Népújság, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-15 / 295. szám
Ma esféíől Jtla äiit&l áhn&dlam ttieglni... Az Ördöglovas bemutatója Egerben Elbúcsúzott az egri közönségtől az évad harmadik bemutatója, a May fair Lady is. „Temetését” — ahogyan színházi körökben nevezik az utolsó előadást — a napokban rendezték sok derűvel és tapssal kísérve. Huszonhét előadást ért meg Egerben ez a világhírű musical, s nem kevesebben, mint 11000-en nézték meg. (Gyárfás Miklós Egérút című vígjátékát 19 előadáson mintegy 6000-en, Németh László drámáját, a Csapdát, 16 előadáson több mint négyezren nézték meg Egerben). És itt kopogtat már a színpadi vasajtóin az évad negyedik premierje, Kálmán Imre nagyoperettje: az Ördöglovas. little papa tántorog a színpad felé. ★ A színlapon túlnyomórészt ismerős nevekkel találkozunk. A címszerepet, Sándor Móricz grófot, Géczi József játssza. Sikere szinte előre biztosított az egri színpadon, éppen úgy, mint Varga Gyuláé, aki Károly trónörököst alakítja. Jól ismeri már az egri közönség a titkosrendőr alakítóját, Makay Sándort is, aki az utolsó hetekben a My fair Laxly Higgins professzorát alakította Egerben, nagy sikerrel. Anrna alakítóját sem kell már bemutatnunk, hiszen Komáromy Évát is a My fair Lady-ből ismeri az egri közönség — Elysa szerepét játszotta. Régi ismerősként látjuk viszont az egri színpadon Olgyai Magdát, Pálffy Györgyöt, Fekete Alajost és Szily Jánost is. A színház fiatal primadonnáját, Horváth Esztert pedig ebben a nagyoperettben ismeri meg és zárja remélhetőleg szívébe az egri közönség. A díszleteket Ütő Endre, a jelmezeket Gergely István, a táncokat az Egerben már sok operettsikert aratott Somoss Zsuzsa tervezte. Vezényel He- rédy Éva. Bemutató ma este, az egri Gárdonyi Géza Színházban. (márkusz) Harminckilenc év a munkásmozgalomban (Dobrocsi Pál tudósítónktól): A petőíibányai ktütúrház portáján idős, szerény ember üldögél. Nyugdíjas. A kultúr- ház 15 ezer kötetes könyvtárából vonult nyugdíjba —, de nem taxija tétlenül tölteni pihenését Négyórás állást vállalt a portán, hogy a könyvek közelében maradjon. A könyvek sze- retöte évtizedek óta kíséri, ö volt az egykori pernye-pusztai bánya néhány száz kötetes könyvtárának megalapítója. Este, munka után foglalkozott a könyvekkel és később, amikor már felépült a kultúrház, ahol helyet kapott a könyvtár is, már hivatásos könyvtárosként végezte munkáját. Szemesük Béla, a petőfibá- nyai kultúrház nyugdíjas könyvtárosa egy esztendő híján, negyven évvel ezelőtt kötelezte ei magát örökre a munkások ügyéhez. 1927-ben lett a kommunista párt tagja. A fel- szabadulás előtti években sokszor megjárta Horthy börtöneit, megismerkedett a csendőrök hirhedt, vallató módszereivel. És megismerkedett az éhezéssel is. Amikor kiszabadult a börtönből, többször volt munkanélküli. Hiába tartozott a legügyesebb vájárok közé, hiába értett a vegyészeihez, vagy tartozott a leggyorsabb csomagolok közé, amikor munkaadói megtudták, hogy kommunista, azonnal elkülxiték. Sokszor emlékezik vissza a kommunista mozgalom nagy- jaira, akik személyes ismerősei voltak. Ismerte Lőwy Sándort, a kommunista. ifimozgalom egyik vezetőjét, Schön- hertz Zoltán, az MKP egyik vezetője szervezte be Béla bácsit is. Járt Csehszlovákiában, Németországban, Ruszdnszkóban. A ruszin favágók közé is elkerült, akik vallásosak voltak ugyan, de a kabátgallérra tűzött keresztet vörösre festették. Erről cikket is írt a „Munkás” című lapban, félévi börtönnel büntették érte. A felszabadulás után dolgozott a bányában, volt munkaügyi vezető, majd hivatásból a könyvtárba került. Szabad idejében legkedvesebb szórakozása a könyv. Petőfibányán sok olyan ember él, akit ő barátkoztátott meg a betűvel. Élete 22 esztendejét töltötte itt, sokan ismerik. & most a kultúrház portáján üldögél, öreg korára sem elszakádva az emberektől, akikért a munkásmozgalomban 39 esztendőn át tudásával, erejével harcolt és dolgozott. ★ A My fair Lady '„temetésén” a két felvonás között beszélgettem Stillos Gábor Jászai-dí- jássál, az ördöglovas rendxäzö- jével. Az arca még a borvirágos Doolitüe papáé, aki felváltva iszik, énekel, táncol, zsarol és filozofál a színpadon, de gondolatai már az új bemutató, az újabb sikerek felé kalandoznak. — Remélem, az egri közönség előtt is nagy sikert arat az ördöglovas. Ügy gondolom, Kálmán Imrét nem kell bemutatni, ezért inkább az Ör döglovasról beszélek. Az operett hőse történelmi személy. Sándor Móricz gróf ismert alakja volt a múlt század húszas és harmincas éveinek. Neve nem a politikában vált ismertté, inkább lovasbravúrjai tették híressé. Az egri közönség fényes kiállítású, nagyszabású romantikus operettet láthat, jó színészekkel, kórussal, tánckarral, és természetesen Kálmán Imre fülbemászó muzsikájával. Elég, ha csak annyit árulok el, hogy 26 zeneszóm hangzik el az operettben, köztük a régi nagy sláger: Ma önről álmodtam megint, bocsánat, asszonyom ... —. Milyen operetteket rendezett edxlig? — Sokat. Többek között a Szép Juhásznét, a Csárdáskirálynőt, de rendeztem már a Háry Jánost, sőt egy operát, a Pillangókisasszonyt is. Az ügyelő szól, mennie kell, Most már ismét a részeges DooA komlói kultúrházban TULAJDONKÉPPEN már egy új kultúrházat vett át Kiss András három esztendővel ezelőtt Komlón. Ahol most az iroda van, az előcsarnok volt valamikor, s ahol az új, pénztárral, büfével, ping-pong játékasztallal (és nagyon sok villanyégővel) felszerelt, modem előcsarnok áll — a ruhatárat se hagyjuk ki — ott volt a hajdani nagyterem. Mindezekből nyilvánvaló, hogy aki például négy éve járt a kultúra kömlői házában, az ma már rá sem ismer. Űj könyvtárhelyisége, klubszobái és a hatalmas, több száz személyt befogadni képes nagyterme a mai követelményekről szól. Most már csak az a kérdés, hogy a kultúrház betölti-e azt a szerepet, amit kell. — A kömlői férfikórus szép múltra tekint vissza: negyven éve működik, méghozzá sikeresen — mondta a kultúrház igazgatója. — Persze, az is igaz, hogy az idők folyamán M- sebb-nagyobb zökkenők akadtak az útba,. Egy hosszabb szünet után azonban, 1962-ben sikerült újra, 80 fővel életre hívni. .Tagjainak zöme a termelőszövetkezet tagjaiból áll. Az idei gyöngyösi minősítésen elnyerte a bronzkoszorút... de még a mai napig sem kapták meg. A különböző ígéretek sem teremtenek túl nagy lelkesedést — megvalósítás híján. — Milyen ígéretek? — Például a Földművesszövetkezetek Hevesi Járási Központja a hevesi kulturális napokon aratott nagy siker után azt ígérte, hogy átveszi a kórust. Ez jó lenne, mert nekünk nagyon kevés a pénzünk. (A kórus utaztatása, kották rendelése, az „egyenruha”.) Magia a földművesszövetkezet sokkal több szereplési alkalmat tudnia biztosítani. ígéret volt, de aztán az is maradt. A beszélgetés a község lakói felé terelődött. Érdeklődnek-e? Kihasználják-e a kultúrház nyújtotta lehetőségeket? Erre egy kicsit nehezebb a válasz. Változó. Persze segíteni mindenen lehet, s a példa a termelőszövetkezetet dicséri. Amikor legutóbb itt járt a Déryné Színház társulata, a tsz vezetősége megvett 130 jegyet, és — szétosztotta az asszonyok között. Természetesen mind ott volt az előadáson, s — nagyon jólesett nekik a tsz figyelmessége. (Mondták: na végre, nemcsak a férfiakat szállítják — meccsre... Lám, mi is érünk valamit.) S ha egy-két rendezvényre elmennének maguk a községi vezetők is, még jobb lenne... — AZ IFJÚSÁGI KLUB „megy” nagyon nehezen — mondta Kiss András. — Az állandóan itthon élő fiataloknál nincs is nagy baj, és ki is használják a lehetőségeket, itt vannak minden este, de a gimnazisták mintha elkülönülnének. Egyszer összehívtak őket, s kértük, vegyenek részt a klub munkájában, mondjanak olyan szabaxiabb estét, amikor másnapra nincs sok lecke. Nem járt valami nagy sikerrel ez a beszélgetés. Azt kérdezték: mikor kell jönniük? ... Hát ez nem kötelező! Ailcnek kedve van, az jön. A .kedvcsinálás'’ folyik. Állandóan fűtött szoba várja őket, sok játék, jó program. Idővel talán sikerül is egy jó gárdát kialakítani, egyelőre azonban — kísérletezünk. A könyvtár is itt kapott helyet a kultúrházban, 4500 kötettel, s a község lakosságának 20 százalékát kitevő olvasóközönséggel, Ugyanitt megtalálható szinte valamennyi érdekesebb folyóirat és újság is. Nemsokára új olvasóterem-berendezést kapnak — ez azonban megint nehézséget okoz majd. mert esetleg elveheti a helyet a kórus próbatermétől. S ha már a kórus újra szóba került: lassankint szükség lenne fiatalabb taaokra! _ SEGÍTSÉGNYÚJTÁS, ígéret, érdeklődés, lehetőségek és adottságok — sok nehezén megoldható feladat a. kultúra munkásainak ... Komlón még az a szerencse, hogy a község vezetői és a kultúrház között nagyon jó a kaocsolat. Ez sok mindent megoldhat. (kátai) Felhívás tissti iskolai jelenthesésre A Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere — a bel- ügy- és a művelődésügyi miniszterrel, valamint a KISZ központi bizottságának első titkárával egyetértésben — pályázati felhívást adott ki, azoknak a 21 évnél nem idősebb ifjaknak, akik hivatásuknak érzik a dolgozó nép fegyveres szolgálatát, középiskolai tanulmányaikat az 1966—1967-es oktatási évben befejezik, illetőleg már korábban befejezték, s a magyar néphadseregnek, vagy a Belügyminisztérium határőrségének, illetve a karha- takxmnak hivatásos tisztjei akarnak lenni. A jelentkezés feltétele a fentieken kívül magyar állampolgárság, fizikai alkalmasság katonai szolgálatra, erkölcsi-politikai megbízhatóság, feddhetetlen előélet. Nőtlen családi állapot A pályázó a felvételi lapot a középiskola igazgatójától, az előző években végzettek a lakóhelyük szerint illetékes kiegészítő parancsnokságtól veszik át és kitöltve ugyanide adják le. A felvételi laphoz mellékelni kell saját kezűleg írt, részletes önéletrajzot, születési anyakönyvi kivonatot, korábban végzetteknek az érettségi bizonyítványt, illetőleg képesítő oklevelet & tanulmányi értesítőt. A jelentkezők pályázhatnak: az Egyesített Tiszti Iskola különböző szakára: a Kilián György Repülő Tiszti Iskola repülő technikus vagy repülő hajózó szakára. Utóbbira a Magyar Honvédelmi Sportszövetség illetékes megyei elnöksége útján. A tiszti iskolákon a tanulmányi idő négy év. Ez alatt a növendékek a katonai tantárgyakkal párhuzamosan egyszakos általános iskolai tanári, illetve felsőfokú szaktechmku- mi oklevelet szerezhetnék, amely azonos értékű a tanárképző főiskolán, illetőleg a felsőfokú technikumiban megszerezhető oklevéllel. A pályzók 1967 áprilisában felvételi vizsgát tesznek, melynek idejéről értesítik őket. A felvételi vizsiga eredményéről a pályázókat a tiszti iskolák 1967. május 5-ig írásban értesítik, akiket nem vesznek fel — ha egyidejűleg más felső- oktatási intézménybe is jelentkezhetnék — ott felvételi vizsgát tehetnek. Az elutasítottak május 20-ig a honvédelmi, illetve a belügyminiszterhez fellebbezhetnek. Akik az első évben tanulmányi eredményeik vagy magatartásuk alapján a követelményeknek nem felel-' nek meg, sorállományba kerülnek. A pályázat benyújtási határideje: 1967. január 15-e. (MTI) 3. A „gyenge üveg” hőstettei Átviharzott felettük a front: a néphadsereg alakulatai egyetlen ellencsapással 50 kilométerre vetették vissza az amerikaiakat. De ez sem tudta megakadályozni a „túszok” kivégzését. Velük pusztait az ő idős apja is. Reá maradt a kis föld és egy ökör az aknatépte istállóban. Mit tehet vele a magafajta piciny, törékeny, a középiskolából nemrég kikerült 19 éves leány, akit az asszonyok egymásközt „gyenge üveg”-nek neveztek. Férfire nem gondolhatott, hisz a faluból mind- annyiukat elvitte a háború, s ki tudja, melyik tér vissza? Nem hagyta nyugton az elhagyatott parcella a Csonzon folyócska közelében. Eleinte más munkára terelte ügyeimét. Csak ideig-óráig sikerült. Végül elhatározta: megműveli a földet — egyedül. A tanulás 1966. december 15., csütörtök mellett sok időt töltött a mezőn, édesapja, mellett, most hasznát vehette a látottaknak. Ahogy apjától tanulta, fel- szerszámozta az ökröt, s megragadta az eke szarvát. Az állat azonban meg se moccant, hiába kérlelte, nógatta, hiába sújtott rá. Dolgavégezetlenül kellett hazatérnie. Bám.otta a kudarc. Nem adott enni az ökörnek, csak másnap, kint a földön. És az állat megindult a földbe mélyesztett ekével. Sajgóit a karja, ólomsúly nehezedett a derekára, mégis boldognak érezte magát. Az állatnak dupla adag porciót adott Még abban az esztendőben 48 asszonyt — főként hadi özvegyeket — tanított meg az eke vezetésére. 1953-ban termelőszövetkezetet alakítottak, s elnökké a törékeny leányt, a „gyenge üveg”-et. Kim Rak Hit Választották. Az ő irányításával virágzásnak indult, a termelőszövetkezet. Apránként ragadták el a földet a természettől, a mocsarakéi, s hegyektől. 1956-ban már 23 000 csonbó (1 csolxbó kb. 1 hektár) I-ány az óriás sajíológép kapcsolótáblájánál adat, mint gond. Miként szerte az országban, mi is gondoskodunk az anyákról. Működik a gyári bölcsőde, csecsemőotthon és óvoda. No és „hetes” óvoda. — Bentlakásos? —- Igen. A többgyermekes anyákon — elég sokan vannak— igyekszünk segíteni. A gyermek ötéves korig maradhat itt, s hetenként egyszer kerül haza... Üzemről üzemre látogattunk. Megtekintettük az 1959-ben épült nagy teljesítményű oxigéngyárukat, majd a forgácsolóüzemet. Az egyik műhelyben csupán nők dolgoztak. — Ez a Ko So Szun brigád birodalma — szólt az igazgatóhelyettes. Éj fekete hajú, nagy bogárszemű lány lépett hozzánk. — Itt a brigád vezető... Csak pár percet töltöttünk együtt, xie sok mindent megtudtam. Az öt éve alakult, 24 tagú női brigád mozgalmat kezdeményezett: hetenként egy napra nem vételeznek anyagot, és mégis termelnek. A többi műhelyben feleslegesnek mutatkozó, egyébként még használható hulladékvasat ösz- szeszedik, s azt dolgozzák fel. A „takarítás” eredménye: évente 170 ezer kisebb-nagyó-bb munkadarab. Bizony nem kis ideig tartott, míg bebarangoltuk a gyár 340 ezer négyzetméteres területét. A szerelőcsarnokból éppen akkor gördült ki egy elkészült 60 tonnás tehervagon. A gyári óvodában már az ebéd utáni álmukat átadták a csöppségek. Jó kezekben vannak, nyugodtak lehetnek az édesanyák:L minden figyelmüket a teremtő munkára fordíthatják. Következik: Mit művel a Tedong vize és az ember? rizsföldön, s 18 000 csanbó <"“Tréb gabonatáblán gazdálkodik- Évről évre növeltek a ter- mésjiL,zamot. Rövidesen rekordot .értek el: csontodként 7,5 tonna rizst, illetve 4 tonna kukoricát takarították be... Valamelyik déli tartományban hallottam ezt a novellába kívánkozó történetet. Kim Rak Hí nevét tisztelettel említették mindenütt. Phenjaraban, a Koreai Nőszövetség nemzetközi ossztályának vezetője említette: Kim Rak Hit 1958-ban a Szocialista Munka Hőse címével tüntették ki. Azóta a Koreai NDK Legíelső Népi Gyűlésének képviselője. A legnagyobb nehézségek közepette is helytálló koreai nő jelképévé vált, mint ahogy jelképpé magasodtak mindazok, akik nagy tettet vittek véghez a szocialista haza érdekében. Eddig 63 nőt tüntettek ki a Köztársaság Hőse, illetve a Szocialista Munka Hőse címével, s mellettük még negyvenhétezren részesültek egyéb állami kitüntetésben. A szabad Korea népgazdaságában dolgozók 49 százaléka nő. Bárhol jártam a gyönyörű országban, ’ teremtő munkájukkal találkoznom kellett. A Vonszaní Mozdony- és Vagongyár termékeire először Phenjanhan, az Ipari és Mezőgazdasági Kiállításon figyeltem fel. Idegenvezetőnk hosz- szasan időzött a kiállított vagonnál. — Nyolcvainnyoican kényelmesen utazhatnak benne — mondta. — Persze, készítenek ott mást is: 30 tonnás tehervagonokat, sőt ebben az esztendőben megkezdték a 60 tonnásak gyártását. Furcsa véletlen: másnap Vonszanba utaztam, s a hálókocsit, amelyben az éjszakai utat megtettem, ugyancsak az ottani gyárban készítették. Pulknan-rugózása, lökéscsökkentő és a zökkenőket majdnem teljesen kiküszöbölő berendezése kellemes álomba szenderített. Ezek után érthető kíváncsisággal hallgattam a vonszami SPv: >vov.y.'wst.-.v. • v.w.vwi-.v.■. _________________________ dolgo zó átlagéletkora 28 év, 1200 női dolgozónk van, köztük 700 anya. — Tehát a.gyermekeik gondjával is kell törődniük? — vetettem közbe. gyárban kísérőmül szegődött igazgatóhelyettes tájékoztatóját: — Gyárunkat a „fiatalok gyárának” nevezik, mert a 4500 Nem értette a kérdést, s mikor kiegészítve megismételtem, mosolyogva válaszolt: — Természetesen, de számunkra inkább örömteli fel-
