Népújság, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-09 / 239. szám
Ennek a gyöngyösi utcának a nevét a térképen megtalálhatjuk; ha az itt lakókat megkérdezzük, ők is meg tudják mondani, milyen utcában laknak; de ha idegen téved erre a környékre, nagyon nehezen igazodhat el. Az Esze Tamás utca kiesik ugyan a város központjából, de szép utca. A lakók még arról sem feledkeztek meg, hogy a járda előtt kis kerteket alakítsanak ki. Igaz, akad még olyan ház is ebben az utcában, amelynek lakói nem csatlakoztak a kertkészítőkhöz. Ennek az utcának a nevét azonban az útkereszteződéseknél nem nagyon lehet megtalálni. Csak elvétve akad olyan ház, amelynek falán ott a számtábla. Igaz, ahogy haladunk a város központja felé, úgy szaporodnak a házszámok az épületeken, és már az utcanév-tábla is feltűnik egv-egy ház falán a kereszteződésekben. Gyanítjuk, nemcsak az Esze Tamás utca küzd táblahiánnyal a város külső területein. Aztán az is kérdéses, milyen célt szolgál az Esze Tamás utca egyik végén, a térré szélesedő részen a vasráccsal körülvett terület, amiben fűvön kívül semmi más nem található. Talán játszóteret akartak itt létesíteni? Akkor csak a szándék egy kis része vaslósult meg. Az Esze Tamás utca bizonyos hiányosságokra hívja fel a figyelmet. Pl! I I (-ár) Egy névtelen utca Tanácsülés után fjkxmw} >m>>? Wi Mindig idegesít, ha egy nő azt mondja: beszélgessünk egy kicsit... ö akar beszélni! ★ Sohasem értettem meg, miért adnak ilyen neveket — Inez, Flóra — a pusztító hurrikánoknak. E bájos nevekkel próbálják megfékezni a tomboló vihart? Meg kellene kísérelni, mi lenne, ha egy hidrogénbombának ezt a nevet adnánk: Csöpi. Mi lenne? Az Inez hurrikán miatt 18 ezer személyt kellett elköltöztetni. Hiába, nem a neveken múlik. •ic Tessék, ilyened vagyunk mi, emberek! Örömmel újságoljuk, hogy milyen nagyszerű: szénen szaporodnak, növekednek a vadnyuszik, irtó bájosan szaporodnak a fácánok és óvjuk, gondozzuk, etetjük őket, hogy — lelőjük. Az oroszlán legalább nem dajkálja a zebracsikót! így aztán a zebrák tudják magukat mihez tartani... (ó) A csonka kezű anya Furcsán, kicsit mereven szo_ t tátotta magához a kéthónapos t csecsemőt Nem a széltől óvta, I mert az október eleji napsütés igazi nyarat varázsolt Si- c rokba a Fenyves-part alá. 1 Nem is a gyereket, hanem a z kezét félti. Kötés már nincs 1 rajta, de jobb keze hüvelyk- i ujjának fele hiányzik. Elvitte, i összeroncsolta a gép... Pupor- t ka József né azért tartja most \ másképpen gyerekét, mint az e előző kettőt, a nagyobbakat. i Mikor és hogyan történt? Keserű szavak, jegyzőköny- 1 vek és okmányok vallanak er- í ről. Hetedik hónapos állapotos i volt. Délután állt a géphez, i Este fél nyolc felé már nagyon i nehezére esett a munka. Rósz- c szül lett, fel akart állni.' De a ; feje és a dereka... mintha az t egész üzem forogna vele. ..As gépre támaszkodott és aztán i minden elsötétült előtte. ' i Puporka Józsefné siroki 25 éves asszony jobb kezének hü_ ] velykujját összeroncsolta az ' excenterprés. Ügy is mondhat- 1 nánk, hogy egyik ujját áldozta 1 gyermekéért, még mielőtt meg- ] szülte volna. De értelmetlen, bü- j nős áldozat volt ez. ; Nem szólt, nem kért köny- ] nyebb munkát ? < De igen! Az üzemorvos ki- l állította az igazolást, hogy < könnyebb munkára osszák be. i Aztán jelentkezett Nagy Fe- . renc üzemvezetőnél. Huzavona ] és vita is kerekedett, hogy ; hol dolgozzék. Aztán másik ] gépre tették. Nem lett volna ■ az nehéz munka, nem kellett i sem éjszaka, sem túlórában 1 dolgozni, tehát formálisan beszetének megoldására. A Fi- nomszerelvénygyár például i gyártmányfejlesztésből mint- : egy 11 ezer óra megtakarítást, i gyár-ásfejlesztésből pedig 150 ■ ezer munkaóra-megtakarítást ; vállalt. A félévi eredmények azt mutatják, hogy adott sza- : vukat teljesíteni is fogják. < A KONGRESSZUSI MUN- ■ KAVERSENT új vonása, hogy ; az egymással kooperáló vállalatok, brigádok, üzemrészek ■ szocialista szerződést kötnek a termelés ütemességének javítására, a minőség fokozására, az anyagellátás biztosítására. Mindez nagyban hazzájárul ah- 1 hoz, hogy csökkennek a hó végi és negyedév végi hajrák. Az elért eredményekhez hozzájárult, hogy javult a verseny értékelése és nyilvánossága, s a vállalatok az anyagi és erkölcsi ösztönzőket is helyesebben alkalmazzák. Al tálában a termelési tanácskozások mélyrehatóan elemzik a verseny állását és felhasználják a nyilvánosság színes, sokoldalú formáit: versenytábla, hangoshíradó stb. Az anyagi ösztönzők fejlődését mutatja, hogy a jutalmakat jelentős részben céljutalom formájában adják ki. A Mátrai Bánya- és Előkészítő Műnél például az export fokozására a mészkőőrlemények minőségének javítására tízezer forint jutalmat tűztek ki. Helyes törekvés egyes üzemeknél, hogy az ifjúsági brigádok részére külön jutalmakat tűznek ki a legjobb eredményt elérők részére. A Mat- raalji Szénbányászati Trösztnél a KISZ-szervezet 30 000 forintot kapott a versenyben legjobb eredményt elérő fiatalok megiutalmazására. Az elért eredmények jelentősek. Tükrözik megyénk dol- ' «ozóinak a párt iránt megnyilvánuló bizalmát és azt a töartották azt, amit a törvény a erhes nők érdekében elrendel. De mégis megtörtént a baj. — Nálam csak négy napig lol gozott — vallja a jegyzőkönyvben Berta István művezető. Mit mond Szántó András leállító lakatos? Puporkáné- >’al megismertette a gépet és innak kezelését. De balesetok- atásra nem küldte el a művezetőhöz, mert a sérült nem ;zólt, hogy a művezetője erre i gépre még nem oktatta ki. Kinek kell ismerni a szabá- yokat? A dolgozóknak, de :őleg az üzemvezetőnek, a művezetőnek és a csoportvezetőiek. Ám Puporka Józsefné íem járt iskolába. írástudatlan ligányasszony. Tehát éppen ízért kellett volna rá fokozot- ;an vigyázni. Másrészt fokozott gondoskodást igényelt, nert hetedik hónapos terhes volt. Puporka Józsefné dolgozni, te rés ni akart, az utolsó napig, rehát ő arról, hogy olyan szo- íatlan volt neki a gép? Hibáz, atható, hogy rosszul lett? Niem, ezt senki sem mondhatja Bünös-e az üzemvezető és i többiek? Büntetőjogilag alig- la. De Sírokban egy asszony isonka kézzel szorítja magához gyermekét. Ha a gyárban éberebbek lennének, ha nemcsak annyit tettek volna,amit i törvény szigora megkövetelt, ha egy kicsit több lett volna az emberség, ha nemcsak a tér. melésre. hanem a? emberre is ügyeltek volna, akkor a Mát- ravidéki Fémművekben 'nem történne olyan sok baleset. F. L. rekvésüket. hogy a párt által megjelölt célokat valóra váltsák. A dolgozók túlnyomó része tudja, hogy ezeknek megvalósítása saját jólétük növekedését is jelenti. Szólni kell a párttagok, szak- szervezetek és KISZ-aktivisták eredményes munkájáról, akik a versenyszervező munkán túl, saját példamutatásukkal is segítették és segítik a kongresz- szusi munkaversenyen keresztül az üzemek előtt álló gazdasági feladatok eredményes megoldását. A végrehajtó bizottság ezért a ' munkájukért elismerését fejezi ki mindazoknak, 'akik az eddig elért sikereknek aktív részesei voltak. A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG a zömében pozitív eredmények mellett rámutatott azokra a hiányosságokra is, amelyek a kongresszusi munkaverseny eredményességét, a dolgozók aktivitását fékezik. Megállapította, hogy a műszaki és gazdasági vezetők égj része mint kívülálló foglalkozik a versennyel. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az egyes üzemek között jelentős eltérések vannak, de jelentős az el térés az ipari és mezőgazdaság üzemek között, beleértve més a mezőgazdaság állami szék torait is. A műszaki, gazda sági vezetők ‘egy részének ki vülmaradása a versenyből fé kezűleg hat a dolgozók lendü létének fokozódására. Nem mindenütt kielégítő verseny feltételeinek biztosító sa. Adódik ez sokszor országo problémákból is, de számtala esetben a rossz munkaszerve zés. a hanyagság és nemtörő dömség az oka. A gazdaságvezetők szemlék te sem egységes a munkavei sennyel kapcsolatban. Mé mindig vannak olyan gazda ságvezetők. akik nem értik yerseny jelentőségét és nei párolják fel a dolgozók kezde- ; ményezéseit. Vannak olyan üzemeink is, ahol a párt-, gazdasági, szakszervezeti és KISZ- szervezetek nem magyarázzák meg a dolgozóknak a szocialista munkaverseny értelmét, célját, s ahol a politikai munka a utóbbi időben gyengült. A politikai munka gyengesége miatt az üzemekben, de még a szocialista brigádoknál sem vált általánossá az a jelszó, hogy a minőségi munka legyen minden dolgozó becsületbeli ügye. Hiba az is, hogy a hanyag. nemtörődöm dolgozókat a vezetőség nem vonja felelősségre, hogy sokszor a dolgozzék elnézik társaik selejtes, hanyag munkáját, pedig a selejtes munkával közvetve őket is megkárosítják. A SZOCIALISTA BRIGÁD- MOZGALOM általában fejlődött. Fokozottabban előtérbe került a brigádoknál a szocialista -embertípus kinevelése. A fejlődés ellenére sem kielégítő a brigádok jó részénél — különösen az ifjúsági brigádoknál — a szocialista együttélésre vonatkozó vállalások tétele, azok értékelése és nyilvántartása. A kongresszusi munkaverseny tapasztalatait a pártszervezetek, szakszervezetek, KISZ-szervezetek különböző rendezvényeken, értekezleteken sokrétűen, hozzáértően megtárgyalták és helyesen mu- . tattak rá a felmerülő problémákra, hiányosságokra. Hiba ; azonban az, hogy a vita után i nem sok helyen született hatá■ rozott intézkedés a felmerült hibák megszüntetésére. Hiányosság az is, hogy sok üzem• nél, különösen a mezőgazda■ sági üzemeknél nem töreksze- ; nek a verseny sokoldalú for- - májának kibontakoztatására, i Ezeknél az ütemeknél főleg i csak a szocialista brigádok szervezésére fordítanak gondot, holott éppen ezeknél az üzemeknél a dolgozók nagy < többségét azok teszik ki, akik ä nem vesznek részt vagy nem 1 érettek még meg arra, hogy a 1 szocialista brigád tagjai legye- i nek. 1 A végrehajtó bizottság hibaként értékeli, hogy a mun- : kaverseny még ma sem kapja - meg a kellő nyilvánosságot. : Sem az üzemek dolgozói, sem a közvélemény nincs tájékoz- ; tatva a munkaversenyben el- : ért nagyszerű eredményekről. Még mindig nem megfelelő az anyagi és erkölcsi ösztönzők alkalmazása. Sok helyen az e célra biztosított összegeket felaprózzák. A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG felkéri a párt-, gazdasági vezetőket, szakszervezeti és KISZ-szervezeteket, hogy az elért eredmények megszilárdításán túl, fordítsanak fokozottabb figyelmet a meglevő fogyatékosságok megszüntetésére, következetesebben hajtsák végre a végrehajtó bizottság intézkedési tervében, valamint- a SZOT és Minisztertanács, a SZOT és KISZ központi bizottsága határozataiban megjelölt feladatokat. Szerezzenek érvényt annak az alapelvnek, hogy az év hátralevő részében a verseny valóban a tervek végrehajtásának eszköze legyen. Kívánatos, hogy a gazdaságvezetők a soron következő termelési tanácskozásokon mondják meg a termelési kollektíváknak. hogy mit kívánnak tőlük az év hátralévő részében, hogy a népgazdaság által megjelölt feladatokat, főleg azok minőségi oldalait ne csak teljesítsék, hanem összhangban gazdaságpolitikai célkitűzéseinkkel, konkrét gazda- ; sági feladatainkkal, túlteljesít- . sék, alapján kell szerződést kötni- í ük a termelőszövetkezetekkel, i Az, ötéves tervek gyakorlatilag ] üzemi problémákká válnak az i adott év gazdálkodására és egyre nagyobb szerepük lesz : a középtávú és távlati üzem- ] fejlesztési terveknek. — Amit a megyei tanács ’• megtárgyalt és jóváhagyott ! megyénk távlati fejlesztési ! irányelveiben, azok később az üzemeknek, a közép és a ■ hosszú távú tervkészítéshez adnak segítséget. A távlati terv nem a muta- ■ tórendszerek széles skáláján keresztül írja elő a növény- ■ termesztés, az állattenyésztés, ■ árutermelés, műszaki fejlesz- , tés feladatait és tennivalóit, hanem az igazgatási és tájegy- . 6égeknek megfelelően'az opti- ! mális gazdálkodásra való tö- ' rekvés lehetőségeit tárja fel. Mit tartalmaznak az irányelvek? — Megbontja a megyét az öt járáson kívül a domborzati, talajgazdálkodási, éghajlati tényezők, közgazdasági viszo- ’ nyok, termőhelyi adottságok . alapján három tájegységre. Ezek az észak, egri és a Mátra- alji, valamint az alföldi tájegységek. A művelési ágakban milyen változást hoznak? — Bizonyos fokú területcsökkenésre kell számolni a távlatokban a Tisza XI. vízilépcső, valamint az ipari és kommunális beruházások igényei miatt. A 25 százaléknál nagyobb lejtőfokú szántóterületeket fokozatosan átengedjük erdőhasznosításra, ugyanakkor gazdaságosan művelhető területeket szántóföldi termelésre alakítanak át. A szőlőterületek a távlatban sem növekednek, hanem borvidékeink rekonstrukciós munkáit végezzük gyorsabb ütemben. A tájegységeknek megfelelően milyen elképzelések vannak? — A termelőhelyi adottságok és a termelési hagyomány figyelembevételével irányozzuk elő a vetésszerkezetet, amelyek egyes tájegységekben a jelenlegi vetésszerkezethez képest változást jelentenek. A termelés megváltoztatásánál szerepet kaptak olyan tényezők is, amelyek a népgazdasági szükségleteket, a munkaerő, helyzetet, értékesítési lehetőségeket, termelési kockázatot veszik figyelembe. — A távlati célok között szerepel a növénytermesztési A közelmúltban tartotta : kétnapos ülését a megyei tanács, amelyen mezőgazdaságunk távlati fejlesztéséhez irányelveket dolgoztak ki és fogadtak el a tanácstagok. Olyan határozatokat hoztak, amelyek Heves megye mező- > gazdasági üzemeinek hosszú távra megmutatják a fejlődés , útját. Munkatársunknak Nagy László, a megye tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője nyilatkozott az irányelvekről. Heves megye mezőgazdaságának távlati fejlesztésé- ] hez készült irányelvek mire épültek, mi képezi a tervek alapjait? — A hosszú távra készült terveket csak szilárd alapokra lehet építeni, ilyen alapkő számunkra a II. ötéves terv mezőgazdaságra vonatkozó feladatainak a teljesítése — mondta a megyei tanács osztályvezetője. — A szocialista termelési viszonyok osztatlanul uralkodóvá válnak nemcsak a népgazdaság területén, hanem megyénkben is. Erre az időszakra tehető gyakorlatilag a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése. A fő célkitűzéseket — amelyek a nagyüzemek megszilárdításá- sát, a termelési színvonal növelését, az árutermelés fokozását, a termelőszövetkezeti tagok jövedelmi színvonalának növelését írták elő — fokozatos, megfelelő politikai, szakmai irányító és a szövetkezeti tagok becsületes munkájával sikerült megoldani. — A növénytermesztésben, ha nem is minden növénynél, . de az átlagtermések fokozato- ' san növekedtek a kukorica, cukorrépa, zöldség és kenyér- gabona esetében. Emelkedett a kenyérgabona, hüvelyesek. Hosszú távra készült irányelvek a mezőgazdaságban \ Nyilatkozik a megyei tanács osztályvezetője :öldség területi részaránya, viszont csökkent a takarmányfövényeké. Korszerűbbé vált a zöldség- ermesztés. Több mint öt és 'él ezer hold csemege-, valamint borszőlőt telepítettek a ermelőszö vetkezetek. Ennek 12,5 százaléka széles sortávol- ;ágú, gépi művelésre alkalmas iultúra. — Az állattenyésztésben ügyik nagy nehézség volt, hogy i szükséges abrakmennyiséget íem tudták megtermelni az izemekben. Emelkedett a seres-, baromfilétszám, a ter- nelőszövetkezeteknél növeke- iett a szarvasmarha-állomány. Ahhoz viszont, hogy az állat- enyésztés megfelelő szinten termeljen, még több, megfelelő képzettségű szakemberre s szükség van. — Több mint egymilliárd- háromszázmillió forinttal növekedett a termelőszövetkezetek beruházott vagyona. Tíz- üzerszámra építettek állati férőhelyeket a szövetkezetiek, öt ív alatt 9021 forintról 12 332 forintra növekedett az egy dolgozó tagra eső jövedelem. Miért tűzte napirendre a tanács megyénk mezőgazdaságának távlati fejlesztését szolgáló irányelvek tárgyalását? — Oka ennek elsősorban az, hogy egy-egy ágazat fejlődésének hosszú távú meghatározása mindig nagy jelentőségű. Különösen most, amikor egy új ötéves terv kezdetén vagyunk. Jelentős azért is, mert most folyik a gazdaságirányítási rendszerünk reformja. Ennek hatását már érezni lehetett, hiszen a mezőgazdaságban is a tervezési rendszer jelentő* mértékben változott, egy kötetlenebb tervezési rendszert vezettünk be. Ezen a tervrendszeren belül csak a kenyérgabonára adtunk ki kötelező tervmutatékát. Egyéb vonatkozásban a termeltető és felvásárló vállalatok kapnak terr vet és a kölcsönös előnyök gázát szakosítása és koncent- álása, ennek alapján a terme, őszövetkezeti üzemekben hökkenteni kell a termelt növények számát, a termelt növé- íyek ésszerű tömbösítésével ledig a hatékony gépkihaszná- ást kell elősegíteni. A kerté- izetnél továbbra id a korai zabadföldi termelés fejlesztése az elsőrendű feladat. A ker- észeti üzemeket két csoportba osztjuk. Az egyik csoportba artoznak majd a városellátó izemek — ezek az egri és nátraalji tájegységekben he- yezkednek el és feladatuk a íagyobb számú zöldségféle ermesztésével megyénk há- •om városának és üdölőhelyei- íek ellátása, viszonylag kis izállítási távolság mellett —, a násik csoportba azok a zöld- iégtermelő üzemek tartoznak, ímelyek a városoktól távol es. lek, viszonylag kis számú löldségnövényt nagy területen jermelnek a népgazdasági és íkportszükségletekre. — Távlatban a Tisza II ön- ;özőmű megvalósításával megyénkben több tízezer holdat ehet majd öntözni. A vízren- lezési és talajvédelmi munkák ízakmai irányítása és megva- ósítása mindinkább a vízgaz- iálkodási társulatokra hárul najd. Az irányelvekben a ta- ajerő visszapótlásában az okszerű istálló- és műtrágya fel- lasználásán kívül javasoljuk a löldtrágyázást. — A szőlőtermesztésnél fő «Íja a tervnek, hogy az elkövetkező 15 év alatt szőlőterü- etünk kétharmadán végre- íajtsuk a rekonstrukciót. A szórvány-gyümölcsök helyett íz üzemi gyümölgsösök fokozatos telepítését irányoztuk ülő. — Az irányelvek szerint az állatállomány tartásánál is szükség lesz bizonyos szerkeze, ú változásra, amely az északi tájegységben a legjelentősebb. Itt ugyanis az abrakigényes baromfi. és sertésállomány üzeni csökkentése mellett növeik a szarvasmarha-állományt. Esősorban tenyészanyag és hízó előállitása miatt. A másik két tájegységben is növelni kell a szarvasmarha- és ezen belül a tehénállományt. Hogyan összegezné a* irányelvek jelentőségét? — Az irányelvek csak nagy vonalakban vázolják a tennivalókat. Részletesen .ki keil dolgozni az egy-egy ágazaton belüli tennivalókat, hogy maradéktalanul megvalósuljanak a népgazdasági teherbíró képességének, a műszaki fejlesztés lehetőségeinek megfelelően. Ehhez az üzemi szakemberek és a termelőszövetkezeti tagság megfelelő munkájára is szükség van — fejezte be nyilatkozatát az osztályvezető.
