Népújság, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-06 / 236. szám
A negyedik t Knézich Károly HÍDIG napok Feszthráidijas magyar film bemutatója Egerben 1942. januárjában a Bácskában 3309 embert — egyedül Újvidéken közel ezret — meggyilkoltak, minden vizsgálat, bírósági eljárás és ítélet nélkül. A felelősök 1943-ban a hitleri Németországba szöktek. Az ügyet a népbíróság 1947-ben tárgyalta... Négy ember kerül közös cellába a vizsgálati fogságba: Tarparbaki főhajónagy, aki Újvidéken a folyamőrség parancsnoka volt, Büky százados, aki ugyancsak jelen volt az eseményeknél, Pozdor zászlós az igazoltató csoport tagja, és Szabó tizedes, a kivégzéseket végrehajtó hírhedt Dorner-raj egyik embere. Az újvidéki szörnyű három nap története az ő elbeszéléseikből bontakozik ki, és így derül fény Büky százados feleségének tragédiájára is... A film alapja Cseres Tibor kitűnő tömör szerkezetű drámai erejű regénye, amely négy különböző jellemű ember visz- szaemlékezéseiin keresztül idézi fel az újvidéki vérengzés eseményeit. A fűm rendezője és a forgatókönyv írója Kovács András A Zápor, a Pesti háztetők, az Isten őszi csillaga és a Nehéz -emberek rendezője és filmjében rendkívüli' feszültséget teremt a tragikus három nap mozai kszerűen összetevődő részleteinek kibontakoztatásával. A lényegre törően, remekül jellemzett figurákat kiváló színészek keltik életre: Darvas Iván, Latrnovits Zoltán, Szirtes Ádám Bara Margit, Vass Éva, Psota Irén és Szilágyi Tibor. A hiteles atmoszférát teremtő képek Szécsényi Ferenc operatőri munkáját dicsérik. A Hideg napok méltán aratott nagy nemzetközi sikert: az ez évi Karlovy-Vary filmfesztiválon elnyerte a fődíjat. Az egri Vörös Csillag Filmszínház október 6-tól 12-ig játssza a nagy sikerű magyar filmet. Bara Margit és Latinovits Zoltán a film egyik jelenetében. Pofon a fv miatt Egy szülő panaszolta: — Megvertem a fiam. Tudom, ilyen naponta millió- szőr előfordul, de engem mégis nagyon bosszant A tv miatt kellett megvernem. Még most is dühös vagyok, ha visszagon dolok rá. — Mégis, hogy történt? — Vasárnap este a Csodálatos vagy, Júlia című filmet adták. Én ugyan láttam már, de a feleségem még nem. És bár az volt a tervem, hogy a film előtt elzárom a tv-t, és Hemingway-t fogom olvasni, csak részben sikerült megvalósítanom. Időnként a feleségem unszolására a filmet kellett nézzem, — De miért kapta a gyerek a pofont? — Mert az a taknyos kölyök is csodálni akarta JúliJELENA RZSEVSZKAJA: HITLER VÉGNAPJAI MÍTOSZ NÉLKÜL át, pedig még csak most múlt tízéves. — Ezért még nem kellett volna megpofozni — Ha nem cirkuszolt volna Júlia miatt, nem is kapott volna pofont. De ő nem akart vacsorázni, ő nem alkart szóba állni velünk, ő egyáltalán nem aikart semmit, csak Júliát akarta. Mondom neki; értsd meg, még tizenegyével sem vagy. Csak a vállát rántja meg erre. Mire én: értsd meg, holnap fáradtan mégy iskolába, ha a filmet megnézed. Lekicsinylőén elhúzza 3 száját erre. Mire én: nem nézed és kész, tizenhat éven felül! film nem való neked. Eri re ő levágja magát a reka- miéra. Állj fel! Gyere ide! Mars a sarokba! És ahogy elment előttem, elcsattant a pofon. Nagyon dühös voltam: hogy lehet egy gyerek ilyen érthetetlen és ilyen makacs? Méghogy tizenhat éven felülieknek való filmet megnézni, neki! — Nem 5 az egyetlen. — Hát ez az! Tudod ml volt az oka? Délután a ház hasonló korú gyerekei összebeszéltek az udvaron, hogy ők pedig azért is megnézik a csodálatos Júliát Összeskíi- vést szőttek, és egyben vetélkedőt is: kinek sikerül kicsikarni a szülőktől Júliát. És csak az én fiamnak nem sikerült. Ahogy másnap kiderült. — Mit szólt a fiad ehhez? — Gondolhatod. Szemrehányást tett: csak nekem nem szabad? Mindenkinek lehet? Neked akkor sem lehet* mondtam én. Tudd meg, hogy még az elsősök is minden filmet megnéznek. Még az is art hazudja, akinek le kell feküdnie a felnőtteknek való film előtt, hogy ő is látta* mert különben kicsúfolják* hogy: mi az, kisbaba vagy* akinek tentikéLni kell?! — Szóval: inkább hazudnak, semhogy bevallják, nekik csak a gyerekműsort szabad a tv-ben nézni. Ezek szerint a tv értékmérővé lépetÉ elő. Rangot ad. Kort és érettséget határoz meg. — így van. Kérdezd meg valamelyik első osztályos tanító nénitől, az osztályból hányán nézik esténként a fel- nőttműsorokait, meg fogsz le- pődni! Hm!... Kezdjek el pedagó- gizálni: milyen ártalmas dolog ez a tv-kultusz a serdülőknél? Nem tudják ezt a szülők? Dehogynem. Akkwr hát.«-? X. A folyosón őrködve a konyhához közeledtem és találkoztam ismerősömmel, a Führer küldöncével, Bauerrel, aki a konyhába igyekezett. Azt mondta nekem, hogy Hitler bunkerében agyonlőtte magát. Érdeklődtem, hogy hol van a Führer felesége. Bauer azt felelte. hogy ő is holtan fekszik a bunkerben, de nem tudja, hogy megmérgezte, vagy szintén agyonlőtte-e magát. Bauerrel mindössze néhány percig beszélgettünk, sietett a konyhára. Ezen a konyhán készítették az ételt Hitler kísérete számára. Hamarosan újra visszament a bunkerbe. Nem hittem el Bauer közlését Hitler haláláról és folytattam szakaszomon az őrködést. Nem telt el több egy óránál a Bauerral való találkozás óta, mikor kimentem a teraszra — ez 60—80 méterre volt a bunkertól — és egyszerre észrevettem, amint a bunker vészkijáratán át Güntsche Sturmbannführer, Hitler személyi segédtisztje és Lange Sturmbannführer. Hitler szolgája kihozzák Hitler holttestét és leteszik két méterre a (A Zrínyi Katonai Kiadónál ez év őszén megjelenő könyv röviditett szövege.) 4 jjlmUM '-'óbe*- 6., csütörtök kijárattól, visszamennék, néhány perc múlva kihozzák a halott Éva Braunt és őt is ugyanoda helyezik. A holttesr tek mellett két húszkilogram- mos benzines doboz állt. Gün- sche és Lange leöntötték a tetemeket benzinnel és meggyújtották őket”. Bisztrov őrnagy érdeklődik, hogy látta-e még valaki a birodalmi kancellária őrségéből, hogyan égették el Hitlert és Braunt? Lefordítom a kérdést. • Mengeshausen nem tudta ezt pontosan. „Az őrség összes tagjai közül ebben az időben én álltam egymagámban legközelebb Hitler bunkeréhez”. Lehajol és egy forgáccsal elkezdi lerajzolni a földön a kert alaprajzát. így találtuk meg a hiányzó láncszemet — az elégetés részvevőit, illetve szemtanúját — ami olyan fontos volt, különösen a feladat első szakaszában — Hitler felkutatásánál. Mengeshausen őrhelyéről csak Günschet és Linget látta, de a bunker oltalmában, a lövedékek elől elrejtőzve ott volt Göbbels, Borman és dr. Stumpfegger. Nem messze innen, az Alexanderplatzon folyt a harc. A birodalmi kancellária súlyos tűz alatt állt. Lövedékek süvöltöttek, becsapódások dördültek. nyomukban földoszlopok szálltak fel, csattogtak és süvítettek a kirepülő ablaküvegek. A viharos szél belekapott a holttestek ruhájába. A tűz lobogott, majd kialudt. A benzin elégett... Üjra megöntözték és meggyújtották őket. Még előző este Mengeshausen azt mondta, hogy meg tudja mutatni a helyet, ahová a holttesteket elrejtették és sietve beszórták őket földdel, meg kaviccsal. Nem tudta, hogy már kiásták őket onnan. A tisztek és vöröskatonák egy csoportja elment Mengeshau- sennel a birodalmi kancelláriára. Az alábbi jegyzőkönyvet vették fed: „1945. május 13 Berlin. Mi alulírottak Klimenko alezredes, Katisev főhadnagy, Gabelok gárda-őrnagy, Kalas- nyikov gárda-alhadnagy, Olaj- nyik, Csurakov, Novas, Mjal- kin közkatonák az agnoszkáló Mengeshausen Harry részvételével a mai napon megtekintették azt a helyet, ahol Adolf Hitler birodalmi kancellár és felesége holttestét elrejtették. .. .Megvizsgálva a Men- geshausen által mutatott helyet megállapítást nyert, hogy vallomása megfelel a valóságnak. .. Mengeshausen vállo- másának igazságát az bizonyítja, hogy az általa megnevezett, tölcsérből 1945. május 4-én kiástuk egy férfi és egy nő elégett holttestét és két mérgezett kutyát, amelyről más ag- noszkálók felismerték hogy Adolf Hitler és feleségé"ek Ifex Braunnak, (Éva Braun ne* ét és foglalkozását hibásan jelölték meg — a szerző meg jegyzése),korábbi személyi tix kárnőjének a kutyái voltak. A hely szemmérték utál készített képét, ahol Hitler é. felesége holttestét felfedezték és fényképfelvételeket arról ; helyről, amelyet Mengeshau sen agnoszkáló nevezett meg a jegyzőkönyvhöz csatoltuk. A fentiekről a jelen jegyző könyvet vettük fel. Később elmondták nekem ; fronttörzsnél: az odairányítot SS-legény, Mengeshausen írás beli vallomásában elbeszélte hogy nemcsak megfigyelte hogyan égették el a Führert hanem.ő maga. is részt vet benne. Akkor nem tudtán meg, hogy végül is miben állott az ő részvétele és most a: archívum iratai között sen találtam meg a szóban forge írásbeli vallomást. De ime, főnökének. Ratten- hubemak a kéziratában ezt ol. vasom: „Hitler és Éva Braun teste rosszul égett és én lementem hogy rendelkezzem a tüzelő nyag szállítása ügyében. Mikor feljöttem, a holttestei már beszórták némi földdel és Mengeshausen, az őrség tagj£ jelentette nekem, hogy az elviselhetetlen bűz miatt lehetetlen volt a posztján maradnia s 6. más SS-ekkeí együtt Güns-che utasítására letaszította őket a gödörbe, ahol Hitler megmérgezett kutyája feküdt”. A továbbiakban Rattenhu- ber leírja az óvóhely lakóit, akik, amint tudomást szereztet Hitler haláláról, azon fáradoznak, hogy felkészüljenek a menekülésre és még egyszer megemlékezik Mengeshausen- ről: „Meghökkentett Mengeshausen SS-őr szemfülessége, aki behatolt Hitler dolgozószobájába Hitler zubbonyáról, amely a széken lógott, levette az arany jelvényt, abban a reményben, hogy „Amerikában • drága pénzt fognak fizetni ezért a relikviáért”. Az utolsó parancs Május 8-án a katonaorvosokból álló bizottság Skaravszkij orvos alezredes elnökletével megvizsgálta a holttesteket. „A tűz által erősen elváltoztaitott testeken súlyos, halált okozó sérülés, vagy betegség nyomai nem voltak fellelhetők.” „A szájban üvegtörmelékeket találtunk, amely egy vékony falú ampulla falából és fenekéből származott”. A bizottság alapos vizsgálatok után erre a végkövetkeztetésre jutott: „A halál ciánvegyület által okozott mérgezés eredményeként következett be”. Semmiféle más olyan jelet nem állapítottak meg, amely halált okozott volna. Nyugati kutatók, újságírók és memoárok szerzői manapság makacsul erősítgetik, hogy Hitler. agyonlőtte magát. Egyesek tájékozatlanságból, mások pedig attól a kívánságuktól vezettetve, hogy valahogyan megszépítsek Hitler halálának körülményeit. Mégis: így történt. Hitler megmérgezte magát. Mivel azonban az emberek lövést hallottak és azt gondolták, hogy Hitler lőtt, ez a változat gyorsan elterjedt a birodalmi kancellárián. Ezzel magyarázható, hogy Bauer, Hitler küldönce is, aki röviddel ezután találkozott az őrködő Mengeshausennel, erről számolt be néki. Ezt mondták a Führer más közeli emberei is. Valóban leadták-e a lövést Hitler szobájában’, vagy ez csak azok képzelődése volt, akik az ajtók mögött a vég bekövetkezését várták? Igen, ez a lövés megtörtént. De vajon ki lőtt? Ezt a dolgot most tisztázzuk először. i . (Folytatjuk) »Jüf? f?renc hóhér a felség- fcuiás bűntette miatt kötél általi halaira ítélt Knézich Károly tábornokon az ítéletet végrehajtotta, foglalatosságánál a megkíván tató ügyességet és jártasságot tanúsította. , 1849. október 6. Arad. ilyen bizonyítványt kapott a hóhér, aki egy másik hóhér, Haynau parancsára — a had- bírósági ceremónia után — kilenc honvédtábornokon végrehajtotta a halálos ítéletet Aradon. A többi négy tábornok „kegyelemből” golyó általi halálra ítéltetett. Az aradi tizenhárom azóta már fogalommá vált, az önfeláldozó hazaszeretet és az emberi jogok eltiprói elleni gyűlölet jelképévé, Egerben a hajdani Káptalan soron egy ház áll. Falán emléktáblát helyeztek el: „E házban lakott Knézich Károly, az 1848— 49. szabadságharc honvédUibor- noka. Vértanú halált szenvedett Aradon 1849. október 6-án.” Knézich Károlyt, az aradi tizenhárom egyikét magáénak vallja Eger. Mit tudunk róla f Sajnos, az utókor talán az 5 életrajzának kutatásával foglalkozott a legkevésbé, habár a Szabadságharcban neve a legtöbbet emlegetették között volt. Nincs meg a sírja sem... Ami kevés adat a rendelkezésre áll, abból megtudjuk, hogy apja, Knézich Fülöp, nem volt magyar. A 6. horvát határőr- ezred főlstrázsamestereként szolgálta a királyt. Magyar nőt vett ed, Benkő Borbálát. Házasságukból született két fiú, a fiatalabbik a Károly nevet kapta. Életrajza úgy folytatódik, hogy apja és bátyja példáját követve, ő is a katonai pályát választotta, s miután Grazban és Bécsújhelyen elvégezte iskoláit, a 34. gyalogezred tisztje lett. Ezredének két zászlóalját 1830-han Egerbe helyezték át. Hogy ő mikor került a városba, arról nincs megbízható , adat, de tény, hogy 1842-ben eljegyezte Kapitány Katalint, egy tekintélyes városi szenátor leányát, akivel 1844-ben házasságra is lépett. (Ebből a házasságból két leánygyermek . született.) A kiváló képességű katonatiszt 1846-ban átvette a 3. zászlóalj parancsnokságát, 1847-ben kapitányi rangot kapott. 1848 júliusában parancs érkezett az új kormány hadügyminiszterétől. hogy zászló- alja élén vonuljon a délvidékre, a felbujtatott szerb felkelők megfékezésére. Knézich Károly letette az esküt az új magyar alkotmányra. Régi parancsnokai próbálták rávenni* hogy álljon a császáriak oldalára. — A lázadók sorait ritkítani igen, de szaporítani nem fogom — felelte. Bare a szabadságért 1849 januárjában a délvidékről Szegedre vonult, ahol már mint dandárparancsnok szerepelt. Március 5-én csapatával átkelt a Tiszán és Damjanich seregével egyesült. A legendás hírű Damjanich örömmel fogadta a fiatal tisztet, aki szintén nem magyar származású lévén mégis a szabadság mellett vont kardot. Knézich ezt mondta Damjanichnak: — Mindennél jobban szeretem az igazságot, és mert önérzetes és erkölcsös ember vagyok, halálomig megtartom az esküt. Az 1849. április 4-í emlékezetes tápióbicskei ütközetben mint ezredes, dandárjával (a legendás 3. és 9. zászlóalj) iszonyú golyózáporban rohammal elfoglalta a Tápió hídját A nagysallói ütközet után a kormány tábornokká léptette elő és hadi érdemrenddel tüntette ki. A tavaszi hadjáratban mindenütt az élen harcolt Április 26-án éjjel dandárjával elsőnek kelt át a Dunán, s ő kezdte meg a komáromi csatát Csapatai a sáncokat rohammal bevették a hatalmas ágyú- és gyalogsági tűzben. „Knézich — írta Görgey lelkesen — seregét személyes, kitűnő bátorsággal vitte ^rohanásra,” Amikor Damjanich egy szerencsétlen baleset folytán a lábát törte. Knézich átvette az ő hadtestének parancsnokságát is, és Budavár ostrománál az északi oldalon irányította a harcot. Ezúttal azonban a kézitusában nem vett részt, mert bátyja a védők oldalán harcolt. A június 21—22-én vívott szerencsétlen kimenetelű ütközet után Görgey fölösleges késlekedéssel vádólta és elmozdította hadtestparancsnoki beosztásából Hogy a viszony ne mérgesedjék «8 jobban, Kossuth a felső-tiszai tartalékhoz helyezte át Knezichet Ekkor azonban már a szabadságharc sorsa megpecsételődött A benyomuló orosz csapatok elől hátrálni kényszerült. Még Világos előtt egyesült újra Görgey seregével, s vele együtt tette le a fegyvert. A negyedik .*« Görgey árulásával megmentette életét, de a fi zenhárom honvédtábornok, közöttük Knézich Károly is, az aradi várbörtönbe került, Ernst ezredes hadbírósága elé. A tárgyalás rövid volt. s igyekezett Haynau kedvében járni. A vád: felségárulás! Knézich Károlyt még azzal is gyanúsították, hogy Buda bevétele után kivégeztette bátyját... Az ítéletben nem kételkedhetett senki. Október 5-én egyenként vezették őket a hadbíróság elé, ahol röviden elhangzott az ítélet Négy golyó általi halál, kilenc bitófa. Október hatocSkán hajnalban eldördült a sortűz, s a tizenháromból négy már meghalt Nem sokkal később nyűt a várbörtön kapuja, s erős kísérettel elindult a menet az új-aradi úton a zsigmondházi mező felé. Egy kanyarban megpillantották a kilenc bitófát Bott Ferenc hóhér jól végezte a dolgát Tichy József őrnagy, a kivégzést vezető tiszt, egyre sürgette. Negyediknek Knézich Károly következett Elbúcsúzott még élő öt baj társától. Amikor a porkoláb szokás szerint odataszította a hóhérlegényeknek, szemüvege leesett. Utána hajóit, hogy fölvegye. — Hagyja ofctt — rfvaJTt rá a türelmetlen Tichy őrnagy. — Lát maga az akasztófán úgyis! És Knézich Károly fe&épett a zsámolyra. Sírjukat ott ásták meg a bitófa alatt. Néhányukat a hozzátartozók megvásároltak a hóhértól, s még az éjjel elszállították, de Knézich hottteste ott maradt. Sírjának nyoma sincs, hiába keresnék, nem találnák meg. De neve együtt cseng örök. időkig az aradi tizenhárommal. Kátai Gábor