Népújság, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-10 / 188. szám
A KIRÁLYÉRT ÉS A HAZÁÉRT HARGREAVES KAPITÁNY: „Ha nem szolgáltatunk, igazságot egy embernek, akkor a többi ember semmiért hal meg!” Ki ér rá a háborúban a tényeken kívül mással foglalkozni? A tények: elesett baj- társak, ágyúdörgés, meleg testet tépő gránát... és tény az a kívánság is, hogy legyen már egyszer vége! Hamp közlegény hazaindult. Olyan lelki állapotban, amelyben az ember már nem ura cselekedeteinek. El, el, minél messzibbre, ahol már nem hallatszik az idegtépő ágyúdörgés, ahol nem találja magát szemben minduntalan a halállal. Nem csak neki volt hosszú az első világháborúból nz a három év. De megmagyarázni nem képes, mert Hamp közlegény együgyű ember. Hadbavonult a királyért és a hazáért — főképpen pedig felesége és anyósa miatt, akik rábeszélték ... így akartak megszabadulni tőle. Dezertőmek nyilvánították, amikor mintegy álmában elindult, mert nem akarta hallani már az ágyúdörgést, látni az elesett bajtársak sárba süppedt tetemét. Mindezt azonban olyan őszintén, és olyan furcsán mondja el, hogy ügyének legrosszabb prókátora lesz. Amit mond az mind — tény önmaga ellen, s a törvényt csak a tények érdeklik. A másik ember Hargreaves kapitány, a védő, aki ezt az egész ügyet fölösleges időpazarlásnak látja, amikor belép Hamp közlegény cellájába. Eleinte rideg, szinte komman- dírozott a kihallgatás... De valami történik. A kapitány egyszercsak szembetalálkozik önmaga gondolataival Hamn őszinte, esetlen szavaiban. Ö is három éve járja ezt a poklot, a régiek mind elestek már... És rájön, hogy ez az ember nem szökevény, nem lehetett ura cselekedeteinek. A futóárok elkülönített részében folyik a tárgyalás, míg kint zuhog az eső, feneketlen a sár. s a legénységi „körletben” a katonák — egy patkány ügyét „tárgyalják”. Kísérletei kétségbeesettek, szívéhez, igazságához apellá- lóak, minden látványosság nélkül. Nem a védence, az igazság nevében beszél, de a paragrafus horgába csak a — tények akadnak. Pedig szinte valamennyien tudják, érzik, hogy Hamp közlegény nem bűnös... És mégis: golyó általi halál. Hargreaves és Hamp világa összefonódik, miként a vak és naiv bizalom a tiszta igazsággal. Egyik katona sem céloz Hamp-re. Parancsnokának, Webb hadnagynak kellene a kegyelemlövést leadni — aki a tárgyaláson tanúvallomásával, igyekezetével sem tudta megmenteni katonáját —, de reszketett a keze... És a sárban fekvő Hamp tágult szemmel nézi Hargreaves kapitányt, a védőjét, aki átveszi a pisztolyt, szelíden feltámasztja a fejét, s a fegyver csövét a szájába illeszti. „Bocsássa meg Hamp...” és a lövés eldördül, Hamp egyesül a sárral. I Miért Hargreaves kapitány hajtotta végre az ítéletet? Az az ember, aki védte őt kétség- beesett erőfeszítéssel, aki azt mondta, hogy ha egy embernek nem szolgáltatunk igazságot. akkor a többi ember semmiért hal meg ... Miért? A prókátor végezte ki azt az embert, aki nemcsak védett, hanem megszeretett... Aki a törvény szigora mellett a törvény igazságosságát is követelte. Talán azért, mert a megingott hit ezt diktálta: „lássuk uramisten,- mire megyünk ketten”? Vagy azért, hogy Webb hadnagy ne veszítse el emberi ragaszkodását, szeretetét, emberségébe vetett hitét? Hiszen néha egy jó szó jobban esett, mint a hideg sárban a meleg leves... Talán azért, hogy Hamp utolsó, bénult gondolatai közé bepréseljen egy vigasztaló gondolatot, hogy nem az adja neki az örök nyugalmat, aki hidegen, érzéketlenül elítélte, hanem az, aki az igazságon keresztül megszerette? Végső esetben a barát kezétől jobb meghalni, mint a törvénnyel zsonglőrködök érzéketlen kezétől ... Az epizódok is ezt igazolták az ítélet kihirdetésétől a végrehajtásig. Az ítélkezők ölték meg Hamp-et, nem Hargreaves kapitány pisztolya. Megrázó erejű film ez, az író, a rendező, az operatőr és a zeneszerző magasrendű művészi alkotása, a szereplők (Dirk Bogarde, Tom Courtenay és a többiek) hiteles, meggyőző játéka. Gondolatokat adtak a nézőnek, és — sikert kaptak a közönségtől. Megérdemelt, őszinte sikert. Kátai Gábor Maguk építik — maguknak építik A konyhában, a nagy aluminium lábasban paprikás- krumpli rotyag. Az étkező — vagyis a konyha melletti kis szoba — üresen áll. Nyár van, a gyerekek többsége vakációzik. Délben sem sokan ülik körbe az asztalt. Bezzeg a tanév közben. Minden délben háromszáz gyerek várakozott, hogy végre tányér mellé kerüljön. A szűk szobákban csak „váltott műszakban” tudtak ebédelni a tanulok. Nem kevés bosszúságot, veszekedést. idegeskedést szült ez a helyzet. A pétervásáriak nem akartak ilyen körülmények között még egy évet elkezdeni. A több évi takarékoskodás eredményeként összegyűlt több mint 800 ezer forintos költség- vetésből a napközi otthon új étkezdéjének megépítésére is biztosított a község 140 ezer forintot. Ezzel az új épületrész, szel ugyanis megoldódik a község napköziben étkező tanulóinak napirenden lévő problémája. De nemcsak a pénzt és a szakmunkásokat biztosította a tanács, hanem számított azok Nagy Lajos Fennállásának százéves jubileumát ünnepli a Fővárosi Állat- és Növénykert. Szeptember 26-tól tíz napon át ünnepi ülésszak lesz, amelyen a meghívott külföldi tudósok és szakemberek 60 előadást tartanak az állat- és növényvilág tudományos kérdéseiről. Nagysegítségére is, a gimnazistákéra, akiknek épül az új étkezde. A „maguk építik — maguknak építik” elv gyakorlattá vált Pétervásárán. Tavaly a fiatalok a gimnázium korszerűsítésén végeztek társadalmi munkát. Idén a község az étkezde építésére hívta építőtáborba a tanulókat. És jöttek a gyerekek. Az alapok ásásától kezdve részt kértek, és kaptak a munkából Két hetente váltotta a „táborban” egymást 15—15 pétervá- sári gimnazista. Ebben a hónapban már a harmadik turnus ifjú építői ragadták meg az ásót, a taligát. Már negyvenöt fiatal érezte annak a munkának az örömét, melynek céljáért érdemes dolgozni, melynek eredménye közvetlenül őket szolgálja. A pétervásári fiatalok szeretnék, ha már a tanév nyitóra, szeptember elsejére megnyílna az új étkezde. Tizenöten reggel nyolctól délután - kettőig együtt dolgoz nak. A szakmunkások szerim lelkiismeretesen. Hiszen maguknak építenek!. (—ti) oroszlánjai szabású kiállításra is készülnek, amely az Állatkert történetét mutatja be. (Keveser tudják, hogy — a legenda szerint — az Állatkert „őskorában” Nagy Lajos király uralkodása alatt hozta az else oroszlánokat hazánkba Velencéből Toldi Miklós.) A KI MIT TUD? KI MIBEN TUDÓS? utón KI MINEK A MESTERE? A tv új országos vetélkedője Szakmai tekintélyek a zsűriben — Folyik a felkészülés — A Ki mit tud?-ból kiderült, hogy a fiatalok tudnak szavalni, énekelni, táncolni. Csak ezt tudnák a fiatalok? Nem! Tudnak számolni, értenek a fizikához, biológiához — miként a Ki miben tudós? vetélkedő bizonyította. Csak ezt tudnák a fiatalok? Nem, a fiatalok mesterei a szakmájuknak. Ezt mutatja majd be a Ki minek a mestere? új országos vetélkedő, amelyet az MSZMP IX. kongresszusának tiszteletére hirdettünk fiatal esztergályosok részére. Békési Józsefet, a Magyar Televízió ifjúsági osztályának vezetőjét kértük meg, hogy beszéljen erről a — bizonyára megint az egész országot megmozgató — vetélkedőről. — Benevezhet minden fiatal esztergályos, akinek van szakmunkás képesítése, s még nem töltötte be a 30. életévét, jelenleg is a szakmában dolgozik és tehetséget, kedvet érez, hogy a szakma legjobbjaival összemérje ^udását. — Miért az esztergályosok kezdik az elképzelhetően más szakmákra is majd kiterjedő versengést? — A versenyt univerzális csúcsesztergapadokon rendezzük, ez képileg jól fogható. Meg aztán olyan fontos ez a szakma, hogy úgy érezzük; a versenyen keresztül is kedvet kapnak rá a fiatalok. Még indokolja az is, hogy az országban az esztergályosok száma jelentős, mintegy 30 ezer, ebből körülbelül 13 ezer a fiatal. Körükben erős a Szakma Ifjú Mestere (SZIM) mozgalom, mely alapja lehet a versenynek. Az sem elvetendő szempont, hogy jól összemérhetők az eredmények. — Hogyan történik a jelentkezés? — A vállalkozó szellemű fiatalok az üzemi, városi, járási és megyei KlSZ-szervezetek- nél jelentkezhetnek. Ehhez munkahelyi javaslat szükséges. A munkahelyek igazolják, hogy a jelentkezők rendszeresen teljesítik a tervet, jó a munkafegyelmük és selejtmentes munkát végeznek. — Említette, hogy az esztergályosok jó része megszerezte a SZIM-jel vényt. Jelent ez valamit a pontozásban? — Hogyne, aki ifjú mestere már a szakmájának, az felsőbb kategóriába léphet, vagyis közvetlenül a területi versenybe kerül. Különben kieséses rendszerben bonyolítják le a versenyt. Az országos döntőbe negyvennyolcán jutnak. Csepelről közvetítjük a legjobb tizenkettő „mérkőzését”. — Hogyan történik a közvetítés, nem túl hosszadalmas? — A döntő lebonyolítására öt adás keretében kerül sor, ez négyszer 90 perc és egyszer 110 perc egyenes adást jelentene. Az elődöntőkről és az üzemi döntőkről a Tv jelenti és a Tv-híradó számol be folyamatosan. Lehet, hogy egy-egy „mérkőzést” 3—4 részben is közvetítünk. Még az is elképzelhető, hogy mást műsort is adunk közben, mert bizony az értékelés hosszadalmas művelet. — Kik lesznek a versenybíróság tagjai? — Az üzemekben a KlSZ-bi- zottság' szervezi és a szakoktatók bonyolítják a versenyt. A Magyar Televízió felkérte a zsűriben való részvételre Pataki Lászlót, a KISZ-kb titkárát, aki valamikor szintén esztergályos volt, továbbá Horváth Edét, a Győri Vagon- és Gépgyár vezérigazgatóját. Még nem tudjuk, kik fogadják el meghívásunkat a Műszaki Egyetem forgácsoló tanszékéről. Meghívjuk a zsűribe a szakma egyik köztiszteletben álló képviselőjét és az ország egyik legjobb esztergályos szakoktatóját. — A zsűri értékelése alapján mit nyerhetnek a részvevők? — Oklevelet az elődöntőbe jutottak, emlékplakettot azok, akik az országos döntőbe ve- rekedték — pontosabban esztergálták — magukat... és a négy első díj: I. Pannónia motorkerékpár, II. szobaberendezés (12 000 forint értékben), IIL Szigma tip. tv-készülék, IV. Simpson vagy Jawa Ideal moped. Az üzemekben megindult az „edzés”. Ügy hallik, a szakoktatók, mérnökök, technikusok alaposan előveszik az ifjú versenyzőket, akik így készülnek fel arra, hogy — elméletben és gyakorlatban — a korszerű szakmai ismeretek követelményei alapján majd összemérjék erejüket. (V. JU) Szinkron nélkül Egymillió évvel időszámításunk előtt a címe az új filmnek, amelyet most forgatnak a Kanári-szigeteken. A film óriási előnye: a világ minden nézője megérti felirat és szinkron nélkül is, mert szereplői az ősemberhez hasonlóan, csupán artikulátlan hangokkal beszélnek és gesztikulálnak. MMkM 10., szerda *tényleg piszkavasgyüjteményemet kezdtem i volna mutogatni neki. Piszkavas nincs, de sze- * relem van. Magam mellé ültettem a drágát, Ékönnyű nyári ruhájában, idomainak teljes in- ► perlő pompájában, mert bizonyos esetekben *nem vagyok olyan, mint az oroszlán: szereltem, ha ingerelnek. t Mondom Elzácskának, hogy: { —Elzácska, azt hiszem, mióta ember él a ) földön, annyiszor elmondták már azt, amit én Imost mondani akarok. Azért engedje meg, hogy csak annyit mondjak és csak arra kérjem __ Eb ben a pillanatban felzúgott az utcán az úttestjavítók nemes céhének kompresszora . .. — Mit mondott? — kiáltotta Elzácska, de én intettem, hogy várjon, mert amit mondani kell ilyenkor, azt nem szokás üvölteni. Legfeljebb suttogni, ha már beszélni kell egyáltalán. Ültünk hát egymás mellett, Elzácska könnyű nyári ruhában, idomainak teljes ingerlő pompájában, és oámtuk a kompresszort Elhallgatott, — Édes, aranyos Elzácska ... Ott kezdtem, hogy amióta ember él a földön, annyiszor elmondták már, amit én most el akarok mondani magának... Egy szó, egy vágyakozás az egész. Meghallgatja ezt az egy szót? — Meg — sütötte le forró pilláit forró combjaira. — Mondja! — tette hozzá súgva. És én... A kompresszor felüvöltött. Elzácska is. — Mit mondott? A vér, a felingerelt vér agyamban kezdett disztingvált dühhé válni, de legyintettem, hogy várjon, mert amit ilyenkor mondani szokás, azt nem szokás üvölteni. Legfeljebb suttogni. A kompresszor elhallgatott, és én megszólaltam. — Nem kezdem elölről Elzácska... — Ne is — pihegte az édes . .. — Csak arra akarom kérni, hogy. . . A kompresszor felüvöltött. — Mit akar? Mondja már! — sikoltott vergődő madárként Elzácska, de én intettem, hogy várjunk, amíg a kompresszor... közben úgy éreztem, hogy menten megüt a guta. A kompresszor elhallgatott, és én már mondtam is: — Azt akarom csak, hogy maga... A kompresszor felüvöltött. — Mit akar? — Hogy menjen a kegyetlen fészkes fenébe a... — üvöltöttem én is, de közben a. kompresszor elhallgatott, és hiába teltem a kezem a szivemre, a másikat az ő szívére, adott egy hatalmas pofont, és felháborodottan távozott otthonomból, mert a mai férfiak, úgy látszik, csak azért visznek fel nőt a lakásukra, hogy káromkodva elzavarják. Mindennek egy esztendeje. Szolid, önmegtartóztató életet élek azóta és még egy esztendeig. Akkorra állítólag befejezik munkájukat az ■útépítő céh tagjai — kompresszorukkal együtt. (egri) (egri) A KOMPRESSZOR Elzácska, könnyű nyári ruhában, idomainak ' teljes ingerlő pompájában fellátogatott otthonomba, hogy megtekintse a maga nemében "■ egyedülálló piszkát asgyüjteményemet. Igaz, i- hogy piszkavasam sohasem volt és ma sincs, *de ezt Elzácska is sejtette, s a legnagyobb < mértékben zavarba jött volna, ha történetesen jelentették a Magyar Tanácsköztársaságról szóló írásait, majd 1960-ban irodalmi tanulmányait. Ez évben pedig megjelentették válogatott írásait és beszédeit, valamint Kun Bélá- né Kun Béláról szóló memoárját. E munkában Kun Béla életének legavatottabb ismerője, felesége vall a nagy forradalmárról, 80. születésnapja kapcsán. A mindvégig szug- gesztív erővel ható könyv oldalain megelevenedik az olvasó előtt Kun Béla gyermekkora, iskolai évei, bekapcsolódása a munkásmozgalomba, a , forradalmak alatti tevékenysé- ! ge, majd az internálás, a borítón, az illegalitás és az emig- ) ráció évei. A szerző 1928-cal , zárja férjéről szóló visszaem- ' lékezését. Az utána követke- \ ző 11 évről csak vázlatos ké- tpet ad, a 2. kötet megírásának ^ígéretével. A szerző munkája > megírásához főképpen emlé- j kezete tárházából merít, de fel- ■ használt írásos dokumentumo’ Új tbc-s fogász: i létesült ) A tuberkulózis ellen — \ amely igen gyakori megbete- tgedés ma is, korábban pedig £ még nagyobb jelentőséggel i bírt — ma már sikeresen 5 vesszük fel a küzdelmet, és a ? tbc-s megbetegedés elleni küz- (delem ma már az utolsó szakaszába lépett. Ez azt jelenti, t hogy ma már minden módot Jfel kell használni, hogy ez a ? betegség ne terjedhessen to- ivább. Az egyik és legbevál- r tabb módszer, hogy a tbc-s be- ^ legeket külön az egészségesekétől izoláltan gyógyítsuk. Megyénkben eddig a tbc-s bete- P gek is legnagyobbrészt a ren- ? delőintézetek fogászati szak- í rendeléseit vették igénybe. ^Tudjuk, hogy a tbc bacilusok i főleg a nyál útján, úgyneve- J zett cseppinfectio útján ter- 4 jednek. A fogászati kezelések ? pedig éppen azért, mert a szánjon belül történik a kezelés, 4 szinte megteremtik a lehetősségét a betegség továbbterje5 désének. Hazánk, de számos c külföldi állam egészségügye i is kimutatta, hogy a fogászati ^szakrendelések nagyon gyakran szerepet játszanak a tbckat is. Könyvében férje sok* eddig nem, vagy kevésbé ismert vonását is bemutatja. így munkája forrásértékű. Munkájában férje mellett több olyan, a forradalmi mozgalmakban részt vevő egyéniségről rajzol rövid portrét, akiket már az utókor elfelejtett, de megérdemlik a megemlékezést. Kun Béla 1939-ben a sztálini személyi kultusz áldozata lett, amely örök szégyene és meg nem bocsátható bűne marad annak és azoknak, akik ezt az ítéletet meghozták és végrehajtását elrendelték. — Kun Béláné a nagy személyes tragédián felülkerekedve vallja? „hogy e század harmadik harmadában az emberiséget nem a »nagyszerű« halál várja, hanem »egy jobb kor«.. „ ezért küzdött, önmagát sem kímélve, a harcosok első sorában, a dolgozó néphez haláláig hűséges Kun Béla”. (Magvető Kiadó, 1966.) Szecskó Károly iti szakrendelés Egerben megbetegedés terjesztésében.' A dolog komolyságát tekint^ ve az egészségügy Heves megyei vezetői már évek óta azon fáradoznak, hogy megteremtsék a tbc-s betegek fogászati ellátásának lehetőségét. Ezt a lehetőséget most sikerült valóra váltani és ez év augusztus I-vel megkezdte működését Egerben az Egészségháa utcai tüdőbeteggondozó intézetben a tbc-s fogászati szak- rendelés. Ezen az úton is kérjük a lakosságot és külön a tbc-s megbetegedésben nyilvántartott betegeinket, hogy a mai naptól ezt a szakrendelést vegyék igénybe. Minden nyilvántartott tbc-s betegünk külön értesítést kap. A szak- rendelés Eger város, az Eger— Péterváséra egyesített járás, a füzesabonyi járás és a hevesi járás területén lakó tbc-s betegek fogászati ellátását szolgálja. Reméljük, e példa követésére törekszik majd Győr»» gyös és Hatvan város egészségügyi vezetője is. Dr. Macsinka Árpád fogászati saakfőoraw Ma már elismert tény, hogy Kun Béla a Magyar Tanács- köztársaság legkiválóbb vezetője volt. A személyi kultusz időszakában a hivatalos vezetés, valamint egyes történészek is kétségbevonták ezt. Rákosi Mátyás Tanácsköztársaság alatti tényleges érdemeit mértéktelenül felnagyították, Kun Béla érdemeit pedig elhallgatták, illetve súlyosan megrágalmazták őt. Kun Béla igazi, a marxizmus—leninizmus szellemében fogant, értékelése 1956 után kezdődött meg. 1958-ban megKun Béláné: KUN BÉLA
