Népújság, 1966. november (17. évfolyam, 258-280. szám)
1966-11-04 / 261. szám
A megyei pártértekezlet beszámolója (Folytatás az 5. oldalról) nak betartását, magára nézve pedig nem tartja kötelezőnek. A Központi Bizottság illetékes szerveinek segítségével a helyzet megváltozott. A kirívó jelenségek eltűntek, a megyei vezetésben és a járási-városi szervek vezetésében is normális, a tömegek igényeit is kielégítő, a szocialista erkölcsnek megfelelő A pártpolitikai munka főbb területeiről a megyei pártbizottság az alábbiakban tesz jelentést: A kádermunka A káderrmmka és annak pártirányítása megyénkben egészében véve pártunk Központi Bizottsága 1362 februárban megjelent, a kádermumkára vonatkozó irányelveinek megfelelően alakult, bár ágazatonként és szintenként jelentős eltérést mutat színvonalában és eredményeiben. A beszámolási időszakban a pártszervek gondot fordítottak valamennyi területen a káder- és személyzeti munkára. A megye káderhelyzete összességében kielégítő. A különböző vezető munkakörökben dolgozók többsége a szocializmushoz hű, politikailag megfelelő, szakmailag felkészült és kellő vezető készséggel rendelkezik. Munkakörükből adódó feladataikat túlnyomó többségükben képesek önállóan megoldani, munkájukat pártunk politikájának szellemében végzik. Azok a gazdasági és politikai eredmények, amelyekről a megyei pártbizottság beszámolhat, bizonyítják, hogy a kádermunka alapjaiban megfelelő. A káderek kiválasztásában, nevelésében, képzésében egyre inkább meghonosodnak a helyes elvek és a megfelelő gyakorlat A kádermunkát fokozódó mértékben a bizalom, az őszinteség, az emberség jellemzi. Vezető funkcióba többségében azok kerülnek, akik már valamilyen szinten vagy területen bizonyították alkalmasságukat. Érvényesül az az elv is, amely szerint minden közfunkciót — párttisztség kivételével — párton- kívüliek is betölthetnek. A káderek összetételében megvalósul az idősebb és fiatalabb generációk egysége. A vezető funkcióban levő elvtársaink többségé megfelelő politikai, elméleti és szakmai felkészültséggel rendelkezik. Kapcsolatuk a dolgozók kollektívájával egyre jobb, a munkatársak az irányításuk alá tartozók javaslatait, észrevételeit egyre inkább elfogadják. Túlnyomó többségük megfelelő tekintéllyel rendelkezik. A ká 'ermunka az említett pozitív vonások ellenére nem elégíti ki az igényeket. Számos olyan gyengesége, fogyatékossága található, amelyet a jövőben ki kell küszöbölni. így például a különböző szintű párt-, állami, társadalmi és gazdasági szervek még nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy a személyek kiválasztása a lehető legsokoldalúbb és legtár- gyilagosabb vélemények alapján történjék. Csökken, de még jelentős mértékben tapasztalható szubjektivizmus. Akadnak, akik a káderutánpótlást csak saját szűk ismeretségi vagy baráti körükből akarják megoldani, sőt nemegyszer rokoni alapon. Nem mindenütt szeretik még az olyan kádereket, akiknek önálló véleményük, van, akik nemcsak a beosztottak, hanem a felsőbb szervek és vezetők munkáját is bírálni merik, akik véleményüket bátran nyilvánítják. Tapasztalható, hogy főleg a gazdasági területen a kiválasztásnál nincs kellő összhang a politikai alkalmasság, szakmai felkészültség és vezetőkészség között. É. tulajdonságok közül egyiket vagy másikat, részben vagy egészében, figyelmen kívül hagyják. Nem ritka jelenség a fiatalok és a nők funkcióba állításától való vonakodás. A vezetők képzésében a tudatosság és tervszerűség nem áll a kellő szinten. Gyakran az egyéni érdek kerül első helyre a társadalmi érdek előtt. A képzésben az utóbbi években jellemzővé vált a diplomaszerzés, ugyanakkor háttérbe szorult a politikai képzés. Még a párton belül sem mindenütt fordítunk kellő gondot arra, hogy elvtársaink a munkájukhoz szükséges politikai felkészültséggel rendelkezzenek. Mindezekből kiindulva követelmény, hogy javítsuk és szilárd elvi alapokra helyezzük a kádermunkát az élet minden területén. A vezetők megítélésében fokozni kell a tárgyilagosságot, munkájukban, magatartásukban a követelményeket. A kádermunkát, mint a politika végrehajtásának legfontosabb eszközét, a vezetők és testületek munkájában az első helyre kell állítani. A tömegpolitikai munka A pártpolitikai munka egyik legfontosabb területe a tömegpolitikai munka, a párt szavának és akaratának a tömegekhez való továbbítása, a párt célkitűzéseinek a tömegekkel való megismertetése, a tömegek mozgó- Bítása a soron következő politikai és gazda- ftági feladatok megoldására. A megyei pártbimagatartás tapasztalható. Ugyanakkor nem lehet szó nélkül hagynunk, hogy még manapság is előfordulnak kisebb fogyatékosságok, kilengések. A tapasztalatokból okulnunk kelL Kötelességünk úgy élni és dolgozni, hogy teljes mértékben helyreállítsuk a vezetés tekintélyét, a párttagságnak és az alsóbb szerveknek a vezetésbe vetett bizalmát, a párttagok és a pártomkívüliek kapcsolatát zottság megítélése szerint a tömegpolitilkai munka valamelyest rendszeresebbé vált átfogta a megye lakosságát és alapjában véve sikeresen továbbította a párt akaratát sikerrel mozgósított a feladatok megoldására. A tömegpolitikai munka szervesein és eredményesen kapcsolódik mindazon tevékenységek kőiébe, amelyek együttes hatásának eredményeként a beszámolóban már vázolt eredményekről adhatunk számot. Siker koronázta pártszervezeteink és szerveink erőfeszítését a tömegek tájékoztatásának növelésére. Az elmúlt 1—2 évet már az jellemezte, hogy pártnapok és egyéb rendezvények keretében megfelelő előadók bevonásával a párt álláspontja rendszeresen, eljutott számottevő tömegekhez. A pártnap, mint a tömegek tájékoztatásának és mozgósításának módszere, bevált és azt a jövőben is célszerű alkalmazni. A tömeges rendezvények és a munkahelyen folytatott rendszeres politikai munka eredményeképpen pártszervezeteinknek a tömegekre gyakorolt hatása növekedett. Pártszerveink tevékenysége nyomán sikerült elérni, hogy az agitáció ma már nem reszort jellegű, hanem a párt egésze folytatja. A választott pártszervek tagjai, a pártapparátus dolgozói, a kommunisták túlnyomó többsége, sok-sok ezer pártonkívüli aktivistával együtt, fáradhatatlanul magyarázzák a párt politikáját, agitálnak, mozgósítanak. A tömegpolitikai munka ma már gyorsabban reagál az eseményekre és az esetek többségében megfelelő választ ad a felmerült kérdésekre. Az agitációs munka formái hagyományosan, a szóbeli, az írásos és a szemléltető agitáció. E formák közül a fő figyelmet a szóbeli agitációra fordítottuk. Eredményes munkát végez a tömegek között pártbizottságunk kollektív agitátora, a Népújság is, amelynek nívója emelkedett, olvasottsága növekedett. Mindezek együttes hatása és eredményeképpen megyénk lakosságának politikai hangulata kielégítő. A politikai hangulat természetesen differenciálódik társadalmi osztályonként és rétegemként, különböző területenként és időnként. Olyan események, mint a vietnami helyzet és a kínai vezetők egységbantó tevékenysége, éreztetik hatásukat megyénk lakosságának hangulatában, véleményében is. Az utóbbi hónapokban az egyébként becsületes, jó szándékú dolgozók között némileg növekedett a bizonytalanság, a jövőtől való félelem, a kilá- tástalanság. Félnek, hogy a vietnami konfliktus világégéssé válik. Növekedett a meg nem értés abban a vonatkozásban, hogy a szocialista tábor miért nem nyújt nagyobb mértékű és hatékonyabb segítséget a szenvedő Vietnamnak. Ennek ellenkezője is tapasztalható, szaporodtak az olyan hangok is, amelyek attól tartanak, hogy a Vietnamnak nyújtott segítség miatt az életkörülmények nálunk nem javulnak. Bizonyos mértékig erősödött az imperialisták által folytatott fellazítási politika hatása is, amelynek lényege, hogy bizonytalanságot akar kelteni a jövőt illetően és bizalmatlanságot a párt és az ország vezetésével, valamint a Szovjetunióval szemben. Megélénkült a turistaként idelátogató nyugatiak politikai tevékenysége, ezenkívül a hazalátogató disszi- densek egy része is aktívabbá vált. A tömegpolitikai munka homlokterébe a jövőben is a szocializmus építésének időszerű feladatait, a szocialista szemléletmód terjesztését, az imperializmus és a belső ellenség leleplezését, a Szovjetunióhoz és a szocialista tábor országaihoz fűződő barátság fejlesztését, a béke megvédéséért folyó küzdelmet kell állítani. A propagandamunka _ A szocialista társadalom teljes felépítéséből adódó bonyolult, sokrétű feladatok és a nemzetközi élet, benne a nemzetközi munkás- mozgalom problémái, növekvő követelményeket támasztanak az eszmei munkával szemben. Az ideológiai munka színvonalának emelése előírja az agitáció és propaganda egységének, kölcsönhatásának erősítését, a meggyőzés hatékonyságának növelését. Az eszmei munka színvonalának emelése szempontjából igen fontos a pártoktatás, amely a beszámolási időszakban mind tartalmában, mind pedig formájában sokat fejlődött, méreteiben megnövekedett. A beszámolási időszakban a pártoktatásban részt vevő hallgatók száma több mint kétszeresére emelkedett. A pártoktatás széles skálán folyik, az időszerű kérdések eléggé laza, kötetlen formájától a marxista középiskolákon keresztül az esti egyetemig A legnagyobb arányban az esti egyetemen tanulók létszáma növekedett, mintegy három és félszeresére. A marxista-leninista esti egyetem, valamint a középfokú iskola tevékenysé. gében a meglévő hallgatói létszám stabilizálása, sőt helyenkénti csökkentése mellett a fő figyelmet az oktató-nevelő munka színvonalának növelésére, a tananyag állandó korszerűsítésére, a hatékonyság fokozására és a tanulmányi fegyelem elmélyítésére fordítottuk és javasoljuk fordítani a jövőben is. A beszámolási időszakban a pártoktatásban részt vevő párttagok aránya a párttagság százalékában 60-ról 68 százalékra emelkedett. A pártoktatásban egyre növekvő számban vesznek részt pártonkívüliek is. Eredményesnek mondható a KlSZ-oktatás is, hiszen évenként 17—18 ezer fiatal vesz benne részt. Megjegyzendő, hogy itt a részvevők száma lényegében az 1962-es szinten van. Ezen a területen a tartalmi munka erősítése, a színvonal emelése a legfontosabb feladat. Pártszervezeteinkben főleg a KB ideológiai irányelveinek hatására élénkült az eszmei-politikai munka, de annak hatékonysága még nem megfelelő. Jól érzékeltetik ezt a beszámoló elején említett vitás kérdések, és mutatja a párttagság egy részében esetenként jelentkező bizonytalanság. A megyei pártbizottság véleménye szerint további erőfeszítéseket szükséges tenni a propagandamunka eszmei-politikai színvonalának emelése és hatékonyságának növelése érdekében. A propagandamunka sorrendben legfontosabb feladata a IX. pártkongresszus anyagának gondos, sokoldalú, mélyreható feldolgozása és a kongresszusi határozatok végrehajtására való mozgósítás. Gazdasági szervező munka A második ötéves terv időszakában a nép- gazdasági tervből adódó gazdasági feladatok megoldása szükségszerűen megkövetelte a pártszervezetek és pártszervek gazdasági szervező munkájának javítását. A megyei párt- bizottság értékelése szerint a pártmunkának ez az ága fejlődött. A pártszervek és alapszer- vezetek egyre eredményesebb munkát végeznek a gazdasági feladatok megoldásában, növekvő hozzáértéssel foglalkoznak a gazdasági kérdésekkel. Munkájuk színvonala javulásának kétségtelenül szerepe van abban, hogy a termelés gazdaságossága, a termelékenység növelése, a korszerű termelési eljárások és technika alkalmazása egyre nagyobb mértékben érvényesül. A pártszervezetek munkája, Megyénk pártszervei és pártszervezetei az elmúlt években rendszeresen értékelték a tömegszervezetekben, tömegmozgalmakban folyó politikai munka tapasztalatait, az állami szervek politikai tevékenységét. Megállapítható, hogy egyre jobban érvényre jutnak a tömegszervezetek és állami szervek pártirányításának helyes elvei és módszerei. Járásivárosi pártbizottságaink általában a pártmunka helyes stílusának megfelelően végzik ezt a munkát és alapszervezeteinkben is fejlődés van e téren. A pártszervek az állami szervekben és tömé gszerveze lekben dolgozó kommunistákat számoltatják be és határozataikat a kommunistákra hozzák, nem csorbítván az állami szervek és tömegszervezetek vezető testületéinek hatáskörét, szervezeti önállóságát. A feladatok meghatározásánál egyre nagyobb figyelmet fordítanak a felesleges párhuzamosságok megszüntetésére. A kialakult gyakorlat emeli a pártirányítás színvonalát, ugyanakkor fokozza a tömegszervezetek és állami szervek önállóságát és felelősségét. Mindemellett előfordulnak a pártlrányítás gyakorlatában helytelen módszerek is, az, hogy az elvi irányításon, a kommunisták feladatainak meghatározásán túl olyan kérdésekben is intézkednek, amelyek a tömegszervezetek, vagy állami szervek feladata lenne. Tömegszervezeteink és állami szerveink a nehézségek ellenére is egyre sikeresebben oldják meg a szocializmus építéséből rájuk háruló feladatokat. Többségükben képesek arra, hogy a párt politikájából adódó feladatokat úgymond „saját” tömegeiknek közvetítsék és a végrehajtást megszervezzék. Ezt követően a beszámoló részletesen foglalkozott a tömegszeryezetek, és állami szervek munkájával. A KISZ, a tanácsok, a szak- szervezetek munkájáról megállapította, hoigy az elmúlt esztendőkben eredményesen segítették a párt politikájának megvalósítását, ugyanakkor megmutatta azokat a tennivalókat is, amelyek a jövőben előttünk állnak. A következőben a munkásőrség helyzetével foglalkozott a beszámoló. Ez a pártszerveink által irányított fegyveres testület jól oldotta meg a KB által kitűzött feladatokat. Eredményesen működött együtt belügyi szerveinkkel a közbiztonság szilárdításában, a társadalmi tulajdon védelmében, elemi csapások elhárításában. Emelkedett a parancsnoki munka színvonala, javult a politikai nevelőmunka, jobbak a kiképzés eredményei. Mindezek hatására erősödött az akcióképesség. Munkásőreink többsége munkás és tsz-tag, akik a termelőmunkában is megállják helyüket. A további tennivalóikat a PB idevonatkozó határozata szabja meg. a mozgósító, szerves», nevelő munka, a termelés pártellenőrzése a megye gazdaságának minden ágában kedvezően éreztette hatását. A legfiatalabb szocialista üzemeinkben, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben is kialakult és erőteljesen fejlődik a pártszervezetek gazdasági szervező munkája. Pártszerveink és pártszervezeteink ez irányú tevékenységének jellemzője ma már az, hogy a pártmunka eszközeivel, módszereivel befolyásolják a gazdasági feladatok megoldását, ellenőrzik a gazdasági, műszaki vezetés munkáját, a termelésre vonatkozó határozatok végrehajtását. Az üzemi pártszervezetek és a gazdasági vezetés között a kapcsolat kielégítő és ennek jellemzője az elvtársi együttműködés és kölcsönös bizalom. A pártszervezetek gazdasági szervező munkája javulását elősegítette az is, hogy a gazdasági vezetésben dolgozó elvtársaink szemlélete és munkája is változott. Az üzemi gazdasági vezetők egyre inkább alkalmazzak és igénylik a politikai munkát a gazdasági feladatok meghatározásánál és végrehajtásánál. Továbbiakban azokat az okokat elemezte a beszámoló, amelyek a párt gazdasági szervező munkájának hatékonyságát gyengítik, majd így folytatódott: A párt gazdasági szervező munkájával kapcsolatban helytelen nézetek is vannak. Akadnak, akik a párt tevékenységét elvont eszmei, nevelő munkára szeretnék leszűkíteni, megfosztva azt a mindennapos gyakorlat, a gazdasági élet talajától. De találkozunk az ellenkező állásponttal is, azzal, hogy egyes elvtársaink szerint a pártszervezetnek ezután Is mindig és mindenütt, minden részkérdéssel foglalkoznia kell. Ezen elvtársaink nem értik, hogy a párt gazdasági szervező munkájának hatékonysága nem attól függ, hogy mennyi részkérdéssel és milyen operativitással foglalkozik hanem attól, hogy képes-e rendszeresen az adott terület legfontosabb kérdéseit elemezni, képes-e a megoldásokat megtalálni, képes-e a kommunistákat és pártonkívülieket a legdöntőbb kérdések megoldására mozgósítani. / A párt gazdasági szervező munkájának javítása állandó követelmény és feladat. Különösen igaz ez most, amikor a gazdasági mechanizmus reformjára készülünk, ami növeli és egyben módosítja is a párt feladatait. Fejleszteni kell a bevált helyes módszereket és módosítani, vagy elhagyni azokat, amelyeket a fejlődés már túlhaladott. A párt szerepe a gazdasági életben a politikai irányítás, a koordinálás és ellenőrzés. Tisztelt pártértekezlet! A beszámoló végéhez érve célszerű a jelentésből levonni a következtetést: érvényesült-e a párt vezető szerepe a beszámolási időszakban? A megyei pártbizottság egyértelmű igennel válaszol e kérdésre. Megyénkben az elmúlt években érvényesült a Párt vezető szerepe. A szocialista építés megyei feladatait a pártszervek és pártszervezetek, a kommunisták vezették és irányították. Azok az eredmények, amelyekről a beszámoló számot adhatott, bizonyítékai annak, hogy a párt vezető szerepe érvényesült. Alapvető tényező, hogy megyénk lakossága bízik a pártban, annak politikájában és elfogadja, sőt igényli a párt vezetését. Az előző pártértekezleten megválasztott pártbizottság kisebb-nagyobb hiányosággokkal képesnek bizonyult a megye politikai, társadalmi és gazdasági feladatainak szervezésére, vezetésére. Tevékenysége elősegítette a VIII. kongresszus határozatainak végrehajtását, részese az eredményeknek és a beszámolóban is említett fogyatékosságoknak egyaránt. Befejezésül megállapítható, hogy megyénk kommunistái és pártonkívüli dolgozói a beszámolási időszakban elismerésre méltó munkát végeztek. Pozitív irányban változott megyénk arculata és gondolkodásmódjában, szemléletében, magatartásában változott lakossága is. Az elért eredmények szilárdabb bázist teremtettek az újabb, az eddigieknél is sokrétűbb és bonyolultabb feladatok sikeres elvégzéséhez. Eredményeinkre büszkék vagyunk, de nyitott szemmel járunk és tárgyilagosan, kritikusan szemlélve saját munkánkat, nem tagadjuk fogyatékosságainkat sem, amelyek kiküszöbölésére újabb erőfeszítések szükségesek. Megyénk kommunistáinak elhatározása, hogy az előttünk álló időszakban, a harmadik ötéves terv idején eredményeinket tovább gyarapítjuk, hogy azok révén tovább javulhassanak népünk életkörülményei. Ügy ítéljük meg, erőink elégségesek ahhoz, hogy munkánkat még tovább javítva, mozgósítsuk, magunkkal ragadjuk megyénk valamennyi becsületes dolgozóját a még nagyszerűbb sikerek elérésére, pártunk IX. kongresszusa határozatainak végrehajtására, a szocializmus teljes felépítésének útján, ★ A pártértekezlet ma, pénteken a vitával, valamint a megyei pártbizottság tagjainak és a IX. kongresz- szus Heves megyei küldötteinek megválasztásával folytatja munkáját. A pártpolitikai munka főbb területei A tömegszervezetek és az állami szervek pártirányíSása
