Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-25 / 21. szám

fllAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! An: SMfllár XVIII. évfolyam, 21. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA 1967. január 25., szerda f Számok nyelvén Számol ezekben a napokban az ország. A Központi Statisztikai Hivatal most tette közzé je­lentését, értékelendő: mennyit léptünk előre 1966-ban, ho­gyan fejlődött népgazdaságunk, s miként alakult a lakos­ság jövedelmi és kulturális helyzete? A részletes és leg­jellemzőbb adatok összesítése — mindnyájunk bizonyít­ványa. Mindnyájunk bizonyítványa: minden egyes embe­ré, minden családé, s együttesen az egész országé. Minő­sítése alkotó-teremtő munkánknak, tükrözője dolgos hét­köznapok erőfeszítéseinek. Számok és számok. És mögöt­tük nemcsak eredményeink sorakoznak; a számok, miint finom érzékű műszerek, a gyenge pontokat is mutatják. Megmutatják: hol kell javítani munkánkon, hová kell nagyobb erőt összpontosítanunk, mely területek azok, ahol a fejlődés, a növekedés statisztikai ritmusa kisebb-na- gyobb ingadozásokat, hullámzásokat mutat. Elöl járóban, summázhatóan csak annyit: a minősítés kielégítő, a „bizonyítvány” rubrikáiba általában a vártnál jobb, magasabb „érdemjegyek” kerültek ... 1966-ban a megtermelt új érték —■ a nemzeti jövedelem —, előzetes számítások szerint, az 1965-ös szintet kb. 6 százalékkal múlta felül. A tervezett 4 százaléknál na­gyobb volt a növekedés mértéke. Ipari termelésünk növekedését 4—G százalékosra szabi­tok, s á végső eredmény — 7 százalékos. Szándékaink szép megvalósulása, a termelésnövekedés több mint 80 száza­léka a termelékenység emeléséből származott Többet termelt kohászatunk, gép- és vegyiparunk, hasonlóképpen növelte termelését a könnyűipar. Csak­nem másfélszer annyi földgázt termeltünk, mint 1965- ben, kőolajból már kevesebbet, e termékből inkább szor­galmaztuk a behozatalt amely majd egyharmaddal ha­ladta meg az előző évit A terveknek megfelelően csök­kentettük a széntermelést, amely nagy gazdaságtalansága miatt szükségszerű lépés volt Megjegyzendő példa: külö­nösen gyorsan — 12 százalékkal! — emelkedett a termelés a bútoriparban. Több ipari terméket gyártottunk, de a termeléshez képest aránytalanul kisebb mértékben sikerült e termé­kek végső értékesítése a hazai és külföldi piacokon. Rak­tárainkban növekedtek az ipari eredetű készletek, s a raktárak telítettebbek, mint a korábbi évben —: ezt a nö­vekedést nem könyvelhetjük jó eredményeink közé. Építőiparunk 1965-ben csak viszonylagos eredménye­ket összegezhetett, a mostani eredményjavulás örvende- tesebb, több annál, mint amennyit a terv előirányzott. A múlt évben épített 55 000 lakás közül négyszáz híján 20 000 az állami építőipari vállalatok munkája. Kedvezőtlen termésű esztendő volt országunk me­zőgazdasága számára az 1965-ös. A múlt évi eredmények már jobbak voltak, mint amivel a terv számol: 5—6 szá­zalékkal növekedett a termelés. Gyümölcsből, zöldségből, burgonyából és kukoricából különösen szépen termett. A kenyérgabona-termés nem érte él ugyan az 1965-ös szin­tet, de termeltünk annyit, amennyi az ország szükségleté­nek fedezésére elég. Sertésből kevesebbet számlálhattunk, mint egy évvel azelőtt, a szarvasmarha-állomány viszont szépen gyarapodott. Negyvenhárom milliárd forintot fordítottunk beruhá­zásokra, ami kb. 7 százalékkal volt több az 1965. évinél. Hirtelenében felsorolni is nehéz, hány nagyobb új épít­kezést kezdtünk, hány fontos és jelentős létesítménnyel lettünk gazdagabbak. Új kórházak, szállodák, művelődési házak, gyárak, iskolák emelkedtek ki a földből építőink keze munkája nyomán. Külkereskedelmi mérlegünk is aktív volt, a népgazda­sági évet kiviteli többlettel zárták. Hogyan éltünk 1966-ban? Először is: növekedett az országos lélekszám. 138 000 gyermek született — még mindig alacsony ez a születés- szám! —, többen kötöttek házasságot, s emelkedett a vá­lások száma is. Egy szám zsugorodása viszont kellően megnyugtató: a halálozás 6 százalékkal csökkent. Ha a lakosság összes pénzjövedelmét számítjuk, kb. 7 százalékkal több forint került az „átszabott” zsebekbe: a munkabérek 5 százalékkal, a paraszti pénzbevételek 10 százalékkal haladták meg az 1965-ös szintet. A munkások és alkalmazottak egy főre tervezett reáljövedelme is na­gyobb mértékben emelkedett a megszabottnál, de ez az emelkedés egyes rétegeknél nem kiegyenlített. A fogyasz­tás mértéke is emelkedést mutat, több élelmiszert, több ruházati & tartós fogyasztási cikkeket vásároltunk, mint a korábbi évben. Államunk évről évre jelentős összegeket fordít az egészségügyi, szociális és kulturális helyzet javítására. A múlt évben 1900-zal szaporodott a gyógyintézeti ágyak száma, az orvosoké pedig 800-zal. Ma már 10 000 lakosra 78 kórházi ágyat és 20 orvost számíthatunk! Bővítettük az orvosi körzetek és a bölcsődei férőhelyek számát. A kultúra és a művelődés számaiból csak a legfonto­sabbakat idézzük: a középiskolások száma 375 700 volt, egyetemeinken és főiskoláinkon 89 500-an tanulnak; ki­adtak 4700 könyvet, több mint 45 millió példányban; a napilapok pé’dányszáma is túllépte az évi 600 milliót. Ki-ki személyesen tapasztalhatja, hogyan sokasodnak vá­roson és falun a háztetők fölé nyúló antennaerdők. A Központi Statisztikai Hivatal a sokasodás pontos számát rögzíti: a televízióelőfizetők száma 1966 ban 165 000-rel emelkedett, s 1967 első napjaiban elérte az egymilliót. Csak a legjellemzőbb adatok sorakoznak itt, a szá­mok tengeréből kiragsdottan. Fejlődésünk, életünk szá­mai ezek. Mindnyájunk érdemjegyei, amelyeken nemcsak lehet, de kell is javítanunk az esztendő során, hogy mind feljebb jussunk, feljebb emelkedjünk emberséges időnk lépcsőin. Feljebb kitűzött céljainkig, elérhető holnap­jainkhoz. (P. D.) Egerbe látogatott a Finn Kommunista Párt küldöttsége Anna Salonen nagy szakértelemmel figyeli a cigaretta- gyártást. Szakmabeli ő: dohánygyári dolgozó, szakszervezeti elnök és fr’P’a a városi tanács”»1:. Finn vendégeink a város iézj sétán. Bal oldalon Olavi J. a kép jobb oldalán Sípos István és Hazai Béla elvtársak. Podgornij Rómában Nyikólaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke Saragat olasz köztársasági elnök meg­hívására kedden állami lá­togatásra Rómába érkezett A szovjet és olasz zász­lókkal díszített repülőté­ren Saragat elnök, Moro miniszterelnök, az olasz kormány többi tagja, a diplomáciai képviseleteik ve­zetői fogadták a szovjet ál­lamfőt Podgornij és Saragat elha­ladt a díszszázad sorfala előtt, majd mindketten beszé­det mondtak. Wilson— De Gaulle megbeszélés Wilson angol miniszterel­nök George Brown külügy­miniszter társaságában haja­donfőit, zsebre dugott kézzel, gyalog sétálva érkezett a 200 méternyire levő brit nagykö­vetségről az Elysée palotába. A francia elnök dolgozószo­bájában az angol miniszter­elnök a két külügyminiszter és a tolmácsok jelenlétében egy és háromnegyed óra hosszat folytatott megbe­szélést De Gaulle tábor­nokkal európai vonatko­zású kérdésekről, ezen bedül a kelet—nyugati kapcsolatokról és mindenek­előtt a Nagy-Britannia közös piaci belépésével összefüggő problémákról. A nicaraguai véres felkelés véget ért Lorenzo Guerrero nicara- guai elnök hivatalos közle­ményben adta tudtúl, hogy véget ért a rövid életű, de vé­res felkelés, amelyet Fernan­do Agüero ellenzéki elnök­jelölt hívei robbantottak ki. Viszont a kedd reggeli hír- ügynökségi jelentések arról számolnak be, hogy Managua egyes kerületei­ben még mindig lövöldözések van­nak. A Magyar Szocialista Mun­kás Párt Központi Bizottsá­gának meghívására hazánk­ban tartózkodó Finn Kom­munista Párt küldöttsége,— amelyet Olavi J. Laine, a po­litikai bizottság tagja, a hel­sinki területi pártszervezet elnöke vezet — kedden Eger­be látogatott. A kedves ven­dégeket az MSZMP székhá­zában Hazai Béla, a megyei pártbizottság titkára és Sipos István, az egri városi pártbi­zottság első titkára fogadták, majd Hazad elvtárs rövid tá­jékoztatót tartott Heves me­gye lakóinak életéről, mun­kájáról. A vendégek ezután megtekintették a megye- székhely nevezetességeit. Látogatásit tettek többek között a Hadnagy utcai lakó­telep új áruházában is. A délutáni órákban az egri Do­hánygyárat kereste fel a Finn Kommunista Párt kül­döttsége, ahol nagy érdeklő­várost látogatták meg finn vendégeink, majd az esti órákban az Állami Pincegaz­daság egri pincészetében’ ren­dezett vacsorával zárult az egri látogatás programja. Finn vendégeinket minde­nütt nagy szeretettel fogad­ták, kedves egri emlékeket ajándékokat adtak át ré­szükre. Laine, a küldöttség vezetője, (Foto: Márkusé) 'Mikor a búcsúra került á sor a küldöttség tagjai d- mondották, hogy felejthetet­len élménnyel távoznak erről a baráti és rokoni látogatás­ról. fizetni. Az egy tagra eső jö­vedelem i.Jy módon* csaknem 16 ezer forint. Tarnabod Szintén kedden tartotta zárszámadó közgyűlését a tar- nabodi Tarnagyöngye Tsz. A közgyűlés vendége dr. Földi Pál, a megyei pártbizottság osztályvezetője volt. Kassa József, fez-elnök be­számolójában beszélt a bel­vízkárokról, amelyek például csaknem 20 vagon kenyérga­bona-kiesést okoztak. A pa­jorkárok miatt a kertészet is kevesebbet hozott a terve­zettnél, a szarvasmarha-tenyész­tésben azonban egymillió forint a többletnyereség. A tervezett 66 forintos munkaegység helyett az idei zárszámadáson 70 forintot tudnak fizetni. Ily módon az egy főre eső jövedelem áüa» gosan 23 ezer forint. Az ál» lattenyészfésben átlagos a 60* munkaegység, de más tc*te mesztési ágakban scan ritka R 4—ŐOÖ. , , A zárszá m n tlá so k i*é I jelentjük Teljes gőzzel folynak a zár­számadások megyénk terme­lőszövetkezeteiben. Tudósí­tóink négy közös gazdaság ér­tékelő közgyűléséről számol­tak be. Zagyvaszántó A zagyvaszántói Aranyka­lász Tsz hétfőn tartotta zár­számadó közgyűlését. Kiss Ádám termelőszövet­kezeti elnök beszámolójában ismertette, hogy a tavalyi év bizony nem sikerült a leg­szerencsésebben. Az 1966-os évben 20 hold búzát, 16 hold cukorrépát és 20 hold borsót, kellett kiszántani a belvíz miatt. Az elemi károk ellenére búzából például több mint 17 mázsás átlagot értek el. A szarvasmarha-szaporulat is nagymértékben javult. Az 1966-as év eredményei alapján, egy munkaegység ér­téke 45 forint. Vannak olyan tagok, akik a múlt évben több mint 750 munkaegységet ér­tek el és keresetük meghalad­ja a 35 ezer forintot Diagytálya Tudósítónk a nagytályai Viharsarok Tsz zárszámadá­sáról számolt be. Kolozsvári József, a ter­melőszövetkezet elnöke is­mertette az elmúlt év ered­ményeit. Elmondotta többek között, hogy az időjárás vi­szontagsága, a jégverés na-, gyón sok kárt okozott a szán­tóföldi növénytermesztésben. Az állattenyésztés és a ker­tészet többi 'ttermetósével ózonban sikerült a kieséseket pótolni, sőt a tervezett bruttó jöve­delmet 345 ezer forinttal túlteljesíteni. A termelőszövetkezet va­gyona 7 200 000 forint. Egy munkaegység’ értéke 40 fo­rinthoz egy tagra eső átlagos jövedelem több mint 13 ezer forint. Prémiumra és a jól dolgozók jutalmazására a tsz közel 100 ezer forintot fize­tett ki. Tárnáméra Kedden tartott zárszámadó közgyűlését a tamamérai Béke Tsz, amelyen megjelent és felszólalt Tamás László, a megyei pártbizottság titkára is. Berecz Kálmán, a tsz el­nöke beszámolt a múlt év gazdálkodásáról. Kiemelte, hogy az állattenyésztés és a növénytermesztés elmaradá­sát a kertészet jó munkája kiegyenlítette. Jól sikerült a múlt évben a dohánymagtermesztés is. Éppen ezért a tervezett 41 fo­rintos munkaegység helyett több mint 43 forintot tudtak

Next

/
Thumbnails
Contents