe és ott csalt úgy mellékesen bemutatják a világhírű alkotásokat, azok kö- aött mégis elsőként a Mana Li- sát, hogy aztán szemügyre vegyük a sakkbarát múzeumőr játékszenvedélyét, a francia kispolgárt, a remekműveknek «aä a minden iránt érzéketlen terberuszát. Műszaki hibák és kedélyes ostobaságok egymásutánja után •— egy múzeum vezérkara sem éli a haza bölcseiből! — végre kézen, azaz inkább fülön fogja az író képzelete a két banditát, akik együtt és külön-külön egyre gyakrabban tűnnek fél. A múzeum közelében apró szálloda áll, s benne Mona-Li- sa-divatban a felszolgálólányok, akik között van egy nagyon szép, olyannyira szép, hogy Vincent érdeklődése irányt és személyt változtat, ő még mindig nincs paródia, még mindig csak a téma körül járkállak a forgatókönyv írói. A néző már fel is tenné a kérdést, miért van ez a bonyolultnak nem nevezhető séta a Louvre körül, amikor végre Vincent, ez a fiatal, rangrejtett márki, köznapian, izgalom és nagy fogások nélkül, egy arisztokrata természetes kifinomult, ságával ellopja Mona Lisát, tucatnyi ember jelenlétében. Hogy-hogynem, a két olasz is ugyanezt a képet, ugyanebben a pillanatban akarja megszerezni i— micsoda körmönfont- ság! — nagyobb cselvetés és előtanulmány nélkül. S ha már ez az élelmes Vincent ellopja az orruk előtt, legalább odáig nyújtózik zsenialitásuk, hogy xnegszámatolják az igazi tettest — de honnan!? — és késedelem nélkül nyomába erednek. Felébred a francia rendőrség, két hasznavehetetlen felügyelő is belekapaszkodik a tintába, s mire a langyos k izgalmas folytatását kapnánk várakozásunk szerint, máris tüzesen ropognak a vígjátéki petárdák: egyik szellemes ötlet a másik után szórakoztatja a közönséget, aki tulajdonképpen nem is tudja pontosan, mit kap ebben a filmben: kosztümöt, tárlatot-e a Louvre- ban, krimit-e Párizstól Avi- gnonig, Vígjátékot-e szatírába oltva, vagy a századvég francia embereinek színes tükörképét? A szatíra-paródia-vígjáték ötvözetét valahogyan elfogadtatja a nézővel a rendező. Michel Deville. A színes-kosztümös világ látnivalói ugyan elvonják a figyelmet 'a kriminek és szatírának induló vígjátékról. de a vígjátéki helyzet- komikumot a rendező az írókkal együtt már „összehozza”, minden úgy mozog, mint a karikacsapás és minden csattanó hangos nevetésre ingerel- A rendező nemcsak színekkel, az épületekkel, a Louvre belső felvételeivel kápráztatja el a nézőt, hanem azzal is rabul ejti, ahogyan a vígjáték hőseit összeválogatja. Érdekes \ mű- vészegyértí ségek adnak ebben a filmben találkozót, s mintha játékukban — bizonyára a rendező hatására — nem tisztelnék a nagy francia jellemszínészek hagyományos stílusát. Ebben a filmben a kompozíciónak nem elhanyagolt eleme a test szépsége és az a hatás, amit a szép test a néző- bent kelthet. A néző szinte várja, hogy a restaurátor feleségével valami érdekes tör- téniék. annyira feltűnő szép je jelenség és annyira kiemelten Jelenik meg néhány SilmkocÉlole ÜMKzejfoiiódott a sporttal ■■■Ml kán. S mintha a rendező mégis elejtette volna az üreslelkű szépasszony csillogását, engedi száraz sorsát betelni. Vincent és Nicole kettőséből viszont a rendező egy átlagosnál hosz- szabb film lehetőségét olvasta ki — bizonyos mértékig jogosan. George Chakiris, a görög filmekkel emelkedett a neves filmszínészek közé. Ebben az olasz—francia filmben nem teszik próbára jellemábrázoló képességét: derűsen mosolyog, a világfi fölényes és mégis rokonszenves típusát alakítja. Marina Vlady még mindig elbűvölően csinos nő, aki kerekre nyitott szemeivel mindig kérdezni látszik a szerelem és az asszanyélet titkai után. A múzeumőr kitűnő figuráját Jean Lefevre formálja meg eszköztelenül, vigyázva arra, hogy az arcán egyetlen egyszer se surranjon át a szellemi ébrenlét éles árnyéka. A művészi környezetben, a színes film színes forgatagában is arisztokratikus hatással érvényesül Margaret Lee fiatalsága és szépségeA film végül is jó szórakozást biztosít — a kitűnő operatőri munka gyönyörködtető élménye mellett. (farkai) Zenei ismeretterjesztés — művészi fokon A Rigoletto gyöngyösi előadásáról Nagyon hasznos dolog, most érezzük csak igazán, mennyire hozzátartozik életünkhöz a tv, hogy már az előfizetők száma meghaladta az egymilliót, de mégis csak — pótlék. A Rigoletto gyöngyösi előadásáról jutott eszünkbe az előző megállapítás, ami a tv értékéből nem von le semmit, de hangsúlyozza a közvetlen élmény összetettségét, erejét. Mennyivel masabb volt a mikrofon és a hangszóró áttétele nélkül hallgatni Radnay Györgyöt vagy Gildá áriáját. A hangversenyszerű előadás nyilvánvalóan befolyásolta az opera hatását, de bizonyos mértékig erősítette is. Rigoletto szerepét Radnay György énekelte. Nem kell nekünk megállapítanunk azt, hogy milyen nagy énekes, milyen kitűnő színész is. Közismert erényei ezek Radnay Györgynek. Művészi önbecsülését az is bizonyítja, hogy Gyöngyösön éppen olyan igényesen volt Rigoletto, mintha az Operában énekelt volna. A közönségnek ő adta a legmagasabb hőfokú művészi élvezetet. Várhelyi Endre hangja, játéka szintén hiánytalan élményt nyújtott. Kár, hogy a lehetősége kevesebb volt, éppen a koncertszerű keret miatt. Gilda szerepét Erdész Zsuzsa énekelte. Az első felvonás nagy áriájában talált magára először, itt melegedett fel a hangja, itt nyújtotta először Gildát Technikailag érett, bravúrra képes, tehetsége kétségtelen. Giovanna és Magdalena szerepében Barlay Zsuzsa vállalkozott Verdi dallamainak tolmácsolására. Kezdeti elfogultságát levetkőzve, elérte a többiek színvonalát. Bársonyosan telt hangját örömmel hallgattuk. A Mantuai herceg megszólal- tatója Mátrai Ferenc volt. Közismert ennek a szerepnek operai előnye. Elég csak Az asz- szoin y ingatag kezdetű áriára emlékeztetnünk. Mátrai Ferenc azonban bem tudta hiánytalanul nyújtani az opera adta lehetőségeket. Hangja olykor csodálatra késztetett, olykor azonban az átélés hiányát éreztük. Artikulációja sem volt mindig fegyelmezett. A Belügyminisztérium Zenekara Vavrinecz Béla irányításával kitűnően közvetítette a nagy olasz zeneszerző tehetségét. Kollár Endre tömör, mégis alapos operakalauza jól szolgálta a rendezés célját. (gmf) Gáspár Béla, a Selypi Cukorgyár mérnöke, az üzemi sportkör teniszoktatója, egyike azoknak, akik nagyon sokat adtak már a magyar sportmozgalomnak. Szinte egész élete összefonódott a sporttal. Nehéz számba venni azt a sok kiemelkedő eredményt, amelyeket még mint aktív versenyző, volt főiskolai sportoló ért el. 1937-től 1942-ig nem egy országos főiskolai bajnokságot szerzett sí és ökölvívó sportágakban. Később mindkét sportágban elérte a válogatottsági szintet, később az országos síválogatott keret edzője, majd nemzetközi sí verseny-bíró lett. Jelenleg egyik kitűnő aktivistája az MTS Hatvani Járási Tanácsának: az edzők ellenőrző bizottságának tagja. A Selypi Kinizsi tenisz-szakosztályában harminc fiatalt oktat, akik közül nem egy az ifjúsági és az utánpótlás válogatottságig is felvitte, s voltak olyanok is a tanítványok között, akik ma NB I-es csapatban szerepelnek. A síeléstől sem szakadt el hiszen mint a Petőfibányai Bányász síszakopztályának edzője 40 fiatalt oktat és nevel a sí- sport alapelemeire, szépségeire. Gáspár Bélát példaként állítjuk a magyar sportmozgalom társadalmi munkásai elé! Követésre méltó • • • A tömegsport kiszélesítésére irányuló törekvések mind nagyobb feladatot rónak az üzemekre, hivatalokra, sportkörökre és egyéb más intézményekre. Az idén például a különböző sportágakban lebonyolításra kerülő házi versenyeken, üzemi bajnokságokon, községi sportversenyeken, valamint a falusi és az 1967. január 1-töl bevezetésre kerülő munkahelyi spartakiádon kell helytállni a részvevőknek. Természetesen a tömegsport-megmozdulások nem nélkülözhetik a sportkörök segítségét, éppen ezért követésre méltónak tartjuk az Egri Spartacus közgyűlésén egyhangúlag elfogadott határozatot, amely szerint a sportkör védnökséget vállal az egri kisipari szövetkezetekben folyó versenyek, bajnokságok fölött, s az elnökség hasonló felhívással fordult a megye másik két szövetkezeti sportköréhez, a gyöngyösi és a hatvani Spartacushoz! Balatonfüreden jártunk . .. Közöljük olvasóinkkal, hogy lapunk vasárnapi számában képes riportban számolunk be az Egri Dózsa labdarúgóinak balatonfüredi edzőtáborozásáról. SZOMBAT Kézilabda: Az egri városi terembajnokság első napja. Eger, Szilágyi Gimnázium tornacsarnoka* 15 óra. Vívás: Heves megye 1967. évi középfokú iskolai bajnoksága. Eger, Dobó Gimnázium tornaterme, 15 óra. Asztalitenisz: Heves megye 1967. évi felnőtt egyéni bajnoksága. Eger. Gárdonyi Gimnázium tornaterme, 15 óra. 4 Nwüw 1967. január 28., szombat A 66. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár augusztus végi megnyitója még mesz- sae van, (je ha az ember bejárja hóborította területét, most a téli fagyban is mozgást, készülődést lát. A realitásra épül A szigorú időjárás miatt kénytelenek voltak egyidőre leállni a tereprendezés, a talajcsere, az útépítés munkáival. Mihelyt azonban az idő engedi, újból nekilátnak az emberek, akik ezidőszerint belső munkákat végeznek. Több új állandó épülettel bővül a kiállítás s ezek a létesítmények — például az új nö- vendékmarha-istálló felszerelés tekintetében a legkorszerűbb színvonalat képviselik. Teljes apparátussal dolgozik az a kilenc szakbizottság, amely szakemberek irányításával fő ágazatok szerint előkészíti a bemutatásra kerülő mvagot. A kiállítás anyaga a reali- 'sra énül. Nem a távoli jövőt akarja bemutatni. Arra hívják fel a figvelmet amit a leaiobb gazdaságok már elértek, s amit a következő két- három évben általánosan megvalósíthatnak a mezőgazdasági üzemek. Nem az ideiglenesen alkalmazható módszerek, elgondolások bemutatása a cél, mint ahogy ez a korábbi évekKészülődés a hó alatt ben például a szerfás épületek vonatkozásában történt, hanem a hosszú időre szóló, tartós, modem kivitelezésű létesítmények rhegismertetése. A rendezők sokat várnak a kenyérgabona termelési bemutatótól. Ugyanakkor az a törekvés, hogy a növénytermesztésen beiül a takarmánytermesztésre helyezzék a fő súlyt, így a kukoricára elsősorban, a szálas takarmányok közül a lucernára, továbbá a rét- és legelőgazdálkodás megjavítására. A legelőhasznosításánál a tartalékok feltárására igyekeznek mozgósítani A takarmánygazdálkodás bemutatásánál az alapgondolat az, hogy miként lehet és kell a hozamokat emelni s a megtermelt értéket megóvni, hasznosítani. Hasonló célt szolgál a korábbinál lényegesen több szak. mai bemutató, amelyet a ki- á'lítás ideién tizenegy Gazdaságban rendeznek maid előreláthatóan mintegy 25 ezer szakember részvételével. A gé-. pesítési, a kérni zni ási bemutató, a szárítás, a tárolás bemutatói jól szemléltetik majd az ipari módszerek elterjedését a gazdálkodásban. Emellett minden bizonnyal felkelti az érdeklődők figyelmét a kertészeti és borkezelési tapasztalatcsere is. Felsőfokú tapasztalatcsere A korábbi gyakorlathoz híven ezen a kiállításon sem az árubemutató jellege dominál majd, hanem a jó módszerek elterjesztése, a kiállítási jelleg. Fontos ez annál inkább, mf- vel szövetkezeteink jelent«» részében, többszáz közös gazdaságban ma sincs képesítéssel rendelkező szakember, felsőfokú képzettségű szakemberek tekintetében pedig még nehezebb a helyzet Nagyrészt ez az oka annak, hogy a gazdálkodás sokhelyütt túlhaladott hagyományok szerint folyik. Fontos küldetést teljesítenek tehát a rendezők amikor arra törekszenek, hogv az idei kiállítás valóban felsőfokú tapasztalatcsere legyen. Űj vonás ugyanakkor, hogy óz idei seregszemlén az előbbiekhez viszonyítva lényegesen nagyobb hangsúlyt kan a tevmelő--zövetkezetek értékesítő. feldolgozó tevékenységének bemutatása. A tsz-ek árusíthatlak is termékeiket a kiállításon. Január 31-évei — amint az ismeretes — lezárul a hazai VASÄRNAP Kézilabda: Az egri városi te- rem bajnokság második napi küzdelmei. Eg«-, Szilágyi Gimnázium tornacsarnoka, 8 óra. Vívás: Heves megye 1967. évi középfokú iskolai bajnoksága. Eger, Dobó Gimnázium tornaterme, 9 óra. Asztalitenisz: Heves megye 1967. évi felnőtt egyéni bajnoksága. Eger, Gárdonyi Gimnázium tornaterme, 8 óra. részvevők jelentkezési határideje. A nevezésekben végzett „tallózás” ezúttal is bőven tartogat meglepetéseket Számos nagyhírű termelőszövetkezetet most nem találunk a kiállításra készülődök között, ugyanakkor űj, eddig ismeretlen közösségek hallatnak magukról, amelyek az elmúlt év folyamán zárkóztak fel a kimagasló eredményeket elért legjobb gazdaságok közé. A kiállítás a maga eszközeivel honorálni fogja a legjobbak igyekezetét. Az előző kiállításokon hagyományossá vált vándordíjaik, oklevelek mellé most először, komoly, a termelést segítő tárgyjutalmak — traktorok, különféle értékes felszerelések is kiosztásra kerülnek. Háztá;i gazdaságok figyelem! Már elkezdték a.z üzemekben a kiállítás állattenyésztési anyagának kiválóvá tését. A ki. állítás rendezőinek örömére szolgálna, ha minél több kiváló példa lenne látható a kiállításon a hártáii Gazdaságodból Mmt láthatnák, nagv a készülődés a hó alatt. Jelezte'-’ részvételöket többen a költő’ diók közül is. Már most biz tosre vehető, hogv a KGST országok mellett itt lesznek a franciák, a nyugatnémetek, p dánok, a svédek. (K. I.) Természetjárók versenye Gyöngyösön Megtartották a természetjárók járási versenyét Gyöngyösön, amelyen 32 induló vett részt. Négy kérdéscsoportban kellett összemérniük tudásukat: térképjelekből, tereptanból, az élővilág ismereteiből és a tájoló kezeléséből. A kérdésekre írásban adtak választ. Az első helyezést a Berze Nagy János Gimnázium tanulója, Borhy György nyerte el. Második lett Toldi Imre, a harmadik pedig Szarka Pál. mindketten a ■ Vak Bottyán Gimnázium diákjai. ök vesznek részt a természetjárók megyei versenyén. Kiss E. INNENONNAN Az egri járási LSZ évadnyitó ülésén a távollévő Bacsó István JTS-elnök képviseletében Noszticzius Ferenc üdvözölte a megjelenteket, majd Koncz István L,SZ-elnök ismertette az 1967. évi bajnolcsággal kapcsolatos tudnivalókat. A tervek szerint három csoportban — egri, pétervásári, recski — bonyolítják le a járási bajnokságot, csoportonként 10—12 csapat részvételével. A szövetség a jövőben minden csütörtökön délután 15 és 18 óra között tartja hivatalos üléseit a Széchenyi utca 23. sz. alatti JTS-helyiség- ben. ★ Hevesen, az ifjúsági ház helyiségében, bonyolították le a hevesi járás egyéni sakkbajnokságát. A nők csoportjában Szarka Ilona végzett az első helyen Nagy Katalin és Goór Margit előtt a férfiaknál későbbi időpontban kerül sor a döntőre, amelvnak részvevői: Forgó János. Forgács József, Juhász József. Kádár József. Az egri JTS január 31-én kedden, elnökségi ülést tarW Napirend*. 1. Tájékoztató .je» leütés az év végi statisztikai adatgyűjtésről. Előadó: Bak Lászlón«. 2. Tájékoztató a tospf lönyvcsere 1 ebon y oi i tás árt ' Előadó: Noszticzius Ferenc. /
