Népújság, 1966. november (17. évfolyam, 258-280. szám)
1966-11-26 / 279. szám
Kék—fehér vizeskészlet, sárga lapos és mély tányér, szögletes kompótos tálka, műanyag nyelű evőeszköz. Műanyag a terítéshez használt szett is. A műanyagipar ajándéka — karácsonyra Fejlődő műanyagiparunk ismét újdonsággal lepte meg a vásárlókat, enyhítve a karácsonyi ajándék vásár lás gondjait. íme az újdonságok: „Guten Tag, Muttil” Guten Tag — hangzik fel a kis óvódások kórusa, amikor az új „óvónéni” belép. Persze, egyelőre jóval több a magyar szó, ezen a heti kétszer másfél órás „tanfolyamon”, de a gyerekek egy hét leforgása alatt már 10 szóval ismerkedtek meg. S ezeket gyakorolják otthon is, folyton kérdezve: te tudod mi az, „die Puppe” és diadalmas mosollyal fordítják is: hát a baba. Gyermekkorom egyik irigyelt személye volt a kis Steinberger Évike. Annyi idős lehetett mint én, s amikor felmeiiettem hozzájuk játszani, bámészkodva csodáltam meg francia babáját. Mert akkor a beszélő francia baba nagy újság és roppant drága dolog volt. Félénken vettem kezembe — s ha durcásan elhúzta tőlem, finoman öltözött kisasszony szólt rá: »Aber, Évi! Lassen Sie.** Évikére Fraulein vigyázott. így fca- patták német szóra. Másutt „nörsz” volt a gyermek mellett, a francia nyelv okítása miatt. Jókora előnnyel indultak azután a középiskolákban azok a gyerekek. akiknek szülei megfelelő anyagiakkal rendelkeztek ahhoz, hogy kiskorban elsajátítassák velük az idegen nyelveket Most már nem kell hozzá tetemes összeg. Az egri Hadnagy utcai óvodában kísérletképpen bevezették a német nyelv tanítását. A szülőknek alig jelent anyagi megterhelést, s a kicsik tudása, mire végére ér a tanfolyam — májusban — körülbelül 90—100 szó ismeretével gyarapodik. Elérhetővé vált tehát minden gyerek számára az idegen nyelvek ismerete. És ez nem kis dolog. — d — Kaktuszgyűjtőknek remek meglepetés a pici, műanyag virág- állvány. Hat cserép ks»fc' 'nak ad helyet. Ajándékozni; művészeti Á karácsony előtti heteikben furcsa találóskérdés-játékba bonyolódunk. Címe ez lehetne: KINEK? MIT? Azoknak, akik teljesen tanácstalanok, jobban oda kell figyelniük környezetükre. Kirakatok előtti séta közben, beszélgetések folyamán elkapható egy röpke sóhaj, egy halk kívánság: ... de jó lenne... jaj, de szép... milyen csinos, jó holmi ... Ha ezt megjegyezzük, már nem okozhat gondot, hogy a kívánságokat összehangoljuk ajándékozási szándékunkkal és pénzügyi lehetőségeinkkel. Kinek, mit? Családon belül ajándékozhatunk praktikus, öltözködési holmikat. A férjnek, nagypapának jó meleg papucsot, sálat, nyakkendőt, divatos inget, tucat zsebkendőt. Nagymamának kendőt, kesztyűt, meleg fehérneműt, harisnyát. Vannak a vendéglátásnál nélkülözhetetlen háztartási holmik, ezeknek jó hasznát vehetjük. Ilyen a kávéfőző, az auto- szifon, a gyorsforraló, vagy akár egy zsúrabrosz, hat csinos pohár, műanyag ivókészlet, termosz. Ezek olyan ajnádékok, amelyek nővérünk, öcsénk, bátyánk számára nagyszerűen megfelelnek. Ismerősöknek ruhafélét nem Illik ajándékba adni. Jó szomszédok, barátok inkább az ún. kultúrcikkek között válogassanak: ilyen az új hanglemez, egy-egy jó könyv, apróbb, lakásdíszítő tárgy, példára fali virágtartó, kerámia, dohányzókészlet, vagy egy-egy szép ak- vsrell, linóleummeíszet. Vannak távolabbi ismerősök, akikkel szívesen tartjuk továbbra is a kapcsolatot. Ezeknek karácsony, vagy újévi jókívánságként egy-két palack bort, deszertet, vagy kisebb- nagyobb csemege-kosarat küldhetünk. Nőismerősnek mindig örömet jelent valamilyen finomabb illatszer, piperecsomag, bizsu. Férfiismerősnek, ha dohányzik, nemesebb anyagból készített dohányzó cigaretta-, levéltár- cakészlet, szép ajándék. Azoknak pedig, akik a családon belül, vagy ismerősök körében valamilyen hobbynak hódolnak — a legkönnyebb az ajándékot kiválasztani. Egy jó szakkönyv, barkácsolónak szerszámkészlet, horgásznak egy jó minőségű damil, motorosnak kiegésztíő felszerelés, campin- gezőnek gyorsforraló, mindig szükséges és örömet szerez. A gyermeknek szóló ajándék a család legbensőbb ügye. Mit kér, s mit kap, a szülők döntik el. S hogy ez játék, vagy sportcikk, ruhaféle, vagy más legyen, az a gyermek érdeklődési körétől és a család anyagi helyzetétől függ. öröm, vagy érték? Vannak emberek, akik ajándéknak csak a drága holmit tartják. Nincs igazuk. Milyen sokszor megtörténik, hogy a kisfiú nem örül igazán a 180 forintos autónak, mert kedvesebb számára a 10 forintos falovacska! A legtöbb családban a karácsonyra kapott drága hajasbabát nem adják oda a kislánynak játszani, dísznek tekintik. Ajándékozásnál ne az érték számítson, nem az ár a lényeg. Inkább arra törekedjünk, hogy azt a bizonyos titkos kívánságot találjuk el — az ajándék árától függetlenül. Hogyan adjuk át? Családon belül karácsonyig mindenki eldugja és féltve őrzi az ajándékokat. S ha feldíszítették a fenyőt, mindenki alárakja szeretteinek szánt ajándékait. Ne hagyjuk azonban az áruházi, a bolti papírosban. Ajándékot bontogatni nagy öröm. Ezért csomagoljuk át, színes zsinórral fogjuk össze, s írjuk rá az ajándékozott nevét. Házastársak, menyasszony- vőlegény és jó barátok általában személyesen adják át ajándékaikat. Egy-két kedves szó kíséretében még nagyobb az ajándék okozta öröm. Hogyan fogadjuk? Az ajándékozó a legszebbet, legjobbat adja — úgy véli. Ezért nem illik az ajándékot szótlanul elfogadni. Meg kell köszönni, s ha nem is azonnal, de illik viszonozni. Előfordulhat, hogy az ajándék- tárgy már megvan, vagy nem azt szerettük volna. Ezt nem szabad az ajándékozó tudomására hozni, mert akkor nemcsak a saját örömünket rontjuk el, hanem az ajándékozóét is. Családon belül lehetőség nyílik arra, hogy a vásárlási blokkot később elkérjük, elcseréljük másra a holmit. Ha tapintatosak vagyunk, ezt sem tesszük, hiszen az ajándék — mint olyan — nem választható, de örömet szerző. S ha ajándékot kapunk, örüljünk. Mint ahogyan az ajándék kiválasztása, vásárlása az ajándékozónak is örömet szerzett. Kovács Margit ~ -d A viruskutatás hazánkban Influenza, májgyulladás, kanyaró, bárányhimlő Akármilyen szép Is volt az ősz, csak megjöttek a hűvös, nedves napok és velük együtt a betegségek fő időszaka. Ilyenkor egyre inkább foglalkoztatják az embereket a különböző vírusos betegségek. Nemegyszer olyan betegségeket is vírusosaknak gondolnak, amelyeknek a kórokozói nem vírusok. A legilletékesebbet, az Országos Közegészségügyi Intézet vírusosztályának vezetőjét, Farkas Elek doktort kérdeztük meg, melyek valójában a hazánkban is fellépő vírusos betegségek? — Nálunk is előforduló leggyakoribb vírusos betegség az influenzia, a májgyulladás, a kanyaró, a bárányhimlő, a rubeola, egyes náthafélék, a kötőhártyagyulladás bizonyos járványos formája. Elég gyakoriak csecsemőknél és kisgyermekeknél a légutak vírusos megbetegedései. A gyermekbénulás, a veszettség és a himlő gyakorlatilag leküzdöttnek tekinthetők. A különböző agy- velőgyulladásos betegségek közül — azt kell mondanom, szerencsére — nálunk egyedül a kuilancsenkefalitisz ismeretes. — Milyen irányú kutatást folytatnak jelenleg? — A ma legaktuálisabb megoldásra váró kérdés a kanyaró és az influenza elleni vak- cinálás. Az utóbbi témában már évek óta eredményesen dolgozunk, az idén is csaknem 200 000 vakcina készült eL A veszettség elleni oltóanyagot ma is készítjük, ámbár emberi veszettség utoljára 15 esztendeje fordult elő, kutyák között is ritka, viszont a vadállományban előfordul. Gondot okoz a kuilancsenkefalitisz; ez a betegség bizonyos területeken, ahol a kullancsok fertőzöttek, az embereket fenyegeti. Mindenekelőtt a fertőzött területek felderítése és kijelölése a célunk. Ezután a következő lépés a védőoltás kikísérletezése és a fertőzött területeken élők beoltása. Nagy problémát jelent a fertőző májgyulladás, a hepatitis, de ebben a tekintetben nagyon nehéz előbbre lépni — sajnos még nem ismerjük a betegséget okozó vírust. — Melyek a legjelentősebb magyar eredmények a víruskutatásban? — Óriási a nemzetközi verseny a víruskutatásban. A mi anyagi lehetőségeink mellett szenzációk nem nagyon várhatók, bár kitűnő magyar részleteredmények születtek az elmúlt években. Mindezeken túl — véleményem szerint — a legnagyobb magyar eredmény a gyermekbénulás elleni küzdelem mintaszerű elméleti és gyakorlati végrehajtása. Ilyen tekintetben a legelső helyen állunk. A védőoltásokat nem a szokványos módon adjuk, hanem a közismert Sabdn-csep- pek formájában juttatjuk a szervezetbe. 1959 óta az egyes oltási kampányok úgyszólván 100 százalékos eredménnyel jártak. Laboratóriumi vizsgálatokkal állapítjuk meg, hogy a teljesen ártalmatlan vírusok elszaporodtak-e a szervezetben és szerológiai vizsgálatokkal ellenőrizzük, hogy a szervezet előállította-e a védettséghez szükséges ellenanyagot. — Steril fűikében készül a Pasteur-szérum m Országos Közegészségügyi Intézetben. Kísérletek a rák gyógyítására Magyar tudósok sikere Rómában A nukleáris orvostudomány Rómában a XI. nemzetközi radiológus kongresszuson, 71 ország 5600 részvevőjével, a magyar tudósok is szép sikereket értek el. Különösen figyelemreméltó volt dr. Rodé Iván professzornak, az orvostudományok doktorának, az Országos Onkológiai Intézet vezető radiológusának nagy sikerű előadása, melyre a külföldi szakfizikája és biológiája, a röntgendiagnosztika és löntgente- rápia. az adagolással foglalkozó dozimetria, a sugárvédelem, és talán, legkorszerűbb ága, mely a legnagyobb érdeklődésre tarthat számot: a radioaktív izotópok orvosi alkalmazása, az úgynevezett nukleáris orvostudomány. — Nagyon érdekelné olvasóinkat a nukleáris orvos- tudomány jelentősége és teljesítménye. — A -nukleáris orvostudomány lényege, hogy radioaktív izotópokat viszünk az emberi szervezetbe azzal a céllal, hogy tanulmányozzuk az egyes szercsupán mennyiségi, hanem minőségi is. Sokcsatornás analizátorok segítségével ugyanis meghatározható a kérdéses radioaktiv izotópnak a mibenléte is. A csekély mennyiségű izotóp semmáféla károsodást nana okoz a szervezetben, viszont lehetővé teszi, hogy radioaktív kalcium bevitele után a csont- rendszert, vagy radioaktív jód bevitele után a pajzsmirigyet tanulmányozzuk. Alkalmas a módszer arra ist hogy radioaktív izotóppal jelzett gyógyszerek anyagcseréjét kövessük a szervezetben, — Megtudhatnánk valamit a radioaktív izotópok korszerű terápiás alkalmazásáról is? — Változatlanul a tudományos érdeklődés előterében állnak a nagy mennyiségű izotóppal működő sugárágyúk, melyek közül a legismertebb a nagyközönség előtt a kobaltágyú. Az Országos Onkológiai Intézet radiológiai osztályán a közelmúltban állítottuk üzembe a második kobaltágyúnkat, mely mozgó besugárzások végzésére szolgál. Halácsi Dezső — Az Onkológiai Intézet radiológiai osztályán üzemel a „Rotacorf’-telekobalt készülék, a Medicor Röntgenművek gyártmánya. Segítségével sok ezren nyerik vissza egészségüket. Képünkön: a kobaltágyú beállítása a gyógykezelés élőit. körök is felfigyeltek. Felkértük dr. Rodé professzort, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre. — Miként látja a radiológiának, mint tudománynak a helyzetét? — A kongresszus működése alapján megállapítható, hogy a radiológia tevékenységi köre az alapvető kutatásoktól a mindennapos gyakorlati alkalmazásokig terjed, és ezzel segítségünkre van az életjelerjségek és a betegségtünetek megismerésében — mandotta dr. Rodé Iván professzor. — A radiológia jelenleg rendkívül szerteágazó tudomány, melynek egyes ágazatai: a sugárzások vek normális felépítését és működését, vagy a szervek kóros elváltozásait. — Mit tart az izotópos diagnosztika területén a legjelentősebb lépésnek? — Talán az úgynevezett egésztest-számláló berendezéssel’ végzett méréseket, melyek a radioaktív izotópok gamma- sugárzásának kimutatásán alapulnak, és általánosan elterjedt elnevezéssel gammaspek- tromeiriának nevezünk. Ennek a módszernek előnye az, hogv egészen csekély mennyiségű radioaktív izotóp kimutatására képes (0,1—0,2 mikrocurie rádium) és a kimutatás nem
