Népújság, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-19 / 247. szám

Korszerűbb állattenyésztés, magasabb jövedelem Mezőtárkányban A MEZÖTÄRKÄNYI Arany­kalász Termelőszövetkezetben korszerűbb módszereket és új tett, korszerűen berendezett istálló megfelel a korszerű tehenészet követelményeinek. Az etetés­től kezdve a trágyakihordás­ig minden munka gépesített. A gépeik lehetővé teszik, hogy fe­le annyi állatgondozó végezze el azt a munkát, mint a régeb­bi típusú, ugyancsak 96 férő­helyes istállóban. Űj módszerként alkalmazzák a közös gazdaságban az itatá­sos borjúnevelést. A régebbi eljárás szerint egy borjú fel­nevelése közel háromezer fo­Új eljárás a gesztenye szaporítására Szelidgesztenyéből a hazai termés nem elégíti ki a szük­ségletet. Nem is annyira a mennyiséggel, mint inkább a minőséggel van probléma. A minőség javítására új mód­szert dolgoztak ki a Kertészeti Kutató Intézetben. A geszte­nyét eddig csak magról tudták szaporítani, erfnek következté­ben egyenlőtlen minőséget adó állományok jöttek létre. A ku­tató intézetben kikísérletezett gyökereztetési és oltási eljárás biztosítja azt, hogy az új fák — hasonlóan más gyümölcsök­höz — a törzsfa tulajdonsága­it örököljék. A megfelelő törzsfákat szé­les körű szelekcióval választot­ták ki. Az ország 35 vidékén a legjobbnak talált 350 fa kö­zül. rintba került, míg az új mód­szer alapján alig több mint kilencszáz forintba. Az itatá­sos eljárás ugyanakkor azt is jelenti, hogy a közös gazdaság nyésztés jövedelmezőségének Mindenki tudja, mindenki helyteleníti: azok is, akik rá­kényszerülnek és azok is. akik kénytelenek hallgatóla­gosan tudomásul venni. Még­sem tesznek ellene semmit. Illetve... Legutóbb a tag­gyűlésen szólalt fel ebben az ügyben az egyik gépkocsive­zető. Szégyenkezve és felhá­borodva tiltakozott ellene, de úgy, hogy maga sem tud mást tenni: „kénytelen” csal­ni. a menetlevél adatait kor­rigálni, ha azt akarja, hogy a megállapított teljesítményt elérje. A TEFU-nál ez a gyakor­lat. Vegyünk egy példát. A te­hergépkocsi vezetője éppen, a MÉK-nek végez szállítást. Ahhoz, hogy a munkaidejére megszabott teljesítményt el­érhesse, a kocsiforduló Idejét, a megtett kilométereket és az áru mennyiségét kell figye­lembe vennie. Ha ebből a hármas feladatból a kocsifor­duló ideje kicsúszik, már nincs száz százalék. Mielőtt bemegy a telepre), a kocsiját le kell mázsáltatnia. Hogy mennyi idő alatt rakják meg áruval a teherkocsit, ez alig­ha rajta múlik. Aztán megint a mázsálás következik, és ugyanakkor, ugyanott, ugyan­az a kapus írja fel a blokkra a felrakott áru mennyiségét és fajtáját. Persze, ha szállí­tási idény van, elég nagy a forgalom a telepen, sorban állnak a gépkocsik a mázsán innen és túl. A gépkocsinak a beérkezés­től az indulásig, mondjuk: ötven perc tartózkodási időt engedélyez az előírás. De csú­szik tíz percet, aztán a kö­vetkező fordulónál Ismét né­hány percet, és így megy ez tovább a munkaidő alatt. fokozására. A korszerű, negy­ven férőhelyes borjúnevelő további fejlődést jelent majd. A létesítménye­ken kívül a szakemberek is egyre többet tesznek azért, hogy szakmai tudásukat nö­veljék, megfelelő képzettség­gel rendelkezzenek ahhoz, hogy újabb jövedelmező mód­szereket vezethessenek be. „KELL" A gépkocsivezetőnek azon­ban tizenöt óránál többet nem szabad fuvaroznia. Mire kényszerül tehát, hogy a megszabott kocsiforduló-szá- mot a tizenöt órán belül tel­jesíthesse? Korrigálja a me­netlevél Időadatait: beleszo­rítja a tizenöt órába a szük­séges kocsifordulókat. És a valóságban a tizenöt óra helyett tizenhetet fuva­roz. Bent a telepen azt mond­ja, már régóta bent tartózko­dik, mosta a kocsit, vagy ki­sebb javításokat végzett raj­ta, és így tovább: ügyességé­től, leleményességétől függően ad különböző magyarázatot. Tulajdonképpen önmagát csapja be. Ha úgy vesszük, csak saját pihenéséből lop el időt, egészséget veszélyezteti. Hogy munkabírását is. és en­nek következtében későbbi keresetét Is. azt most hagyjuk figyelmen kívül. De mi tör­ténik akkor, ha a „korrigált” két órát fekete-fuvarral töl­tötte el? Ha a korrigált két órán belül balesetet, karam­bolt okozott, és a karambol helyéről angotovsan távozott? Ott az alibije a naplóban: papíron már a telepen volt a karambol időpontjában! Ne nézzük azonban a szél­sőséges eseteket, maradjunk a tényéknél: csalni „kell” a gépkocsivezetőnek, ez a gya­korlat. Kinek jő ez? Ha a rendelkezésben van a hiba, azon kell változtatni, de a csalást nem szabad „sza­lonképessé” tenni. Ki mer ezek után erkö'csi követelmé- nvekről beszé'ni ezeknek a gépkocsivezetőknek? Nincs alan hozzá. Amit elmondtunk — sajnos — valóban gyakorlat. Szün­tessük meg az okát. (gmf) eljárásokat vezettek be az ál­lattenyésztés fellendítésére. A régebbi tehénistálló mellett korszerűen berendezett 96 fé­rőhelyes istállót adtak át rendeltetésének. A másfél mil­lió forintos költséggel elkészí­mintegy 80 ezer liter tejjel többet tud értékesíteni az ed­diginél. A szövetkezet vezetői és állattenyésztői további erő­feszítéseket tesznek az állatte­CSALNI fiatalt találunk a mezőgazda­ságban, a szocialista címért küzdő brigádok, munkacsapa­tok tagjai között is. Iskolai KISZ-szervezetei is egyre magasabb szinten dolgoznak, segítik azokat, akiknek gyen­gébbek a képességeik és hiá­nyos előképzettségük miatt ne­hezebben megy a tanulás. E gyre inkább erősödnek a KISZ kommunista és tömegszervezeti vonásai. Ifjú­ságunk ideológiai, erkölcsi ne­velésében is jelentős fejlődés van. Hazafiságuk és a proletár internacionalizmusuk egyik ékes bizonyítéka a Vádoljuk az imperializmust! politikai ak­ció, amelyben a fiatalok több­sége részt vett. Az említett akció komplex hatása rendkí­vül jelentős volt ifjúságunk eszmei, politikai fejlődésére. Természtesen nem lehet le­becsülni a hosszú évek óta folytatott rendszeres nevelő­munkát sem. Eredményeinkhez hozzájárul egyrészt, hogy a párt helyes politikájával, munkastílusá­val nagy hatást gyakorol az ifjúság gondolkodásmódjára és gyakorlati tevékenységére. Másrészt a KISZ szervezetei a párt helyes politikája alapján az ifjúság rétegződését, szak- mai összetételét és érdeklődési körét figyelembe véve általá­ban helyesen szabják meg a legfontosabb feladatokat, mód­szereket és eszközöket. Ifjúsági szövetségünk a fia­talok több mint 40 százalékát tömöríti soraiba. Tömeg’oeto- iyásával és kommunista jel­legének erősödésével az ifjú­ság ennél is nagyobb részét képes magával ragadni a kü­lönböző politikai és termelési akciókra, kulturális, sport- és egyéb tevékenységre. Eredményeink elérését köny- nyítette. hogy javult a fiatalok Anyagi helyzete, szociális, kul- ^fcrális és egyéb ellátottsága, fokozódott a társadalom ifjú­ság iránt érzett felelőssége, ál­lami és társadalmi szerveink hatékonyan segítették a megye ifjúságának nevelését. Nem lenne teljes a kép, ha nem-szólnánk azokról a hibák­ról, amelyek leginkább nehe­zítik a KISZ-szervezetek mun­káját. Az ifjúságra leginkább jellemző lendület mellett a KISZ-tagok egy részére még hat a közömbösség, a társadal­mi tevékenységtől való elzár­kózás. Egyes helyeken erősödik a kispogári befolyás. Nem egy helyen találkozunk a Nyugat­imádat jelenségével, miközben lebecsülik eredményeinket. A kadnak még olyan fiata- *' lók is. akik a minden­napi munkában csak kénysze­rűséget látnak, keresetük nagy részét elszórakozzák. nem lát­ják egyéni életük perspektívá­ját. Sok helyen találkozunk, a fellazítás politikájának hatásá­val. a nacionalizmus, a burzsoá erkölcs egyes maradványaival is. A tények azt mutatják, hogy az eszmei, politikai nevelőmun­kával KISZ-szervezeteink lé­nyegesen kevesebbet foglalkoz­tak, mint a gazdasági, építő ínunkéra való mozgósítással. Hangsúlyozni kell: amellett, hogy a termelést segítő tevé- kenjrségünket fokoznunk kell (például a gazdasági mechaniz­mus reformja erőteljesebb részvételt követel a KlSZ-szer- vezetektől), sokkal aktívabb és tudatosabb ideológiai, politikai nevelőmunkát kell kifejteni a fiatalok között, illetve a ter­melési versenyeket is a kom­munista nevelés szolgálatába kell állítanunk. Agitációs munkánkban a KISZ-vezetőket a fiatalos len­dület, az érzelmi hatások fo­kozása, ezek lehetőségeinek kihasználása jellemezze, táplál­va az önálló kezdeményező­készségre való törekvést... El­kerülve az egyoldalúságot, a rétegek sajátosságait jobban figyelembe vevő politikai munkát igényel a mai helyzet. A fennt leírt negatív jelen­ségeken túl van még több ki­javítani való is, mégis most ezekre helyes irányítani a fő figyelmet. Aj ifjúsági szervezet tevé­“ kenységének másik ol­dala az érdekvédelem. Ezt ki­csit elhanyagoltuk eddig, an­nak ellenére, hogy a kormány 1087/57 határozata rendelkezé­sünkre állt. Keveset foglalkoz­tunk a határozat megvalósítá­sával mi is, de azok a szer­vek is, amelyekre ez szintén vonatkozik. Kiindulópontja en­nek a határozatnak, hogy: „A kormány a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetséget az egész magyar ifjúság képvise­lőjének tekinti, és ezért fel­hívja a minisztereket, a Mi­nisztertanácsnak közvetlenül alárendelt országos hatáskörű szervek vezetőit, a tanácsok végrehajtó bizottságait, a vál­lalatok, intézmények és egyéb állami szervek vezetőit, vala­mint felkéri a szakszervezete­ket, szövetkezeteket, hogy a döntésük alá tartozó és az ifjú­ságot érintő minden ügyet a KISZ-szervezetekkel tárgyal­janak meg.” Mit is jelent ez? Jelenti azt, hogy ahol fiatalok dolgoznak, a fiatalok áthelyezésével, ju­talmazásával, fizetésemelésével kapcsolatos kérdések megvita­tásába be kell vonni a KISZ- szervezetet. Jelenti továbbá azt, hogy, a lakásproblémák meg­oldásánál (az új lakások húsz százalékát fiatal házasoknak kell adni) is kérni kell a KISZ különböző szerveinek vélemé­nyét. Jelenti továbbá ez a ha­tározat azt is, hogy segítem kell az iskolákban végzett fia­talok elhelyezkedését, megfe­lelő kulturális és sportfeltéte­lek biztosítását, hogy ifjúsá­Mezőgazdasági termékek és szakkönyyek kiállítása Poroszlón Érdekes, ötletesen megrende­zett kiállítás vonja magára a figyelmet Poroszlón, a műve­lődési házban. A község ter­melőszövetkezetei és a művelő­dési ház kiállítást rendezett a közös gazdaságok legszebb termékeiből. A látogatók megismerked­hetnek a falu termelőszövetke­zeteinek életével, munkájával, gazdasági eredményeivel. A kiállított termékek mellett ma­gyarázó szövegek ismertetik a felhasznált műtrágya-mennyi­séget, az előveteményt és a holdanként! termésátlagot így a szakember és a látogató egy­aránt részletes betekintést nyerhet a termelési folyamat­ba. Az egyes terményfélesé­gek mögött ott láthatók azok a szakkönyvek is, amelyek az il­lető növény termesztésével foglalkoznak. A Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet bemutatja a holdan­ként 18,2 mázsás átlagtermést hozó fertőd! búzáját, a 80, il­letve 87 mázsás átlagtermést adó gülbaba és Epoka burgo­nyát. Érdekesség az angol szár­mazású, zöldhéjú Charleston dinnye és a martomvásári hib­rid kukorica. Az Űj Erő Termelőszövetke­zet burgonyáival és nagy ho­zamú Bezosztája búzájával vesz részt többek között a ki­állításon. A bemutatott Be- mése is bemutatkozik a látoga- gas száma is bizonyítja. A á- zósztája 23,7 mázsás átlagter- tók előtt legszebb példányai- kerre való tekintettel g rende- mést hozott. Ezenkívül a közös val. zők elhatározták, hogy ezentúl gazdaság őszi és tavaszi árpa- A kiállítás igen sikeresnek minden évben megrendeznek ja, alma-, körte- és dohányter- mondható, ezt a látogatók ma- hasonló jellegű kiállítást. Tovább javul a cipők minősége — Új, korszerű formák és anyagok — Miért ázik be a cipő? A műanyagtalp térhódítása A Könnyűipari Minisztérium Cipőipari Igazgatósága termelési főosztályának tájékoztatója gunk teljes erejét kifejthesse a legfontosabb feladatok vég­rehajtásában. Az ifjúság érdekvédelmében ezek pillanatnyilag a legége­tőbb problémák, azonban ez nem jelentheti azt, hogy nem kell fellépni a fiatalok egy részénél tapasztalható jogtalan követelőzés és túlzott igények ellen. A központi bizottság ál­lásfoglalása egyaránt hangsú­lyozza az ifjúság jogait és kö­telességeit, hogy úgy kell ne­velni az ifjúságot, hogy meg­értse azt: aki többet ad a tár­sadalomnak, az többet is kap tőle. Az ifjúság érdekvédelme azt is magában foglalja, hogy a KISZ-nek nagyobb kezdemé­nyező szerepet kell vállalnia a fiatalokat érintő javaslatok, rendeletek, törvények kialakí­tásában és végrehajtásában, hogy minél sókoldalúhb együtt­működést alakíthassunk ki az állami és társadalmi szervek­kel. Felmerülhet a kérdés, hogy kivel szemben, ki ellen kell társadalmunkban védeni az if­júság jogos érdekeit? Mind­azokkal szemben, akik az if­júság törvényben biztosított jogait, annak megvalósítását gátolják. Már előbb említettük, de * * külön hangsúlyoznunk kell, hogy az ifjúság jogos ér­dekeinek védelmében együtt elvárja a társadalom, hogy ké­pességeik szerint vegyenek részt céljaink megvalósításá­ban. Ezek azok a legfontosabb kérdések, amelyekről az MSZMP megyei vb és a KISZ megyei vb együttes ülése tár­gyalt az állásfoglalás alapján, és egyetértését fejezte ki, el­várva minden kommunistától és ifjú kommunistától, hogy ezeknek szellemében munkál­kodjék. Németh Tibor, a KISZ megyei titkára — Az elmúlt években való­ban több panasz hangzott el a ragasztott cipők talpleválása miatt. A panaszok alapján a cipógyárak vizsgálatot végez­ték, és most már a talpat az orr-részen három szeggel kü­lön is felerősítik. Megszigorí­tották ugyanakkor a technoló­giai fegyelmet is, s a végrehaj­tott intézkedések eredménye­ként — tudomásunk szerint — az idén már nagymértékben csökkentek az ilyen fogyasztói panaszok. — Azt is sokan panaszol­ták, hogy a nem megfelelő minőségű, hibás cipők ki­cserélése lassú és nem minden esetben .történik meg. A belkereskedelem szerint ennek az az oka, hogy az ipar nem cseréli ki ezeket a cipőket, vagy csak igen megkésve teszi ezt. — A leggondosabb ellenőr­zés mellett is előfordul a cipő­gyártásnál — mint tömegter­melésnél —, hogy egészen kis mennyiségben (0,5—1 %) hibás áru is a fogyasztókhoz kerül. A fogyasztóközönség károsodá­sának elkerülésére a kormány olyan rendeletet adott ki. hogy a fogyasztók reklamációját a cipőboltokmak kell elintézniük. Jogos ' panasz esetén a hibás cipőt meg kell javíttatni, vagy ki kell cserélni, illetve az el­lenértékét vissza kell fizetni. Meg kell jegyeznünk, hogy a fogyasztók sokszor olyan cipőt is visszavisznek kicserélésre, amelynél egyértelműen megál­lapítható; nem a természetes használattal összefüggő rongá­lódásról van szó. Ilyen esetben a cipőboltok természetesen nem cserélhetik ki a lábbelit. — Mi a helyzet a cipők vízállóságában? — A legutóbbi években — a divatirányzatnak és a fogyasz- töközönség kívánságának meg­felelően — a cipők nagy több­ségét könnyű, hajlékony, vé­kony talppal készíti az ipar. Ezek *a cipők esős időben való­ban nem vízállóak. A cipőipar az egész éven át viselhető, un. utcai lábbeliknél azonban ma is biztosítja a vízállóságot. Ilyenek a vulkanizált talpú lábbelik, a rámánvarrott- és goyservarrott cipők. Ezekből annyit termelünk, amennyit a belkereskedelem rendel. Kivé­tel a vulkanizált talpú cipő, amelynél a rendelkezésre álló géppark kapacitása nem ele­gendő az igények teljes kielé­gítésére. — Milyen újdonságai van­nak a cipőiparnak és mire számíthatunk a közeljövő­ben? — A dupla bőrtalpú, vagy pedig vastag (5—6 mm vastag­ságú) bőrtalppa! készült cipők merevek és kemények. Ezeket a fogyasztók már nemigen ke­resik. Helyettük az Ipar köny- nyebb, rámánvarrott. mikro! porózus gumitalpú cipőket gyárt, amelyek vízállóak és ugyanakkor formájuk is mo­dem. E típusból minden igényt kielégíthet az ipar. Olyan kí­vánság is elhangzott, hogy talpbetét elhelyezésére is al­kalmas cipőket készítenek. Ez ebben az évben megtörtént és már 1967-ben gyártunk olyan cipőket, amelyekbe a betétet kényelmesen elhelyezhetik. — Merre tart a cipőgyár­tás, milyen irányban fej­lesztik a gyártástechnoló­giát? — Az ipar fejlesztésénél és gépi « beruházásainál azt a szempontot érvényesítjük, hogy a jelenleginél is nagyobb mennyiségben biztosítsunk a fogyasztóközönségnek ragasz­tott cipőket, zömében műanyag talppal, különben ez az irány­zat az egész világon, mert az állandóan növekvő cipőterme­lés talpigényét a rendelkezésre álló nyersbőr-készlet nem fe­dezi. A műanyagtalpú cipők ugyanakkor tartósabbak és vízállóbbak, mint a bőrtalpúak. A vulkanizált talpú cipők e'- terjedésének eddig az volt az akadálya, hogy a vulkanizált sarok és talp merev volt és ne­héz. E panaszok megszünteté­sére az Ipar külföldről új gép­sort szerzett be, ennek segít­ségével modern formájú, köny- nyebb talpú és sarkú vulkani­zált cipőt tudnak gyártani. Ép­pen ezért az ipar fejlesztési tervében szerepel e cipőtípus termelésének további növelése, — fejeződött be a cipőipar il­letékes vezetőinek tájékoztató­ja. Zs. L. műiről} i 1966. október 19., szerda \ A Központi Sajtószolgálat munkatársa felkereste a Köny- nyűipari Minisztérium Cipő­ipari Igazgatósága termelési főosztályát, hogy érdeklődjék a cipőipar jelenlegi helyzeté­ről, a panaszokról, az újdonsá­gokról és a várható fejlesztés­ről, — A fogyasztóközönség pa­naszkodik a ragasztott tal­pú cipőkre. Mit tesz az ipar a panaszok megszün­tetésére?

Next

/
Thumbnails
Contents