Népújság, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-16 / 296. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ÁRA: 50 FILLÉR XVIL évfolyam, 296. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1966. december 16., péntek r. MAI "'S jegyzetünk Megyénk egyik bányaüzemében a minap vetítésre gyülekeztek a dolgozók. Oktatófilmet vártak: baleseti veszélyre figyelmeztetőt, szabályszerű munkára A MINISZTERTANÁCS ÜLÉSE Törvényerejű rendelettervezet a mezőgazdasági tsz-tagok úf nyugdíj- rendszeréről — A SZOT jelentése a pártkongresszus tiszteletére indított munka versenyről — Vizsgálat az üzemek szociális helyzetéről serkentőt. 1 Mondták, hogy rendszeres náluk az efféle összejövetel. kötelezően előírják. S beszélték azt is, hogy amit látnak, mindig hasznos, senki sem sajnálja a fehér vászon előtt töltött perceket. Öröm volt hallanunk, hogyan törődnek az emberek felvilágosításával, nevelésével: kire-kire gondot fordítanak, a legkorszerűbb eszközökkel magyarázzák a különféle feladatok biztonságosabb megoldását. Kisvártatva azonban furcsa meglepetéssel szegték lelkesedő kedvünk. Hitetlen- kedve tapasztalt „jószívűséggel”. Nevezetesen azzal, hogy az egyik dolgozót vezetői szemrebbenés nélkül felmentették az előadáson való részvétel alól. Mivelhogy számára hirtelenjében éppen másutt akadt megbízatás — s mert egyszerre két helyen nem lehet, menten megígérték azt is: természetesen bejegyzik a nevét a jelenléti ívre. Most is ugyanúgy odakanyarítják, mint korábban. Semmiség az egész. Mondhatni: szaktársi .,kötelesség” — nyugtatták meg az embert mosolyogva. Csák ámultunk ezen a nagy szolgálatkészségen! Ámultunk, csodálkoztunk. Annál is inkább, mivel meglehetősen ritka tünemény adott erre okot — másrészt pedig azért, nyert tudomásunk van néhány, éppen a megyei bányaüzemekből kapott szomorú számadatról. Mégpedig az idei statisztikáról, amely — jóllehet, hogy a tavalyihoz képest soka-t javult, mégis — csupán az esztendő tíz hónapjában nem kevesebb, mint 3X1 különféle kisebb- nagyobb balesetről, összesen 7804 kiesett munkanapról tesz jelentést...! Túlzás lenne azt állítanunk, hogy az említett, három napon túl gyógyuló balesetek szorosan összefüggenek a szóban forgó üzemben tapasztalt könnyelműséggel. Kétségtelen azonban, hogy ez utóbbinak is része van bennük! S ez még ha csupán néhány számmal terheli is a statisztikát, akkor sem hagyhatjuk szó nélkül. \kkor “is hangsúlyoznunk kell — lei tudja hányadszor? —. hogy a példaként említett esetnek semmiképpen sem szabad megismétlődnie! Mert néha talán éppen eay- egy elbliccelt oktatás, film is tragédiához vezethet... (—ni) v_. ____________________. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Szak- szervezetek Országos Tanácsának Elnöksége, a földművelésügyi, a munkaügyi és az igazságügyminiszter együttesen törvényerejű rendelettervezetet nyújtott be a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok új nyugdíjrendszeréről. A kormány a tervezetet megvitatta, elfogadta, s úgy határozott, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. A Szakszervezeteik Országos Tanácsának Elnöksége tájékoztatta a kormányt a IX. pártkongresszus tiszteletére indult munkaverseny eredményeiről és tapasztalatairól. A Minisztertanács a tájékoztatást tudomásul vette. A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta, hogyan vannak ellátva az üzemek szociális létesítményekkel, s javaslatuk alapján a kormány határozatokat hozott a helyzet további javítására. A nehézipari miniszter fi vegyiparnak a második öt* éves terv ‘ időszakában történt fejlesztéséről tett jelentést. A Minisztertanács a jelentést megtárgyalta és tudomásul vette. Az építésügyi és pénzügyminiszter közös jelentésben beszámolt a magánerőből történt lakásépítkezések eddigi eredményeiről. A Minisztertanács határozatot hozott a magánerőből létesülő lakások — elsősorban társasházak — építésének fokozott előmozdítására. A kormány a földművelésügyi miniszter előterjesztése alapján a gépállomásoknak gépjavító állomásokká való átszervezése érdekében, hatályon kívül helyezte a szervezetüket és működésüket szabályozó régebbi határozatát. ★ Az MSZMP IX. komgresz- szusának tiszteletére nagyarányú munkaversenyt kezdeményeztek az ipari üzemek, az építőipar, a közeleke- dés, a kereskedelmi vállalatok, valamint a mezőgazdaság állami szektorának dolgozói. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottsága a verseny segítése céljából együttes felhívást bocsátott ki, ez egyséVrgel éri a mezőgazdaság építési szakembereinek háromnapos konferenciája A Technika Házában csütörtökön dr. Soós Gábor földművelésügyi miniszterhelyettesnek, a Magyar Agrártudományi Egyesület elnökének megnyitó szavaival megkezdődött a háromnapos mezőgazdasági építési konferencia záróülése. Az országos találkozón ezen a napon elsősorban a nagy állattartó telepek kialakításának és az állattenyésztés módszerednek gazdaságossági kérdéseit vitatták meg. Előzőleg pedig Stiller Róbert, Katona József, Sós Frigyes, Szőnyi László és más hazai és külföldi előadók a korszerű állattartási épületek fejlesztési kérdéseit világították emg. A háromnapos konferencia munkájának eredményeit dr. Rados Kornél egyetemi tanár, az Építőipari Tudományos Egyesület elnöke foglalta Össze. (MTI) ges keretbe foglalta a dolgozók kezdeményezésére indult nemes vetélkedést, útmutatást adott a soron levő feladatok megoldását legjobban előmozdító vállalásokhoz. A szakszervezetek központi és megyei szervei, valamint a KISZ-bizottságök az üzemekben segítették és szervezték a versenyt. A vállalatok műszaki, gazdasági és mozgalmi vezetői a legtöbb esetben nagy körültekintéssel, a dolgozókkal — elsősorban a szocialista brigádokkal — együtt dolgozták ki a kongresszusi verseny helyi célkitűzéseit. Ennek köszönhetően az egyének és a kollektívák vállalásai megfontoltak, reálisak voltak. Már csak néhány helyen fordult elő az a hiba, hogy az üzemi vezetők a dolgozókkal való megbeszélés nélkül tettek felajánlást A dolgozók szorgalmas munkával teljesítették, illetve teljesítik vállalásaikat. A dolgozók aktivitásának növekedését bizonyítja az az általános jelenség is, hogy a pártkongresszus tiszteletére újabb kollektívák állították célként maguk elé, hogy kiérdemlik a szocialista brigád, illetve a szocialista munka műhelye, üzeme, gyára, gazdasága kitüntető címet. A munkaverseny értékes eredményei jelentkeznek abban, hogy számos helyen túlteljesítették az export előirányzatait. bővítették a belkereskedelmi forgalomba kerülő árucikkek választékát és a készletekkel való gazdálkodás is kedvezőbben alakult, mint az előző években. A régebbi, úgynevezett mennyiségi szemléletet mindinkább felváltják azok a törekvések, amelyek a gazdálkodás ered- , mén yességének növelésére, a > minőség javítására, a mun- > kafeltétélek és az elvtársi > együttműködés fejlesztésére $ irányulnak. > Javult a versenyben leg- | jobban kitűnő dolgozók és < kollektívák erkölcsi és anya- í gi elismerése. Egyes vállala- 5 toknál — helyesen — a ver- í senv értékelése során jutái- < roazási jovot és pénzalapot i biztosítottak az üzemvezetők í és a művezetők számára is. ' Gyakrabban adnak céliutal- < mat meghatározott feladatok • ió teljesítéséért, de ez még ; nem vált általánossá. Csak szórványosan törekednek arra. hogy a munkaversenyben elért eredménvek jutalmazását összekapcsolták ez anyaöl ösztönzés rendszerével, fő- leo a nyerniz.ájánsni és a nve_ ^'p!có.rpr*ó(c;'7'o.clrv^ fvlptC'rf ó Még mindig nem vált általánossá az a gvakorlat sem hogy a nagy ünnepek (Április 4., Május 1., November 7.) alkalmából történő jutalmazásokon kívül az eredményes sikeres munkát azonnal kő ves.se az erkölcsi és anyagi elismerés. A, koneresszusi verseny' hatékonyan segítettek az a te íációs és proopigandaszerv©1 A rádió, a televízió és az ú: sávok rendszeresen és sokol dalúan foglalkoztak a versennyel. Az eredmények mellett he lyenként előfordultak olvan 4 hibák, amelyek átmenetileg < kedvezőtlenül befolyásolták \ a dolgozók munkakedvét «• egyes üzemekben fékezték a verseny lendületét. Ezek közé tartozik, hogy egyes műszaki-gazdasági vezetők nem gondoskodtak a zavartalan munka műszaki-szervezési előfeltételeiről, s az ilyen üzemekben a szervezetlenség, az akadozó anyag-, szerszám-, alkatrész- és segédanyag-ellátás megbontotta a program szerinti gyártást növelte a veszteségidőt, csökkentette a dolgozók keresetét Hasonlóképpen fékezően hatottak az egyes vállalatok közötti kooperációban tapasztalt hibák. Az ágazati, az iparági gazdasági irányító szervek — kevés kivételtől eltekintve — nem foglalkoztak kielégítően a kongresszusi versennyel. Általában mindenütt többet kellett volna tenni a verseny értékelése és nyilvánossága, az élenjárók népszerűsítése és a jó tapasztalatok elterjesztése végett. A kongresszusi munkaverseny nem zárult le, a dolgozók tovább folytatják, hogy minél sikeresebben tegyenek eleget ez évi tervfeladataiknak. A verseny segítése érdekében a Minisztertanács határozatban kötelezte az illetékes miniszterekét, hogy tegyenek megfelelő intézkedéseket a gazdasági vezetés munkájának fogyatékosságaiból adódó azoknak az okoknak és körülményeknek a megszüntetésére, amelyek hátráltatják a verseny nagyobb eredményeinek elérését. Az előző évek gyakorlatának megfelelően a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetői — az illetékes mozgalmi szervek közreműködését kérve — 1967. január 15-ig tárgyalják meg a vállalatok, a gazdaságok és az intézmények igazgatóival a jövő évi népgzdasági terv legfontosabb gazdasági célkitűzéseit és feladatait, s készítsék elő a jövő évi versenyszervező tevékenységet. A kongresszusi munkaverseny végleges értékelése alapján a kitüntető zászlók, oklevelek és a jutalmak átadására 1967. április 21. és május 1. között kerül sor. ★ A SZOT elnökségének és a KNEB elnökének együttes előterjesztése megállapította: népgazdaságunk gyors fejlődésével párhuzamosan az üzemekben számos új szociális létesítmény (öltöző, fürdő stb.) épült, a régieket kibővítették, felújították, modernizálták, de ennek ellenére sem sikerült mindenütt megszüntetni a régebbről származó elmaradottságot, más helyeken pedig a szociális létesítmények építése, bővítése nem tartott lépést a munkások számának gyors növekedésével. A Minisztertanács a helyzet további javítása céljából több határozatot hozott. A miniszterek, a megyei, a fővárosi, a megyei jogú városi tanácsok vb-elnökei a szak- szervezetekkel közösen kötelesek ellenőrizni, hogy a vállalatoknál elkészüljenek az 1967-re megtervezett szociális létesítmények: elő kell mozdítaniuk, hogy a vállalatok erre a célra saját erőforrásaikat is felhasználják. Amikor üzemet építenek, rekonstruálnak vagy a létszáfdit vegyek karácsonyra.. J., mot jelentősebben bővítik, biztosítani kell, hogy az előírásoknak megfelelő szociális létesítményeket is megtervezzék és megépítsék. ★ A vegyipar második ötéves tervének sikeres teljesítésével, -illetve túlteljesítésével nagymértékben elősegítette egész népgazdaságunk fejlődését. Nagy feladatainknak megvalósítását előmozdította, hogy az öt év alatt a vegyiparban 14,2 milliárd forint értékű beruházás történt A szocialista ipar termelésének 47 százalékos növekedésével szemben a vegyiparé 91, ezen belül a Nehézipari Minisztériumhoz tartozó vállalatoké kereken 100 százalékkal emelkedett. A nagyarányú fejlesztés számottevően hozzájárult a vidék iparosításához is: a beruházásokat ugyanis túlnyomó többségükben a fővároson kívül valósították meg; Budapesten az összes beruházási keretnek csak 15, Borsod megyében viszont mintegy 40 százalékát használták fel Nagy segítséget adott a vegyipar . fejlődéséhez a KGST-n belül kialakított kutatási együttműködés és gyártásszakosítás, továbbá az, hogy a baráti országok sok fontos nyersanyagból csaknem teljes egészében fedezték az iparág szükségleteit. Ebben az időszakban helyezték üzembe az egész népgazdaság, de különösen a vegyipar fejlődése szempontjából nagy jelentőségű Barátság kőolaj- vezeték hazai szakaszát. ★ A gépállomások jelentős szerepet töltöttek be a mező- gazdaság szocialista átszervezésében: technikai szolgáltatásokkal, szakmai útmutatásokkal és emellett szervező és politikai munkával is segítették a termelőszövetkezetek megalakulását, a nagyüzemi termelési módszerek mind szélesebb körű alkalmazását. A gépállomások ezeknek a feladatoknak eleget tettek. Mivel a mezőgazdaság szocialista átszervezése befejeződött, s a termelőszövetkezetek megerősödtek, saját gépparkkal rendelkeznek, a gépállomások fő feladata a termelőszövetkezetek gépeinek javítása lett. Az új körülményeknek megfelelően az állomások a termelőszövetkezetek gépparkjának műszaki kiszolgálásában, a gépek anyag- és alkatrész-ellátásában, javításában töltenek be fontos szerepet. A megváltozott feladatkör, továbbá annak előmozdítása, hogy a gépállomások önálló vállalati gazdálkodásra térjenek át, szükségessé tette a szervezetüket és működésüket szabályozó korábbi kormány- határozatok hatályon kívül hely?zését. A gépállomások a jöv i on a terme1 ős zövetke- zetek szerződő parteerei lesznek; az új gazdá’kodási és szervezeti rendjük lehetővé teszi, hogy eredményesen teljesítsék feladataikat a termelőszövetkezeti gépek gondos javításában és megfelelő műszaki állapotúk fenntartási ban. (MTI)
