Népújság, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-11 / 189. szám

A III, ötéves tervben: Turistaszálló, vendéglő és camping épül Egerben ...néhány másodpere múlva » száraz avarba”. recsegve-ropogva-suhogva (Kiss Béla felvétele) Ha favágóról esik szó, sze­nünk — lelki szemünk! —■ megjelenik egy vidám, vBC*nás ember, hatalmas hal­ával a vállán, ahogy vígan iütyörészve halad a fák között. Ha valamelyik megtetszik ne- ei, hozzálát, s hatalmas csa­ját ék a halállal A gyermekek számára ér­dekes és izgalmas a több emeletnyi magasba nyúló épí­tőállványokon játszani. Ha­sonló erejű vonzása lehet a téglahalmoknak, vagy a ma­gasra púpozott egyéb építő­anyagoknak. A gyöngyösi déli város­részben már befejezéséhez közeledik a szénbányászati tröszt munkásszállójának épí­tése. A hatalmas kazánkémé­nyen azonban még dolgoznak. Állványok ölelik körül, amit a gyerekek olykor bordásfal helyett használnak. A lakóházak itt téglablokk­ból, illetve salakblokkból ké­szülnek, amik közül egy-egy darab több mázsa súlyú. Eze­ket az elemeket az építődaru hatósugarán belül rakják le a földre. Rajtuk ugrálni, fo- gócskázni vagy bújóeskázni mégsem biztonságos, könnyen feldőlhet egy ilyen blokk. A több mázsás súly halált okoz­hat, vagy legalább is nagyon súlyos sérülést. Az építkezések környéke te­hát nem játszótér. Tudják ezt a szülök, de a gyerekek közül néhányan mit sem tö­rődnek vele. Az is biztos, a szülőknek sem mondják meg, merre játszottak, hogyan másztak fel a kémény áll­ványzatán. Eddig még tragédia nem történt. Egyetlen esetről tu­dónk. amikor a játéknak csonttörés lett a következmé­nye ott, az építkezés helyén. A szülők most kártérítést kö­vetelnek a vállalattól. Minden megoldódna, ha va­lamennyi munkahelyet körül lehetne keríteni. De ez alig­ha lehetséges. A vállalat a szerelőüzemeket elkeríti, őröket is alkalmaz az építke­zéseken. de a fürge gyerekek kijátsszák az intézkedéseket. A szülök figyelmét hívjuk fel azokra a veszélyekre, amik ott leselkednek gyer­mekeikre. Vigyázzunk a gyerekekre! (gmf) J*ö6. augusztus II-, csütörtök lj menetjegy-irodát nyitott a MALÉV pásokkal kidöntí ... Aztán megy tovább, fölötte madár csicsereg, s az őzikék nagyot köszönnek neki. Nem lehet véletlen, hogy az erdő munkásainak életét any- nyi romantika veszi körül, hi­szen már maga az erdő sokat mond a messze zengő kakukk­kiáltozással, az örök susogás- sal, az ösvény szélén lapuló szamócával — őszinte és igazi békéjével. A defekt éppen ka­póra jött — nem a gépkocsi vezetőnek, hanem nekünk — az út szélén. A hatalmas mát­rai bükkfák közül éktelen ber­regés szállt a ragyogóan kék ég felé, már amennyi látszott a mennyboltból a lombkoronák közül... Favágók dolgoztak itt. Nem baltával, nem kucsmában, nem fütyörészve, s még csak egy fia őzike sem állta körül őket, annyira hangosan dolgozott Szabad András favágó kezében a — gép. Egy kis fűrészgép. Csak odaérintette valamelyik, piros csíkkal megjelölt fához, s néhány másodperc múlva re- csegve-ropogva-suhogva dőlt a száraz avarba, hogy tüzelő le­gyen, vagy akasztós szekrény, esetleg fakanál, vagy sok ezer emléktárgy-hordócska, maj­Előzékeny kiszolgálás várja az új irodában a MALÉV ügy­feleit. (MTI-fot \> — Keleti Éva felvétele) Űj színfolttal gazdagodott Budapest belvárosa. A Vörös­marty tér és a Váci utca sar­kán megnyílt a MALÉV új külföldi jegyirodája. Az új, va­lóban világvárosi színvonalú irodában Európa és a többi földrészek összes légi járatai­ra árusítanak menetjegyeket és intézik a helyfoglalást. Az egyre fejlődő idegenforgalom tette szükségessé az iroda meg­nyitását. A megnövekedett lé­giforgalomra jellemző adatok: csak az idén júliusban ötször annyi utast szállítottak a MA­LÉV gépei, mint tíz évvel ez­előtt egész évben. Akkor csu­pán hat külföldi városba, ma viszont 30 európai és közel-ke­leti városba szállítanak uta­sokat a magyar légitársaság já­ratai. Az udvarias, gyors és pontos kiszolgálást segíti, hogy az új menetjegy-iroda féleme­letén helyezték el a telex- és telefonkészülékeket. így a táv­beszélőn érdeklődők részére adandó felvilágosítások és jegy- rendelések nem zavarják az ügyfélforgalmat. (-) fDíqatt íi a tfaüáqá... dán szépen bemázolva... És már dől a következő, dől az újabb áldozat. Hamar meghal a fa, nem kínozzák a szilánkos- forgäcsoß baltacsapások. Sza­bad András, a Mátrai Állami Erdőgazdaság solymosi erdé­szetének dolgozója lecsatolja védősisakját, leállítja az ékte­lenül berregő gépet. Szusszant egyet, s így a romantikából mi is lehuppanunk a valóság szá­raz avarjára. — Ezzel a géppel gyorsan ritkul az erdő. — Gyorsan... — bólint. — jobb, mint a fejsze. — Régóta járja az erdőt? — Elmosolyodik: — Amióta megszülettem. Apám mellett tanultam meg. — Ö is favágó volt?! — Még a nagyapám nagy­apja is. De nekünk már szak­munkás vizsgát kellett tenni, háromszor kéthónapos tanfo­lyam után. Az aljból kopácsolás hang­zik fel. — Gallyaznak — magyaráz­za Szabad András az erdei em­berek szűkszavú modorában. — A géppel felváltva dolgozunk. Néhány szó esik az erdő szépségéről. — Azért is tettem favágó — mondja. — Aztán meg is lehet belőle élni ... És sohasem fá­zunk. Mert — magyarázza — a pénz mellé kapunk egy mé­• tér fát is. Kint meg — izza- : dunk. A brigádban hatan dolgoz- ; nak. Egy ember közeledik, . napszítta arcú. Átlép egy rön- . köt, és bemutatkozik: Tóth - Benedek, brigádvezető helyet- , tes. Elmondja, hogy az évi ter- . vük 3700 köbméter, i — Már ott tartunk, hogy ! lassan végzünk is. Akkor oda ■ megyünk, ahol segítségre van . szükség. Lehet, hogy az Alföld­■ re... De még nem szóltak. • — Van-e utánpótlás? ' — Nem nagyon jönnek... ’ Nekem két fiam van, de nem 1 vállalják ezt a munkát. Tud­• ja: a város. Pedig ez sem rossz... 1 A gép újra felzúg, és dől a 1 fa. Aztán tovább mennek az 1 erdőben, a susogó lombok > alatt, s a kirándulók hisztéri- 1 kus örömordítása helyett — 1 megvakarják a csíkoshátú ■ vaddisznókölyök fületovét... > Odahaza első dolgom volt, > hogy megnézzem a szekrényt. " S levegő-cserzett, barna arcot 1 láttam, meg egy nagy fát, " ahogy recsegve-ropogva dőlt > lassan, s egy sóhajjal elfeküdt az avaron. (kátai) KefatSvü&f — Hogy milyen csirkefogók vannak a világon ... Hallotta, i hogy a Gáztömítő Gyár pénz­beszedője ellopott fél millió forintot.. . Hallatlan! — Az. Tényleg hallatlan. De azért egy pillanatra gondolkoz­zunk csak el az ügy felett — mondta Burbulya, és ujját a homlokára tette, ami nála a gondolkodás biztos jele volt. — Mi a fenét kell ezen el­gondolkodni? — méltatlanko­dott Pacolai. — Lopott a gaz­ember és kész... — Nem, nem olyan egyszerű azért a dolog Pacolaikám. így; egyszerűen kijelentve természetes, hogy igaza van. Mert szép summa az a fél mil­lió. Persze relatíve. Nekünk szép summa, de egy millio­mosnak meg sem kottyanna. És tételezzük fel, hogy ez az em­ber meg volt szorulva ... Igen­is. Meg volt szorulva, mert mondjuk leégett a háza és benne égett a családja ... Te­metés, új ház építése. Na ugye, hogy kellett neki a pénz? Jó, . nem mondom, kevesebbet is zlvehetett volna, de ha már ott iü a páncélszkerény előtt, ak­kor csak nem áll oda papírral, ceruzával kiszámolni, hogy mennyi kell neki?! Nem igaz? Ne, ne idegeskedjen már < mondtam. Igaz, hogy nagy pénz ; az, de hát végtére is az állam­nak meg sem kottyan. Mi az fél millió egy szocialista ál­lamnak? Semmi. Annak a j szerencsétlen pénzbeszedőnek ' pedig élete végéig megoldotta ' volna minden gondját. Élt vol- 1 na nyugodtan, szerényen, meg­elégedetten, s mi a fontos egy 1 A petőfibányai fiatalok ked­vence, a Novum augusztus el­sején másfélhónapos szünet után újra kitárta kapuit. A nyár végén, vagyis augusztus hónapban is sok eredeti „nó­vummal” várja a klubtagokat. Szerdán este például rendha­gyó vetélkedőre került sor a Minden kezdet nehéz című rendhagyó filmről. Már a íilm- barkochba megszervezése ma­ga is novum, — új. A Minden kezdet nehéz cí­mű filmet három napon vetí­tették Petőfibányán. A nézők minden egyes előadás előtt a jegyük mellett egy három kér. désre választ kérő papírlapoi is kaptak amelyet kitöltés után az előcsarnokban elhelyezeti ládába kellett dobni. A Novum vezetősége a szünetekben bon­,\\\\\\\\\\\\\v.\\\\\\\\\\\v.\\\\\\\v\\\v\v állampolgárai megelégedettek legyenek... És az is lehet, hogy nemcsak magának vette el azt a néhány százezer froncsit. Lehet, hogy a lányét akarta kiházasítani, szegény öreg szüleinek boldog öregkort biztosítani... — Lóri fari, nekem beszél­het. Csirkefogó az a javából. Hát képzelje el Burbulya kar­társ, még arra is volt pofája, hogy befizetett tömítési díjak számláit is ellopja. — Hogy mit lopott még ét? — A tömítési díjak szám­láit ... Amit például maga is befizetett... Mondja, maga mit fizet egy havi tömítésért? / Én . .. egyhavi tömítésért? — sáppadt el Burbulya. — Én kérem, harmincöt forintot... S ez a gazember, ez a hímpellér azt is elvitte? , — Azt is. A maga befizetett számláját is, úgyhogy jövő hé­ten lehet, hogy kérik magától is a 35 forintot __ Bu rbulya felüvöltött: — Ködeiét neki. Én nem ér­tem, mit akar ez a szocialista állam, hogy tűri az ilyeneket. Kötelet neki! (e&nä Nyár a Novum-ban Rendhagyó vetélkedő a rendhagyó filmről — Miniatűr vitaszínház — Zenés párbaj — Jancsó Miklós Petőfibányán tóttá az urnát. A helyes meg­fejtők még az aznapi előadá­son a filmtekercs-csere alatti szünetben kaptak kérdéseket a film világából, melynek helyes megfejtése jogosította őket a döntőben való részvételre. A szerda esti döntőben az el­ső nyolc helyezett mérte össze tudását játékos keretek között* az egyáltalán nem játékos di­jakért: a fagylaltkeverőért, a 200 forintos kiskönyvtárérts a színház- és mozibérletért. A jövő hét elején a miniatűr vitaszínház is bemutatót tart, a Próféta voltál szívem című regényből. A dramatizált re­gényrészletet a legizgalmasabb jelenetnél hagyják abba a szín­játszók és a nézőktől kérik a cselekmény folytatását. A né­ző „gondolatát” aztán meg is valósítják a vitaszínpad tagjai, sőt ha a nézőnek nem tetszik az előadás, maga is felléphet a világot jelentő deszkára. A né­zők vitatkoznak tehát a regény folytatásáról, amit természete­sen az író dönt el, amikor is az együttes tagjai bemutatják az eredeti folytatást. A könnyed műfaj kedvelőit biztosan vonzza majd a jövő hét szerdáján megtartandó ze­nés párbaj. Három zenekar, a rózsaszentmártoni Vestrum, a Novum és a petőfibányai Cyk- lops zenekar nyolc-nyolc számmal „csap össze”. A szak­értő zsűri — a hatvani zeneis­kola igazgatója, a háziasszony és a fiatalok képviselői — dönt majd a minőségről. De a tv- táncdalfesztiváljához hason­lóan a a Novum zenei párba­ján is lesz beleszólási joga a közönségnek. E hónap második felében szintén a film veszi át a fősze­repet. Jancsó Miklóst a Sze­génylegények rendezőjét vár­ják a Nóvumba. A hónap vé­gén pedig Lestár János, a Ka­bala című kisfilm rendezőié és Cs. Németh Lajos a film fő­szereplője vesz részt Petőfibá­nyán egy filmankéton. A Novum vezetősége pedig új „nóvumokon” töri a fejét az őszi hónapokra is. Ami ott volt, elvette. Mert kel- állam szamara, pláne, ha szo­léit neki. cialista? Na mi? Hál az, hogy terület ez erre a célra: itt vo­nulnak el a látogatók a vár fe­lé, közel vannak a fürdőik, kö­zel van a városközpont. A tu­ristaszálló 140 ágyas, a vendég­lő 140 férőhelyes lesz. Az épü­letet igyekeznek a környezet­hez hangolni, a tömb például csak földszint plusz két eme­let magasságú lehet, hogy így ne takarja el a város íeLől jö­vőknek az itt hirtelen feltáruló pompás rálátást a vár falai, bástyái felé. Később itt, ter­mészetesen, bővítéssel is lehet. . számolni, a szállónak a Fazola . Henrik utcáig való kiterjeszté­sével, az étterem és szálló eLőtt pedig — az ottani épüle­tek lebontása után — szép zöld terület és parkolóhely kialakításával. Ezek azonban (hogy a most ott lakókat meg- l vigasztaljuk...) — csak távla- •, ti elképzelések! A másik idegenforgalmi léte­sítmény a camping, a felnémeti út mellett, az úgynevezett „Se­tét villa” környékére kerül. Ez a hely sem lesz rossz a meg­adott célra, figyelembe véve a Bükk felé irányuló idegenfor­galmunkat, de igazi jelentősé­gét akkor fogja majd elérni, ha — reméljük minél előbb — kiépül az északi városrész és elkerülnék a camping kö­zeléből az ottani, a városren­dezési tervekkel is ellentétes ipari üzemek és telepek. A cam- pingben egyébként a felvételi és gondnoki épületen, a főző­mosó pavilonon, a WC, zuha­nyozó pavilonon kívül lakóko­csihelyen 72 fő, sátorhelyen 316 fő részére lesz letelepedési Le- - hetőség. ) (H. S.) szesen alig több, mint 600 fé­rőhely, ami Eger évi több száz­ezres idegenforgalmához sem­miképpen sem elegendő! Mind­ezt értékelve a felettes szer­vek jelentős pénzösszegeket biztosítottak városunk részére az országos idegenforgalmi alapból, a harmadik öteves terv ■ idejére. így például — csak közvetlen Eger vonatkozásában — 6 millió forintot egy léte­■ sítendő, új, korszerű turista­■ szálló építésére, 2,6 millió fo­■ rintot idegenforgalmi turista vendéglőre és 2.6 millió forin­• tot egy autós camping létesí­tésére! Hol valósulnak meg ; ezek a létesítmények? A turistaszálló és turista- , vendéglő a lebontott izraelita - templom helyére kerül. Ideális A városok idegenforgalma iák egyik legfontosabb köve élménye, hogy a vendégel negfelelő kulturált elhelye test, elszállásolást kapjanak Ennek hiányában az idegen forgalom csak átfutó jellegi lehet, — ami pedig nem he Lyes, nem kívánatos. És íg; van ez nálunk, Egerben is Mert legyenek bár városunk nak egyébként kiváló invita tív adottságai, mint az érdé kés történeti és művészeti em lékek, a pompás fürdők, a ked veit egri bor — az egy sze mélyre eső vendégnapok szá ma itt is elég kevés. A város területén az elhelye zési lehetőségünk ma a köve kező: Hotel Park 115, Hot« Eger 192, Turistaszálló 172 sze mély. A fizetővendéglátó szó! gála tunk is gyenge: 53 szobi 137 fekhellyel. Ez bizony ösí

Next

/
Thumbnails
Contents