Népújság, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-20 / 248. szám
lavuil a készletgazdálkodás, de még 11 millió a felesleg — Élen a szövetkezeti ipar — Goadok a tanácsi vállalatoknál A versenyfelhívás nyomában..* Látogatás a kerecsenül Aranykalász, Termelőszövetkezetben Tizenhárom méter széles aszfaltút építéséhez kezdtek Egerben Dózer egyengeti a talajt; csatornát ásnak, villanyt szerelnek, egyszóval minden jel arra mutat, hogy nagy munkához készülnek, Egerben, a Lenin út külső részén. A Kőlyuk-hídtól a Szeszfőzde utcáig 13 méter széles, korszerű aszfaltutat építenek Egerben. Keskeny, mondhatnánk azt is, hogy falusias jellegű volt az Egerbe bevezető útszakasz. Gyakran összetorlódott és veszélyes volt itt a forgalom, különösen az új AKÖV-telep megépítése óta. A Közúti Üzemi Vállalat az elmúlt héten kezdte a munkát Az ÉM. Földmunkát Gépesítő Vállalat dózerral és egyéb gépesítéssel készíti elő az új út nyomvonalát. A Heves megyei Vízmű Vállalat felújítja és áthelyezi a vízvezetéket, elkészíti a bekötéseket. Rendkívül rossz volt a régi úttest közvilágítása, a Heves megyei Villanyszerelő Vállalat hamarosan befejezi a villanyhálózat korszerűsítését. Most nem egészen öt méter széles az úttest tehát ennél az egyik fele is szélesebb lesz. (6,5 méter.) Huszonöt centiméter vastag betonalapot raknak, erre nyolc centis aszfalt- burkolat jön. A szakemberek szerint az új útszakasz magassági vonalvezetése korszerű lesz. vagyis a nagyobb emelkedéseket csökkentik, a veszélyes mélyedéseket feltöltik. Szőlő- és gyümölcstelepítés a harmadik öléves terv időszakában A nagyüzemi szőlők és gyümölcsök megteremtésében az elmúlt 5—10 év alatt kimagasló eredmények születtek, és a nagy beruházások eredményei immár mutatkoznak a termőre fordult táblák egyre növekvő termésében is. Az idén indult harmadik ötéves terv telepítési programja' elsősorban az eddig nagyüzemi telepítések kiegészítését elő. Egyúttal célul tűzi ki az egyes fajták kívánatos részarányának megteremtését. Ketten biztatják egymást: — Gyere komám, be- ugrunk egy féldecire, a Kacsába. Fizetsz, akkor veled tartok. Ügy estefelé, élénk itt a forgalom, az Arany János utca sarkán. Munkából hazatérők, ráérök, vagy csak egyszerűen szomjasok kedvelt helye ez az ivó. Kerékpárok dőlnek az árokpartra, kék overal- los alakok lépnek előttem a helyiségbe. Kacsa. Hm. Italbolt a Kacsához. Tetszik a neve. Visszalépek a cégtáblát elolvasni. — Az Egri Vendéglátóipari Vállalat 7-es számú falatozója. A felirat mellett valóban egy jópofa kacsa áll, a sás szélére rajzolva. Nagy, fekete csőrök, piros lábak. Névadóul az a ..kacsa- mese” szolgálhatott, hogy valamikor a Szép- asszony völ övben vadkacsára csarkácvők kedvenc tanyái” állt itt. A vadászok aztán mentek, csak a kacsa maradt. Est&felé a Kacsában Manapság aztán ez a jelkép, mit sem törődve a haladó hagyomá- nyokltal, inkább kifejezi az italozók fogyasztott mennyiségét, mint a vadászok hagyományát ... Kocsmakép. Talpig áll a füst, szomjas emberek. Beszélnek, isznak, vitatkoznak, aztán kezdik elölről. Amíg megiszom a pohár sörömet, tovább nézelő- dök. A pult mögött üvegszekrény. A polcokon az alkoholizmus elleni harc ártatlan példaképei: y Mit vétettek ezek az Almvskák itt, hogy az üvegüket a mozdulatlanság vastag pora lepi? Nagy népszerűségnek örvendhetnek egy italboltban a gyümölcslevet•... Kyttrn narrtt sűhrome- ln fintort el mellettem' Egy kérheti három, korsó sörrel egyensúlyoz. Egyedül iszik. — Nem fekszek le ye- ,led! — sikít egy nő a sarokasztalnál. Mire a csapos az asztalhoz ér, a világ legbékésebb hangján beszélgetnek. A csapos visszafordul, a nő újra sikolt, aztán felsír. Részeg. A másik asztalnál is jő társaság szórakozik. A középpontban: Miki. Egerben mindenki ismeri ezt a szerencsétlen embert. Miki otthon nem kap pénzt, mégis mindig iszik. Szeszgözös emberek részévre itatják. Meabot- ráukoztató: embereknek szórakozást jelent, hogy egy beteg vedeli a sört. Mámor és tántorgás. Emi idősebb ember iohhra dől. aztán meg hnlrn Kidsit iohhra. kicsit halra, aztán még egy kicsit. Most eltalálta a kilincset. Kilép. A tapétaajtón át hangos zsivajgás ' hallik. Ezt látni kell! \ Ha egy színdarabot írnának a Kacsáról, ez lehetne a második felvonás. — A diófa alatt kopott festésű asztalok. Körülötte néhány kerti szék. A vasasztalra hullott falevelek között poharak, félig kiivott, „elhült” sör. Nagy versengés folyik itt! Pén- zeznek. Ugyanaz történik, mint amikor a kisgyerekek gombot dobnak a fal tövére, csak azzal a különbséggel, •nagy gyerekek, felnőttek játsszák, pénzzel. — Nem, ez csak véletlen lehet. A kíváncsiság elhozott másnap is. harmadnap is. A játékbarlang ugyanúgy üzemel, a részvevők többnyire rsorélőit.pplr. Vonalat húztak a WC fala mellé, Rézvityke helyett ide dobálják a kétforintosokat. Vagy harminc darab érme fekszik a porban. Nagy ziccer lehet, mert a gíbicek is igen dörzsölik a markukat. Tapasztósáros nadrágban egy éltes férfi dob rá a pénzhalomra. — Te vagy a jó, Pepi — biztatják a kö- rülállók. — Pusztulj el a neved napján — vicsorít rá a vesztésre álló. Piros ingben, kopott cáfgnadrágban rám mordul egy fiú: — Be akarsz állni? — Hülye vagy? — tromf ólja le egy svájci- sapkás. Ilyen nagy blattnál! Elég volt a naturalizmusból. Gyorsan távozom. A Kacsa vendégei értetlenül bámulnak utánam. — A következő menetbe beszállhatsz! ... — bizonygatják. A kijárat felé, az italbolton áthaladva, a tekintetem megakad egy táblán: ..Részt veszünk a te- gijük szebbé boltunkat mozgalomban”. Így?! Simon Imre A második ötéves terv időszakában országosan 82 000 hold szőlőt és 105 000 hold új gyümölcsöst telepítettek. A harmadik ötéves terv húszezer hold szőlő és 25 000 hold gyümölcstelepítést irányoz elő. Az új telepítések tómét ezúttal is a termelőszövetkezetek végzik. A jelek szerint a szükséges szaporító- írja anyag minden gyümölcsnemből és szőlőfajtából kellő mennyiségben és jó minőségben áll a gazdaságok rendelkezésére. A korábbi évek tapasztatait figyelembe véve — a történelmi bortermelő területeken a minőségi borszőlő-fajtákat, általában pedig a csemegeszőlő-fajtákat juttatják előnyhöz. A Szőlészeti Kutató Intézet korszerű üvegházaiban körülbelül 6000 négyzetméternyi termőterületen rügydugvé- nyos eljárással szaporítják a legértékesebb fajtákat, amelyekből aztán létrehozzák a tömeges szaporítást szolgáló úgynevezett, törzstelepeket. A gyümölcsnemek közül az almatermésűek területi részarányát mérsékelni kívánják. Ugyanakkor a bogyósok részesedését a korábbi 14,4 százalékról 30 százalékra növelik. Az eredeti telepítési terv első évi előirányzatát 1540 holddal akarják túlteljesfteni. Ugyancsak felfuttatják a csonthéjasokat 25,2 százalékra, viszont korlátozzák az őszibarack eddigi gyors térhódítását: részaránya 16 százalékról 5 százalékra csökken. (MTI) 1966. október 20., csütörtök í Először az úttestet fele szélességben építik. Amikor a beton megkötött, ezen haladnak majd a járművek és a másik oldalon csatornáznak, betonoznak, a vasúti kisvendéglő előtt új hidat építenek. Igaz. mindössze 2300 méter hosszú a városba bevezető útszakasz, de a 13 méter széles úttest olyan korszerű lesz, amelyhez hasonlót eddig csak Budapesten láthattunk és most Debrecenben épül a párja. A szerződés szerint 1967. december 31-re kell befejezni az útépítést. Akadályozza a munkát, hogy a gépállomás portásfülkéje és a Lenin út 131-es ház az építők útjában áll, bontásukat még nem kezdték eL Nem tudják még hogy honnan kapnak aszfaltkeverő berendezést. Igaz, az csak a tavasszal kell, mert jövőre kezdik a betonozást, erre az évre az előkészületi munkát tervezeték Víz-, csatornavillany- és telefonkábel-szereléssel, vagyis teljes közművesítéssel együtt 16 millió forintba kerül az útszakasz építése. A lakóknak és a gépjárművezetőknek átmenetileg kényelmetlenséget jelent az építkezés, de jelentős mértékben fejlődik és szépül Eger. a minisztériumi vállalatoknál 15 százalékkal alacsonyabb, a tanácsi vállalatoknál viszont 18.5 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A MÁV Kitérőgyártó Üzeimi Vállalatnál nehézséget okozott, hogy a vágányfékasztal-gyár- tás átfutási ideje hosszabb a többi terméknél. A Heves megyei Vas- és Fémipari Vállalat, a Bútoripari és a Ruházati Ipari Vállalatnál is jelentős mértékben nőtt az anyagkészlet, főleg a gyártásszervezési és technológiai tapasztalatlanság miatt. Látszólagos ellentmondás, hogy javult a készletgazdálkodás, de az immobil, vagyis a felesleges anyagkészletek értéke az első félév végén megyénkben még mindig 11 millió forint volt, 61 százalékkal több, mint az előző év azonos időpontjában. A Mátraalji Szénbányászati Tröszt, a Hatvani Konzervgyár, a Mátravi- déki Hőerőmű, a MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalat, a Heves megyei Elektrotechnikai és Vasipari, valamint a Heves megyei Építőanyag- és Vegyesipari Vállalat még mindig sok felesleges anyagot tárol. Több vállalat jelentős meny- nyiségű felesleges anyagot értékesített, vagy selejtezett, de a kellő ösztönzés és a szigorított ellenőrzés hatására jelentős mennyiségű készletekről kellett bevallani, hogy azok feleslegessé váltak. A készletgazdálkodást nem lehet kampányfeladatnak tekinteni. Nem tartható és nem általánosítható az a vélemény, hogy hátha szükség lesz még a „porosodó” anyagra, szerszámokra és gépekre. Javítani kell a raktári és a könyvelési nyilvántartásokat, tegyék eredményesebbé az árubörzéket. Rugalmasan, de hozzáértéssel és felelősséggel gazdálkodjunk a készletekkel. I F. L. zalékkal több készletet tároltak, mint egy évvel korábban. A minisztériumi vállalatok készletgazdálkodásának javulását mutatja az átlagos kamatlábak csökkenése is. De meg kell említenünk* hogy a MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalat és a Heves megyei Építőanyaga és Vegyesipari Vállalat hiteleinek kamatát a bank lényegesen emelte és felügyeleti szervük intézkedését is kérte, hogy jobb készletgazdálkodásra kényszerítse őket. Az eredményeket és a hiányosságokat összevetve megállapíthatjuk, hogy a Heves megyei iparvállalatok készletállománya az elmúlt év június 30-ához képest 13,1 millió forinttal csökkent. A kereskedelem Is jobban dolgozott, különösen a ruházati boltok növelték az áru forgási sebességét. Tehát egészséges folyamat indult meg, összességében javult a készletgazdálkodás. Az anyagkészletek alakulásánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül a termelési volumen és a termelés összetételének vizsgálatát. A minisztériumi vállalatok 1966 első félévében 2,5 százalékkal növelték termelésüket, ennek ellenére az anyag- készletek 5.6 százalékkal csökkentek az előző év június 30-ához képest. A tanácsi vállalatok 9 százalékos termelésnövekedését az anyagkészletek 6,8 százalékos emelkedése kísérte. Tehát az összes készleteken belül az anyaggazdálkodásban is sikerült kedvező tendenciát elérni. De rögtön hozzá kell tennünk, hogy több vállalatnál az anyagkészletek növekedése meghaladta a termelés növekedésének ütemét és ez csak részben indokolható a termelés összetételének megváltozásával, drágább anyagok felhasználásával. , A befejezetlen termelés és a félkcsztermékek készlete Az utóbbi időszak egyik legr nagyobb) gazdaságpolitikai célkitűzése a készletgazdálkodás javítása volt. Igazgatók, műszaki vezetők és főkönyvelők vallják: népgazdasági és egyben vállalati érdek is, hogy a vállalatok a lehető legkisebb készletekkel oldják meg termelési és értékesítési feladataikat. Senki sem vitatta, hogy a túlzott készletek más vállalatoktól vonják el a szükséges anyagokat, másrészt a felhalmozódott késztermékek tömege a szükségletek és a termelés közötti összhang hiányára utaL Ha lassul az eszközök forgási sebessége, akkor a vállalat újabb hiteleket kénytelen kérni. De az újabb hitel jelentős kamatterhet és a költségek növekedését jelenti. Elvben mindez tisztázott kérdés, de a gyakorlat nehezen alkalmazkodott a körülményekhez. Pedig a forgóeszköz-Ieköté- ! si járulék és az új gazdasági mechanizmusban tervezett intézkedések az eddiginél jobban ösztönzik, ' sőt kényszerítik a vállala- ' tokát, hogy takarékosabban ! bánjanak az anyaggal, á ' szerszámokkal és a gépekkel. Az említett okok miatt érdemes megvizsgálni, hogy észszerűen gazdálkodunk-e a készletekkel, hol tapasztalhatók még hiányosságok és mit kell tennünk, hogy a nagyobb feladatokra idejében felkészüljünk. A Központi Statisztikai Hivatal Heves megyei Igazgatóságának adatai szerint a megyei székhelyű minisztériumi vállalatok összes készletei 1966. június 39-án 3,3 százalékkal alacsonyabbak. a tanácsi vállalatoké 8 százalékkal magasabbak voltak, mint az előző év azonos időszakában. A Mátraalji Szén- bányászati Trösztnél 5,5, a Heves megyei Vas- és Fémipari Vállalatnál 53, a Heves megyei , Ruházati Vállalatnál 14,4 száIpartelepet létesítenek Hevesen Épül a megye legkorszerűbb gabonatárolója és kitárolását csak. gépkocsi; vaj tudják lebonyolítani. A vasút megépítése közel 7 —8 millió forintba kerülne. A leendő ipartelep mellett azonban felépült már egy TÜZÉP- telep is, amely szintén szállítási problémákkal küzd. A két vállalat kooperációja alapján talán megérné az iparvágányt kiépíteni. A szállítási költségek megtakarításával pár év alatt megtérülne. V. J. 5—5 tonna teljesítménnyel szárítja a beérkező árut. A siló belső berendezését automatizálják, a cellák alatti és feletti tolózárak elektromos távvezérléssél működnek majd. A távlati tervben a kombinát iparvágányt is kap. Az iparvágányt a2Íonban beruházási költségkeret hiányában a silóval ■ egyidejűleg nem építik meg, így a siló üzemeltetése kezdetben még igen költséges lesz, mivel a 600 vagon áru be(Tudósítónktól) ! A hevesi vasútállomással : szemben levő területen a tervezett élelmiszeripari kombi- ; nát első lépéseként megkezd- < ték a 6000 tonna 'befogadóké- i pességű gabonatároló siló építését. i A távlati terv szerint ezen az i ipartelepen épül még a napi ■ 60 tonna termelőkapacitású ' malom, egy 120 tonnás teljesít- j ményű takarmánykeverő üzem, 1 valamint egy kenyérgyár. A gabonasiló közel 20 millió forintos költséggel épül. Alapozásával az ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat szépen halad és valószínű, hogy még ez év végére befejezi. Az eredeti tervvel ellentétben az alapozást nem a hagyományos cölöpözési eljárássa! készítik, hanem korszerű — a helyszínen készített — úgynevezett „Franki”-cölöpökkel. Ezzel a módszerrel a silót kiemelik a közismerten talaj vizes környezetből és így jelentős megtakarítást érnek el, mert elmaradhat az igen költséges szigetelés elkészítése. A jövő évi építkezés igen látványos lesz, mert a silócellákat — a televízióból ismert Budapest körszálló építésénél alkalmazott — csúszózsalus megoldással építik. Ez a régi hagyományos építési módoknál jóval olcsóbb és gyorsabb. A terv szerinti befejezési határidő 1967. december 31. A siló megépítése jelentős tárolóhely-növekedést jelent a megye számára. A 600 tonna áru elhelyezése teljesen gépesítve történik. Emberi kéz érihtése nélkül jut majd a termény a cellákba. A silóban üzemel dnajd két Héyd-típusú ter- llnényszáritó gép is, amely ned- ifcae évjárat esetén óránként A KÖZELEDŐ pártkongresz- szus tiszteletére a kerecsenéi Aranykalász Termelőszövetkezet versenyre hívta ki a megye közös gazdaságait. Ellátogattunk a versenyt meghirdető termelőszövetkezetbe, vajon hogyan állnak az őszi munkákkal, eleget tudnak-e tenni vállalásaiknak. Lévai József, a közös gazdaság főmezőgazdásza, éppen a szokásos munkamegbeszélést tartotta. A részvevőkkel alaposan megtárgyalta a következő napi feladatokat, számok, érvek hangzottak el. — Hogyan állunk a vállalásainkkal? Egy kis türelmet kérek — szólt a főmezőgazdász s papírlapokat halászott elő az íróasztal fiókjából. — Az őszi vetések befejezését e hónap huszonharmadi- kára vállaltuk. A munkát 18- án be is fejeztük. Annyi különbséggel, hogy terven felül is vetettünk. A tervezett 1340 hold helyett 1411 holdon kerültek a vetőmagvak a földbe. Az őszi árpából 213 holdat, őszi búzából 1092 holdat vetettünk. Terven felül vetettünk 47 ka- tasztrális hold szöszös rozsot és az őszi takarmánykeverékből is húsz holddal több került a földbe a tervezettnél. A vetés minősége jónak mondható. — A silózás? — A zöld silóanyag bedolgozását szintén 23-ra vállaltuk. A tervezett határidőre ezt is befejezzük. Mintegy 1500 köbméter silót készítünk. — Hogyan állnak az őszi mélyszántásokkal ? — Nem könnyű feladat mindent idejében elvégezni, hiszen ilyenkor ősszel több fontos munkát kell egy időben végezni. Az őszi mélyszántásoknak idáig mintegy negyvenöt százalékát végeztük el, 650 holdat szántottak fel a traktorok. Ha az időjárás nem akadályozza a munkát, akkor ezt is befejezzük határidőre, a kongresszus kezdetére. Reméljük, hogy siker koronázza erőfeszítéseinket. AZTAN ARRÖL beszélgettünk, hogyan határozták el magukat a versenyfelhívásra. — Kisgyűléseket tartottunk, s megbeszéltük az emberekkel a versenyfelhívást. Nyugodtál} elmondhatom, mindenki megértette a jelentőségét, s egyhangúan helyeselte a tagság. A múlt évben először elértük a közös gazdaságban, hogy a tervezett munkaegységértéket ki is tudtuk fizetni. Szeretnénk, ha gazdaságunk tovább haladna a fejlődés útján, s úgy érezzük, bizonyítani kell. hogy eredményeink nem véletlenül születtek. Pedig nem könnyű maradéktalanul teljesíteni a vállalásokat. Kevés a munkaerőnk, s ez különösen a munkacsúcsok idején jelentkezik. Huszonhat erőgépünk van, ez is kevés a földterülethez. Csak úgy tudtuk az eddigi eredményeket elérni, hogy mindenki a lehető legjobban dolgozott. A munkát megszerveztük, alaPb- san felmértük a lehetőségeket is. — A munkaverseny hogyan hat a tagságra? — Mindenki érzi, hogy a maximumot kell nyújtania. Mint említettem, kevés az erőgépünk. Traktorosaink éppen ezért az elmúlt hetek során napi 14—16 órát dolgoztak. S továbbra is szükség van erre, hogy idejében befejezhessük a mélyszántásokat. De nemcsak a traktorosok, hanem mindenki jól elvégzi a munkáját. Mindenki tudja, hogy a közös gazdaság és a népgazdaság érdekei egybeesnek, többet, jobban kell termelnünk. S a kongresz- szusi munkaverseny újabb lendületet adott ehhez a munkához. A KERECSENDI Aranykalász Termelőszövetkezet versenyfelhívása nem megalapozatlan felhívás volt. Mögötte máris eredmények sorakoznak. A tagság, a vezetőség újra bizonyítani akar. S az eredményeket látva, valószínűleg nem marad el a siker. Kaposl Levente.
