Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-26 / 22. szám

I Napirenden MAGYAR IFJÚSÁG — így megyénk fiatalsága is - túlnyomó többségében becsü­letesen dolgozik, tanul, telje­síti a haza iránti kötelességét.” így kezdődik a beszámoló, amely a Heves megyei Tanács végrehajtó bizottságának leg­utóbbi ülésén hangzott el. A fiatalok szerepeltek napiren­den, pontosabban: a tanácsok­nak az ifjúság körében végzett munkája volt a vita és az u] határozatok alapja. Mi szerepelt a beszámoló­ban? Például az, hogy az el­múlt tíz esztendő alatt az 1087/1967- Korm. számú rende­let megjelenése óta, amely a tanácsnak is feladatául írja az ifjúság segítését, törekvéseinek támogatását, nagyon sokat ja­vult a tanácsok és a K1SZ- szervezetek kapcsolata . Mind­járt példákat is sorolhatunk: a megyei KISZ-bizottság kép­viselő) e részt vesz a megyei ok­tatási és népművelési tcmacs, ez ifjúságvédelem munkájá­ban. Szoros az együttműködés e KISZ-bizottság és a megyei tanács vb szakosztályai között is. Hozzáteszi még a beszámoló, hogy szükséges a megyei tes­tületi üléseken az if jóságot érintő napirendek tárgyalásán a KISZ képviselőjének jelenlé­te, az együttműködés további javítása érdekében. Átalában évente többször is szerepel az üléseken a fiatalokkal foglal­kozó napirend. SZÓ ESETT a beszámolóban a termelőmunkában való rész­vétel biztosításáról is. Hinnék egyik eredménye, hogy a mun­kaverseny- és a brigádmozga­lom például az elmúlt évben különösen a termelőszövetke­zetekben ért él jó eredménye­ket. A megye tsz-eiben 120— 130 ifjúsági brigád és munka­csapat dolgozik. A versenyek segítésire, értékelésére külö­nösen a Hatvani Járási Tanács fordított nagy gondot. Viszont az ipari üzemekben és a taná­csi vállalatoknál még több se­gítségre szarul a fiatalok ver­sen ymozgalma. A harmadik témakör a ta­nulással foglalkozott Megálla­pított tény, hogy igen sok fia­tal tanul tovább. Az általános iskolát végzettek közül 87-en ipari tagozaton, 607-en pedig mezőgazdasági tagozaton foly­tatják tanulmányaikat, míg a középiskolák esti és levelező tagozatán tanuló fiatalok szá­ma 2436! Biztosított a megye három mezőgazdasági szak­munkásképző iskolájában is a továbbtanulás lehetősége, bár az egri és a hevesi intézetben a tárgyi feltételekkel baj van. Ezen segít az előreláthatólag 1968-ra megépülő egri 234 fé­rőhelyes diákszálló. Az ipari- tanuló-képzésíben a problémát a túlzsúfoltság jelenti. A kulturális élet lehetősé­geiről szólva a beszámoló meg. említette a kultúrotthonokban egyre eredményesebben műkö­dő ifjúsági klubokat A meg­felelő helyiség hiánya azon­ban itt is hátráltatja a to­vábbfejlesztést. Baj az is, hogy kevés a jól képzett klubvezető a községekben, és hogy a falu­si értelmiség, a fiatal tanárok nem kapcsolódnak be kellően a munkába. Az együttműkö­dést biztosítaná, hogy ahol rá­termett KISZ-titkár van, le­gyen a kultúrotthon igazgató- helyettese. AZ IGEN ALAPOS és körül­tekintő beszámoló a fiatalok élet- és munkakörülményeivel is részletesen foglalkozott. El­sősorban megállapította, hogy a fejlődés mértéke és üteme még mindig nem kielégítő. Ke­vesen vállalják a. mezőgazda- sági munkát, kevés a fiatal a termelőszövetkezetek vezető­ségében, nem fogadják kellő megértéssel a tsz-ek a szak­munkás-képesítéssel jelentkező fiatalokat, nem veszik figye­lembe sem a bérezésnél, sem a munkabeosztásnál a képesítést. A gépesítés hiánya a nehezebb fizikai munkában pedig a fü­zesabonyi járásban azt ered­ményezte, hogy a szakmunkás- képesítést nyert fiatalok mint­egy 50 százaléka eltávozott a mezőgazdaságtól! Elsősorban — hangzik a beszámolóban — a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok munka- és életkörül­ményein kell javítani. Ami a lakáskérdést illeti, 1965-ben Egerben a 160 új ál­lami lakásból 35, az 1966-ban átadottakból (161 lakás) 30 fia­tal kapott kiutalást. Jobban kell támogatni a KlSZ-bizott- ságok kedvező lakásépítési ak­cióját. Érdemes idézni a beszámoló utáni hozzászólásokból, ame­lyek bizonyítják, hogy milyen behatóan foglalkozott a vb- ülés ezzel a napirenddel. Az egyik hozzászóló arról beszélt, hogy érdemes lenne még több fiatalt bevonni a nép­művelési munkába, hogy a fia­talok a község kulturális életé­ben még nagyobb szerephez jussanak. Volt, aki arról be­szélt, hogy még nincs meg a megfelelő egyensúy a „mindent a fiatalokért” jelszó, és az ön­tudatra, a felelősségérzetre tá­maszkodó nevelés között FOGLALKOZTAK a helyi­ségproblémával is, amely aka­dályozza, hogy a fiatalok meg­felelő, kulturált körülmények között tölthessék szabad ide­jüket A községek fejlesztési alapja egy-egy kultúrház fel­építése után évekre kimerül, másra nem jut pénz. Van, ahol egyáltalán nincs hol tölteniük a szabad idejüket. Erken pél­dául csak két italbolt van, ez • pedig nem a legalkalmasabb hely... A megyében 369 KI SZ-alapszer vezet van, de csak 148 mondhat magának megfelelő helyiséget. A jövő sem biztat vérmes remények­kel. A megyei KISZ-bizottság képviselője arról beszélt, hogy a jövőben sokat jelentene egy­részt a fiatalok nagyobb rész­vétele a tanácsok munkájá­ban, másrészt pedig a tanácsok vezetőinek részvétele a KISZ- bizottságok ülésein, és termé­szetesen a KISZ képviselőjé­nek meghívása a fiatalokat érintő tanácsi vb-ülésekre. A Kommunista Ifjúsági Szövet­ségnek nagy tekintélyt ad a KlSZ-lakásépítésá akció. Me­gyénkben egyedül Gyöngyösön sikerült ezt először megvaló­sítani, az egri akció azonban még alig mozdult el a holt­pontról az eltelt 3 év alatt Ehhez szükséges a végrehajtó bizottság segítsége. Javasolták azt is, hogy a lakáselosztó bi­zottságban kapjon helyet a KISZ képviselője is. A napirend megvitatása és a határozathozatal — amely konkrét segítségnyújtásban nyilvánul majd meg — több órát vett igénybe, de megérte HISZEN A FIATALOKKAL foglalkozott, a legteljesebb megértéssel és a legőszintébb segíteni akarással. (kátai) Szolgáltató kombinát épül Vámosgyörkön Megoldódik-e a bultúrháx problémája ? Lakásleválasztás jllUMWoMT. Tibor játszani vitte öccsét a barátjához. Villanyvonatozni. — Te, Tibor — szólt az öes- kös—, én irányítom ám a vo­natot. Te legfeljebb sínmunkás lehetsz. Ne búsulj, annak is kell lennie ... Tibor ugrándozó öccsével be­fordult egy kisebb mellékutcá­ba. — Tibor, a kart balra vagy Jobbra kell csavarni? (Nem várt választ.) Lejtősen fogom állítani a sínt. Felpöfög-e rá a kis vasparipa. Otthon felejtet­tem apa tányérsapkáját. Pedig de jó lenne! — csapongóit az öcskös fantáziája és pergett a nyelve a foghíják mögött Befordultak a kapun. — Száguldj, te vonat! — szinte kiabálta az öcskös. — Vágtass, mintha igazi lennél. Hullámvasutat csinálok. Forga­tom a kart Egy, kettő... Tibor boldog volt hogy örül bz öccse. Megérkeztek. Becsengettek. Aztán újra. V 4 j\imüsm 1967. január 26., csütörtök — Nincsenek itthon — mond­ta Tibor. — No, de a villanyvonat — szólt az öcskös. Csendben léptek ki a kapun. — Ne bánkódj, Tibor, majd máskor játszunk. Nem szalad el a vonatom, majd máskor... forgatom a kárt... egy, kettő... Tibor rosszkedvű volt. Saj­nálta, hogy ez sem sikerült Pedig mennyire szerette volna boldognak látni az öccsét. — Majd máskor. Olyan jó lesz Talán már holnap. Vár a vonatom, a sínem, az irányító karom ... Nagyon jó lett volna játszani. Aztán Tibor hirtelen futni kezdett. Az öcskös, nagyokat csapva a tócsán, követte. Há­zuk előtt szürke Pobeda állt. — Mi történt? — lihegte Ti­bor. — Apádat bevitték a kórház­ba — szólt anyjuk és becsapta maga mögött az ajtót. Halkul­tak körömcipőjének koppaná- sai. ★ Azon az estén Tibor szorosan öccse mellett ült a díványon. Az üvegajtó mögül mindent le­hetett látni és hallani. — Miért nem engedsz felül­emelkedni? Miért szorítasz nap mint nap vissza? Be ne árnyé­koljalak? — Ez volt anyjuk hangja. Az apa nem szólt — Újságíró voltam, jószemű riporter. Aztán születtek a gye­rekek és azt mondtad, hogy külsőzzem. De még azt sem tudtad elviselni, hogy így is vannak sikereim. Nem hangzott válasz.. — A mérnök urat zavarta, hogy nem őt ismerik, hanem a feleségét. Te tetted, hogy ma már csak artikulátlan sorok jönnek a toliamból. — De azokat legalább lé- közük. A barátaid... — Elő­ször szólt az apa. Az anya sírni kezdett. Csú­nya, hangos sírással. — A te mártíromságod tönk­retette az otthonunkat —, hogy pattog az apa. — Pedig én nem kértem tőled mártíromságot Gyötörted a környezetet, min­denkit. Te tetted pokollá az otthonunkat... Az anya becsapta maga mö­gött az ajtót. Az öcskös összerezzent. Tibor megsimogatta a kisfiú haját és elhatározta, hogy másnap el­viszi játszani... ★ Az anya beszállt a Pobedába. Bent a szobában Tibor az öccsének beszélt. Ö legalább meghallgatta. — Én még ilyen borzalmas­nak apát nem láttam. Nem is ember. Tönkretesz mindent. Az öcskös maga alá húzta a lábát. — Milyen gonoszán tud néz­ni anyu. Utálja aput? De hát ugyanígy néz ránk is? És ki lehet az az Ildikó? Az öcskös felállt. — Gyeire, Tibor, játsszunk egy partit. — Nem. Gyere, vonatozzunk a felhúzhatós mozdonnyal... ★ Tibor apja gyárban dolgozott, íróasztal és telefon mellett. — Igen, holnap megbeszélést tartok... Természetesen fel vagyok készülve ... Termelési értekezlet? Ott leszek. Tizen­kettőkor megyek referálni... (Csendben kihűlt a leves, meg­meredt a krumpli.) Cseng a telefon. — A külföldieket végigveze­tem a gyáron. Hoppá, a terme­lési értekezlet? Nem baj, oda is beugrók. (A titkárnő lesza­ladt feketéért.) A munkatársa papírlapon üzenetet nyújtott át neki: „Há­romkor a főmérnök bemutatja a prototípust.” — Vállalom. Aztán már telefon nélkül is hallotta a szavakat — Bódi elvtárs, reméljük, holnap mindent megkapunk tő­led! — Vállalom! Vállalom! Vál­lalom! Elhomályosult a szeme. Csak azt látta, hogy mosolyognak rá és érezte, hogy a vállát vere­getik ... — Vállalom! Mindent válla­lok! Távolról egy női hangot hal­lott. Ildikóét. — Csináld, Feri, te nagysze­rű, te zseniális ember ... Aztán elfeketedett minden előtte. ★ Befejezték a játékot. Tibor lefektette az öccsét Aztán ma­ga is bebújt az ágyba. Az álom előtti bódultság fe­hérre festette belülről a szem­pilláját. Mindent fehérben lá­tott. Van az, hogy minden fe­hér, van az, hogy minden fe­kete. Hirtelen kezek nyúlnak ki a fehér ködből. A kezek is fehérek... Az álom odavitte a konyhá­ba az öccse mellé. — Én kérem a combját — kunyerálta a finom falatot az öcskös. — Jól van. az egyiket te ka­pod — mondta apja —, a má­sik pedig édesanyádé. — Gyere, anyu, enni, finom falat vár — hangzott Tibor szava. — Adja a kurvájának! Az apa felugrott. Levágta a tányért a földre. Szertefröcs- csent a zsíros krumpli, elgu­rult a barna püspökfalat. — Te dög... Te beszélsz? Az apa pofon ütötte az anyát. Az meg visszaütött. ★ Felriadt. — Igazságot nem tudok tenni! Egyedül érezte magát. Éjfél volt, s anyja még nem jött ha­za Aztán felnőttesen megsímo- gatta az öcskös fejét... ★ — Szóval, átmentünk villany­vonatozni. De nem tudtunk, pe­dig nagyon szerettem volna. Forgatom a kart. Egy, kettő ... Jó lett volna, de majd máskor — mesélt az öcskös. Apja fehéren feküdt a kór­házi ágyon. Tibor kettejüket nézte. Az apját, meg az asztalnál ülő anyját. Milyen messze vannak egymástól. És ekkor egy másik nő is az ágyhoz lépett. Ildikó. Anyja szeme meg sem reb­bent. Tibor döntött — öcsi, az első keresetembf veszek neked egy villanyvo­natot I-a. Fóti Péter vasúti felüljáró építése. A je­lenlegi sorompónál rendkívül sokat kell várakoznia, sok­szor még mentőautónak is. Na­ponta 120 iskolás gyermek jár át ezen a helyen — többnyire a lezárt soromnók alatt — ez iskolába. Csak a véletlennek köszönhető, hogy nem történt eddig súlvos baleset. Búcsúzóul még elmondotta Vámosgyörk község tanácstit­kára, hogy amióta nem Adáca- ról kapják a kenyeret, az üz­letekben friss kenyér ritkán kapható. Ezért sokan bosszan­kodnak. A tanácsház elé kilépve megakad szemem az ezüstösen csillogó hidroalobuszon és eszembe jut: lám, pár éve még ez is csak terv volt és már készen van. Reméljük, az idei tervek is valósággá vált­nak. Vas János filmújdonság A jeles spanyol rendező, hu is Belanga komédiájának címe. A hóhér. Többszörösen kitün­tetett francia vígjáték Jean- Paul Rapeneau „Élet a kas­télyban” című filmje, amely a normandiai partraszállás napjaiban játszódik. Az „Au­tót loptam” című szovjet krimi­vígjátékban híres Hamlet-szí- nész Innokentyij Szmoktu- novszkij új oldaláról mu­tatkozik be. A nagy Ham- let-színész mulatságos öniró­niával játssza el a dán király­fi szerepét egy, a filmbe il­lesztett műkedvelő előadáson.- A kalandfilmek kedvelőinek Ígér jó szórakozást A láthatat­lanok című szovjet, e A be­tyárok című román alkotás. (MTI) ségi könyvtárnak, kultúrte­remnek, és a tömegszerveze­tek helyiség-problémáját is megoldaná. Az átalakításra 500 ezer forintot fordítanak. A másik nagy vállalkozás egy új szolgáltató kombinát építése a vasútállomással szemben. Itt a Fodrász és Fényképész ütsz, a FÖLD- SZÖV, a posta és a községi tanács közös vállalkozásban 2-f-2,5 millió forintos beruhá­zást tervez, amelyet ebben az évben kezdenének építeni és 1968-ban fejeződne be. A ter­vek előreláthatólag áprilisban elkészülnek és akkor kezdőd­het a kivitelezés. A község termelőszövetke­zete is gyarapodik az idén egy száz férőhelyes, magtárpadlá- sos tehénistállóval, amelyet 2,2 millió forintos beruházás­sal építenek meg. Az égető problémák közé tartozik az 1963. óta Ígérgetett Tizenhárom Nyolc ország 13 filmújdon­sága kerül a mozik vásznára februárban. A Magyar Film­stúdió terméséből műsorra tű­zik a Fábry Zoltán rendezte Utószezont Főbb szerepeit Páger Antal, Tolnay Klári, Kőműves Sándor, Balázs Sa­mu és Básti hajós játssza. A hónap másik magyar bemuta­tója, az ..Édes és keserű”, Tö­rök Sándor Jó éjszakát című elbeszélésének filmváltozata. Két híressé vált, Cannes- ban díjat nyert alkotás is megjelenik hamarosan a film­színházakban. Pietro Germi műve, a Hölgyek és urak, va ­lamint Orson Welles Falstaíf- ja, amelyben a rendező-cím­szereplő mellett Jeanne Mo­reau, Marina Vlady és Walter Chiari játszik főbb szerepet (Tudósítónktól): A községi tanács irodájában bizony sokáig kellett várni Bódi József tanácstitkárra, mert rendkívüli vb-ülést tar­tott. Nagyon elfoglalt ember ő mostanában, mert teljes erő­vel a választások előkészíté­sén dolgozik. Égy rövid idő azonban ele­gendő volt arra, hogy a köz­ség eredményeiről és idei ter­veiről megkérdezzük. Az el­múlt év eredményei közül ki­emelkedik az egészségügyi há­lózat fejlesztése. Több mint félmillió forintot költöt­tek orvosi lakás építésére, a rendelő tatarozására. Ivóvízzel látták el az iskolát és az óvo­dát. A faluban járdákat építet­tek, amelynek zöme társadal­ma munkában készült, mint­egy 130 ezer forint értékben. Érdemes még megemlíteni — ez a falu lakóinak dicséretére válik — az utóbbi négy évben több mint félmillió forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek. Még 1966-ban megvették 74 ezer forintért a volt rendőr­őrs épületét azzal a céllal, hogy azt kultúrházzá alakít­ják át. Az épület átalakíts után otthont nyújtana a köz­Ülést tartott az egri városi notanács A titkári teendők ellátásával Sxűes Ferenenét bízták meg gatták Gere Istvánná beszá­molóját az elmúlt évben vég­zett munkáról, majd megvi­tatták az 1967. évi I. féléves munkatervet. Terveikben sze repel a választási munka se­gítsége, a család- és ifjúságvé­delmi munkában való részvé­tel, kommunista nőaktíva ösz- szehívása, a termelőszövetke­zeti asszonyok szocialista mun. ka versenyének támogatása, Közvetlenebb kapcsolatot épí­tenek ki - szakszervezeti nő- bizottságokkal is, ennek egyik formája egy közös megbeszé­lés lesz. Ügy döntöttek, hogy az: ed­digi tapasztalatok alapján új­ra rendszeresítik a fogadóna­pok megtartását, s minden hétfő délután 3—5-ig, a végre­hajtó hizottság egy tagja foga­dóórákat tart a megyei nőta­nács irodájában. A nőtanács ülésén részt vet­tek a városi pártbizottság kép­viseletében Fehér Istvánná és Magvasi Flórián elvtársak is. Magvasi Flórián beszámolt a nőtanács tagjainak a válasz­tási előkészületekről. Több mint egy esztendeje, hogy a városi nőtanácsok tit­kári teendőit országszerte tár­sadalmi munkában végezlek az asszonyok. Az egri városi nőtanáos ügyeit eddig Gere Istvánná intézte, az asszonyok teljes megelégedésére, azon­ban egészségügyi okokból, és más teendők miatt lemondott tisztségéről. A nőtanács, mél­tányolva az indokokat, elfo­gadta lemondását, azzal a ké­réssel, hogy helyettes titkár­ként támogassa továbbra is a nőtanács munkáját. A városi nőtanács titkárává Szűcs hászlóné pedagógust vál^ztották meg, aki eddig is aktívan segítette a nőtanács munkáját. A NOT 1966. decemberi ülé­sén javasolta a városi nőtaná­csoknak, hogy válasszanak is­mét végrehajtó bizottságokat, mert a tapasztalatok azt bizo­nyították, hogy szükség van a vb-tagok segítségére. így 11 tagú végrehajtó bizottságot is választottak, amelynek elnöke Kócza Imréné lett. A választás után meghall-

Next

/
Thumbnails
Contents