Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-19 / 16. szám
ffiodományos kutatók — tudományos hotatás Hány témát jelent a szőlő — kutató számára ? * T efefon-iskolapénz Mi sem egyszerűbb, ha az ember utat és időt akar megtakarítani, felveszi a telefont és.. ^ bosszankodik. Ugyanit a főállomás süket, az ikerállomás süket. No, majd lent a városban. Hová is fordulhatna az ember a legnagyobb bizalommal, mint a postához. Vesz két tan- tuszt. Nagy keservesen becsukja maga után a nyilvános távbeszélő fülke ajtaját (milyen régi ismerős már ez az elvetemedett ajtó, amelyet, úgy látszik, a posta megnyitása óta sem sikerült becsukhatóvá tenni). Es tárcsázna. De a készülék bölcsen hallgat, csak éppen azt nem mondja: „Kérem a következő tan- túszt”. Mert tudja, hogy .anélkül is megkapja. Jó étvággyal lenyeli, aztán még bölcsebb lesz, még hallgatagabb. A gyanútlan vendég gyorsan kilév. s megnézi az ajtót, hátha ott a felírás: „Elnézést kérünk, nyilvános telefonunk nem működik.” De semmi ilyesmi nem látható. csak a posta dolgozói emlékeznek arra, hogy ez a készülék működött. No, sebaj, talán majd a Bisztróban. Az, hogy íz ajtó itt sem csukható, az már fel sem tűnik, csak az bosszantja a telefonálni akarót, hogy az első tantuszért itt is csak némi sercegés, kattogás a jutalma, ami csak reményt ad, hogy hátha a másodiknál. De nem, a harmadiknál sem. Tovább, a buszmegállóhoz. Bent ketten kísérleteznek, egyikük dobálja befelé a tont.uszt, a másik ingajáratban közlekedik az újságárus néni és a fülke között, hordva a tantusz-utánpótlást. Ez az automata még rafináltabb. Nagylelkűbb is mint a többi, mert legalább egy tantuszért hajlandó búgó hangot adni. Ez a zene kissé monoton, de legalább szólt valamit a készülék az egy forintért. A csengetést azonban már nem küldi ki a hívó félhez, mondván: A jóból is megárt a sok. Hol van még közel nyilvános állomás? A Vadászkürtben. Itt kisegítenek egy tan- tusszal (ez az utolsó), s amikor végre kimegy a csengetés, a hívott fél elveszik a kapcsolások. beszélgetések zűrzavarában, helyette egy házaspár beszéli meg harsányan, hogy milyen volt az üzemi ebéd. Mindez alig háromnegyed órai munkába került, ez idő alatt nyugodtan el lehetett volna gyalogolni a városszéli üzembe, ahová telefonálni szerettem vo^na. Mikor mindezt elpanaszoltam az egyik telefonos körökben ismerős barátomnak, azzal vígasztalt, hogy ez nem újság, hiszen Egerben van az ország, vagy talán Európa legócskább telefonközpontja, és nyilván hálózata. Nem is szálltam vitába vele, s hogy mégis elterjesztem ezt a sajnálatos véleménytj azért teszem, hogy qnások is tudják ezt, s ne fizessenek hasonló iskolapénzt. De lenne egy javaslatom: alakítsak át perselyekké az automatákat. s a befolyt összeget fordítsák egy korszerű, a mai igényeket kielégítő, új telefon- központ felépítésére. Arra senki sem sajnálná tantuszait... K. E. A mérféktelenség útján Eger déli peremén, a műút mentén létesítették a múlt század kilencvenes éveiben, a nagy filoxéra-vész után, az első nagy szőlőrekonstrukció idején a szőlészeti kísérleti telepet. A felszabadulás előtt több mint ötven éven át itt képezték a szakembereket a szőlő- és a borgazdaságok részére. Szőlőtőkéi pedig termelték a Riparia portális alanyvesszőt. 1949-ben a szőlőtelepet a Budapesti Szőlészeti Kutató Intézet vette át és ezzel megkezdődött ezen az egri telepen is a tudományos kutató munka, Dr. Vsó Andor tudományos kutató, a kísérleti telep vezetője kalauzol végig a katonás sorrendben álló szőlőtőkék mellett. A szőlő most „téli álmát alussza”, de a kutatónak a havas télben is eleven, mozgó téma, gond a hivatásává vált szőlőtermesztés és -nemesítés. A tudományos kutatómunka célja A kísérleti telep célja, rendeltetése az, hogy a jövedelmezőbb és korszerű szőlőgazdálkodás útjait egyengesse. Azzal, hogy tudományos feladatit megvalósítja, az új kísérleti eredményeket a gyakorlatban felhasználja, s azzal is, hogy a korszerű agrotechnikai módszereket alkalmazza. Ez az egri kísérleti telep is Igyekszik a szocialista szőlőtermesztés élenjáró gazdaságává fejlődni, útmutatásaival pedig a tájegységhez tartozó termelőszövetkezetek gazdaságosabb termelését akarja segíteni. Kísérleti munkák Az egri telepen folyó kísérleti munkák két irányban haladnak. A szőlőnemesítés célja az új szőlőfajták előállítása. Nemesítik a vörösbor-szőlőt, az Egri Bikavért adó olyan fajtát akarnak teremteni, amely a kadarkánál rövidebb tenyészidejű, de önálló Bikavér-típust aid. A szőlőnémesítés fontos célja az is, hogy a peronoszpórá- nak és filoxérának ellenálló szőlőfajták szülessenek, amelyek a direkt termőket levált hatják. Gépi oltásra alkalmas alanyfajták termesztésén is fáradoz,- nak. Az új vörös bort adó „Bi- kavér”-csoportba tíz fajtajelöltet vizsgáltak már eddig is. Bizonyos tulajdonságaik jobbak, mint a kiinduló szőlőfajták, mint a Kadarka, Kékfrap- kos, Oportó, Medoc noir, Cabernet franc. A „Bikavér 2” az egedi szőlőben áll üzemi megfigyelés alatt. Az „Egri Csillagok” csoportban kilenc fajta- jelölttel kísérleteznek és az eddigi eredmények az ellenálló- képesség mellett minőséget is mutatnak. A szőlő termesztéstechnikájának kísérleti témáiból kiemelhetjük a metszést és a talajerőgazdálkodást. A Heves megyében bőven található Ug- nitporral már 1954 óta folynak kísérletek szőlők trágyázására. A megfigyelések eredményei bizonyítják, hogy a lignitpor műtrágyákkal kombináltan alkalmas szőlőink termőálla'íá- nak fenntartására, sőt termésnövelő hatás tekintetében az eredmények jobbak, mint az istállótrágyázott szőlőkéi. A kutatás vezérkara Ennek az egri kutatómunkának az országos kutatási tervben is jelentős szerepe van. Irányítja dr. I’só Andor, a telep vezetője. Évtizedeket töltött már eddig e kedves szakterületen. Kutatói tevékenysége kiterjedt a korszerű művelés- és metszésimódokra. Fontos feladatának tekinti, hogy az egri és Heves megyei termelőszövetkezetekben elterjedjen a szőlő magasművélési módja. Tsz-akadémiákon propagálja a Gyöngyös közelében levő meddőhányók anyagának, a lignit- pornak a használatát és igyekszik ezt a talajerőjavítási módot bevezettetni, elterjeszteni. Szakirodalmi tevékenysége nemcsak Irkunk hasábjain megjelenő cikkeiben merül ki, ír több országos szaklapban. A Kertészet és Szőlészetben jelennek meg tudományos publikációi és a kísérletekről szóló beszámolók. A Természettudományi Közlönyben megjelenő cikkei mellett a Szőlészeti Kutató Intézet kiadványaiban is készséggel elhelyezik jelentős tanulmányait. Az egyik osztrák szaklapban a Mitteilun genben a lignittrásyázás eddigi tapasztal? fairól és eredményeiről is. értekezik. Dr Király Ferenc tudományos kuta’ó mindazt . nagyüzemi kiadásban” végzi, amit dr. I’só inkább irányító és elméleSzalagavató ünnepséget tartottak a Hevesi Háziipari Szövetkezet ipari tanulói, akik az idén teszik le a szakmunkás- vizsgát. A leendő takácsokat Szuromi Ferenc, az I-es számú általános iskola igazgatója üdvözölte. Részt vett az ünnepsé__L______________ ti oldalról rendszerez. Fő munkaterülete a Domoszlói Ajlami Gazdaság. Szakcikkei főként a Kert és Szőlő című szaklapban jelennek meg. Rendkívüli megbízatása, hogy az ecsédi külszíni fejtésnél, a bánya által visszadolgozott nyers földet vizsgálja a mező- gazdasági kultúra részére hasznosítás céljából. Király dr. ezeken a nyers földeken a szőlőkultúra meghonosításának lehetőségén dolgozik. Ezek a kutatások a kompolti intézettel karöltve folynak, mert a kompolti kutatók ueyanezen a területen a szántóföldi növényeket igyekeznek meghonosítani. Dr. Csizmadia József tudományos kutató a szőlőnemesítés központi „témafelelőse”. Az ő munkája nyomán született meg az „Egri Csillagok” családjának néhány kiváló fajtajelöltje. Van egv Medoc noir- ja, amely az elterjedt Medoc noimál korábban érik és magasabb cukortartalmú. Az „Egri Csillagok” családjából eddig a 2-es, 3-as, 16-os és a 24-es keresztezési egved emelkedik ki jó tulajdonságokkal. A szőlő zöldoltásának újszerű szisztémáját dolgozta ki, s ezzel a zöldoltás eredményét 60-ról 90 százalékra emelte. A kutatási eredmények gyakorlati megvalósításában Be- reznai László kísérleti technikus is részt vesz. A külföld is érdeklődik Az egri telepet nemosak a belföldi szakemberek és érdeklődők látogatják, de gyakran felkeresik külföldiek is. 1966- ban 926 belföldi vendége volt a telepnek, 108 szakember jött szomszédamiktől, de főiskolás csoport érkezett ide Szíriából is — tapasztalatokat szerezni. Az egri telep munkássága nem nagv területen folyik, de a tudományos és gyakorlati eredmények, komoly fejlődést mutatnak. Nemcsak a magyar bor minőségét és becsét növelik ezek a tudományos kutátá sok gazdasági hasznát is, (farkas) gen a háziipari szövetkezet ve zetője, Tompa Béláné is. A kedves hangulatú ünnepségért dicséret illeti a háziipari szövetkezet KIS/5-szervezetét, amely a leendő szak műnk ások szalagavatóját megrendezte. Huszonnégy éves férfi életéért küzdenek az orvosok. — Vért...! Talán ötödször tartanak konzíliumot a betegágynál. — Még égy lehetőséggel próbálkozhatunk ... A kórlapom írott betűkkel áll: öngyilkosság. Dr. Czirner József főorvos, az egri II. számú kórház belgyógyászati osztályának vezetője már kétszer adta vissza a fiatalember életét. Jól ismeri életkörülményeit: „Iszákos... a családja megtagadja, de önmagával is konfliktusba került. Öngyilkosságba menekült. Az alkohol és a nagy adag gyógyszer miatt kritikus az állapota. Talán megmenekül.. Két pohár bor, fél liter sör még nem ártalmas Egyéni és társadalmi tragéiák elindítója a mértéktelen italozás. Mi az orvos* véleméye? — Ahogy én észre veszem, ki a beteg, ki az egészséges, úgy a kiszolgá’óknak is látniuk kell, kinek nem lehet több italt mérni — mondja az osztályvezető főorvos. — A mértéktelen italozás komplex folyamat; az öngyilkosság egyik formája, mert előbb-utóbb májzsugorodást és 4—5 éven b^lül rendkívül nagy kínok után halált okoz, ugyanakkor a környezetre gyakorolt hatása is vezethet tragédiákhoz. Mély és gyógyíthatatlan sérülést okoz a gyermek lelkében, gátolja fejlődését, a magára maradt ‘feleség pedig sokszor az öngyilkosságba menekül. Tavaly 130 gyógyszermér- gezéses betegem volt, 80—90 százalékuknál a férj iszákos- sága volt az indítóok. „Meg kell semmisíteni’’ a szeszes italokat? — Nem. A mértéktartás kötelező. Mindenféle tömény szeszes ital ártalmas, de napi két deci bor, fél liter sör m'g nem állítja különösebb feladatok elé a szervezetet. A mértéktartó embert nem érheti baj. Havonta 4—t5 részeget hoznak az osztályra, mind idült alkoholista, akiket hamar utolér a végzetük. Nem szabad viszont megfeledkezni ártól, hogy tragédiájukért legtöbbször t' lel ős a közvetlen környező' "k is, mert a szr-mük láttára fülnek ilyen állapotba. Kei bárban a lakodalmas nép A mentőle feljegyzései között szerepel olyan eset is, amikor lakodalomból kérték segítségüket. Ebben az esetben is az ital volt a „merénylő”. — A másik „öngyilkossági” forma az elhízás. A mértéktelen ételfogyasztás különösen a fa----- ---------- ' ..ii.-i. lu n élő emberekre jellemző. Életmódjukból következik, hogy zsírfogyasztásuk nagyon jelentős, táplálkozásuk egyoldalú. A falusi háziasszony konyhájában ritkán készítenek főzeléket. Nem szeretném, ha félreértenének, nem koplalásról beszélek, hanem a helyes táplálkozásra szeretném felhívni a figyelmet. A mezőgazdaság olyan adottságokkal rendelkezik, amelyet jobban ki kellene használnunk a változatosabb étrendhez. Káros szokás a falusi lakodalom, ahol a szokásosnál is több kalóriadús ételeket fogyasztanak. Egy ilyen lakodalmas állapot olyan kárt okoz a szervezetnek, mint egy 40 Celsius-fokos láz. Ami még jobban aggaszt bennünket, orvosokat, az a mérgezés lehetősége. Nagy tömegnek főznek és ezért a háziasszonyok már az ünnep előtti napon elkészítik az ételt és ezzel táptalajt adnak a baktériumoknak. A közelmúltban tíz felnőttet és ugyanannyi gyedeket hoztak be ételmérgezéssel. Tíz százalék a megengedett súlyfelesleg Takácstanu’ók sza’agava!ó*a Csak az előszobában volt olyan hosszú álló tükör, amely megmutatta a teljes alakot. — Csipszi, nem veszed észre, hogy akadályozod a forgalmat? — Mert ha én egyszer öltözöm, rögtön az egész család nyüzsögni kezd! — Már így is gyönyörű vagy — mondta Apu —, el lehet vinni kiállítani! — Ne bántsátok már — sóhajtott Anyu —, hadd legyen kész és menjen. — Móg ugvse me"y. — öcsi az ajtó közelében állt. hogy ő nyissa ki, ha csengetnek. — Meg kell várni a... partnerét. Partner, partner, milyen nyelven van ez? — Menj már arrébb, kis hülye, — sziszegte Csipszi, de közben higadtan továbbigazgatta a frizuráiét. Ienegrs7er járt volna már itt az a fiú — panaszolta század- szőr Anyu —, csak úgy beállít és ké°z. — Nem nászútra viszi. Tán^ Nwüs&i 1967. január 19., csütörtök colni! — Nyugtatta az anyját öcsi. Ez volt az első segítség- nyújtási mozdulata. Kapott Csipszitől egy röpke hálás simogatáist a fejére. — Csak vidd a oraclid, most hülyéztél! — Nézzétek, a szemét, még mindig a szemét suviekolja! — hördült fel Apu. — Hát hogy egy anya ezt tűri! Az ész megán! — Miért én tűröm mindig, Jézusom?! Te nem tűröd? — Én? Ezt a szemet? Én elkenném a szemealját, fogadom! Nem mindig te csimpaszkodtál a kezembe? Egy lánygyermeket megütni, mi? Tessék, most gyönyörköd] benne! Ki van dekorálva, mint ezy varázsló! — Csioszi a lejtőn! — mondta öcsi. — A dzsungel réme, avagy vámpír a harmadik emelet négyben. — Kapsz e?v olyat, öcsi! —• indu't meg Apu. — Tudom, én mindig kéz nél vagyok! — Jó refiexsz. ’ ugrott el, de nekiesett az ajtónak. Abban a pillanatban csengelek. Riadt kis csengetés volt: talán a döbbenés miatt. — Istenem. — sóhajtottak egyszerre, de egészen más hangsúllyal anya és lánya. öcsi vigyorgott, kísértetiesen csikorgatta a kulcsot a zárban. — Kezüket csókolom — állt az ajtóban a fiú illedelmesen. — Jó estét kívánok, tette aztán hozzá ijedtun, amikor meglátta Aput. — Kimegy a íjieleg, — figyelmeztette öcsi. — Jaj, bocsánat! A fejét egy kicsit meg kellett hajtania. Nehézsúlyú bokszol ónak látszott, de minden vadság nélkül. Haj, nyakkendő, semmi huligánkodás, öcsi bekalandozta az arcokat, hogy va]on kire, hogy hat a srác. — Jöjjön beljebb, fiam — hívta Apu olyan szelíden, hogy az egész családnak elakadt a szava a meglepetéstől — Na, menj csak be, menj1 — szólt rá Csipszi — mindjárt kész leszek. Mivel még, mivel lesz kész? ölték a tekintetek. Bevonultak, Apu és a Partner. — Megsajnálta, úgy látszik mert olyan idétlen! — morfondírozott öcsi. — Mondtam már, hogy ló vagy? — Kérdezte Csipszi. — Bemenjek utánuk? — Menj a víz alá! — Mit tudsz még csinálni magaddal? Állt, zsebre dugott kézzel. Végre Csipszi kezdte elrakni a szerszámait. — Jó vagy te így is. Akár megmos? kodha tsz. Csipszi nem ment. lehúzta a lábáról az idomítani felvett körömcipőt és szatyorba rak ta. Végre felhúzta a csizmát. Aztán bement, hogy kész van. öcsi a nyomában. Pálinkaszag. Apu most töltött másodszor a fiúnak. — Ha még egy kortyocskát. ebben a hidegben! Érte nyúlt. Csioszi odalépett és kivette n kezéből. Letette az asztalra Ez volt az a mozdulat, amit Anyu egész életében nem mert megtenni. A világrend csak úgy billegett a fejük felett. — Na gyerünk! — mondta Csipszi. Senki nem mert neki ellent mondani. Molnár Zoltán Mit javasol a kövéreknek,, /agy a hízásra hajlamos embereknek? — Az elhízott embert lefogyasztani nagyon nehéz és sok bajjal járó fáradozás, de az egészség miatt szükség is lehet erre. Praxisomban előfordult, hogy az egyik szívbetegem leadta a súlyfeleslegét és kije- ’enthétem, akár nyolcvan évig is elélhet. Leghelyesebb viszont az, ha megtartja valaki az ideális testsúlyát. Különösebb veszély nélkül csak tíz százalékkal haladhatja meg ezt a mértéket, máskülönbéin el- zsírosodnak a szívizmok, keringési megbetegedéseket vált ki a kövérség. Kimutatható, hogy a bőséges táplálkozás dán lép fel a szívtrombózis... Mi legyen a helyes étrend? — Reggelire tea vagy kávé, kevés cukorral. Sajtos kényé-» rét fogyasszon, de ne vajasat, és a kövér ember mondjon le a tízórairól. Az ebéd zöldfőzelékből, száraz húsból, gyümölcsből álljon. Vacsorára keveset egyék, hetenként kétszer tartson gyümölcskúrát, igyák aludttejet, nyáron ehet paprikát, paradicsomot, az elhfzái veszélye nélkül. Semmi körül* menyek között ne tévedjen M mértéktelenség útjára ... P. E
