Népújság, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-05 / 235. szám
f Sikeres noveffapátylzat A nemzetközi PEN-nel kapcsolatban álló nemzetközi író? «lap a múlt évben novellapályázatot hirdetett Bulgária, Csehszlovákia, Görögország, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság és Románia fiatal írói számára A jeligés pályázaton csak 30 év alatti írók vehettek részt. Az eredményeket a nemzetközi PEN a közelmúltban Arnhem- ben tartott konferenciáján hirdették ki. Az első díjat a szlovák Vincent Sikula, a "Másodikat a magyar Lengyel Péter, a harmadikat pedig a csehszlovák Marta Kadleciko- va nyerte el. Dicséretben részesült négy pályázó: Csanád János, Ungváry Rudolf és Túr. csányi Ervin Magyarország, Dimitru Radu Popescu, Románia A pályadíjnyertesek egy hónapot töltenek a nemzetközi írói alap költségén valamelyik általuk kiválasztott európai országban. Aki dolgozni akar Szerkesztőségünk levelet kapott Gyöngyösről. Egy agilis, a mozgalmi munkáért lelkesedő fiatalról szól, aki nemrégiben az egyik község KISZ-titkára is volt. Jelenleg azonban a gyöngyösi vasútállomáson dolgozik, ahol viszont nincs KlSZ-szervezet. Hol dolgozzék akkor? Hiszen a KISZ-nek szüksége van rátermett, „belevaló” fiatalokra. Sok ilyen fiatal található még a megyében, aki olyan munkahelyen dolgozik, ahol nincs KISZ-alapszervezet. Aki dolgozni akar, hazatérve talál munkát a községi alapszervezetben is, és általában ez a gyakorlat mindenütt. A levélíró szerint a feltételeket és a lehetőségeket a gyöngyösi vasútállomáson biztosítani tudnák. Az iOetéi, kés szervek ezt meg is fog*. ják vizsgálni, de addig is találhat munkát községében -* idő is van rá! —, akiről e levél szól. Annak idején, mint titkár, jól összefogta a fiatalságot a községben, tartalmas, mozgalmas KlSZ-élet- ről számolhatott be. Jelenlegi munkája mellett természetesen ilyen funkciót képtelen ellátni, ez azonban nem zárja ki azt, hogy amíg a vasútállomáson el nem dől egy alapszervezet létrehozása, addig is találjon olyan munkát, amellyel sokat segíthetne községe kiszistáinak. Aki dolgozni akar, az lehetetlen, hogy ne találjon magának megfelelő területet. ' K. <3. ! Egymillió tonna tüzelő várja a vásárlókat Beszerzés minél előbb — Télen a szállítás okoz gondot A TÜZÉP Főigazgatóság tájékoztatója IELENA RZSEVSZKAJA: HITLER, VÉGNAPJAI MÍTOSZ NÉLKÜL Fordított»: KIS TAmMS IX. „Őfelsége kormányának felhatalmazása alapján még egyszer hangsúlyozzuk, hogy csak feltétel nélküli megadásról lehet szó mindhárom nagyhatalom előtt és hogy a három hatalom között a legrosszabb egyetértés áll fenn.” Ugyanezen a napon, április 29-én, Greim távozása után, akit Hitler utasított, hogy érje el Rechlint, és irányítson minden fellelhető repülőgépet Berlinbe, a mitikus Wenck megsegítésére, végre, a birodalmi kancelláriáig is eljutott a hír, hogy Wenck hadserege — nem létezik . .! A külföldi rádiók hírül adták. hogy a partizánok kivégezték Mussolinit és szeretőjét, Clara Petaccit. Hitler és Éva Braun előtt ennek nyomán kirajzolódott, hogy mit várhatnak a közeljövőtől. „Miután az orosz gépesített egységek behatoltak az Anhal<A Zrinyi Katonai Kiadónál ez év őszén megjelenő könyv rövidített szövege.) 4, Mmüsiß |. &966. október 5., szerda ti pályaudvar és a Königplatz körzetébe, a Führer nyugtalankodni kezdett, hogy nem mulasztották-e el az öngyilkosság végső pillanatát” — írta vallomásában Günsche, a segédtisztje. Kihivatták professzor Haaset, a birodalmi kancellária kórházának vezetőjét, hogy a Führer kutyáján próbálják ki a méreg hatását, Hitler végignézi a kutya agóniáját. Ezután megrendezték az esküvői szertartást. A birodalmi kancellária falai között német katonák harcoltak. A Potsdamer Platzon és a metro föld alatti állomásain sorban feküdték a legyengült sebesültek, se vizük, se táplálékuk nem volt. Hitler a picheldorfi hidaknál bevetette utolsó tartalékait — — kamaszokat a „Hitlerju- gend”-ból. A birodalmi kancellária védelmére német gyerkőcöket mozgósítottak. Becstelen gaztett volt ez azokban a napokban. „A fiúk kimerültek és nincs erejük hozzá, hogy továbbra is részt vegyenek a harcokban”, — olvasom egy április :?.2-én Bormar.nak küldött jelentésben. Egy másik, ugyanazon a napon kelt jelentés közli, hogy Axmann. a Hitlerjugend birodalmi vezetője. legközelebbi munkatársaival kitörésre készül a Wilheirnstrasse 63—64 számú házban. — „A védelem megerősítésére körül vétette a házat a Hitlerjugend 40—50 tagjával A birodalmi ifjúsági1 vezető (Borman — J. R.) hozzájárulását kéri tervének keresztülviteléhez”. A hozzájárulást meg is kapja. A Chariottenburg—Spandau- i körzet április 26-án jelentést tesz a katonák visszavonulásáról a szovjet csapatok nyomása elől és hozzáteszi: „A hidat a Hitlerjugendnék kellett volna védelmeznie, de kiderült, hogy ehhez nincs erejük” Ugyanakkor pedig Göhbels az április 27-i „Berlini röplapéban így biztatja az ifjúságot: „Axmann birodalmi vezetőt tegnap arany kereszttel tüntették ki... A kitüntetést tegnap este. főhadiszállásén a Führer nyújotta át Axman- nak, ezekkel a szavakkal: „Az ön ifjúsága nélkül lehetetlen volna egyáltalán folytatni a harcot, nemcsak itt Berlinben, hanem egész Németországban”. Axmann így válaszolt: „Ez az ön ifjúsága, Führe- rem!” A becsapott fiatalok alighanem valóban hittek benne, hogy Németországot védelmezik és meghaltak, itt pedig esküvőt tartanak. Inkább halotti tor volt ez. A halál kopogtatott az ajtón. A menyasz- szony feketébe öltözött... A bunker falai remegtek a közvetlen irányzással ágyúzó tüzérség lövedékeinek becsapódásától. Rt a sírboltban reményt vesztett félelem volt az úr. Mindenki a saját ügyeivel volt elfoglalva. azzal, amit maga élt át és a kísérletekkel, hogy egérutat találjon. Nér hányán kétségbeesésükben már a meneküléssel sem törődtek, behúzódtak egy sarokba, nem néztek senkire és várták az elkerülhetetlen véget, vagy ellenkezőleg a büfébe mentek esi fájdalmukat a Führer pincéiből származó konyakba vagy borba fojtották”. — írja le ezeket az órákat Rattenhaber. Az SS-őrség lassan körüljárta a birodalmi kancelláriát. A kertben az égésszagtól, és a füsttől lélegezni sem lehetett. Berlin égett Házak omlottak össze, lövedékek robbantak. Már a kézifegyverek zaja is idehallatszott. Az óvóhely folyosóin sebesültek nyöszörögték, nem volt menedékhely a közelben. Ilyen körülmények között zajlott le az esküvői szertartás. A hitleri rezsim által elrendelt formalitásokat ezúttal elhagyták. A vőlegény és a menyasszony nem mutatták be — mint ez elő volt írva — az árja származásukat, házasságra való alkalmasságukat, büntetlen előéletüket, és politikai megbízhatóságukat igazoló okmányokat, valamint rendőrségi bizonyítványt a rendszer iránti magatartásukról. A Göbbels által előkerített hivatalnok csak azt javasolta nekik: a házasság érvényesítéséhez aláírásukkal igazolják, hogy a felsőbbrendű fajhoz tartoznak és nem szenvednek örökölhető betegségben. Az esküvő után szűk körben pezsgős vacsorát rendeztek. Hitler ezután hozzáfogott végrendeletének diktálásához. A Wilhelmstrasse felőli oldalról jelentették: az oroszok kétszáz méterre vannak. Akkor segítségül hívta a méreggel telt ampullát, a halál — az halál és a testőrök a holttestet kihurcolták a betonozott óvóhelyről, hogy elégessék. Két hét múlva Günsche segédtiszt ezt írta vallomásában: „Miután a benzinnel leöntött holttesteket elégették, az óvóhely ajtaját azonnal ki kellett nyitni az erős tűz és füst miatt. Mindenki a szomszéd szobába indult... Hitler szobájának ajtaja kissé nyitva volt és onnan erős mandula- szag (ciánkáli) áradt...” Borman naplójában 45. IV. 30. dátummal jegyezte fel Hitler és Éva Braum halálát. Május 1-én azonban láthatóan azután, hogy Krebs, akit Göbbels fegyverszünet iránti kérelemmel Csiujkovhoz küldött, visszaérkezett, a bejegyzés egyetlen mondatból áll: „Megkísérelni a kitörést a bekerítésbőit” Itt szakad meg a napló. Csak azok maradtak, akiknek másoknál kevesebb félnivalójuk volt a leszámolástól. A többiek valamennyien menekültek. Göbbels azt mondta Voss áltengernagynak, hogy ő sántaságával és a gyermekeivel nem kísérelheti meg a kitörést, így halálra van szánva. Blondin, a kedvenc kutyáján oróbálta ki Hitler a mérget tartalmazó ampulla hatását, de Göbbelst a családjával együtt maga mellet t tartotta « végsőkig, amikor már késő volt bármire vállalkozni. A Führer fegyvertársainak minden újabb árulásával Göbbels egy fokozattal előre lépett áhított célja felé, hogy a birodalom „második embere” legyen. Végül az esküvő másnapján, mikor a Vörös Hadsereg harcosai már a Reichstag épületében voltak, Hitler átadta Göbbelsnek a birodalmi kancellári posztot — egy összeomlott birodalomért. A komédia folytatódott. Göbbels elfogadta a magas hivatalt és huszonnégy óra múlva ő is meg* mérgezte magát. 8. I ** A hiányzó láncszem Egy kissé előreugorva elmondom, hogy amikor a nyomozás már a végéhez közeledett, Klimenko alezredes felderítői letartóztattak egy SS-t. — Harry Mengeshausent Hatalmas legény, civilbe öltözve — a szűk ruha szorítja a vállát. A rövidd ujjakbói kilóg erőteljes karja. Bisztrov őrnagy kérdezi, én tolmácsolok. Gerendákon ülünk az udvarban. „Április 30-án őrséget ástam a birodalmi kancellárián — beszéli el Men gesha usen; — őrjáratot tartottam a folyosón, ahol a konyha és a zöW étterem helyezkedik el. Ezei>- kívűJ megfigyelés alatt tartottam a kertet, amerre a zöld étteremből nyolcvan méter távolságra; a Führer bunkere v»R. FolytaájulQ e ! könnyedsége mögött precíz mérnöki munka húzódik meg: szinte mozdulatról mozdulatra építette fel figuráját; Az 6 Higginse egyetlen pillanatig sem vált valamiféle operettfigurává. még kevésbé holmi hóbortos nyelvészprofesszorrá, akit kinevetni könnyű, de megérteni annál kevésbé — még egy musical keretein belül sem. Kellemes hangja, kulturált játéka az előadás egyik fő erőssége volt. Igaz, Margittay Ági énekhangja nem képes mindenütt és mindenkor megbirkózni a dallamívek felsőbb tartományaival — de játéka, mimikája, mozgásának ritmusa szinte észrevétlenül átsegíti a zenei buktatókon. Finom érzékkel képes nivellálni a jóízű, Elizát jellemző fesztelenség és az erőitetettnek tűnhető harsány- ság között. Mindig mértéktartó, mindig igaz. hiteles figurát teremt a színpadon, helyenként bravúrosan vált a harsány fesztelenségből a lírai íágy-’ ságra A filozófus, az előadóművész, a részeges Doolittle Sallós Gábor volt Kissé inteltektuáli- sabb játékkal alakítása még sikerültebb lőhetett volna, bár kétségkívül Sallós Gábor játéka is biztos pontja volt az előadásnak. Csiszár András Pickering ezredese, úgy érzem, mintha kissé merevebbre sikerült volna — a shaw-i Picke- ringet formálta inkább, iránt a zenés játékét. Makay Sándor Frecidyje nemcsak játékával, de kitűnő énekhang javai is felhívta magára a figyelmet. Mrs. Pearce, a kétségbeejtően ostoba angol házvezetőnők jól sikerült portréja lett Lenkey Edit alakítása nyomán; A népes szereplőgárdából feltétlenül említést érdeméi a kitűnő epizódfigurát alakító Bősze Péter és Hamvay Lucy, Mrs. Higgins szerepében. A koreográfia Somoss Zsuzsa művészi érzékét, képzeletgazdagságát, a kitűnő, jellemfestő jelmezek pedig Kalmár Katalint dicsérik. Azzal kezdtem: féltem, hogy elfárad, mire Egerbe ér a My fair Lady és azt is hozzátettem, hogy talán fénye, bája is megkophatott Hogy nem így történt, hogy üdén friss, pergőén magával ragadó előadást kaptunk, az a Gárdonyi Színház idei első produkciójának elismerésre méltó nagy érdeme. Gyurkó Géza dására is képes. A My fair Ladyben — mint a musicalekben általában — nemcsak a próza színpadának ember- és jellemformáló színészeire, de a zenés játék hanggal, ritmikával, az ehhez szükséges stílusérzékkel rendelkező előadóművészeire is szükség van. És ha táncolni is tud — az nem egyszerűen jó: az is kell! Következésképpen a rendezőnek egyforma biztonsággal kell mozognia és mozgatnia a prózai színpadot és megteremteni egy zenés játék atmoszféráját — sőt. arányos keretbe foglalni, hogy egységgé, elvá- laszthalattanná váljon a próza és a zene. Az operettben a primadonna az égjük pillanatban elmondja a maga szövegét, mintegy lélegzetet és erőt gyűjtve *,kilépőjéhez”, a musicalben a játék, az érzelmek „lélegzetvétel” nélkül olvadnak át a prozódiáből a dallamok, sőt a tánc világába. Ügy érzem, Orosz Györgynek Sikerült a stílus, az atmoszféra megteremtése, bár meg kellett küzdenie a szcenikai okokból három felvonásra tagolt előadás második felvonásával: itt lényegében egy ízlésesen, intimen megkomponált kamara-vígjátékot kaptunk. Talán még a „palota-jelenet” kissé operettas beállítása róható , fel a rendező hibájának — ám ezek a zökkenők nem mennek végső fokon az egész előadás pergő, ötletekben gazdag, látványos ritmusának rovására. S ebben i gen nagy segítséget kapott Herédy Évától, akit magabiztos dirigensnek, invenciózus művésznek ismertünk meg. De mit ér a rendezői koncepció, mit érnék az ötletek, elgondolások és mát ér maga a szöveg és a dallam is, ha nincs aki azt a színpadi élet nemes veretű pénzére váltaná? A forgószínpad remekbe sikerült díszletei — Wegenast Róbert tervezte —, a látványos tömegjelenetek, a tánckar, a fényeffektusok és a telibe talált jelmezek egymagákban még csak a külsőséget jelentenék, a keretet ahhoz, hogy Elizából fair Lady lehessen. De hogy legyen is, ahhoz elsősorban két olyan művészre volt szükség, mint a fanyaram könnyed Némethy Ferenc, aki Higgins professzort, és a bájosan darabos Margittay Ági, aki Elizát formálta meg bravúros magabiztossággal. Némethy Ferenc fanyar vártám, hogy elfárad, teure ideér. Utóvégre hosszú volt az út, de az idő is a legendás hírű Broadwaytől Egerig* még akkor is, ha Budapesten volt és van alkalma mély és sikeres lélegzetet venni. Sőt, azt is vártam, hogy az eltelt ' évek alatt megkopik bája, amelyet dallamból és szatírából, a tánc ritmusából és shaw-i fanyarságból ötvöztek össze, mert előfordult már ■ nemegyszer, hogy két zseni nászából csecsemőnek bűbájos, 1 kamasznak vagy pláne fel- £ nőttnek fárasztó utód születik. A My fair Lady azonban [ jött-, láttuk és győzött. Nem az első győzelme volt ez, s nyilván nem is az utolsó, mert modem korunk „ope- | nettje”, a musical olyan szín- : padi alkotás, amely szövegéiben is önálló életre képes, mu- 1 zsikája egymagában is friss és . ikifejező — együtt pedig? — ; mos, együtt: sajátosan új és «magával ragadó „színház”, hlgaz, éppen a My fair Lady ^esetében is a zene és a szöveg (;ki tudja milyen hosszú időre fkötött házasságában, mintha 'Shaw húzta volna a rövideb- Nbet, mintha az áradó dal- * tárnok hátán tovasodródtak t volna a Pygmalion maróan gú- jmyos, kritikai gondolatai — de hát egy házasságban valamelyik fél mindig egy kicsit a rö- videbbet húzza. Itt Shaw volt az. illetőleg a Pygmalion, de kaptunk érte kárpótlást — a muzsikában. És ami a legdöntőbb: friss, eleven előadásban, derűs, könnyed és áradó zenei tolmácsolásban. Pedig nem volt könnyű terhe Orosz György Jászai-díjas rendezőnek, sem Herédy Évának, a dirigensnek, •Ezt a „hölgyet” nemcsak egyszerűen híre, de hangja, muzsikája, storyja is messze megelőzte: évek óta tartja műsorán a rádió, ki tudja hányszor és hányán írták már meg külhoni és hazai bemutatóinak értékelését. A My fair Lady ..klasszikusa” lett a musicalnek, amelyről nem tudni, amelyet nem ismerni, hogy úgy mondjam „jobb színházi körökben” Thália iránti legnagyobb tiszteletlenségnek számítottt. Csakis az egyesített színház vállalkozhatott erre, csakis egy olyan színészi gárda, amely a vezető színészeitől a szín lap alján szereplő epizódistáig, a maga szerényebb vagy előadást átívelő szerepkörében ilyen jelentős feladat megölMY FAIR LADY A vitághírű musical bemutatója Egerben ( A költöző madarak vándor- • lási idejéből, a meteorológusok távprognózilsából találgatjuk ilyenkor: milyen télre számíthatunk? A téli tüzelőt idejében be kell szerezni; jelenleg — amint azt a Belkereskedelmi Minisztérium TÜZÉP Fő- igazgatóságán megtudtuk — több mint egymillió tonna tüzelő várja a telepeken a vá- . sáritokat. — Nyugodtan várhatja a telet az, — mondotta Somogyi Sándor főigazgató — akinek már a pincében van a tüzelője. Bár a kereskedelem megfelelő készletekkel rendelkezik, s az erősebb tél esetén is elegendő lenne, az egyik napról a másikra ugrásszerűen megnövekedő nagy forgalom zavartalan lebonyolítását egyetlen TÜZÉP-telep sem vállalja. A tüzelő tömegáru, tehát gondot elsősorban a szállítási nehézségek okozhatnak. Havas, csúszós utakon a tehergépkocsik sem terhelhetők le annyira, mint enyhe, száraz időben, különösen faluhelyen. *— Hogyan alakul az idén a tüzelőanyagok forgalma? — A jelek szerint több tüzelőt vásárol az idén a lakosság, mint eddig bármelyik évben. Ennek magyarázatát egyrészt a városokban és falvakban felépült új házak adják másrészt a már több mint egy. millió nyugdíjas, akik fizetés: könnyítést kapnak, és nerr utolsósorban az a tény, hogy i növekvő kulturális igény — televízió, rádió, olvasás — eg> szoba helyett kettő fűtését le megkívánja. A nagyobb forgal mat jól bizonyítja, hogy míg 1958-ban 523 ezer vagon tüze lő fogyott el az országban, as idén előreláthatólag 900 ezer vagonra valót vásárolnak. Ez < mennyiség a tavalyit is meghaladja. Az idén már az else hét hónapban annyi tüzelői adtak el a telepek, mint 1959 ben egész évben Az igazi nagj vásárlások pedig — mint minden esztendőben — az idén is most kezdődnek. — Változott-e a SZOT- akcióban részt vevők száma? — A múlt évben egy mittié 500 ezer dolgozó kapott SZOT- tüzelőutalványt. Az idén 20( ezerrel több kerülhetett volní kiadásra, de csak annyit vettek igénybe országosan, ameny nyit tavaly mivel sokan az első negyedévben — még az alacsonyabb árakon — megvásárolták tüzelőjüket. ,, — —- A kedvező tüzelőelTátáa bizonyára kihat majd a központi fűtéses épületeké i re is? 1 — Jól felkészültek már a 1 közületek: kórházak, iskolák* , az intézmények, lakóházak is ; a. központi fűtésre. Bőven lesz- lengyel szén, magyarral ke* > verve, ez ugyanis a központi , fűtéses épületek tüzelőanyaga. — És végül milyen minőségi változást várhat a la*« > kosság a fűtőanyagoknál?- — Lényegesen javult a magyar brikett minősége, és a nógrádi szénmedence sokat pa_ I naszolt, rossz minőségű ház* ’ tartási szene már eltűnt a kereskedelemből; ezután csak az ipar számára bányásszák. ’ Az alágyújtós minősége is annyira javult, hogy a jó minőségű szén fa nélkül is meg- i gyullad fölötte. Az évek óta ■ hiányolt karikafa is hamaro- ) san nagy tömegben jelenik i meg a TÜZÉP-telepeken. A- különböző faipari üzemek, er■ dőgazdaságok • ugyanis karika- : fának dolgozzák fel az eddigi : hulladékot, — mondotta befe- . jezésül a TÜZÉP-főigazgató. V. A.
