Népújság, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-23 / 251. szám
A hatvani VÁSÁR. • • r'T"'T^r_ ▼ V ▼ ▼ T ^ A vásárnak még mindig van romantikája. Igaz, mindent meg lehet már kapni az áruházakban, szaküzletekben is, de a vásárban vásárolni egészen más. Különös íze, zama- ta van. Pedig már alkudni sem lehet. Szabott ára van a gumicsizmának, nagykabátnak, sőt a similabdának is. Itt a finom törökméz... — hangzik az egyik bódé alól a csalogató kiáltás, fehérkötényes árus kínálgatja ízletes portékáját. S ha a felnőtteket nem is, de a gyerekeket megragadja a hívó szó, álldogálnak a különös csemegéért. Modern vásár a hatvani vásár. Szinte mindent meg lehet kapni. Ruhákat, háztartási felszereléseket — mindenből a legújabbat, legdivatosabbat. Persze, emellett a hagyományos cikkeket is. Papírból készült dudákat, mézeskalácsokat, similabdákat, törökmézet, hatlövetű ólompisztolyt, vasport, különféle csecsebecséket. Mindenki ízlése és pénze szerint válogathat. Az egyik nagymama unokájával járja a sátrakat, nézelődnek, a gyereknek minden kellene, s pont azok a dolgok, amik a nagymamának nem. ELTÖRT A KILINCS, elromlott a vülanykapcsoló. Ez is valami? Szólunk a ... Kinek is kell szólni, hogy a rossz villanykapcsoló minél rövi- debb ideig okozzon bosszúságot, hogy a csöpögő csap minél rövidebb ideig idegesítse az embert? Apró gondok ezek és mégis nagy gondok. Mert a javítások megcsináltatása nem is olyan könnyen megy. De abba a fogalomba. amit mostanában úgy szoktunk kifejezni, hogy szolgáltatások, még más kívánnivalók is beletartoznak. A téma is olyan, hogy mindenkit érdekel, mindenkit foglalkoztat. Nézzük hát meg, milyen a helyzet ezen a területen Gyöngyösön. Mivel kezdjük? A GELKA majdnem minden családnak jó ismerőse. Gyakori vendég mostanában a tv-ék miatt. De ott vannak a hűtőgépek, a porszívók, a mosógépek. Mind a GELKA „profiljához” tartozik. A kiszolgálás, a javítás gyors és pontos. legfeljebb időnként fordulhat elő alkatrészhiány. De csak átmeneti időre. No, itt nincs ok a panaszra. A Patyolat csak egy felvevőhelyet üzemeltet Gyöngyösön. Korszerűtlen, sötét helyiség, a zsúfoltság is kellemetlen. De a legnagyobb baj. hogy a vállalási idő elég hosszú, mert Egerben végzik el a tisztítást. A szállítás következtében olykor a már kitisztított ruha is elkoszolódik. Évek óta készül egy gyorstisztító szalon megnyitására a Patyolat, a helyét is már régen kijelölte a városi tanács szakigazgatási szerve, de csak annyi történt az utóbbi hetekben, hogy néhány építőmunkást láthatnak ott dolgozgatni az arra járók. Pedig év végéig ennek a szalonnak el kellene készülnie. Mi lesz belőle? Bő „választékot” nyújt a kü- lönböző javíttatásokban a Háziipari Vállalat. Nyakkendőtől a szőnyegen keresztül sok minden megújulhat itt, ha kívánja a lakosság. Nincs is kifogás ellene. A FELSŐRUHA és a cipő javítását a Kékes Általános Ruházati Ktsz különböző műhelyei végzik el. Legutóbb a 6 fimism 1366. október 23., vasárnap Rikácsoló fejhangon énekelt. Minden reggel. Vagy hogy inkább minden hajnalon. Mire a tizedik szoba végére ért, akkorra valóban reggel volt, de amikor az elsőhöz kezdett, a csillagok még alig pislogtak az álmosságtól. A félelemtől-e, vagy csak egyszerűen, mint valami titkos szekta szent révületétől méte- lyezve —, de mindig énekelt. A hatalmas épület egyik szárnya, savanyú szagú irodákkal, örökké vastag,i porzóit hátú, poros bútorokkal, tele hamutartókkal és papírkosarakkal, ez volt az ő birodalma hosszú-hosz- szú évek óta. Mire az iroda bejött, ő már régen hazafelé kocogott, apró, ziháló léptekkel, úgy vonszolva a hatalmas szatyrát, mintha az valami mindenbe megkapaszkodni akaró i4 zöM íróasztal lába rakoncátlan kölyök lenne. Otthon aztán kezdte elölről, vagy folytatta tovább, mindegy, hogyan nevezzük azt a soha kilóval, darabbal le nem mérhető örökös sziszifuszi küzdelmet a por, a piszok, a rendetlenség ellen. Ekkor már soha sem énekelt. A rikácsoló fejhang — hát igen, soha nem volt szép hangja, még kicsi gyerekkorában sem — az irodai szobákhoz tartozott, éppen úgy, mint a kopott asztalilámpák, a nyikorgó székek, a viharvert, aktaterhes íróasztalok. Három magyar nótái énekelt ő mindig. Ismert-e többet, vagy sem, ki tudja? Mert ki beszélgetett vele valaha is? És ezt a hármat énekelte szépen sorban, mindig a „Piros bort ittam az este.. kezdetűvel nyitva a sort és az „Édesanyám is volt nékem”-mel befejezve ... Hogy aztán kezdje az egészet elölről. Szobánkint éppen három nóta! Az utóbbi időben azonban olyan furcsa és kellemetlen minden: a három nótának szépen a végére ér, de a szobának nem. Azelőtt is előfordult ez vele néha, ha különösen nagy volt a rendetlenség, valami névnapot, vagy az isten tudja milyen ürügy-napot tartottak az irodaiak, de most, talán egy éve, vagy még annyi sincs, egyre gyakrabban kezdi elölről, a piros borral úgy, hogy még mindig nem végzett egy szobával. — Vén lyány lettél, Erzsi... — állapította meg magában, először, inkább csak gúnyolódva, hogy aztán megrántsa gyomrát az ijedség. — öregasszony? Már? — és szaporázni kezdte a munkát, hogy elfogta a lihegés ... Jószerint akkor találkozott először az irodaiakkal, amikor búcsúztatták. Kapott egy kis likőrt, egy picinyke csokrot, meg egy fehér vázát. Kedvesek voltak és sietősek. Megveregették a vállát, aztán mindennek vége lett. — Megbolondultál te, Erzsi... Mi az istent csinálsz hajnalok hajnalán? Imádkozol? — Énekelek, Gáspár— Énekelsz? — ült fel az ember ijedten és nagyot nyelt. Tán tényleg megbolondult az öregasszony? Gyufát gyújtott, úgy nézte először az órát, négyet mutatott, aztán az Erzsit. amint ül az ágyban, vállig húzott dunyhával, ül motyogó szájjal és duruzsol magában. — Aztán mit énekelsz, Erzsi — kérdezte óvatosan, és sziszegve dobta le a padlóra a gyufát, mert a körmére égett. — Én? Most éppen csak úgy dúdolom magamban a Piros bort ittamot... Most vagyok a Kórodi kartárs szobájában — tette hozzá Erzsi magyarázva, közben azon tűnődött, vajon észreveszi-e az új takarítóasszony, hogy a zöld íróasztal lába kijár ... Gyurkó Géza Űjabb utazás a növények miatt. Budapest, Kertészeti és Szőlészeti Főiskola. — Sóikkal nagyobbak a szórakozási lehetőségek, féltem, hogy ez majd a tanulmányi eredményemben fog jelentkezni. De az első év végén mégis csaknem jeles lettem. Többet tudni jött Budapestre. — A tudományos diákköri munkám a szőlőfajták gyökerezte tésének vizsgálata a különböző tenyészeti időszakokban. Most ja szakirodalmat forgatom', novemberben végzem az első gyökereztetési kísérletet, decemberben vagy januárban a másodikat és májusban, a fakadáskor a következőt. Nyáron összefoglalom a tapasztalatokat. Vagy még egy évet foglalkozom a témával, hogy pontosabb eredményekhez jussak. ★ Még távolabbra is utazni. — Anyagilag kijön? — Társadalmi ösztöndíjat kapok az ostorosi Dózsa Tsz- től. összesen havonta 100 forintot. Nem kevés pénzt. — Hogyan osztja be a forintokat? — Közlekedésre, bérletre 50 forint. Szakkönyvekre havonta 70 forintot költők. Kollégium 200, színház, mozi 50, hazautazás 80 forint. — A többi? — Takarékba rakom. A főiskoláról minden évben lehet külföldi tanulmányútra menni. Jövőre szeretnék a Szovjetunióba, vagy Lengyelországba eljutni. ★ Egertől Ostoros 6 kilométerre és még három évre van. — Szünetben, tavaly is többször meglátogattam a közös gazdaságot, amelyik majd igényt tart a szaktudásomra. Az ostorosi Dózsa Tsz új szőlőtelepítéseit tanulmányoztam. Bár meg kell mondanom, hogy nem ismerem annyira az ottani viszonyokat, mert a főiskola az általa kijelölt gazdaságokban végezteti az üzemi gyakorlatot. Csak a szerződőtől és a szerződött-tői függ, hogy milyen a kapcsolat. Pedig ez a> legrövidebb út. ★ Alakulás, formálódás: új érték születése. Nemcsak az egri Szőke Lajosé, hanem a többieké is ilyen bonyolult, nehéz folyamat. Nem jön magától a tudás és a diploma. Töretlen célratörés és a céllal egybefor- rás kell. Együttes formálódás. Mert hát valahogy így szül** tik a szakember. Fóti Péter — Nagyon szeretem Egert, nehéz volt az elszakadás. Talán csak az vígasztalt, hogy Sátoraljaújhelyre kerültem, amely egy másik Eger. Mindkét várost gyönyörű táj keretezi, Űjhelyt a Sátor, meg a Zempléni hegyek, és nekem, a Bükk szerelmesének ez mindennél többet jelentett. A városban keskeny, kis, meredek utcák — mint Egerben. És még nagyobb csend — az „öregek városának” is hívják. — Hogyan él egy fiatalember az „öregek városában”? — Tudja, a vidéken végzetteknek egészen más elképzelésük van a szórakozásról. A kertészeti technikumban való tanulás mindem, időmet lekötötte. — A szakmára készülés pótolta a szórakozást és a szülői háztól való távollétet? ★ Haza úgy járni, mintha vendég lenne. — A kertészeti technikum évente a gyakorlattal együtt tizenegy havi munkát követelt. Még nyáron is csak három— négy hetet voltam otthon. A tanulás alatt meg, ha kéthavonta hazalátogattam. A szülői ház nagyon hiányzott és nehéz volt megszokni, hogy haza már csak vendégként járok. — Könnyen illeszkedett be az új közösségi életbe? — Nehéz volt megszokni a közös tanulást, de ma már otthon nem tudok egyedül tanulni. ★ Egertől Budapest 130 kilométerre van. Alakulás, formálódás: új érték születése. Nem a gyémánt briliánssá csiszolódására gondo- ; kxk. Az alkotó formálódására, aki később új kincseket teremt. Az élő gondolat alakítására, amelyben az alany és a feladat közösen formálódik egybe. Ahol az élő „nyersanyag” ledob magáról sok mindent és. sok mindent magára szed, hogy alkalmas legyen az alakításhoz. Eggyé nő a folyamattal, miközben veszít és nyer. Áldoz is, de hát belőle sarjadt a cél. Így születik a szakember, aki később új kincseket teremt. ti ★ A szombat, vasárnap mumusa. — Tudja, a vidéken végzetteknek egészen más elképzelésük van a szórakozásról, mint a többi diáknak. Nyilvános szórakozóhelyre nem járhattunk, nem is nagyon igényeltük. Iskolán belül, egymás között éreztük jól magunkat. Hogy egy bárban üldögéljünk hajnalig, azt haszontalannak tartottuk és tartjuk. A szakma elsajátítása legtöbb időnket úgyis kitöltötte. Csak a szombatnak meg a vasárnapnak volt mumusa egy ismeretlen, idegen városban. De hát itt is voltak hegyek, erdők .., ★ Eger Sátoraljaújhelytől ISO kilométerre van. Egy fiatal, tíz év körüli legényke iskola után a kertben érzi jól magát. Gyönyörködik a növények fejlődésében, a természetben. Aztán tizennégy éves korában elhatározza, hogy 180 kilométert utazik a növények miatt. Szakember születik Sétálgatnak az emberek, nézelődnek, inkább a vásár vonzza őket, mint a vásárlási kedv. áz árusok azonban rendíthetetlenül kínálgatják a portéká. jukat. Hiába, a vásárban mindenkinek megvan a maga kötelező szerepe... (k. I.) Bútorkiállítás -15 kilométeren Egri szakember olasz tapasztalatcserén milyen kevesen jutnák be a nagy és modern lakásokba. A stílbútorokon — a precíz, igényes kidolgozás mellett — érdekes volt észrevenni, hogy lényegesen nehezebbek, masz- szívabbak, mint például a mieink, s egyes elemeikkel, megoldásaikkal hatnak a konyhabútorokra is. Régebbi, hagyományos formákkal, színezéssel próbálják tompítani a harsogóbb modemet, s így a konyhagamitúrák is bizonyos fokig hasonlókká válnak a szobaberendezésekhez. 1 JÓ lehetőségek Az olaszországi látogatás egyben tapasztalatcsere is volt Demeter Ferenc osztályvezető számára. A Heves megyei Bútoripari Vállalat ugyanis az idei évtől exportra is dolgozik: stílbútorokkal „üzen” az ARTEX-en keresztül. Az idén egymillió forint értékű árut küld külföldre, de jövőre már a kétszeresét és aztán.., Aztán ki tudja mennyit? Az érdeklődés mindenesetre már most sem árt. Jó tudni, hogy a határokon túl milyen munkát végeznek az iparosok, mennyiért termelnek. S mit keres, mit vár az idegen vásárló. ..? S ezek után vajon milyenek a remények Egerben? — A stílbútor-gyártással érdemes foglalkozni. Helyünk lehet a külföldi piacon is/.. (gyóni) mázzák a fémvázakat, a műanyagok gazdag változatát, s meglepő a „vasalások” — sajnos, nálunk nem tapasztalható célszerűsége. A cégek nagy gondot fordítanak a megfelelő propagandára: a prospektusok valóságos tömegéi; dobják a piacra, s közülük többhöz bőr- és szövetmintákat mellékelnek. És az ajánlott borítóanyagokat természetesen ugyanolyan minőségben, színben fel is használják a rendelt bútorok készítésénél. Az olaszoknál egyébként meglehetősen fejlett a lakás- kultúra: a tehetősebb családok „adnak” a berendezésre. I Hódít a stílbútor Mit vásárolnak...? — Korábban Olaszországban is széles körben kedvelték a köny- nyebb, a variálható, modem, úgynevezett „svéd-falakat”, berendezést. ám mostanában egyre nagyobb tért hódítanak a stílbútorok. Ez utóbbiak természetesen lényegesen drágábbak — nem ritkaság közöttük az 5—6 százezer líra értékű garnitúra sem! — kevesek számára elérhetők, jóllehet, hogy hitelre árusítják ezeket is. Az olasz lakások egy része meglehetősen nagy, tágas: gyakori a 4—5 szoba. No, az áruk is megvan: értük .30—40 ezer lírát is elkérnek havonként. S ha ehhez még hozzátesszük azt, hogy átlagosan a leggyakoribb a 80 ezer lírás kereset olaszhonban — elképzelhető; Szeptemberben tartották Milánóban a „6. Salone Del Mobile ítaliano”-t, 1160 olasz cég látványos bútorparédéját, amelyre többi között egy egri szakember, Demeter Ferenc is meghívást kapott. A Heves megyei Bútoripari Vállalat osztályvezetője a napokban tért vissza külföldi útjáról. Munkahelyén beszélgettünk vele az európai viszonylatban is számottevő kiállításról, s egyben a vendéglátó ország szóban forgó iparáról. Egyebek mellett elmondotta, hogy 1960. óta rendezik meg rendszeresen az olasz bútorkészítők bemutatóját, amely az idén már évi, mintegy 300 milliárd líra értékű termelést reprezentált, s öt esztendő alatt közel háromszorosára növekedett, több mint 15 milliárdos exportról adott számot. I Fémvázak, műanyagok • A kizárólag szakmabeliek részére tartott bemutatón egyébként 15 kilométeres folyosó-rendszeren állították ki az ipar legszebb darabjait, garnitúráit. Tetszetősök voltak a legmodernebb technikai felszereléssel ellátott konyhabútorok, s osztatlan elismerést váltottak ki a meghívottakban a különféle stílbútorok, a praktikus, ízléses műbőr-borítású, mosható szövettel bevont székek, fotelek, rekamiék, ágyak. Az olaszok előszeretettel alkalApró gond = nagy gond napokban, hogy rájuk sem lehet ismerni. Fővárosi hívó? Talán még attól is több, mondhatják az elfogultak. Hét végén ugyan elég nagy a zsúfoltság a női részlegekben, de hét elején sokszor csak unatkoznak a női fodrászok. A férfi fodrász-üzletek már nem olyan korszerűek, ezekben elkelne egy kis felújítás. A kozmetika is kevésbé szép, hogy finoman fejezzük ki magunkat, és nagyon kicsi. A VÉGÉRE HAGYTUK a gázpalackok cseréjét. Közel kétezer gázfogyasztó bosszankodik amiatt, hogy nincs, aki a palackok szállítását megcsinálná. A városi tanács ugyan évekkel ezelőtt megvásárolt egy motoros targoncát, amelyet csak a palackok szállítására akart beállítani, de a felsőbb hatóságok ezt helytelenítették. Azóta a motoros targonca már néhány helyre elkerült, de gázpalackokat nem szállít. Akadt volna magánvállalkozó palackszállításra, erre azonban nem adnak engedélyt. Ki tudja. milyen meggondolásból? Igaz, „csak” mintegy kétezer családról van szó. Nem nagy gondok ezek, ugye? Alig érdemes szóvá tenni Mi sem azért szóltunk, mert... Hanem? (g. molnár) gyorsjavítás biztosítására az este tíz óráig való nyitva tartást is bevezették, de a lakosság ezt a lehetőséget nem vette igénybe. Az viszont tény, hogy általában a javítások ára aránylag magas a mostanában már kapható új termékek alacsony vételi árához viszonyítva. Alig kerül többe az új, mint a réginek a megjavítása. Ki javíttat ilyen körülmények között? No, és a villanykapcsolók, a vízcsapok megjavítása hogyan lehetséges? Minden ilyen és ehhez hasonló dolgot a Mátravi- déki Építő- és Szakipari Ktsz csinál meg. Nyugdíjasokat foglalkoztatnak ilyen igények kielégítésére, akik azonnal házhoz mennek, ha hívják őket. Az autó sem ritkaság manapság. A gyöngyösi Autószerviz Államás elég nagy területet lát el. tavasztól őszig van is fokozottabb forgalma. Kénytelenek nyújtott műszakban dolgozni, de a műszakok emelésére is vállalkoznak. ha a helyzet úgy kívánja. Mostanában már két-három nap a vállalási idő — átlagban. Ne felejtsük el a frizurát sem. Üjabban a férfiaknál is gond lett a hosszú haj, igaz, csak a fiatalabb korosztály hódol ennek a furcsa divatnak. A női fodrászrészlegek úgy megcsinosodtak az utóbbi hó-
