Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-25 / 21. szám

A tanács tervezi, a lakosság’ látja hasznát Szemelvények a Hatvani Járási Tanács ötéves tervéből A tervet még csak a beava­tottak ismerik, vezetők, tanács­tagok, akik úgy készítették, s hagyták jóvá ezeket, hogy messzemenően figyelembe vet­ték a járás lakosságának kí­vánságait, kérelmeit, javasla­tait. Sőt ennél többet. A terv elkészítésénél érvényre jutot­tak a párt IX. kongresszusának határozatai, a népgazdasági terv előírásai, az országgyűlés döntései, számba vették, mi­lyen igényeket támaszt a szö­vetkezeti gazdálkodás további fejlesztése, milyen lehetőséget nyújt a megvalósításhoz a gaz­dasági mechanizmus reformja, • nem utolsósorban milyen anyagi lehetőséggel számolhat­nak a szociális, kulturális és egyéb létesítmények tervezésé­nél F.zelr a problémák elsősorban • tervek készítőit foglalkoztat­ták, a lakosság, a választók in­kább arra kíváncsiak, milyen konkrét elképzeléseik kaptak helyet a járás tervében. Kezd­jük tehát azzal, mit ígér e terv a lakosság ellátásának javítá­sában? Eüsf • munkaalkalmak teremtése A hatvani járásban a petőfi- bányai és rózsaszentmártoni bánya leállításával átmeneti munkaerő-felesleggel kell szá­molni, de elsősorban mintegy két és fél ezernyi nő elhelyezé­se okoz gondot. És milyen lehetőséggel szá­mol a terv? A Budapestről ki­telepített gumit és műanyagot feldolgozó ktsz részlegét úgy bővítik, hogy a jelenlegi 80 he­lyett 300-an dolgozhassanak az üzemben. Folyamatban van Petőfibányán egy műanyagipa­ri ktsz és egy varrodaüzem lé­tesítése is, ahol 100 nőt tudnak foglalkoztatni. Ezendkívül ,újabb munkalehetőséget nyújt fa bányában létesített gomba­termesztés fejlesztésére is. A férfiak elhelyezéséhez az apci Qualität Művek fejlesztése és a Petőfi bányára tervezett verti­kális üzem létesítése ad újabb lehetőséget, de a környékbeli termelőszövetkezetek is várják a felszabadult munkaerőt. Tehát a tanács gondja első­sorban az, hogy az embereknek lehessen hol megkeresniük a pénzt, de az sem közömbös, hogy legyen hol elkölteni • pénzt , . ( vagyis a kereskedelem, a javító-szolgáltató ipar kielégít« zsaszentmártonban mintegy másfél millió forintos költség­gel ÁBC-áruházat építenek. Épül lakás, út, híd, vízvezeték A harmadik ötéves tervben hatmilliónál is nagyobb össze­get terveztek az utak, hidak építésére, ebből az összegből a lőrinciek, csányiak, hortiak kapják a legtöbbet. S mivel az eddigi útjavításokat és építést akadályozta, hogy nem találtak vállalkozót, most úgy tervezik, hogy saját építőbrigáddal old­ják meg a sár száműzését a hatvani járás falvaiból. Ezt szolgálja a járdaépítésre szánt több mint kétmillió forint is, amelyből Horton, Ecséden, Ap- con és Zagyvaszántón épül 30 kilométernél ik hosszabb járda. Egyik legfontosabb feladata a harmadik ötéves tervnek a selypi iparmedence lakosainak ivóvízellátása. Ezért törpe víz­műveket építenek, Lőrinciben bővítik a vízhálózatot, Apcon is megoldják a község lakosai­nak ivóvízellátását, Horton és Ecséden vízműtársulás alakul, Kerekharaszton hidroglóbust építenek, Heréden, Nagyköké­nyesen és Zagyvaszántón a községi tanács a termelőszövet­kezettel együttműködve bizto­sítja a megfelelő ivóvízellátást Szerepel a tervekben annak az ezer kislakás építésének a se­gítése is, amelyet előrelátható­lag a következő öt évben hoz­nak tető alá a járás falvaiban. Az egészségesebb nemzedékért Elhatározták, hogy a tbc-s és rákos betegeken kívül a moz­gás-, emésztőszervi és más kró­nikus betegségben szenvedőkre is kiterjesztik a gondozást és fokozatosan megvalósítják a já­rás egész lakosságának szűrő- vizsgálatát. Korszerűsítik az egészségügyi létesítményeket, Ecséden bővítik a körzeti or­vosi hálózatot, Csányban egész­ségügyi kombinát épül, javul a szakorvosi ellátás Ecséden, Selypen, orvosi rendelő, tanács­adó készül Nagykökényesen. Sokat segít a gyógyító munká­ban a hatvani új kórház. Meg­teremtik az anyagi és személyi feltételeit a csecsemőhalálozás csökkentésének, javítják a köz­ségek, termelőszövetkezetek közegészségügyi helyzetét, az egészségügyi felvilágosítást, nö­velik a szociális otthonok férő­helyeinek számát. Lőrinciben, Ecséden, Horton, Apcon, Bol­dogon szeretnék megvalósítani az öregek napközi otthonát, el­sősorban a munkából kiörege­dett termelőszövetkezeti tagok számára. A népművelésre szánt milliók A járás fejlődése, a termelő- szövetkezetek megerősödése új feladatok elé állította az ok­tatás és népművelés ügyét a hatvani járásban is. Ennek ki­elégítésére Lőrinciben több mint négymillió forintért nyolc tantermes iskolát, Selypen gim­náziumot szeretnének építeni, Zagyvaszántón bővíteni az is­kolát, valamint Apcon, Boldo­gon, Rózsaszentmártonban is és a harmadik ötéves terv idősza­kában a járás minden iskolá­jában megszervezik a gyakor­lati oktatást, hogy munkára, többek között mezőgazdasági munkára neveljék a fiatalokat. Százhúsz fiatalt küldenek mezőgazdasági szakiskolába, ötvenet mezőgazdasági techni­kumba. A népművelésben két fontos dátum határozza meg a tennivalókat: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. év­fordulójának, valamint a Ma­gyar Tanácsköztársaság fél év­százados évfordulójának meg­ünneplése. Ezekből az alkal­makból kiállításokat, ünnepsé­geket szerveznek és elkészítik a hatvani járás monográfiáját is. Mindemellett a felnőttokta­tásra is nagy gondot fordíta­nak, valamint az ideológiai, vi­lágnézeti nevelésre, a szocia­lista tartalmú és társadalmi ünnepek szervezésére, a mű­kedvelő művészeti mozgalom fellendítésére, a közéleti akti­vitás fejlesztésére is. Mindezek sok millió forint költséget igé­nyelnek. Boldogon például há­rommillió forintért épül műve­lődési ház, Heréden, Nagyköké­nyesen klub épül, Csányon új­jávarázsolják a művelődési ott­hont. Könyvtárosokat és műve­lődési otthon vezetőket alkal­maznak olyan községekben is, ahol eddig ezt társadalmi mun­kában látták el. Ez tehát a terv vázlatosan, amelynek megvalósítása csak társadalmi összefogással lehet­séges, ezért elhatározták, hogy azt a helyi lehetőségek, építési anyagok és a társadalmi munka felhasználásával váltják valóira, ezen elképzelések megvalósítá­sához a járás minden felnőtt lakosa legalább 50 forint értékű társadalmi munkával járul hozzá. Ez biztosíték is arra, többek között, hogy ezek a tervek va­lóra válnak. Kovács Endre Meteorológiai állomás a Kékesteton Hogyan lehet zúzmarát mérni ? Magasabban voltunk, mint a Kékes. Nem repülőn és heli­kopteren, hanem egy torony­ban, az új kékesi szinoptikus meteorológiai állomáson. Egész pontosan 1014 méter + 86 lépcső magasságból te­kintettünk le a havas tájra. Az új állomást január 1-én adták át. Ezentúl hazánk leg­magasabb pontjáról óránként időjárásjelzést kapnak az Or­szágos Meteorológiai Intézet­ben. S ezzel Borsos József, az állomás vezetője 12 évi kékesi szolgálat után valódi és ma­Pál fordul (január 25: A magyar népi regula így fejezi ki magát: „Pál fordul köddel, ember meghal dög­gel”. Ha végigszaladunk a naptárban, az év napjain és olvassuk a névnapokat, egy- égy névnél felcsillan a régiek emlékezete és mondják is az öregek az időjárási „rigmuso­kat”. De ne gondoljuk, hogy ezek a megfigyelések, mon­dások már feledésbe mentek. Decemberien kérdőre fogott egy fiatal, iskolázott nő és megkérdezte: jegyzem-e a Lmca-nap után következő na­pok időjárását? A népi babo­na szerint ugyanis amilyen a Luca-napot követő 12 nap jel­lege, olyan időjárás várható az év 12 hónapjában. Sajnos, elfelejtettem a jegyzést. De amikor tegnap (kedden reggel) kinéztem az ablakon, megláttam a sűrű ködöt, eszembe jutott a fenti regu­la. A sokat szabadban tartóz­kodó ember bizonyos időjárá­si megfigyelésekre tesz szert. Különösen azokat jegyzi meg, amelyek az élet fenntartásá­val szorosabb kapcsolatot mu­tattak. Ezek a megyfigyelések élnek, bővülnek, terjednek, szájhagyomány útján. Sok közöttük a babona, kezdetle­ges feltevés, merész általáno­sítás, de olykor van termé­szettudományi alapjuk is. E hagyományok közül azokat, amelyeket a nép a naptár bi- ' zonyos napjához (szívesen a névnapokhoz) rögzít, ezeket döntő napoknak szok&s ne­vezni. Ezek közé tartozik: „Ha csurog Vince, telik a pince”. ?2-én, vasárnap volt Vince napja. Ezt úgy érti a nép, ha ezen a napon az eresz meg­csordul, vagyis olvad, akkor jó szőlőtermésre lesz kilátás. Most, 22-én, ha ki is derült, nagy olvadás nem lehetett. Így tehát, ha Vincére hallgat­nánk. nem nagy termésre len­ne kilátás. Ez a regula a me­részebb állítások közé tarto­zik. gasrendű meteorológusi mun­kához jutott: szinoptikus állo­más vezetője, s ez már rang. Azelőtt csak egy kis állo­más volt itt, most négyszögle­tes, szürke, modern épületkoc­ka emelkedik ki a fehérségből. Ahogy benyitunk az üveg­ajtón, máris több mint 20 C fok a meleg. Kint mennyi is? Erre rög­tön választ adott az emeleten Bokros András, amikor ki­mentünk az udvarra a hőmé­rő-házikóhoz. Ebben négyfajta — száraz, nedves, maximum köddel.. . Pál napja) Több alapja van a Pál nap­jához fűződő megfigyelésnek. Ez is ilyen döntő nap. Babo­násan fognánk fel a dolgot, ha pontosan erre a napra vár­nánk a ködöt. Van azonban a mondásnak régi megfigye­lési magja, éspedig az, hogy január harmadik hetében változni szokott az időjárás. Ha addig enyhe volt az idő­járás, most keménnyé válto­zik. Ha pedig erősebb volt a hideg, ezen a héten enyhülés következik. Ez történt most is. Persze, az enyhülés nem találta telibe Pál napját. A köd sem 25-én, hanem egy nappal előbb jelentkezett erő­teljesebben. Az időjárás vál­tozása a kiegyenlítődés tör­vényszerűségén alapul. A 8— 10 napon át uralkodó magas- légnyomású helyzet és erő­sebb hideg engedett a ciklon erejének. Ezt a meteorológu­sok már 20-án következtet­hették abból, hogy míg Eger­ben mínusz 15 fokot, addig Kékesen csupán mínusz 9 fo­kot észleltek. Ekkor azt írták az időjárási napi jelentésben: „Az Atlanti-óceán felett elhe­lyezkedett ciklon előoldalán áramló enyhe levegő Európa nyugati partjait érinti, ott felhősödést, esőzést okoz. Közép-Európában csak a ma­gasabb légrétegekben érezteti hatását egyelőre”. A 23-i je­lentésben már azt olvashat­juk, de tapasztalhatjuk is, hogy a ciklon megérkezett, enyhe, nedves légtömegével országszerte esőzést, havazást okozott, de ami feltűnő: sűrű ködöt. Még magyarázattal tarto­zunk a regula második sorá­ért. XXgy érzem, azt a rigmus­faragó ember fűzte hozzá, hogy jól rímeljen. De talán az orvos-meteorológus, aki az asztmás embereket kezeli, statisztikája alapján mást is tudna ezzel kapcsolatban mondani. (?) (—ie—) minimum — hőmérő közül a megfelelőt leolvasta: —8,6 C fok. Aztán elmondta tövéről he­gyire, hogy mire szolgálnak az egyes meteorológiai műszerek, s az adatokat is rögtön leol­vasta: a légnyomás 678.3 mm volt éppen, megnézte a kont- roll-légnyomásmérő műszert is, amelyet néhány napja sze-; reltek fel. Egyezett az adat Megmutatta a barográfot, amely a légnyomás napi vál­tozásait grafikusain „írja” — ábrázolja. Kint az udvaron megnéztük a csapadékmérőt, a termográfot és a higrográfot. amelyek grafikonon mutatják a hőmérséklet, illetve a ned­vességtartalom időbeli változá­sait. Később fent jártunk a már említett toronyban és út­közben az egyik lépcsőki szöge­lésnél kis fülkében az univer­zális szélregisztrálót találjuk, amely a szél irányát, sebessé­gét és nyomását is méri. A szélsebesség épnen 18 km volt óránként, a szélnyomás pedig 4 méter másodpercenként. A toronyban a napfénytartam- rriérö már ötórás napsütést jel­zett, pedig még csak negyed egvet mutatott az óra. Felnéztünk a még magasab­ban nyújtózkodó pilot-torony- ra, ahonnan majd a magaslég­kört kutató műszeres ballono­kat engedik fel, ha üzembe he­lyezik a tornyot, s ha lesz elég munkatársa az állomásnak. Mindezt Bokros András, aki húszéves sincs, olyan szépen elmagyarázta, mintha nem is egy néhánv hónaoos tanfolya­mot végzett volna. Az állomásvezető Borsos Jó­zsef álmosságról panaszkodik: Azt mondja, hogy éjjel nem aludt, s ez gyakran megtörté­nik, mivel éjszaka is óránként kell adni adatokat a központ­ba. Már 18 éve meteorológus és távidőjelzéssel foglalkozik. Lakása is az állomáson van, a földszinten, — tehát itt él és dolgozik is egyben. Újszerű mérésekkel foglátkozik: kísér­letezi, hogyan lehetne a zúz­mara mennyiségét mérni? Er­re már szerkesztett kétfajta mérőeszközt is. Aztán hallom, amint az ada­tokat a telefonba bemondják: — valahogy így: 19—12, 990—20, 043—58... Kérem, hogy mondják el „betűkkel” is, mert a számokból nem ér­teik. Aztán kiderül, hogy a szá­mok a következő adatokat jel­zik: felhőzet, szélirány, szél­sebesség, látástávolság, az el­múlt órában történt különle­ges időjárási változás, a. hő­mérséklet, a barométer állásai a harmatpont és a légnyomás­változás. Ahogy jöttünk le a torony­ból és a Kékesről, érezhetően csökkent a légnyomás... B. Gy. hesse a megnövekedett igénye­ket Ezért Petőfibányán növe­lik a televízió-, rádió- és ház- tartásigép-javító szolgálatot, Boldogon, Kerekharaszton, Ró- asaszentmártonban és Zagyva- szántón építőipari részlegeket alakítanak a termelőszövetke­zetek és a lakosság igényeinek kielégítésére. Mivel a szövetke- teti és állami ipar nem tudja a falusi lakosság ellátását tel­jes mértékben biztosítani, ezért alapos tájékozódás után úgy döntöttek, hogy a meglevő 203 kisiparos mellé még legalább 35-nek adnak iparengedélyt, fő­leg lakatosoknak, férfiszabók- oak, bádogosoknak, vízvezeték­szerelőknek, fuvarosoknak, szo­bafestőknek, s így összesen 400 iparos látja majd el a járás­ban a javítási, szolgáltatási teendőket. Kulturáltabb kereskedelmet és vendéglátóipart szeretnének teremteni a harmadik ötéves tervben, e^ért úgy döntöttek, hogy Apcon, Boldogon. Csány­ban, Ecséden, Horton, Kerek­haraszton, s még néhány köz­ségben, korszerűsítik a fűszer-, zöldség-, üveg-, porcelánbolto­kat, büféket italboltokat, Ró­4 Mőmsiut ^ 1967. január 25* szerda ♦ * ♦ t ♦ ♦ ♦ I ♦ I ♦ I ♦ * # ♦ t ♦ t ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ t ♦ ♦ ; * # ♦ * I * ♦ » • ; ; ♦ ! ♦ ♦ ♦ » ♦ Manapság minde­nütt nagyon sokat beszélnek az autóról, — aki pedig nem be­szél róla, az gondol rá. Etzen nincs is mit csodálkozni. Az autó nem olyan egyszerű valami, amilyennek kívülről kinéz, ha­nem bonyolult műsza­ki és társad alom lu- dományi kérdések 1 komplexuma. Ennek tisztázásához kíván­tam hozzájárulni, amikor megkérdez­tem társadalmunk kü­lönféle csoportjaiba tartozó, miindenfé'e korií és nemű embe­reket: mi is hát sze­rintük az autó? Kuta­tásaim egy részét elektronikus számító­gének most dolgoz­zák fel, zárt ajtóik mösött, más részüket viszont itt közlöm: EGY MÉRNÖK: MI IS AZ AUTÓ? Belső égésű robba­nómotorral hajtott benzinüzemű gépjár­mű. Gyakorlatilag at­tól függ, milyen már­kájú: eszerint lehet közlekedési eszköz, vagy gyakorló mun­kadarab a motorsze­relő ipari tanulók­nak. AUTÓBUSZ- ÉS TEHERAUTÖ­SOFÖRÖK: Munkahely. Robot. Istencsapása. Baro- kiamra. (Szerk. meg­jegyzése: ez utóbbi nagy nyomásokkal és magas hőmérséklettel végzett élettani kísér­letekre szolgáló be­rendezés). MAGÁN- ÉS SZEMÉLY­GÉPKOCSI- TULAJDONOSOK: Jelkép, amely mu­tatja az ő felsőbbren­dűségüket és mellyel az Űr (gépkocsiérté- késüés. — A szerk.) elválasztja őket a kö­zönséges, alantas ha­landóktól. GYALOGJÁRÓK: OsztályeLlenség. A gyalogjárók és az autóvezetők (különö­sen a saját autójukat vezetők) között anta- gonisztikus, kibékít­hetetlen ellentétek állnak fenn. MOTOR­KERÉKPÁROSOK: Bolondnak való jár­mű, mert — akárcsak a bolondnak — ennek is egy kérőikkel több­je van. BICIKLISTÁK: Mozgó vesztőhely. FIATAL HÁZASPÁR: Az elsőszülött HAZALÁTOGATÓ „KÜLFÖLDRE SZAKADT HAZÁNKFIA”: Nagy csalódás. (Hogy tudniillik nálunk már ennyi van belőle. Mel­lesleg, a magáét Bécsben bérelte egy kölcsönző vállalattól). SOKAK: Külföldi rokon ajándéka. MÁSOK. AKIK ISMERIK EMEZEK ROKONI VISZONYAIT: Csoda — vagy a lé­lekvándorlás kézzel­fogható bizonyítéka. SPORTOLOK: „Hát istenem, még az se legyen az em­bernek?” EGYES SUHANCOK: Visszapillantó tükör és más hasonló cik­kek olcsó beszerzési forrása. NÉHÁNY KIS­IPAROS: lítólag közlekedni is lehet vele, de ennek semmi értelme. FIATAL NŐK: Az a negyedik do­log, amely a közis­mert három mellett a modem szerelemhez nélkülözhetetlen. (A szerk. megjegyzése: A közismert három do­log — nehogy félreér­tés legyen —: egv nő, egy férfi és egy hely. Hej, hej...) KÖZÉPKORÚ FÉRFIAK: Mínusz tíz évvel és mínusz tizenöt kilóval egyenértékű. KÖZÉPKORÚ NŐK: Többet ér, mint a kozmetika. És végül, ha kiván­csiak rá, e vélemé­nyek följegyzőjének nézete szerint: telje­sen érdektelen dolog. A vonat, a busz sok­kal olcsóbb, a villa­mos kényelmesebb, nem is szólva a repü­lőgépről. S különben is: ezek közül egyiket se nekem kell mos­nom vasárnap dél­előtt. Nem is értem, miért beszélnek róla annrit az emberek. Pető Gábor Pál Árucikk. Lehet el­adni és vásárolni Ä1­5 ♦ ♦ « ♦ « ♦ ♦ ♦ « * ♦ ♦ * « ♦ « ♦ ♦ ♦

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents