Népújság, 1966. november (17. évfolyam, 258-280. szám)
1966-11-23 / 276. szám
DOLGOZÓ NŐK IPSZ1CH0LÖGIA édesanyák. élnek felvágottat, kenyeret. A szak- szervezetnek van mosógépe, porszívója, s ezek használati díja 5 forint egy napra. A gépek javításáról mindenkor a gyár gondoskodik. Háromműszakos üzem vagyunk, de arra is gondoluk, hogy kisgyerme- k s anyát éjszakai munkára lehetőleg ne. osszunk. ...Sok társadalmi és egyéni összefüggése van annak, hogy a fiatal házasok akarják-e a gyermekáldást vagy nem. Az Egri Dohánygyár gyermekintézményei zsúfoltak. Például a bölcsődei kihasználtság 140 százalékos! S ennek csak az a magyarázata, hogy a gyár mindent megtesz a kisgyermekes anyák helyzetének állandó javítására, a gyermekek elhelyezésének biztosítására. Igaz, a dohánygyári ma még nem általánosítható példa. Ám követendő, s helyes út, amelyet járnak. Ilyen körülmények, s feltételek kell teremtődjenek mindenütt, ahol a dolgozó nők — édesanyák. Pataky Dezső Király József pszichológus előadása ______Egerben______ Mi lyen érdekesen uralja el az embert a zene? Először csak külsőségek árulkodnak, aztán már az arcon leolvasható, hogy az érzelmek síkján rezonál az élmény, majd betetőzésképpen az értelem összekovácsolásában műélvezetté álakul. A hallgatót eluralja a lelkesítő, bátorító, andalító zene. Milyen különbözőképpen reagál a hallgató a különböző zenére? Mennyire együtt lüktet a munkadal lelkes ütemével, mennyire együtt remeg a hiro- simai memento izzó hangjaival, s mennyire ragadja magával az extázisig az izgató dallam. A zene pszichológiai hatását önmagukon is lemérhették az egri irodalombarátok, akiknek klubfoglalkozásán Krály József pszichológus foglalkozott a zene és az emberi pszichikum kapcsolatával. Akusztikai gyógyszerek A zene tehát befolyásol, áthangol, átlényegít. Természetesen akár pozitív, akár negatív irányban. Az asszonynál, aki nyugodtan sétált az utcán, egy ablakDÚRBÁN ÉS MÓLÉBAN ból kiszivárgó zienefoszlány rosszullótet idézett elő. A zene felkeltette a dallamhoz kötődő emlékképeket és azokat a reakciókat váltotta 3d, mint az eredeti esemény. Ugyanakkor gyógyíthat is a zene. A fogorvosi váróban a kísérletképpen szóló „dallamtapéta” a félelem feloldását teszi lehetővé, és a fogorvosi székben ülő páciens fejhallgatójából felcsendülő muzsika pszichikai hatása csökkenti a fájdalomérzést. Akusztikai gyógyszerekkel kezelnek lelkibetegeket is. A közömbös, depressziós lelkiál- iapotút friss ritmusú dallammal kezeli az orvos, míg a szkizofrénes nyugtatózenével gyógyul. Az egyik rangos amerikai közéleti személyiségnek például súlyos koszorúér-elégtelenségkor, nyugtatóként Bach fugákat írt fel az orvos... Ipari zene Na, nem a gépi „iparos” zenéről van szó. hanem a zenének arról a közösségi hatásáról, amelyben jobb munkára hangol. (V< a kazlaiig ban. szekrény,? Reggel az utcán sok gyermekkocsival találkozom. Szülők sietnek, karjukon cipelve vagy kézen fogva apróságaikat — a bölcsődébe, óvodába, aztán a hivatalba, a munkahelyre. A munkát befejezve megint a bölcsőde, az óvoda, menni kell a gyerekért, bevásárolni a boltban, sietni haza vacsorát készíteni, ellátni az otthoni munkát. És másnap reggel kezdődik újra az egész. Akár a taposómalom! Igaz, sok helyen ott a férj is, aki segít asszonyánál^. Ám a gyerek, a gyerekek felnevelésének gondja elsősorban az édesanyáé. A dolgozó gyermekes anyák sorsa, helyzete nem könnyű. A kormány, a társadalom azon igyekszik, hogy mind többet nyújtson, segítse problémáik megoldását. Járjuk végig az Egri Dohánygyár munkatermeit, kérdezzük magukat az asszonyokat, az édesanyákat: milyen az életük, mennyi a gondjuk, elégedettek-e a segítséggel, amelyet helyzetük javítására kapnak? „Itt nőttek fel a gyermekeim ..." I Az előkészítőben a gépek, motorok egyhangú zúgását énekszó szárnyalja túl. A gu- ; miszalag mellett asszonyok ül- nek, kiocsányozzák, bontják a dohányleveleket. Szarvas ; Györgyné is ott ül a sorban. : Tizenöt éves kora óta dolgozik a gyárban. Két gyermek anyja. — Két fiam van, tizenegy és \ kilencévesek. Itt nőttek fel a ' gyár bölcsődéjében és óvodájá- ban... Bizony, nehéz volt, mi- , kor cipelni kellett mind a két- j tőt. Ha nappalos műszakba jár- : tam, akkor fél 6-ra már be kel- j lett érnem, g délután 3 is el- ] múlt, mire hazajutottam velük. í Ha meg délutános voltam, éjfél ! felé kerültünk ágyba... Nem gondolhattam arra, hogy nem 1 i csinálom, abbahagyom és ma- ‘ radok otthon, mert kellett a ) pénz, a kereset. Két gyereket < tanítani, nevelni, ruházni, etet- < ni. Szóval, gondolja csak meg, ■ mit jelent az. < Férje is itt dolgozik a gyárban. Kettejük jövedelme havi 3600 forint. Mindig vágytak arra, hogy házuk legyen, saját fedél a fejük felett. A vágy teljesedett. „Minden asszonynak benne van a gondolatában..." Szabó Andrásáéval a szárítóban beszélgetünk. Neki három gyermeke, két lánya és fia nevelkedett a gyár bölcsődéjében, óvodájában. — Két-két év különbség van közöttük, s éveken át mind a három picit egyszerre hordtam... Aztán kétfelé vált a gondom, amikor iskolás lett a nagyobbik lányom. A kettőt hoztam magammal, a harmadikat iskolába küldtem... Gondoltam, persze, hogy jó lenne otthon és nem rohanni a kicsinyekkel mindennap, ha esik, ha fúj. Minden asszonynak benne van a gondolatában, hogy a gyerekét nevelje... A gyerekek azóta megnőttek, 16—14 és 12 évesek. Most már segítenek az otthoni munkában, s már az is nagy köny- nyebbség, ha elkészítik a reggelit vagy bevásárolnak a boltban. A férj is dohánygyári ^ Mmism 1966. november 23., szerda ... és abban a pillanatban úgy éreztem, hogy becsapott a mennydörgés mennykő. Megindultak a hegyek, lön fogak csi- korgatása, s azt is éreztem, hogy a föld i is megnyílik alattam: rémület, kétségbeesés és reménytelenség vett erőt rajtam. Körülnéztem, hol a menekülés útja, haj!, de az sehol nem mutatkozott, lehajtottam hát megtört fejem, és halkan, mindenbe beletörődve, csuk any- nyit tudtam suttogni: végem. Mert ebben a pillanatban mondta az én feleségem: — Fiam, átrendezzük a lakást! Miután „fiamat” mondott, pillanatig sem lehetett kétséges, hogy nem a fiamnak, hanem nekem szólt, mert valami ősi, dédanyáról anyára örökölt szokás szerint a „fiam” mindig a férj, s a fiam az mindaddig öcsi, prüntyü, kis szívem, meg minden egyéb, amíg ő is meg nem nősül: akkor ő is „fiami’ lesz. Ezen töprengtem még és azon, hogy milyen ostoba volt az első férfi ősöm — csak férfi lehetett, mert ostoba volt —, amikor lejött a fáról. Hát kellett a fán átrendezni valamit? Hát kellett, lehetett a fán bútort tologatni, parkettot beereszteni, szőnyeget forgatni, porolni, porszívózni? Hiszen akkor még porszívó sem volt! Jó, rendben van: lejött a fáról. Mondjuk, le kellett jönnie, mert a fán nem fér meg egymás mellett az ember és a majom — a földön igen. a fán nem. Lejött a fáról, mert mondjuk meg az igazat, tényleg huzatos és meglehetősen beázó mennyezetű otthon a fa. Gondolnia kellett ősömnek, ott, a bükkfa tetején a családjára, a majdani atom- tudósokra. hiszen valóban, a fán nem lehet még egy öklöm- nyi vacak atombombát sem előállítani. De miért nem volt jó ama másik ostoba férfi ősömnek az a kellemes, szellös, stabil mennyezetű barlang? Hát kellett ott lakást átrendezni? A sarokban a kafdfogú tigris, vagy a barlangi medve bőre, a másik sarokban a tűzhely és kész... Na: mondjuk eszébe jutott az ősusszonvnak, és, odaszólt a férjének: ' — Te Neand Andor, rendezzük át a lakást! Nos. akkor is mi történt? Neand. Andor fogta a tüzet és átrakta a medvebőr helyére, miközben másik kézzél fogta a medvebőrt és átrakta a tűz helyére. Egy pillanat, és kész volt minden. De nem, neki a barlang nem volt jó. Az átkozott flanc, a kivagyiság, az úr- hatnámság, a vagyok olyan őslegény, mit te — és házba költözött. Házba, lakásba, mert Cromag Tóni is így tett. Mert a barlang az nem volt jó... — Mit motyogsz te a barlangról? — kérdezte vészjóslóan a feleségem. — Semmi... semmi, csak elgondolkodtam v— motyogtam szerényen és felsikol- tottam: nagyon megijesztett a rám boruló szekrény. Istenem: hát volt a barlangban szekrény? (egri) A pszichológus előadásában beszámolt arról, mennyire szétzilálta a közösséget az összehangolatlan, válogatatlan, rend- szertelen zenehallgatás. Ezzel szemben nagyszerű eredménnyel járt a kísérlet egy budapesti gyárban, ahol az egész műszak alatt mindössze félórát szólt a zene, de a legjobban időzített pillanatokban. A műszak első negyedének el- lankadásakor felcsendülő muzsika, az ebédidőt hangulatod san kitöltő asztali zene és a műszak harmadik negyedében szóló pár perces pihentető dallam fokozta á teljesítőképességet és javította a közösség hangulatát. A Kék rapszódia — vásznon Színes hallás — ma már a pszichológia ismert terminológiája. Az auditív élmény áttételeződése vizuális színélményt is jelenthet. Gershwinben másnapos, lehangolt állapotot idézett a kék szín. A megkomponálási élmény együtt járt egy színhatással, így született a Kékrap* szódia. A színes hallás nem általános emberi sajátosság. Viszonylag ritka tulajdonság, ami azonban hallucinogén szerekkel előidézhető. Király József foglalkozott ilyen kísérletekkel. Grafikusok a felfokozott lelkiállapotban a zene hatására különböző színösszetevőjű ábrákat láttak, amelyeket később vásznon visszaidéztek. A képek visszaadták a zene hangulatát, ritmusát egy más művészeti ág dimenziójában. A zene illusztrálása a képző- művészetnek is kedvelt témája. Több diapozitív szemléltette, hogy milyen vizuális élményt keltett a zene a festőkben. Megjelent vásznon a Kék rapszódia is, a lehangolt, másnapos hangulat, kék tónusban, fáradt, cigarettázó embereket megjelenítve... ★ A zene, életünk szerves része — fejezte be végül előadását a pszichológus — formálja érzelemvilágunkat, áthangol, emlékeket ébreszt fel, vagy elzsibbasztja a nem kívánatos ingereket, könnyebbé, eredményesebbé teszi a munkát, más dimenzójú alkotásokat indukál. Ilyen elválaszthatatlan az ember és a zene. (fóti) TI<H4«Í A németek lassan, lövésre tartott fegyverekkel ódalogtak a sebesült fiú felé. Amint aztán tapasztalták, hogy Kuvasz nem mozdul, nekibátorodtak. Hatan gyűrűbe fogták a fiút, és azt mind szorosabbra vonták körülötte. Nemes Jani maga elé támasztotta a géppisztolyát. Csövét a reflektor felé irányította. Arra a pillanatra várakozott, amikor majd a németek egészen bezárják a gyűrűt, s maguk is a reflektor fényébe kerülnek. Legalább kettőnek kilyukasztja a bőrét közülük, gondolta. Rohamsisakos fej sziluettje rajzolódott ki a reflektor fényében. A katona fürkészve figyelte a földön heverő testet. Odaléptek hozzá a többiek is. Nemes Jani ráhelyezte mutatóujját a géppisztoly elsütőbillentyűjére. Meghúzni azonban már nem volt ideje. — Achtung! — üvöltötte rémülten az egyik német, de hogy miért ordította a figyelmeztetést, nem volt módja megmagyarázni Kékessárga lángnyelv csapott fel Kuvasz teste mellett, ami robbanással párosult. A fiú körül csoportosuló katonák közül hárman holtan rogytak össze, kettő pedig jajgatva terült el a földön. A távolabb álló reflek- torost is elsodorta a robbanás szele, kiütötte kezéből a kihunyó lámpát. Nemes Jani hirtelen nem tudta mire vélni azt a váratlan robbanást. Csak amikor az egyik sebesült német kétségbeesetten kiabálni kezdett, hogy „Handgranát!”. akkor ocsúdott a történtekre. munkás. 3500 forintból élnek havonta. És nemrég építettek szép új házat. Kölcsön nélkül. Osztozni két főszerep között Szarms Aladárné élete két főszerep között telik: a gyárban — művezető, otthon — édesanya. Két fia van, két kiskorú gyermeke. A nagyobb 5, a kisebb 2 éves. — Nagyobbik fiam . óvodás. Kisebb korában bölcsödébe nem adhattam, mert betegeskedett. ötszáz forintot fizettem egy asszonynak, hogy etesse, vigyázzon rá. Kisebbik fiam szerencsés teremtmény. Akkor ment nyugdíjba az anyósom, amikor ő világra érkezeit, s a nagymama elvállalta a gondozását. • Az asszony technikumi végzettségű, keresete 2500 forint. Férje fizetése 1900. Lakás kellett a négytagú családnak, s gyűjtöttek szövetkezeti lakásra. A bútorokat is megvették már. Nemsokára költöznek. Hét évig laktak az anyós egyszoba- konyhás lakásában, öten. Es a többiek? Több mint 900 munkást számlál az Egri Dohánygyár, s ebből pontosan 665 a női dolgozó. A gyerekes anyák száma 400—450-re tehető. — A szakszervezethez nem sokan jönnek panasszal — mondja Bárdos Józsefné szb- titkár, — Panasszal jönnek a fiatal házasok, akiknek gyerekük van és lakást szeretnének, mert családi körülményeik ki- bírhatatlanok. Akik kérnek, azok a kis keresetű, egyedülálló nők, iskolás korú gyermekekkel. Amit lehet, megteszünk, amit tudunk, segítünk. Van, amikor hiába akar segíteni az ember, tehetetlen. Egyik dolgozónk, kis keresetű özvegyasszony, 2 gyerekkel lakik egy ámyékszalai borházban, minden mellékhelyiség nélkül. A borházban a nyirkosságtól a penészig, a meztelen csigáig minden megtalálható. Az asz- szony tíz éve vár lakásra. — A gyár bölcsődéje és óvodája hajnali 5-kor kezdi a műszakot és este fél 11-kor zár. Van a gyárnak saját üzemi konyhája, s innét vacsorát is vihet haza, aki már főzni nem akar. Van büfé, ahol megvásárolhatják a reggelit, de a vacsorának valót is, tejet, vajat, — Te jó ég! A gyerek fel robbantotta magával a néme teket. Még volt annyi ereje é: öntudata, hogy kibiztosítsor egy kézigránátot! — suttogtí maga elé. Kuvasz emberfeletti akaratereje valósággal edkábitottí Janit. Eltaposni való, jelentéktelen kis féregnek érezte magát a fiú hősiessége előtt. Már nem is törődött magával. Reflexeinek engedelmes- kedve felált, s mintha csak bé kés esti sétára indulna, megfeledkezve a körülötte zajlc eseményekről, lassú léptekkel megindult a mező felé. Fogalma sem volt arról hogy mennyi ideig, vagy milyen távolságra haladt ebben kák kezdtek ugrálni a szeme előtt, amik hirtelen feneketlennek tűnő sötétségbe vesztek. MagatehetetLenül elernyedtek az izmai, s arccal előre bukott a szántóföld hideg sarába. Arra eszmélt, hogy csontos kezek tapogatják a csuklóját. Kellemetlenül recsegő hang szólalt meg németül a feje fölött. — Na, ebben a disznóban még van szusz. Cipelhetjük a parancsnokságra! IX. A két halálraítélt A fekete Mercedes az állomás felé kanyarodott. Kényei: a megmagyarázhatatlannak tű- • nő állapotban, amikor erőteljes ütést érzett a jobb vállán. Zavartalanul tovább lépkedett, de egyszerre vörös karit mes, puha bőrülésen Tábori Lajos bilincsbe vert kezekkel ült von Janeeke és a kifejezéstelen arcú tolmács között. (Folytatjuk) csúszhat közöttük. A töltés felől fénysugár vágott az éjszaka sötétjébe. A németek egy újabb akkumulátoros kézi reflektort kapcsoltak be, és a fénycsóvájával ku- tatóan pásztázták a szántóföldet. A reflektor fénye aztán egyszerre csak megállapodott Kuvasz testén. A töltés mellett hasaló katonák diadalordításban törtek ki. Hangjukra Nemes Jani hátrapillantott. Látta, hogy a reflektorral a katonák elindulnák Kuvasz felé. Gyorsan megfordult. Elhatározta, ha odaérnek a fiúhoz, géppisztolyával közéjük kaszái, XXV. Kuvasz mérnem tudott beszélni. Sürgetőn megszorította Jani kezét. A ...lövedékek vijjogva hasították körülötte a levegőt. Valóságos csoda, hogy még egyik sem akadt meg bennük. Nemes iszonyatos gyűlöletet érzett magában a mind több oldalról lövöldöző németek iránt. Képes lett volna rá, hogy puszta kézzel rohanjon rájuk, és egyenként a fogaival marcangolja szét őket. A fiú feje fölé hajolt. Gyöngéd búcsúcsókot lehelt a homlokára. Kuvasz hálásan előre biccentette a fejét. A németek állóhelyből tüzeltek feléjük. Óvatosan vártak aá előnyomulással Győzelmüknek tartották ugyan az üldözöttek géppisztolyainak immár hosszúra nyúló hallgatását, de biztos, ami biztos, még nem merészkedtek előre. Nemes Jani elkúszott Kuvasz mellől. A holdat ismét felhő takarta, így a németek egyelőre nem fedezhették fel. A mező felé vette az irányt. Ott talán még nem elég sűrű la katonák csatárlánca és át-
