Népújság, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-30 / 231. szám

I Szombaton este évadnyitó premier az egri Gárdonyi Géza Színházban? MY FAIR LADY ’& nyári szünet után, szomba­ton este, Thália templomában isimét felgördül a brokátfüg­göny, kezdetét veszi a játék, az 1966—67-es színházi évad első premierjével. A színháztörté­netben eddig szinte példátlan ssikersorozat érkezik új állomá­sára az egri Gárdonyi Géza Színház színpadára. Pygmalion, a ciprusi szob- rászk irály beleszeretett a ma­ga alkotta szoborba, amely az istenek jóindulatából életre kél. G. B. Shaw ebből az antik hagyatékból kölcsönözte nagy sikerű vígjátékéinak alapötle­tét és korszerű történet kereté­iben bemutatja, hogyan lehet egy nagyon is parlagi modorú tvirágáruslányból megmintázni 4a finom, előkelő társasági Siölgy szobrát. A Pygmalion világsikert ara­tott, — szinte állandó műsora a világ jelentősebb színpadai­nak. (Budapesten a Katona Jó- asef Színház mutatta be Mé­száros Ágival a főszerepben.) A vígjáték zenés, musical-vál­tozatát 1965-ben mutatták be New York-ban My fair Lady címmel. Magyarra nehezen fordítható ez a cím: „Az én tipp-topp hölgyem” — ez talán a megközelítő fordítás. A mi színházaink is meghagyták az eredeti angol címet, s így ke­rül az egri közönség elé is a kitűnő szerzőpár, F. Low« és A. J. Lerner zenés játéka. A szinlapon ma még úgy 'tűnik, sok az ismeretlen név, de az első bemutató után bi­zonyára már kedves és jó isme­rősök lesznek az új színészek Ss Egerben, hiszen siker, is- <meretség és hírnév mindig egy úton jár a színház, világában. Higgins professzort Némethy Ferenc, a Magyar Népköztársa­ság érdemes művésze, Jászai- díjas alakítja, öt már ismeri az egri közönség: Bálint papot alakította Az egri csillagokban. A Doolittle-t alakító Sallós Gá­bor Jászai-díjas művésszel is találkozott már egyszer az egri közönség: Hegedűs hadnagy •szerepét játszotta, ugyancsak Az egri csillagokban. Eliza szerepét kettős szerep- osztásban játssza a színház: Komáromy Éva, valamint Margittay Ági Jászai-díjas. Ko­máromy Éva öt éve tagja a miskolci színháznak, sók ope­rett-főszerepet játszott, eddigi legnagyobb sikerét a My fair Ladyben alakította. Amint a művésznő elmondotta, sok jót hallott már az igényes egri kö­zönségről, s nagy szeretettel készül az egri előadásokra. Azt szeretné, hogy az egri közön­ség is Elizaként zárná a szí- vé^i?. A szombat esti premieren Margittay Ági játssza Eliza sze­repét. Bár a Jászai-díjas mű­vésznő eddig még nem szere­pelt az egri Gárdonyi Géza Színház színpadán, mégsem is­meretlen a város színházláto- ! gáté közönsége előtt. A buda­pesti Petőfi Színházban, a j veszprémi, legutóbb pedig a! miskolci színházban aratott si- i keretnek híre Egerben is meg- ! előzte bemutatkozását. Vele n.ég néhány szavas interjút sem készítettünk, néhány órá­val ezelőtt érkezett haza New York-ból... | Találkozunk a színjapon még néhány ismerős névvel: Mrs. Pearce szerepét Lenkey Edit, Káépáthy Zoltánt pedig Csikós Sándor játssza, a jelmezeket Kalmár Katalin tervezte, ko­reográfus Somoss Zsuzsa-. Az előadást Orosz György Jászai-díjas rendezte. ★ Hadd szóljunk néhány szót a közönségről is. Az elmúlt j színházi évadban 2116 bérlete- j se volt az egri Gárdonyi Géza i Színháznak, a most induló J évadra eddig már 3100 a bérié- ; lesek száma. Nemcsak az egri í közönség, hanem a környék la- 1 kői is érdeklődnek a színház j előadásai iránt. Parádsasvárról I 52-en, Makiárról 70-en. Mátra- derecskéről 43-an, Bátorból 64-en váltottak bérletet. A színházlátogató közönség Á népi tánctól a kibernetikáig Az Egri Úttörőhöz sarkköreiről A képen Margittay Ági, Eliza alakítója. ..Gondolati esték*1 sorozatra váltottak bérletet. ★ A közönség megtöltötte a né­zőteret, felmegy a függöny, s kezdődhet a játék, az új szín­házi évad fanörltusz) O&joter «Ssó napjaiban újra megkezdi munkáját az Egri Üttörőhaz, hogy a megyeszék­hely úttörőinek és kisdobosai­nak hasznos, színes, sőt: izgal­mas programot biztosítson a szabad időben. Mit kapnák az úttörők aiz új tanévben? Ezt kérdeztük meg Cs. Németh Er­zsébettől, az Egri Űttörőház fiatal igazgatónőjétől. — Igyekeztünk ebben az esz­tendőben is megfelelő, a gyere­kek érdeklődését kielégítő fog­lalkozásokat biztosítani az út­törőház munkatervében — mondotta Cs. Németh Erzsébet. — A „ház” tizenegy helyisége áll az általános iskolások ren­delkezésére. Ezúton is szeret* nénk köszönetét mondani az ipari tanuló-intézet és az építő­ipari vállalat kiíszistáinak, akik társadalmi munkában segítet­tek az űttörőház csinosításá­ban. Az úrj tanévben az úttörő­házban — folytatta az igazgató­nő — szákköröket, tanfolya­mokat és klubokat alakítot­tunk, amelyeken a gyerekek kívánságait igyekszünk majd kielégíteni. Akik fúrni-faragni szeretnek, megfelelő irányítás és segítség mellett dolgozhat­nak a fan- munkáló vagy a | fémmegmunkáló szakkörben. A j szenvedélyes bélyeggyűjtők ! számára is szerveztünk szak- í kört. Aki szereti a bábjátékot, ott van a bábszakkör. Vám le- | hetőség a motorszerelésre, a rá- [ diózásra, a modellezésre is. Szerveztünk tánc-szakkört is az úttörőknek és a kisdobosok­nak. — Van-e valami újdonság az elmúlt évekhez képest? — Egy roppant érdekes, és j bizonyára sokakat vonzó szak- jkört is szerveztünk ebben az évben, a kibernetikai szakkört! j A vezető tanár már Budapes­ten is foglalkozott ilyen szak­körrel, melynek munkájáról a tv annak idején riportot ké­szített. Ezen a szakkörön igyek­szünk a gyerekek számára hoz­záférhetővé tenni a XX. száza­di tudomány egyik hatalmas vívmányát, a kibernetikát. Ér­dekessége. hogy év végére a szakkör tagjai egy robotembert is készítenek majd! Lesz ezen­kívül még varró, foto, eszpe­rantó és háztartási gépjavító szakkörünk is. A kisdobosok részére külön létrehoztunk varró-, kisgazjj- asszony- és bábszakkört. Lesz két tanfolyamunk is: az ide­genvezetői és a fototanfolyam. Végül a klubokról: a levelező klub tagjai testvéri országok­kal váltanak leveleket, a hon védelmi klubban pedig érde­kes beszélgetések, előadások folyamán ismerkedhetnek meg a gyerekek a katonák életével. És, hogy el ne felejtsem, lesz zenekara is az úttörőháznak! — Milyen foglalkozások lesz­nek még az úttörőházban? — Minden szerdán rende­zünk filmvetítéseket, s szer- dánkint tartjuk az úttörőveze­tők és tisztségviselők tovább­képzését is. Vasárnap délélőt- tönkint jutalom-mesedélelőt- töket rendezünk: azok vehet­nek rajta részt, akiket az őrs­vezetők a heti végzett munka után javasolnak. — Van-« már sói: .páenÉtSK aő? — Sajnos* annyi nincs* amennyit szeretnénk. Itt van példáid a legérdekesebb, leg­izgalmasabb szakkör, a kiber­netikai. Nem tudom elképzelni, mi lehet az oka, hogy erre a legkevesebb a jelentkező, pedig egyébként nagyon népszerű tudományág. Több segítséget kérünk a csapatvezetőktől és a tanároktól, hogy szakköreinkre, amelyeken hasznosan töltik idejüket a gyerekek, még töb­ben jelentkezzenek. A szakkö­rök vezetői pedagógusok, mér­nökök, technikusok és főiskolá­sok. A kezdet nehézségeitől füg­getlenül megkezdi munkáját az Egri Űttörőház, s minden bizonnyal foglalkozásain hasz­nosan töltik majd idejüket az úttörők. Remélhetőleg munká­jukhoz az iskolák, üzemek és intézmények továbbra is min­den segítséget megadnak. K. G. Még valami az „Eger" városnévről Azok között, akik szeretnek a szavak, a nevek jelentésével foglalkozni, bizonyára nagy ér­deklődést keltettek az,,Eger’’ vá­rosnév eredetével kapcsolat­ban megjelent cikkek. Ezek — legutóbb Bakos József profesz- szor írása is — abban állapod­tak meg, hogy Eger az itt, haj­dan volt mocsaras völgy éger- fáitól kapta nevét, s ezt a vá­ros német neve is — Erlau — bizonyítja. Anélkül, hogy vitába kíván­nék szállni e tiszteletre méltó véleményekkel, fel szeretném hívni a közfigyelmet egy vál­tozatra, amelyet a néwnagya- rázók eddig nem érintettek, s amely nem kevésbé valószínű az eddig ismerteiknél. A Bükkben sok a muzeális értékű helynév. Ezek egyiké­JELENA RZSEVSZKAJA: HITLER VÉGNAPJAI MÍTOSZ NÉLKÜL Fordította: KIS TAMÁS vaStaz orvosi löt teleiben. Amikor a szükséges kémiai analízist elvégezték, levonták a végleges következtetéseket: „A belső szervek és a vér vizsgálata raáo-vegyületek je­lenlétét mutatta ki. Ebből szükségképpen adódott a kö- vetkezetetés, hogy a háláit... cián-vegyüietek mérgező hatá­sa okozta”. flCf látta Hitlert ? Május 4-e van kora reggel. Űjra a birodalmi kancellárián. Ki látta utoljára Hitlert? Ki látta őt egyáltalán a pincében elevenen. Ki tud a sorsáról? Karl-Friedrich-Wilhelm Schneider garázs-technikus: „Nem tudom, hogy Hitler egy­általán Berlinben volt-e 1945. május elsejéig. Személyesen nem láttam őt itt.” Május elsején a föld alatti garázsban, mint már elmondta, Schneider hallott Hitler ön- gyilkosságáról, annak gépkocsi- vezetőjétől, Erich Kempkétől és a garázs főnökétől. „Ezt a hírt szájról szájra adták, min­denki beszélt róla, de senki nem tudott semmi bizonyosat.” összevetve ezt a hírt azzal az utasítással, amelyet Hitler tit­kárságától kapott, hogy szállít­son benzint a „Führer-bunker- be”, alakult ki benne a feltéte­lezés, hogy miért volt szükség a benzinre. ötvenéves ember, aki hivata­losan így mutatkozott be: Wil- hem Lange főszakács, a Füh­rer gazdasági hivatalának konyháján. * kwodalrol kancel- jgjKSU)”'. 4 NmüsőJi tsm. szeptember Ä, »sätet1 nek. az „ímőfcő”-nek megfejté­se érdekében végzett etimoló­giai és helyszíni kutatásaim során került elém egy rövid szó: eg. A nyelvtudomány sze­rint az eg, yg, így, ügy szavak a víz szónak a manysi (vogul) nyelvben ma is élő alakválto­zatai. Hogy ezek az alakválto­zatok népünk honfoglalásakor még éltek a magyar nyelvben is, bizonyítják az ilyen össze­tételek: Feketeügy, Szederügy (Feketevíz, Szedervíz). De bi­zonyítja a tihanyi apátság 1055-ben kelt alapítólevele; eb­ben két ízben is szerepel a la­tin nyelvű okirat magyar nyel­vű határjelölései között a fi- zeg, illetve fyzeg, ami füzek közt fakadó, folyó viz neve. Ennek a fizegnek, fyzegnek a párját leltem a Bükk egyik gyönyörű fekvésű rétjének, a „Hereg-rét”-nek nevében: A, her füvet, fűféleséget jelent (lóhere), s így, a fyzeg útmu­tatása szerint a hereg fű között fakadó, folyó vizet jelent. Akik valaha is jártak e réten, meg is találhatták a füves helyen fakadó forrást. Ez a hereg közelebbi helyen is előfordul, bár kissé össze­mosódva a közhasználattól, a Hergyimó névben. A Hergyi- mó (Hereg — imó, Heryg — imó) annak a dűlőnek a neve, amely az Eged nyugati olda­lán húzódik a város széléig. A hereg, a füves helyen fakadc forrás itt is megtalálható, ws már Tiba-forrásnak hívják, a; Eger várát török uralom aló felszabadító Koháry-féle sere: hadnagyáról, Tiba Istvánról. A most már két helyütt i! szereplő eg a szótöve az Eger és Eger helyneveknek és fo lyónk nevének. A —d gyakor helynévképző ezen a tájon, adományozó, donatív jellege vaj (Kerecsend, Borsod, Emő< stb.), de az —r helyképző is ismerjük. (Pl.: Megyer). Valószínű tehát, hogy a emberi letelepedéseknél ol fontos víz szó ősi alakváltoza tát foglalja magában az Ege és Eger neve. Bár nem tartozik szorosa ide, ezzel végzem, ha már e2 zel kezdtem. Az imó szóban a emő szónak a párját őrzi Bükk rengetege. S amint a emő az euő-nek ősi alakja, a imó az ivó-mák hajdani ejtés Az Imókő nem imakő tehá amint a múlt század végén ke Ipolyi Arnold-féle magyar m thológia szerettte volna megfe; teni, valamiféle pogány áld< zati kő értelmében, hanem eg: szerű, szép, józan Ivókő, hisze a tavaszi hónapokban harsog hatalmas forrás fakad oldali bői, lévén túlfolyó nyílása ma még feltáratlan bükki ba languendszemek. ör. Krnttm-mem, hozzáértését dicséri, hogy nem­csak a könnyű műfajt tömörí­tő „látványos esték” sorozatra váltottak bérleteket, hanem kö­zel 800-an a „Színházbarátok 7 estéjé”-re és ezren felül van azok száma, akik a négy új magyar drámát tartalmaizc V. Göbbels holttestét Voss al- tengernagy, Kunz dr., Lange szakács, Schneider garázs- technikus, Eckoldt — Göbbels testőrségének vezetője —, Zirrum mérnök — a birodalmi kancellária épületének techni­kai ügyvezetője — és sokan mások agnoszkálták. Annak ellenére, hogy meg­égett, mindenki felismerte, aki csak találkozott már vele, vagy akárcsak messziről látta, annyira jellegzetes volt a kül­seje. Törékeny alakjához ké­pest aránytalanul nagy feje mindkét oldalán belapult. A jobb lábára bicegett, ez a lá­ba rövidebb volt a másiknál és a lábfeje befelé görbült, — „dongalába” volt. ahogyan nálunk nevezik. Jobb lába nem égett el, megmaradt rajta a vastag talpú ortopéd cipő, a lábfej megtámasztására szolgá­ló betéttel. A náci egyenruha — fekete, gyapjú nadrág, vilá­gosbarna vászonzubbony — foszlányokká égett. Máig em­lékszem sárga nyakkendőjére, amely fekete, elszenesedett nyakára hurkolódott, s egy ho­rogkereszttel díszített, kerék fémjelvény fogta össze. összeégett „Walter”-rend- szerű pisztolyát mellette talál­ták, a fegyvert nem használ­ták. „A holttest átkutatásánál megállapították, hogy keserű mandulára emlékeztető szaga van, és egy ampulla töredékeit fedezték fel a szájában” — ol­(A Zrínyi Katonai KJatJónái ez év őszén megjelenő könyv cövidttett Kövese-) „Utoljára április első napjai­ban láttam Hitlert, amint ku­tyájává, egy Btandi névre hall­gató juhászkutyával, a birodal­mi kancellária kertjében sétál­gatott”. . Mit tud ön Hitler sorsáról? „Semmi bizonyosat. Április 31-én odajött hozzám a kony­hára Tarnow őrmester, Hitler kutyáinak gondozója, hogy élel­met vigyen a kutyakölyköknek. Meglehetősen rosszkedvű volt, és azt mondta nekem: ..A Füh­rer halott és a holttestéből semmi sem maradt”. A birodalmi hancelláfia al­kalmazottai között olyan hí­rek jártak, hogy Hitler meg­mérgezte, vagy agyonlőtte ma­gát és a holttestét elégették. Hogy a valóságban így tör­tént-e, nem tudom.” Wilhelm Zimm, a birodalmi kancellária épületének techni­kai ügyintézője: „Utoljára áp­rilis 29-én délben 12 órakor láttam Hitlert. A Führer bun­kerébe hívatott, hogy megja­vítsam az elromlott szellőztető berendezést. Miközben ott dol­goztam, a dolgozószoba nyitott ajtaján keresztül megláttam Hitlert”. Mit tud ön Hitler sorsáról? „Április 30-án 6 órakor két munkás, Wemich csatornatisz­tító és Günner villanyszerelő, visszatérve a Führer bunkeré­ben végzett munkájukról, el­mesélték, hogy azt hallották, Hitler állítólag meghalt. A részletekről nem mondtak semmi egyebet”. Hans-Brich Voss altengernagy; „Részt vettem Hitler jelenlété­ben itt az óvóhelyen lezaj­lott megteftd&éasa. Hitter ha* Iáillírét Göbbefctöl hallottam.” Május 4-én a birodalmi kancellária kertjében megta­lálták egy férfi és egy nő elé­gett tetemét — Hitlert és Éva Braunt. Csurakov, Klimenko alezre­des egyik katonája, ott állt a birodalmi kancellária kertjé­ben, az egyik bombatölcsér előtt, amely a Führer-bunker bejáratától balra volt és észre­vett valamit. Csurakov arra fi­gyelt fel. hogy a bomibatölcisér- ben a föld laza és porhanyós, a tölcsér mélyén egy páncél­ököl ki nem lőtt robbanófeje fekszik legurulva, de megakadt valamiben, ami egy szürke ta­karó széléhez hasonlít. A ka­tona leugrott a bombatölcsér fenekére és ráakadt egy férfi és egy nő félig elégett holttes­tére. amelyet földdel temettek be. Így találták meg Hitler és Éva Braun tetemét. A katona segítségül hívta bajtársait és négyen ásták ki őket. A megtaláltak nevét a követ­kező napon összeállított jegy­zőkönyvben rögzítették. „Felvétetett 1945. május ha­vának 5. napján. Panaszov Alekszej Alek- szandrovics főhadnagy, Csura­kov Ivan Dmitrievics, Oiejnyik Jevgenyij Sztyepanovics és Szerouh Ilja Jeframovics köz­katonák, Berlin városában, Hit­ler birodalmi kancelláriájának körzetében, annak a helynek közelében, ahol Göbbels és fe­lesége holttestét megtalálták, Hitler személyes óvóhelye mel­lett megtalálták és kiásták két elégett holttestet, egy nőét és egy férfiét. A tetemek erősen megégtek és valamilyen kiegészítő tám­pont nélkül nem lehet őket ag- noszkálni. A holttesteket egy bomba- tölcsérben találták, néhány méterre Hitler óvóhelyének bejáratától, földdel betakarva.” Azután tovább forgatták a földet a bombatölcsérben és két kimúlt kutyára akadtak — egy juhászkutyára és egy tacskóra. a .. .megtaláltunk és kiás­tunk két kimúlt kutyát.

Next

/
Thumbnails
Contents