Népújság, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-01 / 283. szám

A nemzetközi kongresszusok nélkülözhetetlen szereplői: a tolmácsok AZ UTÓBBI IDŐBEN igen gyakran rendeznek hazánkban is nemzetközi kongresszuso­kat. Az előadók saját anya­nyelvükön (oroszul, angolul, franciául, németül...) tartják előadásaikat, mondják el fel­szólalásaikat. Természetesen az ülés rész­vevői nem értenek minden nyelvet, ezért van szükség tol­mácsokra. akik sokféle felada­tot teljesítenek. Az tin. „suttogó tolmácsok” cgy-egy, a kongresszusi nyelvet nem értő vendégnek haliam, suttogva fordítják az előadó szavalt. A „konszekutív tölmácso- tást” a különböző témájú tár­gyalások és viták alkalmával használják. A kb. 5—20 perces időtartamú előadások után kö­vetkezik a fordítás. Ha a referáló hosszabb ideig beszél, akkor sem illik félbe- szaikítani. Ilyenkor a tolmács, lehetőleg gyorsírással, jegyze­teket készít, s ennek alapján próbál hű fordítást adni a hal­lottakról. A jó és okos tolmács igyek­szik a lényeget kiemelni és a lényegtelent elhagyja. Különö­sen ügyelnie kell a politikai természetű felszólalások fordí­tóinak arra, hogy pontosan és hitelesen tolmácsoljanak, mert egy-egy hibásan értelmezett kifejezés önérzetében bánthat­ja meg a hallgatóságot A „szimultán fordítás" a tol­mácsolás legmagasabb foka. A szimultán fordítók a kongresz- szixsi teremben elhelyezett ka­binokban foglalnak helyet, és mikrofonjuk kapcsolatban van az ülés részvevőinek lehallga­tó készülékével. Fülkéjükből jelzéseket tudnak adni az elő­adó számára is. Ha piros fényt villantanak fel, ez azt jelenti, hogy az előadó túl gyorsan be­szél, s a tolmácsok arra kérik, bogy váltson át lassúbb tem­póra. Ezért az előadónak is fi­gyelnie kell ezeket a jelzése­ket. AZ ELŐADÓKTÓL IS függ a tolmácsolás sikere. Kevés előadó tudja mondanivalóját nyelvileg úgy megformálni, hogy jó alapot adjon egy ele­ven és hatásos szimultán for­dításhoz. Ugyanis a modem tolmács becsvágya az is, hogy az előadást ne csak „tartalmá­ban” fordítsa, hanem adja vissza annak elevenségét, s igényes nyelvi formálását is. A szimultán fordító számára előnyösebb, ha az előadó sza­badon beszél. Ha azonban előre megírt szöveget olvas fel, akkor nehezebb a leírt szö­veget élő beszédben visszaad­ni. A tolmács rendelkezésére szokták bocsátani az előadások vázlatát és néha a teljes szö­veget is. Ezt azonban csak vizuális tájékozódásra hasz­nálhatja feL Közben állandóan figyelnie kell az előadót is, aki sokszor eltér a leírt szövegtől. S ha ezt nem veszi észre a tol­mács, bekövetkezik az, hogy nincsenek „szinkronban”: mást mond az előadó, mást fordít a tolmács. AZ ELŐADÁSOK vázla­tát előbb megkapják a tol­mácsok a kongresszus rendező szerveitől. A jó tolmács azon­ban nemcsak ezeket a kivona­tokat tanulmányozza át, hanem részletesebben is tájékozódik abban a témakörben, amely- lyel kapcsolatban fordítania kell. Különösen jól kell ismernie az illető szaktudomány (orvos-* jog-, természettudományok; stb...) szakszókincsét. Ugyan­akkor széles körű általános műveltséggel is rendelkeznie kell, hogy soha ne kerülhessen váratlan nehézségek elé. Ezt csak úgy tudja elkerülni, ha nemcsak az idegen nyelvet tudja, hanem az illető nyelvet beszélő nép kultúráját, föld­rajzát, történelmét, művésze­tét, stb is ismeri. A tolmács tehát igen nehéz munkát vé­gez, s erre a nehéz és igényes feladatra alaposan fel kell ké­szülnie. Sokszor egy egész na­pon át feszült figyelemmel kell kísérnie az előadásokat. Fi­gyel met 1 ensége veszélyeztethe­ti az előadások érthetőségét, illetőleg hatását. Ezért nem­zetközileg is szabályozták, hogy a felelősségteljes tolmácsolást végző fordítókat hány napon át szabad igénybe venni. A TECHNIKA ROHAMOS fejlődésével sok emberi tevé­kenységet átvesz a gép. Van­nak kísérletek arra is, hogy a fordító gépek vegyék át a tol­mácsok szerepét is. Az igé­nyes, jó tolmácsot azonban a gép még nem tudja helyettesí­teni, s még igen hosszú ideig szükség lesz a tolmácsok ne­héz, de szép munkájára. A „Volksstimme” cikke nyo­mán németből fordította: Bakos Gabriella Első megyei tanácskozás A Hazafias Népfront Heves megyei Bizottságának és a me­gyei tanács vb mezőgazdasági osztályának közös rendezésé­ben december 1-én megtartják Egerben a mezőgazdasági üze­mi szakkörvezetők első megyei tanácskozását. A megyei tanács klubtermében mintegy száz szakember részvételére számí­tanak. Az első ilyen jellegű tanács­kozás megnyitóját Páti Jenő, a Hazafias Népfront megyei tit­kára tartja, majd sor kerül két előadásra. Elsőnek dr. Fábián László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának politikai munkatársa a mezőgazdasági szakköri mozgalom országos ta­pasztaltairól és jelentőségéről számol be, majd Gerháth Sán­dor, a megyei tanács főelőadó­ja értékeli Heves megye mező­gazdasági szakköri mozgalmát és ismerteti a további feladato­kat. Az előadásokat vita követi. Húszéves as Élet és Tudomány Még alig ocsúdtunk fel a háború szörnyű megpróbaitatá­saiból, éppen csak hozzáláttunk a romok eltakarításához, amikor első példányai megjelentek. Mindenki felfigyelt rá, mert olyan lap jelent meg, amire sokan, régóta vártak. Előtte csak egy olyan folyóirata volt az országnak, — o ma már közel százéves Természettudományi Közlöny, — amely a tudományos eredményekről tájékoztatást adott. Ez azonban a természettudományokban már járatos, előképzett­séggel rendelkező olvasótábor igényeit szolgálta, s szolgálja ma is. Nem volt olyan lapunk, amely a tudományos igényes­ség megtartása mellett a legszélesebb tömegekhez szólt volna. Csak a felszabadulás tette lehetővé, hogy az újjáalakult Tudományos Ismeretterjesztő Társulat napirendre tűzhesse annak a régi törekvésnek a megvalósítását. „Tudománnyal a népért!” — s amelynek olyan tudósok voltak lelkes hirdetői, mint Wartha Vince, Than Károly, Eötvös Lóránd. így szüle­tett meg az Élet és Tudomány. Ma mindenki ismeri, szívesen veszi a kezébe. Olvassák a környező országokban is. Sikeré­nek titka a tudományos igazsághoz való hűsége, ragaszko­dása, az érdeklődés központjában álló kérdések megválaszo­lása, közérthetősége. író- és szerkesztői gárdája kialakította azt a módszert, amellyel a tudományos ismeretek iránti érdeklődés feléb­reszthető. Az illet és Tudomány szocialista kultúrforradalm/unk té­nyezője. Huszadik évfordulóján köszöntjük és további sikert kívánunk munkájához. H. J. „Szavak, csodálatos szavak” Igen érdekes és szórakoztató nyel­vi pályázatot in­dított a Magyar Ifjúság hasábjain a televízió ifjúsági osztálya és KISZ. A pályázat egyik része: szó­játék. A feladat szerint a meg­adott szóban úgy kell egy-egy be­tűt megváltoz­tatni, hogy azál­tal új, értelmes szavakat kapjunk A szólépcső vé­gén a megadott szóig kell eljutni. A nyelvi fel­adat olyan hatá­sosnak bizonyult, hogy nemcsak a diákok, de még a felnőttek is szíve­sen betűzgetik a Magyar Ifjúság szójátékát. — Azt kérde­zik tőlem: — Ho­gyan lesz a Víz­ből BOR? A ta­lány nem az új­ság feladványa, ezt már maguk a játékosok talál­ták ki. A válasz ez is lehet: VÍZ. VÁZ, VÁR, VÉR, BÉR, BOR. A borkészítés újabb formája után, a társaság másik tagjától meg azt kérdez­ték: — Hogyan lesz a RELÉ-ből TÉVE? Emberünk — aki egyébként nagy futballimá­dó —, így kom­binált: RELÉ, PELÉ — és itt hirtelen egy pillanatra meg­állt a kezében a ceruza, majd el­lentmondást nem tűrve, gyorsan PELÉ neve után írta: ALBE... (Simon) Zsákbamacska-e a mikuláscsomag ? Mit vásárolhatunk disznóöléshez és karácsony előtt? Ahogy Kormos Rezső, a Borsod—Heves megyei Élelmi­szer és Vegyiáru Nagykereske­delmi Vállalat gyöngyösi fi­ókjának a vezetője elmondja, a múlt évihez viszonyítva több mint tíz százalékkal emelkedett az édességfogyasz­tás a hozzájuk tartozó négy járás területén. És e szám alapján azt is kijelenthetjük, hogy az édességfogyasztás szo­ros kapcsolatban van az élet­színvonal emelkedésével. No, de nem is azt akarjuk most bizonyítani, hogy meny­nyit ettünk az elmúlt évben. Inkább azt kérdeztük, hogy az év utolsó hónapjának ünnepe­iben mire számíthatnak a há­ziasszonyok, miként oldódik meg az ajándékozás gondja, mi kerülhet a mikuláscsoma- gokba és a fenyőfákra. És még egy: lesz-e elegendő kellék, ha a böllérek megkezdik a mun­kájukat, ha elkezdődik a disz­nóvágás. — Előre megnyugtathatom a vásárlóközönséget, hogy rizsből nem lesz hiány, sőt annyi van, hogy kellő tárolóhely hiányá­ban ki sem tudjuk helyezni az üzletekbe. Árpagyöngyből is javult az ellátás a tavalyihoz viszonyítva. A termelőszövet­kezetektől soron kívül 300 má­zsa árpát vásároltunk és le- hántoltattuk. — A disznóvágáshoz paprika is kell! — Értem a megjegyzés fon­tosságát, mert néhány héttel ezelőtt valóban hiánycikk volt, helyesebben akadozott az ellá­tás. Jelenleg már javult a vá­laszték mennyiségileg is, de minőségileg is, két hét múlva pedig bőven lesz az üzletek­ben. Nem lesz hiány borsban, köményben és majoránnában sem. Sőt a babérlevelet is be­szerezhetik a háziasszonyok. Ezt azért hangsúlyozom, mert tavaly több esetben hiába ke­resték az üzletekben. Am a nehéz húsételekhez savanyúság is kell. Nem lesz abban sem hiány — nyugtat meg a fiókvezető. — Csemegeuborka, savanyú pap­rika, igrici paprika bőven van és lesz az üzletekben. Szá­raz bab is lesz! Ezt is azért hangsúlyozom, mert tavaly ebből hiány volt. És az édesség, az ajándékok, a díszek? Mert ez érdekli a fiatalabb korosztályt is, hiszen főleg ők fogyasztják, de ér­dekű a felnőtteket, akik meg­vásárolják. — Az úgynevezett „mikulás- áruval” kezdem, mert ez az ünnep van közelebb. Nem lesz hiány, bár az üzletekből ké­sőbb jöttek be az igénylések. Övatosan rendeltek a boltveze­tők, mert tavaly sok áru ki­maradt. Újdonság lesz a cso­koládéból készült sztaniolos pisztoly. Földimogyoróból, fü­géből, korlátlanul lehet vásá­rolni. — És a narancs? — Mikulásra még kisebb mennyiséget tudunk az üzle­tekbe küldeni, de karácsonyra ez is lesz bőven. De térjünk vissza még egy­szer a mikuláscsomagokra. Ez a kollekció az utóbbi években eléggé rossz hírnévre tett szert. Az üzletekben állították össze és bizony a tartalom nem mindig felelt meg a 10— 12 forintos árnak. Most az Élelmiszer és Vegyiáru Kiske­reskedelmi Vállalat szigorúan szabályozza a tartalmat, meny- nviséeileg és minőségileg. Töb­bé nem zsákbamacska a mi­kul áscsomag. Laczik János XXXII. A vasutas las- Gan lecsillapo­dott Már meg­bánta, hogy el­vesztette a fe­jét, és megsér­tette Körtvélye- syt Bocsánatot akart kérni, de a főhadnagy ügyet seim ve­tett rá. Minden figyelmét a lánynak szen­telte. A lány még mindig szipo­gott. össze­gyűrt kis zseb­kendővel törül- gette a szemeit. — Ne sírion — próbálta megnyugtatni Körtvélyesy. — Mi mást te­hetnék? — ve­tette fel a fejét lány. — Hi­szen mindeki így vélekedik rólam, mint ő. S látszólag jog­gal Miért csak látszólag? — kérdezte gúnyosan, de most már csendesebb hangon So­mogyi. — Mert nem az vagyok, aminek gondolnak! — jelentet­te ki határozottan a lány, aztán Körtvélyesy főhadnagy felé fordult. — Valóban én Voltam Haucke főtörzsőrmes­ter bizalmasa. De nem a jó- szántamból udvaroltattam ve­le. S hogy a szeretője lennék, azt még így is visszautasítom. Hegedűs Anna a nevem. Tá­bori elvtárs bízott meg azzal, hogy Hauckéval foglalkozzam. Én szereztem a csoport számá­ra a híreket. Ma pedig felrob­bantottam egy vagont. 6 Mmsm, ltot. december 1, csütörtök gok: E szavak hallatára a megle­petéstől és csodálkozástól el­szürkült Somogyi tekintete. Körtvélyesy pedig jókedvre derűit, örült, hogy a csinos', szemrevaló lány nem olyan, amilyennek a vasutas az imént lefestette. — Hát erről mi a vélemé­nye?^ kérdezte mosolyogva Somogyitól. — Fantasztikus, illetve... hogy mondjam... — Hebegett zavartan a vas­utas, s gorombaságaiért men­teni akarván magát, mintegy utolsó aduként, diadalmasan kivágta: — Gratulálok a meg­tévesztő teljesítményéhez! Szép amit tett, de mivel bizo­nyítja, hogy igaz, amit mond? — Mivel? Lajos bácsi igazol­hat, tőle kaptam az utasítást a robbantásra is — mondta természetes egyszerűséggel Hegedűs Anna. — Csakhogy ő nincs itt — gáncsoskodott tovább Somogyi. — Ne vitázzunk most ezen — lépett közbe Körtvélyesy. — Tábori elvtárs hamarosan itt lesz, és akkor tisztázzuk az ügyet A beszélgetés hevében nem hallották, hogy az őrség jel­zést adott. Gáspár Gizi bukott be váratlanul az ajtón. Feldul- tan kiáltotta: — Janit és az öreget letar­tóztatták! Döbbent csend követte a rossz hírt. Somogyi lelkében azonnal gyanú támadt. Lám, mégis­csak neki lesz igaza. Hegedűs Anna tudta ezt, s bizonyára a németek küldték ide kémked­ni. Kiszedték valahogy az öregből és Janiból rejtekhe­lyük titkát, s a lány most pu­hatolózik. Sőt lehet, hogy a né­metek máris körülzárták őket* és bármely pillanatban lecsap­nak rájuk. Hegedűs Anna is megrémült Felismerte, hogy az öreg le­tartóztatása az ő számára vég­zetes lehet. Ha a németek megölik Táborit, soha, senki nem tudja igazolni őt, tisztára mosni az emberek szemében meggyalázott becsületét. Körtvélyesy főhadnagy ocsú­dott fel elsőnek. — Honnan értesült erről? — kérdezte Gáspár Gizitől. Gizi gyorsan, kapkodva mondta el, hogy nem tudott a megbeszélt időben elszabadul­ni a postáról. Váltótársa be­teget jelentett, s míg helyet­test kerítettek, folytatnia kel­lett a szolgálatot. így szerzett tudomást a történtekről. A rémetek tolmácsa telefonon ismertette az eseményeket a nyilas számenkérőszék vezető­jével, és ő kihallgatta a be­szélgetést a központban. Meg­tudta azt is, hogy Kuvasz meghalt. A tolmács ugyan nem tudta megnevezni a fiút, de leírásából bizonyosnak tűnt, hogy róla van szó. A mikor mindent elmondott, pulóverje mögé nyúlt, és egy apróra összehajtogatott papírt vett elő. Körtvélyesynek adta át. — A i*ám bízott feladatot végrehajtottam. Erre a papír­ra jegyeztem fel,, hogy hol, milyen katonaság, mennyi ágyú, meg tank van a város­ban. — Köszönöm — szólt hal­kan Körtvélyesy. — Ezzel majd később foglalkozunk. Somogyi félrehívta a főhad­nagyot. Súgva közölte vele Hegedűs Annára vonatkozó gyanúját Ebben a helyzetben Körtvélyesy is homályosnak találta a lány szerepét — Rajta kell tartani a sze­münket — mondta Somogyi­nak. — Intézkedem, hogy az őrök nézzenek körül. Mert va­Vúrntlan fordulat A falióra egyhangúan ketye­gett. Nemes Janinak úgy tűnt, hogy a mutatók egyre sebeseb­ben kúsznak az egyes szám felé. — Alig félóránk van már csak — szólt csendesen Tábori Lajos. — Ez éppen elég arra, hogy az ember végiggondolja az éle­tét — jegyezte meg Nemes. — Neked igen. Te fiatal vagy — mondta erre az öreg. — De én már nem idézhetek az emlékezetembe mindent. Súlyos csend telepedett kö­zéjük. Tábori Lajos gondolatai a múltba merültek. Mintha va­lóban lehetséges, hogy kutya­szorítóba kerültünk. Bár nem hiszem, hogy Táboriék beszél­tek volna. Azonban jobb óva­tosnak lenni, mint ostobán fejjel szaladni a falnak. — Most mi lesz — kérdez­te tanácstalanul Gáspár Gizi. — Még nem tudom — felel­te gondterhelten a főhadnagy. — Valamit persze tenni kell Tábori elvtársék érdekében. Hogy mit? ... Ki kell szabadí­tani őket a nemetek karmai közüli lami filmet vetítettek volna, úgy elevenedtek meg előtte életének emlékezetes epizódjai. .. .Mezítlábas, rongyos és mindig éhes kisfiút látott ma­ga előtt. S ez a kisfiú egyszer olyan sok cukorhoz jutott, hogy megártott neki a szokat­lanul bőséges élvezet. Napo­kig betegeskedett mohósága miatt. .. .A kopott, bátyjától leve­tett, de gondosan kefélt ruha gomblyukában o.gy szál vörös szeMű. Az első és egyetfca szerelem. Félszeg mosoly, bá­tortalan szavak, s a copfos, me. leg tekintetű lány igent mond. .. .Őszirózsák. Vörös zász­lók, lázas, ragyogó napok. Az­tán beborul még az ég is. Fe­hér tollas tisztek, bikacsók, böllérbicska, börtön. .. .Kisírt szemű, de töretlen akaratú asszony vár évekig egy szűk, napvilágot alig látó, ócska bútorzatú szobácskábán. Aztán találkozás, ölelés. Bol­dog hetek. .. .Csecsemősírás. Tipegő, göndör fürtű csöppség először günyögi: Apu! Hófehér, pillangó szárnyait formázó szalag, kö­tényke, fényesre dörzsölt kis cipők. Klárika iskolába megy. — Azt hittem, nyugodt gyer­mekkora lesz — foglalta ma­gában szavakba gondolatait Tábori Lajos. — De betört az életünkbe a háború. És most nekem bevégeztetett A múl­tam szép is, csúnya is. Édes is, keserű is. Mindezt egyetlen szóval úgy nevezik: élet. Épp olyan egyszerű szóval, mint bármi mást, ami a világhoz tar­tozik. S mégis mennyivel több van e szócska mögött, mint más szavak jelentésében. Élet! Élet, amiből többet már nem engedélyeznek nekem, S mind­ez azért, mert néhány évvel ezelőtt egy Adolf Hitler nevű őrült habzó szájú hordósző- noklatait alkalmasnak találták érdekeik védelmezésére azok. akik megszámlálhatatlan pén­zükből még többet akartak csi­nálni. A kezébe adták a hatal­mat, az őrült pedig a maga kénére akarta formálni a vilá­got. És majdnem sikerült is neki... — Lajos bácsi, engem csak az bánt, hogy Kuvasz, miattam halt meg — szakadt ki hirtelen az örmarcangoló szó Nemes Janiból. — Mondtam már, hogy verd ki ezt a históriát a fejedből — szólt rá keményen Tábori. — így történt... (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents