Népújság, 1966. november (17. évfolyam, 258-280. szám)
1966-11-12 / 267. szám
M rtLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLTETEK! ARA: 50 FILLER XVII, évfolyam, 267. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA 1966. november 12., szombat Tanácskozott az országgyűlés Napirenden: az új választójogi törvényjavaslat Apró Antal felszólalása — Interpellációk Pénteken délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Uobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Somogyi Miklós és Szirmai István, a Politikai Bizottság tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Beresztóczy Miklós, az országgyűlés aflelnöke nyitotta meg. Kegyeletes 60avakkal emlékezett meg az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta elhunyt képviselőkről: Köteles Jenőről és dr. Molnár Erikről. Nevüket az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az orsizággyűlés néma felállással adózott emléküknek. Beresztóczy Miklós bejelentette, hogy az elhalálozások folytán megüresedett képviselői helyekre az országgyűlés elnöke a Hajdú-Bihar megyei választókerületből Mocsári Sándor, a Heves megyei választókerületből Szűcs Lászlóné pótképviselőket hívta be. Bejelentette továbbá, hogy a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról. A törvény java slatot előzetes tárgyalásra megkapta az ország- gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága, s szétosztották az országgyűlés tagjai között. Kézhez kapták a képviselők az Elnöki Tanács jelentését is, amely az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletekről számol be. Az országgyűlés az Elnköi Tanács jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Bereslztóczy Miklós ismertette a bejegyzett interpellációk tárgyát, majd javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: 1. Az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. . 2. Interpellációk. Ezután dr. Erdei Ferenc, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. Dr. Erdei Ferenc beszéde Bevezetőben beszámolt arról, hogy az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága — amely behatóan megtárgyalta a törvénytervezetet — a javaslathoz és annak indoklásához néhány módosító indítványt fűzött, egészében azonban úgy foglalt állást, hogy választási rendszerünk javaslatban foglalt reformja szükséges, időszerű és jelentős. A bizottság ezért teljes elvi egyetértéssel, helyesléssel terjeszti azt az országgyűlés elé. Az előadó ezután ismertette, hogy a benyújtott törvényjavaslat milyen elvi-politikai jellegű változásokat tartalmaz a jelenleg érvényben levő választójogi törvényhez képest. Kiemelte: egyik legfontosabb új vonása a törvényjavaslatnak, hogy az országgyűlési képviselők választásánál lajstro- mos megyei választókerületek helyett — a tanácstagok választásához hasonlóan — egyéni választókerületeket vezet be. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy jelenleg a szocialista országok közül az NDKA több jelöl elvi leh — Hazánkban 1945 óta van érvényben a jelenlegi választó- kerületi rendszer, ami a többi szocialista országokban is szinte általános volt a munkás— paraszt hatalomért folytatott harcok időszakában. A nagyobb választókerületekre kiterjedő lajstromos rendszer a pártkoalíciók jellegzetes formája volt, történeti szükségszerűségnek tekinthető tehát, hogy letérjünk róla. A következő alternatíva kínálkozik: vagy az egyéni választókerületek rendszerét, vagy a lengyelországihoz hasonló rendszert vezetjük be. A törvényjavaslat előkészítését Megelőző jogtudományi viták, Á szocialista demokratizmus fejlődése azonban megköveteli, hogy az országgyűlési képviselőválasztásoknál is legyen ilyen lehetőség. Világosan látni kell, hogy a szocialista államban a több jelölt elvi lehetősége nem ugyanolyan értelmű, mint a tőkés országokban. A polgári demokráciákban a választás abban dönt, hogy milyen politikai rezsim kezében legyen az államhatalom, akár gyökeresen eltérő politikai rendszerek versengenek egymással, akár nem. A lényeg a pártok versengése a szavazatokért és a személyi jelölés a pártok belső ügye. — A szocialista demokráciában a munkásosztály és a parasztság forradalmi úton vívta Megnövekszik a szei — Ezzel érthetően más értelmet nyer a jelölt személye: az válik konkrét választási kérdéssé, hogy a választók megítélése szerint ugyanazon politikai rendszert ki képviseli jobban, személy szerint ki alkalmasabb a nép érdekeinek országgyűlési vagy tanácsi képviseletére. Ezért megnövekszik a jelölési eljárás szerepe is, s ebből következik, hogy legtöbbször már a jelölés során eldől a választók megítélése abban, hogy ki képviselje őket. Szavazásra tehát már csak annak a jelöltnek a személyét kell bocsátani, akiben a jelöA választópo!| tesznek javaslai A törvényjavaslat előadója a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az új, egységes választójogi törvénytervezet alapjában az eddigi formájában hagyta meg a jelölési eljárást, de néhány olyan módosítást is tartalmaz, amely továbbfejleszti azt. Ezzel egyidejűleg megnöveli a Hazafias Népfront szerepét és felelősségét is. A továbbiakban is úgy lesz jelölt valaki, ha az illetékes Népfront-szerv jelöltként bejelenti a megfelelő választási elnökségnek, tanácstagok esetében a választókerületi bizottságoknak. Az idáig vezető út még inkább alkalmassá válik arra, hogy a választópolgárok akarata érvényesüljön, lényegében egyértelműbbé teszi a jelölési eljárást. Az új fogalmazás kimondja, hogy a jelöltekre a választópolgárok gyűlései tesznek javaslatot. Ezeket a lakóterületeken és az intézményekben hívják össze. A gyűléseket — a választási elnökségek, illetve bizottságok közreműködésével — a Hazafias Népfront szervezi. — A gyűléseken a társadalmi szervezetek — a párt-, a KISZ-, a szakszervezet, a népfrontbizottság, az illető intézmény és minden választópolgár javasolhat jelöltet. ki a hatalmat, amely a népnek — a nagy többség létérdekeit szolgáló — saját államhatalma. Nem állíthat tehát a választásokon olyan alternatívát a választók elé, hogy más politikai rendszert válasz- szanak, mert ez közvetve vagy közvetlenül a régi népelnyomó hatalom restaurációjának útját nyitná meg. A hatalom kérdését mégis a választók elé viszi, de népszavazásszerűen: igennel felelnek, akik a törvényesen állított és a választópolgárok gyűlésein javasolt jelöltekre — a jelöltek bármelyikére — adják szavazatukat. jelölési eljárás ■epe lés során megegyezett a választópolgárok, illetőleg az érintett népfrontbizotíságok véleménye. — A szavazás ennek ellenére nem formális, mert a szavazók két lényeges kérdésben nyilvánítanak véleményt. A szavazás állásfoglalás a jelölt által képviselt néphatalommal kapcsolatban, egyszersmind a szavazók nyilatkozata a jelölési eljárás során állított jelölt személyére nézve. 1954 óta ez a rendszer a tanácsi választásokon, s ezt terjeszti most ki a törvényjavaslat a képviselőválasztásokra is. járok gyűlései tot a jelöltekre Ezt a törvényjavaslat nem részletezi. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülésén felvetődött: nem lenne-e helyes részleteiben is kifejteni, kik tehetnek javaslatot a jelöltre. A legutóbbi választások idején ugyanis helyenként vita volt erről. A bizottság végül a korábban kialakult gyakorlatnak megfelelően határozta A megbízatás i ok A bizottság nem ment bele a vita részleteibe, csak érintette és azt az elvi álláspontot fogadta el, hogy a visszahívásnak megvan a maga helye a szocialista választási rendszerben. Ez azonban nem lehet feltétel nélküli jog, valamilyen érdemi, tárgyi megalapozottságának kell lennie. Ezt fejezi ki a javasolt módosítás, amellyel a visszahívás közel került a képviselői megbízatás összeférhetetlenség alapján történő megszüntetéséhez. Az összeférhetetlenség fogalmát az alkotmány 11. paragrafusa úgy fogalmazza meg, hogy: „minden politikai, gazdasági, vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a dolgozók érdekeivel, összeférhetetlen.. .” Ezt az összeférhetetlenséget or- saássyűkssi vagy tanácsi bizotimeg a javaslattevők körét, ugyanakkor kimondta: mivel egyértelmű a lehetőség és a gyakorlat, nincs szükség arra, hogy ezt a törvényjavaslatban részletezzék. Az előadó kitért arra. hogy a jelöltre vonatkozó javaslatot, amely a választópolgárok javaslataként a gyűlés vitájában alakul ki, a gyűlés, elnöksége terjeszti az illetékes népfrontbizottsághoz. Rámutatott: ez az eljárás, amely lényegében változatlan, demokratikus, ugyanakkor nagyobb lehetőséget ad a kellő mérlegelésre. A választópolgárok javaslatainak egyeztetése és rangsorolása a népfrontbizottságban történik. Ennek fórumán a párt képviselői és a pár tor kívüliek tanácskoznak s foglalnak együtt állást. — Mi a helyzet akkor, ha több jelöltről van szó? — tette fel a kérdést ezután Erdei Ferenc, s így válaszolt: — a jelölési eljárásnak politikailag fontos mozzanata, hogy több jelölt esetén is ugyanannak a politikának a képviselőiről van szó. A jelölés során tehát nem politikai irányzatok versengenek. Ez azt is jelenti, hogy nem a régi korteskedés elevenedik fel, hanem a közös politika érdekében folytatott agitáció a személyi alkalmasság és érdemesség demonstrálásával egészül ki. A törvényjavaslat előadója a továbbiakban elmondta, hogy a jogi. igazgatási és igazságügyi bizottság ülésén egyetlen kérdésről, a képviselők visszahívásáról folyt többé-kevésbé elvi jellegű vita. Ennek eredményeként fogalmazták meg a törvényjavaslat 57. paragrafu. sának eredeti szövegében szereplő „bármikor” helyett, hogy akkor hívhatják vissza a kép* viselőt „amennyiben a megbízatásra méltatlanná vált”. A néhány szó mögött messzemenő elvi vita van, amely sem az államjogi tudományban, sem a gyakorlatban nem dőlt el egyértelműen. negszűnésének ai ság, illetve maga a testület át» lapítja meg. Ennek minősített, politikailag hangsúlyozott formája, ha — hasonló okból — méltatlanná válás miatt maguk a választók hívják vissza a képviselőket. Erdei Ferenc a továbbiakban hangsúlyozta; a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság fenntartás nélkül helveselte, hogy az új, egységes választójogi törvény tervezete megteremti az országgyűlési és tanácsi választások elvi és eljárási egy» ségét. Ugyanakkor ennek az egységnek a még következetesebb , megvalósítására elfogadott néhány kisebb módosító javaslatot. Ezért ajánlotta, hogy egységesen fogalmazzák meg a megbízatás megszűnési*» nek okait. Ugyanígy a teljes elvi és eljárási egységet rut(Folytatót • 2. oldatait ban, Lengyelországban és nálunk van érvényben lajstromos rendszer. A lengyelországi azonban elvileg különbözik a másik kettőtől, mert ott kisebb választókerületek vannak, három-nyolc képviselővel és úgynevezett nyílt lajstrommal, ami annyit jelent, hogy kétszer annyi jelölt neve szerepel a listán, mint ahány képviselői hely van. t állításának letősége majd az előkészítés alkalmával folytatott eszmecserék során az az álláspont alakult ki, hogy a nyomosabb érvek az egyéni választókerületek mellett szólnak. Ezek közé tartozik például, hogy az egyéni választókerületi rendszer szorosabb személyes kapcsolatokat tesz lehetővé a képviselők cs a választók között, lehetőséget nyújt az országgyűlési tagok területi felelőssége elvének érvényesítésére, elvi lehetőséget biztosít a több jelöltre és egységet teremt az országgyűlési választások* var lamint a tanácsi választások rendszere között. Erdei Ferenc ezután vázolta, hogy a törvényjavaslat milyen fejlesztést indítványoz a választási szervek munkájában. Mint mondta, e szervek tevékenysége lényegében a korábbihoz hasonló lesz; változást -jelent azonban, hogy a választási elnökségek nemcsak a választás, hanem az egész ciklus idején fennállnak majd. Ezt az indokolja, hogy pótválasztások alkalmával ezeket a szerveket nem kell újból létrehozni. Újdonság az is, hogy választókerületi bizottságok — amelyek eddig csak tanácsi választókerületekben működtek — az országgyűlési választókerületekben is létrejönnek, s a választási elnökségekhez hasonlóan megbízatásuk az egész ciklus idejére szól. A választási elnökségek igazgatási egységek szerint létesülnek, s funkciójuk a választásokkal kapcsolatos adminisztratív irányító és ellenőrző feladatok ellátása, döntés vitás kérdésekben és kifogások esetén stb. A választókerületi bizottságok — amelyeket választókerületenként hívnak életre — közvetlenül szervezik a választásokat. A szavazatszedő bizottságok — ezek szavazókörönként jönnek létre — a választások idején működnek, s szervezik és lebonyolítják a szavazást. Változatlan marad az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a tanácsi végrehajtó bizottságok és a Hazafias Népfront szerveinek szerepe, bár ez utóbbiak feladata a jelöléseknél valamelyest módosul. — A törvényjavaslat fontos eleme több jelölt állításának elvi lehetősége — folytatta Erdei Ferenc. — Az úgynevezett kötött lajstromnál — tehát eddigi választási rendszerünkben — ez csak a tanácsoknál volt íos&
