Népújság, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-02 / 233. szám
A cementgyári küldött Sok utas — kérés autóbusz tJ etwanban, as estS egr*- tern ajtajában találkoztam vele. Szabadkozott, elnézést kért, mert sietnie kellett: azt mondták a petőfibányaiak, hogy megvárják, hazaviszik az autóbusszal. Mindenképpen mennie kell — mondta —. mivel odahaza a gyárban fontos, kísérlet folyik, tűzálló cementet készítenek s roppant kíváncsi már, hogy mi történt két óra óta. Mi lett a „beragadt” kemencével, mennyire haladtak előbbre a munkával. .. Napok óta nem hagyja nyugton ez a kísérlet. A múltkor hajnaltájt ment haza az üzemből... S mostanában reggelenként korábban kezdi, este később hagyja abba. De legszívesebben végig ott maradna társai között, azokkal, akik most „országos ügyekbe” avatkoztak. Akik olyan — ha-< zánkban újdonságnak számító — építőanyag nagyobb meny- nyiségű előállításába kezdtek, amelynek valószínűleg nagy Hétköznap is nagy a forgalom, vasárnap pedig különösen az egri vasútállomáson, amikor egyegy vonat beérkezik. Mivel a város központja elég messze van a vasútállomástól, sokan szeretnének autóbusszal utazni. Ám ennek egy akadálya van: kevés az autóbusz. Felvételünk készítésekor is m'ndössze egy állt az utazóközönség rendelkezésére. A buszról leniaradottak nevében kérdezzük, nem volna-e lehetőség, különösen a szombati és vasárnapi nagyobb forgalomban esetleg kettő, vagy három autóbuszt közlekedtetni? (Fotó: Kiss Béla) Szépek ... az életnek 1966. október 2., vasárnap Az utóbbi hetekben tartalmasabb, színesebb lett a pártélet Falun és városon, a szántóföldeken és az üzemekben jobban megy a munka, mert céltudatosság, azonos akarat jellemzi az embereket. És milyen szenvedélyes viták alakultak ki a vezetőségválasztó taggyűlések többségében! Azok is felszólaltak, akik hosszú hónapokon keresztül méla hallgatásba burkolóztak. Bármennyire alapos is volt a vezetőség beszámolója, akármilyen tömören is fogalmazták a határozati javaslatokat, a párttagok szólásra jelentkeztek és javaslatokat tettek. , Nem lehet célunk és feladatunk a vezetőségválasztó taggyűléseken elhangzott javaslatok összesítése, csupán példaként hozunk fel párat. Az ÉMÁSZ egri üzletigazgatósága évek óta első helyezett az üzletigazgatóságok között folyó munkaversenyben, 1965- ben a 19 pályázó közül elsőnek nyerték el a szocialista üzletigazgatóság címet. Kiemelkedő, tartós eredményeket csak a munkások, a politikai és a gazdasági vezetők együttes akaratával lehet elérni. Tehát nem az elégedetlenség, hanem a még nagyobb feladatokért érzett kötelességtudat diktálta azt a javaslatot, hogy az újjáválasztott pártszervezet teremtsen szoros kapcsolatot ' a munkahelyekkel. Két felszólaló is kifogásolta, hogy egyik-másik párttag nem járt taggyűlésekre, vonják őket felelősségre. Egy másik felszólaló véleménye szerint a kiváló gazdasági eredményeket elérő, példamutató magatartású fizikai, műszaki és adminisztratív dolgozók köréből kell erősíteni az üzemi alapszervezet taglétszámát. Az Egri Közúti Üzemi Vállalatnál hangzott el; fokozottan kell érvényesíteni a bírálat és önbírálat elvét, akkor hamarabb felszámolhatják a hiányosságokat és így eredményesebben harcolhatnak az intrika ellen. A MÁV egri fűtőház- főnökség taggyűlésén azt kifo- j gásolta az egyik felszólaló, hogy a pártvezetőség munka - módszerében nem mindig érvényesült a kollektív szellem, a párttitkár nem mindig kérte ki a vezetőség véleményét. A szocialista brigádokat is többször szétszórták, pedig alaposabb megfontolással, jobb munkaszervezéssel ezt elkerülhették volna. Az Egri Dohánygyárban az eredményük elismerése mellett aggódva mondta az egyik felszólaló, hogy korábban öt KISZ szocialista brigád volt, / It inát kerestem. Tíz éve, W hogy találkoztunk a gimnázium levelező tagozatának záróvizsgáján s most, hogy falujába’vetett a sors egy bükki kirándulás alkalmával, nem mulaszthattam el, hogy megnézzem: miként boldogul? Vesztemre a főutca melletti vasárnapi kaláka-építkezés kissé kapatos segédmunkását szólítottam meg útbaigazítást kérve. Összefüggéstelen szóáradatából annyit hámoztam ki, Dini elmotorozott valahová, de Terus néni, az anyja otthon található. A betonúitól jobbra van a házuk. Nem volt nehéz rátalálni. A kapu zárva volt. Ott kolom- poltam a riglivel tanácstalanul, míg jó sokára a kert felől jött Terus néni. Hátán „hamvas- ' ba” kötve jókora nyaláb széna. Mintha nagyanyámat látnám. szikár volt ő is, alacsony, mintha valami roppant teher félembemyire préselte volna össze. És nagyon ismerős volt a járása. Lassan jött, mintha megfontolta volna minden lépését. Nagyanyám régi tanácsa ütődött emlékezetembe: „Ha terhet viszel, fiam, teljesen a talpadra lépj... Ringj egy kicsit oldalra, a vállad meg döntsd előre, hogy a teher árra feküdjön. És ne beszélj ... sose beszélj, ha terhet viszel. Egy kicsit rnindig lépjél oldalra, mintha ringanál, úgy köny- nyebb. A karod meg ne fond keresztbe, mert kiszorítod a levegőt ... És ne ülj le soha, ha nincs, aki felsegítsen”. Ez a jó tanács jutott eszembe. mert Terus néni éppúgy ringott, keményen, földnek vetett teljes talopal. ahogy nagyanyám mondta. És bár ráköszöntem. nem szólt, míg le nem tette terhét a ház lépcsőjére. Akkor köszönt vissza s jóindulatúan kérdezte. — Honnan ismerlek, fiam? Tán a Dinit keresed? Bólintottam s kezdtem *"* volna a bővebb bemutatkozást, de ő vette át ismét a szót. — Dini Szilvásra ment, a ,lányhoz, de gyere beljebb, hátha hamar visszatér, ha a lány elment Egerbe. Mert kórházba készül... látogatóba.. De addig is gyere a konyhába Letörölte a hokedlit s keze, szava nem állt meg egy pillanatra sem — Hoztam annak a szerencsétlen kecskének egy kis falatot Dini kaszálta az árokparton. Samyu. Hogy mit kínlódott az a gyerek vele ... pem szokta. De a nyugdijamból nem vehetek mindent, ö meg megtartja a pénzét. — Nem is tudtam, hogy Terus néni annyi időt dolgozott, hogy. nyugdíjjogosult lett. — Dolgoztam? A falu cselédje voltam 30 évig. Bába. Szülésznő. Még most is felriadok éjszakánként, úgy hallom, mintha szólítanának: „Terus, kelj fel, Terus, gyere, az isten szerelmére, szül a feleségem, Terus, valaki szemmel verte a gyereket... segíts ... Terus ... Terus ...” Ez volt harminc évig. Utána meg, amikor a mentő meg a kórház elvette a kenyerem, a tsz-ben dolgoztam. Nagyot sóhajtott a szóáradat végén, aztán úgy ugrott fel ültéből a terítés hokedliről, mint akit valami turpisságon fogtak. C n meg itt ülök ... . az ebéd meg sehol — mentegetődzik és kettőzött sietséggel rrtbssa, aprítja a gombát, amit az imént kötényéből öntött ki az apró rózsás tálha. — Szülésznő voltam én, fiam, de most nem nyitja rám senki az ajtót, nem verik az ablakot éjszaka, hogy „Terus, siess!” A tanácshoz szaladnak, meg az őrsre. Telefonálni a mentőnek. Nem szült itt senki hat év óta, hogy nyugdíjaztak. Egerben? Ott igen, de nem is az az én bajom, hanem, hogy megint veri az isten a világot. — Veri? Miért? — Ki tudja az isten akaratát, de én mondhatom neked, háború lesz... Én tudom. Hogy miből gondolom? Hát abból, hogy szép gyerekek születnek. És fiúk. így volt ez 14-ben is, meg 37-ben is. Mondta az anyám, ő is bába volt. Látom én. Fiúk születnek, szép fiúgyerekek. Nem csal az én szemem, így volt ez mind a két háború előtt. És mondjad csak — fordul felém vizsgálódó arccal — miért nem az anyjukra „ütnek” a gyerekek? Miért? A kérdést kétszer is felém szegezi, miközben apró, ideges mozdulatokkal keveri a gomba- pörkölt alját a lábasban. — Tudod miért az apjukra hasonlítanak? — Hát, rpert az apjuknak is van valami köze a születésükhöz — vetem közbe, de mérgesen leint. — Hagyd ezeket a hülyeségeket. A háború előtt mindig az apák arcát viselik a gyerekek. Az erős akarat... tudóid, fiam? A fajfenntartás. Hogy hátha ez az utolsó lehetőség. Ilyenkor utód kell, és ez még az anyai ösztönnél is erősebb. Azért szü- , letnek most fiúk. Szépek. Ezért hasonlítanak az apjukra, hogy megőrizzék őket... Emléknek. . — De hisz a háborúban épp a fiúk vannak legnagyobb ve- . szélyben — vetem ellene —, különben is a mostanában születetteknek egyhamar semmi 1 hasznukat nem vehetnék a háborúban. >; — Így igaz. Kicsik. De a háború megvárja őket. Minket is megvárt. És kellenek a férfiak a háború után is, mert sokan meghalnak a derekabbak közül. Akkor kellenek csak igazán ... ők. — Terus néni hév- ' vei szedi magaalkotta érveit csokorba. — Te ismered Dinit, látod, , hogy mennyire hasonlít az apjára? ö is a háborúban született. Az apját nem ismerte, csak nézd meg jól a fényképét. Ugye, hogy tisztára a fiam? És milyen jó iparosember volt. A ' községháza tetejét is vele csináltatták meg. Jó ács volt. Aztán ott maradt ő is a Donnál. Engem is csak a jószerencsém mentett meg Dinivel, amikor tejért mentem a harmadik szomszédba. Ott csapott le a gránát nem messze, ijedtemben a • tejesköcsögöt is elhajítottam. T erus néni további hábo- * rús emlékeket idéz és vissza-visszatér a gyerekekhez, akik ma születnek ... fiúk ... és szépek. — Szépek . . . mondja ismételten — szépek a halálnak. Tudom, elsősorban Dinit félti, de azokat a gyerekeket is, akik ugyan nem az ő gondoskodása mellett jöttek, vagy jönnek világra, de számon tartja mégis mindegyiket, kilójukat, a születés epizódjait, a família „lányosságát”, „fiússágát” a várható ikreket éppúgy, mint a késve érkező, vagy igyekvő utódokat. Próbálom meggyőzni ellenkezőjéről, statisztikát idézek, hogy Budapesten, s a megye városaiban is mennyi lány születik. Közös ismerősöket sorolok, akikkel bizonyíthatom, mostanában azért lányok is gyakran születnek, csak azt nem mertem felsorolni neki „ellenbizonyítékként”, hogy köztük vannak csúnyácskák is, tehát valahol sántít az ő érvelése. Nehezen adja fel érveit, hisz ahogy mondja, emberöltők tapasztalata van az ő szavaiban. Aztán mintha látnám, mégis örömmel veszi, hogy cáfolom szavait. — Ez biztos, amit mondtál? Hogy máshol több lány születik? Több lány! Szóval, ez biztos. Az tudod mit jelent? Az a békesség jele. Csak azt nem tudom, hogy mifelénk miért annyi a fiúgyerek. Én meg, buta öregasszony, hogy féltem őket. Pedig úgy örülnek, ha fiú jön világra. Na, de máshol meg lányok is. £sóválgatja a' fejét, tana- kodik, hogy most kinek higgyen, miben bízzék, s mikor a hangtalan tanakodás után kezd derülni az arca, köszönök is el, nehogy újabb kétségek támadjanak benne. — És ha Dini hazajönne a lágytól, adja át neki, hogy üdvözlöm, szeretnék ott lenni a lakodalmában. Kovács Endre tek mai problémái. A szerző részletesen foglalkozik a tőkéa országok munkásosztályának fokozódó harcával, a szakszervezetek függetlenségének korlátáival és a monopóliumok különböző munkásellenes törekvéseivel. Napjaink nemzeti felszabad dító mozgalma összefoglaló rovatéira alatt közli a folyóirat Fuad Nasszer: Az arab népek imperialistaellenes harca; Kyn Petwas: India társadalmigazdasági fejlődésének néhány kérdése; Cesar Levano: A perui partizánharcok tanulságai és A. Delgado: Columbia munkásosztálya című cikkét. A kummunista és munkáspártok életéből című rovatba» •a mongol, a finn, a lengyel és brazil testvérpárt életéről, tevékenységéről olvashatunk. A szeptemberi számban A' tények vádolnak címmel kommentárt olvashatunk a Dél- Vietnami Nemzeti Felszabadí- tási Front nyilatkozatáról amelyet a genfi egyezmények aláírásának 12. évfordulója alkalmából tettek közzé. Bemutatták a legújabb háztartási gépeket A Villamos Berendezés és Készülék Művek és a RAVILL vezetői szombaton bemutatták az újságíróknak a legújabb villamos háztartási készülékeket Máris forgalomba került a többi között a 2000 és 3000 wattos villanyradiátor, amely 45—50 köbméteres szobát kellemesen bemelegít. Kapható már a hőfokszabályozós sütő, s még ebben a hónapban forgalomba kerül a korszerű, hö- fokszabályozós, csőfűtőtestes vasaló. Októberben kerül a boltokba a nagy érdeklődéssel várt grillsütő is, amely a csirkét 30—32 perc alatt, a szeletelt húst 8—10. a virslit és a debrecenit 3—5 perc alatt süti meg. Alkalma'-, arra. hogy zsír nélkül készítsék el ropogósra a húst, azoknak, akik az elhízástól tartanak. Egyedül a törpetűzhely nem kerül forgalomba az idén, a jövő év első negyedében azonban már ezt is meg lehet vásárolni. *A törpetűzhely főzőlapja ugyanolyan gyorsan fel- melegszik, mint a gázfőző, s az 500 fok elérése után a további felmelegedést automatikusan elállítja. A folyóirat bevezető cikkét I. V. Kapitonov az SZKP KB titkára írta Pártélet az SZKP XXIII kongresszusa után címmel. Ä szerző részletesen elemzi, hogy az elmúlt esztendőkben hogyan változott a pártszervezetek belső élete, hogyan kapcsolódtak be fokozott mértékben a kommunista építés feladatai sikeres megvalósításába. A folyóirat két magyar közgazdász tanulmányát is közli: Csizmadia Ernő és Zsarnóczai Sándor A parasztság gazdasági-társadalmi viszonyainak átalakulása a Magyar Népköztársaságban címmel a mezőgazdaság szór cialista átszervezése után bekövetkezett gazdasági társadalmi változásokat elemzi a magyar falu életében. Nagy érdeklődésre tarthat számot Pierre Consous a Szakszervezeti Világszövetség főtitkár-helyettesének cikke, melynek címe A szakszerveze* Meg jelent a Béke és Szocializmus szeptemberi száma haamdtt veatí mafd tö«Mesen a népgazdaság. Lelkesen beszél a gyárról, a jói összeforrott munkásgárdá- róL Régi szakmája köti a ce- i menthez? — kérdem Mosolyogva tiltakozik: Ö nem! 1945-ben lakatosként tanult a Selyp! Cukorgyárban, s csak pár évi munka, a szakérettségi s a nógrádi üzem után került a cementiparba. Aztán a rajzasztal mellett, a salgótarjáni technikum padján, könyvei között szokott hozzá. .. Most a Selypi Cementgyár műszaki osztályának vezetője. Szorgalmas igyekezete emelte fiatalon vezető posztra. Váratlanul érte a kinevezés — akár egykori főnöke halála. A mester helyébe kellett lépnie a tanítványnak. Nem volt könnyű megbirkózni a sokszorosára nőtt feladatokkal, de ’hozzálátott nagy akarattal. Üj beosztásában is ugyanúgy miint a régiben, a lakatosban. Talán a hitet is éppen az adta: ha abban már első éves segéd korában az élmunkások közé küzdhette fél magát itt sem maradhat alul! A munka a mindene... Örahosszányi beszélgetésünk ideje alatt másról sem beszél. Párttagságáról kérdezem. Mondja, hogy 1947-óta dolgozik a mozgalomban, s hat éve titkára alapszervezetének. 42 „katonája” van — magyarázza — kis csapat, de átfogj# a gyárat, ott van mindenütt» A termelésirányításnál, a k>< Bérleteknél, a számításoknál» az exportnál, a kemencék körül, az irodákban. Ki-ki meg* állja a helyét, becsülettel el* végzi megbízatását. S ez nemi is marad eredmény nélküL .. A Selypi Cementgyárat hős szú ildő óta a Hatvani járás legjobb üzemei között emlegetik. Osztályán hét embert irányít. Átlag életkoruk alatt# van a harminc évnek, munkájuk az idősebbekével vetek* szik. Erre egy kicsit büszke dt párttitkár. Meg arra is, hogy tagjai egy műszaki szocialista brr* gádnak. Milyen ez a brigád?! — A múltkor volt egy közös újításuk, kaptak érte 1000 forintot. Elküldték a vietnami szabadságharcosoknak... Tudták, hogy nem olyan nagyi pénz ez, de talán ez is segít valamit — gondolták... Szerény, szimpatikus fiatal* ember, népszerű dolgozója • Selypi Cementgyárnak. Osztályvezető, szocialistái brigádtag, párttitkár, s jövő! áprilisban jubiláló munkásőr» E hónap 23-án ő is ott les* a hatvani járási pártértekezleten. Mert Bauer György aa egyik selypi küldött, ő képviseli majd a cementgyár kom* munistáit... (gyúrta I most szervezési hiányosságok miatt csak egy működik. Csak a pártakta fásban részt vevő 20 fiatal nevelése megoldott, nagyobb gondot kell fordítani a KISZ-re. A pártvezetőség rendszeresebben segítse, ellenőrizze a munkaversenyt, kérte a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat egyik kommunistája. Hogyan? Azt is nézzék meg hogy a gazdasági vezetők biztosítják-e a munkaverseny műszaki, anyagi előfeltételeit? Rendszeresen értékelik-e a munkaversenyt, az erkölcsi, anyagi ösztönzést célszerűen alkalmazzák-e? Tovább sorolhatnánk a példákat, idézhetnénk a javaslatokat, hogy törődjenek többet az emberrel, a bizalmi és a pártszervezet hallja meg és idejében orvosolja a jogos panaszokat. Az észrevételek és a javaslatok elhangzottak, az emlékezet és a jegyzőkönyvek őrzik azokat. De ne feledjük, a legjobb javaslat is annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Ezért az újjáalakult pártszerweaet tgkm elő a jeerzáKönyvefcet, tanulmányozzák m javaslatokat, keressék, kutassák a megvalósítás lehetőségét Nincs helye a halogatásnak, nem szabad várni, mert most nyílik a legjobb alkalom arra, hogy eredményes legyen az intézkedés. Most állandósítani lehet az utóbbi hetekben tapasztalt érdeklődést, a párttagság várja a kollektív döntés érvényesítését. Kinek a segítségére számíthat leginkább a pártvezetőség? Elsősorban a javaslat tevőjére. Kérdezzék meg újra: hogyan gondolta, hol kezdjék el a miunkát? Az újjáválasztott pártvezetőségek elosztották egymás között a reszortokat, ennék megfelelően jelöljék meg, hogy melyik javaslatnak ki a gazdája. Erősítsék a párt- szervezetet, hogy harcos, politikai munkaszervezetté váljék. A vezetőség és a felszólalók együtt követeljék, hogy a javaslatokat mindenütt tettek kövessék. Dr. Fazekas László A javaslatokat tettek kövessek
