Népújság, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-03 / 182. szám

I Pravda az európai szocialista országok külpolitikájáról A Pravda keddi számában kommentálja a kelet-európai szocialista országoknak az utób­bi hetekben kifejtett diplomá­ciai tevékenységét. Több szo­cialista és néhány kapitalista ország külügyminisztereinek az utóbbi időszakban tartott tanácskozásai újra igazolják a szocialista országok külpoliti­kai vonalának reális jellegét. A szocialista országok az utóbbi időben több új iépést tettek annak érdekében, hogy tovább fejlesszél^ a baráti kap­csolatokat, a szoros és sokol­dalú együttműködést, az egy­séget és az összefogást Ékesszóló példája ennek az a látogatás, amelyet Péter Já­nos magyar külügyminiszter nemrég tett a Szovjetunióban. Mint a közös közlemény hang­súlyozta, a Magyar Népköztár­saság és a Szovjetunió külügy­miniszterének találkozói és megbeszélései minden megvi­tatott kérdésben az álláspontok teljes egységét és azonosságát tükrözték. Ezeknek a kérdéseknek a kö­re pedig igen széles volt: a test­véri szovjet—magyar kapcso­latok továbbfejlesztése és el­mélyítése, az európai béke és biztonság, még hatékonyabb segítségnyújtás a vietnami nép­nek az amerikai agresszorok ellen vívott harcában, a poli­tikai és gazdasági függetlensé­gük megszilárdítására törekvő fiatal, független államok tá­mogatása. A szocialista országok dip­lomáciája Couve de Murville francia külügyminiszter cseh­szlovákiai és magyarországi, Amintore Fanfani lengyelor­szági látogatásai idején azt a célt tűzte ki maga elé, hogy to­vább keresse az európai biz­tonság kérdéseiben való egyet­értés és az együttműködés fej­lesztésének útjait Mint a Pravda rámutat, a látogatások bebizonyították, hogy az európai és nemzetközi biztonság néhány kérdésében azonosak vagy egymáshoz kö­zel állnak a felek nézetei. Ez egyebek között kifejezésre ju­tott a csehszlovák és a magyar külügyminiszter Couve de Murville-lel folytatott tárgya­lásain is. Azok a megbeszélé­sek, amelyeket Fanfani olasz külügyminiszter a lengyel fő­városban folytatott, azt tanú­sítják, hogy Olaszországban mind nagyobb figyelemmel kí­sérik az európai biztonság problémáit. Varsóban, Prágában és Bu­dapesten is szó volt az ame­rikaiak vietnami agressziójáról. Suhcsrtéé a tényleges hatalom Mint korábban már jelentet­tük, Sukarno elnök a múlt hé­ten az új indonéz kabinet be­iktatása alkalmából mondott beszédében kijelentette, hogy március 11-i parancsa, amely­nek értelmében Suharto tábor­nokot hatalmazta fel a végre­hajtó hatalommal, nem jelen­tett tényleges hatalomátadást. A Kasi jobboldali úgyneve­zett értelmiségi akciófront ked­den nyilvánosságra hozott nyi. latkozatában kijelenti, Sukar­no március 11-i levelét úgy te­kinti, mint végleges hatalom- átadást. Kiutasították Kongóból Marchalt KINSHASA (MTI): A kongói fővárosban kedden hivatalosan bejelentették, hogy kiutasították az országból Pier­re Marchal-t, Belgium lubum. bashi főkonzulát. Az erről szó­ló jegyzéket hétfőn juttatták el Belgium kinshasai nagykövet­ségére. A kongói hírügynökség hiva­talos körök álláspontját idézi amely szerint a főkonzul nyíl­tan beleavatkozott Kongó bel- ügyeibe. Nagyszabású pénzhamisítás Skóciában A Skót Királyi Bank vissza­vonja valamennyi forgalomban levő ötfontos bankjegyét és már meg is bízta grafikusát új ötfontos tervezésével. Nagy­szabású — mintegy félmillió font értékű — pénzhamisítást lepleztek le ugyanis. (A Skót Királyi Bank az Angol Bank­tól függetlenül, önállóan bo­csát ki bankjegyeket.) Rendőrségi vélemények sze­rint ez a legnagyobb pénzha­misítási manőver Európában. A hamisításra Zürichben jöt­tek rá. Valaki 30 000 fontot akart beváltani egy zürichi bankban, svájci frankra. A tisztviselőnek feltűnt, hogy az illető csupa 5 fontos bankje­gyet tesz a pultra. Valameny- nyi hamis volt! A rendőrségnek már gyanú­sítottja is van: úgy vélik, hogy egy glasgow-i játékklub szö­kősben levő krupiéja hamisítot­ta az 5 fontos bankjegyeket. A krupié büntetett előéletű: jól ismeri az olasz, a francia és az algériai bűnügyi rendőr­ség. Ezekben az országokban csempészésért büntették. A hamis ötfontosokat lopott bankjegypapírra nyomták. A Skót Királyi Bank — gaval- lérosan, egyáltalán nem „skó­tul” — ötezer font jutalmat tűzött ki a krupié nyomraveze­tőjének. Minden bizonnyal — nem hamis, hanem valódi ötfonto­sokban szándékozik kifizetni a jutalmat. Sztrájk Triesztben TRIESZT Kedden Triesztben zárva maradtak az üzletek, a hiva­talok. A város életét teljesen megbénította a kétnapos sztrájk, amelyet a szakszerve­zeti vezetők hirdettek tiltako­zásul a San Marco hajógyár bezárására vonatkozó tervek ellen. A kormány tulajdoná­ban levő gyár több ezer alkal­mazottat foglalkoztat és a kör­nyék legnagyobb gyára. A városban elsősegély szolgála­tot tartanak és a turisták el­látását néhány nyitvatartó ven­déglő biztosítja. McNamara nyilatkozik • • • WASHINGTON (TASZSZ): Robert McNamara amerikai hadügyminiszter a szenátus­nak a pénzkiutalással foglal­kozó albizottsága zárt ajtók mögött megtartott ülése után újságíróknak adott nyilatkoza­tában megpróbálta igazolni az amerikai légierő kalózakcióit, amelyekkel támadták a Dél- Vietnam között húzódó demi- litarizált övezetet. McNamara megismételte azt a hivatalos amerikai verziót, amely sze­rint a demilitarizált zónát — úgymond — „ellenséges erők arra használják fel, hogy Dél- Vietnamba hatoljanak”. A miniszter foglalkozott azokkal a sajtójelentésékkel is, amelyek a Nyugat-Európában állomásozó amerikai csapatok létszámának esetleges csökken­téséről szólnak. McNamara ki­jelentette, hogy az Egyesült ÁL lamok nem szándékozik csök­kenteni jelenlegi európai ka­tonai erejét sem a NATO-ban vállalt kötelezettségeit „Ügy véljük — tette hozzá —, hogy a fenyegetés a varsói paktum országai részéről továbbra is fennáll.” 17 embert megölt 32-t megsebesített: Dühöngő őrült vall az austini szörny Whitman fegyveres arzenálja — Felesége és anyja az áldozatok között — Mesterlövész volt a gyilkos Austinra gyász borult AUSTIN (Texas) (MTI): ^Charles J. Whitman a leg­helyesebb srác volt, akit vala­ha ismertem.” (Bili Sears te­xasi diák, Whitman évfolyam- társa.) — „Érettebbnek lát­szott, mint a legtöbb kortársa.” (Az austini egyetem egyik ta­nársegéde.) — „Szemlátomást nagyon szerette családja, na- gyon-nagyon komoly fiúnak tűnt.” (L. F. Kreisle egyetemi tanár.) — „Szerettem Charlie-t, ilyen fiút szerettem volna.” (Hugo Ley needville-d keres­kedő.) Ilyen vélemények hangzottak el a 24 éves Charles Whitman- ről, aki Amerika, de a világ bűnügyi történetében is párat­lan szömytettet követett el hét­főn délben, amikor a Texas állami egyetem felhőkarcoló­tornyáról gyalogsági .kézifegy­verekkel, messzehordó távcsö­ves vadászpuskákkal és revol­verekkel golyózáport zúdított a járókelőkre. A legfrissebb adatok szerint a tébolyult garázdálkodásban W hitman nel együtt — aki a rendőrséggel folytatott tűzharc során ugyancsak halálos sebet kapott — összesen 17 ember vesztette életét és 32-en sérül­tek meg. A halálos áldozatok listáján egy egyetemi profesz- szor, valamint egy kis névte­len is szerepel; mindenórás asszonyt is lövedék ért és magzata elpusztult. Whitman letöltötte kétéves kötelező katonai szolgálatát. Mesterlövő volt. Egy súlyos fegyelemsértés miatt laktanya- fogságra, ezt követően bünte­tőtáborba küldték. Más alka­lommal ki is tüntették, elnyer­te Kubában teljesített szolgá­lataiért a fegyveres erők ex- pedíciós érdemérmét. Tettét nyilvánvaló elmeza- varban követte el, amihez minden bizonnyal _ rendezet­len családi körülményei is hozzájárultak. Hétfőn reggel tőrrel halálra sebezte felesé­gét, ezután anyja lakására ment. A jómódú, idős asszonyt leszúrta, majd revolverével szétroncsolta a fejét. Whitman valóságos fegyver­raktárt szedett össze. A hír- ügynökségek fél oldalon át so­rolják az egyetem kilátótor­nyában talált vadászfegyverek, karabélyok és revolverek lis­táját. Whitman első dolga volt, hogy leterítse a liftkezelőnőt és azokat a turistákat, akik a közelben tartózkodtak. Miután a 26. emeleti toronyban elfog­lalta tüzelőállását, megkezdő­dött a 80 perces lidérces álom. A tragédiához hozzájárult, hogy az egyetem környékét,1 mindaddig, amíg ostromgyűrű­vel körül nem zárták, valóság­gal ellepték a kíváncsiskodók. A menekülő, tolakodó tömeg­ben aratott a halál. A mester- lövész Whitman csaknem min­den áldozatának felsőtestét ér­te a golyó. A rendőrök viszo­nozták a tüzet. Egy páncélgép­kocsit is felvonultattak és még egy repülőgép is megjelent, hogy géppuskatűzzel megsem­misítse a dühöngő őrültet. A gép azonban menekülésre kényszerült, minthogy Whit­man nagy hatóerejű fegyverek­kel rendelkezett. A 29 éves Ramon Martinez közlekedési rendőr aznap sza­badnapos volt. Közben rádión hallotta, mi történik. Egyenru­hát öltött és a lövöldözés szín­helyére hajtott. Ezekben az órákban ő Amerika nemzeti hőse. Martinez segítségül hí­vott egy McCoy nevű másik rendőrt, és kúszva, rohanva, épségben elérték a főkaput. Bent az épületben Martinez rá­lőtt Whitmanre, aki visszatü­zelt, de nem talált. Martinez ezután egész tárát kilőtte a ga­rázdálkodó őrültre, aki rögtön megsebesült, később meghalt. Connally texasi kormányzó, aki ,a Kennedy-merénylet al­kalmával megsebesült, jelenleg Dél-Amerikában tartózkodik. Feleségével együtt hazaindult, hogy részt vegyen a mindenre kiterjedő vizsgálatban. Az első szakértői vélemények között a hírügynökségek idézik dr. Frederick Weertham New York-i ideggyógyász nyilatko­zatéit. A bűnügyek Amerika- szerte ismert szakértője sze­rint „a gyilkosság ragályos, ESEMÉNYEK — sővőkhaM SZÓFIA Az iráni sah és félesége szeptember 1 és 7-e között hi­vatalos látogatást tesz a Bol­gár Népköztársaságban. BUENOS AIRES Argentínában — mint már jelentettük — Ongania elnök bezáratta az ország nyolc egyetemét, hogy a diákzavar­gások ne , akadályozzák az egyetemi rendtartásra vonatko­zó új törvény végrehajtását. PHENJAN Hatalmas árvíz púsztít Dél- Koreában. A több napja tartó óriási esőzés következtében a folyók kiléptek medrükből, át­törték a gátakat, hidakat és vasúti töltéseket mostak el. Eddig az árvíz 101 halálos áldozatot követelt és az anya­gi kár meghaladja a három­millió dél-koreai hvant. PÁRIZS Nyugatnémet páncélosok hadgyakorlatoznak Francia- országban. A francia erők és a Bundeswehr közös hadgyakor­latai három hétig tartanak. 1966. augusztus 3., szerda PÁRIZS Lemnitzer tábornok, az eu­rópai NATO-erők főparancs, noka a belgiumi Chievres-Cas- teau-ban tartott szemleútja során kijelentette, még nem biztos, hogy a Franciaország­ból elköltöző atlanti főhadi­szállást Chievres-Casteau-ban rendezik be. A Novueau Candide értesü­lése szerint a francia kormány az atlanti állandó tanács elköl­tözése esetén a gazdasági — és pénzügyminisztériumot ki? vánja elhelyezni a párizsi NATO-palotában. Michel Debré csúcsminisztériuma jelenleg a Louvre épületében van. Mal- raux kultúrügyi miniszter igényt tart a gazdasági minisz­térium helyiségeire, hogy a Louvre jelenleg pincében őr­zött számos kincsét ismét ki- állíthasák. MOSZKVA A Megyicinszkaja Gazeta című szovjet lap méltatja Fe­kete Gyula magyar író „Az or­vos halála” című kisregényét. A regény szerzője előtt nem kétséges, — hangzik az ismer­tetésben —, hogy a szovjet ol­vasók kedvezően fogadják Fe­kete Gyula kisregényét orosz fordításban. Góliát „El dórádéban'7 Délamerikai „titkok“ nyomában „LATIN-AMERIK A rossz csillagzat alatt áll” — írta egyik vezércikkében a ham­burgi Die Welt. De hogy miért áll „rossz csillagzat” alatt, ar­ról nem ejtett szót. Mi vi­szont tudjuk: az emberiség rég nem hisz abban, hogy a fe­lettünk hunyorgó csillagok „konstellációja” meghatározná sorsunkat. Latin-Amerika sor­sát azonban mégis befolyásol­ják a „csillagok”. Az Egyesült Államok sokcsillag-sávos lobo­gójáról Latin-Amerikára szór­ják energiájuk jelentős részét, hogy a nagy déli kontinenst „saját képükre és hasonlatos­ságukra” formálják át. A sávos-csillagos lobogó mö­gé húzódó intenzív politikai és gazdasági erők azonban üres passzióból semmiképp sem foglalkoznának Latin-Ameri- kával: ők ott is a profit után kutatnak. Minden törvényes és törvénytelen, erkölcsös és er­kölcstelen eszközt felhasznál­nak, hogy céljaikat elérjék. Az eredmény? A gazdasági síkon is agresszív északi Góliát gaz­dasági ellenőrzése alá vonta déli „barátait”. A latin-ame­rikai összes külföldi tőkebe­fektetések 75 százaléka észak­amerikai tőke! A huszonkét, UU. stratégiai nyersanyagból az észak-amerikai monopóliu­mok ellenőrzik a réztermelés 90,—, az ólomtermelés 95,—, a cinktermelés 98,—, az ezüstter­melés 70,—, az olajbányászat mintegy ötven százalékát. Több országokban ez az arány ter­mészetesen lényegesen megha­ladja az átlagost. Bolíviában az USA monopóliumok az ón­termelés egészét, és a vasút­hálózatot is kezükben tartják. A közép-amerikai országok zö­mében a rosszhírű „United Fruit Campany” teljes egészé­ben ellenőrzi a banánterme­lést, a vasutat, a kikötőket és a hajózást. A gazdasági kincsek kiter­melésével, feldolgozásával és szállításával foglalkozó mun­kások verítékéből az .ellen­őrök” profitot facsarnak, s nem is akármilyet. Az Egye­sült Államok tőkései Latín- Amerikában befektetett pén­zük után kétszer annyi profi­tot vágnak zsebre, mint odaha­za. Az imperialista országok — főképp az Egyesült Államok — évente kétmilliárd 400 millió dollár profitot szivattyúznak ki Latin-Amerikából. E MESÉS ÖSSZEG azonban nem oltja, hanem még inkább fokozza az észak-amerikai mo- nopolitsá'k profit-szomját. És a kéretlen nagy északi „gyám” tőkései oltani kívánják szóra­jukat: Latin-Amerika kereske­delmére is rátenyerelnek. Ily- módon jelenleg például a la­tin-amerikai országok export­jának ötven százalékát ellen­őrzik. Furcsa elvekhez iga­zodnak: a latin-amerikai or­szágokba szállított észak-ame­rikai cikkek árát Igen maga­san — az onnan az Egyésült Államokba exportált termékek árát pedig igen alacsonyan ál­lapították meg. A rendkívül erkölcstelen gyakorlatból mindössze egyet­len példát említenék. A Mexi­kóba exportált árucikkeket az északi monopolisták 20—30 százalékkal magasabb áron ad­ják, mint Európában, Afriká­ban, vagy Ázsiában. Ráadásul az Egyesült Államok arra kényszerítete Mexikót, hogy olyan termékeket vásároljon tőle, amelyekre semmi szükség nincs. Mexikó például kényte­len vasúti síneket importálni az USÁ-ból, holott a mexikói fémkohászat kapacitását csak 75 százalékig használják ki! Latin-Amerika tehát valósá­gos „eldorádó” az USA tőké­sei számára. Érthető hát, ha a nagyhatalmú monopolisták minden eszközt megragadnak, hogy ne csak megtartsák ki­váltságos helyzetüket, hanem erősítsék is azt. E törekvés re­alizálásának természetesen sokféle módja van. Közülük egyik leglényegesebb az, hogy a hivatalos külpolitikai vonal- vezetés rangjára emelt profit- szerzés feltételeit az egyes la­tin-amerikai országok államai életének síkján is biztosítsák. Magyarán: olyan kormányokat kreálni, amelyek az Egye­sült Államok tőkéseinek füty- tyére táncolnak. S ha Latin- Amerika USA befolyás alatti politikusai esetleg kelletlenü1 „táncolnak”, vagy egyszerűen elengedik fülük mellett a jen­ki melódiát, könnyen megesik, hogy lekergetik őket a tánc­parkettről. AZ UTÓBBI ÖT ÉVBEN tizenegy latin-amerikai ország­ban hajtottak végre reakciós államcsínyt. Az amerikai de­mokrácia feidícsért bajnokai tehát a maguk módján csak addig tartják be a demokra­tikus játékszabályokat, amig azok paragrafusai biztosítják a zavartalan pecsenye-sütöge- tést. Ha azonban ez nem sike­rül, játszi könnyedséggel sutba dobják a szolgálatukra immár alkalmatlan színpadi kelléke­ket és megszépítő dekoráció nélkül a maga durvaságában lép színre a tőkés erőszak. (Folytatása következik)_ Milassin Béla akár a kanyaró”. Bár mind«» valószínűség szerint Whitman őrült volt — mondotta — „két­séget kizáróan összefüggésbe* áll a tette a chicagói tömeg- merénylettel”. „Amikor ilyen erőszakos cselekmények előfor­dulnak, nagyon gyakran hatást gyakorolnak az erre hajlamos merénylő-jelöltekre. Ilyesmire még számíthatunk” — figyel­meztet az orvos. Ralph W. Yarborough de- mokratapárti szenátor Wa­shingtonban kijelentette, hogy a rémtett összefüggésben áll a halált okozó fegyverek ame­rikai árusításának lazaságával is, egyébként pedig „az erő­szakos cselekményeknek ez a szemmel látható nagyfokú el- harapódzása alighanem folyta­tódik, hacsak Amerika nem szünteti be azt, hogy erősza­kos cselekményekre tanítja népét. A televízió műsorai min­den este gyilkosságról szóinak. Napilapjaink naponta főcí­mekben közük, hány ember halt meg Vietnamban. Magunk hozzuk létre azt a Franken­steint, aki bennünket tesz tönkre.” Austinra gyász borult. Az egyetemen, amelynek a gyilkos építész-szakos hallgatója voll; felfüggesztették a nyári kur­zus előadásait. Félárbocra en­gedték a zászlókat A rendőrség még a nyoma-] zás közben közölte, hogy Whitman anyjának és felesé-, gének holtteste mellett megtáp­lálták a gyilkos feljegyzéseit: Ezeket egy bizonyos „Roy-nak^ címezte. A főkapitányság még nem hozta nyilvánosságra a leveleket, de a részletekből* amelyeket a sajtóban ismert»; tett, kitűnik, hogy a tömeg? gyilkos elmeháborodott volt A kusza sorok arra utalnak, hogy Whitman „szenvedélyesen gyűr lölte az apját”, akit egyébként fél éve választottak el fele­ségétől. „És ennek az emberi nek adott anyám 25 évet az életéből” — hangzik a levél­ben. A jegyzet szerint Whit­man azért ölte meg anyját^ hogy „megmentse őt szenvedé­seitől és hogy a történtek ne bántsák többé”. A rendőrség szerint a levelekből az is kiöl? vasható, hogy a gyilkos az utóbbi időkben súlyos depreszr szióban szenvedett és állandó fejfájások gyötörték. A ráner hezedő „nyomást” már nem tudta elviselni — írta —, _s így elhatározta, hogy „egyedül vágja ki magát”. S még egy rejtély: két szár nes filmmel töltött fényképe?] zőgépet hagyományozott az utó­korra. Az ismeretlen megtalál lót levélben kérte, hívassa elő a filmeket. A rendőrség és a szemtanúk közlése alapján az AP hírügy? nökség összeállította a szörny? tett „forgatókönyvét”: Feleségének és anyjának meggyilkolása után, délelőtt fél tízkor, egy üzletben hitelben vadászpuskát vásárolt, hazavit? te és becsomagolta. Tizenegy] .órakor ezt és a birtokában levő többi fegyvert elvitte a% egyetem főkapujához. Liften vitte fel a 26. emeletre, a fel? vonó végállomására, s innen még három lépcsőfordulón vonszolta a fegyvereket a ki? látótorony csarnokáig. Itt meg­gyilkolt négy embert: az épület női teremőrét és egy fiatal? asszonyt két gyermekével. Ék? kor felérkezett a másik lift;] amelynek utasát nem bántot? ta, de megtiltotta kiszállását Tizenegy óra 48 perckor aa egyetemi épület rendészete riadóztatta a rendőrséget. Köz-, ben a lövések zajára már em? berek szaladtak ki az épület? bői, hogy megnézzék, mi tör? tént. Ezeket Whitman sorra le-' lődözte. Fegyvereit különböző pontokban helyezte el, sokaq azt hitték, hogy több ember tüzel a toronyból. Nyolcvan perc elteltével érkezett fel Martinez közlekedési rendőr és társa, McCoy, valamint az egyetem egyik alkalmazottja. Martinez ártalmatlanná teld» a dühöngő őrültet *

Next

/
Thumbnails
Contents