Népújság, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-08 / 212. szám

1 vezeffcégrálasztó tagtnrfiléseKrffl lelentfPli: Egy perc néma tisztelgés aggasztó gondolatokkal A recski kommunisták majd félszázan hallgatják a titkári beszámolót, amely a két év munkájára visszatekintve, szá­mokkal, tényekkel illusztrálja, miként alakult a párttagság összetétele. Figyelik, hogy mennyien kérték átigazolásu­kat, miközben a titkár a kö­vetkező mondattal fejezi be a statisztikai felsorolást; „Két idős kommunista társunk. Ko­vács László és Baranyai Lajos pedig örökre eltávozott so­rainkból. Adózzunk egyperces néma felállással tiszteletükre, sok évtizedes munkájukért.” Egyszerre állnak fel nők, fér­fiak, s a tisztelgő csendben magukban sorra veszik a közü­lük végleg eltávozottak tetteit, munkáját, erényeit Emlékez­nek Kovács Lászlóra, aki nyugdíjas koráiban is rendsze­resen részt vett a pártszerve­zet munkájában mindig ott volt azok között, akik megbí­zatásokat kértek a párttól és minden igyekezetükkel azon fáradoztak, hogy legjobban el­lássák azokat Emlékeznék Ba­ranyai Lajosra, az örökké tevé­kenykedő pártcsopart-biza Imi- ra, aki még betegen is ellátta funkcióját és tragikus hirte­lenséggel jött halála vetett csak véget hasznos tetteinek. Emlékeznek a soraikból ki­dőlt harcostársakra, s eközben a gondolatok nemcsak a két idős kommunista élete, mun­kássága körül forognak, da olykor gondolatok is elő-eló- bükkanmak, hogy volt-e, aki helyükre állt, vannak-e, akik nemcsak azt az űrt töltik be, amelyet az ő elvesztésük oko­zott, de tovább erősíteni a pártszervezetet, léptek-e fiata­lok, arra érdemesek a közösség soraiba? Mert nagyon nagy szükség van rájuk, A párttagság féle 50 éven felüli, s közülük 25-en hatvanadik életévüket is be­töltötték. Nehezen mozognák, lassul tevékenységük, s ahogy a jelenléti ívek mutatják, 24-en, 30-an majdnem rendsze­resen betegek, na yon nagy szükség van tehát a fiatalokra, a friss erőkre. A recski kommunisták most két kidőlt harcostársuk emlé­kének tisztelegtek, és nem adott okot e ború eltüntetésére a pártépítés további statiszti­kája sem. Évek óa alig van tag- és tagjelölt-felvétel, csak most hozott élénkséget, érdeklődést a párt iránt a kongresszusi felkészülés időszaka, s ketten jelentették be felvételi szándé­kukat Kevés ez nagyon, s biz­tató jelnek sem túlságosan mondható, így nem véletlenül foglalkoztak a vitában, a ha­tározatban a pártépítés gondo­latával a vezetőségválasztó taggyűlés részvevői. Kevés ez, mert ahogy össze­számolták, négy-ötszáz KISZ korosztálybeli fiatal él, tanul, dolgozik Recsken. As utánpót­lás lehetősége tehát biztosítva lenne, ha ... ha a pártszerve­zet megfelelő erőt, munkát tud fordítani e fiatalok nevelésére, az ifjúsági szervezet munká­jának megjavítására. . Gondok, elképzelések kerül­tek nyilvánosságra e vitában, s elhatározás, hogy a fiatalok közötti nevelőmunkát szinte mindennél fontosabbnak te­kintik majd a pártmegbizatá- sok kiosztásánál. Ügy vélik, nemcsak a KISZ ügyének kell lennie, hogy mielőbb megnyit­hassa kapuit a fiatalok klubja, amelyet társadalmi munkával, társadalmi segítséggel szeretné­nek még a tél beállta előtt át­adni. Még az elhelyezése is szimbolikusan mutatja a Kom­munista Ifjúsági Szövetség he­lyi szervezetének hovatartozá­sát, mert ott lesz majd ottho­nuk a pár házában, s a párt­szervezet védnöksége alatt kezdhetnek majd nagyobb erő­vel, hatékonysággal ahhoz a nevelőmunkához, amely kom­munistákká gyúrja a fiatalokat. Az egyperces néma tisztelgés és a beszámolót követő vita gondolatai nem véletlenül jár­tak a recski községi pártszer­vezetnél legsűrűbben a párt- építés, az utánpótlás körül. Ez most a legfájóbb pontja a kom­munista közösségnek, s tenni­valójuk meghatározásában is ennék adtak komoly hangot az elfogadott határozatokban. K. E. Aki jól vet, jól arat A vetőmagvak kiválasztásáról A Gyöngyösi Járási Tanács megtárgyalta* Tervek és eredmények az elmúlt öt év során Mindenki nagy érdeklődéssel figyeli, hogyan alakul, válto­zik környezete, milyen fejlő­dést tapasztal községében, já­rásában, a meghirdetett és el­fogadott országos programból mi valósul meg szűkebb hazá­jában. A passzív érdeklődésnek azonban pozitív következmé­nye is kialakul: mozgósítani képes minden megvalósított terv, a lakosság támogatását válthatja ki. hogy a fejlődés ritmusát a társadalmi tevé­kenység is felgyorsíthassa. Á bizonyítékot most a gyön­gyösi járás adja. Építkezés Országos jelenség a lakás- építkezés. A járásban a máso­dik ötéves terv során több mint másfél ezer családi lakó­ház épült meg, az elmúlt évben is közel háromszáz. Több mint ezer család vette igény­be az OTP támogatását, a köl­csön összege megközelítette a 45 millió forintot. A megyei tanács a tavalyi keretszámból három lakás megépítését biztosította a já­rásban, ezt a lehetőséget azon­ban vállalkozó hiányában a já­rás nem tudta kihasználni. Az idén hét lakóház vásárlására kapott pénzügyi fedezetet a já­rás. A családi lakóházakhoz a TÜZÉP biztosította az anya­got, időnként azonban nem volt elegendő fenyőfűrészáru, tetőfedő anyag, cement és tég­la. Község fejlesztés A községekben a legnagyobb gond az út és a víz. A községi kezelésben levő utaknak több mint a fele még ma is földút A harmadik ötéves terv végére el akarják érni. hogy a maka- dámutak aránya legyen hat­van százalék. Bár több helyen víztársula­tot szervezték, törpe vízmüvet építettek, Mátraszentimre, Gyöngyösoroszi, Szűcsi és Gyöngyöstarján vízellátása még mindig nincs megoldva. Ezt a feladatot igyekszik a járási tanács tízéves vízgazdál­kodási távlati terve végrehaj­tani. Sokat javult a községekben a közvilágítás. Több száz lám­pahellyel bővítették a megle­vőket, és a higanygőz-világítás sem ritkaság ma már a közsé­gekben. Jelentősen bővült a kereske­delmi üzlethálózat, különösen a modern büfék és presszók szá­ma növekedett meg, az italbol­tok számának csökkentésével egy időben. A javítások és a szolgáltató tevékenység ellátásának foko­zására sokat tettek. Még min­dig nincs azonban cipész és fodrász Halmajugrán, Gyön- gyösorosziban és Viszneken. Társadalmi munka A lakosság nem szemlélte tétlenül azokat az építkezése­ket, amelyek községi élet meg­javítását szolgálták. A társa­dalmi munka mértéke az el­múlt évben például majdnem elérte a hárommillió forintot. Többek között ennek a tár­sadalmi segítségnek a nyomán is nőtt a járda- és az útháló­zat. Felújítottak ötven kilomé­ternyi utat, megépítettek több százezer négyzetméter járdát A vízvezeték is közel 13 ezer méterrel bővült Mindehhez a társadalmi munkában adott segítség a jár­dánál például négyzetméteren­ként tizenkét forinttal csökken­tette a költségeket. A községi tanácsok körülte­kintően állapítják meg a fej­lesztési terveket döntenek a fontossági sorrendben. A járási tanács a felülvizsgálat során azonban időnként csak formá­lis ellenőrzést végez, a leg­többször ez a formalitás a számszaki körülményekre épül. A mezőgazdaság A szövetkezeti gazdaságok általában évről évre növelik eredményeiket. Ma már összes közös vagyonuk értéke túlha­ladja az 550 millió forintot. Valamivel lassúbb ütemű a tagság jövedelmének a növe­kedése, a részesedés így is évente mintegy 150 millió fo­rinttal magasabb az előző év­hez viszonyítva. Egyedül a szántóföldi nö­vénytermelés átlaga, különö­sen a kalászosoké nem éri el azt a mértéket, ami várható lenne a nagyüzemi gazdálkodás következtében. Különösen ma­gasak azok a költségek, amiket fel kell használni egy mázsa búza megtermeléséhez például. A kertészetek területét a mun­kaerő hiánya miatt az utóbbi időben csökkentették. A jövő­ben az öntözéses területek nagyságát akarják növelni. Bár határozott eredménye# állapíthatók meg a szőlő- és • gyümölcstermelés fejlődésébe», még mindig nem érték el azt a fokot a szövetkezetek, amire az adottságok alapján képese# lennének. A szőlőterületek ál­lapota átlagban nem kielégítő. Fokozni kell a szőlőtelepítés mértékét. A feladatok A harmadik ötéves terv ssi rán az elmondottak alapján kell a feladatokat kijelölni. Egyértelműek ezek. részletezni azokat ismétlésszámba menne; A megoldáshoz kiválasztott módszer azonban figyelemre méltó. Mindenekelőtt a tapasz­talatok szerzésére alapítanak, így elhatározták, hogy a ha­sonló adottságokkal rendelke­ző, más országrészek növényi termesztési megoldásait a hely­színen tanulmányozza már a közeli hetekben egy ideigtaoea bizottság, amely a tapasztala­tairól a járási tanács legköze­lebbi ülésén számol be. Tudományos intézetek in*' embereivel is kapcsolatot léte; sítenék, méghozzá úgy, hogy meghívják őket konzultációra, előadások megtartására kiérik fel a tudományos kutatókat. Megkeresik annak lehetősé­gét is, hogy a már elkészült különböző gazdasági létesítmé­nyeket hogyan lehetne még jobban hasznosítani, mint ed­dig. Minden útkeresésnek egy OS fő szempontja a gazdaságosság lesz. Ez a módszer igényű vi­szont a szakismeretek állandó növelését, a szakmai tájékozó­dás korszerűségét. Azt mondhatjuk tehát, hogy a gyöngyösi járásban ma az emberi teljesítőképesség foko­zására törekszenek, a tudo­mányos eredmények elterjesz­tését szorgalmazzák, az emberi akarat és képesség biztos fun­damentumára építenek. Az eredmény sem maradhat el tehát fe. molnár) A közösség ereje Szilvából szilvórium 37 ezer hektoliter szikvíz Egyre több üdítő ital fogy Határidő előtt egy hónappal Elkészült a petőfibányai gépüzem iúg os mosója (Tudósítónktól) Egy hónappal határidő előtt készítették el a petőfibányai gépüzem dolgozói a lúgos mosót. A csaknem 200 ezer forintos beruházással készült lúgos mosó műszaki átadása már megtörtént. A petőfibá­nyai gépüzem dolgozói ezzel is bizonyítják, hogy a IX. pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenyből de­rekasan kiveszik a részüket. „A fold felett kfbamló virág, s a talaj­szint alatt lévő gyökér biológiai egységet al­kot: a társadalmi valóság talaján is sokasod­nak a mind mélyebbre nyúló gyökerek, s a ró­luk szárba szökkenő, új színekben pompázó virágok”. Egyik mezőgazdasági üzemünkben hangzott el a hasonlat, s a beszélgetés tulaj­donképpeni kiindulópontja a társadalomban végbemenő változások néhány jellegzetes vo­nása volt: közéletünkben éppúgy, mint az egyén sorsában, fokozódó szerephez jut a kol­lektíva ereje, összefogott tettrekészsége, ön­zetlen akarása. Valóban új, s rendkívül lényeges vonások ezek: a fegyelmezetlen munkást a szocialista brigád humánus szigorúsága bírja jobb belá­tásra; egy soha nem látott idegen életének megmentéséért a baleseti kórházban százával jelentkeznek a vérüket és bőrük egy részét felajánlók; a társadalmi bíróság ülésén addig közömbösnek ismert emberek ítélik el szen­vedélyes szavakkal azokat, akik ferde utakon próbálták meg boldogulásukat; árvízkárosult munkatársuk házának felépítésénél ott szor­goskodik vasárnaponként a fél üzem; példák gazdag tárházát kínálják mindennapjaink. Igen, alapvetően más. egyetlen korábbihoz sem hasonlítható a szocialista társadalom: az összetartozás, az egymásért viselt felelőssé? az örömök és gondok közösségének nemes érzését plántálja mind több emberbe. Vannak még közömbösek, akadnak még, akik csak magukkal törődnek, de sok helyen már ter­mészetessé lett. hosv tízen va"v százan fosnak össze egvetlen. a maga hibájából, vagy önhi­báján kívül bajba jutottért. A közösség ereje — a legnemesebb erkölcsi kényszer, — sokféle tényezőből tevődik össze; példamutatásból és segítőkészségből, az em­berekkel szembeni igény mércéjének állandó emeléséből, megértő támogatásból az arra rá­szorulóinál, s határozott visszautasításból az azt megérdemlőnél. Olyan tényezők ezek, me­lyek éppen a közösség fellépésekor nyerik el valódi értelmüket, fejtik ki igazi hatásukat. Szocialista társadalmunkban jelen van minden szükséges tényező ahhoz, hogy az ed­digieknél is gyorsabban fejlődjenek a „gyöke­rek és virágok”, a közösség erejének megnyi­latkozásai. A közösség mind nagyobb gondot fordít az egyes állampolgárra, s az állampol­gár egyre inkább rájön, hogy csakis a kollek­tíva körén belül, másokkal együtt boldogulhat. A gazdaságirányítás új rendszerének egyik nagyszerű vonása éppen az, hogy döntő sze­repet szán a közösségnek, a szocialista demok­rácia erőMíes feilesztésének. a közösség meg­sokszorozódó erejének. Életünk valamennyi területén érzékelhetjük e folyamat gyorsulá­sát. elmélyülését. A közösség ereje sok rossz útra tévedt em­bert térített — ösztökélt a helyes irányba, sor­sokat mentett meg, családok békéjét tartotta ‘eno, faragott jobbat abból. < akinél erre volt -zükség. s formálta még értékesebbé azt, aki addig is benne élt a közösség véráramában. A közösség ereje kimeríthetetlen a holnap °mberéoek növekedéséhez, a szocialis+a típusú embert iellemző tnlnídopságok már ma meg­óvó sokágú hajtásának virágba borulásához. M. L. Lassan beiköszönt az ősz. Sárgulnak a fák levelei s a szilvából is szilvórium lesz, hogy a hűvös őszi, téi napo­kon egy kis belső meleget ad­jon. Megkezdődött a pálinka- főzési idény. Milyen pálinká­kat készítenek — erről érdek­lődtünk Csuhaj Ferenctől, a Heves megyei Szeszipari Vál­lalat igazgatójától. — Augusztus közepén kez­dődött a bérfőzési szezon, s idá­ig mintegy negyven hektoliter pálinkát főztünk. Ez persze még igen kis mennyiség, az igazi szezon most kezdődik majd. Szilvából igen kedvező­nek mutatkozik a termés s ha lesz elegendő nyersanyagunk, akkor szeretnénk többet fel­dolgozni, mint az elmúlt év­ben. Ha minden jól megy, ál­lami készletre mintegy ezer hektoliter pálinkát készítünk. — A feldolgozással nincs probléma? — Nincs. Igen nagy kapaci­tású szeszfőzdénk van, nem is tudjuk kihasználni. — Milyen lesz a választék? — Kétféle pálinkát gyár­tunk. Szilvából és vegyes gyü­mölcsökből. Mindkettő igen zamatos, keresett fajta. Sze­retnénk minél többet főzni, ezért az idén először vállala­tunk közvetlenül is vásárol fel nyersanyagot. A többit a MÉK-től kapjuk. — A pálinkafőzésen kívül űditö italok gyártásával is foglalkoznak. Mennyire ke resettek ezek? — Igen, szikvizet és üdítő italokat is gyártunk. És ez a fő profilunk. Bevételünknek csak egyharmadát, jobb nyersanyagellátás esetén negy­ven százalékát adja a pálin­kafőzés. A többit a szikvíz és az üdítő italok hozzák. S egy­re nagyobb irántuk a kereslet. A múlt évben 3800, az idén már 4500 hektoliter üdítő italt készítünk. Szikvízből pedig a tavalyi 35 ezerrel szemben 37 ezer hektolitert. — Minek tulajdonítható SS emelkedés? — Az emberek megkedvel­ték az üdítő italokat. Jó íze van, nem is kerül sokba, szí­vesen vásárolják. Megfelelő igény esetén bővitenénk a vá­lasztékot. — Milyen új üdítő italokat gyártanak? — Most kétfélét készítünk, citrom- és narancsízüt. Sze­retnénk málnát is gyártani és különböző erdei szörpökből is készítenénk üdítőket. Persze, ehhez a vásárlók és a kereske­delem igénye szükséges. — A gyártással nem lenne probléma? — Nem. A készítés techni­kai részlete megoldott, hason­ló technológiával készítenénk, mint az eddigiket. — Szikvíz, üdítők, pálinka — ez a három termék megfér egymás mellett? — Meg. Igyekszünk, hogy egyikre se legyen panasz. Ki­ki ízlése szerint választhat be­lőle. Van, aki bambit, van aki a szilvóriumot kedveli jobban. (kaposi) Nimsös3 1966. szept. 8., csütörtök IU.MI A henyétgaborantermesortéi helyzetének vizsgálata idősze­rű, mert átlagterméseink in­gadozók és nem érik el az or­szágos átlagot. Az elmúlt né­hány év eredményei igazolják, hogy a fajták különböző ter- mőképességűek. A felszabadulás ntán csök­kent a kenyérgabona és ezen belül a búza vetésterületei ugyanakkor termesztett fajtá­ink termőképessége nem adott lehetőséget az átlagtermések megfelelő mértékű és gazdasá­gosan elérhető növelésére. Az adott fajták termesztésékor fokozódtak a betakarítási ne­hézségek. Így a fajtahasználat felülvizsgálata szinte paran- osolóan szükségessé vált az üzemek részéről. Nagyon indokolt most a ter­mőterület hatékonyságának további növelése és ezen belül kenyérgabona-termelésünk színvonalának javítása. Isme­retes, hogy a fajtakérdés mi­lyen vitát váltott ki mind a tudományos, mind a gyakor­lati életben. A vitát azonban már eldöntötte több év ered­ménye, miután Heves megyé­ben is, az országoshoz hason­lóan. a produktívabb Bezosz- tája 1-es adta a legjobb ter­mést. A szilárdabb szalmájú. gépi betakarításra alkalma­sabb fajták termesztésének időszerűségét alátámasztják a gabonaaratás módjában vég­bement változások is. ▲ külföldi fajták közül első­sorban a Bezoszitája L q/kh- val megközelítőleg 2,5—3 q/kh-val termett többet, mint a hazai fajták, beleszámítva a P 293-ast is. Természetesen ezt a terméskülönbséget nem lehet kizárólag csak a fajta­kérdésnek tulajdonítani. Nyil­vánvaló, hogy külterjes hazai fajtáinkat elsősorban a gyen­gébb talaj és éghajlati viszo­nyok' között termelték az üze­mek. Közismert, hogy az in­tenzív fajták műtrágya-ellá­tása is jobb volt, mint a kül­terjes hazai fajtáké, azonban ezeknek a különbségekhek fi­gyelembevétele mellett is rendkívül szem beoltó az in­tenzív fajta hozamtöbblete. Megyénk tsz-ei ez ideig or­szágosan szinte a legkisebb arányban termelték a Bezosz- tája 1-es búzafajtát. Az el­múlt évben 74 000 kh őszibú- za-vetésből csak 14 000 kh volt intenzív fajta, holott adottsá­gaink, figyelembe véve a lé­nyegesen jobb műtrágya-ellá­tást is, mintegy 50—55 száza­lékos vetésterületnyi arányt is lehetővé tesznek. A kenyérga­bona felvásárlási árának nö­velése érdekeltté teszi a gaz­daságokat a nagy és bizton­ságos átlagtermések elérésére, mert jelentős árbevételt biz­tosít és a későbbiekben lehető­séget nyújt majd a további vetésterület csökken téséhez. Az őszi vetés elejénél tar­tunk. A szövetkezetek veze­tői már meghatározták ez év őszére a búzavetések fajta­arányát. Ezek szerint Bezosz- tájából az elmúlt év vetésterü­letének kétszeresén kerül föld­be a vetőmag. Szeretném a figyelmet fel­hívni, hogy minden ésszerű fajtahasználat, műszaki, tech­nikai, szellemi feltétel javítá­sa esetén is az üzemek veze­tői csak akkor várhatnak át­ütő eredményeket a kenyérga­bona-termesztés megjavításá­ban, ha az alapvető agrotech­nikai tennivalókat maradék­talanul végrehajtják, mert a nagy termések eléréséhez nemcsak egy-egy tényező, megteremtése szükséges külön- külön, hanem azokat együtte­sen kell biztosítani. Kéri István

Next

/
Thumbnails
Contents