Népújság, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-29 / 257. szám
A megyei pártértekezlet beszámolója fiatalabb részével a Jelenlegi tendencia káros következményeit és fokozattabban kell felkelteni a felelősségérzetet a jövő nemzedéke, a nemzet jövőbeni sorsa iránt. A társadalmi-politikai kérdéseket tagláló kérdéscsoport befejezéséül megállapítható: a régi — antagonisztikus jellegű — ellentétek megszüntetése nem jelenti az ellentmondások teljes kiküszöbölését. Azt tapasztaljuk, hogy a munkásosztályon és a parasztságon belül, a munkásosztály és a parasztság, valamint a társadalom egyéb rétegei között az új helyzetben, új körülmények között új ellentmondások keletkeznék, amelyek nem antagonisztikus jellegűek ugyan, de léteznek, hatnak, előrelendítenek és fékeznek, megoldást követelnek. Az élet természetes rendje ez, annak dialektikájából, az ellentétek egységéből és harcából következik. Éppen ezért magától érthetődőnek kell tartanunk, elkeseredésre okot nem szolgáltathatnak, de arra köteleznek bennünket, hogy az élet különböző jelenségeit rendszeresen elemezzük, az ellentmondásokat felismerjük és időben megtegyüki, vagy javasoljuk megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek feloldásukhoz szükségesek. csökkent. Az autóbuszokkal történt személyszállítás ugyanezen időszak alatt mintegy 40 százalékkal emelkedett A beszámolási időszakban éppen a gépkocsiforgalom és a gépkocsikkal történő teher- és személyszállítás növekedése következtében jobban a figyelem középpontjába került a megye úthálózatának helyzete. Az úthálózat a .nagyobb igénybevétel következtében egyre sürgetőbben követelte és követeli az arra illetékes szervektől az úthálózat fenntartására, valamint a korszerűsítésre irányuló céltudatos tevékenységet, öt év alatt közéi 300 millió forintot fordítottak megyénk úthálózatának fejlesztésére, karbantartására, korszerűsítésére, de a viszonylag nagyarányú korszerűsítés ellenére is közutaink egy része igen rossz állapotban van. A harmadik ötéves tervben úthálózatunk is tovább korszerűsödik, azonban előre látjuk, hogy a fejlesztés az igényeknek csupán töredékét elégíti ki. Kereskedelem A beszámolási időszakban n»egyénk kiskereskedelmi forgalma 32 százalékkal emelkedett. Az iparcikkforgalom emelkedése ennél kisebb mértékű, de említést érdemel, hogy az úgynevezett tartós fogyasztási cikkek forgalma emelkedett a legnagyobb mértékben. 58 százalékkal. Jelentősen emelkedett a vendéglátó-forgalom is, azon belül különösen az ételforgalom. Eredmények születtek á hálózatfejlesztésben, főleg földművesszövetfcezeti vonalon. Nagymértékben elterjedtek a korszerű árusítási módszerek, egészében előre léptünk a kereskedelem és vendéglátóipar kulturáltságának fokozódásában. Mindezek ellenére e területen alig csökkentek gondjaink. A hálózatfejlesztés elmaradt a 'forgalom növekedésétől, ami még inkább kiemelte fő gondunkat, azt, hogy a megye kiskereskedelmére az elaprózottság, túlzsúfoltság jellemző és egyes peremkerületek kereskedelmileg ellátatlanok. Részben a rossz adottságokból, részben a kereskedelmi dolgozók egy részének hibájából adódik, hogy gyakori jelenség még a kulturálatlanság, a figyelmetlenség és lelkiismeretlenség. A vezetés gyengesége, hogy a piackutatásban csak a kezdetnél tartunk. Nem mindig megfelelő az áruk terítése. A III. ötéves tervben további erőfeszítések szükségesek a hálózat fejlesztésére, valamint a kereskedelem és vendéglátás kulturáltságának fokozására. Mezőgazdaság A másik alapvető népgazdasági ág, a mezőgazdaság helyzetéről, elsőként a termelőszövetkezetek helyzetéről, a megyei pártbizottság az alábbiakban számol be: a termelőszövetkezetek megszervezése- utón alapvető feladat a megszilárdítás volt. Jelentjük a tisztelt pártértekezletnek, hogy a termelőszövetkezetek megszilárdítása eredményesen előrehaladt* számottevő eredményekkel járt. Mindenekelőtt megállapítható, hogy a dolgozó parasztság számára a termelőszövetkezet, a mezőgazdasági nagyüzemi termelési forma ma már általánosan elfogadottá vált. Ebben olyan tényezők játszottak döntően közre, mint a munkakörülmények javulása, a szövetkezetek jelentős részében a gazdálkodós megfelelő színvonala és ennek alapján a szövetkezeti tagság jövedelmének emelkedése, valamint a rendszeres politikai munka. Megítélésünk szerint a szövetkezetek politikai megszilárdításának kezdeti nehézségein túl vagyunk. Ennek ellenére termelőszövetkezeteánk- ben vannak még olyanok is, akik nem szerették meg a szövetkezeti gazdálkodást, mindenekelőtt a vele járó fegyelmezettség és felelősség miatt. Termelőszövetkezeteink szervezetileg is ' jelentősen erősödtek. Számuk 213-ról 136-ra csökkent az egyesülések következtében, összterületük lényegesen nem változott, de jelentősen megnőtt az egy gazdaságra jutó összes terület. A beszámoló ezután a tsz-ek munkaszervezetének fejlődéséről, a párt- és az állami szervek támogatásáról, s ennek következtében a termelőszövetkezeti vezetés és a gazdálkodás megszilárdításának eredményeiről szólt Majd a gondokról beszélt. A termelőszövetkezetek gazdasági helyzetét illető gondjaink közül legjelentősebb, hogy többszörösére emelkedett a beruházási hitelesedékesség. A helyzetet tovább fogja nehezíteni a gép- és ültetvény-amortizáció belépése, mert nálunk az árintézkedések és elvonások a szőlős tsz-ekben nem eléggé pozitívan hatottak. Ami a termelőszövetkezetek termelését és gazdálkodását illeti, arról elsősorban azt a társadalmilag, politikailag és gazdaságilag legjelentősebb eredményt lehet jelenteni, hogy sikerült a kettős feladat teljesítése: az átszervezés következtében a megye mezőgazdaságának termelése nem csökkent, ellenkezőleg, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek hal- mozatlan termelési értéke 1960-hoz viszonyítva 27 százalékkal emelkedett. A legjelentősebben a növénytermelés fejlődött. A növénytermelés és állattenyésztés aránya az ötéves terv során lényegesen nem módosult. Ami a két fő termelési ágat külön- • külön illeti, a következő jellemző rájuk: A növénytermelés szerkezete egyszerűsödött. Bár megyei összegezésben jelentős változás nem következett be, számottevő a változás az egyes szövetkezetekben oly módon, hogy egy-egy szövetkezetben lényegesen kevesebb növényféleséget termelnek. A párt Központi Bizottsága álláspontjának megfelelően, megkülönböztetett figyelemben részesítettük a kenyérgabona-termelést, amelynek vetésterülete 2 százalékkal emelkedett és termésátlaga az előző öt évhez viszonyítva mintegy másfél mázsás emelkedést mutat. Ami a növénytermelés termésátlagait illeti, a kép meglehetősen vegyes. Az előző pártértekezlet határozatában foglalt termésátlagokat nem minden növényféleségnél sikerült elérni, sőt, a szálas takarmányok termésátlagában csökkenés következett be. Ennek okai: az agrotechnika alacsony színvonala, a termelt fajták nem megfelelő kiválasztása, a szemléletben megtalálható maradiság és a kedvezőtlen időjárás. Zöldségtermesztésben a terület is nőtt, a termésátlagok is emelkedtek, a vetőmagtermesztésben pedig mennyiségét tekintve a jobbak között vagyunk. Szükségesnek tartjuk, hogy a III. ötéves terv időszakában ezeket a termelési ágakat az országos célkitűzéseknek megfelelően tovább fejlesszük. Figyelemre méltó eredményeket ért el megyénk a szőlőterületek rekonstrukciójában. E vonatkozásban céltudatos, bátor kezdeményező gyakorlat alakult ki. A megye termelőiszövetkezeti és állami gazdaságai, beleértve a pincegazdaságot is, nagy területen telepítettek szőlőt nagyüzemi gépi művelésre alkalmas módon. E szőlőterületek egy része már termőre fordult és az eddigi termésátlagok, valamint a gépi művelhetőséggel jelentősen csökkentett termelési ráfordítások kétséget kizáróan bizonyítják e telepítési mód előnyeit. Az állattenyésztésben a kép kedvezőtlenebb, mint a növénytermelésben. Megyénk állatállománya számosállatban jelenleg 3 százalékkal kevesebb, mint öt évvel korábban és 15 százalékkal kevesebb az átszervezés előttinél. Részleteiben a helyzet a következő: jelentősen emelkedett a sertés- és baromfiállomány és növekedett a juhállomány is. Ugyanakkor érthető okokból nagyon lecsökkent a lóállomány. Jelentősen csökkent a szarvasmarha-állomány is. Igaz, az állami gazdaságokban és a tsz-ekben egyaránt emelkedett a 100 kh- ra eső számosállat-létszám, de ezt az emelkedést nagyrészt ellensúlyozza a háztáji állatállomány csökkenése. Megítélésünk szerint különösen a szarvasmarha-állomány terén nem kielégítő a helyzet. Mennyiségileg is kevés a szarvasmarha-állományunk és a meglevő állatállomány minősége is gyenge. Növeli állattenyésztési gondjainkat az évek ót* állandósult takarmányhiány, elsősorban ab- raktakarmónybóL A harmadik ötéves terv időszakában az állattenyésztésben legfontosabb feladatunk a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése, mennyiségben és minőségben. Az állattenyésztés szerkezetét oly módon kell változtatnunk, hogy az egészében megfeleljen a takarmánytermelési adottságainknak és lehetőségeinknek, hogy ilyen módon felszámolható legyen a takarmánytermelés és az állattenyésztés közötti feszültség, El kell érnünk, hogy a jelenlegihez képest számottevően növekedjenek az állattenyésztés hozamai. A. mezőgazdasági termények és termékek felvásárlásának növekedése a második ötéves terv időszakában a termelés növekedésénél nagyobb ütemű volt, az árutermelés növekedése meghaladta a termelés növekedését. Fel- vásárlási terveinket a legtöbb cikkféleségből sikerült teljesíteni. Az értékesített hízott sertés a termelőszövetkezetekben 1960-hoz viszonyítva közel négyszeresére emelkedett. Fokozódott a kenyérgabona, a napraforgó és zöldségfélék, a tej, a tojás és a gyapjú értékesítése is. A felvásárlás növekedésével együtt számottevően, több mint kétszeresére emelkedett a megyéből exportra kerülő mezőgazda- sági termények mennyisége és aránya. Megyénk mezőgazdasága az ötéves tervidőszak alatt jelentős beruházásokat eszközölt. A termelőszövetkezeti beruházásokban évről évre emelkedett a saját erő aránya. A mezőgazdasági beruházásoknál kettős gondunk van: egyrészt nem elégíti ki a szükségleteket, másrészt a keretek nem igazodnak kellően az igényekhez. A mezőgazdasági beruházások, különösen pedig az építési beruházások megvalósítása távolról sem volt zökkenőmentes. Gátolta az építőanyag hiánya, a kivitelezés tervszerűt - lensége, a nem megfelelő típustervek és a beruházási eljárás rengeteg merev kötöttsége Jelentős elmaradás van a járulékos beruházások terén. Az átszervezés után nagy ütemben, mintegy 50 százalékkal emelkedett a megye mező- gazdaságának gépi ellátottsága. Az erő- és munkagépek számának növekedése, az egy traktoregységre jutó terület csökkenése kedvezően hatott a mezőgazdasági termelésre és nagy szerepe van abban, hogy a mezőgazda- sági munkák általában időben és megfelelő minőségben kerülnek elvégzésre. A megye gépesítésének ugynakkor komoly gondja, hogy hiány van nehéz talajművelő és szőlőmű velő gépekben. Ugyancsak hiány van betakarító gépekből is, ami különösen ősszel, a betakarítási csúcsmunkák időszakában okoz nagy gondot. Mindezeken kívül általános gondunk az állattenyésztés gépesítésének nagyfokú elmaradottsága. 1960-ban a termelőszövetkezetek tulajdonában a gépeknek mindössze 15 százaléka volt, 1965-ben pedig már 86 százaléka. A gépállomások a fokozatosság elvének betartásával gépjavító állomásokká szerveződtek át. A gépállomásokból szervezett gépjavító állomások egyre több, a gépjavításhoz szükséges korszerű technikával rendelkeznek és a munka megkönnyítésére és minőségének javítására fokozatosan specializálódtak az egyes géptípusokra. Megyénk területén az állami gazdaságok számában és területében az előző pártértekezlet óta változás nem következett be. Területük és termelési szerkezetük kialakult. Állami II. A megye gazdaságának helyzete és feladatai Ipar, építőipar közlekedés A második kérdéscsoport a megye gazdasági helyzetének és ebből adódó feladatoknak taglalása. A jelentés nem igazodik szorosan az előző pártértekezlet, tehát az 1962 óta eltelt időszakhoz, hanem az ötéves terv időszakát foglalja magában. Ipari termelés Megyénk ipara a második ötéves terv időszakában számottevően fejlődött. A szocialista ipar termelése az 1961—1965-ös években 39 százalékkal nőtt, az országosnál némileg kisebb arányban. A termelés növekedése évenként nagyjából egyenletes volt és elsősorban a meglévő vállalatok bővítésével és rekonstrukciójával vált lehetővé, ami lehetőséget adott új termelési, technológiai eljárások alkalmazására. Néhány új üzem is létesült a megyében. Kezdetét vette a harmadik ötéves tervre is átnyúló jelentős ipari beruházás, a visontai külszíni bánya és hőerőmű építkezése.' A tervidőszak alatt a megyében beruházási célokra hétmilliárd forintot használtak fel, amiből az állami beruházás közel ötmilliárd forint, a szövetkezeti beruházás több mint egymilliárd forint, a fennmaradó rész pedig a magánlakás-építkezések összege. A beruházások révén jelentősen bővültek a termelő kapacitások. A beruházások döntően építkezéssel valósultak meg, amit jól érzékeltet, hogy például 1965-ben az építkezések aránya 59 százalék. Ugyanakkor évről évre emelkedett a gépi beruházások aránya. Megyénkben az ipari beruházások voltak túlsúlyban* mintegy 50 százalékos részaránnyal, zöme a nehéziparban került felhasználásra. A megye ipara, igazodva a népgazdasági igényekhez, a termelés növekedésénél nagyobb ütemben fokozta az exporttermelést és -értékesítést A 39 százalékos termelésnövekedéssel szemben az ipari export 84 százalékkal nőtt. Az exporttermelés nemcsak abszolút nagyságban, hanem részarányban is növekedett, mert amíg 1960-ban az ipari termelésnek csak 11 százaléka került exportra, addig 1965-ben már a termelés 15 százalékát exportáljuk. Az exportban legjelentősebb szerepet továbbra is az élelmiszeriprar játssza 48 százalékos részesedéssel, de a gépipari export növekedése is erőteljes. Az 1966. első félévi exportkiszállitási tervet nem teljesítettük, amiben elsődlegesen a külföldi megrendelések csökkenése játszott szerepet, azonkívül a választékában is egyre bővülő exporttermelésünk egy része, például a rézszín por, vákuumtechnikai gép>ek, cigaretta, nem mindig felelt meg a külföldi vevők által támasztott minőségi követelményeknek. Az ipari munka termelékenysége öt év alatt 20,5 százalékkal nőtt Ez nem éri el a második ötéves terv célkitűzéseit, amiben a munkaerőgazdálkodás hibái, a műszaki fejlesztés viszonylag lassú üteme, a munka- és technológiai fegyelem lazaságai, a munka- és üzemszervezés alacsony színvonala és az anyagi ösztönzés fogyatékosságai játszottak közre. E fogyatékosságok ellenére a megye ipjarának termelésnövekedése 74 százalékban a munka termelékenységének emelkedéséből adódott* ami meghaladta az országos átlagot Ezután a megye iporában bekövetkezett szervezeti változásokkal foglalkozott a beszámoló, majd a következőképpen folytatta. A megye iparának termelése az ötéves tervidőszak folyamán ugyanazokat a gyengeségeket mutatta, amelyek az országos termelésre is jellemzőek voltak, amelyeket pártunk Központi Bizottsága 1964 decemberi határozata erőteljesen hangsúlyozott. így a mennyiség egyoldalú szorgalmazása, a termelés minőségi oldalának elhanyagolása, valamint a szükségletek nem kellő figyelembevétele. A határozat alapján 1965-ben megyénk pártszervei és pártszervezetei, valamint az üzemek vezetése intézkedéseket tettek a kedvezőtlen jelenségek megszüntetésére vagy csökkentésére, a termelés minőségi oldalának erősítésére. A III. ötéves terv időszakában megyénkben az országos átlagnál nagyobb ütemű iporfejlesztés valósul meg. Teljes: erővel folyik a visontai külszíni bánya és hőerőmű építése, megkezdődött a tiszai második vízlépcső első szakaszának építése, jelentős beruházásokkal bővül több ipari üzemünk. A tanácsi és szövetkezeti ip>ar' termelése is növekedett a beszámolási időszakban és szerkezetében is tapasztalható változás. Fokozódott az úgynevezett helyi iparpolitikai tevékenység, vagyis javult a lakosság javító-szolgáltató igényeinek kielégítése. A teljesítmény értéke több mint 19 százalékkal emelkedett. Kedvezőtlen, hogy a szolgáltatások aránya a tanácsi marná’ csökkent, amelyet a szövetkei te ti ipar szolgáltatói tevékenységének növekedése nem tudott kellőképpen ellensúlyozni. így annak ellenére, hogy a szolgáltatások ab* szolút összegben növekedtek, számottevő elmaradás van az igények megfelelő szintű ki-, elégítésétől. Itt említendő meg, hogy a lakosság javító-szolgáltató igényeinek kielégítésében még jelentős szerepet játszó magánkisiparosok száma állandóan csökken. A helyi ipar- politikai tevékenységben nemcsak mennyiségi gondjaink jelentkeznek, hanem — különösen egyes ágazatokban — a lakosság részére állandó problémát okoz a végzett munkák minősége is, Építőipar A építőipara az egyik leggyorsabban fejlődő iparág. Termelési volumene a második ötéves terv időszakában, közel 69 százalékkal nőtt. Komoly mértékben és kedvező irányban változott az építőipar géposítettsége. A termelés ilyen mértékű növelése ellenére a megyében jelentkező építési igényeket az építőipar nem tudta kielégítem. Az ötéves terv során mintegy félmilliárd forint megalapozott termelési igény nem valósulhatott meg Az építőipar évekig a legtöbb gondot okozó iparág volt. A megyei pártértekezlet valamennyi részvevője előtt ismert, hogy az építőipari vállalatok által végzett munkák általában nem készültek el határidőre. Jelentős és sokszor ismételt határidő-eltolódások következtek be, és a munka elhúzódása ellenére, vagy gyakran éppen amiatt, a minőség sem felelt meg a követelményeknek. Az építőiparban e gondok részben a vállalatoktól független tényezők következtében állottak elő, mint amilyen például a gépesítettség alacsony foka, a beruházók hibái, de ugyanakkor számos vállalaton belüli, elsősorban a vezetésből származó hiba okozott nagyon gyakori és jogos bosszúságot a beruházóknak és a lakosságnak egyaránt. Pártunk Központi Bizottságának 1964. évi, az építőip»arrál szóló határozatának végrehajtása nyomán határozott központi és helyi intézkedések születtek. Ezek kedvező változást idéztek elő az építőipar helyzetében. Nőtt az építőipari vállalatok és a ktsz-ek belső szervezettsége, számottevően emelkedett a termelékenység — 1965-ben már a termelés növekedésének 99 százaléka a termelékenység növekedéséből származott —, javult a munka- fegyelem. A javulás ellenére továbbra is vannak gondjaink. A megyei építőipari kapacitás, valamint a tervezői kapacitás jelenleg sem elégíti ki a megyei igényeket, ezért kénytelenek vagyunk igénybe venni még helyi jellegű beruházások megvalósításához is, nem megyei építőipari vállalatokat, ami esetenként segítséget jelent, más esetekben pedig komoly gondot és bosszúságot okoz, mint például az ÉM 22-es vállalat tevékenysége. Továbbra is nehézséget okoz a beruházási eljárás vontatottsága, ami természetesen, csak országos Intézkedésekkel javítható. Megítélésünk szerint nemcsak lehetséges, de feltétlenül szükséges is, hogy a beruházási eljárás egyszerűsödjék, gyorsuljon a beruházások megvalósítása. Nem kis gondot okoz a megyei vezetésnek az érintett országos és a helyi szerveknél egyaránt fellelhető pan tatlanság az igények és a lehetőségek felmérésében és összeegyeztetésében. Az előadó ezután az előttünk álló időszak feladataira hívta fel az építőipari és tervező vállalatok vezetőinék, az ott dolgozó kommunistáknak a figyelmét Közlekedés Az ötéves terv időszakában megyénk közlekedése is fejlődött. A vasúti pályák és a vontatás korszerűsítésében viszonylag szerény, de mégis figyelemre méltó lép>ést tettünk előre. Ez hozzájárult, hogy csökkent a rakodási késedelem és a kocsi-meghibásodások száma, kisebbek a csúcsforgalmi időszakban fellépő szállítási nehézségek és javult a ko- csifordpló is. Ennek ellenére helyenként még gondot okozott ez évben is a zöldáru elszállítása. A harmadik ötéves terv időszakában a KPM tervei szerint részben beruházásokkal, részben a szállítás szervezését javító egyéb intézkedésekkel további javulás következik be. Közlekedésben legnagyobb fejlődés az autóbusz-közlekedésben van. A tehergépkocsikkal szállított áruk súlya az öt év alatt közel duplájára emelkedett, nagyjából hasonló arányban növelve a raksúly-tonna-km meny- nyiséget is. Megjegyzendő, hogy a jelentős felfutás ellenére — amely részben a helyes fuvarszervezés, másrészt a rakodások gépesítésében beállott kedvező változással magyarázható — az egy üzemkép>es gépkocsira jutó teljesített gépnapok száma számottevően i l
