Népújság, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-25 / 227. szám
Az Egyesült Államok totális kémkedést folytat Sajtótájékoztató az amerikai hírszerző szervek tevékenységéről (Folytatás az 1. oldalról) „Mutasson nekünk alkalmas rejtekhelyeket, üregeket, barlangokat, helyeket ezen a környéken, ahol anyagot tudunk elrejteni, tárolni ideiglenesen, vagy hosszabb időre”. „Ügy vezessen minket, hogy elérhessük azt a területet napkelte előtt, hogy felderíthessük, hogy harcolhassunk”. „A vasútvonal melyik szakaszán Járőröznek nappal, éjjel, hány órakor?” „Melyik vasúti berendezéseket őrzik? Mutassa meg a térképen!” „Hol vannak a kis erődök, az erődítések?” „Hol volna legalkalmasabb hely rombolásra, telefonvezetékek átvágására?” Nem akarom hoszan igénybe venni szíves türelmüket. Megjelöltem itt még jó néhány olyan dolgot, amit érdemes Idézni ebből. „Hol van az ellenség, a munkásőrség, a rendőrség?” stb., vagy ilyen „társalgás” kellemes lehet: „Lépjen élőre!” „Állj!” „Emelje fel mindkét kezét!” „Álljon meg!” ^Fordüljön meg!” és így tovább. Sok minden egyéb is található, mint társalgási anyag az amerikai katonák tervezett magyarországi tartózkodásának időszakára. Egyébként ebből a könyvből az eredetire fel- nagyítottan rendelkezésükre Jogunk bocsátani majd a bevezetőből néhány oldalt. Ez a „társalgási anyag" két- ■égbevonhatatlanul bizonyítja az amerikai hadsereg és benne a különleges haderő kiképzésének agresszív jellegét. S hozáteszem, mint érdekességet és mint fontosat, hogy ilyen nyelvkönyvek, angol— magyar változatban, tehát nemcsak magyarul, hanem számos más európai, ázsiai és afrikai nép nyelvén is készültek. Az amerikai hírszerzés magyar és más nemzetiségű ügynökeinek feladatává nemcsak Az USA hírszerző szervei és kémügynökei igyekeznek kihasználni olyan, az emberi haladást és a népek barátságát szolgáló kapcsolatokat, amilyen például a kulturális, tudományos együttműködés, vagy az idegenforgalom. Kiss Nándor esete csak egy példa a sok közül arra, hogy az amerikai hírszerzés megkülönböztetett figyelmet ' szentel az Ausztriába látogató magyar állampolgároknak, ottani ügynökei útján tanulmányozza őket és megkísérli, hogy beszervezze azokat, akiket ilyen tevékenységre alkalmasnak ítél. Meghívásunkra volt szíves eljönni megbeszélésünkre dr. Hackl Lajos, a szegedi József Attila Tudományegyetem adjunktusa, aki a Német Szövetségi Köztársaságban ösztöndíjasként egy évet töltött, s ez idő alatt az amerikaiak szintén kémtevékenységre akarták rábírni. Ezt kereken visszautasította, s emiatt megfenyegették. A szintén jelenlevő Radnóti Ágoston, a közelmúltban végleg hazatért volt bécsi egyetemista — kívánságukra — beszámolhat arról, hogy az USA hírszerzésének milyen fedőszervei működnék Ausztriában, hogyan próbálnak az oda utazó gyanútlan magyar állampolgárokból különböző adatokat, információkat kiszedni. Tisztelt sajtóértekezlet! Mint a bevezetőben rámutat- ,tam, az amerikai hírszerző- szervek nemcsak a szocialista országok ellen, hanem barátaik és szövetségeseik ellen is kémkednek. Hadd támasszam alá ezt a megállapítást szintén dokumentummal. A Lee vezérőrnagy, főhadsegéd által aláírt utasítás — rajta a titkos jelzés: Secret — leplezetlen nyíltsággal azt írja elő, hogy az Egyesült Államok katonai mtsz- sziói még az Egyesült Államok szövetségesei ellen is folytassanak hírszerző tevékenységet. Ennek az utasításnak a 3. pont. s í;;®: 'íí;;:íx : ■ I» : V \ í® ■ ■ : \ ’ -:«■ : <:> ' % Sí»' <•* >>í X® >>X,W<->X*. X. xv ■- lakaton a i attaséi a gyakorlatban maximálisan együttműködjenek a fentiek megvalósítása érdekében”. Ezt a dokumentumot rendelkezésükre bocsátjuk, módjukban lesz tartalmával részletesen is megismerkedni. Az amerikai hírszerzés a Német Szövetségi Köztársaságban nemcsak a szocialista országok odautazó állampolgár rait Igyekszik kémkedésre rávenni, hanem más, az Egyesült Államokkal szövetséges! viszonyban levő, vagy általa hivatalosan barátinak ítélt országok — ezek sorában az Osztrák Köztársaság — állampolgárai közül is igyekszik kémeket szervezni. Felmutatok fotókópiákat néhány olyan amerikai ügynök nyilvántartási kartonjáról, akiket az amerikai hírszerzés a Német Szövetségi Köztársaság és A.usztria állampolgárai közül szerveztek be. E fotókópiák közül néhányat át is adunk majd önöknek, továbbá magyar fordításban annak a terjedelmes listának néhány oldalát, amely ezeknek a személyeknek a születési helyét, időpontját, foglalkozását, lakáscímét tartalmazza. Bocsánat, hogy foglalkozást is említettem; nos, egyeseknél ezt nem találják a listában, hanem azt, hogy foglalkozás nélküli, illetve — munkanélküli. Rendkívül érdekes lenne, ha önök, vagy éppenséggel a szóban forgó országok illetékes hatóságai meginterjúvolnák őket. Nézzük a további dokumentumokat. Ezek egyértelműen bizonyítják, miszerint az amerikai titkosszolgálat arra törekszik, hogy részletes adatokat gyűjtsön Ausztria, Franciaország és más európai tőkés ország összes fegyveres erőiről. Itt a bizonyíték arról, hogy törekvésük nem is volt sikertelen, mert ügynökeik útján be is szereztek adatokat az említett. országok fegyveres erőiről, beleértve megnevezésű két, létszámukat, elhelyezésüket és technikai felszerelésüket. Úgy vélem, mindezek alapján igazoltnak látják azt a megállapítást, hogy az Egyesült Államok kormánya totális kémtevékenységet folytat, amely az egész világot behálózza. Ebben a tevékenységben a CIÁ szülőatyjaként emlegetett Allan Dulles szelleme érvényesül, aki „A hírszerzés mestersége” c. könyvében így ír: „A hírszerző szolgálat ma abban a helyzetben van, hogy szemmel kell tartania a világ minden részét. A hírszerzés már nem korlátozódhat néhány országra. Az egész világ a mi küzdőterünk”. A totalitás azonban nemcsak a kémkedés területi méreteiben lelentkezik. hanem a felhasznált módszerek és eszközök tekintetében is. Ennek igazolására is rendelkezésükre bocsátók egy dokumentumot, amely — úgy vélem — példa nélkül áll az államok egymás közötti kapcsolatának történetében, de azt hiszem, nyugodtan mondhatom, hogy még a kémkedés történetében is. A dokumentum címe: „Feleségek kiképzésének programja az Egyesült Államok hadseregének stratégiai hírszerző iskoláján”. Ebből megismerkedhetnek önök anock % 4 hónapos tanfolyamnak a részletes tematikájával, amelynek keretében a külföldre kerülő katonai attasé-feleségeket részesítik hírszerző kiképzésben, előadások, filmek és technikai-fényképezési gyakorlatok útján. Tisztelt sajtóértekezlet!- Amikor kénytelenek vagyunk esetenként felhívni a közvélemény figyelmét arra, milyen módszerekkel tör szabadságunkra és függetlenségünkre az amerikai imperializmus, hogyan igyekszik hazaárulásra rábírni magyar állampolgárokat, azt tapasztaljuk, hogy jó néhány nyugati sajtó- orgánum újult erővel nagy hírverést csap afról, hogy Magyarországon — az ő szóhasználatukkal — a liberalizálódást felváltja a kemény vonal, s a magyar hatóságok minden külföldiben, minden nyugati látogatóban kémet, diver- zánst látnak. Az ilyenfajta propoganda megcáfolására nem is érdemes sok szót vesztegetni. A tények tömege bizonyítja, hogy nincs szó nálunk a politikai vonal valamiféle megváltozásáról: s ami ennek konkrét részét illeti — szilárd a törvényesség, Magyarországon a legteljesebb nyugodtsággal élhet, végezheti munkáját minden magyar állampolgár, aki tiszteletben tartja népköz- társaságunk törvényeit. A hazánkba készülő külföldiek elriasztása céljából sűrűn felröppentett hírekkel kapcsolatban pedig elég néhány számot említeni ahhoz, hogy ezek a hazugság-buborékok is szétpattanjanak. A múlt évben január 1-től augusztus 31-ig tőkés országokból 276 127-en töltöttek több-kevesebb időt nálunk vagy utaztak át hazánkon (számuk ez év azonos időszakában kereken 40 ezerrel több, pontosan 315 597 volt), örülünk annak, hogy évről év. re mind több külföldi látogatót üdvözölhetünk, s a hagyományos magyar vendégszeretettel szívesen is látunk mindenkit, aki pihenni, szórakozni kíván, azért jön, hogy megismerje országunk, népünk életét és munkáját. Nyilatkozatom végéhez érve kérem tegyék fel esetleges kér. déseiket rópai országok, továbbá a latin-amerikai, ázsiai és afrikai országok katonai földrajzáról A fényképészeti oktatás keretében nagy súlyt fektettek a tele- objektíves fényképezésre, s elsajátíttatták velük azt is, hogy különleges megvilágítási körülmények között is képesek legyenek megbízható felvételeket készíteni. Ez bizonyos fokig ipari kémkedési feladatok megoldását is lehetővé teszi. Kiss Nándor elmondotta, hogy 1957-ben került a nemzetközi hálókocsi társasághoz kalauznak, s Bécs és Lököshá- za között járt. Becsben megismerkedett egy Joseph Dwor- schak nevű takarítóval aki előnyös bevásárlási forrásokról tájékoztatta, majd arra kérte, hogy ismerősei részéra bizonyos dolgokat vigyen Magyarországról. Dworschak mutatta be később egy magát Johnnynak nevező, 38 év kö- rűli férfinak. Ez eleinte külön, böző szívességet kért, többek között egyes magyarországi címekre ajándékokat küldött, amiért neki is hittato+t az árukból. Néhány hónap múlva az íl- lető közölte, hogy Robert g- Wernemek hívják és az amerikai hírszerző szervezet tagja — folytatta Kiss. — Fel is mutatott egy katonai igazolványt. Werner bő életrajzot kért tőlem, amelyben nemcsak magamat, hanem összes ismerőseimet is le kellett írnom. Különösen volt katonatisztek és jobboldali beállítottságú egyének érdekelték. Kezdetben csak futárszolgálattal bízott meg, amihez fedőnevet is kaptam: Franz Schumann néven szerepeltem az összes jelentésekben. Aztán mindig több és nagyobb feladatot adtak: különböző katonai objektumokról, repülőterekről, radar-berendezésekről, parancsnokokról, szállítmányokról! csapatmozdulatokról kértél* tájékoztatást, majd azt kívánták hogy próbáljak megismerkedni olyan emberekkel, akiknek családi, vagy más összeköttetésük van a Szovjetunióval. Ajánlottam is egy Rosenberg Hermann nevű bécsi kereskedőt. A továbbiakban elmondta^ hogy ez a kapcsolat Wernerreí 1962-ig tartott, amikor a hálókocsi társaság megszüntette magyarországi működését A hírszerzők módszerei A leleplező dokumentumok í •> ».«sr . y • ff> ; Mm ; íx-aísxí & <.« "fi <ós> • : *>.< >N .y*«' < Í5>» OX'-? < y.or- V»,' ■>:.**&<■ V'.'Ktf > oxh:<-v«xOo«4 dxiyy-:«*x a Magyar Népköztársaság titkainak k: é hanem azt is hogy hazánkon keresztül — ahogyan ők megfogalmazták — megfelelő csatornákat hozzanak létre a izovje unió elleni kémtevékenvsé m Bánsági—Werner állandóan a legerőteljesebben szorgalmazta eg-' ilyen „csatorna” kiépítésé! Ebben személyes becsvágy iák is nagy szerepe leh.- tett, mert — amint Kiss Nándornak elfecsegte: „Sokan foglalkoznak a csatorna megszervezésével. jó volna, ha ez nekünk sikerülne” 2 MéíiSis m 1366. szept. 25.. vásárivá* ja a következőképpen hangzik: „Eár a katonai missziókat nem hírszerző ügynökségként hozták léire, az Egyesült Államok katonai parancsnokai felhatalmazták őket i.yen tevékenység végzésére, mivel beosztásuk természeténél fogva lehetőségük van az USA számára nagy jelentőséggel bíró titkos információk megszerzésére Az információk megszerzése és kelti időben való továbbítása ’egalább olyan mértékben elősegítheti az USA nemzeti érdekeit, mint normális funkciójuk betöltése. Nemzeti érdeke- :nk megkövetel'k hoev a? TT^ ' állsn'f'olgárai által megszerzett titkos információk h"--' férhetek legyenek az US \ Mr szerző ügynökségei számára. Ezért el kell érni, hogy a katonai missziók tagjai és az USA A szünetben az újságírók megtekintették az amerikai hírszerző szerveik tevékenységét leleplező dokumentumokat, majd Naményi Géza, Kiss Nándor, dr. Hackl Lajos és Radnóti Ágoston válaszolt a magyar és a külföldi sajtó képviselőinek kérdéseire. Naményi Géza többek között elmondotta, hogy Bánsági-Wer- ner kiképezte Kiss Nándort környezettanulmány készítésére, személyek tanulmányozására, általános biztonsági rendszabályokra, a kapcsolattartás módjára, a találkozóhely konspirativ megközelítésére és elhagyására, .titkosírásos összeköttetésre. Ellátta vegyi indigóval, a szükséges előhívó tablettákkal, ezenkívül megadta neki azokat a fedőcímeket, ahová jelentéseit továbbítania kellett. A futár, akivel Kiss a volt Nemzeti Színház előtti óránál találkozott, Wolfram Wiesinger, 42 éves linzi születésű, “'elenleg Eferdingben élő osztják állampo’gár volt, aki mint a Linzer Volksblatt munkatársa szerepelt. Az attasé-feleségek kiképzésére vonatkozó programmal kapcsolatban a Tájékoztatási Hivatal vezetője megemlítette: a program bevezetésében felhívja a figyelmet, milyen előnyös, ha ezek a hölgyek megtanulják a fogadó ország nyelvét. Indokolásul rámutat ennek előnyeire, többek közt arra, hogy a nyelvismeret birtokában felfigyelhetnek minden olyan információra, ami érdekes, vagy értékes lehet férjük számára. Így például kártya- asztal mellett vagy társadalmi összejövetelek alkalmával sokat lehet megtudni az asszonyoktól férjük munkájáról, a helyi eseményekről. A kiképzés előadásokból, filmek bemutatáséból és gyakorlati fényképészeti oktatásból állt. Ügy látszik azonban, hogy még az atasé-feleségeket sem tartották egyformán megbízhatónak: erre mutat, hogy egyes előadásokat a tematikában csillaggal jelöltek meg, s ezeken csak olyanok vehettek részt, akiket személyükben külön is alkalmasnak tekintettek bizonyos bizalmas és fontos feladatok ellátására. Ilyen előadás szólt többek között a stratégiai hírszerzés természetéről és jelentőségéről, a Szovjetunió és kelet-euEzután a Budapestre küldött futárral való találkozását ismertette. Elmondta, hogy a Werner levelében jelzett személlyel a Nemzeti Színház előtti óránál találkozott, s az előre megbeszélt szövegen kívül úgy is azonosították egymást, hogy a futár egy pénzdarabot vett elő amelynek mását viszont ő mutatta fel. Kiss végül elmondta: Bánsági— Wernemek különösen szívügye volt a Szovjetunióba irányuló úgynevezett kémcsatorna kiépítése. Azt mondta, hogy ezzel több tisztet is megbíztak, s versengés van közöttük, aminek a megnyerése nemcsak erkölcsi, hanem igen nagy anyagi hasznot is jelentene. Dr. Hackl Lajos több részletet mondott el arról, hogyan igyekeziek őt a hírszerző szervek me^kornyékezni, beszervezni 1961-ben az országos atomenergia bizottság ösztöndíjával utazott a Német Szövetségi Köztársaságba, ahol a göttingeni egyetem fizikai—-kémiai intézetében folytatott rá- caoakt ív-izotopos kutatásokat. Már meeérkezósekor csomag várta, amelyben a Magyar Népköztársaság ellen uszító iratok vo’tek, szélsőséges jobboldal’. félfasiszta irományok. Egy hónán múlva egv Fritz Dreher nevű állítólagos úí«ág- író kereste fel. aki általános -jellegű beszélgetés után azt mondta neki. hosv inteHút c7»rptn° vó.97ii £ nemzetközi p fi «rvn^kséft ke1-0+1'ol •tryff . * TrnyÖff vpklo 15:--- Pco-'1ó1-o-’ fr-pr* .«?QOTSZPéf f uts»m t'v'> ’ '■’ ++ nt kp v* o ~ beszélt időpont nem látszott megfelelőnek, s ezért újabb term inn j-n otr. Vízumom azonban késett, ezer® táviratoztam a szerkesztőségbe, ihonnan meglepetésemre kétszer is visszaérkezett a sürgöny, majd amikor telefonon érdeklődtem, megtudtam, hogy ilyen nevű munkatársuk nincs. Ez az úr aztán többet nem jelentkezett. — A másik kísérlet' egy John Falion nevű személy ré-> széről történt, aki levélben a Nuclear Age című folyóirat munkatársaként kért tőlem tájékoztatót. Erősen angol akcentussal, elég rosszul beszélt németül, s egv fiatal“m''°rrel érkezett a találkozóra. Arra akart rávenni, hogy valla’iam el tudománvos anyagok kivitelét és próbál’ak információt szerezni számukra a szovjet tudománynak a haditechnikában és a rédioaktivit*s tanulmányozásában elért eredményeiről. Végül Radnóti Ágoston, a Szabad Magyar Diákok és Akadémikusok Szövetségének volt elnöke arról számolt be, milyen módszerekkel igyekszik az amerikai hírszerzés a disszidált magyar fiatalokat saját céljaira felhasználni. Ezek kő- zé tartozik, hogy szervezi, irányítja. pénzügyileg is támogatja a politikailag tájékozatlant magyar emigrációt, politikai akciókat, tüntetéseket kezdeményez és hajttat végre velük. Különböző körmönfont módszerekkel a hírszerző szervek igyekeznek infprmációkat gyűjteni Magyarországról, többek között statisztikai kérdőívek formájában, s külön személyekét foglalkoztatnak azzal, hogy vásárlás közben minél több értesülést szerezzenek a gyanú*» lan magyar turistáktól.