Népújság, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-25 / 304. szám
A termelőszövetkezeti tagok eij nyugdíj rendszere A termelőszövetkezeti tagok jelenlegi nyugdíjrendszere 1958. január 1-én lépatt életbe. Ez nagyjelentőségű intézkedés volt: az 1960- ban bevezetett öregségi és munkaképtelenségi járadékkal együtt javította a termelőszövetkezeti tagság szociális helyzetét, s különösen a szocialista átszervezés éveiben elősegítette a termelőszövetkezetek fejlesztését. A jelenlegi rendszer alapján kifizetésre kerülő nyugdíjak és járadékok egy évre számított összege meghaladja az egymilliárd forintot. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának határozata szerint létre kell hozni a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok olyan új nyugdíjrendszerét, amely alapelveiben és rendszerében azonos a bérből élőkével. Az erről szóló törvényerejű rendelet tervezetét a Minisztertanács legutóbbi ülésén megtárgyalta, elfogadta, s az Elnöki Tanács elé terjesztette. Az Elnöki Tanács pénteki ülésén alkotott törvényerejű rendelet megállapítja, hogy a parasztságnak a nagyüzemi társas gazdálkodásban elért, fokozatosan javuló eredményei lehetővé teszik a termelőszövetkezeti tagokról való gondoskodás továbbfejlesztését. A törvényerejű rendelet és a végrehajtásáról szóló kormányrendelet és SZOT-szabály- zat a nyugdíjak megállapításánál figyelembe veszi a termelőszövetkezeti tag munkában eltöltött idejét, szakképzettségét, a közös munkáért kapott részesedést, s ennek megfelelően nagyobb nyugdíjat biztosít azoknak, akik többet és jobban dolgoztak. Megszűnik tehát a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjrendszerében az egyenlősdi, ami abban nyilvánult meg, hogy nyugellátásukat személyi jövedelmüktől függetlenül, minden esetben, havi 900 forint átlagos jövedelem alapján kellett megállapítani. A törvényerejű rendelet gondoskodik az alacsony összegű, régi nyugdíjak emeléséről is. Öregségi nyugdíj A termelőszövetkezeti tagok közül öregségi nyugdíjra azok a férfiak jogosultak, akik 65. életévüket és azok a nők, akik 60. életévüket betöltötték és legalább 10 nyugdíjévük van. Az öregségi nyugdíj összege tíz nyugdíjév esetén a termelőszövetkezeti tag havi átlagjövedelmének 33 százaléka; 10—25 nyugdíjév esetén- — évi 2 százalékos növekedéssel — az átlagjövedelem 63 százalékáig emelkedik; 25 nyugdíjéven felül minden további nyugdíjév után a termelőszövetkezeti tag átlagjövedelmének 1—1 százalékával nő, de nem lehet több átlagos jövedelmének 70 százalékánál. Az öregségi nyugdíj legkisebb összege 400 forint. Rokkantsági nyugdíj A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjévek száma a bérből és fizetésből élő dolgozók nyugdíjrendszeréhez hasonlóan az életkortól függ. A korábbi jogszabályok a rokkantságnak csak két csoportját ismerték, ezzel szemben a2 új nyugdíjrendszerben három rokkantsági csoport szerepel, tehát e nyugdíjak mértékében jobban érvényesülhet a munkaképesség csökkenésének foka. A jogosultsághoz szükséges nyugdíjévek esetén a rokkantsági nyugdíj: A 1 rokkantsági csoportban a havi átlagjövedelem 33 százaléka, de legalább havi 400 forint; A 2. csoportban a havi átlagjövedelem 38 százaléka, de legalább 430 forint; Az X. csoportban a havi átlagjövedelem 43 százaléka, de legalább 470 forint. A rokkantsági nyugdíj összege a szükséges nyugdíjéven felül minden további nyugdíjév után — a huszonötödik nyugdíjévig bezárólag — a havi átlagjövedelem 2—2 százalékával, a huszonötödik évet követően pedig minden nyugdíjév után a havi átlagjövedelem 1—1 százalékával nő. Az üzemi baleset következtében megrokkant termelőszövetkezeti tagok a felsoroltaknál magasabb összegű rokkantsági nyugellátásban részesülnek. A baleseti rokkantsági nyugdíjra az a termelőszövetkezeti tag is jogosult, aki nyugdíjévét nem szerzettBaleseti járadék, kártalanítási segély Ha termelőszövetkezeti tag munkaképessége üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében csökkent, de nem rokkant, baleseti járadékra jogosult. Ennek négy fokozata van. Az új jogszabály meghatározza ezekben a fokozatokban a baleseti járadék kiszámításának módját és legkisebb összegét. A kártalanítási segély azt a tennélőszövet- kezeti tagot ületi meg, aki üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következtében kereső- képtelenné vált. Ennek a segélynek a havi összege az átlagjövedelem 65 százaléka. Nyugdíjévek Nyugdíjévként azokat a naptári éveket kell számításba venni, amelyekben a férfi termelőszövetkezeti tag 150, a nő tsz-tag 100 tízórás munkanapnak megfelelő munkát végzett a közös gazdaságban Ha a termelőszövetkezeti tag egy naptári évben ennél kevesebb ideig vett részt a közös munkában, munkaidejét nyugdíjhónapokra kell átszámítani olymódon, hogy a férfiak 13, a nők pedig 8 tízórás munkanappal szereznék egy-egy nyugdíjhónapot. Egy naptári évben természetesen csak egy nyugdíjévét lehet szerezni. A nyugdíjév megszerzéséhez több munkanapot jelenleg azért nem lehet előírni, mert a tagok jelentős részének foglalkoztatása hem biztosítható egész éven át. A 150 tízórás munkanap egyébként csaknem 190 nyolcórás munkanapnak felel meg. A bérből és fizetésből élők számára 60 vasárnapot és fizetett ünnepnapot, ezenkívül a munkaviszonyban eltöltött évekkel növekvő, de legalább 12 nap fizetett szabadságot biztosítanak a rendelkezések. A jogszabály ezeken kívül figyelemmel volt arra is, hogy helyes és szükséges, ha a mező- gazdasági termelőszövetkezeti tagoknak évente legalább 50 munkanapjuk van háztáji földjük megművelésére, hiszen az onnan származó termékek feltétlenül szükségesek az ellátásukhoz. Munkaviszonyban, kisipari szövetkezetben és a kisipari nyugdíjbiztosításban eltöltött időt is számításba kell venni. * Az 1967. évet megelőző nyugdíjevek kiszámítása változatlan marad. Továbbra is azt a naptári évet lehet nyugdíjévként figyelembe venni, amelyben a termelőszövetkezeti tag férfi legalább 120, nő legalább 80 munkaegységet teljesített. Az újrendelkezések lehetővé teszik, hogy azok a családtagok, akik belépnek a termelő- szövetkezetbe, az ezt követően egy éven belül kérhessék a családtagként a közös munkában töltött idejük beszámítását nyugdíjidejükbe. Erre akkor van lehetőség, ha a családtag a beszámításra kért évben az akkor előírt, a nyugdíjév megszerzéséhez szükséges legkisebb munkamennyiséget teljesítette és a nyugdíj- járadékot — nyugdíjosztálya szerint — visszamenőleg megfizeti. Ilyen módon legfeljebb 5 évet lehet beszámítani. Azok a családtagok, akik 1P67. január 1. előtt lérvtek be a termel "szövetkezetbe, ezzel a lehetőséggel 1967. december 31-ig élhetnek. Megszakítás a nyugdíjevek között Ha a nyugdíjévként figyelembe vehető idők között egyhuzamban 5 évet meghaladó megszakítás van — ugyanúgy, mint a bérből és fizetésből élők nyugdíjrendszerében — a megszakítást megelőző időt nem lehet számításba venni. Ez a rendelkezés is előnyösebb, mint a korábbi volt. Annak az értelmében ugyanis már két évet meghaladó megszakítás esetén figyelmen kívül kellett hagyni a korábban szerzett nyugdíjeveket. Nyugdíjosztályok. A nyugdíj alapja A termelőszövetkezeti tagot a jövedelemelosztás sajátosságai miatt és nyugdíja megállapításának egyszerűsítése céljából minden naptári év elején — előző évi személyi jövedelme alapján — nyugdíjosztályba kell sorolni. A személyi jövedelem összege a zárszámadásban az illető tag javára a közös munka alapján kimutatott részesedés, — amennyiben a termelőszövetkezeti tag családi, részes stb. művelést is folytatott, figyelembe kell venni az ebből elért jövedelemnek a tag munkájával arányos részét is. A jogszabály 21 nyugdíjosztályt állapít meg. A legalacsonyabb osztályban a nyugdíj alapjaként figyelembe vehető jövedelem havi 900, a legmagasabb osztályban pedig havi 5000 forint. A nyugdíj összegét azokra a nyugdíjosztályokra meghatározott jövedelemnek az átlaga alapján számítják ki, amelyekbe a termelőszövetkezeti tag az irányadó időszakban tartozott. Irányadó időszakként a nyugdíjazás évét megelőző negyedik naptári év első napjától a nyugdíj megállapításáig terjedő időt veszik számításba. Az általános szabályoktól eltérően annál a termelőszövetkezeti tagnál, akiknek folyamatos a tagsága 1967. január 1-től egészen nyugdíjának megállapításáig, csak az új nyugdíjosztálya szerinti jövedelmet veszik figyelembe. Az új nyugdíjrendszer a termelőszövetkezeti szakmunkásokra is kiterjeszti azt a kedvezményt, amelyet az ipari szakmunkások élveznek. Az előírt feltételeik fennállása esetén jogukban áll, hogy tényleges személyi jövedelmük helyett a szakmájukra irányadó átlagos kereset figyelembe vételét kérjék, ha ez számukra kedvezőbb. Házastársi pótlék Hozzátartozói nyugellátások Az új rendelkezések lehetővé teszik, hogy az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjas házastársi pótlékban részesüljön, amennyiben házastársa 60. életévét betöltötte, vagy rokkant és nincs havi 360 forintot meghaladó keresete, jövedelme, nyugdíja. A házastársi pótlék összege — a bérből és fizetésből élőkéhez hasonlóan — általában havi 100 forint. A már nyugdíjban, vagy járadékban részesülőknek igényelniük kell az új rendelkezések alapján járó házastársi pótlékot. Az özvegyi nyugdíj legkisebb összege havi 300 forint, a félárváé havi 150, a szülődén (teljes) árváé pedig havi 300 forint. Öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék Az új nyugdíjrendszer változatlanul hagyja az öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékra vonatkozó szabályokat az egyéb feltételek fennállása esetén a nyugdíjra nem jogosult termelőszövetkezeti tag férfiak 70., a nők pedig 65. évük betöltése után, vagy teljes munkaképtelenségük esetén az eddigivel azonos összegű járadékot kapják. Az új rendelkezés annyiban tér el az eddigi szabályozástól, hogy az öregségi és munkaképtelenségi járadékosok 65. életévüket betöltött, vagy rokka"“ utón havi 40 forint házastársi pótlékot kaphatnak. A nyugellátások folyósítása A terinelőszövetkezetben tagként dolgozó nyugdíjasok és járadékosok, amennyiben fi- fizkai munkát végeznek, nyugdíjukat, illetve járadékukat a közös munkából származó jövedelemre való tekintet nélkül megkapják. A nem fizikai munkát végzők nyugdíja, vagy járadéka csak addig folyósítható korlátozás nélkül, amíg a nyugdíjas, járadékos teljesítménye a naptári évben nem haladja meg a 120 munkanapot. Ha a nem fizikai munkát végző termelőszövetkezeti tag ennél több munkanapot dolgozott, a nyugdíj, járadék folyósítása az év végéig szünetel. A régi nyugellátások emelése Az 1967. előtt megállapított öregségi és rokkantsági nyugdíjakat havi 400 forintra, a gondozási pótlékkal kiegészített rokkantsági nyugdíjakat havi 470, az özvegyi nyugdíjakat havi 300, az özvegyi járadékokat havi 200, a félárvák ellátását havi 150, a szülötten (teljes) árvák ellátását pedig havi 300 forintra kell emelni. Ettől eltérően emelik azokat a nyugellátásokat, amelyeket legalább 10 évi munkaviszonyban töltött idő és ezen felül szerzett termelőszövetkezeti nyugdíjévek figyelembevételével állapítottak meg. Az így megállapított öregségi és rokkantsági nyudgíjákat 10 százalékkal, de legfeljebb 750 forintra, az özvegyi nyugdíjakat ugyancsak 10 százalékkal, de legfeljebb havi 400 forintra, a félárvák ellátását 10 százalékkal, de legfeljebb 200 forintra, a szülőtlen (teljes) árvák ellátását ugyancsak 10 százalékkal, de legfeljebb havi 400 forintra kell emelni. A szülői nyugdíjat ugyanúgy emelik, mint az özvegyi nyugdíjakat. A nyugdíjakat és járadékokat a nyugdíj- folyósító igazgatóság külön kérelem nélkül felemeli, tehát ezzel kapcsolatban a nyugdíjasoknak és járadékosoknak nincs teendőjük. A járulék fizetésének rendszere A magasabb színvonalú nyugdíjrendszer bevezetése szükségessé tette a járulék-fizetési rendszer megváltoztatását is. A termelőszövetkezetek a közös gazdaságban végzett munka utáni részesedés címén felosztható jövedelmük után egységesen 7,5 százalék társadalom- biztosítási járulékot fizetnek, amely a nyugdíjjárulékon kívül a betegségi és a baleseti biztosítási díjat is magában, foglalja. A 7,5 százalékos társadalombiztosítási járulékon felül a termelőszövetkezetek saját alapjukból fedezik a tagokat a jogszabályok szerint megillető betegségi, terhességi—gyermekágyi segélyeket, ami a közös munka után felosztható részesedés további 2,5 százalékát jelenti. A termelőszövetkezetek és a tagok tehát osztályuknak megfelelő jövedelmük után — ugyanúgy, mint a bérből és fizetésből élők — progresszív nyugdíjjárulékot fizetnek. A termelőszövetkezetek és a tagok tehát ugyanolyan, mértékű társadalombiztosítási terheket viselnek, mint a bérből és fizetésből élő dolgozók és munkáltatóik. Az új nyugdíjrendszer hatályba lépése Az új nyugdíjrendszer intézkedése! 1967. január 1-én, az új rendszerű járulék fizetésére vonatkozó rendelkezések pedig 1968. január 1-én lépnek életbe. Ennek megfelelően a termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer hatálya alá tartozók nyugellátását már 1967. január 1-étől kezdődően az új rendelkezések szerint állapítják meg és folyósítják. A járulékokat viszont mind a termelőszövetkezetek, mind a termelőszövetkezeti tagok az 1967. évre vonatkozóan még a régi rendelkezések szerint fizetik. (MTI) Újabb 78 lakás készült el Egeiben Egerben, a Hadnagy utcai lakótelepen elkészült az újabb kilencemeletes épület. Megkezdődik a műszaki átadás. Sorra járják az emeleteket, a lakásokat, ellenőrzik az ajtókat és az ablakokat, a fűtést és a világítást. Gondosan feljegyzik a hibákat, hogy a lakók megérkezése előtt kijavítsák. Ez pár napot még igény bevesz és aztán jöhetnek a lakók. Ezzel az épülettel befejeződött a Hadnagy utcai lakótelep rész építése. Már csak a terep- rendezés, út- és járdaépítés, parkosítás és szépítés van hátra. Üj színfolttal, modem városrésszel gazdagodott Eger. A Csákány utcában az A/13- as jelű épület készült el — jelentette az ÉM. Heves megyei Állami Építőipari Vállalat. Ebben az épületben 40 lakás van, tehát az év végén újabb 78 lakással gazdagodtunk. A műszaki átadás hírével az építők szép ajándékot küldtek karácsonyra és újévre aligha lehet kedvesebb meglepetés a várva-várt lakásnál. 13 ezer be az új S2 Sok munkát adott az idei ősz a rózsaszentmártoni Rákóczi Termelőszövetkezet tagjainak. A talajelőkészítés és vetés csak egy része volt a feladatoknak, amelyet az előző éveknél korábban fejeztek be, így minden erőt az új szőlőtelepítési munkához irányíthattak. A szövetkezet 62 hold Lenz- Moser-típusú telepítéssel megalapozta a nagyüzemi művelésre is alkalmas szőlőtermelését, de a sok munkát igénylő oszlopállítás, dróthúzás az Új íuristaház és turistaszálló Irodaház Egerben az idegenforgalomnak lyet egy év múlva adnak át Az északi benzákútnál épülő campingre 400 ezer forintot szánnak. A megye Idegenforgalma jelentőségének megfelelően a közeljövőben egy modem irodaházba költözik maga a hivatal is. A Park Szálló kerthelyiségével szemben, az Erdőgazdaság telepén hatalmas irodaház épül 11 vállalat összefogásából. Egy ötemeletes és egy hatemeletes szárnyat emelnek és egy 1 emeletes előadótermet a MTESZ részére. Az irodaház 25 millió forintba kerül. nkirodaház atadasa buszmegálló szerint teljesítik az esz évre előirányzott építési feladatokat A jövő évre hárommillió forintot visznek át, amiből a berendezést (például a jávorfa radiátor-rácsburkolatokat) a belső burkolatot (parketta, mozaik...) és a szerelvényeket (víz és fűtés) készítik el. Március 31-re adják át az épületet, ekkorra már az É. M. Fémmunkás Vállalat is szállítani tudja az épület földszintjén építendő üzletek számára a fém portálokat. A bankpalotával szemben épülő foglárkerti új autóbusz megálló földmunkáit az év végére befejezik és megkezdik — már meg is kezdték — a be- tonhíd-szerkezet, például a peron zsaluzását. Az állomás átadásánál! határideje 1967. október 31. Az építkezés pontos menetrendje már rögzítve van, még csak afelől folyik a vita, mikor szállítja az É. M. Fémmunkás Vállalat a fém- és nyílászárókat. A jövő évben a megyei idegenforgalom több új objektummal lesz gazdagabb. Az Idegenforgalmi Hivatalban kapott tájékoztatás szerint Szilvásváradon és Várkúton építenek új turistaházakat, Egerben pedig 9 millió forintos beruházással új turistaszállót emelnek a lebontott izraelita- templom helyére. A modem turistaszállót kétemeletesre tervezik, a legmodernebb berendezésekkel, hideg-meleg folyóvízzel, a földszinten étteremmel. Már megkezdték az egri au- tós-camping építkezését, amemárcius 31 a bz 1967. oklóber 31 az új egri autó Az Egerben épülő bankirodaház kívülről már „kész ruhát" ölt lassanként. A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat tájékoztatása stonoszlop lőlőben idei őszre maradt. Az új telepítésű szőlőben 13 ezer, mázsás súlyú betonoszlopot kellett a helyére állítani, hogy a kifeszített drótokon a fövény fölfelé és oldalra is fejlődhessék. A munkában a termelőszövetkezeti tagok mellett részt vettek a nyugdíjasok is, és sok segítséget jelentett a közeli bánya munkásainak a segítsége. Már a tél beállta előtt végezni tudtak a drótok kifeszítésével ia,
