Népújság, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-24 / 303. szám

ERDEI KARÁCSONY A hontalan, szürkebundás egér óvakodott a behavazott határban. Éppen karácsonyes­te volt, s az egérnek a szíve majdnem kiugrott ijedtében. Egy nagy és félelmetes állat haladt előtte pár méternyire. Az is lassan ment, fejét jobb- ra-balra kapkodta, ingatta. Hiszen ez a gyáva nyúl — eszmélt a kisegér és szaladni kezdett, hogy a nyulat beérje. — Te nagy nyúl, te bátor állat — köszöntötte — engedd meg nekem, hogy veled menjek hosszú utamon. — Nehezen mernne ez, kis- öreg — válaszolt a dicsérettől megrészegült nyúl — mivel én roppant nagy vagyok és va­lósággal rohanok. Te pedig csak olyan icike-picike csöpp, csöppnyi lábú egérke vagy, ve­lem te semmiképp sem tudnál kilépni. De várj csak, kitalál­tam valamit — majd lehasalt a hóba és büszkén kiáltott: — Ugorj csak a hátamra. kisöosém! — Jaj, de jó! — örvendezett a kisegér a nyúl puha hátán. — Itt aztán igazán biztonság­ban vagyok. Most már ketten mentek. Alul a nyúl. hátán a boldog kisegér. Valójában csak a nyúl emelgette a lábát, de <z aztán bátran és büszkén. De irtelen, mintha mellbe lök­ök volna, megállt a bátor nvúl. Hatalmas állat haladt előttük, egy rettentő nagy, egy óriás. / — Hiszen ez a félénk őz! — kiáltott a nyúl. ahogy jobban megnézte. — Te gyorsfutó bajnok, vi- ézek vitéze, te őz, te óriás ál­lat — üdvözölte a nyúl, ahogy beérte a szaladó őzet. — Végy — Hiszen ez a mindig roha­nó szarvas! — ugrott szívébe vissza a bátor öröm, ahogy a rettentőnek vélt állatot jobban megnézte. Odafutott hozzá, s dicsérni kezdte. Titulálta felsé­ges úrnak, erdők, agancsok koronás királyának. A szép di­cséretnek meg is lett a hatása, térde hullott a szarvas és há­tára vette a hősködő gyávákat, kik úgy futottak vadásztól, golyótól, puskától, mint ő. Most már négyen voltak. Alul a szarvas, az agancsos király, azon a vitézek vitéze, az őz, az felett a bátor nyúl. s azon a szürke kisegér. Az erdőben megtorpant az agancsok királya, remegni kezdett, aztán megmerevedett. Tizenkét rettentő ordas farkas tátotta rájuk a száját. Az őz és a többiek — ahelyett, hogy meglapultak volna — félelmük­ben feláltak egymás hátán és így nőni kezdtek, mint a ki­nyújtott harmonika. — Uramfia, mi ez? Szörnye­teg .. Négy feje van, négy szája, tizenhat lába — szűköl­tek az ordasok. — Emeletes állat... Vége a világnak. Fussunk., tusunk, fussunk ki a világból... Mikor már a farkasok kifu­tottak a világból, épp egy kis lyuk mellett állt. s megszólalt a kisegér: — Látjátok, egyenként gyá vák és félénkek vagyunk va­lahányas .Együtt azonban oly erősek és félelmetesek, hogy látásunktól még a far­kasok is kiszaladnak a világ­ból — s ezzel gyorsan bebújt az egérlyukba. így telt él boldogan az er­dei karácsonyeste. Cs. D. Tréfás találós kérdések í 1. Milyen fát nem lehet kiló­val mérni? (T9lm V) 2. Melyik tóval lehet a leg­tovább elbeszélgetni? (IBrtpjjuoj v) 3. Melyik lapra nem írnak a gyei ekek az iskolában? (vddttivn V) 4. „Melyik bolt nem lesz so­ha or, kiszolgáló? Otoqő? zv) 5. Melyik árral nem lehet lyukasztani? (puippmu v) 6. Melyik ágra nem lehet hintát kötni? (vjJSpi ui v) 7. Melyik karót teszed este az ágyadra? (tyjtmivl v) oltalmadba minket hosszá utunkon. — Jól van! — szólt leeresz kedően az őz. és szó nélkül le­térdelt a hóban. — Ugorjatok, a hátamon gyorsabb lesz a futás. — A vadász elől menekülök — mondta az őz hátán a nyúl, de most már nem félek sem­mitől. Most már hárman mentek. Alul az őz, fölötte a nyúl és annak hátán kuksolt a kisegér. Valójában csak az őz emelget­te a lábát, de az gőgösen, büszkén. De hirtelen, hogy majdnem lehullott hátáról a két másik, megállott az őz is. Egy írtóztató állat loholt előt­te rettentő, svilkos agancsoK- kal. (Rúg ják meg ! Zsuzsi megkér­dezi Sanyitól: — Tudod-e, ho­gyan kell állato­kat fogni? — Nem. — No hát, majd én elmondom, ho­gyan kell! Elefántot úgy fognak, hogy fel­írják egy táblára 2x2=5. Az ele­fánt okos állat. Ezt látva, tömi kezdi a fejét, s mikor egészen összetöri, megfogják. Zsiráfot úgy fog­nak, hogy megvár­ják, amíg egy ma­gas fa mellett pi­henni kezd. Oda­mennek a fához, s egy rúd végére kö­tött szénacsomóval rohanni kezdenek a fa körül. A zsi­ráf lusta állat, csak a nyakát nyújtja a széna után, ez lassan­ként rácsavarodik a fára, s ekkor megfogják. Két oroszlánt úgy fognak, hogy egyet fognak, s megszo­rozzák kettővel. A cet fogása a legegyszerűbb és tanulságos is. For­dított látcsővel nézik, s mikor már egész pici, be­leteszik egy szardíniás doboz­ba. Ezek után Zsuzsi azt mondja: — De a legérde­kesebb a majom- fogás. Adj rá ke­zet, hogy ezt sen­kinek sem árulod el. Sanyi kezet nyújt, Zsuzsi megfogja a kezét, s megszólal: — Majmot így fognak! Pindurka és a halacska Édesanya megvásárolta a ha- hozzálátott a vacsora elkészí- nyőnek Pindurka és a halacs- lat, a karácsonyesti vacsorá- téséhez Pindurka keserves sí- ka- Nem hiszem, hogy sokan hoz. rá-ra fLk„dt kaptak ilyen karácsonyi ajan­Pindurka örvendezve fogad- ‘ dékot. ta. Amikor azonban édesanya íme, így örvendezett a fe- (Görög Júlia rajza) FAZEKAS ANNA! Én »seretek minden ünnepet A legszebb, a legszebb ünnepem, az igazán valódi, jó, ha karácsonyfával megjön a szakállas Télapó. Tudom, hogy a hosszú, fehér szakáll csak vatta. S a prémkabát nem a Télapót takarja be, nem ám, hanem apát. Ö csengettyfiz az ajtó előtt, s a szánkó, mit húz: enyém, azt kérdi, — hangja furcsa, mély — no, hogy vagy te kislegény? Hallom, hogy rendesen tanulsz, s tanítód Is szeret. Hoztam hát cukrot és ruhát, és persze* könyveket. És itt van, amit anyu, apu, nagynénik, nagyapák a szánra tettek, hogy hozzam el, s a kezedbe adjam át. \z ajándék aztán mind olyan, mire régen fáj fogam, ist van kis autóm, traktorom. s egy mozdonyom, mely rohan 'löríormájú síneken, míg a föld csak úgy remeg; váltóőr vigyázzba áll, s a zászlóval integet. V traktor berreg, Indulás! Az autó hosszan dudál. Ennél szebb ünnep nincs is, mint a karácsony-délután. Ahol a „Fial- 124 -sl- gyártják... Az új személygépkocsi, ame­lyet a Togliatti városban épü­lő gyár bocsát ki, már megte­kinthető. Igaz, egyelőre csak fényképen. A modern vonalú új kisautó nagy érdeklődésre tarthat számot az autósok kö­rében. — Az új autógyár kolosszá­lis méretű építmény lesz — mondotta Dmitrij Jeremejev mérnök, akit az autógyár épí­tésével bíztak meg. — Együt­tesen 230 kilométer hosszú. Fu­tószalagjairól naponta kétezer kiskocsi gördül majd le. Az üzefn fő épülete 80 hektárnyi területet foglal el. Az építők­nek először hatalmas ipari bá­zisról, nagy teljesítményű hő­erőmű-központról kell gondos­kodniuk. — Röpke idő alatt — je­gyezte meg Dmitrij Jereme.iev — a ltujbisevi tenger partján üvegből, betonból és acélból csodálatosan szép várost épí­tünk, amelyben több lakóház lesz, mint a jelenlegi Togliatti­ban. Idővel az autógyári város összeolvad Togliatti várossal és olyan település alakul, mely, lakosai számát tekintve, akár egy megyeközponttal is vetél­kedhet Az építkezésire kijelölt he­lyen jelenleg kujbisevi, sza­ra to vi és baskírjai mérnökök végzik a felméréseket. Hama­rosan megérkeznek az építő­munkások. mert 1969-ben a gyár kapuján ki kell futniuk az első gépkocsiknak. A szoviet utakon most vizs­gázik a Fiat 124. típusú kis­autó — az a prototípus, amely­ből a Togliatti autógyár évente 600 000 darabot gyárt majd. A Szovjetunió a gyártáshoz szük­séges ipari berendezéseket több olasz cégtől, s elsősorban a fő- vállalkozó Fiat-cégtől vásárol­ja. A négyszemélyes Fiat 124-es­be 62 lóerős', négyhengeres, vízhűtéses motort építenek, amely 147 kilométer óránkénti maximális végsebességet ad a járműnek. 100 kilométerenkénti fogyasztása 8,1 liter szuperben­zin lesz. A kocsit tárcsás fék- berendezéssel, csavart hordru- gózással látják el, csomagtere rendkívül tágas. Próbaútim a Fiat 124-ea Vallási hallucinációk Az epilepsziás rohamók ős­idők óta különböző misztikus hiedelmek kiindulópontjai voltak. Egyes elképzelések szerint a betegeket a roham idején „démonok, rossz szel­lemek ejtik hatalmkuba”, más elképzelések szerint „terme, szetfeletti lények kinyilatko­zásainak megszólaltatóivá vál­nak”. A vallási képzeletkor és érzelemvilág mindág jó táp­talaj volt ahhoz, hogy a be­tegséget kísérő hallucinációk misztikus tartalmat kapjanak és a tudományokban járatlan tömegék jóslatnak fogják fel a beteg minden szavát. Az ilyen hallucinációkkal terhes embereknek nagy szerepük lehetett vallások alapításában, s a tájékozatlan tömegek fa- natizálásában. Hasonló, de még súlyosabb kóros tünetek kísérik a szfki- zofréniának nevezett betegsé­tos, kóros jellegű, a normális ember vallásosságától eltérő hamis tudat kiindulópontjai. Bár az utóbbi vallásossága szintén hamis tükörképe a va­lóság bizonyos mozzanatainak, a betegeknél azonban még ez a hamis tükörkép is eltorzul A hallucinációk olykor azért képesek a valódi érzékelés benyomását kelteni, mert részletekben és árnyalatokban csaknem úgyanolyan gazda­gok, mint a reális érzékelések. Ezért is hatnak formálólag a beteg gondolkodására és magatartására, cselekvéseire. A féktelen vallási fanatiz­musban minden esetben kóre­setet kell keresnünk. A hallu- cinációban megjelenő „isten- alak”, „angyal”, „ördög” a ko. rábbi vallásos élmények „cso­da” benyomását keltő felele­venedése. Hiszen a korábbi nevelés, a különböző ősi, babonás hiedelmek éppen elég felelevenítő anyagot hal­moztak fel a pszichikumban. A fentiekkel kapcsolatban idézünk dr. Avar Pál egyik tanulmányából e— kóresetet Igen művelt férfibetegnél hal­lucinációk formájában megje­lent az ördög, és rendszeresen vele szemközt foglalt helyet mintegy két-három méter tá­volságban. Ezt az állandó kép­zetét nem sikerült ugyan or­vosilag megszüntetni, viszont a beteg már annyira megszok­ta, hogy teljesen közömbösen vette tudomásul a „hivatlan vendég állandó jelen tétét”. A beteg környezete szempontjá­ból ez még a szerencsésebb megoldások közé tartozik. Az epilepszia és a szkizofré- nia kóreseteit, a hallucinációs képzetek okait számtalan ku­tató vizsgálja sikeresen szer­te a világon. get, mely érzékcsalódások út­ján hoz létre megdöbbentő — a reális világtól merőben el­térő — lelki élményeket, Fi­gyelemre méltó, hogy a betege ségre jellemző groteszk moz­dulatok ritmikája igen hason­lít a vallásos szertartások mozgásos megnyilatkozásai hoz. A vallási hallucinációk a be. tegeknél legtöbbször sajá­Repülő térképészet A térképkészítés napjainkban már inkább légi fényképe­zés segítségével történik. Jobb eredményt és költségmegtaka­rítást is jelent, mint a hagyományos módszer. Üj módszer a térképészetben az automatizálás is: lyuk­kártyás és elektronikus számítógépekkel bonyolult és hossza­dalmas számításokat végezhetnek el gyorsan és gazdaságosan Képünkön: a fényképész repülés közben ellenőrzi m au tomutikus légi fényképező kamera működőiét.

Next

/
Thumbnails
Contents