Népújság, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-05 / 235. szám

Események I — sorokban PÁRIZS: Koszorú zási ünnepség volt a franciaországi Arras citadellá­jában a második világháború idején a hitleri megszállók ál­tal kivégzett 240 francia és külföldi elleniálló — közöttük három magyar — emlékművé­nél. Az emlékműre koszorút "helyeztek a francia kormány, az ellenállási szervezetek és a Francia Kommunista Párt kép­viselőd. Megkoszorúzta az em­lékművet Valko Márton, Ma­gyarország párizsi nagykövete is. PÁRIZS: A Gazdasági Együttműködé­si és Fejlesztési Szervezet (OECD) idégenforgalmi bizott­sága jelentésben közli, hogy a világ idegenforgalmából szár­mazó deviza-bevételek az el- múlt évben csaknem 11,6 mii- liárd dollárra rúgtak. Ami a világ teljes árukivitele 6,2 szá- j zalékának felel meg. Spanyol- országban az idegenforgalom- j ból származó bevétel a teljes export 42 százalékának, Auszt­riában 24 százalékának, Iror- szagban 18 százalékának, Gö- ! rögországban és Svájcban a tel­jes kivitel 12—12 százalékának felelt meg. SZUEZ: A Szuezi-csatorna brutto jő- j redelme ez év januárjától szeptemberéig 70 055 179 font j volt, szemben az elmúlt év azo­nos időszakában befolyt | 63 963 811 fonttal. BUKAREST: A Román KP Központi Bi- j zottságának meghívására Bu­karestbe érkezett a Norvég KP küldöttsége. DELHI: Indira Gandhi indiai minisz-1 terelnök kedden négynapos, hi­vatalos látogatásra Nepálba érkezett. A miniszterelnök asz- szonyt elkísérte Szingh külügy­miniszter. (MTI) A djakartai rendkívüli katonai bíróság megkezdte Su- banrtrio volt indonéz miniszterelnök-helyettes és külügymi­niszter perét, akit azzal vádolnak, hogy tudomása volt az állítólagos „Szeptember 30-a” mozgalomról. Képünkön: Su- bandriót a tárgyalóterembe kísérik. (Rádiótalefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) A brazil elnökválasztás „a brazil demokrácia temetése” volt Tüntetések a „linha dura” vezéralakja ellen BRASILIA (MTI). A brazil kongresszus Artur Costa e Silva marsall szemé­lyében ismét katonát válasz­tott meg az elnöki tisztségre. A 409 képviselő és 66 szená­tor közül 295 adta szavazatát Costa e Silvára, az egyet­len jelöltre. Az ellenzék boj- kottálta az elnökválasztást, kö­vetelve,, hogy az elnököt köz­vetlenül a nép válassza meg. Costa e Silva jövő év már­cius 15-én lép hivatalába. Poli­tikai körökben a marsallt a „liimha dura’ — a kemény vo­nal vezéralakjaként tartják számon, aki elődjével Castello Brancoval ellentétben még taktikai engedményeket sem hajlandó tenni politikájában. Pályafutásának fontos moz­zanata volt, hogy 1964 áprilisá­ban részt vett a demokratikus érzelmű Joao Goulart elnök megbuktatásában. Az új elnök a szavazás után beszédet intézett a képviselők­höz és szenátorokhoz. Megígér­te, hogy ..hadat üzen az ember­telen életkörülményeknek, az élelmiszerhiánynak, valamint az egészségügyi és közoktatás- ügyi problémáknak”. Goulart elnök megbuktatását ..népi ih- letésű forradalomnak” minősí­tette. k A beszéd elhangzása után a kongresszus az ellenzék szen­vedélyes felszólalásainak lehe­tett tanúja. A hatalmon lévő arena párt Nemzeti Megújulás Szövetsége képviselőinek hur- rogása közepette Vieira de Meló az MDB (Brazil Demok­ratikus Mozgalom) vezetője a közvetett elnökválasztást -,a brazil demokrácia temetésé­nek” nevezte Kijelentette, hogy „a kongresszusra nyomást gyakoroltak”. 2 1966. október 5„ szerda Az igazolatlan mulasztás következményeiről: F. E. írja, hogy három napot hiányzott munkahelyéről. Utó­lag kérte, hogy vegyék szabad­ságnak ezt az időt. A vállalat azonban igazolatlan mulasztás­ként kezelte és az azzal járó jogkövetkezményekkel sújtot­ta. Olvasónk sérelmezi ezt az intézkedést és kérdezi, hová fordulhat orvoslásért? Szabadságot a vállalat sza­badságolási tervének megfele­lően előre kell kérni. Ha utó­lag a vállalat nem ismeri el távol létének indokoltságát — nyilván, mert hitelt érdemlően nem igazolta —, akkor emiatt panasznak nincs helye. Az iga­zolatlan mulasztásnak pedig súlyos következményei vannak. Így ezekre a napokra munka­bér nem jár, és a rendes sza­badság ideiéből, sőt a legma­gasabban díjazott túlórákból is 1 le kell vonni az igazolatla­nul mulasztott időt. Ezenkívül fegyelmi eljárást is vonhat ma­ga után és a nyereségrészese­dést is korlátozhatja. A terhes nőnek nem lehet csökkenteni a keresetét. M. I.-né írja, hogy áthelye­zése után igazolta terhességét. Ezt azonban nem vették fi­gyelembe. Sérelmezi, hogy éj­szakai műszakban is kell dol­goznia. Z. K.-né olvasónk pedig azt sérelmezi, hogy terhességére I figyelemmel könnyebb munká­ra tették, ott azonban kevesebb a keresete. A Munka Törvénykönyve ki­mondja, hogy a dolgozó nőt ter­hességének negyedik hónapjá­tól a szoptatás hatodik hónap­jáig nem lehet éjszakai mű­szakban is foglalkoztatni, ha pi.d:g áthelyezték könnyebb munkára, keresete nem lehet kevesebb, mint előző munka­helyén volt. Az a körülmény pedig, hogy orvosilag később igazolta terhességét a vállalat­nál, nem szolgálhat a terhes nő kárára, ha az igazolás sze­rint terhessége az áthelyezés időpontjában fennállott. Mindkét olvasónk forduljon panasszal a vállalati munka­ügyi döntőbizottsághoz, mert panaszuk jogos. Jár-e nyereségrészesedés annak a dolgozónak, aki felmondással megszünteti munkaviszonyát? * Cs. B. olvasónk múlt év kö­zepén kilépett munkahelyéről. Munkakönyvébe a „felmondás a dolgozó részéről” bejegyzés került. .Igazolatlan napja nem volt, mégsem kapott nyereség- részesedést 1965. évre. Kérdezi: jogos-e a vállalat intézkedése? A nyereségrészesedés válla­laton belüli elosztására a SZOT elnöksége irányelveket adott. Ennek figyelembevéte­lével hozza meg az üzemi ta­nács a vállalaton belüli fel­osztásáról a szabályzatot. Ezek ' azonban nem tartalmazhatnak olyan előírásokat, amelyek el- ’ lentétben állnának az érvény­ben lévő jogszabályokkal. Az irányelvek kimondják többek között, hogy nyereség- ■ részesedésre nem jogosultak Dogászunk válaszol azok a dolgozók, akik a nyere­ségrészesedés szempontjából számításba vett tárgyévben szüntették meg munkaviszo­nyukat, kivéve, akiknél a munkaviszony folyamatossága nem szakadt meg. Az eltartó tsz-tag kaphat-e családi pótlékot testvére után az új rendelkezés szerint? E. Gy. olvasónk tartja el sa­ját háztartásában testvérét, aki iskolai tanuló. A szülők elhal­tak. Mivel olvasónk az újság­ból olvasta, hogy július elsejé­vel a tsz-tagok családi pótlé­kát is rendezték, most azt sze­retné tudni, kaphat-e testvére után? / Itt válaszolunk R. Gy. olva­sónknak is. aki azt kérdezi, hogy a családipótlék-rendel- kezés szempontjából az unoka is gyermeknek számít-e? Az új rendelkezés kimond­ja ha a gyermek mindkét szü­lője meghalt és a testvért, mint nevelt gyermeket, a ter­melőszövetkezeti tag tartja el. jogosult a családi pótlékra. Másik olvasónk kérdésére pedig azt közöljük, hogy a családi pótlék szempontjából a vér szerinti gyermeken felül a mostoha-, örökbe fogadott,' ne­velt gyermek és az unoka is olyannak számít, mint aki csa­ládi pótlékra jogosult, termé­szetesen akkor, ha az egyéb feltételek is megvannak. Alkalmatlan a munkára az a dolgozó, aki börtön- büntetés miatt munkáját ellátni nem tudja. Az egyiik vállalat munkaügyi osztálya érdeklődik, hogy mi a teendő abban az esetben ha a börtönbüntetésre ítélt mun­kavállaló megkezdi büntetésé­nek • letöltését? Fegyelmileg el'- bocsátható-e, vagy esetleg fel­mondhatják-e az ilyen dolgozó munkaviszonyát? Amennyiben a dolgozó ellen fegyelmi eljárás volt folyamat­ban, fegyelmi utón el lehet bo­csátani. Arra is lehetőséget ad a jogszabály, hogy a megindí­tott fegyelmi eljárást a vállalat felfüggessze a büntető bíróság jogerős ítéletéig. A rendelkezé­sek azt is megengedik, hogy a büntetést töltő dolgozó munka- viszonyát alkalmatlanság miatt mondja fel a vállalat. A dolgo-1 zót ilyenkor a felmondási já­randóság nem illeti meg. Kártérítés a munkakönyv jogtalan visszatartása miatt. B. L. olvasónk kérdezi: köve. telhet-e kártérítést volt mun­kaadójától. aki nem adta ki részére munkakönyvét? Amennyiben a vállalat jog­talanul visszatartotta olvasónk munkakönyvét és emiatt nem tudott elhelyezkedni, köteles az ebből eredő kárát megtérí­teni. Természetesen a dolgozó sem nézheti tétlenül munka­könyvének visszatartását, mert neki is kötelessége annak ki­adását megkísérelni. Ha jogos­nak véli olvasónk az igényét, forduljon a volt munkáltatójá­nak döntőbizottságához, és kér je kárának megtérítését. Dr. Molnár József A jövőben háromévenként adományozzák a Magyar Nép- köztársaság Állami díját és a Kossuth-díjat — így módosí­totta a közelmúltban az El­nöki Tanács az 1963. évi 36. számú törvényerejű rendeletet, amely egyebek között úgy in­tézkedett, hogy ezeket a kitün­tetéseket évente a felszabadu­lás évfordulója alkalmából adják ki. Az Elnöki Tanács ezenkívül úgy döntött, hogy a Magyar Népköztársaság kivá­ló, illetve érdemes művésze címeket ezután a művelődés- ügyi miniszter javaslatára ado­mányozzák. Dr. Ajtai Miklós, az Állami díj és Kossuth-díj bizottság elnöke, ebből az al­kalomból válaszolt a Magyar Távirati Iroda munkatársának kérdéseire. Milyen meggondolások tet­ték szükségessé a korábbi gyakorlat megváltoztatá­sát? — Az ÁHami és Kossuth-díj bizottság alaposan átgondolta és megvitatta a díjak adomá­nyozásának rendjét. Sok év tapasztalata alapján teljes egyetértésben javasolta a tör­vényerejű rendelet módosítá­sát. — Az Állami díj és a Kos­suth-díj a szocializmus épité- sében kiemelkedő munka és tudományos-kulturális alkotá­sok megbecsülését jelenti. E kitüntetések viselőit népünk tisztelete veszi körül. — Bizottságunk úgy vélte, hogy az Állami és a Kossuth- díjak színvonalának, erkölcsi súlyának megőrzése és növe­lése érdekében célszerű a dí­jakat ritkábban odaítélni, mert ez jobb lehetőséget nyújt az alaposabb megfontolásra és előkészítésre. — Az elmúlt időben a szo­cialista építés és a szocialista kultúra kiemelkedő alkotásai­nak elismerésén túl az Állami és a Kossuth-díjaknak volt egy történelmi igazságot szol­gáltató funkciója is: kiváló tu­dósok, nagy művészek egész életművét jutalmazta. Olyano­két is, akik a felszabadulás előtti időkben és azóta is ki­emelkedően tevékenykedtek népünk felemelkedéséért, kul­túrájáért. Ily módon ezek e kitüntetések nem egy esetben mulasztásokat is pótoltak. Ügy ítéljük meg, hogy az Állami díj és a Kossuth-díj ezt a sze­repét betöltötte. — Az elmúlt egy-két év gya­korlata azonban azt mutatta hogy a díjak évenkénti osztá­sának rendszere bizonyos ve széllyel fenyeget, nevezetesen azzal, hogy az Állami és a Kossuth-díjak súlya, erkölcsi tekintélye, jelentősége csök­kenni fog. A háromévenkénti adományozás alkalmas arra, hogy ezt a veszélyt elkerüljük, alaposabban mérlegeljünk és valóban olyan személyek ki­tüntetésére tegyünk javaslatot, akiknek alkotása, tevékenysé­gük színvonala megüti azt a magas mércét, amelyet ezekkel a díjakkal fémjelezni kívá­nunk. Annyit jelenf-e ez, hogy a jövőben csökken a díjak száma, vagyis hároméven­ként kevesebb díj kerül ki­osztásra, mint az eddigi gyakorlat szerint három év alatt összesen? — Ilyesmi — természetesen — egyáltalán nem szerepelt meggondolásainkban. Nincse­nek semmiféle keretszámok, korlátozások a díjak adomá­nyozásánál. A dolog lényege — ismétlem a díjak erkölcsi súlyának, jelentőségének eme­lése, ez az egyetlen cél, amit az Elnöki Tanács rendelet-mó­dosítása szem előtt tart. — Ha az Állami és Kossuth- dijak legközelebbi osztására a bizottság több javaslatot tud majd előterjeszteni, mint ed­dig három év alatt együttvé­ve, örömmel teszi majd ezt, de akkor — és csakis akkor —, ha a kitüntetésre javasolt tevé­kenység, alkotás megüti azt a mértéket, amelyet a díj képvi­sel, és amely mértéket a bi- bizottság mindenképpen meg akar óvni és kellő színvonalon kíván tartani. Nem a díjak szá­ma a lényeges tehát a további munkánkban — mint ahogy eddig sem ez volt —, hanem az, hogy mennyi olyan méltó alkotást találunk, amely ki­tüntetésre érdemes. A szocia­lizmus építése hazánkban együtt jár a műszaki, tudomá­nyos, a művészi alkotó munka fejlődésével, ami azt is jelenti, hogy egyre több olyan kiemel­kedő alkotás kerül majd a bi­zottság elé, amelyeknek „ díj odaítélését nyugodt leli.#'-mé­rettel javasolhatjuk. Mi történik, ha a három éves időszak közben szüle­tik olyan rendkívüli jelen­tős alkotás, amely Állami-, vagy Kossuth-díjra érde­mes? — Az Elnöki Tanács új tör­vényerejű rendelete módot ad arra, hogy ilyen esetekben a bizottság javaslatot terjesszen elő a díj soron kívül történő adományozására. Kivételes ssetben bizottságunk élni is fog ezzel a lehetőséggel. Itt említem meg, hogy az egyéb iíjak évenkénti adományozá­sának rendszere nem változott meg és hozzátehetjük, hogy az Állami és Kossuth-díjak há­romévenként történő adomá­nyozásával ezeknek a díjaknak az erkölcsi érteke is tovább nő. Mikor ítéí'k oda legköze­lebb az Állami- é; Kos- suth-díjakat, s hogyan ké­szítik ezt elő? — Bizottságunk javaslatá­nak megfelelően erre legköze­lebb 1969. április 4-e alkalmá­ból kerül sor. A javaslatokat 1968. november 30-ig kell majd előterjeszteni. Előterjesztésre továbbra is mindazok a szer­vek és személyek jogosultak, akiknek ez az eddigi rendel­kezések szerint jogukban állt' Ebben a módszerben tehát vál­tozás nincs, s emiatt úgy gon­dolom, nem szükséges az ille­tékes szerveket és személye­ket felsorolnom. — Megjegyzem, hogy az Ál­lami és Kossuth-díj bizottság nem fog 1968 végéig várni munkájával, hanem állandó fi­gyelemmel kíséri a tudomá­nyos élet, a művészetek és az alkotó munka területén mind­azt, ami számot tarthat arra, hogy a legközelebbi adomá­nyozásnál napirendre kerüljön, s a vélemények megvitatása céljából ülésezni fog. Ez is előmozdítja, hogy — mint már említettem — a bizottság az eddiginél is alaposabb tanul­mányozás és előkészítés alap­ján tegye meg javaslatait. Mi tette szükségessé, hogy a művelődésügyi minisz­ter hatáskörébe utalják a kiváló és érdemes művész címek odaítélésére vonat­kozó javaslatok előterjesz­tését? — A több mint 60 tagból álló Állami és Kossuth-díj bi­zottság munkájában részt vesz­nek különböző területeken dolgozó nagy tekintélyű szak­emberek, a társadalmi és tö­megszervezetek képviselői, hi­vatalos szervek. Intézmények vezetői, s természetesen kö­zöttük vannak a művészetek különböző ágazatainak legki­emelkedőbb reprezentánsai is. Mégis a dolog természete sze­rint az Állami és Kossuth-díj bizottság többsége olyan tudó­sokból, mérnökökből és más szakemberekből áll, akik a kultúra barátai ugyan, de nem tekintik magukat a kulturálisi élet szakértőinek. Ezért — szintén teljes egyetértésben — maga a bizottságunk kezde­ményezte. hogy a kiváló és ér­demes művész címek odaítélé­sét helyesebb lenne az Állami és Kossuth-díj aktól függetle­nül, az erre hivatott szak­szerv keretében előkészíteni Ennek alapján döntött az El­nöki Tanács úgy, hogy ezek­nek a javaslatoknak az elő­terjesztése a jövőben a Műve­lődésügyi Minisztériumhoz tar­tozzék. (MTI) Értékes párttörténeti leietek A Párltörténeti Intézetben négy éve indult meg a korsze­rű restauráló munka: sztereo- mikroszkóp. vegyszerek. Kémi­ai reagensek, oldószerek százai­nak segítségével. Egyik leg­érdekesebb munkáiukat a kö­zelmúltban végezték. A volt Margit körúti fogház átépítése közben a központi fűtés csövei mögött alaktalan papírgombóc­ra bukkantak a munkások. A laboratórium munkatársai megállapították, hogy a rossz­minőségű papíron szinte ol­vashatatlanná kopott ceruza­nyomok letartóztatott kommu­nisták jegyzékeit tártál mázzák; A kondicionáló szekrény 95 százalékos relatív nedvességű terében felpuhították a szinte már papírnak sem . nevezhető összeszáradt anyagot, vegysze­res kezeléssel rugalmassá tet­ték, majd szétbontva lefotóz-1 ták. Kiderült, hogy a bebörtön­zött kommunisták a fegyház- ban sem hagyták abba a tanu­lást. Az Elnöki Tanács új intézkedése az Állami díj és a Kossuth-díj odaítéléséről Dr. Ajtai Miklós nyilatkozata Mint a helyi rádióadók kö­zölték, Belő—Horizontéban diákok özönlöttek az utcára, hogy tiltakozzanak a közvetett elnökválasztás ellen. A rendőr­ség öt személyt letartóztatott közülük. Tüntetésekről érkeznek hírek az uruguayi Montevideóból is. Diákok vonultak fel a bra­zil nagykövetség épülete elé és kátránnyal megtöltött dobozo­kat hajígáltak az épület hom­lokzatára A tüntető egyete­misták röplapokat terjesztettek, s ezekben a brazil diákokkal vállalt szolidaritásuknak adtak hangot, s csalásnak minősítet­ték Costa e Silva megválasztá­sát. Feszültség Djakartában Páncélautók az utcákon Az indonéz fővárosban a di áktüntetés feloszlatásával hely reállt a nyugalom, de a fe szültség megmaradt, — jelent a Reuter. Az elnöki palot; megközelíthetetlen, mert a: odavezető utakat szögesdró akadályokkal zárták el. Az ut cákon sok a páncélautó, az üz­letek közül többet bezártak. A djakartai egyetemet, a szél sőjobboldali KAMI diákszer vezet főhadiszállását, állig fel L- fegyverzett katonák veszik kö- ■- rüL s- A djakartai helyőrség szóví- ti vője kedden hivatalosan közöl- a te, hogy a hétfői összetűzésben z 62 diák sebesült meg, közülük ►t 22-öt kórházban ápolnak. : Amir Machmud vezérőrnagy, ■ ■“ o djakartai helyőrség parancs- ; noka bejelentette, hogy kato- - nái bármilyen tüntetést min- •- den eszközzel megakadályoz- ! .- nak. '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents