Népújság, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-19 / 247. szám
Tiszán Innen - Dunán túl Jegyzékváltás Pest megyével Párbeszéd, a vetélkedő előtt: PEST MEGYE: Természetesen mi győzünk. HEVES MEGYE: De úgy is mondhatnánk, hogy mi. PEST MEGYE: Fegyverünket élesre töltöttük. HEVES MEGYE: A mienk élesebb. PEST MEGYE: Nono ... Még nem is láttad a mienket! HEVES MEGYE: Mutasd. PEST MEGYE: Előbb te... Iffy történhetett aztán a világtörténelemben is példa nélkül álló eset, hogy a vetélkedésben hadat viselő felek szócsövei, a Pest megyei Hírlap és a Heves megyei Népújság egy gyanúsan bizalmas gesztusként, hogy na lásd, még segítünk is, napjaid úgyis megszámláltat- tak, tájékoztatják egymást viselt dolgaikról, amelyek feltehetően szerepelnek majd a pénteki középdöntő pontzáporában. Halljuk tehát Pest megyét. (Ugyanekkor a Pest megyei front harcosai Heves megyéről tájékozódnak az általunk elküldött „jegyzékből”.) Mezőgazdaság a főváros szolgálatában Nagyon sokrétű a megye mezőgazdasága. Következik ez a jelentős éghajlati és talajkülönbségekből, de a közgazda- sági adottságokból is. A megye legészakibb részén, a szobi járásban például jó két héttel később kezdődik az aratás, mint a déli fekvésű Nagykőrösön. Talajai között megtalálható a'homok, a dunai öntéstalaj, az erdőségi talaj, az agyag. Legnagyobb kiterjedé„Pénzes” Pest megye szorgalmas parasztsága, már évtizedekkel ezelőtt olyan magasra emelt egyes mezőgazdasági ágakat, hogy versenytársra alig-alig akadt az országban. Értékes termelési körzetek alakultak ki, amelyeket a nagyüzemi gazdálkodás körülményei között igyekeznek tovább fejleszteni. Így északról délre haladva: a szobi járásban, a váci járás egy részén a málna termelése biztosítja a dolgozó parasztság jövedelmének nagyobb részét. A szentendrei járásban — főként a szigeten sű azonban a homok. A főváros közelsége, a jó szállítási körülmények, a jó piac is hatással van a megye mezőgazdaságának fejlődésére. Ez utóbbi egyre nagyobb szerepet játszik. A Politikai Bizottság 1965. márciusi határozata azt a feladatot adta a megyének, hogy a jövőben az eddiginél is jobban szolgálja a főváros ellátását növények — a földieper a „pénzes” nö- vény. Nem talál versenytársra a Buda környéki őszibarack sem. A főváros közelében magas színvonalú a kertészkedés. A vizet ehhez, elsősorban az úgynevezett ürgelyukafcból, a csőkutakból nyerik. Érdekes: amig a föld felszínén, úgyszólván az egész megyében kevés a víz — az évi csapadék meny- nyisége 500—550 milliméter között van —, a föld alatt 8— 10 méterre szinte kiapadhatatlan vízmennyiség található. Erre épül a kertészkedés. Olyan országos hírű kertészeti növényeket találunk, mint például a fóti paradicsom, az alsóné- medi kelbimbó, az inárcsi spárga, a vecsési káposzta, az üllői sárgarépa. A kertészeti terület egyébként meghaladja a 30 000 holdat. A nagykátai, a dabasi, a ceglédi járásban a szőlő- és gyümölcstermelés a fő termelési irány. Cegléd és környéke — Csemő, Nyársapát — az alföldi tömegborok hazája. Nagykőrösön és környékén a konzervgyár igénye szabja meg a termelést: fejlett az uborka-, a paprika-, a paradi- csomtermelés. A korai, primőr áruk között jelentős az áttelelő saláta, amelyből sok millió fejet exportálnak innét. Az állattenyésztés — egyes kisebb körzetektől eltekintve — nem fejlett. Ez alól a megállapítás alól talán a baromfi- tenyésztés az egyedüli kivétel. Most a Politikai Bizottság határozata értelmében a megye 22 termelőszövetkezetében 300- as tehenészeti telepeket létesítenek. A baromfitenyésztésben, a tojásellátó övezet kialakítása érdekében a háztáji állomány minőségi fejlesztését tűzték a megyében célul. Ikrek lehetnének Eger — Szentendre A ki Egert szereti, Szentendrén otthon érzi magát. Pe- dig más táj, Szentendre folyóparti város, és kisebb is, fele sincs mint Eger. Mégis, ha egyáltalán beszélhetünk városok arcvonásairól, egymástól messze szakadt ikreknek vélhetnénk őket, az egyező vonások szerint. A szűk utcák, sikátorok, le-fel hullámzó lejtők, emelkedők, s az ódon templomok azonos hangulatot teremtenek; itt is, ott is megcsap a történelem szele. Vakkos könyvek szólnak a városról, akárcsak Egerről, s az egyik legutóbbi kiadvány — 1960-ban nyomták —, mintegy 100 műemlékről, illetve műemlék jellegű értékről tudósít. Már az időszámításunk előtti 3000- ből is vannak leletek, amelyek megengedik a feltételezést, hogy ehelyt már akkor is éltek emberek. 1226-ban — bár mennyi emlék van eddig is! — oklevél örökíti, hogy Szentendre főesperesi központ volt. Aztán ide is befészkeli magát a török A középkorban kezdődik mégis a város megrajzolható arculatának kialakulása; majd a XVIII. század teremtett, s hagyott hátra ma is fellelhető emlékeket. Meg is kell említeni néhányat, de előbb még valamit: Az 1700-as évek közepén a szentendrei vörös borok messze földön híressé váltak. Egy korabeli városleírás ezt mondja róla: „Szentendre város ... fekvése rendkívül kellemes, több szőlőhegye van, ahol pompás szőlő terem ...” Számos pince is maradt ebből a korból... Nos, pincék, borok templomok... A híres Püspöki templom, Péter Pál templom, Preobrazsenszka-, Blagovesztenszka-, Pozsarevecska-, Opovacska templom, a Ráby Mátyás háza, a Kálvária vaskapuja ... Csoda-e, hogy Eger jut az ember eszébe? (dékiss) 8! ezer parasztcsalád jövőjéért A megye ezer és ezer szállal van összekötve a fővárossal. Így csaknem az egész megyét behálózzák az egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek gazdaságai. A Kisállattenyésztési Kutató Intézet gödöllői telepén elsősorban a baromfitenyésztés fejlesztése érdekében munkálkodnak szép eredményekkel a kutatok A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság az Állattenyésztési Kutató Intézet céljait szolgálja. Tápió- szelén a Magyar Tudományos Akadémia Agrobotanikai Intézetének kísérleti gazdasága működik. Törökbálinton a Kertészeti Kutató Intézet gazdasága található. A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola gazdaságának üzemegységei, főleg a Csepel-szige- ten és a főváros környékén helyenzkednek éL Ezek a gazdaságok szoros kapcsolatot tartanák fenn a környező gazdaságokkal, átadják gazdag tapasztalataikat. Az ország legfelsőbbfokú mezőgazdasági intézménye is a megyében található — Gödöl- 1 lön. Néhány esztendő alatt egyetemi város épült itt. Zsám- bék neve összenőtt a termelőszövetkezeti vezetőképzés gondolatával Mintegy 2500 szövetkezeti vezető ismerkedett az iskola falai között a mezőgazdaság elméleti kérdéseivel. Itt székel egyébként az ország egyetlen üzemgazdasági szaktechnikusokat képző, felsőfokú technikum is. Vácott mezőgazdasági technikum működik. A harmadik ötéves tervben Cegléden épül mezőgazdasági szakmunkásképző iskola. A mezőgazdaság átszervezése nagy távlatokat nyitott a megye mezőgazdasága számára. A második ötéves tervben Bács megye után itt telepítettek legnagyobb területen szőlőt és gyümölcsöst a termelő- szövetkezetek — 8000, illetve 7755 holdon. Nagymértékben fejlődött az öntözéses gazdálkodás is. A szőlők és gyümölcsösök rövidesen termőre fordulnak. Az állattenyésztés —, főként a szarvasmarhatenyésztés — fejlesztése érdekében tett intézkedések is hamarosan éreztetik előnyös hatásukat. A szorgalmas munka, amelyhez a társadalom segítsége is párosul, biztosíték arra, hogy eddig még nem látott színvonalra emelkedik a termelőszövetkezetekben dolgozó mintegy 61 ezer parasztcsalád élete. Mihók Sándor — Nézd, Vera, tudom, hogy történelemszakosnak készülsz, s ezért számodra Eger a világ közepe. Megértelek, Eger történelmi múltja valóban sokat nyújt egy jövendő történelemtanárnak, de azért hidd el, Pest megye sem szegényebb történelmi múltját, műemlékeit, művészeti értékeit tekintve. Sőt... — Hiszem, ha akarom ... — Jó. akkor ne hidd, de győződj meg róla személyesen. — Nem rossz gondolat, de még csak egy biciklim sincs, hogy bebarangoljam a te nagyra tartott megyédet. — Nem is kell. Ülj le ebbe a fotelbe, hunyd be a szemed, s képzelj magad elé egy különleges televíziót. A többit bízd rám. Rendben? — Nem bánom ... — Behunytad a szemed? — Igen. De nem látok semmit — Képzeld magad elé az egri minaretet. — Jó. De minek? — Most képzeld el csonkán, a felső kúpja nélkül, s máris nem kell Egerbe menned, csak Pesttől néhány kilométernyire, Érdre. — Érden minaret? *— Nem tudtad? — Nem. Oda egyszer tényleg elmegyek. — Érdemes, találsz ott még néhány érdekességet. Ü&6. október 19., szerda EGY KIS TÖRTÉNELEM — Például? — A minaret szomszédságában találod az érdi várkastélyt, amelynek helyén már a XIV. században várszerű épület állt. A kastélyt ma is az Aranyember kastélyának emlegetik az érdiek, mert dongaboltozatú pincéjében raboskodott Szapári Péter, akit Hamza bég záratott ide. Ebben a kastélyban írta Szapári Péter nemes bosszúja című közismert elbeszélését Jókai Mór, aki hosszabb ideig tartózkodott itt Sina Simon báró vendégeként. Jókai írói fantáziájára nagy hatással volt a báró bőkezű jótékonykodása, s ennek hatására kelt életre az író örökbecsű regénye, az Aranyember. — Meggyőztél. Feltétlenül elmegyek. — Akkor nézd meg a kastély mellett a római hadiutat, amely még ma is használható állapotban van, s azt az oroszlános emléktáblát, amelyen a következőket olvashatod: „1526. július 26-án, pénteken érkezett ide Budáról seregével II. Lajos király, aki Ákosházi Sárkány Ambrus pozsonyi főispánnak és nejének, Zablati Zsófiának e helyen állott kastélyában szállott meg.” — Felkeltetted az érdeklődésemet. — Pedig a megye százhetvenhét helysége közül még :sak egyről meséltem neked, s arról sem mondtam el mindent. Még azt sem. hogy Érd és Százhalombatta között százhu- szonkét halom van, amelyet Százhálom néven emlegetnek és kora vaskori síroknak bizonyultak. — Mesélj tovább! — Add ide a kezed. Most hajóra szállunlc, úgy utazunk tovább. Felfelé a Dunán. — Remek. — És most hallgasd az írót! „A Dunának talán fórrásvidé- kétöl kezdve egészen Belgrádig nincs szebb tája, mint a Viseg- rád alatt elterülő vidék, ahol a Duna két ágra szakad, a szentendrei és a váci folyóágra. Nappal is szép ez a táj, de aki Budapestről éjnek idején utazik gőzhajón fölfelé, az eléje táruló csodálatos panoráma úgy fellelkesíti, mintha a legszebb tündérországba került volna.” — Ki írta ezt? — Jákov Ignyatovics, neves szerb író, a szerb irodalmi realizmus megteremtője, aki Szentendrén született, s az 184S —49-es szabadságharcban magyar oldalon harcolt a Habsburgok ellen. Két regényt is írt a szentendrei szerb polgárság hanyatlásáról, a Respektus Vá- sza és az Örök vőlegény című műveket. — Melyikből idéztél? — Az emlékirataiból. De hallgass meg belőle még néhány mondatot. „A vármegye zabolátlankodásainak idejéből egy név jut eszünkbe, amely becsületet szerzett gazdájának. Ez Rab Ráby neve. Tehetséges, elszánt ember volt. ö védelmezte a szentendreieket a vármegye támadásaival szemben... Ez adta az én igen tisztelt írótársamnak, Jókainak, a kitűnő regényírónak az indíttatást arra, hogy Rab Ráby címen ismert regényét megírja. Anyagát kétségkívül a vármegye levéltárában őrzött periratokból merítette...” — Bevallom őszintén, ezt sem tudtam eddig. — És még sok minden mást, ami Szentendrével kapcsolatos. Például, hogy Szentendre a festők városa. — A Szentendrei művésztelepre gondolsz? — Arra is. Tudod, mikor alapították? — Ha jól emlékszem, harminchét esztendeje. — Pontosan. És kik a tagjai? — Barcsay Jenő, Czóbel Béla. .. — Állj, állj, állj! Tévedsz. Barcsay csak az idei nyárig volt tagja a művésztelepnek. Amióta felépült műteremháza, ott dolgozik. Czóbel Béla pedig soha nem volt tagja a telepnek. Három házzal odább lakik. Kora tavasztól késő őszig. Télen pedig Párizsban él. — Ezt valóban nem tudtam. — És gondolom, azt sem, hogy Czóbel házánál szemben, az utca túlsó oldalán épült fel a híres Parkmúzeum. ■—De, ott már jártam. Hű barátok, jó szolgák A vízibusztól a ferritig $ Mi az a masztikátor? A kunhalmok óriásai * Az aranynál is drágább A váci Híradástechnikai Anyagok Gyára igazgatói szobájában vitrin áll, benne mintadarabok. Karcsú üvegcsőben szürkés „por”. Egyike gyártmányaiknak: különleges ferrit. Lenn az üzemben patikamérleggel mérik: értéke a világpiacon nagyobb az aranyénál. Az üzem korát tekintve gyerek még: hatesztendős: alig múlt. Rangját, hírnevét illetően: versenghet a matuzsálemekkel:. .. nak Szobon. Dunabogdány- ban..: Mérföldes léptekkel haladt előre a megye ipapa: hétszer több nyomtatott áramkör, négyszer több ferrit, kétszer annyi golyóscsapágy készül a megyében, mint öt évvel ezelőtt. Megközelítően ötszörösére nőtt az elektromos kéziszerszámgyártás — Cegléden — s öt év alatt 25 ezer lakás épült fel. HÁROM GIGÁSZ AZ IKREK Összenőttek Pest megye ipara termékek sok ezer fajtáját állítja elő: hű barátaink, kísérőink, szolgáink ezek. A Duna hullámain suhanó vízibusz Vácott készült, de jut belőlük még Afrikába is. Kezet tör lünk: az erős vászon szálait Budakalá- szon a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál fonták anyaggá. Rádiót hallgatunk: alkatrészeinek tucatjai készültek Vácott, a bevezetőben említett gyárban; tv-t nézünk, a képcső ugyancsak Vácott, az Egyesült Izzó képcsőgyárában készült. A második ötéves tervben a megye ipara megkétszerezte termelését, s az ikrek — a termelés és az export növekedése — szerencsére: összenőttek! A második ötéves terv három legjelentősebb beruházása megyénket gazdagította: a kétmilliárd forint költséggel létesített Dunai Cement- és Mész- mű 1964 novemberében kezdte meg a termelőmunkát, s ma már évente 840 ezer tonna cementet készítenek itt. Megkezdték, s a jelenlegi tervidőszakban fejezik be a kunhalmok óriásainak, a Százhalombattán épülő Dunamenti Hőerőműnek és a Dunai Kőolajipari Vállalatnak a felépítését. A három gigász valóban kiérdemli ezt a nevet: a DCM hazánk legnagyobb — és leggazdaságosabban termelő — cementgyára; a Dunamenti Hőerőmű nemcsak azzal büszkélkedhet, hogy 200 méteres kéménye a legnagyobb az országMert ugyanez idő alatt az export is a korábbi kétszerese lett, s egyetlen évben, 1965-ben a minisztériumi önálló vállalatok közel kétmilliárd forint értékű terméket küldtek öt földrész országaiba. MÉRFÖLDES LÉPTEKKEL Az ipar biztos és jó kenyér: megközelítően nyolcvanezer ipari munkás van Pest megyében — leszámítva azt a százezernél is többet, akik a fővárosban tevékenykednek — s a létszám növekedése mellett gomba módra sokasodtak az új ipartelepek is. Példaként nagyon is hiányos, de még így is eléggé érzékletes felsorolást arról, — hogy a már említetteken túl — napjainkban mi mindent gyártanak szűkebb pátriánkban: aszfaltkeverő gépeket — masztikátorokat — Cegléden, golyóscsapágyat Di- ósdon, cementet, kötöttárut, tréningruhát, filmet és fotópapírt Vácott, árammérő órákat Gödöllőn, konzervet Nagykörösön és Dunakeszin, vasúti személyvagonokat ugyancsak Dunakeszin; olajkályhákat Törökbálinton, tehergépkocsikat a Csepel Autógyárban, Szigethalmon, áramot és olajtermékeket Százhalombattán, papírt Szentendrén, követ bányász— Akkor menjünk tovább, Leányfalura. — Ott mi az érdekes? — Szintén művésztelepülés. — Tudom, Móricz Zsigmond élt ott. — Első művészlakója Erkel Ferenc volt. Vele szinte egy időben költözött ide Gyulai Pál, majd Rózsahegyi Kálmán következett a sorban. Móricz Zsigmond úgy ismerkedett meg Leányfaluval, hogy egy alkalommal Gyulai Pál invitálta meg magához. A Móricz-ház- ban található emlékmúzeum ma Leányfalu egyik idegenforgalmi látványossága. — Tehát csak volt művész- település. — Tévedés. Itt él ma is Szentiványi Kálmán, Szeberé- nyi Lehel, Fábián Zoltán. Tavasztól őszig itt lakik Móricz Virág. A falu legújabb iróla- kója pedig Karinthy Ferenc... — Ennyi művész él Pest megyében? — Sokkal több. Visegrádon például egész művészkolónia alakult ki. Csak néhány nevet a sok közül. Áprily Lajos költő, Török Rezső író. Jékely Zoltán költő. Melis György operaénekes. Gobbi Hilda színművész, Fónay Márta színművész, Gyöngy Pál zeneszerző, Cseres Tibor író. — Eddig azt hittem, hogy Visegrád csak a Fellegvárról és a Salamon tornyáról nevezetes. — Látod, mondtam, hogy sok mindent nem tudsz az én megyémről. — Mesélj tovább. kérlek... — Előbb megiszunk egy kában, hanem azzal is, hogy itt lépnek először működésbe 150 megawattos áramtermelő gépegységek — három ilyen lesz —, s hogy — három 50 mW-os egység már termel — 600 mW-os teljesítményével az országos ranglista élén áll. Hárommil- liárdba kerül népgazdaságunknak ez az áramtermelő óriás, s ugyanennyibe a szomszéd, a Barátság kőolajvezetéken érkező fehér aranyat feldolgozó Dunai Kőolajipari Vállalat. Itt ma még évi 1 millió tonna olajat dolgoznak fel, de 1970-ben ez már évi 3 millióra, majd a további bővítéssel évi hatmillió tonnára növekszik. A gigászok emberek ezreinek adtak munkaalkalmat, s ugyanakkor átformálták, átformálják a táj arculatát is: a százhalombattai termelőszövetkezet nagyméretű üvegházakat fűthet majd az erőmű hűtővizével, s az erőművet övező valamikori kukoricás helyén ma modern lakóépületek magasodnak, s a két nagy építkezés befejezte- kor már többezres lakosú, modem városrész lesz itt. MEGIFJODÖ ÖREGEK A szólás, hogy jó az öreg a háznál, érvényes az iparra is, persze: ha jól értelmezik ezt. Mert nem minden az új üzemek létesítése: a régiekkel is sokat lehet keresni, ha áldozunk rá. Kétszázmillióba kerül a Nagykőrösi Konzervgyár rekonstrukciója, de eredményeként a jelenlegi hétezer vagonról évi tizenkétezerre nő a termelés; jóval háromszázmillió felett költünk az ország egyetlen fotokémiai gyárára, a váci Fortéra, de megéri: ugrásszerűen megnövelheti exportját, s fedezheti a belföldi igényeket is; 140 millió forint jut az Egyesült Izzó képcsőgyárának bővítésére, s a példák itt is könnyen sorolhatók tovább. Iparvállalatainknál ma érthetően az új gazdasági mechanizmusra való felkészülés áll a munka középpontjában. Munkához láttak már sok helyen a piackutató részlegek, egymást érik az exportot szolgáló, új rendeléseket hozó utazások — Indiától Libanonig utaznak Pest megyei szakemberek — s jelentős fellendülés tapasztalható a tanácsi és a szövetkezeti iparban is, s ez utóbbiak jelentőségét jól érzékelteti, hogy az ország helyi ipari össztermeléséből való részesedés alapján megyénk a főváros után a második helyet foglalja el. Biztató, lelkesítő eredmények ezek: néhány évtizede még közvetlen a főváros határában kezdődött a „magyar puszta”. Ahogy másutt, úgy megyénkben is, ma már az ipar adja meg hétköznapjaink arculatát, hűen szolgálva szűkebb ég tágabb pátriánk javét. Ha te is akarod... Prukner Pál vát. Mészáros Ottó
