Népújság, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-29 / 257. szám

A megyei pártértekezlet beszámolója fiatalabb részével a Jelenlegi tendencia káros következményeit és fokozattabban kell felkel­teni a felelősségérzetet a jövő nemzedéke, a nemzet jövőbeni sorsa iránt. A társadalmi-politikai kérdéseket tagláló kérdéscsoport befejezéséül megállapítható: a régi — antagonisztikus jellegű — ellentétek megszüntetése nem jelenti az ellentmondások teljes kiküszöbölését. Azt tapasztaljuk, hogy a munkásosztályon és a parasztságon belül, a munkásosztály és a parasztság, valamint a tár­sadalom egyéb rétegei között az új helyzet­ben, új körülmények között új ellentmondások keletkeznék, amelyek nem antagonisztikus jel­legűek ugyan, de léteznek, hatnak, előrelendí­tenek és fékeznek, megoldást követelnek. Az élet természetes rendje ez, annak dialektiká­jából, az ellentétek egységéből és harcából kö­vetkezik. Éppen ezért magától érthetődőnek kell tartanunk, elkeseredésre okot nem szol­gáltathatnak, de arra köteleznek bennünket, hogy az élet különböző jelenségeit rendszere­sen elemezzük, az ellentmondásokat felismer­jük és időben megtegyüki, vagy javasoljuk megtenni mindazokat az intézkedéseket, ame­lyek feloldásukhoz szükségesek. csökkent. Az autóbuszokkal történt személy­szállítás ugyanezen időszak alatt mintegy 40 százalékkal emelkedett A beszámolási időszakban éppen a gépko­csiforgalom és a gépkocsikkal történő teher- és személyszállítás növekedése következtében jobban a figyelem középpontjába került a megye úthálózatának helyzete. Az úthálózat a .nagyobb igénybevétel következtében egyre sürgetőbben követelte és követeli az arra ille­tékes szervektől az úthálózat fenntartására, valamint a korszerűsítésre irányuló céltu­datos tevékenységet, öt év alatt közéi 300 millió forintot fordítottak megyénk úthálóza­tának fejlesztésére, karbantartására, korsze­rűsítésére, de a viszonylag nagyarányú kor­szerűsítés ellenére is közutaink egy része igen rossz állapotban van. A harmadik ötéves terv­ben úthálózatunk is tovább korszerűsödik, azonban előre látjuk, hogy a fejlesztés az igé­nyeknek csupán töredékét elégíti ki. Kereskedelem A beszámolási időszakban n»egyénk kis­kereskedelmi forgalma 32 százalékkal emel­kedett. Az iparcikkforgalom emelkedése ennél kisebb mértékű, de említést érdemel, hogy az úgynevezett tartós fogyasztási cikkek forgal­ma emelkedett a legnagyobb mértékben. 58 százalékkal. Jelentősen emelkedett a vendég­látó-forgalom is, azon belül különösen az étel­forgalom. Eredmények születtek á hálózatfej­lesztésben, főleg földművesszövetfcezeti vona­lon. Nagymértékben elterjedtek a korszerű árusítási módszerek, egészében előre léptünk a kereskedelem és vendéglátóipar kulturált­ságának fokozódásában. Mindezek ellenére e területen alig csök­kentek gondjaink. A hálózatfejlesztés elma­radt a 'forgalom növekedésétől, ami még in­kább kiemelte fő gondunkat, azt, hogy a me­gye kiskereskedelmére az elaprózottság, túl­zsúfoltság jellemző és egyes peremkerületek kereskedelmileg ellátatlanok. Részben a rossz adottságokból, részben a kereskedelmi dolgo­zók egy részének hibájából adódik, hogy gya­kori jelenség még a kulturálatlanság, a figyel­metlenség és lelkiismeretlenség. A vezetés gyengesége, hogy a piackutatásban csak a kezdetnél tartunk. Nem mindig megfelelő az áruk terítése. A III. ötéves tervben további erőfeszítések szükségesek a hálózat fejleszté­sére, valamint a kereskedelem és vendéglátás kulturáltságának fokozására. Mezőgazdaság A másik alapvető népgazdasági ág, a me­zőgazdaság helyzetéről, elsőként a termelőszö­vetkezetek helyzetéről, a megyei pártbizott­ság az alábbiakban számol be: a termelőszö­vetkezetek megszervezése- utón alapvető fel­adat a megszilárdítás volt. Jelentjük a tisztelt pártértekezletnek, hogy a termelőszövetkeze­tek megszilárdítása eredményesen előrehaladt* számottevő eredményekkel járt. Mindenekelőtt megállapítható, hogy a dol­gozó parasztság számára a termelőszövetke­zet, a mezőgazdasági nagyüzemi termelési forma ma már általánosan elfogadottá vált. Ebben olyan tényezők játszottak döntően köz­re, mint a munkakörülmények javulása, a szövetkezetek jelentős részében a gazdálko­dós megfelelő színvonala és ennek alapján a szövetkezeti tagság jövedelmének emelke­dése, valamint a rendszeres politikai munka. Megítélésünk szerint a szövetkezetek politikai megszilárdításának kezdeti nehézségein túl va­gyunk. Ennek ellenére termelőszövetkezeteánk- ben vannak még olyanok is, akik nem sze­rették meg a szövetkezeti gazdálkodást, min­denekelőtt a vele járó fegyelmezettség és felelősség miatt. Termelőszövetkezeteink szervezetileg is ' jelentősen erősödtek. Számuk 213-ról 136-ra csökkent az egyesülések következtében, össz­területük lényegesen nem változott, de jelen­tősen megnőtt az egy gazdaságra jutó összes terület. A beszámoló ezután a tsz-ek munkaszer­vezetének fejlődéséről, a párt- és az állami szervek támogatásáról, s ennek következtében a termelőszövetkezeti vezetés és a gazdálko­dás megszilárdításának eredményeiről szólt Majd a gondokról beszélt. A termelőszövetkezetek gazdasági helyze­tét illető gondjaink közül legjelentősebb, hogy többszörösére emelkedett a beruházási hitel­esedékesség. A helyzetet tovább fogja nehezí­teni a gép- és ültetvény-amortizáció belépése, mert nálunk az árintézkedések és elvonások a szőlős tsz-ekben nem eléggé pozitívan ha­tottak. Ami a termelőszövetkezetek termelését és gazdálkodását illeti, arról elsősorban azt a társadalmilag, politikailag és gazdaságilag leg­jelentősebb eredményt lehet jelenteni, hogy sikerült a kettős feladat teljesítése: az át­szervezés következtében a megye mezőgazda­ságának termelése nem csökkent, ellenkező­leg, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek hal- mozatlan termelési értéke 1960-hoz viszonyít­va 27 százalékkal emelkedett. A legjelentőseb­ben a növénytermelés fejlődött. A növénytermelés és állattenyésztés ará­nya az ötéves terv során lényegesen nem mó­dosult. Ami a két fő termelési ágat külön- • külön illeti, a következő jellemző rájuk: A növénytermelés szerkezete egyszerűsö­dött. Bár megyei összegezésben jelentős vál­tozás nem következett be, számottevő a vál­tozás az egyes szövetkezetekben oly módon, hogy egy-egy szövetkezetben lényegesen ke­vesebb növényféleséget termelnek. A párt Központi Bizottsága álláspontjának megfele­lően, megkülönböztetett figyelemben részesí­tettük a kenyérgabona-termelést, amelynek vetésterülete 2 százalékkal emelkedett és ter­mésátlaga az előző öt évhez viszonyítva mint­egy másfél mázsás emelkedést mutat. Ami a növénytermelés termésátlagait illeti, a kép meglehetősen vegyes. Az előző pártértekezlet határozatában foglalt termésátlagokat nem minden növényféleségnél sikerült elérni, sőt, a szálas takarmányok termésátlagában csök­kenés következett be. Ennek okai: az agrotech­nika alacsony színvonala, a termelt fajták nem megfelelő kiválasztása, a szemléletben megtalálható maradiság és a kedvezőtlen idő­járás. Zöldségtermesztésben a terület is nőtt, a termésátlagok is emelkedtek, a vetőmag­termesztésben pedig mennyiségét tekintve a jobbak között vagyunk. Szükségesnek tartjuk, hogy a III. ötéves terv időszakában ezeket a termelési ágakat az országos célkitűzéseknek megfelelően tovább fejlesszük. Figyelemre méltó eredményeket ért el me­gyénk a szőlőterületek rekonstrukciójában. E vonatkozásban céltudatos, bátor kezdeménye­ző gyakorlat alakult ki. A megye termelőiszö­vetkezeti és állami gazdaságai, beleértve a pincegazdaságot is, nagy területen telepítet­tek szőlőt nagyüzemi gépi művelésre alkal­mas módon. E szőlőterületek egy része már termőre fordult és az eddigi termésátlagok, valamint a gépi művelhetőséggel jelentősen csökkentett termelési ráfordítások kétséget kizáróan bizonyítják e telepítési mód előnyeit. Az állattenyésztésben a kép kedvezőtle­nebb, mint a növénytermelésben. Megyénk állatállománya számosállatban jelenleg 3 szá­zalékkal kevesebb, mint öt évvel korábban és 15 százalékkal kevesebb az átszervezés előtti­nél. Részleteiben a helyzet a következő: je­lentősen emelkedett a sertés- és baromfiállo­mány és növekedett a juhállomány is. Ugyan­akkor érthető okokból nagyon lecsökkent a ló­állomány. Jelentősen csökkent a szarvasmar­ha-állomány is. Igaz, az állami gazdaságokban és a tsz-ekben egyaránt emelkedett a 100 kh- ra eső számosállat-létszám, de ezt az emelke­dést nagyrészt ellensúlyozza a háztáji állat­állomány csökkenése. Megítélésünk szerint különösen a szarvasmarha-állomány terén nem kielégítő a helyzet. Mennyiségileg is ke­vés a szarvasmarha-állományunk és a meg­levő állatállomány minősége is gyenge. Nö­veli állattenyésztési gondjainkat az évek ót* állandósult takarmányhiány, elsősorban ab- raktakarmónybóL A harmadik ötéves terv időszakában az állattenyésztésben legfontosabb feladatunk a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése, mennyi­ségben és minőségben. Az állattenyésztés szer­kezetét oly módon kell változtatnunk, hogy az egészében megfeleljen a takarmánytermelési adottságainknak és lehetőségeinknek, hogy ilyen módon felszámolható legyen a takar­mánytermelés és az állattenyésztés közötti fe­szültség, El kell érnünk, hogy a jelenlegihez képest számottevően növekedjenek az állat­tenyésztés hozamai. A. mezőgazdasági termények és termékek felvásárlásának növekedése a második ötéves terv időszakában a termelés növekedésénél nagyobb ütemű volt, az árutermelés növeke­dése meghaladta a termelés növekedését. Fel- vásárlási terveinket a legtöbb cikkféleségből sikerült teljesíteni. Az értékesített hízott ser­tés a termelőszövetkezetekben 1960-hoz vi­szonyítva közel négyszeresére emelkedett. Fo­kozódott a kenyérgabona, a napraforgó és zöldségfélék, a tej, a tojás és a gyapjú érté­kesítése is. A felvásárlás növekedésével együtt számottevően, több mint kétszeresére emelke­dett a megyéből exportra kerülő mezőgazda- sági termények mennyisége és aránya. Megyénk mezőgazdasága az ötéves terv­időszak alatt jelentős beruházásokat eszkö­zölt. A termelőszövetkezeti beruházásokban évről évre emelkedett a saját erő aránya. A mezőgazdasági beruházásoknál kettős gondunk van: egyrészt nem elégíti ki a szükségleteket, másrészt a keretek nem igazodnak kellően az igényekhez. A mezőgazdasági beruházások, különösen pedig az építési beruházások megvalósítása távolról sem volt zökkenőmentes. Gátolta az építőanyag hiánya, a kivitelezés tervszerűt - lensége, a nem megfelelő típustervek és a be­ruházási eljárás rengeteg merev kötöttsége Jelentős elmaradás van a járulékos beruhá­zások terén. Az átszervezés után nagy ütemben, mint­egy 50 százalékkal emelkedett a megye mező- gazdaságának gépi ellátottsága. Az erő- és munkagépek számának növekedése, az egy traktoregységre jutó terület csökkenése ked­vezően hatott a mezőgazdasági termelésre és nagy szerepe van abban, hogy a mezőgazda- sági munkák általában időben és megfelelő minőségben kerülnek elvégzésre. A megye gépesítésének ugynakkor komoly gondja, hogy hiány van nehéz talajművelő és szőlőmű velő gépekben. Ugyancsak hiány van betakarító gépekből is, ami különösen ősszel, a betaka­rítási csúcsmunkák időszakában okoz nagy gondot. Mindezeken kívül általános gondunk az állattenyésztés gépesítésének nagyfokú el­maradottsága. 1960-ban a termelőszövetkezetek tulajdo­nában a gépeknek mindössze 15 százaléka volt, 1965-ben pedig már 86 százaléka. A gépállo­mások a fokozatosság elvének betartásával gépjavító állomásokká szerveződtek át. A gép­állomásokból szervezett gépjavító állomások egyre több, a gépjavításhoz szükséges kor­szerű technikával rendelkeznek és a munka megkönnyítésére és minőségének javítására fokozatosan specializálódtak az egyes géptí­pusokra. Megyénk területén az állami gazdaságok számában és területében az előző pártértekez­let óta változás nem következett be. Terüle­tük és termelési szerkezetük kialakult. Állami II. A megye gazdaságának helyzete és feladatai Ipar, építőipar közlekedés A második kérdéscsoport a megye gazda­sági helyzetének és ebből adódó feladatoknak taglalása. A jelentés nem igazodik szorosan az előző pártértekezlet, tehát az 1962 óta eltelt időszakhoz, hanem az ötéves terv időszakát foglalja magában. Ipari termelés Megyénk ipara a második ötéves terv idő­szakában számottevően fejlődött. A szocialista ipar termelése az 1961—1965-ös években 39 szá­zalékkal nőtt, az országosnál némileg kisebb arányban. A termelés növekedése évenként nagyjából egyenletes volt és elsősorban a meg­lévő vállalatok bővítésével és rekonstrukció­jával vált lehetővé, ami lehetőséget adott új termelési, technológiai eljárások alkalmazá­sára. Néhány új üzem is létesült a megyében. Kezdetét vette a harmadik ötéves tervre is át­nyúló jelentős ipari beruházás, a visontai kül­színi bánya és hőerőmű építkezése.' A tervidőszak alatt a megyében beruházási célokra hétmilliárd forintot használtak fel, amiből az állami beruházás közel ötmilliárd forint, a szövetkezeti beruházás több mint egymilliárd forint, a fennmaradó rész pedig a magánlakás-építkezések összege. A beruházások révén jelentősen bővültek a termelő kapacitások. A beruházások döntően építkezéssel valósultak meg, amit jól érzékel­tet, hogy például 1965-ben az építkezések ará­nya 59 százalék. Ugyanakkor évről évre emel­kedett a gépi beruházások aránya. Megyénk­ben az ipari beruházások voltak túlsúlyban* mintegy 50 százalékos részaránnyal, zöme a ne­héziparban került felhasználásra. A megye ipara, igazodva a népgazdasági igényekhez, a termelés növekedésénél nagyobb ütemben fokozta az exporttermelést és -ér­tékesítést A 39 százalékos termelésnöveke­déssel szemben az ipari export 84 százalék­kal nőtt. Az exporttermelés nemcsak abszo­lút nagyságban, hanem részarányban is növe­kedett, mert amíg 1960-ban az ipari termelés­nek csak 11 százaléka került exportra, addig 1965-ben már a termelés 15 százalékát expor­táljuk. Az exportban legjelentősebb szerepet továbbra is az élelmiszeriprar játssza 48 szá­zalékos részesedéssel, de a gépipari export növekedése is erőteljes. Az 1966. első félévi exportkiszállitási tervet nem teljesítettük, amiben elsődlegesen a külföldi megrendelések csökkenése játszott szerepet, azonkívül a vá­lasztékában is egyre bővülő exporttermelésünk egy része, például a rézszín por, vákuumtechni­kai gép>ek, cigaretta, nem mindig felelt meg a külföldi vevők által támasztott minőségi köve­telményeknek. Az ipari munka termelékenysége öt év alatt 20,5 százalékkal nőtt Ez nem éri el a második ötéves terv célkitűzéseit, amiben a munkaerőgazdálkodás hibái, a műszaki fej­lesztés viszonylag lassú üteme, a munka- és technológiai fegyelem lazaságai, a munka- és üzemszervezés alacsony színvonala és az anya­gi ösztönzés fogyatékosságai játszottak közre. E fogyatékosságok ellenére a megye ipjarának termelésnövekedése 74 százalékban a munka termelékenységének emelkedéséből adódott* ami meghaladta az országos átlagot Ezután a megye iporában bekövetkezett szervezeti változásokkal foglalkozott a beszá­moló, majd a következőképpen folytatta. A megye iparának termelése az ötéves tervidőszak folyamán ugyanazokat a gyenge­ségeket mutatta, amelyek az országos terme­lésre is jellemzőek voltak, amelyeket pártunk Központi Bizottsága 1964 decemberi határo­zata erőteljesen hangsúlyozott. így a mennyi­ség egyoldalú szorgalmazása, a termelés mi­nőségi oldalának elhanyagolása, valamint a szükségletek nem kellő figyelembevétele. A határozat alapján 1965-ben megyénk pártszer­vei és pártszervezetei, valamint az üzemek vezetése intézkedéseket tettek a kedvezőtlen jelenségek megszüntetésére vagy csökkenté­sére, a termelés minőségi oldalának erősíté­sére. A III. ötéves terv időszakában megyénkben az országos átlagnál nagyobb ütemű iporfej­lesztés valósul meg. Teljes: erővel folyik a vi­sontai külszíni bánya és hőerőmű építése, meg­kezdődött a tiszai második vízlépcső első sza­kaszának építése, jelentős beruházásokkal bő­vül több ipari üzemünk. A tanácsi és szövetkezeti ip>ar' termelése is növekedett a beszámolási időszakban és szerkezetében is tapasztalható változás. Foko­zódott az úgynevezett helyi iparpolitikai tevé­kenység, vagyis javult a lakosság javító-szol­gáltató igényeinek kielégítése. A teljesítmény értéke több mint 19 százalékkal emelkedett. Kedvezőtlen, hogy a szolgáltatások aránya a tanácsi marná’ csökkent, amelyet a szövetkei te ti ipar szolgáltatói tevékenységének növeke­dése nem tudott kellőképpen ellensúlyozni. így annak ellenére, hogy a szolgáltatások ab* szolút összegben növekedtek, számottevő el­maradás van az igények megfelelő szintű ki-, elégítésétől. Itt említendő meg, hogy a lakos­ság javító-szolgáltató igényeinek kielégítésé­ben még jelentős szerepet játszó magánkisipa­rosok száma állandóan csökken. A helyi ipar- politikai tevékenységben nemcsak mennyiségi gondjaink jelentkeznek, hanem — különösen egyes ágazatokban — a lakosság részére ál­landó problémát okoz a végzett munkák mi­nősége is, Építőipar A építőipara az egyik leggyorsab­ban fejlődő iparág. Termelési volumene a má­sodik ötéves terv időszakában, közel 69 száza­lékkal nőtt. Komoly mértékben és kedvező irányban változott az építőipar géposítettsége. A termelés ilyen mértékű növelése ellenére a megyében jelentkező építési igényeket az építőipar nem tudta kielégítem. Az ötéves terv során mintegy félmilliárd forint megala­pozott termelési igény nem valósulhatott meg Az építőipar évekig a legtöbb gondot okozó iparág volt. A megyei pártértekezlet vala­mennyi részvevője előtt ismert, hogy az épí­tőipari vállalatok által végzett munkák álta­lában nem készültek el határidőre. Jelentős és sokszor ismételt határidő-eltolódások kö­vetkeztek be, és a munka elhúzódása ellenére, vagy gyakran éppen amiatt, a minőség sem felelt meg a követelményeknek. Az építőipar­ban e gondok részben a vállalatoktól függet­len tényezők következtében állottak elő, mint amilyen például a gépesítettség alacsony fo­ka, a beruházók hibái, de ugyanakkor számos vállalaton belüli, elsősorban a vezetésből szár­mazó hiba okozott nagyon gyakori és jogos bosszúságot a beruházóknak és a lakosságnak egyaránt. Pártunk Központi Bizottságának 1964. évi, az építőip»arrál szóló határozatának végrehaj­tása nyomán határozott központi és helyi in­tézkedések születtek. Ezek kedvező változást idéztek elő az építőipar helyzetében. Nőtt az építőipari vállalatok és a ktsz-ek belső szer­vezettsége, számottevően emelkedett a terme­lékenység — 1965-ben már a termelés növe­kedésének 99 százaléka a termelékenység nö­vekedéséből származott —, javult a munka- fegyelem. A javulás ellenére továbbra is van­nak gondjaink. A megyei építőipari kapaci­tás, valamint a tervezői kapacitás jelenleg sem elégíti ki a megyei igényeket, ezért kényte­lenek vagyunk igénybe venni még helyi jel­legű beruházások megvalósításához is, nem megyei építőipari vállalatokat, ami esetenként segítséget jelent, más esetekben pedig ko­moly gondot és bosszúságot okoz, mint pél­dául az ÉM 22-es vállalat tevékenysége. To­vábbra is nehézséget okoz a beruházási el­járás vontatottsága, ami természetesen, csak országos Intézkedésekkel javítható. Megítélé­sünk szerint nemcsak lehetséges, de feltétle­nül szükséges is, hogy a beruházási eljárás egyszerűsödjék, gyorsuljon a beruházások meg­valósítása. Nem kis gondot okoz a megyei ve­zetésnek az érintett országos és a helyi szer­veknél egyaránt fellelhető pan tatlanság az igények és a lehetőségek felmérésében és összeegyeztetésében. Az előadó ezután az előttünk álló időszak feladataira hívta fel az építőipari és tervező vállalatok vezetőinék, az ott dolgozó kommu­nistáknak a figyelmét Közlekedés Az ötéves terv időszakában megyénk köz­lekedése is fejlődött. A vasúti pályák és a vontatás korszerűsítésében viszonylag sze­rény, de mégis figyelemre méltó lép>ést tet­tünk előre. Ez hozzájárult, hogy csökkent a rakodási késedelem és a kocsi-meghibásodások száma, kisebbek a csúcsforgalmi időszakban fellépő szállítási nehézségek és javult a ko- csifordpló is. Ennek ellenére helyenként még gondot okozott ez évben is a zöldáru elszál­lítása. A harmadik ötéves terv időszakában a KPM tervei szerint részben beruházásokkal, részben a szállítás szervezését javító egyéb intézkedésekkel további javulás következik be. Közlekedésben legnagyobb fejlődés az au­tóbusz-közlekedésben van. A tehergépkocsik­kal szállított áruk súlya az öt év alatt közel duplájára emelkedett, nagyjából hasonló arányban növelve a raksúly-tonna-km meny- nyiséget is. Megjegyzendő, hogy a jelentős fel­futás ellenére — amely részben a helyes fu­varszervezés, másrészt a rakodások gépesí­tésében beállott kedvező változással magya­rázható — az egy üzemkép>es gépkocsira jutó teljesített gépnapok száma számottevően i l

Next

/
Thumbnails
Contents