Népújság, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-02 / 181. szám

Csupán Bukolyit lehet dicsérni Pontversenyben 3. helyen végzett az Egri Dózsa a kétnapos országos serdülő úszóbajnokságon Szombaton és Vasárnap Buda­pesten rendezték meg az országos serdülő úszóbajnokság küzdelmeit. A versenyen részt vettek az Egri Dózsa fiatal úszói is és váltako­zó szerencsével szerepeltek. Egy­öntetűen csupán Bukolyit lehet di­csérni, aki három számban vég­zett a 2. helyen. Az első nap a 100 m-es fiú gyorsúszásban Cseh, Csinger és Csekme egyszerre ért a célba és a szabályok értelmében újraúszással döntötték el a baj­noki cím sorsát. A második alka­lommal Cseh biztosan győzött. Eredmények: Fiú: 100 m gyorsúszás: 1. Cseh László (Bp. Építők) 1:00.4, 400 m gyorsúszás: 1. Csekme Gy (Bp. Építők) 4:51.4, 100 m pillangóúszás: i. Cseh 1:08.7, 100 m hát 1. Cseh 1:08.7, 100 m mell: 1. Dávid (FTC) 1:15.4, 4x200 m gyorsváltó: 1. FTC 9:27.4, 2. Egri Dózsa 9:39.8, 3. BVSC 9:46.3, 800 m gyorsúszás: 1. Csek­me 10:01.5. 2. Dely (E. Dózsa) 10:18.7 200 m hátúszás: l. Borlóy (FTC) 2:34.1, 200 m mellúszás: 1. Dávid 2:46.1, 2. Szabó T. (E. Dózsa) 2:49.1 200 m vegyesúszás: 1. Csinger (BVSC) 2:30.9, 4x100 m gyorsváltó: 1. BVSC 4:15.7, 4x100 m vegyesvál­tó: 1. BVSC 4:44.4. Lányok: 100 m gyorsúszást U Kovács (BVSC) 1:04., 2. Bukolyi (E. Dózsa) 1:06.4, 100 m pillangóúszás: 1. Gyarmati (BVSC) 1:17.3, 100 m mellúszás: 1. Máthé (BVSC) 1:23.4, 200 m vegyesúszás: 1. Nádori (BVSC) 2:45.2, 2. Bukolyi (E. Dó­zsa) 2:46.9, 4x100 m gyorsúsző vál­tó: 1. BVSC 4:37.5 2. E. Dózsa 4:47.2, 400 m gyorúszás: 1. Fodor (FTC) 5:21.7, 2. Bukolyi (E. Dózsa) 5:25.9, 100 m hátúszás: 1. Kovács (BVSC) 1:16.8, 200 m mellúszás: 1. Nádori (BVSC) 3:00.9, 4x100 m vegyesváltó: 1. BVSC 5:09.6 2. FTC 5:27.7, 3. Egri Dózsa 5:32.9. A bajnoki pontverseny végered­ménye: 1. BVSC 319, 2. FTC 287, 3. Egri Dózsa 143 ponttal. Nyári Kupa mérkőzés: Kinizsi-Egri Dózsa 2:1 (0:8) kapusról kivágődó labdát vágta a hálóba. Az egriek közül Iflss Szász Prommer, Faliszek és Zilahi játé­ka érdemel dicséretet. További eredmények: Székesfe­hérvári VT Vasas—VM Egyetértés 2:0 (1:0). Komlói Bányász—Bp. Spartacus 2:0 (0:0). Az NB I b csoport végeredmé­nye: 1. Komló 5 J 1 1 12: 5 T 2. Egyetértés S S 1 1 8: 5 7 8. Szív. VT Vasas 5 3—2 13:10 6 4. Budafok 5 2 3 1 8: 9 6 5. Eger 5 1 — 4 7:15 2 6. Bp. Spartacus 5 1—4 4: 9 2 * Megérkezett Egerbe a jugoszláv Zvezda Subotica labdarúgó osa­Szerdán: MNK mérkőzések Szerdán, augusztus 3-án délután tovább folytatódnak a Magyar Népköztársasági Kupa labdarúgó- méíkőzés küzdelmei. Az ország­ban 256 csapat lép pályára, me­gyénkből 10 csapat küzd a tovább­jutásért az MNK nagy döntőjében. Megyénk csapatainak a sorsolása a kővetkező: Sírok—Egri Dózsa I., Petőfibánya—Gyöngyösi Honvéd. Bekölce—Egeresein L, Hatvani HSE Vízilabda tó. Egri Forgácsoló Vasas — Jászberényi Lehel 8i3 (2 ti, 2 ti, 2i0, 2:1) Kiemelt megyei vizflabda-bajnok­pat, amely együttes az Egri Dózsa meghívására vendégeskedik ha­zánkban. A jó játékerőt képviselő vendégcsapat vasárnap Ózdon sze­repelt, ahol az NB I-e>s Özdi Ko­hásszal játszott barátságos nemzet­közi mérkőzést. A találkozó vég­eredménye 2:2 volt. A Zvezda Su­botica csütörtökön Diósgyőrbe lá­togat, ahol az NB I-es Diósgyőri VTK-val játszik barátságos mér­kőzést. Az Egri Dózsa—Zvezda Su- botioa mérkőzésre vasárnap, au­gusztus 7-én kerül sor Egerben, & stadionban. Az egri lila-fehérek szerdán Sírokban játszanak a hely­beli Vasassal. Ezzel a mérkőzéssel az Egri Dózsa is bekapcsolódik az MNK küzdelmeibe. Szentmarj ay edző szerdán az első csapatot sze­repelteti majd. —MÁV HAC, Gyöngyösi Izzó- Miskolci VSC, Zsámbék—Hatvani Kinizsi. A győztes csapatok augusztus 10- én és augusztus 17-én újabb for­dulót játszanak egymással a to­vábbjutásért. Az előlálló csapatok a pályaválasztók. Az MNK-szabá- lyok értelmében két mezőnyjáté­kos és egy kapus végig cserélhe­Budafoki MTE Budapest: 1800 néző. V.: Vadas J; BMTE: Szentirmai (Horváth) — Nagy, Kiss IH., Dobes — Wolf* Kunos. — Pataki, Bánkúti, Kótaj; Helinger, Dinnyés, (Farkas). Eger: Papp — Szász, Kiss L; Winkler, — Sárközi. Szabó I.,- — Faliszek, Zilahi, Prommer, Varga,- Csizmadia. Egri támadásokkal kezdődött a mérkőzés, de a befejezésekbe rendre hiba csúszott. A 20. perctől kezdő­dően a hazaiak vették át a játék Irányítását, de ekkor jól állt lá­bán az egri védelem. A második félidő a vendégek fölényében telt el. a hazaiak két góljukat kapushibából szerezték, mig védelmük kemény és durva játékkal megakadályozta a ven­dégcsatárokat a gólszerzésben. Az egriek gólját Faliszek lőtte, aki a Csak röviden... Vasárnap este befejeződött a bu­dapesti nemzetközi vízilabda-tor­na, amelyen öt csapat szerepelt. A tornát Magyarország A csapata nyerte veretlenül, míg a második helyre a magyar B csapat került. Harmadik az NDK, negyedik a csehszlovák, 5. pedik az EAK csa­pata lett. * Csütörtökön kezdődik Gyöngyö­sön az országos egyéni hadsereg ökölvívó-bajnokság. A találkozón 160-an vesznek majd részt, a Zal­ka HSE versenyzőin kívül itt lesz­nek a Budapesti Honvéd, Békés* csaba, Kiskunfélegyháza, Pécs, Za­laegerszeg. Szeged és más városok, helységek ökölvívói is. * Vasárnap befejeződtek Budapes­ten az atlétikai bajnokság küzdelmei. A döntő utolsó napja nagyobb meg­lepetés nélkül pergett le és csak néhány kiemelkedő teljesítmény született. A férfi és női bajnoki pontversenyben egyaránt a Buda­pesti Honvéd szerepelt a legjob­ban. üt Vasárnap a tíz napos küzdelem- sorozat után befejeződött az ifjú­sági Európa röplabda-bajnokság Budapesten. A férfiak vetélkedő­jében Szovjetunió csapata nyerte az Európa-bajnokságot, a magyar csapat az 5. helyen végzett. A női csapatok küzdelmében szintén szovjet győzelem született, s ezzel a szovjet lányok is Európa-bajnok­ságot nyertek. * Az Utrecht! EB előtt a budapesti nemzetközi ötös tornával lezárult vízilabda válogatottunk végső sza­kasza. Markovit« Kálmán szövet­ségi kapitány kijelölte a hollandiai világeseményre utazó keretet. Tag­jai: Ambrus, Molnár, Pócsik, Kon- rád II., Szívós, Gyerő n., Dömö­tör, Bodnár I., Felkai, Kárpáti dr,. Rusorán H„ Konrád HL A műszaki Anyag és Gépkereskedelmi Vállalat Borsod—Heves megyei kirendeltsége műszaki becslést tart 1966. aug. 3-án Eger­ben, a Magyar Hirdető he­lyiségében, Eger, Széchenyi út 8. sz. alatt. Telefon: 18-49. Adás-vételi és tanács­adás ügyében megbízottun­kat felkeresni szíveskedje­nek. MAGÉV, Miskolc, Pe- tőif tér 4. sz. Ügyintéző: Varga ! __________________________ sá g. Eger, 200 néző. V.: Hajdú. Eger: Cseh n — Szepesi K, Bi­ró — Tóth — Szepesi L, Cseh L* Bögös. Csere: Bánhidi, Urbano- vics. Edző: Barta Gyula. Góldobók: Szepesi L. 2, Tóth 2, Biró, Cseh I., Bánhidi, Szepesi K. Mérsékeltebb teljesítménnyel is könnyedén győzött a gyenge já­tékerőt képviselő Jászberényi Le­hel ellenében a hazai együttes. Jók: Bánhidi, Szepesi D, Tóth, 1. SBTC—Tatabánya X 6:0 2. MTK—Dorog 1 1:0 3. Szív.—Egyetértés 1 2:0 4. Budafok—Eger 1 2:1 5. Bp. Spart.—Komló 2 0:2 6. Sopron—Pápa X 0:0 7. Mosonm. TE—Z. Dózsa 1 2:0 8. Kap. K.—Szfv. MÁV 1 4:2 9. Pénzügyőr—Várpalota 1 4:3 10. Bp. Előre—Autóbusz 1 3:2 11. m. kér—KISTEXT 1 1:0 12. Szóin. MTE—Nyíregyh. 2 1:3 13. MGM. Debf.—Borsod +1 2 1:3 14. Veszprém—Dombóvár 1 Idős asszony, vagy férfi gondo­zását lakásért elvállalnánk. Meg­kereséseket: „LELKHSMERETES” jeligére a gyöngyösi Magyar Hir- detőbe kérjük. Elcserélném gyöngyösi főbérleti I. emeleti utcai garzonlakásomat, hasonló szoba-konyhásra, félkom­fortosra, vagy komfortosra. Megte­kinthető szombat, vasárnap kivé­telével 17—20 óra között. Papp Er- nőné Gyöngyös, Bajcsy-Zsilinszky krt. 31. I. 3. Egerben, Kazinczy u. 1. szám alatti 2 szoba-összkomfortos csalá­di. kertes családi ház, azonnali be­költözéssel eladó. Érdeklődni dél­után 3-tól. (Kanada). Eger, Garay u. 9. számú ház beköltözhetően eladó. Eladó, azonnal beköltözhető egy­szoba mellékhelyiséges kis csa­ládi ház. Esetleg hasonló egrivel elcserélhető, megegyezéssel. Gyön­gyös, Petőfi u. 37/9. Jó állapotban levő TISZA televí­zió és magnetofon eladó. Gyön­gyös, Mátrai út Ili Augusztus 7-én délelőtt a sport­uszodában az Egri Forgácsoló Va­sas az első helyet eldöntő mérkő­zését játsza a Szegedi VSE csapa­tával. Augusztus 13—14-én rendezi meg a Heves megyei Tekeszövetség Egerben, a Vasas-pályán az 1966. évi öreg fiúk megyei egyéni baj­nokságát. Az aktív versenyzők 13- án 16 órai kezdettel mérik össze erejüket, mig azok, akik már nem versenyeznek rendszeresen, au­gusztus 14-én 8 órai kezdettel ver­senyeznek. A rendezés költségeit a szövetség fedezi. Mindkét verse­nyen az első három helyezett tisz­teletdíjat és érmet kap. A ver­seny lebonyolítását Király István, Albach Pál és Skovrán Albert vég­zik. Az öregfiúk egyéni bajnokságán valamennyi részvevő 100 vegyes­dobást teljesít, 50 dobás utáni pá­lyacserével. A találkozón az ál­talános versenyszabályok érvénye­seik. Eger, Rákóczi út 3. ez. 4 szoba, 3 konyha, 12x12 m raktár — mű­helynek alkalmas, borház. 250 négyzetméter alapterületű pincé­vel eladó. Elfoglalható 2 szoba, konyha és az összes mellékhelyisé­gek. Érdeklődni Rákóczi út sz. 500 szinkronos Trabant Limou­sine eladó. Eger, Bérc utca 30. Mély, csehszlovák gyermekkocsi eladó. Pázsit utca 14. Eger. Kerékpár és motorkerékpár zo­máncozását rövid határidőre vál­lalja a Karcagi Vegyesipari Ktsz. Karcag, Madarasi út 24. CSÉB MUNKAHELYÜNK biztosítási es Önsegélyző CSOPORTJA. Kisgyermek gondozását vállalom saját lakásomban. Egy kislányom van, Eger, Vécsey 22. IRDETES Tulaj douviszony ok a termelőszövetkezetekben Egy-egv termelőszövetkezet gazdasági ereje elsősorban a termelőszövetkezeti tulajdon nagyságán mérhető le. E tu­lajdon megerősítése és megszi­lárdítása — amely a gazdasági mechanizmus reformjának egyik kiemelt témája — alap­vetően egy-egy termelőszövet­kezeten belül megy végbe, de ennek a célnak mielőbbi elérését nagymértékben elősegítheti a termelőszövetkezetek közötti egyre szélesedő, illetőleg álta­lában a szocialista szervezetek közötti termelési kooperáció meghonosodása, a termelőszö­vetkezetek gazdaságilag és poli­tikailag megalapozott egyesülé­se stb. Hangsúlyozni kell, hogy a magyar mezőgazdaság fej­lődésének jelenlegi szakaszá­ban ezek az intézkedések alap­vetően a meglevő termelőszö­vetkezetek megerősítését szol­gálják. Erősítik a termelőszö­vetkezeti tulajdon szocialista jellegét, de egyben ezen ke­resztül lehetővé teszik és elő­segítik a kétfajta társadalmi tulajdon — az állami, szocia­lista tulajdon és a termlőszö- vetkezeti szocialista tulajdon — egymáshoz való közeledését. A termelőszövetkezeti moz­galomhoz kapcsolódva a szov­jet és a népi demokratikus fej­lődés között formailag különb­ség mutatkozik — a földre vo­natkozó tulajdonviszony terü­letén. A Szovjetunióban a tö­meges kollektivizálás semmi­féle változást nem hozott a földtulajdon területén, mert ott minden föld állami-társa­dalmi tulajdonban volt már a kollektivizálás megkezdése előtt A népi demokratikus fej­lődés során a kisárutermelő gazdálkodás kollektivizálása jogi formában másként érinti a földet mint a mezőgazdasági termelés alapvető jelentőségű termelőeszközét, azért, mert Itt a föld paraszti magántulajdont képez a magángazdálkodás idején. A kollektivizálás ered­ményeként ez a paraszti ma­gántulajdon a továbbiakban a termelőszövetkezeti közös gaz­dálkodás céljait szolgálja azon­ban anélkül, hogy az egyéni paraszti földtulajdon jogi ér­telemben megszűnne a terme­lőszövetkezetben. A gazdálko­dás szempontjából ez lényegé­ben ugyanolyan tartalmi ered­ményt hoz, mintha a föld tár­sadalmi tulajdont képezne. Másképpen kifejezve ez azt jelenti, hogy a föld jogilag vál­tozatlanul a termelőszövetke­zeti tag vagy a termelőszövet­kezeten kívül álló személy tu­lajdona, de a föld a termelő- szövetkezet birtokában van, a föld használati joga a termelő­szövetkezetet illeti meg és a termelőszövetkezet termelési céljainak megvalósítása érde­kében lényegében úgy rendel­kezik ezekkel a földekkel, mint a saját tulajdonát képező föld­jével. így a termelőszövetke­zeti közös gazdálkodás célját szolgáló, de egyéni tulajdonban levő földeket egészében véve szövetkezetesített egyéni tu­lajdonnak tekinthetjük. Ez az elnevezés tulajdonképpen azt igyekszik kifejezésre juttatni, hogy ez a földtulajdon tartal­mát illetően a társadalmi tu­lajdonra jellemző módon léte­zik és érvényesül, de formáját illetően egyéni jellege a föld­járadékban, a haszonbérben és az öröklési jogban jut kifeje­zésre, valamint a jogszabályok­ban meghatározott módon és körben: a földkiviteli jogban. A földtulajdon egyéni jellegé­nek ilyen érvényesülése azon­ban már nem igen tekinthető „magán”-jellegű érvényesülé­sének, mivel az az egyéni jel­leg alárendelt szerepet játszik a közösségi érdek érvényesülé­se mellett A paraszti földmagántulaj­don ily módon végbemenő kol­lektivizálása jogi formáját il­letően következetes tulajdoni változást eredményez a föld­del tartósan egyesített dolgok (épületek, fa, kerítés, kút stb.) esetében. Ez a földdel tartósan egyesített dolgok (alkotórészek) esetében anyagilag és tartalmi­lag egyidejűleg bekövetkezett változás * abban jelentkekzik, hogy a termelőzövetkezet kö­zös használatába került ún. szövetkezetesített egyéni föld- tulajdonnal tartósan egyesített dolgok általában a termelőszö­vetkezet tulajdonába kerülnek és a továbbiakban minden ilyen dolog a földtulajdon jo­gi helyzetétől függetlenül a termelőszövetkezet tulajdonát képezi. Ennek megfelelően a termelőszövetkezet ezekkel a dolgokkal mint saját tulajdo­nával gazdasági és egyéb céljai­nak megvalósítása érdekében szabadon rendelkezik. Tulajdonjogilag erősen prob­lematikus ebben a körben a termelőszövetkezetbe bevitt er­dőkben levő fák, gyümölcsö­sökben levő fák, valamint a szőlőkben levő szőlőtőkék hely­zete. Problematikus azért, mert a termelőszövetkezet eze­kért magasabb földjáradék fi­zetésére kötelezett, mint a be­vitt szántóföldi ingatlanokért. A magasab földjáradék pedig formailag azt juttatja kifeje­zésre, hogy az erdő, gyümöl­csös és a szőlő esetében a föld­del tartósan egyesített ilyen dolgok tulajdonjogi helyzete ugyanolyan, mint a bevitt föl­dek tulajdonjogi helyzete. Ez a formailag helytálló jogi szem­lélet lényegében annak a ma­gántulajdoni szemléletnek ma­radványa, amely a föld tulaj­donjogának ilyen megoldását és ezzel kapcsolatban a föld­járadék létezését eredményez­te. Természetesen a leghelye­sebb megoldás az volna, hogy a termelőszövetkezet — ha az erdő esetében nem is, de a szőlő és gyümölcsös esetében fizesse ki annak felbecsült el­lenértékét; s ezzel annak tu­lajdonjogát formailag is sae* rézzé meg. Lényegében ez d megoldás ma ismeretes a még nem termő szőlő és gyümölcsöd esetében, amikor a termelŐ6ZÖ-J vetkezet az ún. telepítési költi ségek megfizetésével megszer- zi a földdel tartósan egyesített szőlő és gyümölcsös tulajdon^ jogát, s ezzel megbontja a föld és a földdel tartósan egye^ sített dolog jogi egységét. Ea az egység azonban már a je« lenleg érvényes jogi megoldás mellett sem tartós, mivel csak addig áll fenn, amíg a föld ti>i lajdonosa által bevitt — tehát már a bevitel előtt létrejött —* egység fenntartásáról van szó* de ha a termelőszövetkezei* gazdálkodó tevékenysége ered« ményeként ez a régi egység (a fa kitermelésével, a szőlő ki« pusztulásával stb.) megszűnik, és helyette a termelőszövetke« zet gazdálkodása eredménye­ként jön létre természetileg azonos egység (a termelőszö­vetkezet telepít fát, szőlőt a tag tulajdonát képező földön), abban az esetben már a föld tulajdonjogi helyzetétől füg­getlenül a termelőszövetkezet által telepített fa, szőlő stb. a termelőszövetkezet tulajdonát képezi. A mezőgazdasági termelés területén a tömeges kollektivi­zálás befejezése után az álla­mi tulajdon és a szövetkezeti tulajdon mellett szerepet ját­szik a személyi tulajdon is. Ez a személyi tulajdon tárgyát il­letően kiterjed meghatározott mennyiségű földterületre (ma­ximálisan 1 kát. hold), e föld­terület megműveléséhez szük­séges kisebb gazadsági felsze­relésekre, valamint korlátozott számú haszonállatra. A sze­mélyi tulajdon tárgyköre és tárgyainak természetes jellege azt mutatja, hogy bár ezek megtalálhatók a kisáruterme­lő paraszti mezőgazdaságban is, kereteinél fogva nem alkal­mas arra, hogy magángazda­sággá alakuljon át. E tárgyi kör természete és korlátozott­sága egyben azt is mutatja, hogy a személyi tulajdon a me­zőgazdasági termelés területén elsősorban közvetlen szükség­letkielégítésre szolgál, ami azonban nem zárja ki azt, hogy az adott kereteken belül a ter­melési lehetőségek maximális kihasználásával árutermelés is megvalósuljon. A mezőgazdasági termelés te­rületén a személyi tulajdon túl­nyomórészt a mezőgazdasági termelőszövetkezetekhez kap­csolódik a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdasága for­májában. Emellett azonban lehetséges önálló formában is, részben a munkaviszonyhoz kapcsolódva, illetőleg annak függvényeként (pl. illetmény­föld-használat), részben pedig attól függetlenül (pl. ipari stb. munkások háztáji jellegű gaz­dálkodása). A mezőgazdasági termelés területén a személyi tulajdon — ha nem is kap­csolódik nagyobb szocialista mezőgazdasági termelési egy­séghez (mezőgazdasági terme­lőszövetkezet, állami gazdaság) —, termelési szerepe lényegé­ben ugyanolyannak tekintendő, mint a termelőszövetkezeti ta­gok háztáji gazdasága «eté­ben. A magyar mezőgazdaság je­lenlegi , fejlődési szakaszában az a tényleges helyzet, hogy a mezőgazdasági termelés cél­ját szolgáló személyi tulajdon tárgyi köre igen gyakran túl­megy azokon a korlátokon, amelyek e tulajdon személyi szocialista jellegét igazolják és gyakran már inkább magántu­lajdonnak tekintendő. A ter­melőszövetkezeti tagok háztá­ji gazdaságai esetében ez a jelenség csak ott tapasztalha­tó, ahol a háztáji gazdaságra vonatkozó törvényes kereteket túllépik. Ezért itt a személyi tulajdon jellegének biztosításá­hoz alapvetően csak a vonat­kozó szabályokat kell betartani. Dr. Dér Ferenc ßmüsm s 1966. augusztus 2., kedd Legyen modern lakás lakberendezője! Ma délelőtt Egerben megnyílt bútorkiállítás fenti című pályázatán ennek a lakásnak a két szobáját kell beren­dezni — rajzon. A bemutatott garnitúrák és egyéb bú­torok alkalmazásával. A pályázat elkészítéséhez űrlap és kitöltési tájékoztató a kiállításon kapható. A lakberendezési pályázat főnyere­ménye egy SZC>KOL zsebrádió. Kérjen bővebb felvilágo­sítást a kiállításon. (Széchenyi u. 16. I. em.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents