Népújság, 1966. november (17. évfolyam, 258-280. szám)
1966-11-29 / 281. szám
ÜLÉSEZIK ÁZ MSZMP IX. KONGRESSZUSA (Folytatás az 1. oldalról) következetesebb megvalósítását igényelte. A párttagságtól és a társadalmi testületektől nagyszámú javaslat érkezett a Központi Bizottsághoz. Ezeket megvizsgáltuk. a megfelelő javaslatokat a kongresszusi határozat- tervezetben és a Szervezeti Szabályzatra vonatkozó előterjesztésben figyelembe vettük, másokat a napi munkában kell hasznosítanunk. A kongressszus fórumáról meleg szavakkal köszöntötte a szocialista munkaverseny kezdeményezőit és részvevőit, mindazokat, akik alkotó munkával, tettekkel támogatják pártunk politikáját, majd így folytatta: A Központi Bizottság azt kéri a kongresszustól, hogy értékelje a végzett munkát, marxista—leninista elméletünk alapján elemezze, összegezze és hasznosítsa pártunk gyakorlatának tapasztalatait. Javasoljuk, a kongresszus hagyja jóvá, fejlessze tovább pártunk munkájában mindazt, ami annak állandóságát és erejét adja, változtassa meg azt, amit az idő, a változó helyzet új követelményeinek megfelelően meg kell változtatni. Párttagságunk, munkásosztályunk, dolgozó népünk azt várja a kongresszustól, hogy határozza meg az előttünk álló időszakra szocialista évítőmunkánk céljait, a céljainkhoz vezető utat, feladataink megoldásának módját. Koránk a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszaka Nemzetközi kérdésekről szólva hangsúlyozta: ■— A világban ma az alapvető ellentét először a kapitalizmus és a szocializmus, a nemzetközi burzsoázia és a nemzetközi munkásosztály, másodszor az imperializmus és a gyarmati rendszer megsemmisítéséért küzdő népek, harmadszor a fegyverkező és háborús terveket kovácsoló monopol-tőkés—militarista körök és a békéért küzdők közötti ellentét. Ezeknek az erőknek a Írarca határozza meg a nemzetközi helyzet alakulását. — Pártunk VIII. kongresszusa óta tovább 'növekedtek a szocializmus és a béke erői. Közöttük döntő jelentősége van a szocialista országoknak. A szocialista országok gazdasági fejlődésének jellemzői: 1950. és 1965. között a Szovjetunió ipari termelése négyszeresére növekedett. Ugyanebben az időszakban a szocialista országok ipari termelése 510 százalékra növekedett, miközben az összes nem szocialista ország ipari termelése 225 százalékra. Az ütem tekintetében álljuk a versenyt a legfejlettebbekkel is, mert amíg 1950- : tői a Közös Piac országaiban az ipari termelés évi növekedése 7,2 százalék volt, addig a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szervezetében tömörüli szocialista országok irari termelése évenként 10 9 százalékkal növekedett. A világ területének 26 százalékán szocialista országok vannak, amelyek 19R5-ben a világ inarj termelésének már 38 százalékát adták. A szocialista világrendszer 14 országának gazdasági és természetesen katonai ereje nemcsak abszolút mértékben, hanem a tőkés országokhoz viszonyítva is hatalmasabb lett. Nem hallgathatjuk el azonban azt sem, hogy jelenleg a szocialista világrendszer megnövekedett és legyőzhetetlen erejét megosztja, teljes érvényesülését gátolja az egység hiánya. A kínait vezetők jelenlegi, egységbontó politikája — bármi legyen is a szándékuk — gyakorlatilag az imperialistákat segíti. A szocialista országok egységének időleges megbomlása az imperialistákat taktikai lehetőséghez juttatta, de nem változtat azon, hogy történelmileg korunk a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszaka. A Szovjetunió, majd a szocialista világrendszer létrejöttével megszületett a világon az az erő, amelyre támaszkodva a gyarmati elnyomás alatt sínylődő népeik megindíthatták győzelmes szabadságharcukat imperialista leigázóik ellen. A második világháborút követően, az egykori gyarmati területek helyén 60 új független állam született. Ötven évvel ezelőtt a föld területének 77 százalékán az imperialisták gyarmati elnyomása alatt élt a föld lakosságának 66 százaléka, ma a földterület 4 százalékán állnak fenn még „klasszikus” gyarmatok, s lakosságuk a föld lakosságának 1 százaléka. Kádár Jánon ezután az imperialisták új, leplezett neoko- lonialista módszereiről szólt, majd kiemelte: Az újonnan függetlenné vált országokban napirendre kerül a társadalmi fejlődés kérdése, az, hogy a kapitalista, vagy a nem kapitalista utat választják-e? A belső feudális, bur- zsoá és militarista elemek és az imperialisták nem egy helyen szövetkeztek a társadalmi fejlődés megakadályozására és ott, ahol a haladó erők nem voltak elég szervezettek, vagy éberek, nem tudták megakadályozni a reakció ideiglenes felülkerekedésót. Ennek szembetűnő példája Indonéziában a múlt év szeptemberében kirobbant válság, a kommunisták és más haladó emberek tömeges lemészárlása, az imperialistákkal szemben korábban egyesült indonéz nép megosztása, a példátlan nemzeti tragédia. Mély fájdalommal tölt el bennünket indonéz élvtársaink, a legjobb hazafiak sorsa. Meggyőződésünk, hogy az mdonéz nép forradalmi erői újra rendezik soraikat és ismét fontos tényezői lesznek a a nemzetközi munkásosztály nemzeti felemelkedésért és ügyéért vívott imperialistaellenes küzdelemnek. Az imperialisták gyarmati rendszere és új, álcázottabb le- igázó törekvései ellen küzdő népeknek és vezetőiknek, az újonnan felszabadult országoknak számolniok kell azzal, hogy szabadságuk csak akkor lesz teljes és szilárd, ha tovább fejlesztik a forradalmi erők egységét, együttműködését, ha a belső ,és a nemzetközi problémák megoldásában az imperializmus elleni közös harc érdekeiből indulnak ki, ha országukban a néptömegekre, nemzetközileg pedig igaz és önzetlen barátaikra. a szocialista világrendszer országaira támaszkodnak. Tovább mélyült a kapitalizmus általános válsága Tisztelt Elvtársak! A tőkés világon belül jelenős változások mennek végbe, iár a vezető tőkés országok azdasági és katonai ereje nö- ekedett, tovább mélyült a kapitalizmus általános válsága. Az egyes tőkés országok egyenlőtlen fejlődése következtében gyengül az Amerikai Egyesült Államok vezető szerepe az imperialista táborban. Éleződtek az egyes tőkés országok egymás közötti ellentétei és mélyreható politikai válságba kerültek az amerikai vezetés nlatt álló katonai és volitikei szövetségek. IMS. november 29., kedd Széthullott a Bagdadi Paktum, meggyengült a távol-keleti imperialista szövetségi tákolmány, a SEATO, a ciprusi válság kapcsán, a görög—török ellentétek feltárták az imperialista Földközi-tenger menti katonai rendszerének gyengeségét. Megbomlott a NATO katonai szervezete és általában az amerikaiak által az európai szocialista országok ellen szervezett hidegháborús imperialista front. Egyes európai kapitalista államok, közöttük NATO-államok, kezdik az amerikai háborús tervek szolgálatánál és kockázatánál hasznosabbnak találni a normális kapcsolatokat, a békés egymás mellett élést a szocialista országokkal. A vezető tőkés ár írnokban is növekednek a gazdasági nehézségek. Az Egyesült Államok költségvetésének mind nagyobb részét emésztik fel a fegyverkezési kiadások. Növekszik az államadósság. Csökkennek az aranykészleteik & a dollártartalékok. Az egész gazdasági életre inflációs nyomás nehezedik. Komoly valutácis és gazdasági válsággal küzd Anglia, megtorpant r konjunktúra a nyugat-európai országokban. Növekszik a munkanélküliség az Egyesült Államokban, Angliában, Olaszországban, Franciaországban. Általános jelenség a lőkősorszá- gofcban, hogy a növekvő terhe- két teljes mértékben, áthárítják a munkások, általában a dolgozók vállára, ennek nyomán fokozódik a sztrájkmoz- **lom. Tavaly rrooán az Ftve- sült Államokban mintegy négyezer .«tzfráfk volt amelyben másfél milUő ember vett rész. Ezek a. megtnozdrdámk egvre gvakrnbbnn párosu^ak a mononnliiírnok kitolnia al’e- ni Tvüí+ikai felténéiael és 'o- jentös hatást gyakorolnak a tőkés államok belpolitikái életére. Az imperializmus lehetőségeinek korlátozódása és mélyülő válsága egyrészt kapcsolatok keresésére, az úgynevezet „fellazítást” taktika kísérleteire, másrészt kalandor lépésekre sarkallta a legagresszivebb monopol tőkés köröket. A vezető tőkés hatalom, az Egyesült Államok kormánya mili- tarizálja az országot, lábbal tiporja a nemzetközi kapcsolatok törvényeit, nyílt agressziókat követ el. Ennek legsúlyosabb formája a Dél-Vietnam népe elleni háború és a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni agressziók sorozata. Az amerikaiak vietnami agresszióba korunk egvik leg szégyenteljesebb háborúia, amelyikei az amerikai konnánv a népirtás nemzetközi bűntettét követi el Az amerikaiak, saját bevallásuk szerint, csudán ez idén több bombát dobtak Vietnamra, mint a má.sod'l’ világháború alatt az egész Csen- des-óceán-i hadszíntérre. Az amerikai imperialisták vietnami agressziója mélységesen felháborítja a világ népeit, s még a tőkés országok, sőt a tJSA-val szövetséges országok kormányai is igyekeznek elhatárolni magúkat attól a közvélemény előtt. Az Egyesült Államok kormányának elszigetelődésén nem változtatnak sem képmutató békefrázisai. sem az a manőver, hogy Manilában „tanácskozott” az egész világon jól ismert, a dél-vietnami Ky-kor- mányhoz hasonló kreatúráival és csatlósaival. Mind szélesebben bontakozik ki a hős vietnami népet támogató világméretű mozgalom, amelynek soraiban ott vannak az amerikai nép haladó és békeszerető emberei is. Népünk a szolidaritás érzésétől áthatva egységesen áll megtámadott, hősiesen harcoló vietnami testvéreink oldalán. Támogatjuk a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Délvietnami Nemzeti Felszabdítá- si Front igazságos követeléseit és harcát. Politikai, diplomáciai, gazdasági és védelmi eszközökkel segítjük az agresszió ellen küzdő vietnami népet. Azt tartjuk, hogy minden népnek erkölcsi kötelessége Vietnam megsegítése, és mindazoiknak, akik felelősséget éreznek népükért és a békéért, össze kell fogniuk az amerikai agresszo- rok megfékezésére, a háború tüzének eloltására. A szocialista országok élen járnak az amerikaiak vietnami t agresziója elleni harcban, segítik és segíteni fogják Vietnam népét. De ez még nem minden, amit megtehetünk. A kínai vezetők ellenzik, mi azt valljuk, hogy feltétlen szükség van a Vietnamnak nyújtott közös segítségre, a szocialista országok összehangolt fellépésére, az amerikai agresszió ellem akcióegység létrehozására. Az USA kormányának szóvivői azzal kérkednek, hogy Vietnam nem tudja legyőzni az Egysült Államokat. A vietnami hazafiak kemény ' csapásokat mérnek az ellenségre és megmondották, hogy sohasem adják meg magukat a hódítóknak, az amerikai imperialisták sohasem fogják legyőzni őket. Ki fogják űzni a betolakodókat, megvédik nemzeti függetlenségüket, kivívják jogukat, hogy Dél-Vietnam népe szabadon és maga rendelkezzék sorsáról. Az amerikaiak minden haditechnikai fölényük ellenére eddig is képtelenek voltak legyőzni a szabad«ágszerető hős vietnami népet, erre ezután sem lesznek képesek. A vietnami föld ós a vietnami nép szabad lesz, mert igazságos és hősies harcában támogatja őt minden szocialista ország, a haladás minden ereje, minden tisztességes és békeszerető ember az egész világon. » Az amerikai kormány, miközben folytatja és fokozza vietnami agresszióját, képmutatóan gyakran beszél a békéről és a háború politikai megoldásáról. Ennek az útja azonban csak egy lehet: az 1954-es genfi egyezmény tiszteletben tartása, a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázásának feltétel nélküli megszüntetése, az amerikai csapatok kivonása Dél-Vietnamból, a délvietnami nép ama jogának biztosítása, hogy maga döntsön sorsáról. Az USA kormánya csak ennek a nemzetközi egyezményeken alapuló, a nemzetközi jog tiszteletben tartását jelentő rendezésnek az elfogadásával bizonyíthatja, hogy valóban békét akar, s minél előbb teszi azt, annál jobb az Egyesült Államoknak is. Elvtársak! Az európai békét súlyosan veszélyezteti az Atlanti-óceán két partján elhelyezkedő két leg- agresszívebb monopóltőkés csoport, az észak-amerikai és a nyugatnémet politikai, gazdasági és katonai ölelkezése. S ez nem csupán az európai szocialista országok, de valameny- nyi európai ország biztonságát fenyegeti. A béke és az európai biztonság jelentős tényezője az erős német munkás—paraszt állam, a szocializmust építő Német Demokratikus Köztársaság, amelynek edeményei, s aktív békepolitikája nagy nemzetköA Varsói a világ békéje A párt első titkára ezután hazánk külpolitikájáról, nép- köztársaságunk növekvő nemzetközi tekintélyéről szólt. Kiemelte: külpolitikai kapcsolataink közül különösen jelentős számunkra a Szovjetunióhoz, valamint a Vansói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához csatlakozott szocialista országokkal, közvetlen szövetségeseinkkel való legszorosabb együttműködés ápolása és fejlesztése. A magyar nép a szocialista társadalmat építi, békét kíván. Ez népünk boldogulásának egyetlen és biztos útja. Ezen az úton járva a legjobb segítőként és önzetlen barát- • ként mindig maga melle’..1 tudja a hatalmas Szovjetuniót A Magyar Népköztársaság ó? a Szovjetunió kapcsolatai 1 bensőségesek és valóban testvériesek. Világnézetünkbe! - következik, internacionalista elveink és nemzeti érdekeinknek egyaránt megfelel, ezért ápoljuk és erősítjük szüntelen tovább a magyar—szovjet barátságot és együttműködést az élet minden területén. Erőfeszítéseket tettünk és kell tennünk a továbbiakban is, hogy erősítsük a szocialista országokkal közös politikai, gazdasági és katonai szervezeteinket. A Varsói Szerződés jelentősége a nemzetközi béke és biztonság szempontjából zi elismerést váltott ki. Bonnból újabban olyan nyilatkozatok hangzanak el, hogy rendezni óhajtják kapcsolataikat, diplomáciai kapcsoltaikat is, az európai szocialista országokkal. Ezt a törekvést értékeljük. A szocialista országokban azonban jelenleg jogos bizalmatlanság él Nyugat-Németor- szág iránt. A bizalmatlanság eloszlatásának feltétele, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya ismerje el a máso dik világháború után kialakult nemzeti határokat, hagyjon fel a két német állam létének anakronisztikus tagadásával. A Német Szövetségi Köztársaságban ma üldözik a haladó erőket, viszont szabadon működnek a revansista és újfasiszta erők, amelyek a legutóbbi tartományi választásokon már képviselethez is jutottak. A szocialista országok ellen diverzáns, kém- és terrorista szervezeteik, emigráns ügynökségek, uszító rádióállomások működnek az NSZK- ban és mérgezik az európai légkört, zavarják az országoK normális kapcsolatait. E jelenségek felszámolása nélkül a bonni politika felelősei nem várhatják, hogy a szocialista országok őszintének .tekintsék a kapcsolatok normalizálására és fejlesztésére vonatkozó kijelentéseiket A bonni kormánynak el kell döntenie, hogy tovább folytatja-e veszélyes, a német érdekeket is sértő, zsákutcába vezető politikáját, amely elszigeteli nemcsak a szocialista Európától, hanem az európai országok többségétől, vagy hajlandó konstruktív módon hozzájárulni az európai béke biztosításához. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének bukaresti értekezletén közös álláspontot alakítottunk ki, s azt nyilatkozatban rögzítettük. A Központi Bizottság úgy véli, hogy fokozni kell erőfeszítéseinket a bukaresti nyilatkozatban megfogalmazott program, az európai béke és biztonság megvalósításáért. A Magyar Népköztársaság a beszámolási idő alatt is tettekkel bizonyította sok államközi tárgyaláson és találkozón, hogy kész előmozdítani ■ az európai államok közötti : megértést, a gazdasági és kulturális egvü‘tműködésl mind a kétoldalú kapcsolatok, mind ; az á'lám csoportok kapcsoltainak vonalán. Valljuk, hogy ■ noha különböző társadalmi : rendszerű államok léteznek, a béke megszilárdítása érdeké- : ben lehetséges és szükséges lépéseket tenni Európa népei- ; nek, országainak kollektív • biztonságáért, Szerződés nek biztosítéka i felbecsülhetetlen. Mindaddig< • amíg az imperialisták folytat- jak a fegyverkezési hajszát fenntartják agresszív katonai ■ blokkjaikat, a világ békéje- nek biztosítéka az az erő,- amelyet a Varsói Szerződéi i képvisel. A nemzetközi fe- szültség, az imperialista ha- talmak nyílt agrassziós politi• kája arra kényszerít bennün- két, hogy fokozott figyelmei ) fordítsunk országunk védelmi- képességére. A Varsói Szerződés keretében hazánk védelmi i ereje szüntelen fejlődik, s . hozzájárul a szocialista világ . közös védelméhez. A Központi Bizottság, kor- > mányunk eddig is arra tőre- kedetf, hogy hozzájáruljon a t KGST munkájának fejlesztő• séhez. Az eredmények ismer- ; tek; a szocialista országok i hosszú lejáratú szerződéseken- alapuló, biztonságot adó és 1 növekvő áruforgalma népgaz- 1 daságunk fejlődésének nélkü- lözhetetlen eleme, ezenkívül t van közös olajvezetékünk 1 energiarendszerünk, vagon- parkunk, működik a közös 1 bank. Mi. figyelembe véve gaz dasági kapcsolataink politikai 5 jelentőségét és szocialista jel- i legét, támogattuk, részben kez- deményeztük az érdekeltséget , bejelentő tagállamok két- és- többoldalú közös vállalkozá- ; sainak, mint például az ered- : ményesen működő INTER- 1 IvIETALL-nak a létrehozását ií> szocialista együttműködésünk iejlesztéséért, s azért, mert sözösen sok feladatot oldhatunk meg kevesebb ráfordítással, a Magyar Népköztársaság a jövőben is támogatja i KGST-együttműködést, annak továbbfejlesztését. A Szovjetunióhoz, a Varsói Szerződés és a KGST-tagor- szágokhoz fűződő szorosabb kapcsolatainkon túl, politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataink szüntelen fejlesztésére törekedtünk valamennyi szocialista országgal. E törekvésünk eredményeként az utóbbi években szorosabbá vált politikai együttműködésünk, szélesedtek és növekedtek gazdasági és kulturális kapcsolataink csaknem minden szocialista országgal. A szocialista országokkal fennálló és fejlődő kapcsolataink és testvéri együttműködésünk segítettek bennünket külpolitikai törekvéseinkben és hazai feladataink megoldásában. A jövőben is minden erőnkkel azon leszünk, hogy tovább erősödjenek hazánk és valamennyi szocialista ország kapcsolatai, ideértve Kínát és Albániát is, amely országokkal kapcsolataink ma nem ki- elégítőek. Kapcsolataink, szocialista elveink és céljaink azonosságára az önállóság és szuverénitás tiszteletben tartására, a kölcsönös előny biztosítására, a kölcsönös elvtársi segítség elvére épülnek, ezek alapján fejlődnek népeink javára. Fejlődnek kapcsolataink az úgynevezett harmadik világ országaival is. A szocialista országok politikájának elvi alapja a nemzeti függetlenségért és önálló fejlődésért küzdő népek és országok kapcsolatában az a lenini tanítás, amely a társadalmi felszabadulásért küzdő nemzetközi munkásosztály és a nemzeti függetlenségért küzdő gyarmati népek egymásra utaltságát és szövetségét hirdeti. Ez az elv ma a szocialista országok által a gyarmati rendszer, az imperializmus elleti küzdő népeknek, újonnan felszabadult országoknak nyújtott önzetlen segítségben, és az irántuk tanúsított igaz barátságban realizálódik, nyilvánul meg gyakorlatilag. Pártunk ezen elvek alánján fejleszti kanesolatait Ázsia. Afrika. T*a- tin-Amerjka haladó erőivel. Az utóbbi négy évben kormányunk nagy számban bonyolított tőkés országok képviselőivel hivatalos, diplomáciai látogatásokat, tárgyalásokat — folytatta. Kölcsönös előnyökkel járó gazdasági, továbbá kulturális megállapodásokat kötöttünk és hajtottunk végre. Fejlesztettük ictegénforgalmun* kát és jelentős személyforgalmat valósítottunk meg nyugati tőkés országokkal is, hogy ilT módon is előmozdítsuk a né- pék kölcsönös, jobb megismerését, barátságát. a béke ügyét A különböző társadalmi rendszerű országokkal fennálló kapcsolatainkban törekedtünk a nemzetközi kommunista mozgalom nagy moszkvai tanácskozásain közösen kiala- Kitett elveknek megfelelően, a V'Ii kongresszus határozatait követve, a békés egvmás mellet élés elvét megvalósítani A jelenlegi világhelyzetben a forradalmi marxista-leninista elmélet és gJ’a" korlat megköveteli az imperialista agressziók, az aknamunka és a „fellazi- tási” tevékenység, a szocialista országok megosztására irányuló minden kísérlet határozott visszautasítását. Pártunk, kormányunk ezt teszi, de ugyanilyen forradalmi álláspont küzdeni a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének megvalósulásáért. A Közponú Bizottság, a kormány ennek megfelelően és eredménnyel dolgozott. A kongresszus erősítse meg ezt a teljességében marxista, szocialista külpolitikai irányzatot és gyakorlatot. Tisztelt Elvtársak! A haladás minden erejével együtt küzdünk az imoenakS" ták agresszióinak visszaveréséért, most mindenekelőtt az agresszió eben hősiesen küzdő Vietnam testvéri néniének ha" tékony megsegítéséért. Küz“ (Folytatás a 3. oldalon)
