Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-18 / 15. szám

Keltek: januárban Látogatás az egri baromfikeltető, állomásom A páros péntek .; i a tanulásé Ez a naposcsibe-szállítm ány az egri Nagy József Termelőszövetkezetbe készül. oeszélni tudnánk. így azonban csak csipognak, tülekednek a ládákban, kiugrálnak, pedig mindössze néhány órája búj­tak ki a tojásból. Igaz, nincs is, aki vigyázna rájuk, hiszen a gépenamába már újabtí tojá­sok kerültek. Az egri baromfikeltető állo­máson lassan megkezdődik az igazi szezon. A hónap folya­mán nyolcvanezer csibét kel­tetnek, de ez a szám február­ban már kétszázezerre növek­szik. Keltetés után az apró, pi­hés jószágokat ládákba rakják s elindulnak az autókon a me­pontosan betartjuk, nincs sem­mi baj, a tojásokból előbúj­nak a naposcsibék, a kiska­csák, a kislibák és a pulykák. Mert nemcsak csibéket kelte­tünk. Ebben az évben 1600 ezer naposcsibe, kétszázezer pulyka, nyolcvanezer kacsa és mintegy ötvenezer liba hagy­ja el a keltetőállomást. S hogy továbbra is a szá­moknál maradjunk, papír, ce­ruza kerül elő, rövid számítás s már közli is az igazgató, hogy 1961. óta folyik a keltetés s ebben az évben kerül ki az Aztán ládákba rákják őket, ami nem kis feladat, mert hi­hetetlenül élénkek, folyton ki­ugrálnak. A ládára rákerül a tető, a címzés, s a naposcsibék megkezdik életük első útját a termelőszövetkezetek felé. Az egyik szállítmány éppen az egri Nagy József Termelő- szövetkezetbe indul. De más­hol is várják már őket. Külö­nösen most, a hideg téli na­pokban, amikor a pelyhes jó­szágok egy kicsit már a ta­vaszt is jelentik Kaposi Levente. I egutóbb pénteken dél- *“ után jöttek össze 13-a volt és az osztálylétszám is 13. Am ez a babonás sűrítettség pillanatra se zavarta őket, mi­velhogy épp annak a tudo­mánynak az alapját ismerik meg, amely merőben szemben áll az előítéletekkel, babonák­kal. — a marxizmus-leni niz- musét. A petőfibányai kultúr- ház egyik termében Zsidai Gyula propagandista vezetésé­vel a tröszt dolgozói tanulmá­nyozzák korunk bel- és külpo­litikai viszonyait, keresnek és kapnak választ a szocializmus építésének aktuális kérdéseire Szépen haladnak e tudo­mányban, ahogy a naplójuk­ban írt bejegyzések tanúsítják. „A hallgatók felkészültsége ió. a vita élénk”. Helyesen egészí­tik ki az előadásit még olyan kérdésekben is, mint most leg­utóbb, amikor a szocialista mezőgazdaság fejlődésének problémáiról hallottak ténye­ket, adatokait, elvi fejtegetést Az előadó nyeivbotlásait is rögtön helyreigazítják, amikor a 40 milliárdos beruházás he­lyett véletlenül 40 millió-' mond. S kiegészítik abban is hogy történetesen a hatvani já­rásban a különleges hegyi vi­szonyok között az ipartelepek szomszédságában milyen jövő­lése lenne szerintük kifizető­dőbb. Az előadó köszönettel fo­" gadja a helyTeigazitást, javaslatokat, hiszen emberei, pontosabban tanulói egyrészt a falvakból kerültek a tröszt­höz, másrészt azóta is patro­nálják a környékbeli termelő­szövetkezeteket s ezért bár na­pi munkájuk távol esik a kö­zös gazdaságok problémáitól, itt a pártoktatáson mégis nagy felelősséggel és meglepően he­lyi ismeretekkel tudják kiegé­szíteni a hallottakat. De azért hozzátették: jó lenne, ha még több járási, megyei példával bír zonyítaná az előadó az öntö­zés, a gyümölcstelepítés, a gé­pesítés előnyét, problémáit, hogy ha újból a szövetkezeti gazdákkal beszélgetnek, legyen elegendő érvük, adatuk a he­lyes szövetkezetpolitika bizo­nyítására. Minden második pénteken itt jönnek össze vitázni, előa­dásokat hallgatni, s ha csak egy mód van rá, nem hiányoz­nak. Igaz, Székely István nem volt jelen december 16-án, mert kisgyermekét kellett kór­házba vinnie s következő al­kalommal is négyen hiányoz­tak, de azért nem ez a jellem­ző. Mint ahogy az sem, hogy egyszer azt kellett a naplóba beírniuk, hogy Makalicza Ist­vánná és Horváth János a terv­osztály zsúfolt munkanr.g- ramja miatt nem kapott enge­délyt a szemináriumon való részvételre. Ebben az ügyben ugyanis azonnal . intézkedtek* hogy ilyesmi máskor lehetőleg ne fordul ion elő. C okkal kellemesebb olvas- " ni a következő bejegy­zést, amely arról tanúskodik, hogy a vitára igen jól felké­szült Timár Sarolta statisztikai előadó. Székely István főelő­adó, Dobrocsi Gábor csoport- vezető, Gál. Vincze osztályve- zető-helvettes, akinek a nevei más esetekben is gyakorta sze­repelnek az aktív vitázók, kér­dezők, érdeklődők között. így jönnek össze minden páros pénteken a tudás igényével, s ahogy szorgalmuk, érdeklődé­sük mutatja, nagyon hasznosan telnek ezek az órák a oetőfi- bányai kultúrház termében. K. E. A háztáji gazdaságok eredményei jük lehet a termelőszövetkeze- A háztáji gazdaságok terme­teknek, és milyen áruk terme- léséből származik az önellátás Könnyes, könyörgő szemmel jött hozzám: — Uram, segítsen rajtam. Nincs valami jó kis rémhíre? ★ A hidrogénbombát nem azért nem szere­tem, mert averzióitól viseltetek a hidrogén- nal szemben: a bomba vívta ki már régen az ellenszenvemet ★ Valami történelmi figura mondta a követ­kező marhaságot: — Többet ér egy jó kis háború, mint egy rossz kis . béke. A tanulságok azonban, sajnos, nem vesz­nek el. Egy ismeretlen bölcstelen bölcs mondta, s egy ismert, korántsem bölcs poli­tikus, Johnson gyakorolja. ★ A különbség lényege: Mi azt számoltuk ki, hogy egy repülőgép­ből hány új házra telik, ők azt, hogy egy repülőgépből hány rom- házra telik, — rakéta. (—ó) és a helyi árualap jelentős ré­sze. Az elmúlt öt év alatt tt háztájiban rejlő tartalékok fel­tárása, céltudatos felhasználá­sa tervszerűen történt. Ezzel a céllal készült el a harmadik ötéves fejlesztési terv is. Már az első évben is megál­lapítható, hogy a földműves­szövetkezetek szervező és fel­vásárló munkája nyomán szép eredmények születtek, a ta­pasztalatok alapján főleg a munkaigényes, értékes kultú. rák termelését helyezték elő­térbe. Több községben ered­ményesen használták fel a ré­gi gazdasági épületeket, szérű­ket, pincéket, a háztáji termer lés növelésére. A tett intézkedések nyomán javult a gyümölcsfa- és szapo­rítóanyag-ellátás. Megyénkben 123 ezer gyümölcsfát, 126 ezer bogyÓ6 szaporító anyagot és 41 ezer szőlőoltványt értékesítet­tek a földművesszövetkezetek. Ez mintegy 1000—1200 hold felújítására elegendő. Sajnos, csökkent a növényvédelmi te­vékenység, pedig az új telepí­tések is csak akkor adnak jó termést, ha azt szakszerűen ke­zelik. Történtek kezdeményezé­sek a városok környékén ki­használatlan területek megmű­velésére is. Gyöngyösön és Egerben munkás kertszövetke­zetek alakultak, amelyekben főleg gyümölcstermeléssel fog­lalkoznak. Muíasd meg a gyárad, megmondom ki vagy... Referátum nélkül egy gyárról, egy pártszervezetről VALLJUK BE ŐSZINTÉN, az előre bekonferált, a drapé- riás asztalokkal, vaskos beszá­molókkal, sok tapssal díszített találkozóknak manapság sok­kal nagyobb divatjuk van, mint az ismerkedés, az isme­retszerzés olyan formájának, ahogyan az Egri Városi Párt­bizottság mellett működő ipari bizottság az elmúlt napokban bepillantott az Egri Dohány­gyár életébe. E hagyomány nélküli ismer­kedés érdekességét az adja, hogy Eger városának már rég­óta van dohány-, finomszerel­vény-, hajtóműgyára, elektro­mechanikai és MÉGYEVILL vállalata, de arra eddig még egyszer sem volt példa, hogy az említett gyárak, vállalatok vezetői, akikből az ipari bi­zottság is áll, akár hivatalos vagy magánemberként valaha is összejöttek volna egy gyár­ban. Pedig valamennyien „itt­hon” vannak, ismerik egymást, egyik sincs messze a másiktól, így, mivel az ismerkedést, a lá­tottakat illetően elég sok di­cséretről kell szólnunk, az el­sőt mindenképpen'az ipari bi­zottság érdemli, mert jó szol­gálatot tett, ezt az elhangzott vélemények, a „hazavitt” be­nyomások, a találkozó végén kiadott „közös közlemény” bi­zonyítja. ABBÓL LETT, persze, hogy abból. A valóság győz meg ró­la, azok a változások, amelyek megnehezítik elhinni a múltat. Ahogyan jártuk az üzemeket, hallgattuk a tehetséges, kifogy­hatatlan energiával, ambíció­val rendelkező Domán László főmérnököt, az ismerkedők ar­cán feltűnő csodálkozások vál­tották egymást. Hát így lesz a dohányból cigaretta? Szalag­rendszer, okos gépek, ügyes ke­zek ... Tisztaság, pedáns rend, nagy­szerű fegyelem mindenütt. A „vasasok” meg is jegyezték: „Nálunk ez lehetetlen.. Plakátokat látunk a folyo­sókon, az ajtók előtt: baleset ellen figyelmeztetnek. Tablót az üzemekben, egyet, esetleg kettőt: a közös feladatok, az eredmények, a szocialista mun­kaverseny számadatai gondo­san felrajzolva. Mindenkinek tetszett. Ízléses, szép, komoly, néni dekoráció, nem a díszítést szolgálják. Dokumentumok. Ha úgy tetszik, tükrök, amelybe ha Cigaretta-előkészítő. Szocia­lista üzem. Kivívták, megdol­goztak érte. Mit is mondott ró­luk az igazgató: „Mások mint a többiek. Az emberek, a mun­ka, a gondolkodás.. Kommunisták. Ráduly Lajos párt titkár szavaiból referátum nélkü győződtünk meg munká­jukról. A kommunistáknak nagy erejük van. Eredmények­ről, sikerekről nem lehet be­szélni nélkülük. A részben is részük van, hát még az egész­ben. NAGYSZERŰ, példamutató az együttműködés a pártszer­vezet és a gazdaságveztés kö­zött. Nincs határ, csak közös munka. Közös a cél, a feladat, a megvalósítás. Ezt pedig úgy csinálják, hogy tanítani lehet­ne ... 1965. Újat, többet, jobbat kér­tek tőlük. Élhisszük, hogy ne­héz volt: Filteres cigaretták, öreg gépek, régi emberek. Vál­tozni kellett mindennek, min­denkinek. Sikerült. Hihetetle­nül rövid idő alatt. Talán meg is bukott volna, ha nem ilyen emberek vezetik a gyárat, ha nem fognak össze a munkások. Mindent megtet­tek a sikerért, ma is azon fá­radoznak. Kísérletező, bátor emberek. Ma már 15 percig minden műszakban leállnak a gépek, de a norma mégis meg­van. Bíznak az emberekben, követelnek, de fizetnek is, ki hogyan dolgozik. Az átlagkere­seteik emelkedtek. Nincs pa­nasz rájuk, nem is lehet. Oj versenyformákat vezettek be, népszerűbb jutalmazásokat^ Mozgatják, pezsgetik a gyárat Mindig jobbat, mindig előre. Mondhatjuk úgy is: munkájuk, a gyár élete már az új gazda­sági mechanizmust sejteti. Eredményesen, bizonyságként... Mutasd meg a gyárad, meg­mondom, ki vagy. Megnéztük, megmondtuk. Tanúként még szólaljanak meg a bizottsági tagok, mondják el véleményei­ket, a látottakat: GYENES JANOS, a városi pártbizottság munkatársa, az ipari bizottság vezetője: — Eredményes, hasznos ta­lálkozó volt. Mindenki meg­győződhetett az Egri Dohány­gyárban folyó példaszerű gaz­dasági és pártmunkáról. Ügy érzem, az új gazdasági mecha­nizmus gyakorlati megvalósítá­sában ez a gyár egy jó fej­hosszal már előbbre jár a töb­binél. Kitűnő kollektíva, össze­hangolt, egyetértő párt- és gaz­dasági munka a siker alapja. Az eredmények, a szocialista brigádmozgalom, a gyár szel­leme mindennél jobban bizo­nyítják a pártszervezet mun­káját. Folytatni, s fokozni kell a megkezdett munkát... Nehr Tibor a Hajtómű- és Felvonógyár 4. sz. egri gyár­egységének igazgatója: — Az eredmények mögött alapos, komoly munka van. Tetszik a gyár, tiszta, rende­zett, nagy kedv, fegyelmezett emberek. A dolgozókat meg­felelően tájékoztatják, nincse­nek túldekorálva az üzemek, A vezetők, a dolgozók biztos alapjai a jó eredményeknek... Farkas Ottó, az egri Finojn- ízerelvénygyár párttitkára: — Meggyőződésem, hogy sok gyárból, vállalattól eljöhetné­nek ide tanulni. Jó a munka­szervezés, az összhang a párt-, a gazdaságvezetés, a dolgozók között. Nagy része van az ered­ményekben a gyár főmérnöké­nek, szakmai tudásának. Java­solnám, hogy a dohánygyáriak jöjjenek el hozzánk, ismerjék meg a gyárunkban folyó szo­cialista munkaversenyt. Ebben mi előbbre járunk, szívesen se­gítünk. Egyben meghívom az ipari bizottságot, legközelebb látogasson el a Finomszerel- vénygyárba. Őszi Vencel, a Heves megyei Elektromechanikai és Vasipari Vállalat igazgatója: — Két évvel ezelőtt jártam itt utoljára, azóta óriási fejlő­dés történt. Meglepett az auto­matizálás, a gazdaságos mun­kaszervezés. Ügy érzem, jó úton járnak az Egri Dohány­gyárban ... Deli István, a MEGYEVILL igazgatóia: — A MEGYEVILL és a Do­hánygyár között semmi közös vonás nincs, ez a találkozó még’s sok tanulságot adott. A munka megszer-ezéséhez, a kö­zösség kialakításéhoz, a rend, a fesye’em megteremtéséhez Az összehangoltsák nagyszerű, úey érzem, az eredménvek a közös munka gvümölcsei __ VI SZONTLÄTÄSRA: a Fi­nomszerei vénygyárban. Koós József Jelentős eredmények szület­tek a gombatermesztésben is, amelyben megyénk volt az or­szágos kezdeményező. Csak á földművesszövetkezetek tevé­kenysége folytán mintegy 5000 négyzetméteren végeztek tele­pítést, amelyen 100 mázsa gom­ba termett. Az előirányzattal szemben több mint kétszeresére emelke­dett a gyógynövény felvásár­lása és főleg a kamilla- és csipkebogyó-termés begyűjtés* ben értek el jó eredménye* két. (I A háztáji kisállattenyésztés fejlesztését segítették elő a megalakult szakcsoportok, tár* sülások. A múlt évben 3 mé­hész, 7 libatömő és 13 nyúlte- nyésztő szakcsoport alakult. Ezeknek a csoportoknak a ter­melése minden vonatkozásban jelentős és a felvásárolt áruk nagy részét adják. A megyében 20 vagon méz került átvételre, amelyek nagy része ugyancsak a szervezett méhészektől került felvásárlásra. A baromfitenyésztők jó mun­kája nyomán több mint 12 mil­lió tojást és 24,5 vagon élő ba­romfit vásároltak fel a háztá­ji gazdaságoktól. Csupán a U- batömő társulások 8000 liba hizlalására kötöttek szerződést, ezeknek nagy részét már év végére át is adták. Általában a háztáji gazdasá­gok termelése fejlődést mutat, hiszen az áruk választékának növekedése mellett, emelkedett az átvett mennyiség is. A lehe­tőségek viszont még további fejlesztést is engednek. (Szabó) UmrnM 3 1967. január 13,, —erda Az Egri Dohánygyár múltjá­ról lassan már nehezebb les» beszélni, mint jelenéről. Mert ugyan dr. Vendrei Géza gyár­igazgató mindent tud a múlt­ról. örömmel el is mesélte, de amikor a jelenbe, az üzemek­je értünk, akár kétségbe is ion hatnánk, hogy az elmon­dott múltból lett a jelen, a hajdani kézi szivargvárból lett az okos gépekkel, nagyszerű bllektívával rendelkező gyár. belenézünk, mindent, s min­denkit látunk. Munkaverseny. Sokfélekép­pen érthető ez a szó, s ma még sokféleképpen is értik. Itt már nem, a 16 szocialista brigád kö­zösség lett. Maguk csinálták, saját maguk, azt mondják, így látták jónak. Van, anrkor na­gyon nehéz, de mégis megéri. Már el sem tudnák másképpen képzelni, örülnek, elégedettek. állomásról a tízmilliomodik naposbaromfi. Nagy eseményt jelenít ez a keltetőállomás életében s re­mélik, hogy hasonló szép ered. mények fémjelzik majd a dol­gozók munkáját. S erre meg is van a remény, mert az egri az ország egyik legeredménye­sebb keltetőállomása. A keltetőteremben nyilnak a gépek ajtajai s kiveszik belő­lük a kis, pelyhes állatokat gye termelőszövetkezeteibe. Szitás Elekkel, a keltetőállo­más vezetőjével beszélgetünk a keltetés titkáról, fortélyairól. — Harminchat keltetőgé­pünk van, egyenként évente mintegy hatvanezer darabot keltenek ki. A tojásoknak ál­landó hőmérsékletre van szűk. ségük, az ideális a 37,5—38 Celsius fok. A hőmérsékletet minden negyedórában ellenő­rizni kell. Ha az előírásokat Találomra kiválasztunk egyet • világossárga, pihés napos­csibékből s feltesszük néki az Ilyenkor szokásos kérdéseket. — Neve? — Csip-csip.. j — Mikor született? — 1967. január 18-án. — Családfája: Hampshire. — Hogy érzi magát? .. .Köszönöm, csip, csip.. t Körülbelül így zajlana le a beszélgetés, ha naposcsibéül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents