Heves Megyei Népújság, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ara: 8« fillér XVIIL évfolyam, L szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA É8 A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 19G7. január 1., vasárnap------------------------------------------------------------------------Áz új esztendőre Irta: DARVAS JÓZSEF Megint eltelt egy év —, s eljött egy új: az 1967-cs. Mit hoz vajon? Nem tudjuk. A sorsot —, mert ha szavunk van rá, mégis van ilyen — nem vagyunk képesek teljesen a magunk szándéka, akarata szerint formálni-alakítanl Azt hiszem, sose is lesz képes erre az ember. Az viszont igaz: az emberiség egyre nagyobb tudatossággal él és tervezi a jövendőt. Filozófusok vitatják, hogy az őstörténet kezdetétől máig, boldogabb lett-e a földön az ember? Vannak, akik azt mondják: semmivel nem lett boldogabb, mert az élet —, ha messze magasabb fokon is —, de mindig újratermeli az ellentmondásokat, a diszharmóniát. Akik ezt vallják, azoknak — úgy hiszem — nincsen igazuk. Boldogabb lett az ember? Annyiban, szerintem, feltétlenül, hogy végletes ellentmondásokat ki tudott küszöbölni, elbírhatatlan végleteket fel tudott oldani —, vagy legalábbis megtalálta ezek feloldásának a kulcsát. És egyre előre halad ezen az úton. Hazndnánk, ha azt mondanánk, hogy a szocialista társadalmi rendszer már tökéletes. De, ha erős és jogos remény él bennünk, hogy az emberiség életéből ki lehet iktatni, mint elkerülhetetlen végzetet, a háborút: akkor ez mindenekelőtt a szocialista világrendszer létének köszönhető. Annak, hogy létrejött a világ igen jelentős részén egy olyan társadalmi rendszer, amelynek nemcsak nem érdeke a háború, hanem ezzel ellenkezőleg: a létéből ered, hogy szervezze az egész világon azokat az erőket, amelyek békét akarnak. S ez óriási dolog. Talán a legnagyobb, amit az emberiségért ma tenni lehet —, hiszen egy új háborúval az emberi lét vagy nemlét kérdése forogna kockán. S a szocialista világ egyáltalán nem a saját gyengesége miatt ellensége a háborúnak. Éppen elég bizonyíték van rá: hadi felkészültségben nem maradunk él — legalábbis: nem maradunk el! — az imperialistáktól. De a ml rendszerünk az emberért, az emberi harmónia megteremtéséért van, s ellenzi, meg akarja akadályozni » legtömegesebb szörnyűségek szülőjét, a háborút! De menjünk tovább! A háború mellett az emberiség másik legfőbb veszedelme: a nyomor. Als „intézményesített" éhség, sajnos sokan nem tudják, hogy az emberiség közel kétharmad része ma is éhezik —, vagy legalábbis erősen a létminimum alatt él. Igaz az, hogy egyes legfejlettebb kapitalista országokban még magasabb az életszínvonal, mint a szocialista országokban? Igaz. De ez az igazságnak csak az egyik fele — és sok ember tudatában ez is eltorzitottan jelentkezik. Mert ehhez bozzá kell tenni: a szocializmus nem a leggazdagabb országokban, hanem a fejletlenebbekben valósult meg eddig. De ott megszüntette a nyomort. a végletes társadalmi igazságtalanságokat. S a fejlődésben, az élet minden területén olyan tempót ért el, ami túlhaladja a le-fellett'bb országok ütemét. És ezek a legfejlettebb országok? Vajon nem azért lettek, lehettek gazdagok, mert százmilliók, a világ más részein, gyarmati nyomor-sorsban mindent nekik kényszerültek áldozni? S most, ezekben a fejlett országokban, elsősorban nem azért kénesek a dolgozó osztályok több szociális vívmányt kiküzdeni, mert — erős hátvédként — léteznek a szocialista országok? És a gyarmati sorsból felszabadult vagy felszabaduló orszé-nk — miközben a szabadságuk kivívásához is a szocialista országoktól kanták, kaplak a legtöbb segítséget — a nyomor megszüntetésére nem a szocialista, vagy legalábbis „nem kapitalista” utat választják sorra?... Lehetne kérdezni még tovább. Ahány kérdés: annyi állítás a magunk igaza mellett. S annak az igaza mellett, hogy az emberiség sorsa —, ha nem is megtorpanások nélkül —. de megy előre. A világ ilyen nagy összefüggéseiben mi is lehet a mi dolgunk az új esztendőben? Végezni — az eddiginél még jobban végezni — ami a történelemtől ránk bízatott: folytatni, teljes erővel a szocialista Magyarország felépítését. Nemrégiben zajlott le az ország életének nagy eseménye: az MSZMP IX. kongresszusa. És a napokban került nyilvánosságra a Minisztertanács határozata az 1967-es év népgazdasági feladatairól. Ebben a két dokumentumban: a IX. kongresszus határozataiban és a Minisztertanács határozatában benne van az új esztendő programja. Ha ezt a programot eredményesen, jól végrehajtjuk, akkor .jó részben felelünk arra a kérdésre is. bogy mit hoz az úi esztendő. Történhetnek, persze a világban váratlan, kiszámíthatatlan fo*-',n- latok —, de mindent meg kell tennünk, hogy alapvetően » mi terveink határozzák meg a jövendőt. Részei vagyunk a nagy egésznek —, s ahogyan ránk Is visszahat, hogy másutt mi történik, az is hat a nagy egészre, hogy nálunk mi hogyan halad előre. Igaz, kis ország vagyunk — ám egy kis ország sorsa is számít a nagy egyenletben, amit a világ sorsa jelent. Sőt. néha sokkal többet számíthat, mint ami a nagyságával egyenes arányban van. Példa erre Vietnam sorsa. Vietnam is viszonylag kis ország —, de az, hogy mi történik Vietnamban, s az, hogv 1967-ben mi fog történni Vietnamban, nagyban befolyásol ia az egé'z világ sorsát, lövőiét. A írj jövőnket is. A testvéri szolidaritás természetes érzésén tél. ezért is keli erőnkhöz képest segíteni, hogv a héke, a vietnami nén jogos igényeinek a gvé^oimével, létrejöjiön a világnak ezen a súlyosan vérző részén. Mindez azt követeli meg tő’Onk. hooy tovább erősítsük a nemzet szocialista eevsécct. erkölcsi összeforrott»- sáeát. Talán ez lehet az úi esztendő narv feladatainak összefog*aTó gondolata —, hiszen ez a mi legnagyobb erőforrásunk! ’* ii r —inppmmiyi » ww»iyimBpn' : X- we. e- y.yO> V v. - « ;v <•>. Xs> :»r**<é*vJ*<í üíimú triiih «iái Sit; ííh>í«;VU'iV jT >*■*'»»$*: A kormányrendelet Intézkedik a választók névjegyzékének összeállításáról és a választókerületek kialakításáról, majd a továbbiakban a választási szervekkel foglalkozik. A választásokat társadalmi Jellegű különböző választási szervek: választási elnökségek, választókerületi bizottságok és sapvazatszedő bizottságok bonyolítják le. Az Országos Választási Elnökség 1967. január 23-án aiak » . hL J Népfront Országos Tanácsának elnöksége jelöli ki. Az Országos Választási Elnökség az ország egész területén őrködik a választások törvényességén. irányítja a helyi választási elnökségek és az országgyűlési választókerületi bizottságok munkáját Elfogadja és nyilvántartja az országgyűlési képviselőjelölteket, közhírré teszi a választás országos eredményét Ugyancsak január 23-án alakulnak meg a fővárosban, valamennyi megyében, megyei jogú városban, járásban, járási jogú városban, városi (fővárosi) kerületben és községben <ánökbcgck. Ezek tagjait a Hazafias Népfront helyi bizottságai jelölök ki. Főbb feladataik: működési területükön őrködnek a választások törvényességén, közzéteszik az egyes tanácsi választókerületek jelöltjeinek nevét, megállapítják a tanácsi választások összesített eredményét és szükség esetén pótválasztást tűznek ki Valamennyi országgyűlési és tanácsi választókerületben — szintén január 23-án — válasz, tókerületi bizottságot kell alakítani. Az országgyűlési választókerületi bizottságok tagjait a Hazafias Népfront megyei, illetőleg fővárosi bizottsága, a tanácsi választókerületi bizottságok tagjait pedig a Hazafias Népfront illetékes helyi bizottsága jelöli ki. A kormányrendelet szabályozza a jelöléssel kapcsolatos feladatokat A képviselőjelöltek és tanácstagjelöltek jelölése választókerületenként tör. ténik. A törvény értelmében egy választókerületben egy vagy több személy jelölhető. Az országgyűlési képviselőjelöltekre és a tanácstagjelöltekre a választópolgároknak a lakóterületeken, továbbá az üzemekben, vállalatoknál, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, hivatalokban és intézményekben, valamint a fegyveres erőknél, fegyveres testületeknél és rendészeti szerveknél február 2-a és február 21-e között tartott gyűlései tesznek javaslatot. A jelölő gyűléseket a Hazafias Népfront helyi bizottságai szervezik a választási elnökségek és a választókerületi bizottságok közreműködésével. A választási elnökségek 1967. március 6-án választási hirdetményt jelentetnek meg, ez tartalmazza majd a szavazókörök sorszámát és területi beosztását, a szavazóhelyiségefe pontos megjelölését, továbbá azt. hogy az egyes szavazókörökben mely választókerületek választói szavaznak. A szavazás március 19-én 7 órától 20 óráig tart. A kormányrendelet meghatározza a szavazatok össze- számlálásának rendjét Jaimíip 2-án megkezdődik a választók összeírása A kormányrendelet kimondja, hogy a választásra jogosult állampolgárokról új névjegyzéket kell összeállítani Ebbe fel kell venni minden nagykorú magyar állampolgárt, tehát azokat, akik 1949. március 20-a előtt születtek, továbbá azokat akik házasságkötésük folytán váltak nagykorúvá. Nem lehet a választók névjegyzékébe felvenni azt, aki közügyektől, illetőleg a választójog gyakorlásától eltiltó ítélet hatálya alatt áll, aki szabadságvesztés büntetését tölti, vagy előzetes letartóztatásban van, aki rendőri felügyelet alatt van, végül art, aki elmebeteg, tekintet nélkül arra. hogy gondnokság alatt áll-e, vagy sem. A választók névjegyzékének összeállítása céljából a kijelölt összeíróbiztosok január 3-a és 7-e között összeíró lapokat osztanak ki. A választójoggal rendelkező személyek ezeket a tanokat január 11-ig kötelesek kitölteni. A választók ideiglenes névjegyzékét legkésőbb • február 4-ig kell összeállítani, s február 6-tól 11-ig a tanács végrehajtó bizottságának hivatali helyiségében közszemlére kell tenni. Városok belterületén a névjegyzék megfelelő részét a házakban is kifüggesztik. Az ideiglenes névjegyzékből törvényellenesen történt hiha- gyás miatt a kihagyott személy, a névjegyzékbe törvény- ellenesen történt felvétel miat. bárki kifogással élhet. A választók ideiglenes névjegyzéke, valamint a pótnévjegyzék és a járásbíróságnak e kifoffősok elbírálására vonatkozó határozatai alapján a tanács végréhajtó bizottság^ legkésőbb március 2-ig állítja össze a választók végleges névjegyzékét. Ezt 1967. március 3-a és 7-e között kell közszemlére tenni. Ha választóiogosult személy a névjegyzék összeál’ftá'át kö vetően megváltozás'ja álland« lakóhelyét, az új la k' h elyt szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságitól kérheti felvételét a választók névjegyzékebe. A kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint illetékes végrehajtó bizottság által kiadott igazolást arról, hogy a kérelmezőt a választók névjegyzékébe felvették. (MTI) Március 19: Országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választása Kormányrendelet az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról megválasztására kerül sor. Meghatározta az Elnöki Tanács a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsi választókerületeit számát is. Az Elnöki Tanácsnak ezek a határozatai a Magyar Közlöny január 2-i számában jelennek meg, a hivatalos lapnak ugyanez a száma tartalmazza a választások lebonyolításáról szóló kormányrendeletet is. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően 1967. március 19-ére kitűzte az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választását Az Elnöki Tanács meghatározta az országgyűlési választó- kerületek számát, területét, székhelyét; ennek megfelelően 349 országgyűlési képviselő