Népújság, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-21 / 300. szám

f Akik az örömet házhoz szállítják A munka dandárja az egri postahivatalban ünnepek előtt mindenkinek eszében jut valaki. Egyrészt a szokás hatalma, másrészt a felfedezés öröme: amikor ösz- szeül a család, s elkészíti az üdvözlés tervét Jaj, még a Teréz mamát nem írtuk!... — s beírják. Űj képeslappal visz többet másnap a posta. Sok­felé csomagolnak, és sokkal gondosabban, mint máskor — mert a csomagban ajándék la­pul, vagy — dagad.És a posta új csomaggal visz töb­bet másnap. A postán ilyenkor a felüle­tes szemlélő hajlandó pánikot képzelni, pedig nincs pánik. Csak túlságosan sok levél és üdvözlőlap, a szélrózsa min­den irányból, és minden irá­nyába. Természetesen nem könnyű dolog az osztályozás, például Molnár Károlynénak sem, aki különböző rekeszekbe rakja a leveleket, a címzésnek megfelelően. Nemrégiben vizs­gázott, s munkájának ..premi­erje” éppen az ünnepi forga­lomra esett! A levelek osztályozásánál nemcsak a kézbesítők, hanem a csoportvezetők is dolgoznák, olyan hatalmas mennyiségről van szó. Naponta több tízezer üdvözlőlap és levél érkezik, vagy „távozik”! Így aztán még azt sem találjuk különös­nek, hogy a munka ellenőrzé­sére érkezett Aradi József, a postaigazgatóság területi bizto­sa is alaposan kiveszi részét a munkából, segít az egri pos­tahivatal dolgozóinak. A csomagraktárban már vé­geztek a napi feladattal, csu­pán Szojácsek Anna egyezteti még a csomagokat a szállító­levelekkel. Természetesen itt is sokkal nagyobb a munka. Például a katonákról sem fe­ledkeznek meg szüleik, ami már önmagában véve is te­kintélyes csomagmennyiséget jelent. TÖMÖRKÉNY Válaszol az illetékes Lehet virágot küldeni „Katalin napra küldjön vi­rágot Budapestre az Országos Virág Szolgálat útján. Meg­rendelhető a helyi virágüzlet­ben”. Ezt a hirdetést olvashat­tuk a lapokban és ennek alap­ján jelent meg „Mai jegyze­tünk”, amely szóvá tette, hogy mindennek ellenére mégsem lehet küldeni virágot. Erre vá. Jászolt az Egri Városgondozási Vállalat, közölve, hogy ilyen akció létezik és kapnak is megrendelést bel- és kül­földre egyaránt. A virágüzletek .felveszik a rendelést és azt táviratilag küldik a fővárosi virágüzletnek, ahonnan friss, szép virágot kap a címzett. Egyelőre csak a feladó, valamint Garzó Anna és Mohácsi Gáspár postái dolgozók tudják, kié lesz a demizson... (Kiss B. felvétele) — A szürke hétköznapokban — zetője — átlag kétszáz Csorná­mon dta Baranyai Károly, az got kell kézbesítenünk. Most egri postahivatal helyettes ve- viszont naponta ötszáznál is __________________________ többet visznek ki. Míg más­kor két kocsi, plusz az ex­pressz-kézbesítő foglalkozik a kihordással, most négy kocsit kellett üzembe állítanunk. így is egyik napról a másikra ma­rad elég sok kézbesítésre váró csomag. Még az a szerencse, hogy időben, már a múlt hé­ten megkezdték az ajándék- csomagok feladását. A raktárakban egy vadonat­új kerékpár vár feladásra, mellette egy néhai nyúl, bizo­nyára a címzett vadasként fog. ja „realizálni”, és a sarokban sok-sok csomag... A demi- zsonakat sem szabad elfelejte­nünk: ott sorakoznak, fegyel­mezetten egy másik sarokban, hasukban a vidámító tarta­lommal. Az Is szükséges ka­rácsonykor. Ahány csomag, vagy képes­lap, vagy levél, annyi öröm a házaknál. Az örömet a postások vi­szik! K. G. fi zás esztendeje született a századfor- ^ dulón megújuló hazai irodalmi né­piesség kiemelkedő alakja, a magyar novella- irodalom egyik legnagyobb művésze — Tömör­kény István. Az ő népiessége már nem a ro­mantika helyi érdekességeket kuitiváló, külö­nösségeket, egzotikus színeket hajszoló áram­latától táplálkozott, hanem a nép valóságos társadalmi helyezetének, kisemmizettségének, sivár hétköznapjainak volt a szülötte. Nem a Liszmyay Kálmánok, Spetykó Gáspárok és Tóth Ede provinciális-formalista népieskedé­se nyomán haladt, hanem Ady és Móricz de­mokratikus és szociális feszültségeket meg­jelenítő irányzatának vált kezdeményező elő­futárává Nem a Tisza Kálmán-i úri Magyar- ország konzervatív, „hagyományőrző” nép­nemzeti iskolájának vált követőjévé, hanem a Tisza-parü nincstelenek, hajléktalan pa­rasztemberek kiszolgáltatottságát, sorsuk kiál­tó panaszát szólaltatta meg hatalmas életmű­vében. Tömörkény Szeged írója volt — e Tisza menti tájon ismerte meg hőseit, a Förgeteg Jánosokat, a „szegény embörök”-et. Mint sze­gedi újságírót, mélyen megragadja az a ko­morság, sötétség, amelyet a Viharsarok vidé- ' kén tapasztal, egész életére és pályájára ala­kító hatással van a pusztuló paraszti élet tra­gikuma. Az ő partmenti szegényei, tanyasi parasztjai nem gondtalanul vidám és problé­ma tlan emberek, hanem a kapitalizmus szám- kivetettjei, az élet perifériájára szorult holt lelkek, megalázottak és megszomorítottak, akiket méltatlanul elgázolt a rohanó törté­nelem. Ilyen súlyos, nehéz sorsokkal terhes törté­neteket nem írt előtte senki a magyar pa­rasztemberről. Jókai romantikája, Mikszáth gyakorta idilli anekdotizmusa, Gárdonyi szo­morkás, busongó lírája mellett és után Tö­mörkény a szegényparaszti élet katasztrófáit, halálba hanyatló vonásait térképezte fel — életük kiúttalanságáról, egyre nehezülő fe­szültségeiről hozott művészi hírt. Egymás után sorakozó remekművű elbeszélései — pél­dám a „Tanyák a hó alatt”, az „Anyaghor­dás”, a „Katona a kötélen” — mindinkább no­vellákba oltott drámák, heäyzetük feltárása egyre döbbenetesebb, megrázóibb és kímélet­lenebb színeket visel. Látomásai már-már Ady sötéten örvénylő vízióinak, „A Halál-tő országáénak, a „Menekülj, menekülj innen” című versek szuggesztivitásával hatnak. Ez azonban csak az egyik Tömörkény — a másik az, aki meg tudja látni és eleveníteni Ezek szerint tehát megnyugod­hatnak a vevők és rendelők: ha gyors postával nem is, ahogy lapunk sürgette, de táv­irati úton rendelhetők virágok távoli tájakra is. S hogy az egri Széchenyi utcai virágüz­letben nem adtak kellő felvi­lágosítást arról, hogy ilyen vi­rágszolgálat létezik, ezért el­marasztalták az ott dolgozókat — mint a hozzánk érkezett le­vélből értesültünk. Tehát a vá. sárlók, virágküldők megnyu­godhatnak: lapunk jókívánsá­gától függetlenül is küldhet­nek virágot távoli ismerőseik­nek. • • Üzembe helyezték a füzesabonyi új vasúti távbeszélő központot ponttól a kál-kápolnai állomá­son a központkezelés megszűnt, s a központ táwálasztásos for­galomban automatikusan mű­ködik. December 22-én helye­zik üzembe a vámosgyörki és még e hónap utolsó napjai egyikén az egri új vasúti táv­beszélő központot. a kétkezi munkásemberek, halászok és hajó­sok, kubikusok, napszámosok és öregbakák erkölcsiségének emberi szépségét és humánu­mát is. Nem elsősorban lírai-érzelmi alkat Tö­mörkény, az ő líraisága rendszerint a humor, a kedély, az összetetten villódzó-fluoreszkáló irónia fátylán át érvényesül. Ez a humor ab­ból az elégikus nosztalgiából fakad rendsze­rint, amellyel az író hősei egyszerű, pózmen­tes, belsőleg igaz, polgári élethazugságoktól szabad és természetes világához közelít. Szá­mára a morál egyedül szuverén, megingatha­tatlan letéteményesei e népi figurák — a hu­mor a velük való együttérzés, érzelmi azo­nosulás közvetítő közege rendszerint. De még ez a derűs, ez a néha szivárványos oldottság is villámokkal, vészterhes fellegek­kel terhes Tömörkénynél. Csak az 1905-ös megmozdulások, a szegedi munkásosztály öntudatának, szervezett erejének tapasztala­tai változtatnak ezen a szinte fátumos, vég­zetszerűen tragikus élethangulaton. A szocia­lizmus megérzett közösségi energiájának ih­lete az egyetlen, amely felszabadítja Tömör­kény képzeletét a „téli Magyarország” komor­ságának nyűgöző béklyóitól. Drámaiak, fe­szültségtől örvényesek ezek a munkástárgyú novellái is — például a „Sztrájktanyán”,, a „Munkások”, vagy a „Hajnali sötétben” —, de hangulatuk, tónusuk nein hat a feltartóztat­hatatlan, visszavonhatatlan pusztulás igéze­tével. Amikor — Ady forradalmas szavát idéz­ve — „Havas, nagy téli éjjelen Alusznak a ta­nyák”, Tömörkény István számára a munkás­ság lesz az egyetlen megtartó, reménysugara­kat ébresztő erő. A z első világháború szenvedéseinek! ■™ tengere vitte el ezt a nagyszerű tehet­ségű írót is, a frontra vitt földmunkások hov- zátartozóival való törődés. Az utolsó percig hadakozott jó fegyverével, a tollal. .. Mikor a lázas beteget Móra Ferenc nagy nehezen ágyba parancsolta — írja róla kiváló szegedi íróbarátja. Juhász Gyula — Tömörkény egé­szen utolsó percig mindig arra gondolt, hogy írni kell, hogy a Szegedi Naplónál ma ő a so­ros vezércikkíró, és hogy a Magyarország vasárnapra tárcát vár”. Nyugtalanul, alkotó lázban égve fejezte be életét. Mindössze 51 évet élt. Azt viszont 'még megélhette, hogy nyomában ott haladták a folytatók és bete­tőzök: Móricz Zsigmond és Móra Ferenc, Tö­rök Gyula és Barta Lajos, s az akkor még fia­tal Nagy Lajos és Karikás Frigyes. Számukra ő törte az utat Fenyő István. Kié lesz az első „600 forintos gyerek?” „Javasoljuk, hogy a kisgyer­mekes anya... gyermeke gondozása céljából a gyer­mek két és fél éves koráig két éven át otthon maradhas­son, és havi 600 forint gyer­mekgondozási segélyt kap­jon”. (A Központi Bizottság kong­resszusi beszámolójából.) REGGEL, HÉT ÓRA előtt a sok közül egy babakocsi for­dult be az egri Ságvári böl­csőde nagy kapuján. Fiatal mama tolta a kocsit. Odabent levetkőztette a gyereket, s rá­adta a bölcsődei ruhát. A kicsi nagy, álmos szemekkel nézett a világba. Neki még aludnia kellene! — Nem tolom már sokáig a kocsit — szólt az egyik gondo­zónőhöz a kismama. — Hatszáz forintért otthon maradok... Több szülő is ott volt az „át­vevőben”, s a téma hamar szárnyra kapott De nemcsak ott, mindenütt erről beszélnek, a kongresszuson elhangzott ja­vaslatról. Sőt itt-ott már a kongresszus előtt is „tudtak valamit” az emberek, s amit megtudtak, annak — a legna­gyobb általánosságiban örültek is. Igen: kisgyermekekről van szó, akikért minden áldozatot meg kell hozni. Hogy lesz, mint lesz? Erről még nehéz beszél­ni, hiszen intézkedés, rendelet még nem született. Van, aki sírról beszél, hogy megszűnnek a bölcsődék... Kár még talál­December 17-én helyezték üzembe a füzesabonyi MÁV ál­lomásom az 1 138 000 forintos beruházással létesített új, 200 vonalas „7 dbpx” típusú távbe­szélő központot. Az előző köz­pont 100 vonalas volt, tehát az új berendezés a vonalszámok tekintetében a duplájára emel­kedett. ★ Gál Lajos, a MÁV Miskolci Igazgatóság V. osztályának ve­hetője elmondotta, hogy Heves Beszédes számok Az MSZMP IX. kongresszu­sának küldöttei részére Beszé­des számok címmel hazánk tár­sadalmi, gazdasági életének érdekesebb adataiból állított össze kézikönyvet a Központi Statiszitikai Hivatal. A köny­vecskét most a nagyközönség számára is kiadják: várhatóan még ebben az évben az üzletek­be kerül. A kiadvány 100 olda­lon sorakoztatja fel Magyar- ország fejlődésének, különösen az elmúlt öt évnek eredmé­nyeit. 4IIwiisőq 1966. december 2L, szerda í® Ráköltöttem egy szá­zast, de megérte. Gyönyörű, színezett lapok voltak, fotómű­vészetünk remekei a zöld gallyal, az égő gyertyával és az arany csengettyűvel. ,Megírtam negyven- nyolc lapot, teleír­tam őket sok-sok sze­retettel, csókkal és egyébben és elindí­tottam ókét az ország minden tájára, de ko­rántsem voltam még kész. Hátra volt a ja­va, mert feleségem képeskártyát dugott az orrom alá. Ennek egyik oldalán valami várrom volt, a másik oldalán két tucat alá­írás. — Emlékszel? — vá­dolt feleségem — ez arról a szüretről jött, ahová nem tudtunk elmenni... Itt az al­kalom, viszonozzuk az őszi jókívánságo­kat. — No, persze. — Karácsonyi lapo­kat küldünk. — No, persze. — Most azonnal fogj neki. — No, nersze. Aztán csak ültem, mert szívemben hara­got éreztem, hogy a tisztelt rokonság nem tud olvashatóan tmi. Ki lehet például az a Pé? — Márhogy a Pé? — mélázott el felesé­gem. — Van a csa­ládban kilenc Pál. ugyanannyi Péter, öt Panni és egy Pau­la... — És mindezeknek írjak most? — Illenék... — Aztán ki az a Bé? *- Van hat Béla, két Bódog, egy Balázs, három Blanka... s- írni kell nekik — adta ki az utasítást a feleségem. — Csak nem akarsz haragot a szeretet ünnepén? Köztük lesz az igazi aláíró is, a többi meg örülni fog! Mindjárt hozom a családi cím­jegyzéket ... És így is lett. Vet­tem és írtam még négysziízhat újabb la­pot. 1 így ugyan el­ment még egy ezres, nem lett sem. ni aján­dék, ebédet egy jó barátunk adott, vi­szont elmondhatja ki­terjedt rokonságom, hogy a feleségem és én, mindketten rend­kívül tiszteljük őket. Darázs Endre gatni. S miért is Gesünnének meg? — Jelenleg a megyeszékhe­lyen — mondta dr. Csapó Ist­ván, a városi tanács egészség- ügyi osztályának vezetője — a bölcsődék 160 csecsemőt tud­nak elhelyezni. A. tervek sze­rint még egy bölcsődét építe­nek (a terv a kongresszus előtt született) a Csákány utcában. A tény az, hogy az igényeket nem tudjuk kielégíteni, hiszen minden bölcsődében eddig is sokkal több gyerek van, mint amennyire tervezték. A SÁGVÁRI BÖLCSŐDE például hatvan férőhelyes, de nyolcvannál több benne a gye­rek. Igaz, a bölcsődében meg­felelő körülmények között van­nak a gyerekek, változatos a k06Zt, állandó az orvosi fel­ügyelet, de ha egy kicsi meg­betegszik, akkor haza kell kül­deni, így a mama táppénzt kap, és nem dolgozik. Helyettesítik a munkában. Feledy Ferencné maga is gondozónő. Kisgyermeket vár, ez lesz a második. — Ha megvalósul ez a ren­delet — mondta —, magam is igénybe veszem. Akárhogy is nézzük, a picinek ez lesz a legjobb, hiszen mindig mellette leszek! Járok a terhes-tanács­adásra, s a kismamák szinte ki­vétel nélkül ezt mondják. Hallani — számolást is! Igen, néhányan számolni kezdtek, hogy járnak jobban? A 600 fo­rinttal, az esetleges táppénzzel, vagy a kicsi mellé fogadott pót­mamával? Ez utóbbi elég drá­ga, elkérnek néha hét-nyolc- száz forintot is, plusz a koszt... Vagy maradjon mégis a böl­csőde? Az ilyenféle számolásból ar­ra is következtethetünk, hogy tulajdonképpen mérlegre te­szik a „kérdést”: egyik serpe­nyőbe a gőgicsélő csöppséget, a másikba az anyagiakat! (Arról fölösleges szólni, hogy a férj is keres, és van még családi pót- léK.) Ilyen is van — sajnos... Fa azt kérdezzük, hogy me­lyik a jobb, a bölcsőde, a fize- tet» pútma.ri' vagy az anya?, a válást egyértelműen az anya mellett dönt. Ez persze még ”em jelenti azt, hogy min­denki igénybe veszi a „hatszáz '>x- intos lehetőséget”, de azt sem, hogy megszüntetik a böl­csődéket. — Az eredmény többfélekép­pen lemérhető majd — mondta a városi főorvos. — Elsősorban, hogy kevesebb lesz a beteg gyerek, másodsorban, hogy megszűnik a férőhely-hiány a bölcsődékben, harmadsorban pedig, s ez is nagyon fontos, egyre több lesz a terhes anyák száma. Mindezt előre még nem lehet látni, $je következtetni rájuk igen. A védőnők állandóan járják a házakat, ahol kismamák vagy csecsemők vannak. A tér máról talán ők hallanak a leg­többet — főleg az Érdekli ŐKET, — mondta Koós Tiva-. damé védőnő, hogy kik „esnek majd bele”: azok, akik most szülnék, vagy akiknek már ki­csijük van? A beszélgetések során azt is tapasztaltam, hogy főleg a kis fizetésű mamáik szándékoznak igénybe venni ezt a lehetőséget. De aki iga-' zán jót akar a gyerekének, az nem a fizetését nézi. — Érdekes az is — szólt közbe Rudlof Ferencné védőnej —, hogy a többgyerekes anyák (pedig ott már nehezebb a' helyzet) ugyancsak szívesen vállalják, hogy otthon marad­janak az újszülött mellett Ok már tudják, hogy kevesebb a baj azzal a kicsivel, aki állan- dóan az anyja mellett van. Meglepő érvet mondott a Berzeviczy bölcsőde orvosnője; — A táppénzesek nagy része a bölcsődei mamák közül kerül ki. A munkahelyén helyettesi-; teni kell, s nekünk szinte ha-; táridőre kell meggyógyítani az apróságokat így aztán az isi előfordul, hogy a mamákat kin nézik a munkahelyükről. Ne­héz a döntés: a gazdasági ér­dek, vagy a gyermek érdeke...? Ami az érdekeket illeti, talál­koztak,. s remélhetőleg jó meg­oldást nyernek a kongresszu­son elhangzott javaslat nyo­mán. Van rá példa is, méghoz­zá nagyszerű példa"! NEMRÉGIBEN MÉG arról panaszkodtunk, hogy milyen alacsony az élve születések szá­ma, magyarul: kevés a gyerek. A kongresszus előtt már sok szó esett a később ott elhang­zott javaslatról, s ennek mi lett az eredménye? Az, hogy megnövekedett a terhes anyák száma! Ma már Eger tizenegy ve lőnőjére átlag negyven ter­heslátogatás esik, ez peüg *öbb mint négyszáz leendő újszülöt­tet jelent. Kátai Gábor megye területén ebben az esz­tendőben négy állomás vasúti távbeszélő központja kerül át­építésre. A füzesabonyit meg­előzően, a kál-kápolnai vasút­állomáson is befejeződött a távbeszélő központ korszerű­sítése, amit november 15-én üzembe is helyeztek. Ez idő-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents