Népújság, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-17 / 297. szám
Százezer vezető továbbképzése A címzett: VIETNAM A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kong resszusának határozata megállapítja, hogy „A gazdasági reform a gazdasági vezetőket s korábbinál nagyobb feladatot elé állítja. Tömegméretekbe! biztosítja... a vezetők fejlődését, tágabb teret ad a tehetségek felismeréséhez és hasznosításukhoz megfeleli munkahelyen”. Magyarországon lényegében a párt VIII. kongresszusának határozata óta foglalkozunk a vezetés személyi feltételeinek a vezetéselmélet és a vezetési technika tudományos kérdéseivel. A gazdasági mechanizmus-munkálatok megindulásával egyidejűleg az érdeklődés megsokszorozódott és a különböző társadalmi egyesületeik, elsősorban az MTESZ, az üzemszervezési intézetek, oktatási intézmények felkarolták a téma gondozását. Elismerés illeti a téma hazai úttörőit, még akkor is, ha ez a munka nem volt mentes a minden kezdetre jellemző gyermekbetegségektől. Nem új felfedezés, hogy a vezetésnek mindenkor korszerűnek kell lennie. A közelmúltban megrendezett vezetés- tudományi konferencia megfogalmazása szerint a vezetés akkor korszerű, ha a társadalom élé tűzött célok ‘megvalósítását szolgálja, ha támaszkodik a tudomány eredményeire és kihasználja a társadalmi-gazdasági viszonyokban rejlő lehetőségeket. Mivel a gazdasági feltételek és a lehetőségek állandóan változnak, a tudomány szinte óránként jelentkezik új eredményeivel, ezért elengedhetetlen, hogy a vezetőinket rendszeresen és intézményesen továbbképezzük, ily módon lehetővé tegyük számukra a legkorszerűbb módszerek megismerését és alkalmazását. A vezetői szakma spécié- lis ismeretanyagát — a lélektant, a szociológiát, a döntésmatematikát, az információ- elméletet — részben meg kellett teremteni, részben alkalmazni kellett a gazdasági szervezetek speciális helyzetére. A különböző tudományos intézetek mellett jelentős részt vállalt ebben a KGM Mérnöki Továbbképző Intézete, a Borsodi Vezető Továbbképző Iskola és a KPM parádi iskolája. Igaz, mindhárom iskola más úton Megint a felvonó... Kezdetben ilyesmi előfordul, Már egy ízben írtunk is hasonló esetről, s azóta az illető épületben nincs is baj a felvonóval, megjavították. Mivel a legújabban átadott kilencemeletes új egri lakótömbben hasonló lift működik — illetve nem működik —, nagyjából hasonló problémák fordultak elő. A különbség csupán annyit, hogy ez a lift se lefelé, se fölfelé nem megy. Az átadásnál nem is volt semmi baj, de ki tudja miért, egyszer csak megbokrosodott, és minden rábeszélés ellenére nem a megfelelő helyen, hanem két emelet között állt meg. így aztán, ha az ötödik emelettől kezdve számítjuk a felvonó nélkülözhetetlenségét, húsz család, megközelítőleg hatvan fővel, kénytelen gyalog közlekedni közel kétszáz lépcsőfokon. Már két hete. Érdeklődésünkre a házkezelőség közölte, hogy az egyéves garancia leteltéig szerelőjük nem nyúlhat a felvonóhoz, hanem meg kell várni, hogy a liftszerelő vállalat a hetenként egyszer megtörténő vidéki körútja során Egerbe is elvetődjön. A múlt hét pénteken táviratot küldtek Pestre, s most várják, hogy ezen, vagy a jövő héten megérkezzenek. A lakók érthető okokból már nagyon várják a szerelőket, bár időnként az is eszükbe jut, hogy mi lenne, ha — hibátlan felvonóval lepték volna meg őket? Elvégre álmodozni mindenkinek jogában áll... k. g. Robbantás után várni kellett, míg elszáll a füst és a szénpor. Bajzát Imre a vágat végében ült, társaitól kicsit távolabb. Ezek a kényszerű szünetek a legrosszabbak. Ilyenkor valósággal megrohanják a kétségek. Vajon mit csinál Irén, a felesége? Egy idő óta a bánya olyan lett, mint a börtön. Kínzó fogságban tartja, csak gondolatai csapongnak szabadon. Irén érettségire készül, tanulmányi szabadságon van. De valóban otthon tölti-e az éjszakát? , Felesége az ablakból látta, hogy este felszállt a munkásjáratra. A bányából nem szabadulhat, csak a reggeli busszal érhet haza, jól tudja ezt az asszony is. Kezdhetjük a szenelést? — kérdezte Szűcs, a hosszú vájár. A többiek is ott tébláből- tak körülötte, elkapott tekintetükből látta, hogy őt figyelték. Sejtenek valamit, vagy talán tudnak is, csak restellnek szólni? Hirtelen félállt, bakancsa alatt csikorgóit a szén. öles termete alig fért el a szűk vágatban. Megszállottként dolgozott ti sikta végéig, egész teste izzadságban és szénporban fürdőit. Az éjszaka már elszállt, de nappal még nem volt, amikor a telepen elsőként ugrott le A KISZ központi bizottságának felhívására fiatalok ezrei jelentkeztek, hogy munkával, pénzzel, anyagi és erkölcsi támogatással járuljanak hozzá a vietnami nép szabadságharcához. Hamarosan több mint 10 millió forint gyűlt össze és az ebből vásárolt élelmiszerek és technikai felszerelések, a magyar ifjúság együttérzésének ajándékai útra keltek a távoli szocialista országba. Az őszinte segítő szándékú áradatból nem hiányoztak néphadseregünk KlSZ-fiataljai sem. A legutóbbi küldeményben az ő forintjaik, ajándékaik is ott voltak. Műszaki katonák hatalmas darukkal emelték vagonokra az áramfejlesztő aggregátorokat, tábori konyhákat, csónaktesteket és motorjaikat A zárt vasúti kocsikat műszaki segédeszközökkel és konzervekkel rakták meg. A jelenlévő vietnami diplomaták őszinte hálával köszönték meg a szállítmány hosszú utazását előkészítők lelkiismeretes tevékenységét Áramfejlesztő aggregátorok biztosítják majd a rádiólokátorok és a tábori lámpák fényét. (Tóth László felvétele) VÁLÁS a buszról. A sarkon majdnem feldöntötte Károly bácsit, az öreg postást. Zavartan kért tőle bocsánatot. — Jól van, no. Nem történt semmi. Siess csak haza. nemrég jött meg az asszony is, láttam az állomáson, amikor átvettem az újságokat. Bajzáinak földbe gyökerezett a lába. Szédült, forgott vele a világ; úgy állt ott, mint akit fejbe vágtak. A lakásban félhomály volt, az asszony szőke haja szinte világított a párnán. Lassan, egyenletesen lélegzett. Megfojtom, hogy többé szavát se halljam — hajlott fölé a férfi. A parkett megreccsent, az asszony kék szeme ártatlan mosolyra rebbent. — Imre... kedves, milyen jó, hogy már itt vagy — mondta az asszony, miközben egy picit nyújtózkodott, csak éppen annyit, hogy szép melle kivillanjon és a fekhely másik oldalán a szekrényhez siklott. Gyorsan töltött és a következő pillanatban decis pohárban nyújtotta férje felé a pálinkát. — No, mi baj? Miért nézel igy rám? — kérdezte az asszony, és hangjában inkább kíváncsiság, mint félelem bujkált. — Mikor feküdtél le? — Sokáig tanultam? Te meg, alig hogy beteszed a lábad, felelősségre vonsz, féltékenységgel gyötörsz. Halálra idegesítesz, éppen most az érettségi előtt! — Már megint Ili! Mikor jöttél haza — csattant a férfi hangja. — Sokáig együtt tanultunk, éjszaka nem akartam visszajönni, mert mint mondanának az emberek, ha meglátnak. — Mikor jöttél haza? — A hajnali vonat után. Pedig olyan álmos voltam,, de féltem, ha nem találsz itthon, ki tudja, mit gondolsz. Nem tudod megérteni, hogy Ilivel jobban megy a tanulás? Tőled nem várhatok segítséget. — De hiszen Iliék nem az állomás felé laknak! Persze, én csak bányász vagyok. Csapatvezető vájár, aki legfeljebb arra jő, hogy minden hónapban többet dolgozzék a még több pénzárt. Akitől ki lehet húzni bundára, meg flancra a hűség jutáimat, de a titkárnő feleség az irodán szégyellt a bányász férjet, Pesten a mérnökökkel korzózik. — Ne kiabálj, meghallja az egész ház! Te adsz a telep nyelvére. Ezt nem bírom tovább — és hisztériás sírásban tört ki az asszony. — Nekem ebből elegem van. Az igazságot akarom tudni! A színtiszta igazságot! Érted? De kiderítem, ha addig élek is. Bajzát bevágta az ajtót, dongó léptekkel szaladt le a lépcsőkön. A sarki italboltban a harmadik féldecit kérte, amikor betoppant Jóska, a volt katonacimborája, aki azóta a rendőrségen szolgál. Kis idő múlva együtt robogtak a város felé. Három hónap múlva a bíróság hűtlenség miatt az asszony hibájából kimondta a válást. Házasságukból gyerek nem született, Irén sohasem akarta. így a hivatalos formaság hamar véget ért. Bajzát Imre a bíróság asztalára tette a perdöntő bizonyítékot. hogy azt az éjszakát — sőt. többet is — Irén nem Ilinél, hanem a szállodában töltötte. Bajzát Imrét otthon ma már új feleség és egy pici gyermek várja. (Fazekas L.) 1966. december 17., szombat A jár. a tematika, a didaktika í- módszerek nem azonosak és e: 1- nem is baj, mert a kezdeti pe s- riódusban hasznos a kísérlete a zés, a tapasztalatszerzés. le Ma már azonban nem elé- gédhetünk meg azzal, hogy í s vezetőképzés és továbbképzés a társadalmi kezdeményező g keretein belül maradjon vágj egyes intézmények saját belátására bízva fejlődjék. Olyar ? minőségi változásokat igénylő feladat megoldása vár ránik, a mint a gazdasági mechanizmus í reformja. Ez kettős értelemben 1 is szükségessé teszi, hogy a vezető-továbbképzés kilépjen ed- digi, meglehetősen elszigetel) ” helyzetéből: A közgazdasági viszonyok változása miatt, amely a dön- z tési célok és módszerek, to- vábbá az önállóság tartalmá- 1 ban okoz minőségi , változáso- 3 kát i És az előbbiekből követke- zően azért, mert a vezetők • nagy tömegeit kell továbbképezni. A z eddigi tervlebontásos • ^ rendszerrel szemben, a- vezetők önállósága lényeges, . új tartalmi elemiekkel gazdagodik: fel kell ismerni a gazdasági ^ döntés szükségességét; előkészíteni és meghozni a döntést (eddig — miivel rend- : szerint az irányító szervek dön- s töttek — a vállalatok nem . mindig a kellő körültekintés- séd végezték az előkészítést); meg kell szervezni a döntés ’ végrehajtását és az ellenör• zést; ki kell jelölni a célszerű fej• leeztéá és üzempoliitika irá- . nyát; ■ aktív piackutatást kell vé- . gezni; , a külső és belső információk, . továbbá a rendelkezésre álló . erőforrások alapján önállóan , kell elkészíteni a vállalat tervét: ugyancsak önállóan kell ki. alakítani a vállalat szerveze■ tét, beleértve a belső informá■ cióáramlást, annak megszer■ vezését is; fontos feladat az ár- és bér’ politika összehangolása a ter- ' vekben foglalt célokkal. Ez a vázlatos felsorolás is- bizonyítja, hogy nem egyszerűen a vezetői önállóság meny1 nyiségi kiterjesztéséről van szó, hanem jelentős minőségi változásokról. A vezetői hatáskör és felelősség olyan elemekkel gazdagszik, amelyek az elmúlt másfél évtizedben a vezetői funkció körén kívül álltak. Ez azt is jelenti, hogy a reform megvalósításának sikere nagymértékben függ attól, hogy milyen mértékben tudunk összhangot teremteni az új gazdasági mechanizmus követelményei és a vezetők szerrvi lelete, valamint tárgyi felké- ; szültsége között. A vezetés és a szervezés korszerű ismereteinek megismertetése — felmérések szerint — mintegy tízezer főnyi felső szintű, ennél lényegesen nagyobb számú középszintű és még tömegesebb alsó szintű vezetőt érint. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a szervezett oktatásra váró vezetők létszáma meghaladja a százezer főt. Az iletékes szervek a közelmúltban határozatot hoztak a gazdasági vezetők továbbképzésére, egységes alapelvekre épülő, népgazdasági szintű előkészítésére. Ennek értelmében az iparági minisztériumok gondoskodnak majd a továbbképző tanfolyamok megszervezéséről. Az eddigi iskolák gyakorlati tapasztalatai alapján, 1967-től célszerű 3—4 hetes bentlakásos tanfolyamokat szervezni a középirányító szervek, országos vállalatok, valamint a nagyobb vállalatok és üzemek felső szintű gazdasági és társadalmi vezetői részére. A tervek szerint — az oktatók számát is figyelembe véve — 1967-ben a gazdasági reform megvalósításában fontos feladatokat megvalósító, mintegy 1000—1500 vezető továbbképzésére kerül sor. A továbbiakban, tehát az 1968—70. években mintegy 9—10 000 felső szintű vezető folyamatos továbbképzésével számolhatunk. Ugyancsak az eddigi iskolák tapasztalatai alapján, a hallgatók véleményére alapozva javasolható, hogy a továbbképzés tematikája és módszere az adottságok és a lehetőségek ismeretében azt válassza ki a rendelkezésre álló tudományos anyagból, ami a gyakorlatban leginkább alkalmazható. A vezetők elfecsérelt időnek tartják az .elvieskedő” előadásokat és foglalkozásokat Számukra az a hasznos, ha olyan konkrét módszereket tapasztalatokat ismerhetnek meg, amelyekkel megalapozhatják és objektívvá tehetik vezetői tevékenységű. - két. Ebben a tekintetben a tanfolyami oktatásban nagy jelentőségűek az esettanulmányok. Célszerűnek látszik, ha az iskolákat megfelelő felszereléssel (számológéppel, magnóval, fi lm vetítőgéppel stb.) látják ei. A következő évben immár ^ intézményessé váló, de mindenképpen átmenetinek tekinthető továbhképzési rendszer tapasztalatainak alapján. 1970-ben az illetékes szervek kidolgozzák a gazdasági vezetők képzésére és továbbképzésük kiterjesztésére, a továbbképzés rendszerének hosszabb távú fejlesztésére vonatkozó javaslatot Dr. Varga György Egy év a mérlegen Zárszámadási előzetes a hevesi járásból it A 12. hónap második felében már a zárszámadásokra készülnek megyénk termelő- szövetkezeteiben. Sok ezer ember évi munkáját értékelik, számba veszik mit termeltek, mit és mennyiért adtak el az idén? Mérleg készül a gazdasági eredményekről, pontos számítások után mindenki megtudja majd, hogy mit fizet a közös gazdaság a végzett munkáért? Zárszámadásra készülnek a hevesi járás közös gazdaságaiban is, ahol elemi csapások pusztítottak, a vártnál szerényebb eredményekre van kilátás. A szövetkezet munkáiról, a zárszámadások előkészítéséről kérdeztük Szabó Ágostont, a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetőjét. — Viszontagságos esztendő végéhez értek a járás termelő- szövetkezetei — válaszolta kérésünkre az osztályvezető. Az ár- és belvizek felborították a gondosan elkészített gazdasági terveket, áldozatos munkára volt szükség a vezetés és a termelőszövetkezeti tagság részéről, hogy a módosításokkal pótolni tudják a kieséseket. A rendkívüli esztendőben hogy áltak helyt az emberek? — Húszezer hold mezőgazda- sági terület került víz alá. Különösen a járás déli részén - Tiszanánan, Pélyen, Tar nászén tmi ki oson, Kiskörén szenvedtek nagy kárt az ár- és belvizek miatt. Minden szövetkezeti dolgozó megértette, hogy az elemi csapások ellenére is ki kell tartaniuk és ezért egy- emberként a károk helyreállítását, a kiesések pótlását tartották a legfontosabbnak. — Először is a kipusztult kalászosok, pillangósok helyett kellett értékben és tápértékben is hasonlót előállítani. A későbbi, csapadékos időjárás miatt erre is kevés lehetőség volt, csak a rövid tenyészidejű növények jöhettek számításba. Az augusztus végi esők miatt a járás déli részén még a háztáji kukoricát is vízből törték le a szövetkezetiek ... A tervezett harmincezer hold szántásból hatezer hiányzik, amelyre csak akkor kerülhet sor, ha beköszöntőnek a fagyok. Ezer holdon maradt még lábon a kukoricaszár. A tamaörsi Dózsa Termelőszövetkezet tagjai viszont hozzákezdtek 24 hold szőlő telepítéséhez. A terveket mennyire tudják teljesíteni? é — Az ár- és belvizek huszonnégymillió forint kiesést okoztak a tervhez képest. Különösen az állattenyésztésben- éreztette hatását az ahrak- hiány. Ennek ellenére az állat- hizlalási terveket teljesítik a ä szövetkezetek, sőt néhány faj- tánál túlteljesítésre is van ki- f látás. Megépültek a legszűksé- 5 gesebb férőhelyek. Az idei évet- kezdettől fogva a takarékos- gazdálkodás jellemezte. Mér- tékkel bántak a szövetkezetekben az eszközökkel, anyagok• kai és a munkaegységekkel, t Sok munkát gépesítettek és ez- i zel olcsóbban állították elő a- terményeket. | — Sokat segítenek azok az új • rendeletek, amelyek az érvény- ' ben lévő hitelek jelentős ré• szét elengedik a gyenge termelőszövetkezeteknél. Várjuk az ár- és belvízkárok lerendezését, amely szintén sokat pótol a kiesésekből. Azokat az eredményeket, amelyeket az árrendezések lehetővé tettek volna, [ nem érhetik el a szövetkeze- , tek. Pedig ebből mintegy húsz- ; millió forint előny származott volna az előző évhez képest, ; még akkor is, ha a szükséges ■ amortizációs alapot félreteszik. Mikor kezdik a járásban * > zárszámadási munkákat? — Huszonöt termelöszö- . vetkezet készít az 1966-os esztendőről zárszámadást. A leltározó csoportokat már megválasztották és a legtöbb helyen meg is kezdték az első fontos tennivalót, az anyagok és eszközök számbavételét. A leltározókkal együtt dolgoznak már az ellenőrző bizottsá- i gok is. A főkönyvelők részére . egyhetes tanfolyamon ismertettük a tennivalókat és az útmutatásoknak megfelelően készült zárszámadási munkatervekhez ragaszkodnak mindenütt. —Üj rendelkezések jelentek meg, amelyek a zárszámadási munkákat segítik. A szövetkezetek, a járások nem szólnak a szakemberek munkájába. Mi nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a törvényesség betartásának, mert ezzel minden visszaélésnek elejét vesszük. Mikor tartják az első zárszámadást? — Január első hetében már lesz olyan szövetkezetünk, ahol összeállítják a mérleget, és sor kerülhet az ünnepi közgyűlésre — fejezte be nyilatkozatát a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője. P. E.
