Népújság, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-05 / 184. szám

A felmondás elfogadtatott Ebben az ügyben egyik fél­nek sincs igaza. Látszólag szimpla munka­ügyi vita az egész, olyan szóra sem érdemes csűrés-csavarás, amilyen — sajnos — elég gya­kori a döntőbizottságok napi­rendjén. De ha túlnézünk az aktákon, az ügy két olyan ta­nulsággal szolgálhat, amelyért .érdemes papírra vetni a tör­ténetet. Az Egri ni-as számú Általá­nos Iskola egyik nevelője jú­nius 25-én — miután elolvas­ta és aláírta a neki nem tetsző minősítést — nyomban leve­let írt, amelyben kérte felmen­tését A művelődésügyi osz­tály teljesítette a nevelő ké­rését: felmentette állásából. Másnap kétségbeesetten rohant a nevelő az Egri Városi Ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetőjéhez, mondván, nem így értette, nem ezt akar­ta, félreértették levelét. Ö nem a pedagógus pályáról, csupán a Ill-as számú iskolából akar elmenni. De a magyarázkodás későn Jött, a határozat már meg­született, a stempli rajta van, és a hivatalos aláírás is. így a döntőbizottság volt a követ­kező állomás. Ott is szemügy­re vették a szóban forgó leve­let, felmondásnak minősítették és elutasították a pedagógus panaszát. Most tovább gyűrű­zik a vita, épp úton van a Te­rületi Döntőbizottság felé,— Felelősséggel állíthatjuk, ed­dig nem történt szabálytalanság. Mindenki törvény szerint járt el — ha nem is a szelleme, hanem a betűje szerint — s az ügy paragrafusoktól szegé­lyezett ütem halad tovább. Mégis van néhány nem tet­sző mozzanat ebben az ügy­ben. Sokasodnak az akták, s félő, hogy nem veszik észre mögötte az embert, aki már huszonöt esztendeje tanítja-ne- veli a gyermekeket. És az em­ber megérdemli, meg kell érdemelnie a figyelmet. Eddig AUTÓBUSZOK ÉRKEZNEK í,Különjárat” felirattal, néha különvonat is, és megszámlál­hatatlanul sok személygépko­csi. A belföldieket tudomásul vesszük, a külföldi gépkocsi­kat, amennyiben megérdemlik, körülálljuk és megbeszéljük fo­gyasztását, terepbírását... A kazamatákba egymás után in­dulnak a csoportok, s áhitattal nézik az egri labyrdnthoszit, vagy a kétméteres török csont­vázát („gyékénybe csomagolva, arca kelet felé fordítva stb.”), Vidám csoportok kóstolgatják az egri bort és szemetelnek az utcákon, s megcsodálnak mindent, ami egri... Vajon ki gondol azokra — látva ezt a szép idegenforgalmat —, akik vállvetve fáradoznak azon, hogy a várost látogató idege­nek kedvében járjanak? Az, hogy „vállvetve”, alig túlzás, mert a Heves megyei Idegenforgalmi Hivatal helyi­sége az idegenforgalom növe­kedésével fordított arányban csökken, illetve kisebb lesz. Néha annyi az ügyfél, hogy nem lehet mozdulni. És oda- kintrőL, mint hosszú géppisz­tolysorozat, hallatszik be az aszfaltot törő kompresszorok kerepelése ... így dolgoznak itt. A hivatal vezetője, Csépány Ferenc, aki idestova har­minc esztendeje dolgozik _ a város szolgálatában, és húsz éve vezeti a hivatalt, éppen egy jelentést gépelt irodájában. A megyei tanács vb-ülésón szá­mol majd be a jövő héten ... — Abban az időben, húsz esztendeje, városi szinten dol­gozott a hivatal „két egész” személlyel — mondta. — 1954-ben lépett elő megyei szer­vezővé azóta tizenkilencen dolgozunk itt. A feladat sok­rétű és szép. Szállásadás, üdül­tetés, utaztatás, a hivatal gaz­dasági ügyei és műszaki appa­rátusának munkája... Mi nem­csak akkor érezzük jól ma­gunkat, ha pihenünk! Hivatal­ból is, hivatásból is akkor örülünk a legjobban, ha a me­gye és a város vendégei jól ^UlBnmän, 1056. augusztus 5., péntek sajnos csupán az inkriminált levél állt a vizsgálódás pergő­tüzében. Igaz, a levél is megérdemel némi figyelmet. Első olvasás­ra könnyen megállapítható: nem a józan megfontolás, ha­nem az elkeseredés, az ide­gek vibrálása diktálta a soro­kat. Az összefüggéstelen mon­datok egymásnak ellentmonda­nak, áthelyezésire utal az egyik sor, felmentésre a másik. (Az sem közömbös, hogy nem is a pedagógus, hanem az igazga­tóhelyettes gépelte a levelet, s így ma mór nehéz megálla­pítani, hogy az áthelyezést ké­rő sorok hogyan váltottak át a felmentési kérelemre.) Ne firtassuk tovább ezt a zavaros hangvételű levelet, érdemesebb inkább arra figyelni, hogyan fogadták a kérelmet az illeté­kesek. A levél megírása után né­hány perccel az iskola igazga­tója kézhez kapta a levelet, s azon nyomban írta is a felter­jesztést: „-. .mivel úgy nyi­latkozott, hogy alaposan meg­fontolta ... javaslom a fel­mentését ...” Nem tudjuk, honnan tudta az igazgató „az alapos meg­fontolást”, amikor nem beszélt a pedagógussal. Az pedig egy­szerűen érthetetlen szá­munkra, hogyan engedheti el az igazgató egyetlen szó nél­kül tantestületének egyik tag­ját, aki negyedszázada tanít és akiről egyébként — a minősí­tés tanúsága szerint — elég jó véleménye van. Az Egri Városi Tanács mű­velődésügyi osztályvezetője Ju­nius 29-én kapta kézhez a pe­dagógus kérelmét, s rendkívül gyors ügyintézéssel, másnap határozott is: 25 év után, egy vitatható beadvány alapján felmentette állásából a pedagó­gust. Egyetlen szóra nem érde­mesítette, nem hívta be, nem ment ki hozzá, nem érdeklő­dött afelől, mi történt, hogyan történt. Még az igazgatóval sem tanácskozott. S most, a szórakoznak, s kellemes pihe­nés után a következő eszten­dőben visszatérnek... Persze, nemcsak a megyét közvetlen érintő utazások ér­deklik a hivatalt, hiszen adott­ságainknál fogva még az or­szágos szintű rendezvények vendégei is ellátogatnak ide. Itt van például a Nemzetközi Camping és Karaván Klub két­hetes magyarországi program­ja. A különböző rendezvények után Egert is érintve utaznak át az országon a vendégek, hosszú konvojban, s erre is fel kell készülni ... — Évi átlagban 200—220 ezer vendéggel foglalkozik a hiva­tal, intézi különböző utazási, üdülési ügyeiket... AZ IDEGENFORGALMI hi­vatal nagyobb helyiségében író­asztalok zsúfolódnak. Akik be­térnek ide, mindenre bő felvi­lágosítást kapnak — még több nyelven is! Dr. Löffler Aurélné már tíz esztendeje dolgozik itt, ő a hivatal gazdaságvezetője. Négy nyelven beszél, s előfordul, hogy amikor nincs idegenve­zető, neki kell a külföldi tu­ristákkal foglalkozni, amit egyébként szívesen és öröm­mel végez. — Az érdeklődő, mindenre kiváncsi turisták még doppin­golják is az embert. Ilyen­kor nagyon jó mindent el­mondani a városról! S a ven­dégek nagyon kedvesek... Van, aki már úgy érkezik Eger­be, hogy tud egyet s mást a múltjáról. Ilyenkor a kérdé­sek özönével borítják el az idegenvezetőt. Eddig 170 csoport látogatott el a megyeszékhelyre, ez pedig 20 százalékos emelkedést je­lent az előző statisztikához képest! EGY MÁSIK ASZTALNÁL Vértes Endréné dolgozik, ö a külföldi társasutazások előadó­ja. Angol nyelvből vizsgázott, de ahogy elmondta — ha „meg­szorítják” tud németül is ... — Az első félévben 25 szá­zalékkal több út volt külföldre a megyéből, mint tavaly a ha­sonló időszakban — mondja szabatosan. — Hová szeretnek a legjob­ban utazni? — Az idén különösen a ten­gerpart kedveit Jalta, Ma­gyorsan hozott határozat után a hivatal védi a maga „had­állásait’’. De ki ellen? Ebben az ügyben egyik fél­nek sincs igaza. Nem lehet igaza a történet szenvedőjének, dr. Kovács Lászlónénak. Nincs igaza, mert egy nevelőtől nem drámai jeleneteket, hanem tényleges hibáinak gyors kija­vítását várja a tantestület. Nem olyan ez a minősítés, hogy abból ilyen ügy kereked­jék. Az állásával, hivatásával — ha úgy tetszik: a kenyeré­vel — senki nem játszhat fe­lelőtlenül. Huszonöt év mun­káját egy pedagógus sem dob­hatja ki az ablakon. Az első aktát dr. Kováosné gyártotta ebben az ügyben ... De mindez nem adhat men­levelet a lélektelen ügyinté­zésnek. A hivatal az embere­kért van. Ez így igaz, még ak­kor is, ha a másik oldalon egy problémákkal küszködő dolgozó áll, aki talán „nehéz ember”. De ez a „nehéz em­ber” mégis csak negyedszáza­da járja a pedagógusok na­gyon is fárasztó útját. Ám ebben az ügyben — s ez a lényeg — nem a pedagógus személye az érdekes, aki vé­gül is lehet emberileg, szak­mailag alkalmas, vagy akár alkalmatlan is. De ez a veze­tési módszer, az ilyen hivatali ügyintézés még akkor sem in­dokolt, ha jó tudjuk, nem ke­vés azoknak a pedagógusoknak a száma, akik bebocsátást vár­nak Eger város kapuján. Szót kell emelnünk az ilyen mód­szer ellen, ha ez a szemlélet még nem is vált általánossá. Mert mégis csak elgondolkoz­tató: egy igazgató, a tantestü­let első pedagógusa, egy mű­velődésügyi osztályvezető, a város fél ezernyi pedagógusa között az első pedagógus — s pont ők, együttesen vizsgáztak rosszul pedagógiából __? És emberségből. — Márkusz László part... Most hetedikén pedig két busz indul Csehszlovákiá­ba, harminc fős csoport szep­temberben a lipcsei vásárra megy, nyolc csoport a Szov­jetunióba az MSZBT szervezé­sében ... Sokan utaznak Fran­ciaországba, Olaszországba, a lengyel Tátrába, NDK-ba, Szász-Svájcba... És még azt akarom mondani, hogy az ügy­felek nagyon hálásak a felvi­lágosításokért, képeslapot kül­denek, amikor visszajönnek beszámolnak. — Járt már külföldön? — Persze — nevet. — Vol­tam az NDK-ban, Csehszlová­kiában, Ausztriában, Jugoszlá­viában. Itt a „régiek” már mind voltak külföldön. Köny- nyebb is úgy beszélni valami­ről, ha ismeri az ember ... Dicséretre méltó az igyekezet, hogy a megye & a város ven­déged jól érezzék itt magukat — annyira, hogy máskor is visszatérjenek ide. Mert sokan visszajönnek ám! (kátai) Korán meghalt, nagy Ígére­tekre szoktuk mondani: mi le­hetett volna belőle?! Mi lehetett volna belőle?! — sóhajtottam fel a Keserű ara­tás című angol film megtekin­tése után. Egy kétségkívül szép és tehetséges színésznő — te­hetségét minden bizonnyal csak aláhúzta Szegedi Erika remek szinkronhangja — néhány re­mekbe szabott karakterfigura és ami legalább ennyire fon­tos, egy kitűnő alapötlet: min­den együtt volt, hogy valóban nagy film legyen. Nem az lett. Gyors, kapkodó, sem lélekta. nilag, sem társadalmi szituá­ciókban kellően meg nem alapo­zott, ki nem bontott film volt ez, amelynek minden kockája szinte kínálta: ezen vesd meg a lábad rendező, s akkor a dol­gok mélyére hatolsz. A rende­ző azonban nem akart a „dol­gok mélyére” hatolni. Egy csi­nos kis tanmesét szerkesztett Az utóbbi napok esős idő­járásának nem örülnek a Mát­ra alján. A szőlőtermelő szö­vetkezetekben — különösen ott, ahol az elsőnek beérő cse­mege-fajta, a Csaba Gyöngye terem — arról panaszkodnak, hogy a sok csapadéktól hasad­nak a duzzadt szemek, jelen­tős a kár. ISO ezer mázsa a várható termés Két hete kezdődött a Csaba Gyöngye »szürete. Abasáron, Markazon, Nagyrétjén, Halmaj- ugrán és Gyöngyösön terem a legkorábbi fajtából. Az érési menetrend szerint a Szőlős­kertek Királynője a következő, azután az irsai fajták, a Mód­len és úgy a saszla, amelynek itt van a hazája, a Mátra al­ján. Kiss László, a járási tanács szőlészeti előadója elmondta, hogy az idén 3500 hold fajta­tiszta telepítésű csemegeszőlő és 1000 hold vegyes telepítésű területről várnak termést a gyöngyösi járásban. — Mintegy 100 ezer mázsa csemegét és 50 ezer mázsa ét­kezési borszőlőt várunk az idén ezekről a területekről. 17—18 mázsa holdankénti át­lagtermésre van kilátás. Volt ennél már több is. Ta­valyelőtt ennek a duplája ter­mett. Ideális körülmények között a járási átlagnak 25—30 mázsát kellene elérnie, az új telepítéseknél már 40—50 má­zsa a követelmény... Egy rossz esztendő kihatása Szakemberek bizonygatják, hogy a jó termés érdekében mindent megtettek a szövet­a celluloid szalagra, melynek a végére ötven altató tett pontot a szabályok legszigorúbb be­tartása mellett. Bezár egy bánya, nincs lét­alapja az egykor jól menő kis üzletnek. A magát faló kapi­talizmus közvetve, hogyan tesz tönkre egy lányt, aki a sok si­várság után valami szépre, csillogóra vágyik.. . lm, ez is egy lehetőség, hogy mélyen behatoljon a film rendezője a társadalmi valóságba, hogy a pofonokon, kudarcokon, a test vásárán keresztül törvénysze­rűen vezessen el a pusztulá­sig. .. A megcsökönyösödött, kon­zervatív életfelfogás — a két öregasszony és a modem, friss, de kegyetlen között hányódó lány tragédiája, — például. Ez is kidolgozatlan, egyszerű mozaikkocka maradt. Helyé­be a bűnös város és egy lány lélektanilag egyáltalán nem megrajzolt törtetése kerül, egy olyan — ismét csak felskic­kezetek. Fokozták például a növényvédelmet és ezért nem is lehet tapasztalni a járásban peronoszpóra kárt. Több, mint négyezer holdon porozott és permetezett repülőgép. Tavaly csak négy, az idén már nyolc termelőszövetkezet kötött szer­ződést a repülőgépes növény­védő állomással. Kísért a tavalyi rendkívül kedvezőtlen időjárás, amikor nagyon kevés volt a napfény és a 20 százalékos peronoszpó­ra kár kihat az idei termésre is. Megfigyelték, hogy a» ta­vasszal — különösen az idő­sebb szőlőkben — meddőn fa­kadtak a rügyek. A szőlőterület felén termelnek a jövőben csemegét A korai és közép érésű cse­mege szőlők számára ez a vi­dék a legkedvezőbb. Minőség­ben, mennyiségben a gyöngyö­si járás adja a legtöbbet a ha­zai piacnak és innen szállíta­nak legtöbbet exportra is. Erfurtból 27 arany, 21 ezüst és 5 bronz érmet kaptak, Bécs- ből 2 arany, 3 ezüst és 6 bronz éremmel küldték haza a nem­zetközi kiállításon bemutatott szőlőmintákat. — A csemegeszőlőnél, job­ban megtaláljuk a számításun­kat — hallani a szövetkezeti vezetőktől, akik elmondják, hogy a telepítésekhez nincs szükség járulékos beruházá­sokra. Ez a törekvés tükröződik kü­lönben a III. ötéves terv tele­pítési arányainál is. A cseme­ge arányát — amely jelenleg negyven. százaléka a borsző­lőnek — növelik és a tervidő­szak végére a szőlőterület fe­lén termelnek majd belőle. A rekonstrukció végrehajtásához sajnos szűkre szabott keretet kaptak, 5—600 hold lenne az évi igény, ezzel szemben az öt­éves időszakra 1200 holdat Elkészült a gyermekváros­hoz vezető út mindenki örö­mére. Azaz, hogy Kalmár Gá­bor, Ráchegy utca 29 szám szám alatti lakosnak csak bosszúságot, bajt okozott — na nem a jó út, hanem az, ahogy elkészítették. Az idei tava­szon az új utat szegéllyel lát­ták el, ami szép és mutatós, a hiba ott van, hogy a szegély elzárja az eddig nyitott vízle­folyót. Esős napokon, zápo­rok után széles patakban fo­lyik le a víz az új úton, s mi­vel lefolyó nincs, a szilaj, hir­telen keletkezett patak elönti Kalmárék udvarát, sőt, na­gyobb felhőszakadások idején lakását is. Az árvízveszély ellen a vá­rosi tanácstól kért segítséget A keserű aratás celt — férfi mellett, akinek ostobasága cseppet sem tragi­kus, inkább nevetséges. A film vége a giccsek legjobb napjai­ra emlékeztet, idősebb hölgyek, koros nagymamák ilyenkor nyúlnak a zsebkendőhöz, mert Bob és a csapos lány egymás­ra találva, víg nevetés közben ugranak el a meghalt és sze­rencsétlen sorsú Jenny men­tőkocsija elől. Nos az tény: a film szándé­ka, néhány színész alakítása, a gyakran sokat kifejező ope­ratőri munka kétségkívül a szokványos és az unalmas fö­lé emeli ezt a filmet. S az is kétségtelen, hogy a film, talán akarata ellenére is, többet mond el a mai angol társada­lomról, mintsem rendezője, írója szándékolta volna. De ez a több is kevésnek bizonyult ahhoz, hogy művészi erővel hasson ránk Jenny sorsa, hogy tragédiája megrázzon, hogy története elgondolkodtasson. (gyurkó) kaptak összesen. Gyöngyöspa­tán — ahol több, mint félezer holdon terem a saszla — öt­ven holdat telepíthetnek és 300 hold öreg szőlőt kellene már most kivágni. Elterjed a Pannónia kincse Nemcsak arról híres a raaljai szőlős vidék, hogy éw- év után megismétlik a cse­megeszőlő termesztésében el­ért kitűnő eredményeket, ha­nem gondolnak a jövőre is» amikor a jelenleginél is többet» jobbat akarnak adni. Gyöngyösi ember nevéhez, Poczik Ferenchez, Mátragyön­gye Termelőszövetkezet nyug­díjasához fűződik az új szőlő­fajta, a kitűnő tulajdonságok­kal rendelkező Pannónia Kin­cse nemesítése, szaporítása. Ez a fajta bő termő, másodter­mésre is alkalmas, korai érésű és kemény húsú. Szállításra alkalmas és másodtermés ese­tén a hűtőház minden merty- nyiségben átveszi. Hatvan holdon törzstelepet hoznak létre és a járás igé­nyein túl az ország minden részére szállítanak szaporító anyagot. Az évi húsz millió oltvány jelentős részét teszi ki a Pannónia Kincse. Gyöngyös környéke így m**- rad a szőlőtermelők országos és nemzetközi élvonalában. Az idén Erfurtban megrendezés­re kerülő nemzetközi kertésze­ti és szőlészeti kiállításra a gyöngyösi járásból 21 gazda­ság nevezett. A jó kiima beér­leli majd a díjakra esélyes szőlőmintákat, sikert mégis az új telepítésektől várnak. Ügy mondják ugyanis, hogy a je­lenlegi 17—18 mázsás termés­átlagot közel félszázra tudják növelni, a minőséget pedig nemcsak tartják, de fokozzák Kalmár Gábor. Illedelmes ké­relmére még 10 forintos ok­mánybélyeget is ragasztott, s így kérte a lefolyó megjavítá­sát, hogy a lerohanó víz ne tegye tönkre a lakást. Kérel­mére sajnos sem szóban, sem írásban nem érkezett válasz a mai napig sem. Nem jelent­keztek sem az útépítők, sem a karbantartók, s a legközelebbi zivatar után ismét árvíz fenye­geti a házat. Mivel nyarunk eléggé esős­nek ígérkezik, nem ártana sürgősen orvosolni a panaszt, mert az útszegély megbontása még mindig kisebb költség, mint egy tönkrement ház fel­újítása. Mi lesz a 200 esztendős híddal? A Hadnagy utcai új lakótelepet építő munkások az iránt érdeklődtek, hogy mi lesz a sorsa az ottfelejtett régi, szép hídnak? Mert ott könnyen tönkre mehet a nagy munka miatt. Emberek szóltak, akik szívükön viselik a múlt emlé­keinek sorsát is. E híd, amiről szó van, 1765—70 között épült a hajdani „Lötyögő malmot” hajtó „Büdös árok” vize fölött. Ez az árok a lakatosárugyár mellett vezetett, a strand északkeleti oldala mellett húzódott tovább, s valahol a városon kívül ömlött az Eger-patakba. Ma már ez az árok nincs meg, be­temették, csak a 200 esztendős barokk-híd áll fégi helyén. Egy utat segített át az árkon a hajdani „Menház” felé, il­letve a mai Népkert felé, ahol az Eger-patak fölött valami­kor egy másik híd is állt. Nyomait még ma is lehet látni. Az út már régen megszűnt, a patak fölött vezető híd is, csak ez, az árok hídja maradt meg, mint érdekes építészeti emlék. Talán sokan nem is látták még, hiszen eléggé eldugott, s most már — ,ahogy a munkások is jelezték — veszélyes he­lyen is áll. Érdeklődésünkre elmondották, hogy a hidat a közeli idő­ben lebontják, s eredeti formájában, a rekonstrukciós terv szerint, a Népkertben kap helyet. Ásnak itt, a patak mellett egy kis árkot, s efölött ível át majd ez a szép, öreg barokk híd. A történethez még annyi tartozik, hogy a másik, na­gyobb híd, amely az Eger-patak fölött vezetett mint „test­vére”, a mai napig is elég jó állapotban maradt kisebb híd­nak, az 1878-as nagy árvíz idején annyira megrongálódott, hogy nem is építették' újra fel —, s nem is vált szükségessé, mert a régi út megszűnt Térdig a szezonban... maia és a jugoszláv tenger­Csemegeszüret a Mátra alján is. Pilisy Elemér Sürgős intézkedésre van szükség K. G. —A-?

Next

/
Thumbnails
Contents