Népújság, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-29 / 230. szám

Joó fanár bácsi a párffifkár

HA A FELNŐTTEKET kérdezem Szakaiamban, ki a párt- titkár, egyszerűen csak így felelnek : a Sándor, a Joó Sándor. Ha az iskolás gyerekektől kérdezem ugyanezt — Joó tanár bácsi a válasz. A két felelet egy és ugyanaz, mert Joó Sándor elvtárs pedagógus és párttitkár Szihalomban.

Élénk tekintetű fiatalember, 35 éves, de nem nézem any- nyinak. Megszoktuk már, hogy vannak mesterségek, amelyek családi tradícióként szállnak nemzedékről nemzedékre. Lám, csak túl a mesterségeken, már a közéleti funkciónak is lehetOrsságjáráson a lőrinci nevelőotthon fiataljai

Aki a lőrinci tanácsházával szemben lévő, kissé kopottas külsejű ház falán olvassa: József Attila Ifjúsági Nevelő- otthon”, nem gondolja, milyen kedves hely ez nekünk, akik benne élünk. Innen indultunk el kétnapos kirándulásra, hogy szórakozva tanuljunk. Patkó Lajos bácsi, kedves igazgatónk sok ügyes-bajos dolga mellett arra is gondolt, ne csak halljunk a nagyszerű alkotásokról, hanem lássuk is azokat.

Dunán úszó hajónk napfényben fürdőit, amíg Visegrádot elértük. A Duna két partján SZOT-üdülők sorakoztak. Viseg- rádra érkezve első utunk az ásatásokhoz vezetett, amelyet Schulek János 1934-ben kezdett feltárni. Ott ültünk Mátyás király szökőkutas díszudvarán, s idegenvezetőnk előadásából megtudtuk, hogy a palota 600 méter hosszú, kétszáz méter széles, négyszintű volt és 350 szobából állott. A középkorban Európa leghatalmasabb királyi palotája volt.

Felmentünk Salamon tornyába, a visegrádi várromokhoz, a kilátóhoz és gyönyörködtünk a Duna-kanyarban.

A nagyvillányi turistaházban aludtunk. Reggeli után o turistaház vezetője megdicsért bennünket, hogy olyan tisztán adtuk vissza a szobákat s nekünk nagyon jólesett a dicséret.

Az út folyamán megfigyeléseket végeztünk, feljegyzéseket készítettünk. Demeter Antal csoportja az épületekről, kertekről, villákról, nyaralókról készített feljegyzést, Munkácsi István csoportja a mezőgazdasági növényzetet, az erdőket vizsgálta. Az én csoportom „Találkozás az emberekkel” jelszóval nézte, hogyan viselkednek az emberek egymás közt és velünk szemben. Mindegyik csoport faliújságon számolt be tapasztalatairól.

Volt zsebpénzünk is. Igazgató bácsink tíz hold földet szerzett, öntözéses kertészetet fejlesztett. Munkaegységre dolgoztunk. Magatartásunk, szorgalmunk és a munkaegység alapján kaptuk a költőpénzt és az engedélyt az útra. '

Szilágyi Józsefné, a gondnoknő anyai szívvel, a kövérre tömött pénztárcán kívül, két nagy táska élelmet is útnak indított velünk.

Szép volt a kirándulás és fontos, hogy megismerjük szép hazánkat, az embereket, a szocialista társadalom alkotásait, hiszen hazát és népet csak akkor lehet szeretni, ha ismerjük is.

Kérész Lajos

'kertész szakmunkástanuló, Lőrinci

nek családi tradíciói. Joó Sándor édesapja is volt partid tkár Szihalomban és most már másodszor választották ót, a volt párttitkár fkát.

Mi most a veaetőség legfontosabb feladata, hogyan kezd ismét munkához a másodszor is megválasztott párttitkár? — erről beszélgettünk.

— Nem is annyira kezdeni, mint inkább folytatni kell a munkát. Igaz, három új tagja is van a vezetőségnek, ezért első dolgunk, hogy őket is bevonjuk a vezetésbe, megfelelő muníkát adjunk nekik és természetesen segítséget is. Aztán itt van az őszi munka. Most ez a legfontosabb. A mi falunkban is kevés a munkaerő. Kidolgoztunk egy ütemtervet a betakarításra és a vetésre — ezt már az új pártvezetőség tárgyalta meg...

Szeretnénk megoldani végre a község vízproblémáját is. Az az igazság, hogy nincs jó ivóvíz a faluban. A lakosság nagy része vállalná az anyagi áldozatokat is, de vannak, akik még húzódoznak. Egyszóval itt még lesz dolga a pártszervezetnek.

AKAD DOLGUNK a téli hónapokra is. A mi alapszervezetünk tulajdonképpen tsz-pári- szervezet, a tagság fele a szövetkezetben dolgozik. Ezért szeretnénk erősíteni a tsz-ben is a politikai munkát. Két politikai iskolát szervezünk: az időszerű kérdésékről és egy mezőgazdasági tagozatot. A pártépítésre is vannak terveink: rövid időn belül öt új tagra számítunk. Aztán itt vannak a nyakunkban a kulturális feladatok, nem beszélve arról, hogy a pártértekezletek és a IX. kongresszus is bőven ad majd munkát számunkra.

— Nehéz-e egy községi párttitkár dolga?

Igennel, vagy nemmel is lehetne válaszolni erre a kérdésre, de Joó Sándor alapos ember, mindjárt részletesen indokolja is a választ.

— A nevelés mindig pedagógiai feladat. Az iskolában a gyerekekkel foglalkozom, utána pedig a felnőttekkel. Mindenkit ismerek a faluban, s ugyanúgy ismernek engem is. Ügy érzem, becsülnek az emberek. Persze, azért nem köny- nyű a pórttitkár dolga. De megosztjuk a munkát. Jó a falu vezető gárdája, szépen tudunk együtt dolgozni, öt éve

vagyok párttitkár, s nyugodt«® elmondhatom» évről év*» könnyebb a munka. Tekintélye van a pártszervezetnek a faluban. Az emberek bizalommal fordulnak a párthoz. Gyakran még családi ügyekben is segítségünket kérik, vagy javaslatot tesznek, mit, hogyan kellene csinálni. Gyakran hallani ilyen megjegyzéseket: „Sanyikám, ha ezt a párt sem tudja elintézni, kihez az istenhez forduljak.. .”

MI ERŐNKHÖZ mérten segítünk. Elintézzük a panaszokat, de azt is megmondjuk őszintén, szemtől szembe, ha valakinek nincs igaza. A jó javaslatokat pedig . igyekszünk megvalósítani. Érdemes megemlíteni, hogy néhány évvel ezelőtt még túlsúlyban volt a személyes ügy, most ez csökkent és több a közös probléma. Biz már egymagában is azt jelzi, hogy sokat fejlődött az emberek gondolkodása, mégpedig az enyémtől a miénk felé.

Nemcsak az 53 párttag, hanem egy egész falu, háromezer ember gondjaival, problémáival osztozik a párttitkár és a vezetőség, S ott a termelőszövetkezet is, a Rimamehte, ahol 1964-ben 22 forint, 65-ben már 30 forint jutott egy munkaegységre, s remélik, ebben az esztendőben még tovább emelkednek a forintok. Eredményeikhez kell még sorolni azt is, hogy ők építették a járás egyik legszebb pártszékházát, mégpedig jelentős társadalmi munkával.

Munka tehát volt, és lesz is bőven. Űttörő csapatvezető is a párttitkár és marxista esti egyetemre jár. És családapa, 17 hónapos kislánya is megköveteli olykor, hogy eljátszadoa- zék vele apuka. Felesége vezető óvónő, 80 gyerek gondját bízták rá. Vajon mit szólt ő a társadalmi megbízatásokhoz, a sok elfoglaltsághoz?

— Megértéssel fogadja. Másképp nem is tudnám csinálni...

AZ ISKOLÁBAN a múlt történelmének lapjait tanítja Joó tanár bácsi, a csengőszó után pedig napjaink még izgalmasabb történelmét írja, formálja Joó Sándor elvtárs, a párttitkár. Ügy hiszem, jól választottak a szihalmi kommunisták és a járási pártértekezleten is méltón képviseli majd a község lakóit^,

(márkusz)

fELENA RZSEVSZKAJA:

HITLER VÉGNAPJAI

MÍTOSZ NÉLKÜL

Fordította: KIS TAMÁS

tézményt- feloszlatták, áthelyezték őt a birodalmi kancelláriára.

Borolválatlan emiber, mélyen ülő szemmel, SS egyenruhában. Akadozva beszél, sóhajtozik, kezét tördeli. A pince lakói közül talán Kunz volt az egyetlen, aki az idegességtől nem vesztette el fogékonyságát az események iránt, amelynek tanúja volt. így beszélte el Bisztrovnafc

„Április 27-én, vacsora előtt, 8—9 óra körül Hitler bunkerének bejáratánál, a folyosón találkoztam Göbbels feleségével. Azt mondta, egy nagyon fontos ügyben akar hozzám fordulni és rögtön rátért a dologra: olyan a helyzet, hogy segítenem kell neki gyermekei

¥

* Tg

#

&

¥

m

PP

fi#

tíwüsüg

1

mmimm

iüüti. szept. 29. csütörtök

Hitler „müvét” szemléik

íA Zeit ka Bűdből)

megölésében. Beleegyezésemet adtam a dologhoz”.

Május 1-én Kunzot telefonom elhívták a kórházból, amely 500 méterre volt a Führer bunkerétől, hogy menjen Göbbels irodájába. Itt megmagyarázták neki, hogy milyen célból hivatták. Az orvos azt tanácsolta Göbbélsinek, hogy gyermekeit és feleségét helyezze a Vörös- kereszt védelme alá, önmagát pedig mérgezze meg. Göbbels visszautasította: „Biz hasztalan lenne, hiszen mégiscsak Göbbels gyermekei maradnak”. Kunz morfium-injekciót adott a hat gyereknek. „Ezután újra kimentem az előszobába és közöltem Göbbelsnévél, hogy tíz percig kell várni, mig a gyerekek elalszanak és egyidejűleg megnéztem az órát — 20.40

volt”.

Mivel Kunz elmondta néki, hogy aligha van lelkiereje segédkezni a gyermekek meg- mérgezésében, Magda Göbbels megkérte, keresse meg és küldje hozzá Stumpfeggert. Hitler háziorvosát. Göbbelsné Stumpfegger segítségével felfeszítette az alvó gyermekek száját, egy-egy méreggel tett ampullát helyezett a fogaik közé, majd összecsukta állkapcsukat. Stumpfegger elment, Kunz pedig az asszonv- nyal együtt átment Göbbels irodájába. Göbbels rendkívül idegesen járkált fel és alá a szobájában. „A gyerekeket elintéztem, most magunkra kall! gondolnunk”, — mondta a felesége, Göbbels sietett: „Minél hamarabb, kevés időnk va«’*.

Kurz visszatért a kórházba.

Göbbels felesege azt mondta neki, hogy a morfiumot és az injekciósait Stumpfegger- től kapta. Azt, hogy az ampullák a méreggel honnan szár* mázták, Kunz nem tudta.

Mint később megtudtuk, Hitlertől kapták őket, aki április végén osztotta szét az ampullákat

nainges kalmaraira, s azokra.

akik újabb világégés tűzcsóvá- jával fenyugetőzneik. Gcndol- krammk és emlékeznünk kell, s önmagunkban is vizsgálatot tartani, nem mulasztottuk-e él eddig megtenni a legapróbb szolgálatot is a béke fenntartására, védelmezósére. Gondolkoznunk és emlékeznünk kell, ha az éter hullámain félzeng majd a szenvedő, megalázott, megtiport és megsemmisítésre kijelölt emberek kórusa — az Auschwüz-oratórium.

Pataky Dezső

+. - ____ _

A fegkegyetlenebb igazmondás

Rádióbemutató előtt Peter Weissről és drámájáról

va — végképp betette a kaput

Kicsoda Peter Weiss, honná* indult pályája?

Németországban született anyanyelve német, de Svédországban él, svéd állampolgárságú. Kevés magyar vér is csörgedezik ereiben, mert hiszen apja egy magyar keres kedő volt. Nem akarta szolgálni Hitler Reichjét, 1934-bei Angliába, 1936-ban Csehszlo vákiába, majd közvetlen a nácizmus uralomra jutásako: Svédországba emigrált, s itt ii telepedett le végérvényesen Előbb festészettel, grafikává próbálkozott, ’könyveket illusztrált, majd a filmmel ki sérletezett, végül mégiscsak es írást választotta, az irodalom szolgálatát. Éppen 50 éves.

Weiss harcos, küzdő író. „/ mozdulatlan szemlélődés he lyett én beavatkozom” — mondatja Marat-val. Partizánkén: is vállalja az igazság terjesztő sét. Számára az igazságkeresé nem' felvett írói póz, de művészi tettekben alkotásokban « megnyilatkozó lelkiismeret.

„A vizsgálatí” című drámáji a legkegyetlenebb igazmondás Szembenézés, lelkiismeretes leszámolás a németség világhá borús bűntetteivel, a leggyöt- rőbb német szégyennel, a kor nyugtalanító szörnyűségekkel megmutatja az embretelenség a szenvedés borzadályos in- fernóját, felidézve az em-be állattá alacsonyításának tömegjelenségét — Auschwitzot A dráma, a frankfurti Ausch witz-per anyagának összesűrí tett szupervádirata, művészi esztétikai, s erkölcsi vonatko zásokban támasztott példátlan szinte elemi hatású vihart Hochhuth Helytartója sem korbácsolta, kavarta fel emy nyíre a világ, s főként a né met emberek erkölcsvilágát Nem volt módom látni a drámát hazai színpadon, de ot vashattam könyvalakban - dermedten. önuralommal küzd ve, nehogy földre dobjam s kötetet, hogy sikoltozva mész szire meneküljek a könyv, s hallgatag betűk közeléből is.

A rádió láthatatlan színházi most bemutatja a kegyetlenü igazmondó drámát. Gondol koznunk és emlékeznünk kel mindnyájunknak a halál bar

Peter Weiss „A vizsgálat” című drámájának hazai rádióbemutatójára szeptember 30-án, pénteken, 20 órakor, a Kossuth rádió- I ban keiül sor.

$Minden szó, amit leírok és a .nyilvánossághoz eljuttatok, politikum ., ” Számomra az érvényes igazságot a szocializmus irányelvei tartalmazzák ... Csak két lehetőség van, melyek között választanom kell... A két választási lehetőség közül, amely ma számomra megmaradt, csakis a szocialista társadalomtan látom a lehetőséget arra, hogy a világban levő igazságtalanságok megszűnjenek.” — Ezek Peter Weiss „Egy író munkatízpontja a megosztott világban” című írásának mondatai. Az írás döntés, hitvallás, ars poetica.

Weiss döbbenetes hatású, (megren dítően őszinte író. Olyan egyéniség, akinek szavai, írásban rögzített gondolatai mindenkor a vélemények összecsapását váltják ki. „Abschied you den Éltem” (Búcsú a szülőktől, 1961.) és „Fluchtpunkt” IMenekülés küszöbén, 1962.) című regényeit óvatoskodó tisztelettel fogadták a szakmabeliek, kritikusok. Aztán megírta első drámáját a „Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása, ahogy a charentoni elmegyógyintézet ápoltjai előadják de Sade úr betanításában” címűt. A dráma hatalmas {hullámokat kavart fel, bemutatták szerte a világon, így a keletnémet Rostockban is. Wei&s Rostockban elkövetett egy — a hivatalos nyugatnémet közvéleményt sértő — megbocsáthatatlan bűnt: előadás után nyilatkozatot adott az NDK központi lapjának. a Neues Deutschlandnak. Csak tovább tetézte „vétkét” azzal, hogy az antifasiszta írók wei- mari kongresszusán Brechtel idézve kijelentette, hogy Nyugaton „partizánokként kell dolgoznunk, ha az igazságot terjeszteni akarjuk”. Ezután következett a nagy izgalmakal kiváltó tízpontos munkaprogram megjelenése, ugyancsak e. Neues Deutschland hasábjain k,A vizsgálat” című drámájával aztán — triviálisan szólIV.

A háború hosszú éveinek során végigjártuk a kalinyini kerületnek, Szmolenszk vidékének. Belorussziának, majd Lengyelországnak szétdúlt, felégetett tájait. Láttuk, mit jelent a göbbelsi propaganda a valóságban: elpusztított vidékeket, ha Iái táborokat, megkínzott emberek jajkiáltásait, „új civilizációt”, ahol ember az embernek — hóhéra.

; A háború útjain jutottunk el a birodalmi kancelláriáig.

Mostanában, annyi év eltelte Után, néha megkérdezik tőlem: nem volt szörnyű a látvány? A dolog másképpen állt: megrendítő érzés volt, de nem volt borzalmas. És nemcsak azért, 'mert annyi szörnyűséget láttunk a háború négy esztendeié alatt, hanem inkább azért, mert ezek a megszenesedett maradványok nem emberiek, hanem sátániak voltak. A halott gyermekek látványa valóban rettenetes volt, akárkinek gyermekei voltak is. Az ágyukban feküdtek, betakarva, ö1. kislány és egy kisfiú; a szüleik gyilkolták meg őket!

— Kinek a gyermekei ezek?

(A Zrínyi Katonai Kiadónál ez év őszén megjelenő könyv rövidített szövege.)

— kérdezte Bisztrov Voss al- tengernagytól. öt csak az imént hozták ide a pincébe. Voss kapta a feladatot, hogy jusson el Dönitz tengernagyhoz, és adja át neki a Hitler által rá hagyományozott hatalmat és a parancsot: fpiytassa a háborít, ha törik, ha szakad. Kapitulációról szó sem lehet! Voss megkísérelte, hogy a birodalmi kancelláriát védelmező csapatok maradványaival a Friedrichstrasse környékén áttörje a gyűrűt, de fogságba esett.

Voss altengernagyot, aki Hitler főhadiszállásán a hadi- tengerészet képviselője volt, Bisztrov végigvezeti az elfoglalt Berlin utcáin. Hadifoglyok ván- szorgó oszlopai jönnek velük szemben. Voss egyfolytában kibámul a kocsi ablakán. Szörnyű, füstölgő romok. Berliniek tömegei a tábori konyhák előtt, ahol az orosz szakács forró levest osztogat... Az autó szétbontott barikádokon kapaszkodik át és továbbhalad a szűk ösvényeken, amelyeket az utcán heverő, leomlott törmelékek, kövek és szeméthalmok között nyitottak ...

— Ismeri ön ezeket a gyerekeket? — kérdezi tőle Bisztrov őrnagy. Voss igenlően bólint és engedélyt kérve kimerültén leül egy székre.

— Tegnap még láttam őket. Ez Heidi — mutat a legfiatalabb kislányra.

Mielőtt idejött, agnoszkálta Göbbels és felesége holttestét.

Göbbels 1942' nyarán, sajtótudósítók képviseletében látogatást tett a „Prinz Eugen” nehéz-cirkálón, amelynek a parancsnoka Voss volt. Göbbels- nek köszönhette az előléptetését. Miután az események a pincébe kényszerítettók őket,

régi ismerősökként találkoztak.

Bisztrov őrnagy és Voss kettesben tartózkodtak a pincének ebben a szörnyű, nedves szobájában, amelyben a takarók alatt, hálóingben feküdtek a gyermekek. Voss felzaklatva, üres tekintettél, lehajtott fejjel, előregömyedve üldögélt. Hallgattak, ki-ld a maga gondolataiba temetkezett.

A gyerekeket Iljin főhadnagy fedezte fel május 3-án a pince egyik helyiségében.

A birodalmi kancellária kórházában, az egészségügyi személyzet között volt egy orvos, aki részt vett a gyermekek meggyilkolásában — Helmut Kunz. A berlini SS egészség- ügyi igazgatóságán dolgozott, de április 23-án, amikor az in-