Népújság, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-11 / 215. szám

Kongresszusi munkaverseny

megyénk földművesszövetkezeteiben

# M

Irta: Havellant Ferenc, a MÉSZÖV elnöke

A szocialista munkaver™ sen ym ozgalom, amely pártunk IX. kongresszusa tiszr teleiére az egész országban kibontakozott, széles érdeklődésre és visszhangra talált megyénk földművesszövetkezeti mozgalmában is.

A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a KISZ központi bizottsága felhívását követően dolgozóink részéről sok helyen olyan elhatározások születtek, hogy e nagy jelentőséggel bíró esemény tiszteletére tovább folytatják és kiszélesítik a korábbi két esztendőben oly eredményes felszabadulási

munkamozgalmat.

A' MÉSZÖV igazgatósága és a KPVDSZ megyebizottsága a maguk részéről természetesen a legnagyobb örömmel és egyetértéssel fogadták ezeket a megnyilvánulásokat és arra az elhatározásra jutottak, hogy felkarolják a gazdasági szervező munka valamennyi eszközével segítik, támogatják és irányítják e nemes kezdeményezéseket.

A mostani időszakban, amikor a párt helyes gazdaságpolitikájának végrehajtásával egyre jobban előrehaladunk a szocializmus építésében, a dolgozók széles körében mindinkább érlelődik az a felismerés, hogy egyéni boldogulásuk, jólétük alakulása milyen szorosan összefügg az egész szocialista társadalom szilárdságának növelésével, gazdaságának gyarapításával. Ennek a felismerésnek alapján válik ma egyre tu dalosabbá az a törekvésük, hogy a fizetéssel összhangban álló kötelezettségeiken túlmenően ténylegesen többet és jobbat alkossanak a társadalom számára.

Pártunk IX kongresszusa tiszteletére az eddigieket is meghaladó mértékben szélesedik ki a dolgozók szocialista munkaversenye. A tapasztalatok összegezése arra mutat, hogy a gyakorlatban egyre inkább megvalósulnak azok a megállapítások, amelyeket Lenin „A nagy kezdeményezés” című művében fejtett ki. „A kommunizmus ott kezdődik, amikor az egyszerű munkás önfeláldozóim, nehéz munkával megbirkózva kezd gondolkodni a munka termelékenységének emeléséről, arról, hogy minden púd gabonát, kőszenet, vasat és egyéb terméket megőrizzen, bár azokat nem személyesen a dolgozó kapja, nem is , hozzátartozói’, hanem ,távolállókt, azaz a társadalom egésze”.

A szocializmus lényegében gyökerezik és természetéből következik, hogy serkenti a társadalmi fejlődést gyorsító emberi tett vágyát, amely a mi viszonyaink között a szocialista munkaverseny-mozga- lom keretében ölt testet.

„A szocializmus — állapítja meg Lenin — nemcsak nem fojtja el a versenyt, ellenkezőleg, először teremti meg annak lehetőségét, hogy a versenyt valóban széles, valóban tömegméretekben alkalmazzák, hogy valóban a dolgozók többségét vonják be az ilyen munkába, ahol megmutathatják, hogy mii tudnak, ahol kifejleszthetik képességeiket. ahol megnyilvánul- hatnak azok a tehetségek, amelyek a népben, e frissen buzgó forrásban megvannak és amelyeket a kapitalizmus ezer és ezer, millió és millió esetben eltivort, elnyomott és elfojtott’.

A földművesszövetkezeti mozgalomban a szocialista munkaverseny területén már igen gyümölcsöző eredmények születtek. Minden túlzás nélkül tárgyilagosan megállapíthatjuk, hogy jelentősen előrehaladtunk dolgozóink munkához való viszonyának és öntudatának formálásában. Az eddigi eredmények és tapasztalatok jelentőségét abban is látjuk, hogy tömegméretekben előbbre vitte szövetkezeti vezetőinket annak megértésében,

1066. szept. IX, vasárnap segítsék

sát. A készletek helyes kialakításával, az igények gondosabb felmérésével és a kereskedelmi munka színvonalának növelésével, gépek, berendezések, kapacitás kihasználásával el kell érni, hogy az áruforgalom az eddigieknél — a lemaradt földművesszövetkezeteknél is — gyorsabb ütemben emelkedjék.

A mostani időszak egyik legfontosabb feladata a zöldség- és gyümölcsfelvásárlás és értékesítés lehetőség szerinti zavartalan lebonyolítása. Az e terület irányítását végző és bonyolításában részt vevő valamennyi dolgozó azzal a tudattal végezze munkáját, hogy a zöldség, gyümölcs és az egyéb cikkek felvásárlása fontos politikai kihatással járó gazdasági feladat. Zökkenésmentes megoldása megyénk földművesszövetkezeti szerveinek közös ügye.

C nnek az elvnek állandó szem előtt tartása mellett el kell érni, hogy minden megtermelt áru a termeLési szerződésben rögzített feltételek és szabad áru esetén, a piaci lehetőségnek megfelelően, a maga minőségében felvásárlásra kerüljön. A bel- és külföldi piacokra való továbbértékesítése gazdaságosan menjen végbe.

A népgazdaságnak és a föl<i- művesszövetkezeti mozgalomnak fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a háztáji gazdaságokban az ipari kisegítő helyi árualapok növelésében rejlő lehetőségeket jobban kihasználjuk és a lakosság részéről jelentkező szolgáltatási igényekre alapozva meggondoltab- ban, de nem tétovázva kell ezen tevékenységben előrehaladni. A munka során különösen ügyelni kell arra, hogy olyan egységék létesüljenek* amelyek a népgazdaság érdekeivel összhangban állnak éa ez értékesítési lehetőségek biztosítva vannak. Követelmény, hogy a tevékenység kevés befektetéssel gazdaságos legyen, a termelés beindítása az árualapot helyi forrásból bővítse, és a lakosság ellátását, foglal-* koztatását javítsa.

A népgazdaság új irányítási rendszerének bevezetése széle-: sebb jogkört biztosít a szövetkezetek számára. A nagyobb jogkör nagyobb felelősséget is követel a vezetőktől és a kollektíváktól. Ezek együttvéve azt jelentik, hogy a közösség és a társadalmi érdekek fontosságának megértése és előtérbe helyezése szempontjából a jövőben még nagyobb szerepe lesz a szövetkezeti szervek között folyó versenynek, tá- gabb lehetőség nyílik majd a vállalkozás és a helyi kezdeményezés számára.

A kongresszusi munkaveiS seny átfogja és felöleli a föld-i művesszövetkezetek egész tevékenységét Dolgozóink, vezetőségeink lelkes kezdeményezése és a munka megjavítására irányuló törekvése, legbiztosabb zálogát képezi annak, hogy a harmadik ötéves terv első évében a'földművesszövetkezetek gazdasági és politikai feladataikat megyénkben sikeresen teljesítsék.

A kongresszusi munka" verseny jelentősége éppen ezért arra kötelezi a földművesszövetkezeti vezetőket, hogy a szakszervezeti bizottságokkal együttesen, az eltelt időszak tapasztalataiból vonják le a szükséges következtetéseket. Tömegszervezeti lehetőségeink jó hasznosításával mozgósítsuk dolgozóinkat és kérjük a vezetőségek még aktívabb részvételét. Ahol a munka eredményesen folyt, ott még nagyobb teret kell adni annak, hogy az új és jobb módszerek széles körben elterjedjenek. Feltétlen javítani kell a munkát azoknál a szövetkezeteknél, ahol az eddigiek során a különböző hiányosságok akadályozták a munkaverseny egészséges kibontakozását.

A megtett intézkedések arra irányuljanak, hogy minden alkotóerőt felszabadítsunk gazdasági politikai célkitűzéseink^ B szövetkezeti tagság érdekeinek sikeres megvalósítására.

hogy a szocialista murikaver- i seny legkülönbözőbb formái a 1 mindenkori gazdasági, politi- i kai feladatok sikeres végrehajtásának valóban nélkülözhetet- ' len eszközei és egyben kimé- i Hihetetlen forrásai. i

1966. évben legfontosabb fel- i adatunknak tekintjük az MSZMP Központi Bizottsága 1964—65. évi decemberi hatá- ( rozatában és a szövetkezeti j szerveink által ennek alapján ( megjelölt célkitűzések gyakor- , lati végrehajtását

Többek között; ,

— a termelési forgalmi és , gazdálkodási terveink ésszerű túlteljesítését;

— a munka hatékonyságának t

növelését, a termelékenység emelését;

— a lakosság ellátási színvo- ' nalának javítását, a szolgálton , tási igényeinek kielégítését;

“ a helyi lehetőségek feltár- i rását, az árualapok ésszerű, , gazdaságos és a szükségletnek i megfelelő bővítését;

«- a meglévő eszközök, berendezések célszerű maximális kihasználását.

Feladatainkat úgy akarjuk

megvalósítani, hogy a gazdasági eredményeinkkel együtt nőjön a szövetkezeti tagság tábora, a szövetkezetek önállósága, a vezetők, dolgozók kezdeményező készsége és felelősségérzete, szélesedjék a szövetkezeti demokrácia és a tagság részvétele a mindennapos munká- • ban.

Ä felhívás nyomán a fel1 “ szabadulási munkamozgalomban elért eredményekre és tapasztala tokra alapozva, ezen feladatok sikeres megvalósítása érdekében láttunk hozzá a pártkongresszus tiszteletére folyó munkaverseny megszervezéséhez, tettük meg az ezzel kapcsolatban szükségessé váló intézkedéseket Különböző szintű megbeszéléseken, ösz- szevont vezetőségi üléseken, a szakszervezeti bizottságokkal közösen szervezett termelési tanácskozásokon széles körben megtárgyaltuk dolgozóinkkal a verseny célkitűzéseit, gyakorlati megvalósítását, főbb módszereit. Megyei szinten a kongresszusi verseny irányítására titkárságot hoztunk létre. Nagy segítséget jelent a földművesszövetkezetek számára, hogy központunk és az FJK-ok dolgozói egy-egy földművesszövetkezetnél rendszeresen részt vesznek a verseny irányításában és értékelésében. Közreműködésükkel a földművesszövetkezeti vezetőkkel együtt hozzájárulnak ahhoz, hogy a dolgozók munkalendülete növekedjék és a versenyszellem egyre jobban szélesedjék.

A szervezeti intézkedések megtétele mellett fontos szerepet tulajdonítunk az erkölcsi és anyagi ösztönzők helyes alkalmazásának. A MÉSZÖV igazgatósága a célkitűzések megvalósításában a legjobb eredményt elérő földművesszövetkezetek és dolgozók részére versenyjutalmakat tűzött ki. Felhívásunkat megértve a legtöbb földművesszövetkezetnél a rendelkezésre álló jutalmazási lehetőségeket egyre céltudatosabban használják fel a vére senyvállalások megvalósításának ösztönzésére.

Az év első felében megyei szinten tanácskoztunk a földművesszövetkezeti szerveknél dolgozó mintegy 114 szocialista brigád vezetőivel. Sokoldalúan7 értékeltük eddigi tevékenységüket és megbeszéltük azokat a főbb irányelveket, amelyeknek megvalósításáért a földművesszövetkezetekben a szocialista brigádok dolgoznak. Egyetértés jött létre abban, hogy a brigádok munkája elsősorban munkaterületük termelési, gazdálkodási mutatóinak általános javítására irányuljon. Járjanak élen a hálózat korszerűsítésében, az új eladási formák elterjesztésében, a szo- ■ cialista munkaerkölcs normáinak betartásában. Bátrabban lépjenek fel a lazaságokkal szemben és éberebben őrködjenek a szövetkezeti tulajdon felett. Tovább erősítsék a brigád tagjainak kollektív összefogását, legmesszebbmenőkig segítsék egymást a feladatok

megvalósításában, a tanulás- j ban, a mindennapos problémá- \ ik megoldásában. s

A tanácskozás után a felada- i tok pontos megjelölése új len- < dületet adott a szocialista mun- í kaverseny- és brigádmozgalom- i nak. t

jijf őst már több mint 8 hó- 3

1 1 nap telt el az 1966-os esztendőből. Ez az idő, az év •

kétharmada elegendő arra, hogy 1 számba vegyük az eddig vég- ' zett munkát, felmérjük és ér- 1 tékeljük azokat a tapasztalat»- 1 kát, amelyek a pártkongresz- 1 szus tiszteletére folyó munka- ^ versenyben megmutatkoznak. 1

Ami az eredmények alakulá- ; sát illeti, azt lehet megállapí- ; tani, hogy azok összeségükben 1 jóknak mondhatók, tehát meg- : valósulnak a legfontosabb gaz- ! dasági, politikai célkitűzéseink. '

A szövetkezeti kereskedelem 1 áruforgalma az augusztus 31—i 1 állapot szerint a műit év azo- : nos időszakához viszonyítva 1 több mint 54 millió forint, bol- ] ti kereskedelemnél 6,4 száza- 1 lékkai, a vendéglátói porban pedig 12,9 százalékkal növekedett

Általában kielégítő ütemben ; halad a zöldség- és gyümölcs- 1 félék felvásárlása. Az eddigi : bonyolítás — kisebb értékesítő- t si problémáktól eltekintve — zavartalannak mondható. A : rendelkezésre álló operatív : adatok alapján a földművesszövetkezeti felvásárló szervek az év elejétől 3863 vagon zöld- ] ség- és gyümölcsfélét vásároltak fel, amely közel 1400 vagonnal magasabb a múlt év ha- ; sonló időszakában felvásárolt mennyiségnél. A felvásárolt - áruk ellenértékéként a termelőszövetkezetek és háztáji gazdaságok részére több mint 82 millió forintot fizettünk S3, amely 16 millióval magasabb a tavalyinál Jelentős eredményeket értünk el a zöldséggyümölcs expwrttervünk teljesítésében, elszállítottunk 1776 vagont, amely az előző évi hasonló időszakhoz viszonyítva közel 450-nel több.

E cikkekből is javult a városok, iparvidéketek:, a megye ellátása, csak a befőzési akció : során több mint 8662 mázsa jó minőségű árut adtunk el a lakosság megelégedésére.

Valamivel lassúbb a vegyes felvásárlás, azon belül is a tojás- és baromfifelvásárlás üteme, mint ahogyan ez irányban az igények mutatkoznak,

1/ ezdeti eredmények jelentkeznek a háztáji kisegítő, helyi árualapot bővítő tevékenység szervezésében. Egy re több azoknak a szövetkezeteknek a száma, álról a vezetők és dolgozók megértik ennek a kérdésnek fontosságát és a meglévő lehetőségek feltárásával, annak kihasználásával konkrét eredményeket érnek el Jelentős előrehaladást értünk el a termelést elősegítő különféle társulások, szakcsoportok szervezésében. Méhészeti nyúl tenyésztő szakcsoportok, liba- és kacsatömő társulások alakultak több községben, pl.: Nagyúton, Gyöngyöspatán, Kápolnán, Boldogon. Komlón, Pélyen, Karácsondon. Tagjaink részére gyümölcsfacsemetékből és ol tványfétekből közel 40 000-ret értékesítettünk. A húsellátás javítására is jelentős sertéshizlalási és ba- romfiértékesítési tevékenységet folytatunk. Újszerű dolog, hogy szövetkezeteink az eddig kihasználatlan épületekben, pincékben sampinyongomba- termesztéssel is foglalkoznak és ez ideig a hatvani, gyöngyösi, egri, hevesi, vámosgyör- ki földművesszövetkezeteknél mintegy 3000 négyzetméteren végeznek termesztést. Különö• sen kiemelkedő a hatvani föld- : művesszövetkezet tevékenysége, ahol a petőfibányai elhagyott bányarészen alakul sok ezer négyzetméteres termelő- terület. Folyamatban van épí■ tőanyagtermelő salakblokk-ké- i szítő üzem beindítása is. Szi- L halom és Gyöngyös területén

■ betonáruféleséget gyártó üzem i létesült Szó van arról, hogy- szolgáltatásként, a növekvő

• gépkocsiforgalomra való tekin- : tettel, Szihalmon és Pétervá- : sárán kocsimosót is létesítenek.

míg a kápolnai földművesszö- i vetkezet baromfikeltető gép be- szerzését tervezi. A hevesi 1 földműveszövetkezet, hizlalá- i si tevékenységük szélesítése ■ mellett, húsüzem létesítésével i foglalkozik. Számtalan elgon- i dolás található a különböző ; községekben.

A' gazdálkodás területén tel- 1 jes mértékben sikerrel járt 1 azon törekvésünk, hogy az év elején végrehajtott bér-, ár- és hitelezési intézkedések beveze- 1 tése folytán előállt nyereség- ; kiesést a takarékosabb gazdálkodás, illetve a forgalom nő- : velése útján ellensúlyozzuk. Nőtt az egy főre eső termeié- ' kenység és javult °z eredményszint. Az elképzeléseink reali- ‘ zálódtak. Az év első felében szövetkezeteink nemcsak arra ; voltak képesek, hogy a közel ' másfél millió költségnöveke- 1 dést ellensúlyozzák, hanem azt jóval túlszárnyalva, o bázis- . hoz viszonyítva mintegy 4,8 millió forintos eredményjavu.- \ lást értek el.

Az elért eredmények mö- :

” gött elsősorban azt a lelkes, odaadó munkát látjuk, amelyet dolgozóink éppen a kongresszusi munkaverseny keretében az eltelt időszak 1 alatt kifejtettek. A termelési tanácskozásokon, brigádgyűléseken, megbeszéléseken egyszerű szavakkal tett vállalások tettekké válását jelentik ezek. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy megyénk földművesszövetkezeti mozgalmában a szocialista munkaverseny tovább szélesedett és újabb gazdag tapasztalatokat. módszereket eredményezett. Ilyenek a szövetkezetek között folyó nemes verseny a „Kiváló földművesszövetkezet” és „A megye legjobb szövetkezete” címéit. Páros verseny folyik dolgozók, áruházak, szövetkezetek, többek között Vámosgyörk, Tárnáméra vagy Ap>c és Kápolna között Jelentősen, az év során 53-mal emelkedett. közel megkétszereződött a szocialista brigádok száma. Egységeink szintén kivétel nélkül vetélkednek a „Tiszta bolt — udvarias kiszolgálás” mozgalomban. E mozgalom keretében jó lehetőség adódik a kiszolgálás színvonalának növelésére, az üzletek korszerűsítésére és a lakossággal való udvariasabb foglalkozásra. A mozgalom során szép eredmények születtek az üzletek csinosításában, raktárak bővítésében és az üzletportálok rendezésében. A meglevő egységek szépítése mellett egymás után nyitjuk meg a korszerű üzleteinket, mint pl.: a horti, kápolnai, szihalmi bisztró, a parádi, hatvani vendéglő, presszó, a füzesabonyi korszerű áruház, a hevesi és füzesabonyi ÁBC-áruház és bútorbolt, amelyek a lakosság növekvő áruigényeit hivatottak kielégíteni, munkavenseny fontos szerepet

A földművesszövetkezeti

” mozgalomban folyó munkaverseny fontos szerep>et játszik a szövetkezeti demokrácia kiszélesedésében, a tagság és a választott vezetőség között levő kapcsolatok elmélyítésében, tevékeny közreműködésük fokozásában. Azt tapasztaljuk, hogy a szövetkezeti tagok, dolgozók. beruházásoknál, a hálózatfejlesztés munkálatainál tömegesen vesznelp részt a társadalmi munkában. A választott vezetőség tagjai széles körben végeznek ellenőrzéseket, nagy segítséget nyújtanak a hibák feltárásában, a jelentkező problémák megoldásában.

Az elért eredmények között kell megemlitenünk, hogy o kongresszusi verseny ösztönzően segíti elő a földművesszövetkezetek és a községekben működő többi szervek, mindenekelőtt a párt, a tanács és a termelő-, kisipari szövetkezetekkel való kapcsolatok javulását, hatékonyabbá tételét. Jó kezdeményezésnek tartjuk azt a gyakorlatot, hogy egy-egy fontosabb feladat megoldására — főleg beruházási, hálózatfejlesztési vagy termelési munkálatok elvégzésére — fognak össze a szervek vezetőségei.

A munka értékelésekor őszintén beszélünk azokról a negatívumokról* amelyalt a

munka során jelentkeznek. Egy-két területen, mint a bolti kiskereskedelemben és a vendéglátóiparban, szolgáltatásban — noha a lehetőségeink semmivel sem rosszabbak a többi megyékénél — eredményeink nem teljesen megnyugtatóak. Ügy véljük, eredményeink tükrében helyes megvizsgálni a munkaverseny területén levó fogyatékosságokat is.

A hiányosságok közül elsősorban a befelé fordulás veszélyére kell a földművesszo- vetkezeti vezetők és dolgozók figyelmét irányítani. Több helyen tapasztalható, hogy az elért eredményeket sem szövetkezeti, sem bolti vonatkozásban nem viszonyítják a megközelítően hasonló adottságokkal rendelkező egységek adataihoz. Nem a lehetőségeket és azon belül forgalmi igényeket nézik, hanem csak a szűk tervteljesítést tekintik. A tények közgazdasági elemzése és ösz- szefüggésekben való vizsgálata, következtetések levonása és intézkedések megtétele pedig szinte nélkülözhetetlen követelmény a vezetésben.

M em általános jelenség —

" de néhány földművesszövetkezetnél veszélyezteti a munkaverseny eredményességét — a formalizmus és a bürokratikus kinövés is. Ennek okát elsősorban abban kell keresni, hogy a vezetők egy része helytelenül értelmezi a versenymozgalmat. Ügy gondolják, hogy csak ott folyhat verseny, ahol a termelés és az áruforgalom bonyolódik, A verseny a forgalomtól függő dolgozók ügye, a vezetőké legfeljebb annyi, hogy tudomásul vegyék és esetleg értékeljék annak eredményét. Ma már nem lehet az Ilyenfajta nézeteket megengedni. Az élet bebizonyította, hogy a szocialista mun- kayerseny-mozgalom ott eredményes, ahol a vezetők is magukénak érzik a versenyt és saját munkaterületükön a szó igazi értelmében véve, maguk is versenyeznek, kezdeményeznek.

Szövetkezeti vezetőinknek abban kell versenyezniük, hogy példamutató magtartásuk mellett, türelmes felvilágosító munkával mozgósítsák a dolgozókat és maradéktalanul biztosítsák a vállalásukhoz és az azok teljesítéséhez szükséges feltételeket A szakszervezeti bizottsággal együttesen folyamatosan gondoskodjanak a dolgozók munkájának megköny- nyítésérőL, biztonságosabbá tételéről, szociális és egészség- ügyi ellátásuk javításáról. Lelkiismeretesen foglalkozzanak a dolgozók mindennap*» problémáinak a Lehetőségeken belül történő elintézésével.

C zövetkezetetek fordítsa- * nak nagy gondot a verseny nyilvánosabbá tételére, az elért eredmények propagálására. Termelési tanácskozásokon, a bolti kollektívákkal való beszélgetések alkalmával, a havi értékelés során, faliújságon, a Szövetkezeti Híradóban és a sajtóban kell megtalálni a lehetőséget arra, hogy a munkában ténylegesen élen járó, kiemelkedő eredményeket elérő munkabrigádok, dolgozók erkölcsi és anyagi elismerésben, kitüntetésben részesüljenek. Jól használják fel szövetkezeteink, vezetőségetek a rendelkezésre álló jutalmazási kereteket a feladatok sikeres végrehajtásának anyagi ösztönzésére.

A munka vitele során bátran alkalmazzák a mozgósítás, a nevelés eszközét. Nem szabad megengedni, hogy a dolgozók többsége lelkes, odaadó munkájának eredményét egy-két fegyelmezetlen, lelkiismeretlen ember hanyagsága, nemtörődömsége megcsorbítsa és veszélyeztesse. *

Az eddig elért eredmények biztos alapot nyújtanak ahhoz, hogy a megjelölt célkitűzéseinket az év hátralevő időszakában megvalósítsuk. Amikor elismeréssel beszélünk eddigi eredményetekről, úgy gondolom, néhány dologra, a munka megjavítása érdekében, helyes a figyelmet ráirányítani. Kereskedelem területén tovább kall javítani a lakosság ellátó-