Népújság, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-18 / 246. szám

A pártértekezletekről jelentjük: A füzesabonyi járás kommunistái a jövőben is fáradhatatlanul dolgoznak a nép szebb, boldogabb életéért • . . Úszta Gyula altábornagy, a KB tagja is részt vett a pártértekezleten Ünnepi díszbe öltözött va­sárnap a füzesabonyi kultúr- ház, amely a kommunisták ta­nácskozása, a járási pártérte­kezlet színhelye volt. A nagy jelentőségű tanácsko­zás elnökségében foglaltak he­lyet többek között Vúszta Gyu­la altábornagy, honvédelmi mi- miniszterhelyettes, az MSZI|1P Központi Bizottságának tagja, megyénk országgyűlési képvi­selője, Bíró József, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a megyei tanács elnöke, Havel­land Ferenc, a megyei párt- végrehajtóbizottsóg tagja, a MÉSZÖV elnöke. Horváth Nán- domé, a megyei pártbizottság tagja, a nőtanács titkára. A beszámolót Horváth Fe­renc. a Füzesabonyi Járási Pártbizottság első titkára ter­jesztette elő. A beszámoló ele­venen tükrözte azokat az eredményeket, tennivalókat, amelyeket a járás kommunis­tái az elmúlt négy évben elér­tek, illetve amelyek megvaló­sításra várnak. A járás mezőgazdasági jel­legű, ennek megfelelően a be­számolóban központi helyet foglalt el ez a kérdés, öröm­mel hallhatták a küldöttek, hogv a járás mezőgazdasági üzemei az eltelt években olyan változásokon mentek keresztül, amelyek a termelőszövetkezeti mozgalom új, fejlettebb szaka­szát jelentik. A termelés sza­kadatlan növekedése igazolja, hogy a mezőgazdasági üzemek túljutottak a kezdeti lépéseken, és most kezd gyümölcsöt hoz­ni az a sokszor hősi, sok pénzt és energiát felemésztő munka, amelvet a szövetkezetek veze­tői, tagjai és nem utolsósorban a járás kommunistái kifejtet­tek. A járás a megye egyik fon­tos gabonatermelő területe. A beszámoló megemlítette, hogy a szántóterület 32,2 százalékán termelnek kenyérgabonát, 27,6 százalékán takarmánygabonát. A búza termésátlaga négy év alatt 29, a kapásoké 41 száza­lékkal nőtt. Addig amíg 1962- ben egy holdra 94 kiló műtrá­gya jutott, most 184 kiló ve­gyes műtrágyát használnak fel. Az állattenyésztés hozamai is növekszenek, bár ebben a vo­natkozásban sok még a tenni­való. Kihangsúlyozta az elő­adó, hogy a járás mezőgazda­sági üzemel jelenleg 20 millió forinttal termelnek több árut, mint négy évvel korábban. Helyet kapott a beszámoló­ban a járás kulturális, tömeg­szervezeti életének értékelése, a pártélet, a párt belső helyze­tének elemzése és mindazok a fontos kérdések, amelyek a VIII. pártkongresszus határo­zataiban a járás kommunistái­ra hárultak. A beszámolót több órás vita követte. Akik ezt a vitát hall­gatták, az volt a benyomásuk: A járás kommunistái reálisan és a valóságnak megfelelően értékelik a helyzetet, saját munkájukat. Az őszinte hang, a bátor bírálat, a harcos kiál­lás jellemezte azokat a felszó­lalásokat, amelyek a délelőtti óráktól egészen délutánig hangzottak el. A felszólalók elemezték — küldött feladatuknak eleget té­ve — alapszervezetük, pártbi­zottságuk kommunistáinak munkáját, kifejtett tevékenysé­güket. A káli, a kápolnai ter­melőszövetkezetek elnökei egy­re szépülő életükről, a gazda­ságok fokozatos megeőrsödésé- ről szóltak, kiemelték a terme­lőszövetkezeti pártszervezetek hasznos tevékenységét, azt az eredményes munkát, amelyet ezek a pártszervezetek végez­tek. Ugyanakkor nyilvánosság­ra hozták azokat a gondokat, problémákat, amelyek a szö­vetkezeti parasztságot nap­jainkban leginkább foglalkoz­tatják. A nvusdíi, az SZTK- járu lökök további kiterjeszté­se, a fiatalság helyzete kerültek !gv a nlénum elé. Vadkerti Míklósné aldebrői küldött elmondotta, hogy ná­luk már harminc asszony vég­zett különböző szakmunkás- tanfolyamot, ismertette ered­ményeiket Szólt arról, hogy a tsz-ben 6 év alatt már négy mezőgazdász fordult meg, és ez bizonyos mértékig rányomja bélyegét a termelésre. Bírál­ta egyes vállalatok, a gépjaví­tók tevékenységét. Előfordult — hangsúlyozta —, hogy a szövet­kezet gépkocsijába beszereltek egy motort és „hármat” szám­láztak le __ — Hogyan bízzunk az Ilyen vállalatokban? Vajon segíteni, támogatni akarják-e a terme­lőszövetkezeteket? Mezei Jánosné, a Káli Gim­názium igazgatónője rövid, de lényeges kérdéseket érintő fel­szólalásában az oktató-nevelő munka sikereivel, gondjaival ismertette meg a küldötteket Barta András, a füzesabonyi Petőfi Tsz elnöke, országgyű­lési képviselő, azokról a leg­fontosabb kérdésekről beszélt amelyek napjainkban a szövet­kezeti tagok tízezreit foglalkoz­tatják. A tudatformálás, a szö­vetkezeti demokrácia mellett szólta várható új tsz-törvény megszületéséről, azokról az erő­feszítésekről, amelyeket a kor­mány a parasztság életszínvo­nalának további javítására ten­ni szándékozik. Bírálta ő is a gépjavítók munkáját. Elmondotta, hogy szövetkezetükben. 1966-ban 16 motorcsere volt, ebből hét mo­tort már 1965-ben is kicserél­tek, tehát egy évig sem tartot­tak el ezek a motorok. Sok felszólaló, így Csirke Antal besenyőtelki küldött foglalkozott a pártszervezetek munkájával, többen bírálták a járási pártbizottságot és kije­lentették, hogy a jövőben még több segítséget várnak a járás választott kommunistáitól. Csirke Antal örömmel számolt be arról, hogy pártszervezetük­nél 76 párttag közül, 58 végez rendszeres pártmunkát. Bírd József, a megyei párt- vb tagja, a megyei tanács elnö­ke a megyei párt-vb üdvözle­tét hozta el, majd néhány fon­tos kérdésről beszélt: Így ki­emelte, hogy a párt az elmúlt évek során mindig helyesen és megfelelő időben hozta meg határozatait, amelyek a kom­munistákat, a dolgozók tízez­reit mozgósították. Szólott a tsz-vezetés egyes kérdéseiről, hangsúlyozva a termelőszövet­kezeti elnökök politikai mun­káját, amelyre a szakember­gárda kialakulása után mind jobban mód és lehetőség nyí­lik. Beszélt a pártirányítás he­lyes módszeredről, óvta a párt­szervezeteket attól, hogy elap­rózzák magukat és apró-cseprő ügyekkel töltsék idejüket, a lé­nyeges kérdések helyett. Kőhegyi Béla nagyúti peda­gógus értékes és érdekes fel­szólalásában a falusi fiatalság helyzetéről beszélt, majd szó­lott az olyan típusú emberek­ről, akik a mi rendszerünkben nevelkedtek, ebben is tanultak, mégsem hívei, harcos követői a párt politikájának. Nagy tetszéssel fogadták a küldöttek Úszta Gyula elvtárs felszólalását, aki mindenek­előtt gratulált a járás kommu­nistáinak nagyszerű eredmé­nyeihez, megelégedését fejezte ki az értekezlet munkájával kapcsolatban. Harcos pártértekezieflként ér­tékelte a kommunisták füzes­abonyi tanácskozását, majd egy Hatvan város kommunistáinak küldöttei elfogadták a városi pártbizottság beszámoló­ját és a határozati javaslatokat, majd megválasztották az új pártbizottság tagjait. (Foto: Mészáros) Jó úton járnak a hevesi járás kommunistái tón vették bonckés alá munká­jukat. nem féltek kimondani, ha valami nem úgy sikerült, mint ahogy elképzelték, elter­vezték. Megállapította a párt­értekezlet: a növekedés elle­nére is néhány pártszervezet­ben nem folyik kielégítő párt­építő munka, annak ellenére, hogy a beszámolási időszakban a párttagság összetételében egészséges a fejlődés. Szép eredményt értek el a párttag­ság politikai és ideológiai ne­velésében is, évente a párttag­ság 60 százaléka tanul a párt- oktatás különböző tormáin, számosán elvégezték a marxis­ta—leninista középiskolát és az esti egyetemet Javulás ta­pasztalható a párttagság akti­vitásában is, néhány helyein azonban nem bízzák meg párt- munkával a kommunisták egy részét. A taggyűlések látogatottsága az eltelt időszakban javult, különösen eredményesek vol­tak a vezetőségválasztó tag­gyűlések. ahol a párttagság 90 —100 százaléka részt vett, és a napirendek megvitatásában is egyre többen vesznék részt. Részletesen szólt a beszámoló a vezetés eredményeiről és hi­báiról, a demokratikus centra­lizmus helyes és helytelen ér­telmezéséről, a bírálat és az önbírálat fejlődésében elért je­lentős eredményekről. A VIII. kongresszus óta tovább szilár­dult a párttagság helyzete, a kommunisták többsége eleget tesz a szervezeti szabályzatban foglaltaknak. A párttagság zö­me élen jár a termelésben, pél­damutató a közösségi és a ma­gánéletében, igyekeznek a szo­cialista erkölcs normái szerint élni és befolyásolni a párton- kívüli dolgozókat. Szólt azonban a beszámoló Vasárnap Hevesen is tanács­koztak a járás kommunistái­nak küldöttei. A járási párt­értekezlet elnökségében helyet foglalt Egri Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az MTS elnöke és Tamás Lász­ló, a megyei .pártbizottság tit­kára. A járási pártbizottság beszámolóját Srarrikó László, a járási pártbizottság első titká­ra terjesztette a pártértekezlet elé. A pártbizottság beszámolója hűen tükrözte azt a nagyszerű rminkát, amelyet a járás dol­gozói végeztek a pártszerve­zetek, a kommunisták vezeté­sével a VIII. pártkongresszus, a járási és a megyei pértérte- kezlet határozatainak megvaló­sításáért. Számot adott a be­számoló a járás eredményeiről, fejlődéséről, elemezte azokat a politikai intézkedéseket, ame­lyek nagyban elősegítették, hogy a hevesi járásban is szi­lárdult, erősödött a pártegység, szélesedett a párt tömegkap­csolata. A hevesi járás majd 46 ezer lakosából 23,5 ezer fő a mező- gazdaságban dolgozik, éppen ezért — helyesen — a beszá­moló és a vitában részt vevők is döntően azzal foglalkoztak, hogyan alakult, fejlődött a já­rás termelőszövetkezeteinek helyzete, hogyan változott, ja­vult tagságának életkörülmé­nye. Néhány példát csak a fejlődésről: a járás szövetke­zeteinek közös vagyona 1962- től 1965 végéig 304 millióról 508 millióra növekedett, a szö­vetkezetek tiszta vagyona négy év alatt 124 millióval gyara­podott. Többszörösére emelke­dett a biztonsági alap. módo­sult a szövetkezetek vetési szerkezete, a fejlődés iránya egyre inkább a belterjes gaz­dálkodás felé mutat. Jelentős a fejlődés — ha ez nem is teljesen töretlen — az átlag­termések alakulásában is, mind jelentősebb szerepet tölt be a szövetkezetek gazdálkodásá­ban az állattenyésztés. Az eb­ből eredő összeg eléri a bevé­telek 45 százalékát, sőt, több szövetkezetben meghaladja a bevételek 55 százalékát is. És még egy számadat: 1960-hoz mérten 19S5-ben 52 százalékkal növekedett az árufelvásárlás értéke a járásban. A tsz-ek gyarapodása, gaz­dálkodásának javulása termé­szetesen eredményesen hatott a szövetkezeti parasztság élet­körülményeinek alakulására isi A tsz-tagság jövedelme 1965- ben 15 millió forinttal volt több, mint 1961-ben. az egy dolgozó tagra a közösből ere­dő jövedelem 1961-ben 9874, 1965-ben pedig 13 472 forint volt. Ehhez a gyarapodáshoz a tagok szorgos munkáján túl hozzájárul az állam segítsége, a tsz-ek gépparkjának, anyagi felkészültségének növekedése, javulása is. Szép eredményeket ért el a járás az elmúlt négy év alatt a kultúra fejlődésében, a szociá­lis helyzet javulásában is. A beszámoló és a küldöttek is büszkén szóltak arról, hogyan gyarapodott, gazdagodott járá­suk dolgozóinak élete, az anyagiakon túl a szellemieket illetően is. Ismét egy példa: az általános iskolából kikerül­tek 65—70 százaléka középis­kolában folytatja tanulmá­nyait, és az érettségi megszer­zése után egyre többen helyez­kednek el a termelőmunkában. Vagy: az elmúlt négy év alatt ötszörösére emelkedett a tévé­tulajdonosok száma, jelentős a fejlődés a közoktatásban, a népművelésben és az egészség- ügyi ellátottságban is. Mindez nem jelenti azt, hogy semmi gond, semmi igény nincs már ezeken a területeken, de mind a beszámoló, mind a hozzászó­lók hangsúlyozták, a munka to­vábbi javítása és az állam se­gítsége megoldja ezeket a gon­dokat, problémákat. Nagy helyet kapott mind a beszámolóban,, mind a vitában Vasárnap a városi tanács épületében tartották pártérte­kezletüket Hatvan város kom­mun istáinak küldöttei. 1964- ben alakult meg a pártbizott­ság, így most került először sor arra, hogy a végrehajtó bi­zottság megbízásából Szabó Ferenc, Hatvan város pártbi­zottságának titkára pártérte­kezleten számolhatott be a végzett munkáról. Ünnepélyes keretek között, pontosan 9 órakor kezdődött a pártérte­kezlet amelynek elnökségében helyet foglalt Fehér István, a megyei pártbizottság osztály- vezetője is. A nap eseményéhez méltó volt az ünnepélyesség és he­lyénvaló a jól végzett munka öröme. Hiszen a beszámolási időszakban Hatvanban is to­vább nőtt a munkásosztály társadalmi szerepe és politikai befolyása. A dolgozók biztató eredményeket értek el a ter­melésben, a munkások nagy számban vesznek részt állami, politikai, ideológiai továbbkép­zésben. Megkezdődött a tsz-pa- rasztság egységes, szocialista osztállyá alakulása és ennek követi?eztében a munkás-pa­raszt szövetség tovább erősö­dött. Hatvan város értelmiségi dolgozói eredményesen segítet­ték a termelési, szociálpolitt­Minden kommunista küsdjön a párt politikájának megvalósításáért Pártértekezlet Hatvanban kai. nevelési és a kulturális feladatok megoldását A párt- bizottság és az alapszerveze­tek konkrét intézkedési terve­ket dolgoztak ki a párt politi­kájának helyi megvalósításá­ra és az intézkedési tervek eredményesen szolgálták a fel­adatok végrehajtását elősegí­tették a második ötéves terv sikeres befejezését. A gazda­ságosság fokozásában, az ex­port növelésében és a minő" ség javításában biztató ered­ményeket ért el a Hatvani Cu­kor- és Konzervgyár, illetve a téglagyár és az építőipar. Jó munkát végeznek a vasutasok, a Lenin Tsz -ben 1964-ben az egy tagra eső átlagos jövede­lem 17 000 forint volt, 1965-ben 19 500 forint a munkák 80 százalékát gépesítették és az elmúlt év végén 42 millió fo­rintot tett ki a szövetkezet fel nem osztható közös vagyona. A pártszervezetek eredmé­nyesen koordinálták a tanács és a tömegszervezetek munká­ját, céltudatos irányát mutat­tak a. vensenyvállalások telje­sítésére. A párt irányításával az el­múlt években nőtt a társadal­mi összefogás, nőtt a burkolt útak hossza, korszerűbb lett a közvilágítás, javult a vízellá­tás, az emberek sokat tettek a virágos Hatvanért,­Az elért eredmények szépeit és biztatóak, de a Mező Imre úti lakótelep járulékos beru­házásának elmaradása lassan tűrhetetlen helyzetet teremt. A termelő- és a nevelőmunká­ban jelentkező hiányosságok fékezik a gyorsabb előrehala­dást. A revíziós bizottság jelenté­sét dr. Lukács Lajos terjesz­tette elő. Ezután úttörők kö­szöntötték a pártértékezletet, majd a vitában felszólalt B. Nagy Károly, dr. Szabó Ele­mér, Drávecíci Imre, Árt{ Fe­renc, Papp József, Gácsér Ist­vánná, Hangácsi Viktor, Kiss József, Hatvani György, dr. Bartus Imre, Szuromi István és Fehér István. A felszólalások bizonyítot­ták, hogy Hatvan város kom­munistái helyeslik a párt poli­tikáját egyetértenek az el­hangzott beszámolóval és a határozati javaslatokkal. Ki­fejezésre juttatták, hogy is­merik és vállalják a várható nagyobb feladatokat. (fazekas) néhány kérdésben hasznos ész­revételt tett. Hiányolta, hogy a beszámoló nem foglalkozott a honvédelem kérdéseivel, katona fiaink munkájával — Sóik pénzbe kerül a hon­védelem — mondta. — De a bé­ke még mindig olcsóbb a há­borúnál. örömmel állapította meg, hogy a felszólalók helyeslik és egyértelműen támogatják az MSZMP politikáját, követke­zetes munkáját, amelyet a dol­gozó nép életszínvonalának emelése érdekében kifejt Be­szélt az új gazdasági mechaniz­mussal összefüggő kérdésekről, a munkás—paraszt szövetség további elmélyítéséről, a népe­sedés problémáiról, A küldöttek Úszta élvtárs beszédét osztatlan örömmel és tapssal fogadták. A felszólalások és a vita után került sor a járási párt­bizottság, a megyei pártérte­kezlet küldötteinek megválasz­tására. A Füzesabonyi Járási Pártbizottság első titkárává a küldöttek újra Horváth Fe­renc elvtársat választották. — szalag — a politikai munka helyzete és további feladatai. Mind a be­számolóból, mind a hozzászó­lásokból kicsendült: az eltelt négy év alatt az élet minden területén érvényesült a párt vezetése, a kommunisták pél­damutatása. A pártbizottság beszámolója és a pártszerveze­tek küldöttei bátran és őszin­azokról a hibákról is. amelyek akadályozzák az eredménye­sebb munkát a pártéletben. Több vezető beosztású párttag­nál a szakmai ismeretek gya­rapítása került előtérbe, elő­fordult, hogy egy-egy vezető a saját akaratát, vágyait igyek­szik környezetére rákénysze­ríteni, egyes gazdasági veze­tőknél túlzott az anyagiasság­ra való törekvés, több párttag elméletileg zavaros nézeteket hirdet. Részletesen foglalkozott a beszámoló a tanácsok és a kü­lönböző állami szervek munká­jával is, megállapítva, hogy az elmúlt években jelentős fej­lődést értek eL A beszámoló és a hozzászólók is értékelték a KISZ és a többi tömegszerve­zet munkáját, s amikor elis­merték eredményes munkáju­kat, hasznos tanácsot adtak jö­vőbeni tevékenységükhöz. Sokszínű és tartalmas volt a hevesi járás kommunistáinak pártértekezlete. A járás kom­munistáinak küldötted kicse­rélték tapasztalataikat, őszin­tén és bátran mondták el vé­leményüket, megerősítették egymást abban, hogy a járás kommunistái jó úton járnak, hogy eredményeik alapja a párt politikájának helyes alkalma­zása, a közös munka, a szilárd egység, a pártohk ívüliekkel va­ló szoros együttműködés ered­ménye. A járási pártértekezlet 47 tagú pártbizottságot választott és megválasztotta küldötteit a megyei pártértekezletre. A já­rási pártbizottság megválasz- . tóttá a végrehajtó bizottságot, a járási pártbizottság első tit­kárának egyhangúlag ismét Sramkó Lászlót választotta. (papp)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents