Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-21 / 18. szám

A hét bő esztendő A munka mindennek az alapja Oláh Cí yői^y a elet ki Szabadság Termelő­szövetkezet zámámadá közgyűlésén A hetedik zár-számadó köz­gyűlését tartotta meg a detki Szabadság Termelőszövetkezet és a zárszámadó közgyűlés megelégedéssel állapíthatta meg, hogy az eltelt hét eszten­dő az évről évre való gyarapo­dás, a biztos és egyenletes fej­lődés időszaka volt. Zsúfolásig megtelt a detki kul túrház nagyterme, az elnökségben a község szövetkeze^ vezetői mellett helyet foglaltak a já­rás párt- és állami szerveinek képviselői, megjelent Oláh György, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára is. A szövetkezett közgyűlés valóban megelégedéssel hallgathatta végig a vezetőség beszámoló­ját, amelyet Szabó Imre tea­elnök terjesztett elő. — A munka mindennek az alapja — mondotta bevezető­ben, mintegy szimbólumként az elmúlt éveket illetően, s a beszámolót hallgatva valóban az volt az ember érzése, be­nyomása, hogy ebben a szövet­kezetben a munka nemzettsége. tisztelete, szeretete teremtette crteg az évről évre emelkedő életszínvonal alapját. A detki Szabadság Termelőszövetkezet számára sem volt könnyű az elmúlt esztendő. Az ősz és a tavasz itt sein kedvezett a nö­vénytermesztésben, a régi tele­pítésű szőlőben is megvámol­ta maga jussát az időjárás. Ám a Lenz—Moser-féle szőlőtele­pítés száz holdja átlagosan 35 mázsa szőlőt hozott holdanként, a kertészet több mint másfél- millió forintot és az állatte­nyésztés terveinek túlteljesítése is jelentősen hozzájárult ah­hoz, hogy a néhány termény- féleségben — búza, kukorica, mák — bekövetkezett kiesést pótolja. A szövetkezet elnöke arról számolhatott be a tagságnak, hogy a majd 20 millió forint tiszta vagyonnal rendelkező detki Szabadság Termelőszö­vetkezet 68 forintot tud fizetni e nem könnyű esztendő elle­nére is tagjai számára, akiknek évi tiszta jövedelmük — a ház­táji nélkül — így meghaladja a 18 ezer forintot. Az elmúlt tót esztendő ívről évre emelkedő és most legmagasabb Jövedel­mének — mint mondottuk — a kemény, szervezett és fegyel­mezett munka volt az alapja. Az olyan munka, amely nem ismert, ha kellett, sem ünne­pet, sem éjszakát, csak a ter­més, a termelés védelmét, a közös célok megvalósítását Nem véletlen, hogy a köz­gyűlés hozzászólói elismeréssel szóltak a szövetkezet vezetői­nek munkájáról, s bár nem fukarkodtak sem a javaslatok­kal, sem az elgondolásokkal, alapjában véve ez a zárszám­adó közgyűlés is bizalmi sza­vazást jelentett a szövetkezet kollektív vezetőtestülete szá­mára. Ä közgyűlésen felszólaló Oláh György élvtárs is ezt az egységet, s az egység további megőrzésének fontosságát hangsúlyozta. Elmondotta töb­bek között, hogy már szinte törte' 'Imi múltat jelent az a válójában közel nehány esztendő, amikor ha­zánkban megvalósult a mező- gazdaság szocialista átszerve­zése. Az azóta eltelt évek, ha nem is szűkölködtek gondok­ban, bajokban, mégis igazolták, hogy indokolatlanoknak bizo­nyultak a kezdeti, széles kör­íven is hangoztatott aggályok a vetkezeti gazdálkodás jövő *%t illetően. — Évtizedek útját tettük v ágy néhány év alatt — msm­Felszólalt a közgyűlésen Oláh György, a Heves megyei pártbizottság első titkár» is. Mellette Saabé Imre szövetkezeti elnök. dotta többek között, és ennek kapcsán rávilágított azokra a változásokra, amelyek a szövet­kezeti mozgalmon belül az em­berek politikai, gazdasági és szemléletbeli magatartásában végbementek. Nem volt könnyű esztendő az elmúlt év, az 1966-os. Nem mindenütt és ilyen szinten jellemző a detki Szabadság Termelőszövetkezet gazdálkodásának eredménye. De — hangoztatta — jellem­zőek azok a lehetőségek, ame­lyek itt és másutt is felhasz­nálhatók, jellemzőek azok a párt- és állami intézkedések, amelyek itt és másutt is segítik, növelik a szövetkezeti gazdál­kodás önállóságát. Mindezek nyomán pedig — mutatott rá felszólalásában Oláh György — lehetővé válik, hogy m mezőgazdasági munka becsülete. a vele szemben támasztott szemlélet is alapvetően meg­változzék. Sokan szólaltak fel ezen a zárszámadó közgyűlésen, de egyetlen olyan hozzászólás sem akadt, amely valamiféle tes- pedt elégedettségről tanúsko­dott volna, amelyben így, vagy úgy nem lehetett volna felfe­dezni a „hogyan tovább” lehe­tősége kutatásának szándékát És, hogy ezek a lehetőségek mennyire adottak ebben a ter­melőszövetkezetben, hogy mennyire bíznak e szövetkezet gazdálkodásának jövőjében, és nem utolsósorban mennyire bíznak az állam, a kormány megtett és még várható intéz­kedéseiben, arra csak egyetlen adat — 21 új belépő kérte fel- vételét a közgyűlésen Detken. Nem lehetne jól befejezni ezt a közgyűlési tudósítást, ha nem emlékeznénk meg arról, hogy a szövetkezetben 336 nó dolgozik, hogy a detki Szabadság Ter­melőszövetkezet nőtagjad nél­kül aligha zárhatta volna ilyen eredménnyel az 1966-os esz­tendőt. Ez volt a hetedik és bő esz­tendő zárszámadása. Igazán szívből kívánhatjuk és minden alap is megvan hozzá, hogy si­kert hozzon a nyolcadik zár­számadás is. Gyurkó Géza Neg^edmilliárdí forint értékű mezőgazdasági gép a megyéken — egy év alatt A Heves megyei AGROKER Vállalat elmúlt évi tervét 114 százalékra teljesítette. Me­gyénk termelőszövetkezetei, me­zőgazdasági üzemei részére több mint negyedmdlliárd fo­rint értékű mezőgazdasági gé­pet, alkatrészt, felszerelést, műtrágyát, növényvédőszert adtak el. Bánfi Sándorral, a vállalat főosztályvezetőjével az elmúlt évi tapasztalatokról, s az idei tervekről beszélge­tünk. — Az igények döntő többsé­gét az elmúlt év folyamán is ki tudtuk elégíteni — mondja —, ha nem is teljes egészében. A közös gazdaságok számára szükséges növényvédőszereket, erőgépeket biztosítottuk. Az el­múlt évben több mint 250 erő­gépet, köztük 27 lánctalpast adtunk el. Sajnos, a lánctalpas erőgépek nem álltak korlátla­nul a közös gazdaságok ren­delkezésére. Pótkocsiból is több mint kétszázat vittek el a termelőszövetkezetek. A munkagépekből nem volt hi­ány. Az alkatrészek nagy ré­szét biztosítottuk, sajnos, a gu­miabroncs továbbra is problé­mát okozott. Az idén? — Alkatrészellátásunk javu­ló tendenciát mutat. Az igé­nyek 90—95 százalékát ki tud­juk majd elégíteni. Annál is inkább, mert alkatrész-készle­tünk újabb cikkekkel bővült, olyanokkal, amit helyben nem lehetett megkapni, csak köz­ponti készletből. Üj tervezési módszert is bevezettünk, már az alkatrészek nagy része az év elején rendelkezésre áll. Saj­nos, annak ellenére, hogy vala­mi javulás lesz a gumiabroncs ellátásban, továbbra is problé­mát jelent az igények megfe­lelő kielégítése. A gondon úgy próbálunk enyhíteni, hogy ja­vítunk az eddigi elosztási mó­don. — Más hiánycikkek? — Lánctalpas erőgépekből szintén nem tudunk kellő mennyiséget biztosítani, ugyan­így kevés van a közkedvelt, csehszlovák gyári mányú szer­vestrágya rakodókból. Nagyjá­ból ezek lesznek az idei hiány­cikkek, viszont elmondhatom, hogy már a nyitókészletünk­ben 15 darab RS 09-es és húsz darab UE 28-as erőgép kapott helyet A közvetlenül kapcso­lódó munkagépekből, az ekék­ből, vetőgépekből, gyűrűshen­gerekből van elegendő. A ta­vaszi mezőgazdasági munká­kat nem akadályozza a géphi- ány. A szükséges Nitrogén, Foszfor és Káli tartalmú mű­trágyákból már harmada most a rendelkezésünkre áll. Ez év­ben új profilunk is van, mi árusítjuk a szőlőkarókat és az építkezésekhez szükséges fe­nyő fűrészárukat — összegezve, mit várhat­nak a termelőszövetkezetek eb­ben az évben az AGROKER- től? — A tavalyihoz képest, több gépünk, alkatrészünk, egyéb felszerelésünk van, s így az igényeket iís jobban ki tudjuk elégíteni. Másrészt új telep énítérét tervezzük, s ez hozzá­járul majd munkánk további javításához. K. U Megkésett boldogság Átadták a megye első KISZ-társasházas A huszonegy család vala­mennyi tagja reménykedett abban, hogy már karácsonykor beteljesedik vágyaik vágya: beköltözhetnek az új lakásban, amiről annyit álmodoztak, amit annyira vártak. Aztán szilveszter lett a legközelebbi dátum, de ez sem sikerült. Végre tegnap, pénteken dél­egyben a megye területére te érvényes. A boldogság, ha kis késés­sel is, de végre megérkezett a huszonegy családhoz. A szerződéses határidő sze­rint december 31-én megtör­tént az épület műszaki átadá­sa. A beköltözésre azonban nem kerülhetett még sor, mert csöveket más megyéből besze­rezni és beépíteni. Anélkül, hogy a KlSZ-tár- sasház megépítésének jelentős eredményét kisebbíteni akar­nánk, szólnunk kell arról is, mennyi nehézséget kellett le­küzdeni az építőknek, a K1SZ- bizottságnak ahhoz, hogy az elképzeléstől, a tervezéstől a után ünnepélyes keretek kö­zött kapták kézhez a lakhatási engedélyt Gyöngyösön első ízben tör­tént meg, hogy a KlSZ-társas- ház tervei valóra váltak. F.z a „premier” — úgy tudjuk — A gyöngyösi KlSZ-Iakásofc azt a belső villanyszerelési munkák apró hiányossága és a vízbekötéshez szükséges Kö­nyökcsövek hiánya akadályoz­ta meg. Nagy utána járással, a városi KISZ-bizottság közbe­lépésével sikerült a vízvezeték­NYOMA SINCS RAJTA a hajdani tanácsos urak kínos eleganciájának: olajos a ruhá­ja, kérges a tenyere, s amikor beszél, nem keresi a cifra sza­vakat Olyasféle, mint annyi más munkás a Bélapátfalvi Cement- és Mészműben, egy­szerű Bükk vidéki ember. Idevaló a községbe, itt gye- rekeskedett nevelkedett, itt szokott a feladatokhoz. Tizen­nyolcadik esztendeje dolgozik az üzemben. Tanulóként kezd­te, géplakatosként folytatta, katonáskodása óta pedig a gép­kocsik körül talál magának el­foglaltságot Legalábbis nap­közben. Mivelhogy műszak után mindig szerepet cserél: „tanácsos” lesz. Egészen más­nap reggelig. — Aztán termé­szetesen újra bemegy a ga­rázsban, nyolc óra hosszat, né­ha tovább is, megint csak sze­relő. Nyolcadik éve „választott ember” Berecz Kálmán, má­sodszor tagja a helyi tanács­nak. A nyolc év nem kis idő, sok minden belefér. Bélapátfalván például több mint nyolc kilo­méter hosszúságú járdahálózat egy tűzoltószertár, új villany­vezetékek, közvilágítási lám­pák, parkok. feHii'tott utak, kutak, víanyeii-nal.vek megnyi­tása, awsok, ttaniái és iskola Civilben”: szerelő építése, fejlesztése. A község szembetűnő csdnosodása s terv­papírokra vetett további gazda­gítása, hogy hirtelenjében csak a legjelentősebb változásokra emlékezzünk. Berecz Kálmán tanácstagra vajon mi jutott mindebből? Azt mondja, hogy igyekezett ő is osztozni a gondokon, fel­adatokon, Amire kérték, azt megpróbálta mindig a legjobb tudása szerint elvégezni. Érde­meket azonban nem. emleget. Amit eddig tett — azt köte­lességének tartja. Valamire talán mégiscsak büszke? Nem tagadja. Arira valóban büszke, hogy a községében úgyszólván mindenki segített az eddigi eredmények elérésé­ben. Nemcsak Kovács Gábor vb-elnök, Bársony Miklós tit­kár, meg az a húsznál több gyári tanácstag — hanem tár­sadalmi munkájával egész Bél­apátfalva. Büszke arra, hogy az Idén talán már nem marad sárba fulladó utca, valamennyi ház előtt befejezik a járdaépí­tést, s neonokéra tovább, újabb lakásokig kúszik a vizet hordó eső, Boidogan «tettél ról, hogy az utóbbi öt évben csaknem száz lakással gyara­podott a település, p a Nagy- kötéli dűlőn további otthonok alapjait vetették meg. BESZÉL AZ IDÉN felépülő gázcseretelepről is — s nem felejti el mindjárt hozzáfűzni, hogy: lám-lám, már Bélapát­falván sem főznek, sütnek min­denütt kukoricaszárral, csutká­val, fával, szénnel mint ez­előtt ...! Persze, olyanról is szól, ami bántja, amit máig sem sikerült megvalósítaniuk — bárhogyan is akarták... Akarták már például a gyógyszertárat is megfelelőbb épületbe költöztet­ni, Jobb helyiségekhez juttat­ni, jó lett volna agy kenyérbolt a községbe, meg egy nagyobb, korszerűbb élelmiszerüzlet — ha már azt a tágas épületet át­vette a gyártól a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat. No és — ki ne fe­lejtse a sorból! — régó'a „ha­dakoznak" már egy Bélapát­falvához illő étterem, vagy presszó megaiyitásáért is — de hát, úgy látszik, mindhiába! Peíis már az épül let is uieg- ítüauak ettg g eaha = úti vaa a gyári állomás mellett, az a régi magtár —, de csak nem tudnak előbbre jutni... Szer­ződés ugyan már született, ígé­ret Is van, hogy az esztendő végéig nyélbe ütik a dolgot, — de ennyi huzavona után ebben aligha bízik valaki a község­ben! Berecz Kálmán nem tagadja, hogy ezt a kisvendéglőfélét fáj­lalja eddig leginkább. Sokat járt utána, többfelé tárgyalt róla, mégsem lett belőle sem­mi... Kicsit saégyelli is, de egyszersmind bizonygatja, hogy nem hagyja ennyiben! Addig nem nyugszik, amíg be nem fe­jezi az ügyet! Kérdem, hogy mikor? Ma­holnap lejár a második „man­dátum” Is, ugyan, hogyan in­tézkedik hát? BERECZ KÁLMÁN elneveti magát, s biztat, hogy csak ne aggódjam érte! Szerelőként is befejezi majd azt, amit „ta­nácsosként” elkezdett! Elhiszem neki, hiszen szere­lőként — már a gyárban is el­ért egy-két sikert. S a továb­biakra Kiváló dolgozó kitün­tetése a biztosíték. Meg az a nyolc esztendő a tanácsban. , Az a nyolc év, amelyen — szerényen szőré; — Berecz Kálmán vb alrr 1 helyettes Is osztozott. tordtti) (Foto: Szendrőváry) megvalósításig, a í&kiskules átvételéig eljussanak. Szeren­csére, nem volt hiány a társa­dalmi segítségben sem. Aa épület egyedi tervét Racská Gyula mérnök készítette ei minden terítés nélkül. Az épí­tő munkából részt vállaltak az ÉMÁSZ megyei igazgatóságá­nak dolgozói, az ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vál­lalat fiataljái, a honvédség, az OTP szocialista brigádjának tagjai, akik a hivatalos eliárás könnyítése mellett fiz‘ '«ti munkát is végeztek az építke­zésen; gépekkel segített 9 Fel­sőfokú Mezőgazdasági Techni­kum és a Gyöngyös-domosziól Állami Gazdaság, a jogi ügyek­ben pedig a gyöngyösi t-es számú ügyvédi munkaközösség sietett a te üey szolgálatára. El lehet mondani: a hivata­los szerveken kívül az egtsz város társadalma, fiataisaga figyelte és segítette a vállalko­zást. Tegnap délután végre gya­korlatilag is boldog lakástulaj­donosi minőségben „szerepel­hetett” a huszonegy család a rövid ünnepségen, ahol Bate József, a városi KlSZ-bizott- ság titkára kívánt sok örömet a beköltözőknek, és köszönte meg egyben mindazoknak a segítségét, akiknek fáradozását is élvezhették a társasház tu­lajdonosai. * (y. mohtár) iööí. joMuat ti., szembat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents